Ezt a filmet úgy tízéves korom környékén láttam először, és ismeretlen okból fel is vettem videóra. Tényleg nem emlékszem rá, miért tettem, biztos a videót próbálgattam, de a felvétel olyan jól sikerült, hogy utána sokáig volt módom újranézni, mert nagyon megszerettem. Tetszett a két idős veszekedő fickó, na meg a hangjukat is szerettem, ugyanis a film szinkronja hibátlan. Akár karácsonyi filmként is lehet definiálni, hiszen bár a karácsony nem a film legfontosabb eleme, de télen játszódik, valamint könnyed és játékos, ami ideális egy karácsony esti filmnézéshez. Mielőtt belemennénk abba, hogy kiknek köszönhetjük a szinkron minőségét, nézzünk pár érdekességet a filmről.

A Szomszéd nője mindig zöldebb (eredeti címén: Grumpy old men – azaz Zsörtölődős vénemberek) volt Walter Matthau és Jack Lemmon hatodik közös filmje. Olyanok voltak ők Amerikának, mint nekünk Terence Hill és Bud Spencer, hiszen párosuk számos sikeres filmben szerepelt együtt. Ezt a filmet Minnesotában forgatták több helyszínen, de a történet szerint egy Wabasha nevű településen élnek a zsörtölődős urak. Valójában a városkában nem sok jelenetet vettek fel, mégis a wabashaiak mar több, mint 20 éve megtartják az úgynevezett Grumpy Old Men fesztivált, melynek keretében lékhorgász-versenyen lehet részt venni, s különböző programokkal várják az érdeklődőket a filmben látott kocsma helyszínén is. A szereplők háza valójában egy Saint Paul nevű településen található. John háza 1914-ben épült, és a mai napig áll – Maxével együtt – de a belső felvételeket stúdióban rögzítették.

John Gustafson - Jack Lemmon - Makay Sándor

Én Makay Sándor hangjával láttam először Jack Lemmont, így semmilyen nehézséget nem okozott, hogy nem az általában őt szinkronizáló Zenthe Ferencet hallottam a filmben. Makay Sándor rendkívüli lendülettel hozta a szerepet, és ettől szerencsére az sem tartotta vissza, hogy Gustafson rendszeres szitkait szórta Maxre – nem épp szabatos formában. A szinkronrendező, Dezsőffy Rajz Katalin kérésemre úgy emlékezett vissza, hogy Zenthe Ferenc nem tudta vállalni a szerepet, ezért esett a választás Makay Sándorra.

Max Goldman - Walter Matthau - Velenczey István

Velenczey Istvánnal ebben a filmben találkoztam először, és ez is számomra a legmeghatározóbb szinkron-szerepe. Hiába ,,Szilágyi Tiboré” Walter Matthau, kiváló volt Velenczey István Max szerepében, a ténylegesen öreges, de mégis lendületes hangjátékkal, na meg a csípőből kirázott sértegetésekkel. Érdekes, hogy régebbi filmjeinek többségében a már említett Szilágyi Tibor kölcsönzött Walter Matthaunak hangot, a Szomszéd nője mindig zöldebb után már leginkább Velenczey István és Kristóf Tibor szinkronizálták amerikai kollégájukat.

Ariel – Ann-Margret – Takács Kati

Takács Katinak rendkívül különleges hangja van, mély, dallamos, néha már-már csilingelő, főleg ebben a szerepben. Az Ann-Margret által megformált Ariel igen különleges személyiség, némiképp különc is, s ezt az elvont figurát nagyon jól hozza hangban Takács Kati.

Apus – Burgess Meredith – Kenderesi Tibor

Ha a két öreg nem vinné el a filmet, a még öregebb elviszi! A legütősebb poénokat ő kapja, és mint láthatjátok a bakikban, ő ökörködött a legtöbbet a forgatás során. Kenderesi Tibort senkinek sem kell bemutatni, hisz a szinkron világában ő volt mindenki Dagobert bácsija. Hát ebben a filmben Kenderesi Tibor maga mögött hagyta a gazdag kacsát, és olyan szófordulatokat intézett egyetlen fiához a filmben, hogy még! Nézzétek csak!

Remélem, Bennetek is szép emlékeket mozgattak meg ezek a videók! Szívesen megnézitek karácsonykor? Írjatok, olvassuk.