Szabó Gyulát bemutatni egyszersmind nagyon hálás és igencsak nehéz feladat, hiszen a páratlan életműből e hasábokon legfeljebb csak szemezgetni tudunk. Buga Jakab, Columbo, Magyar népmesék, Éder Mester - hogy csak néhányat említsünk az őt rendkívül népszerűvé tevő kiváló szerepekből. 1930. július 15-én született egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei városban, Kunszentmártonon. Bár eredetileg papnak készült, a család nem tudta finanszírozni tanulmányait, így fiatalon dolgozni kezdett. Az üzemi színjátszó csoportba kerülve érzett rá a színészet iránti vonzalmára.

A Színházi- és Filmművészeti Főiskolát 1950-54 között végezte el, Simon Zsuzsa Kossuth-díjas színésznő főigazgatósága idején. (1979-től a főiskola tanára, egyetemi docense volt. Többek között Gesztesi Károlyt is tanította.) Színházi pályájának nagy része a Nagymező utca 22-24-hez kötötte. Szabó Gyula az 1949-ben még Ifjúsági Színház néven alapított társulatba közvetlenül a főiskola elvégzését követően szegődött. Az intézmény neve ekkor Petőfi Színház lett, 1960-63 között Jókai Színház néven működött, majd Thália Színház névre váltottak. Ezt követően még kétszer váltott koncepciót és nevet a színház (Arizóna és Művész Színház), azonban Szabó Gyula mindvégig társulati tag maradt.

A '90-es évek közepéig csupán külsős színészekkel dolgozó székesfehérvári Vörösmarty Színház 1995-96-ban a saját társulatát is kialakíthatta. A fiatal színészekből álló csapat mellé szerettek volna két nagyágyút is meghívni, így Kállay Ilonához - Bujtor István közbenjárására - Szabó Gyula csatlakozott. 

Alkata és jellegzetes hangja, valamint habitusa okán főként pozitív, hősi szerepekben tűnt fel. Játszott a legnagyobb klasszikusokban, mint Stendhal Vörös és Feketéje, Bulgakov Mester és Margaritája vagy éppen Mikszáth A Noszty fiú esete Tóth Marival című műve. Számtalan parádés főszerep, illetve nagyon karakteres mellékszerepek is kötődnek nevéhez. A székesfehérvári Vörösmarty Színházban musicalben is tündökölt: ő szolgáltatta Mauglinak a pofonügyi jótanácsokat, Balu szerepében.

"Az ő korosztálya elképesztően sokat dolgozott: reggel korán keltek, bementek a színházba próbálni, majd jött a rádió, utána a Pannónia Filmstúdióba szinkronizálni, majd vissza próbára, este pedig előadás. Ezzel párhuzamosan pedig járták az országot az önálló estekkel. Gyula Simándy Józseffel közös estjével turnézott. Simándy énekelt, Gyuszi pedig verseket mondott." - mesélte Madarász Pálma, Szabó Gyula özvegye. A színművész élete során háromszor nősült, első felesége Kovács Ibi, második Hahn Erzsébet. Madarász Pálmával 1987-ben házasodtak össze. Gyermekei Attila, Melinda, Gyula és Zsófi.  

A színpad mellett összesen 75 mozi- és tévéfilmben szerepelt, melyek közül a 33 évesen forgatott Tenkes kapitánya hozta meg számára az országos sikert és ismertséget. Az 1964-ben levetített, 13 részes sorozat főszerepét Zenthe Ferenc (Eke Máté) alakította olyan zseniális csapattagok mellett, mint Ungváry László (a feledhetetlen báró Eberstein Eckbert ezredes szerepében), Basilides Zoltán (mint a szintén feledhetetlen Bruckenbacker Alfonz kapitány), valamint az akkori magyar színjátszás színe-java. Szabó Gyula szintén egy kiemelt szerepben tűnt fel: ő alakította Buga Jakabot, aki fokossal és ostorral szolgáltatott igazságot Siklós környékén.

A szinkron

Szabó Gyula egyike volt azon ikonikus hazai orgánumoknak, akiket nem csupán a külföldi filmek magyarításához hívtak, de bizony hazai rajzfilmesek is előszeretettel keresték. Az 1971-85 között futó Frakk, a macskák réme című rajzfilmhez Cseh András és Nagy Pál rendezők kérték fel. A főszereplő Frakk hangját adta négy évadon keresztül, méghozzá olyan színésztársak mellett, mint Schubert Éva, Váradi Hédi, Rajz János és Pártos Erzsi. 

1973-ban Nepp József egy állatokról szóló mesén kezdett el dolgozni, amelyhez a forgatókönyvet Romhányi József írta. A köznyelvben Dr. Bubóként elhíresült, valójában azonban Kérem a következőt! című mese 39 részből állt és Szabó Gyula itt is a főszereplőt, Dr. Bubót, az állatokat több-kevesebb sikerrel gyógyítani próbáló bagoly orvost szinkronizálta, sőt a főcímdalt is személyesen énekelte fel. 

