mindenféle a magyar szinkronról

szinkronjunkie

Milyen a jó és a rossz szinkron? - avagy szakmai kerekasztal beszélgetés fordításról és a magyar változat készítésének nehézségeiről

2016. május 17. - merlinicus

A szinkron térnyerése nem véletlen, hiszen – nyelvtudástól függetlenül – a hazai fül számára egyszerűen kényelmesebb és érthetőbb a filmeket anyanyelvünkön hallgatni. A legtöbb kritika azonban egyértelműen a fordításokkal kapcsolatban éri a szakmát. A tét pedig óriási, ugyanis az angol nyelvtanulás általánossá válásával a fiatalok közül egyre többen térnek át az eredeti nyelvű megtekintésre, vagy éppen nézik kritikus szemmel a magyar nyelvű változat hibáit – hiszen van választásuk és összehasonlítási alapjuk.

2016. április 8-án, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem munkatársai éppen ennek apropóján szerveztek kerekasztal beszélgetést a szakma képviselőinek részvételével leendő fordítók számára. Jelen voltak: Pópa Júlia az RTL Klub szinkronért felelős osztályvezetője, Pataricza Eszter dramaturg, Tabák Kata és Nikodém Zsigmond szinkronrendezők, Csőre Gábor színművész, a SZIDOSZ elnökhelyettese.

kerekasztal_beszelgetes.jpg 

A jó és a rossz szinkron

Nikodém Zsigmond szerint nem az a cél, hogy a nézők elhiggyék, a színészek magyarul beszélnek a filmben, hanem hogy úgy érezzék, ugyanazt a nyelvet beszélik. Gyakori hiba típus a kényszerű magyarítás, amikor a fordító egy nálunk ismeretlen csokoládé márkát Balaton-szeletre magyarít vagy éppen egy amerikai vállalkozást KFT-vé minősítenek. Ezzel azt az illúziót keltik, hogy a szereplők magyarul beszélnek, és hogy a film magyar kultúrkörben játszódik, holott ez messze áll az eredeti alkotói szándéktól. A jó szinkronszövegben a kimondott szó és a színészi metakommunikáció egy hullámhosszra kerülnek.

Ahhoz, hogy a szinkron színvonalassá váljon a film készítőinek elképzelését a fordítónak és a szinkron rendezőjének is egyformán alázattal kell kezelnie. A készítés folyamata a következő: megkapják a jó esetben dramaturg által elkészített, rossz esetben a Google Fordító által kiköpött, már magyar nyelvű szövegkönyvet, melyet ráolvasnak az eredeti nyelven – mely az esetek 80%-ban angolt jelent – vetített filmre. A szöveget részegységekre, ún. tekercsekre bontják, mely a munkafolyamatok és többnyire a kifizetések alapegysége is egyben.

A magyar szövegkönyv elolvasásakor szembesülhet a rendező először fordítási hibákkal, de ehhez alapfeltétel, hogy beszéljen idegen nyelveket. Ebben a fázisban túlnyomó részt félrefordítási, illetve stilisztikai hibákat lehet felfedezni. Fontos fordítói feladat, hogy a szöveg korhű, a film és figurák stílusához alkalmazkodó legyen. Ez egy nagyon komoly kihívás, hiszen a fordítónak nem csupán az adott idegen nyelvet szükséges behatóan ismernie, hanem a magyart is, azon belül is a fiatalos szlenget ugyanúgy, mint az irodalmi stílust – állapította meg Tabák Kata.

A szinkront akkor érezzük rossznak, ha a szöveg túl rövid vagy éppen hosszabb és emiatt nem passzol a filmben látható szájmozgásra. Sajnos, ha ezek csak a felvételkor buknak ki, akkor csak jelentős többletmunka árán, csapatban lehet a helyzetet megoldani. A színészeknek egy olyan, kvázi kottára van szükségük, amely nem csupán a szöveget tartalmazza, hanem abban is segítséget nyújt, hogy az adott szereplő mikor, honnan kezd el beszélni. Gyakran előfordul, hogy a szereplők háttal vagy képen kívül kezdenek el beszélni. Ilyenkor szükséges egy mankó, amely a folyamatot nagyban gyorsítja.

