mindenféle a magyar szinkronról

szinkronjunkie

Legendás Állatok és Megfigyelésünk - Szinkronkritika

2016. december 10. - merlinicus

fantastic_beasts_11_a.jpgCsörögi István fantasztikus életművet hagyott maga mögött, melynek egyik kiemelkedő mérföldkövei a mesteri Harry Potter - szinkronok. István nem csupán arra volt képes, hogy a szinkront amúgy messziről kerülő színészeket csábítson vissza a mikrofon elé vagy, hogy fantasztikus gyerekszínészeket fedezzen fel, hanem az egyébként gyakran hallott/látott színészekből is többet, valami újat hozzon ki. Megkockáztatom, hogy ilyen téren ma még nincsen szakmai örököse. 

Egyébként a Harry Potter filmeken kiválóan megfigyelhető a Warner stúdió lokalizációs hozzáállásának (és persze a költségvetésnek) változása. A 15 évvel ezelőtt mozikba került első rész esetében még Bozai József megszokott tolmácsolásában hallhattuk a főcímet, majd néhány résszel később (talán a negyediktől) már külön magyar kópia készült, ahol a cím eleve magyar nyelven jelent meg. A Legendás Állatok és Megfigyelésük esetében ez addig a szinte már tudathasadásos állapotig kulminálódott, hogy nem csupán a cím, de a filmben szereplő egyes feliratok is magyarul olvashatóak. Az első jelenetsorokban szereplő újságcikkeknél konkrétan azt hittem, hogy sikerült "vicces kólát" kérnem a büfében, mert bizony a sztori szempontjából fontos cikkek címe magyarul íródott ki, míg minden más, például a cikkek szövege/képaláírások/összes többi cikk, pedig angolul. Őszintén szólva nem tudom, hogy ez kinek jó... Egy filmben soha (legalábbis csak nagyon nagy költségek árán) nem lehet az összes feliratot egy másik nyelvre lefordítani, hiszen rengeteg tábla, felirat, miegymás jelenik meg a háttérben és bár ez a kezdeményezés üdvözlendő, jelen állapotában inkább röhejes, mint jó. 

Zárójelben hozzáteszem, hogy látszik ám a "szép, új" jövő, ahol a feliratokat digitálisan az adott nyelvre fordítják, a szinkron helyett pedig a színészek saját hangjukon szólalnak meg angol helyett például magyarul. Bár gépi hanggal, de a Skype már ma is tud ilyet. Sybil Trelawney üzeni, hogy a szakmának van még 10, legfeljebb 20 "gondtalan" éve, aztán a nagyobb stúdiók a mozis szinkront, mint olyat, egyszerűen felszámolják majd. Nem vagyok boldog! :(

Dóczi Orsolya vette át a Rowling/Potter-univerzum szinkronrendezési stafétabotját - és bár, ahogy a bevezetőben is említettem, Csörögi István minden szempontból pótolhatatlan -, a végeredmény egészen szórakoztató lett.

szatorydavid_kicsi.JPGGöthe Salmander (Eddie Redmayne) – Szatory Dávid

Szatory Dávid már negyedik alkalommal szinkronizálja a főszerepet játszó Eddie Redmayne-t, és ha a pletykák igazak és a mostani filmet egy öt részből álló sorozattá bővítik, akkor bizony van még közös munka a láthatáron. Kövezzetek meg, de nekem Redmayne mindig is egy alternatív arcú színész marad, eddig egy filmben sem tudtam igazán kedvelni. A magyar szinkron előnyei 101 első passzusa érvényesül tehát itt is, hogy bizony az eredetileg kicsit esetlen karakter új és jobb dimenziókat kap a magyar keresztségben.


