mindenféle a magyar szinkronról

szinkronjunkie

Pókember - Idegenben kritika és interjú Baráth Istvánnal

2019. július 10. - merlinicus


1_pjssrrx67e9w_wi5zh2lvg.jpegTudtátok, hogy a barátságos és közkedvelt Pókember már 58 éves? Először 1962-ben jelent meg, méghozzá egy Amazing Fantasy nevű gyűjteményben. Más szuperhősökhöz mérten itthon is messze az egyik legnépszerűbb, és már a rendszerváltás előtt megérkezett hazánkba.

Ennek megfelelően a magyar közönség szinte minden Pókember-filmet bekajált - természetesen velem sem volt ez másképp. Tobey Maguire Pókembere a maga humorával, Sam Raimi különleges stílusában tálalva igazi felüdülés volt a kétezres évek elején. A második rész szintén kifejezetten jó filmként él az emlékeimben (Csernák János gonosz szerepben!). A harmadik rész komoly mélyrepülés volt, melyet az Andrew Garfield-féle változatok sem tudtak (a második pedig már nem is akart) pályára állítani. A Csodálatos Pókember egyértelműen a stúdió pénzéhes vágyálmainak esett áldozatul. 

Amit manapság nem mer (legalábbis eddig úgy tudjuk) meglépni a Marvel az X-mennel, a Pókember esetében még simán behúzták, az az, hogy az utolsó Sony-s változathoz képest viszonylag rövid időn belül megjelent a Marvel-változat. Egy gyors screen test Robert Downey Jr. dublőrével, még egy az igazi RDJ-vel és 4 nap múlva Tom Holland már a cipzár nélküli öltözéket próbálgatta. A 23 éves srác ötödik Pókember-megjelenése az Idegenben, melyet a tervek szerint még jónéhány követ majd. 

A csettintés avagy az új filmben már a pittyenés után 5 évvel járunk. A Végjáték lefutott, Tony, Natasha és Vízió önfeláldozása nem merült feledésbe. Pókemberünk is teszi a dolgát (bár ezeket a jeleneteket simán kivágták) és próbál visszailleszkedni a társadalomba, amely számára a gimit jelenti. Ezen a ponton belegondoltam, hogy mi lett volna, ha Peter Parker aktuális MJ-je nem esett volna a pittyenés hatálya alá és az új részben öt évvel idősebben "várja" vissza. Oké, az így is, úgy is másik film ;)

spider-man-far-from-home-mysterio-header.jpgAz új epizód simán megbírkózik a kissé sokat akaró alaphelyzettel: vicces is szeretne lenni, látványos is, be akarja mutatni a gimisek szerelmi életét és még egy kis - amerikai szemmel általánosított - európai turnét is rendezne. Jelzem, ez utóbbi kevésbé sikerült, de a film egyszerűen bájos. Mintha a Hazatérést beoltották volna az Egynyári kaland jobb részeivel. A végén szinte vártam, hogy az Intim Torna Illegál csapjon a húrok közé. Maga a sztori nem tesz hozzá sokat az Univerzumhoz, illetve a stáblista környéki jelenetek azért beledurrantanak a ventillátorba rendesen, de ugye nem spoilerezünk.

Jelentem, a látvánnyal semmi gond (ha nagyon bele akarok kötni, talán a velencei, oszlopokon ugrálásnál lógott ki kicsit a lóláb, de csak mert Tom Holland csinálta az akciót, nem a számítógép), sőt a film különösen szépen volt fényképezve. A fordulatoktól nem mentes sztori nyilván picit kiszámíthatóra sikerült... volna, de ügyesen ezeket a fordulatokat úgy időzítették, hogy a közönség 16 év feletti része ne akkor számítson rájuk, amikor megtörténtek. Zeneileg is elégedettek lehetünk, hiszen Michael Giacchino nagyon komoly minőségben gondolkozik és kivételesen időt is hagytak neki a munkára. Egyedül Mysterio zenei témája sikerült kissé felejthetőre, azonban a teljes score nagyon szépen megáll a saját lábán is és rengeteg libabőrös momentumot hordoz.

