mindenféle a magyar szinkronról

szinkronjunkie

szinkronjunkie

A Hercegnő és a béka – az utolsó kézzel rajzolt Disney-rajzfilm

2020. február 02. - Karsa Tímea

a-hercegno-es-a-beka-slide-meselandia.jpg

A Hercegnő és a béka sorban az 52., s valószínűleg a legutolsó, teljesen rajzalapú Disney film. Habár Disney mesékben verhetetlen vagyok, ez valahogy mégis kimaradt eddig (talán, mert amikor kijött, már ,,felnőtt” voltam, és elsőéves angliaiként szóba sem jöhetett, hogy kicentizett kajapénzemet mozira költsem). Mindenesetre amint láttam, hogy 10. évfordulóját ünnepli a film megnéztem, és egyáltalán nem csalódtam, sőt!

Mielőtt azonban a szinkronról írnék, nézzük, milyen érdekességek vannak a filmmel kapcsolatban!

Nem kevesebb, mint három és fél évbe telt elkészíteni a rajzfilmet.

A karakterek kitalálásáért nem mentek messzire, ugyanis a főszereplő Naveen hercegért rajongó nők egytől-egyig a Walt Disney Animation Studiosnál dolgozó női munkatársak karikatúrái.

A film egy pontján látható repülő madarakat az Oroszlánkirályból hasznosították újra. Nem csak ez a közös pontja a két filmnek, hanem az is, hogy az Oroszlánkirály óta A hercegnő és a béka volt az, amiben egynél több dalt jelöltek a Legjobb Eredeti Dal kategóriában.

Dr Facilier tánca szándékosan Dick Van Dyke pingvines táncát idézi a Mary Poppinsból. Neve a francia „facile”, azaz könnyű szóból ered, s azt szimbolizálja, hogy ehhez az úrhoz fordulva könnyebben kapjuk meg, amit szeretnénk.

A film egy korai szakaszában Louis, az aligátor ember volt, aki nem tudott hangszeren játszani, így elment Dr Facilierhez, s ő a hangszer megszólaltatásáért cserébe aligátorrá változtatta Louist. A háttértörténet végül nem került bele a filmbe, mert túl komplikált lett volna. Louis egyébként a jazz-legenda Louis Armstrong után kapta a nevét.

A legtöbb Disney hercegnős történet Európában játszódik, így az alkotók, John Musker és Ron Clements mindenképpen szerettek volna olyan hercegnős rajzfilmet is, ami Amerikában játszódik, s a gazdag történelemmel bíró New Orleans lett a helyszín. A készítők tíz napot töltöttek el a városban, s közben jegyzeteltek és rajzoltak, hogy minél élethűbben adhassák vissza az 1926-ban játszódó történetet.

A film nem volt akkora durranás, mint várták, s a Disney ennek okát abban látta, hogy a címben elhangzik a ,,hercegnő” szó, így a fiú közönség eleve ki volt lőve. Tanulván hibájukból, következő filmjüket Aranyhaj és a nagy gubancnak nevezték el, és az eredetileg Hókirálynő című alkotást Jégvarázsra keresztelték.

Tiana – Anika Noni Rose – Vágó Bernadett

tiana_vagob.jpgAnika Noni Rose, Tiana amerikai megszólaltatója kérte, hogy a főszereplő legyen balkezes, akárcsak őt, sőt Tiana még Anika arcgödröcskéit is megkapta. Habár az amerikai színésznőnek ezek voltak a konkrét kérései, mégis volt, amin meglepődött, hiszen jóval a hangfelvételek után láthatta magát a karaktert, és el volt ájulva attól, mennyi apró mozdulatot és arckifejezést ültettek át Tiana arcába. Magyar hangja Vágó Bernadett, aki számomra az egyik legbűbájosabb magyar hang, hiszen süt belőle a jóság, így nem csoda, hogy nem Tiana az első hercegnő, akit megszólaltatott, hanem hallhattuk a Bűbáj Gisellejeként és ő Anna a Jégvarázsban is.