10153938_10153336992448904_3291390342080698751_n.jpgPorpentina Goldstein (Katherine Waterston) – Sipos Eszter

Sipos Eszter számára talán ez a film hozza el a régóta várt áttörést és ezáltal bekerülhet az igazán keresett hangok közé. Bár ez a szerep igazi mélységeket nem mutatott meg, és a testvérét alakító Bozó Andreához hasonlatos izgalmas hanghordozásra sem volt szükség, de a karakter kedvelhető, a magyarítás jól sikerült. A későbbi részekre borítékolható szerelmi szál miatt pedig az újabb felbukkanás biztosnak tűnik.

fekete_erno.jpgJacob Kowalski (Dan Fogler) – Fekete Ernő

Kowalski szerepe egy izgalmas kérdés, hiszen talán az első, amelyben Csörögi István szerintem biztosan másképpen döntött volna. Fekete Ernő ugyanis egy vagány hang. Színészileg természetesen képes eljátszani az esetlen, szerencsétlen karaktereket is, azonban a néző többnyire szuperhősökkel, kemény figurákkal azonosítja őt, amitől nem is állhatna távolabb az a kisugárzás, amit Kowalskinak szántak az alkotók. Vida Péter vagy Kapácsy Miklós természetesebb választás lehettek volna. Vida Péterrel pedig még egy casting masina is megtalálja a hangi egyezés jegyeit.

10446048_10202807553945016_7341532226922064440_o.jpgCredence (Ezra Miller) – Tasnádi Bence

A megszokott szinkronhangok nagy támogatója vagyok, és nagyon ritkán tudom elfogadni, hogy egy-egy színészt azért cserélnek le, mert a rendező szerint más karakterében közelebb áll hozzá. Ezért alapvetően Szabó Mátéra voksoltam volna, de azt kell mondjam, hogy Tasnádi Bence kevésbé ismert hangja jót tett a karakternek, félelmetesebbé, misztikusabbá tette, úgyhogy a végeredmény tekintetében nem lehet egy rossz szavunk sem.

kiss_eszter_260.jpgMary Lou (Samantha Morton) – Kiss Eszter

Kiss Esztert Drew Barrymore hollywoodi háttérbe szorulása után tavaly kellemetlenül kevés alkalommal hallhattuk, azonban idén, mintha újra felfedeznék őt maguknak a szinkronrendezők. A Dr. Strange után a mostani film a második olyan idei blockbuster, amiben komoly, hosszabb szerepet kaphatott és Eszter remekül tudott élni a lehetőséggel. Mary Louként fagyos, rideg hangon szólal meg, amely még mélyebbé varázsolja a megformált karaktert.

 

czvetko_sandor_lead.jpgPercival Graves (Colin Farrell) – Czvetkó Sándor

 Bátran állíthatjuk, hogy palotaforradalom tört volna ki, ha bárki más kapja Colin Farrel furcsa szerepét. Czvetkó Sándor legalább 15. alkalommal kölcsönzi hangját a színésznek, ezúttal egy kissé minimalista, hangilag is visszahúzott szerepben. 

 

És, ha már Harry Potter univerzum, akkor nem mehetünk el a nagyszerű Tóth Tamás Boldizsár mellett sem, aki nagy csupán a filmeket, de a könyveket is fordította. A mai magyar szinkron szcéna azon kevés alakjainak egyike, akire még bátran mondhatjuk, hogy dramaturg és nem csupán lefordítja a filmeket, de ízes magyar szó-környezetet is kanyarít köréjük. Idén pedig két alkalommal is élvezhetjük munkáját, hiszen a Legendás Állatok és Megfigyelésükön kívül a Harry Potter és az elátkozott gyermek című színdarab magyar könyvváltozatát is neki köszönhetjük.

Zárásként pedig a kedvencem: hasonlítsuk össze a magyar, német, olasz nyelvű előzeteseket az eredetivel! Szerintetek melyik nyert? (Szerintem az olasz szinkron sokat fejlődött, a narrátok tiszta Dolmány Attila, illetve Göthe Salmander hangja pedig egész autentikus Szatory Dávid. De erről lehet, hogy érdemesebb lenne egy külön cikkben megemlékezni.)

 

 

 

A képeket a Facebookról, a Katona József és a Radnóti Színház honlapjáról és a femina.hu-ról szereztük be. Ezúton is köszönjük nekik! 

fantastic-beasts-cast-xlarge.jpg

A bejegyzés trackback címe:

http://szinkronjunkie.blog.hu/api/trackback/id/tr9612002054

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.