Magyar hangok

A filmek közötti nagy átjárogatásnak vannak árnyoldalai is, hiszen így már nehéz újat mondani a szereplőkről. Ezért inkább beszélgettünk egy jót Baráth Istvánnal, Tom Holland - reméljük, most már betonbiztosan összeforrt - magyar hangjával. 

15578168_1290053404394947_7641996829316284026_o.jpg

Szinkronjunkie: A Pókember-szerep előtt is követted a Marvel-filmeket? Mennyire kedveled a manapság divatos szuperhősös irányzatot?

Baráth István: Közel állt hozzám, sőt gyerekként elég sok képregényt is vásároltam. Viszont Tobby Maguire harmadik Pókember része után nem követtem tovább a képregényfilmeket. Remélem, nem bántok meg vele senkit, de az a film számomra akkora törést okozott, hogy a későbbi szuperhős kalandoktól is elvette a kedvem. 

Akkor vettem fel a fonalat, amikor az új Pókemberre megkaptam a casting felkérést. Bár az Andrew Garfield-féle két rész így is kimaradt. 

A casting a Polgárháború egyik jelenetére készült, amikor Peter Parker hazaérve azt látja, hogy Tony Stark és May néni a kanapén ülnek. Úgy voltam vele, hogy nagyon szeretném a szerepet, de nem tudtam, hogy mi alapján is születik majd meg a döntés. Tabák Kata hitt bennem, én pedig örömmel bújok a gyerekkori hősöm bőrébe. 


SzJ: Csőre Gábor, illetve Molnár Levente után bújsz Pókember bőrébe. Mennyire áll hozzád közel a karakternek ez a megközelítése?

BA: Az a gond, hogy az Andrew Garfield-féle változat teljesen kimaradt, így arról nem tudok véleményt alkotni. Talán a második részből ha öt percet láttam: amikor Pókember és Rhino összecsapnak a film végén. 

Gondolom, senki nem fog meglepődni, ha a saját Pókemberem felé hajlik a kezem. Nagyon tetszik, hogy ez könnyedebb, fiatalosabb, humorosabb, mint a korábban készült részek. 

SzJ: Az Idegenbennel együtt rövid idő alatt most már az ötödik Pókember-filmben szerepelsz. Hogy látod a szereplő jellemfejlődését, illetve személyesen neked adott-e valamit ez a munka? (Itt most nem az anyagiakra gondolok ;) )

BA: Nehéz erre spoilerek nélkül válaszolni. Az új részben elkezdődött valami. Peter még mindig az az esetlen gyermek, akit a korábbi filmekben megismertünk, de elkezdte a saját útját járni, és nincsen Tony Stark, aki bármikor gondját viselné. Mégis szerintem majd az Idegenben után jöhet az igazi változás a karakter életében.  

Ha pedig rólam van szó, akkor azt biztosan állíthatom, hogy a gyermekkori énem nagyon boldog lenne most. Kiskoromban óriás Pókember-rajongó voltam: gyűjtöttem akciófigurákat, képregényeket. Emiatt különösen örülök ennek a lehetőségnek és remélem, hogy még sokszor lesz alkalmam dolgozni a figurával és nem cserélnek le gyorsan Miles Moralesre (Miles egy alternatív Pókember, aki Peter Parker halála után vette át a stafétabotot - a szerk). 

A másik dolog, hogy szakmailag is komoly lehetőségként élem meg a párosunkat Tom Hollanddel, hiszen végre van egy színész, akit mindig az én hangommal azonosítanak és a Pókemberen kívül már más filmben is szinkronizálhattam. Szerencsére a szakmán belülről és kívülről is nagyon sok pozitív visszajelzés érkezett ezzel kapcsolatban.

SzJ: Anélkül, hogy spoilerekbe mennénk bele, milyennek találtad az új részt? 