Naveen herceg – Bruno Campos – Pál Tamás

naveen_paltamas.jpgBruno Campos eredetileg brazil színész, ám rendkívül jól hozza a francia akcentust, amit a valóságban nem létező Maldoniából hoz a herceg. A magyar szinkronba nem tették át az akcentust, hiszen igen furán vette volna ki magát, ha palócosan beszél a herceg. Naveen magyar hangját, Pál Tamást kérdeztük a szerepről.

 

Fotó: Madarász Csilla/Veres 1 Színház

Szinkronjunkie: Ez az első Disney főszerepe. Nagy dolog ez egy szinkron-karrierben, ha az ember Disney-film főszerepet kap?

Pál Tamás: Nekem hatalmas dolog volt! Gyerekkorom óta szerettem az egész estés Disney-filmeket, és amióta színész szerettem volna lenni, azóta vágytam rá, hogy kapjak egy szinkronszerepet valamelyik mesében. Fogalmam sem volt róla, milyen alapos hang-casting előzi meg egy-egy Disney rajzfilm szinkronját. 2009-ben aztán alig kétévnyi tapasztalattal a hátam mögött én nyertem meg ezt a bizonyos válogatást. Majd’ kibújtam a bőrömből örömömben. Akkor azt gondoltam, ha soha többé nem szinkronizálhatok, nekem már akkor is megérte. A mai napig, tíz évvel a bemutató után is jóleső érzéssel emlékszem vissza erre a munkára.SzJ: Mielőtt nekiálltak a felvételeknek milyen instrukciókat kapott?

PT: Faragó József szinkronrendező, Kránitz Lajos András hangmérnök és Bolba Tamás zenei rendező keze alatt zajlott a munka. Nekem annyi rutinom volt csak, hogy már nem izgultam annyira a mikrofon mögött, ugyanakkor maga a Disney-s minőség és alaposság miatt érthető módon nem voltam teljesen nyugodt. Mivel ez a stáb gyakorlatilag nem hallott rólam, meglepődtek, hogy ki ez a fiú, de csak azért kellett hozzám sok türelem, mert a legapróbb hangokat is sokszor próbáltuk, hogy tűpontosan meglegyen az, ami a végeredményben hallatszódik.

SzJ: Emlékszik valami kulisszatitokra, amit megosztana velünk?

PT: Amikor Naveen már békaként meg akarja csókolni a hercegnőt, és csücsörítve cuppog neki, az a cuppogó hang nem az enyém, hanem a rendezőé, Faragó Józsefé. A sokadik próbálkozás után sem volt elégedett, és amikor megmutatta a mikrofon előtt, hogyan szeretné az annyira jól sikerült, hogy végül az maradt benne a filmben.

SzJ: Macerásabb a Disney-nek szinkronizálni?

PT: Nagyon macerás, előfordul, hogy 10-15ször is felvetetik a hangot. Egyik nap a stúdióban ült a Disney regionális európai vezetője és felügyelte a munkát, sőt még instrukciókat is adott.

SzJ: Van preferenciája? Rajzfilmet vagy élőszereplős filmet jobb szinkronizálni?

PT: Amíg izgalmas a karakter, addig mindegy, élő szereplő-e, vagy rajzfilm.

SzJ: Említette, hogy nagyon szereti a Disney rajzfilmeket. Melyik a kedvenc?

PT: Sok rajzfilmet szeretek, de a kedvencem egyértelműen a Herkules.