 

Akcentusok

A magyar szinkronban ritkán, főként kifejezett megrendelői kérésre hallhatóak csak akcentussal beszélő karakterek. Ennek oka, hogy a magyar nem világnyelv, az angolhoz képest kevésbé elterjedt, így idegen nyelvként kevesen alkalmazzák – azaz ezek az akcentusok tulajdonképpen nem léteznek magyarul. A szinkronban így gyakran maradnak ki spanyol, afrikai vagy éppen távol-keleti nyelvekhez szokott beszélők, ennek helyét az adott karakterhez, társadalmi elhelyezkedéséhez passzoló szavak, mondatok és stílus veszi át. Kivételt képez ez alól az orosz és a német akcentus, amely magyarra jól „fordítható” és a néző által is érthető, anélkül, hogy feleslegesen nevetségessé válna.

Tabák Kata az Amerika Kapitány – A tél katonája című filmet hozta fel példaként, amelynél a megrendelő kifejezett kérése volt, hogy minden akcentus jelenjen meg a magyar szinkronban is. Az orosz és német szereplők esetében ez nem okozott gondot, azonban a svéd és különösen a brit akcentus a magyar nyelvre csak nagyon nehezen érvényesíthető. Ez az erőltetés pedig könnyen vígjátékká változtathat akár komoly filmeket is.

 

Káromkodás

Ahogy nő a nálunk vetített sorozatok és filmek száma, úgy futnak bele a készítők egyre gyakrabban a káromkodás fordítási nehézségeibe. A bevett gyakorlat szerint a szinkronstúdió ezekben az esetekben egyeztet a megrendelővel, hiszen a korhatár besorolásnak meg kell felelnie a szinkronnak is.  Pataricza Eszter többek között a Die Hard – Drágán Add az Életed című film esetében találkozott ilyen kéréssel, azonban ezeket csak indokolt esetben vállalja el.
Pópa Júlia szerint azonban ez a fajta öncenzúra a Médiatörvény szabályzásai miatt elkerülhetetlen. Az egyes filmek besorolását és ezáltal azt is, hogy mikor kerülhetnek műsorra, nagyban befolyásolja a szereplők által használt nyelvezet. Így kerülhetnek akciófilmekbe olyan kifejezések, mint a francba, ejnye vagy éppen a kutya fáját, holott a néző világosan látja, hogy az eredeti szájmozgás szerint az a bizonyos F betűs szó hangzik el.

 

Felirat vagy szinkron

Kimutatható, hogy a TV műsorok esetében a feliratos filmről az átlagnéző egyszerűen elkapcsol. Ettől függetlenül a felirat elérhető, hiszen a halláskárosult nézők érdekében törvény kötelezi erre a TV csatornákat. Az ún. Prime-sávban (este 7-11 óra között), amely a legnagyobb nézettséget hozza a kereskedelmi csatornák számára, a sugárzott tartalom 25%-át eredeti nyelven is elérhetővé kell tenni. Így akár a Szulejmán is nézhető török nyelven.

Az sem segíti a helyzetet, hiszen a jogszabályi előírás szerint a felirat és a szinkron szövegének teljesen egyeznie kell. Ez azonban a három soros szövegmaximum miatt majdnem lehetetlen, azaz a kereskedelmi televíziók jobbára kénytelenek szélesre tárni pénztárcájukat és - ha a hatóság nem fogadja el az érvelést - fizetni.

A gyakran felmerülő kérdést a beszélgetés résztvevői is megválaszolták - a szinkron pedig 3:2 arányban nyerte meg ezt a csatát. Csőre Gábor szerint a felirat két okból nem nyújthat teljes élményt a néző számára: a magyar nyelv hosszabb mondatokban gondolkozik, mint az angol, mely a limitált felirat-karakterszám miatt komoly gondot okoz a feliratozóknak, másrészt a felirat olvasását nem lehet időzíteni, ezért a poénok és a fordulatok más időben csattannak, mint a vásznon.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szinkronjunkie.blog.hu/api/trackback/id/tr978725912

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.