mindenféle a magyar szinkronról

szinkronjunkie

4 emlékezetes jelenet a 15 éves a Szerelmünk lapjaiból

2019. június 25. - merlinicus

159139_775x400.jpgNicholas Sparks, talán leghíresebb, azonos című regénye szolgált alapul a filmnek, mely szép, keretes történet az örökké tartó szerelemről. A főszerepekben Ryan Gosling és Rachel McAdams játszanak. Szerelmüket ismerhetjük meg az 1940-es évektől, de a történet két idősíkban zajlik. A jelenkori Allie és Noah személyével kezdődik, s fejeződik is be, miközben megismerjük kapcsolatuk kezdetét, nehézségeit és megoldását.

Nem a kedvenc romantikus filmem, mert viszonylag kiszámítható fordulatokat vonultat fel, illetve számomra már-már giccses, de közben mégis valahogy életszagú a szerelmi szál, és a színészi játék is rengeteg, apró kis játékot rejt, amitől valóságszerűvé és szerethetővé válik a történet.

Meséljetek!

Mi más is lehetne az első, amit kiemelnék, mint a történetmondás? Az egész cselekmény egy elfeledett, szép szerelem köré épül, amit főhősünk, Noah mesél szerelmének, hogy Allie újra emlékezhessen a történetükre. Nagy valószínűséggel ti emlékeztek a kezdetekre, de attól még jó móka lehet feleleveníteni a megismerkedésetek pillanatát, az első mondatokat, amiket egymásnak mondtatok. Amikor – az azóta már sajnálatos módon elhunyt - Dobránszky Zoltán, Duke (idős Noah) megszólaltatójaként belekezd a történetbe, olyan nyugalmat és kedvességet áraszt a hangja, hogy szívesen becsukom a szemem, és Allie-vel együtt gondolok vissza a szép emlékekre.

Táncoljatok!

Olyan egyszerű dolog ez, amit bármikor megtehetnénk. Talán pont ezért nem tesszük eleget. Főhőseink többször is táncolnak egymással, mely Disney-mese hangulatot kelt, melyben mintha megállna az idő egy pillanatra, s csak a herceg és a hercegnő számítanának.  Még zene sem kell hozzá feltétlenül.

Írjatok egymásnak levelet!

Talán egy kicsit elcsépelt ötlet, de nagyon klassz lehet majd évek múltán visszaolvasni a leírtakat, ahogyan Allie is tette Noah leveleivel. Bár sajnos nekünk nem fogja felolvasni Ryan Goslingként Miller Zoltán, ahogyan Rachel McAdams-nek tette, de úgy gondolom, ezt megbocsáthatjuk neki. Apropó Miller Zoltán: a szinkron 2004-ben készült, két évvel a nagy Ryan Gosling – Zámbori Soma egymásra találás előtt (innen is köszönjük Földi Tamásnak a remek ötletet!). Akkoriban Goslingot szinte minden rendező más hanggal képzelte el. Nikodém Zsigmond választása akkor Millerre esett.

 

Csináljatok valamilyen őrültséget!

A filmben rengeteg van belőlük, ha jól jönne egy kis ihlet. Én a kevésbé életveszélyes kalandok egyikét ajánlanám, tehát az úttest közepén fekvés helyett például esőben csónakázást, bár valójában nem is a tevékenység számít. A történetben sem jelentett mindig mindenkinek őrültséget az adott helyzet, csak élvezzétek, és nevessetek sokat! Nagyon szeretem, és mindig várom ezeket a jeleneteket. Fesztelen jókedv uralkodik alattuk, melyek során akarva-akaratlanul is elmosolyodom, amit Major Melinda összetéveszthetetlen kacaja csak megerősít.

Az általam kiemelt szinkronok mellett még rengeteg magyar hang teszi színesebbé a filmet. Többek között: Tímár Éva, Kocsis Mariann, Szokol Péter, Ruttkay Laura vagy Rosta Sándor.

A bejegyzés trackback címe:

https://szinkronjunkie.blog.hu/api/trackback/id/tr2714910992

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.