Dr Facilier – Keith David – Vass Gábor

facilier_vassgabor.jpgAhogy Tiana, úgy Dr Facilier esetében is vettek át külső jegyet a hangot kölcsönző színésztől, így a gesztusok mellett a vuduművész fogai közti rés is Keith David fogsoráról lett mintázva. Vass Gábor – ugyan állítja magáról, hogy nem tud énekelni – ebben a filmben is rácáfol erre, és kirázza az embert a hideg a félelmetes kacagásától. (Fotó: Active Stúdió)

 

 

Ray – Jim Cummings – Mikó István

ray_mikoistvan.jpgNem tudni, mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, az mindenesetre biztos, hogy az a Jim Cummings volt Ray hangja, aki Micimackóé is, így mondhatni természetes választás volt a szerepre Mikó István. Jim Cummings egyébként ténylegesen élt New Orleansban, úgyhogy kiválóan adta Ray szájába az ottani akcentust. A film legjobb szereplője e sorok írója szerint Ray, a szentjánosbogár, és ez Mikó István érdeme. Valószínűleg neki köszönhető, hogy a filmet hallgatva régi idők szinkronja ötlött fel bennem, olyan igazi gyermekkori, amikor teljes füllel tapad az ember a klasszikus magyar hangok egyikéhez. (Fotó: Soproni Petőfi Színház)

Louis – Michael-Leon Wooley - Gesztesi Károly

louis_gesztesik.jpgA szörnyen korán elhunyt Gesztesi Károly szólaltatta meg ezt az igazán szerethető, csupaszív figurát. A bohém krokodilnak csak egy vágya van, hogy embereknek játszhasson, s ki tudja, talán a kiváló színészi képességek mellett, ezért is tudta olyan jól átadni a magyar színész a karakter hangulatát, mert ő is imádta a zenét, és szeretett az embereknek játszani – zenét, darabot, hangjátékot.

Főcímdal - Ilyen ez a New Orleans – Dr John - Szolnoki Péter

drjohn_szolnokipeter.jpgA dal előadója a tavaly elhunyt hat Grammy díjas előadóművész Dr John, azaz Malcolm John ,,Mac” Rebennack énekes-dalszerző, zongorista és gitáros volt (s micsoda véletlen, New Orleansban született). Zenéjében többféle műfaj találkozott, a pop, a jazz, a blues, a rock and roll és még a boogie woogie is. Dal szerzője Randy Newman, aki a Toy Story filmeknek, a Szörny RT-nek, és a Verdáknak is írt filmzenét.

A dalt magyarul Szolnoki Péter énekelte el nekünk, aki az egyik legszebb, lehengerlőbb hangú magyar énekes: lírai és vidám dalokat egyaránt szívmelengető az ő előadásában hallgatni. Nagy szerencsénkre a Disney is felfedezte magának, és már több produkcióban is énekelhette a dalok magyar verzióját, többek közt a Mackótestvérben, a Szilajban, a Bűbájban és a Hercegnő és a békában is. Ez utóbbiról így mesélt nekünk: ,,Mivel a rajzfilm zenei rendezőjével, Bolba Tamással már régóta együtt dolgoztam és dolgozom a mai napig, én voltam az első, akit megkeresett ennek a főcímdalnak a feléneklésére. Számomra a rajzfilmek dalainak éneklése egyszerre komoly koncentrálást, alkalmazkodást igénylő munka és fantasztikus játék, kiváló stílusgyakorlat is egyben”.

További magyar hangok: Kardos Eszter, Csuja Imre, Molnár Piroska, Janza Kata, Szabó Sipos Barnabás, Koroknay Géza, Kardos Lili, Károlyi Lili, Scherer Péter, Elek Ferenc, Lippai László, Pikali Gerda. 

magyar dalszöveg: Szente Vajk
zenei rendező: Bolba Tamás
hangmérnök: Kránitz Lajos András
magyar szöveg: Boros Karina
szinkronrendező: Faragó József
vágó: Kránitz Bence
gyártásvezető: Németh Piroska

Ti mit gondoltok a szinkronról, és a dalokról? Hiányoljátok a kézzel rajzolt filmeket? 

A bejegyzés trackback címe:

https://szinkronjunkie.blog.hu/api/trackback/id/tr1915438382

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Flankerr 2020.02.03. 00:47:52

Nekem is tetszett, nem volt gejl, stílusos volt és nem ezerszer látott kliséket hozott.

Abba pedig vicces belegondolni hogy Szolnoki Péter 25-26 évvel ezelőtt még Rapülők meg Soho Party számokban vokálozott :)
süti beállítások módosítása