BA: Abszolút tetszett! Rendesen belecsaptak a közepébe! Picit más volt, mint az első rész, de mégis megmaradt bájos kalandfilmnek. Szimpatikus volt a Jake Gyllenhaal alakította Mysterio és aranyosan évődött May néni és Happy Hogan is. 

Képregényrajongóként pedig különösen élveztem az új Pókember ruhákat! Remélem, hogy a későbbi filmekben még több hasznát fogja venni a kütyüknek. 

SzJ: A szuperhősökön kívül van-e más olyan karakter, film vagy sorozat, amelyiken szívesen dolgozol? 

BA: Számomra az Adventure Time, azaz a Kalandra fel! volt az a rajzfilm sorozat, ami leginkább a szívemhez nőtt. Azért emlékezetes igazán, mert elképesztő kreatív szabadságot kaptunk a figurákhoz. Ismertem az eredeti változatot is, illetve a készítés hátterét, azt hogy mi-miért történik, így akár még a fordítás finomításán is dolgozhattam időnként. 

SzJ: Köszönöm szépen az interjút! 

12404137_cc74cae0aa28383cf73eaa0684be77fc_wm.jpg

Tulajdonképpen egy új versenyző lépett pályára igazából a filmben, akiről viszont mindenképpen érdemes néhány szót ejtenünk. Jake Gyllenhaalt immáron 17 alkalommal szinkronizálta Csőre Gábor, amelyet egyébként még az első előzetesbe is sikerült a magyar csapatnak átmenteni. Azonban a szabály, az szabály és Disney/Marvel útjai kifürkészhetetlenek, így muszáj volt új hangot keresni Mysterio karakterének.
Tabák Kata lassan megmozgatta a komplett Katona József Színházat, azonban akadt ott egy színész, aki nemrég került igazán a köztudatba a BUÉK című film kapcsán. Mészáros Béla hangja messze jobban hasonlít Gyllenhaaléhoz, mint elődeié, így mindenképpen erős induló. Azonban lehet, hogy Csőre Gábor hangjának sokkal magasabb regisztere miatt, de nekem mégis kissé fénytelennek tűnt Béla játéka. Előfordulhat, hogy ez direkt van és az eredeti sem túl impulzív, de ennél szerintem lehetett volna magasabb amplitúdóval dolgozni.  Manapság a színészek mozikon már szinte mindig egyedül dolgoznak, így adott, hogy kronológiai sorrendben vegyék fel a jeleneteket. A film második felében azért már érezhetően jobb alakítást kapunk, de ez most nekem csak közepes lett. Mészáros hangjában van valami pajkosság és BUÉK-ból is leginkább ő maradt meg nekem, így biztos, hogy később sok jót fogunk tőle hallani.

A többiekről már csak említés szintjén beszélnék, hiszen oly sokszor megénekeltük már, milyen jó May Györgyi Anna, mennyire szuper Nick Fury (vagy Furinak ejtik? ;) ) Vass Gábor - bár az ő karakterét kissé erodálták a Marvel Kapitányban. Összességében a szinkron - hagyományőrző módon - kiváló lett.

Napokon belül megtudjuk, hogy a következő fázisban milyen filmek érkeznek, és ha véletlenül mégis hozzácsapják az X-ment a Marvel Filmes Univerzumhoz a következő években (és nem csak 5 év múlva, ahogy előzetesen pletykálják), amivel bejön akár egy tucat új színész, akkor bizony fel kell majd kötni a gatyát szereposztás ügyben. 

A képeket a Facebookról és az Index.hu-ról kölcsönöztük. Ha elolvastátok a cikket, akkor visszaadjuk őket! :)

És most jöjjenek az előzetesek mindenféle nyelven! 

Magyar

Angol

Olasz

Német

Orosz

 

Spanyol

A bejegyzés trackback címe:

https://szinkronjunkie.blog.hu/api/trackback/id/tr814929728

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.