"Nagyon szeretett szinkronizálni, irgalmatlan mennyiségű időt töltött bent a stúdióban. 1980-tól sokat járt le emiatt Kecskemétre, hiszen ott vették fel a Magyar Népmesék epizódjait. A gyerekeim gyakorlatilag ezeken nőttek fel, hiszen akkor már volt VHS kazetta és így meg tudtuk nézni őket. Én meséltem nekik élőben, az apjuk pedig kazettáról." - osztotta meg velünk Pálma. "Rengeteg rész készült, pont ezeket nézzük a kisfiammal. Sokszor mondták, hogy milyen jó nekem, hiszen Édesapám a nagy Mesemondó, biztosan sokat mesél nekem otthon. Erre mindig azt tudtam mondani, hogy: ó, ugyanúgy a tévéből látom, mint bárki más." - egészítette ki Szabó Zsófi, a színművész lánya. 

Az 1977-es kezdetekkor még nem csak Szabó Gyula narrálta az egyes részeket, sőt az első évadból csupán két részben hallható. A második évadot még Molnár Piroskával felváltva mesélték végig, onnantól pedig egészen 2011-ig minden részt csak az ő hangjával vették fel.

A magyar rajzfilmeken túl természetesen külföldi produkciók szinkronjához is gyakran hívták. Szabó Gyula állandó magyar hangja volt Peter Falknak. Érdekesség, hogy a feltételezetten magyar származású Falkot először Garas Dezső szinkronizálta Columbóként, azonban onnantól valamennyi, összesen több, mint 100 epizódban láthattuk a párost együtt. (Később az első epizód újraszinkronizált változatához már szintén Szabó kölcsönözte hangját.)

A sorozat sok epizódjában került elő a híres szivar, amelyet a magyar változatban - bár Szabó Gyula sokáig dohányzott - egy bekapott ujjal utánozott. A Columbo filmsorozatban gyakorlatilag a magyar színész szakma színe-java megfordult, sokan több, kisebb szerepet is vittek. A krimi műfaj rengeteg beszélgetéssel járt, a főhadnagy nyomozásait ritkán szakította meg hosszabb akció, így a szinkronizálás - különösen a főszereplő számára - igen kimerítő volt. A 90 perces részek magyarítását többek között Zákányi Balázs, Mezei Éva és Kosztola Tibor irányították. (Az alábbi videóban Columbo hadnagy a 20. perc környékén tűnik fel, azonban addig is felfedezhetitek meglepetésvendégként Leslie Nielsent. Magyar hangja - Grúber Hugó) 

A Falk Miksa utcában szobrot is kapott Peter Falk mellett számtalan más színésznek is kölcsönözte hangját. Legismertebb filmjeiben rendre pozitív, joviális, hősies lelkű figurákat szinkronizált. Nagyon kedvelte a Pusztaszeri Kornéllal közösen vitt Pumuklit, amelyben Éder Mestert alakította. Emellett volt Maci Laci, Szultán az Aladdin rajzfilm-sorozatban, Tappancs nagypapája az Őslények országa több részében, az Esperes a Notre Dame-i toronyőrben és a Mesélő a Herkulesben. Ez utóbbira lánya, Szabó Zsófi a következőképpen emlékszik vissza: "Gyerekként - 1997-ben - bevitt a szinkronstúdióba, ahol a Herkulest vették fel. Nagyon menőnek éreztem a helyzetet, különösen, hogy Édesapám volt a Mesélő. Elképesztően izgultam, hiszen gyerekként, premier előtt láthattam már részeket a Herkulesből. Hihetetlen varázsa volt a szinkronnak, amit aztán később színészként is át tudtam élni, amikor én lettem Törpilla magyar hangja a Hupikék Törpikék - Az elveszett faluban."

Utolsó szinkronmunkája a 2008-as Narnia Krónikái - Caspien herceg, valamint a 2011-ig folytatott Magyar Népmesék voltak. Szabó Gyulát kimagasló tehetsége, ízes beszéde, kiváló drámai szerepei, filmes munkái okán szinte valamennyi színészi díjjal kitüntették: Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes művész, 2006-tól a Nemzet Színésze. A szakmai megbecsülések mellett a közönség is rajongott érte. Míg fiatalabb színészként rendszeresen Buga Jakabként szólították le az utcán, később Columbo vagy Magyar Népmesék részleteket kértek tőle.

A hobbija a családja volt, de imádta budatétényi házát is, ahol szabadidejében főként pihent vagy kertészkedett (sokszor hosszú órákig tudott locsolni). Nyáron piros tornanadrágot húzott és otthon nem is látták más ruhában: „annyit öltözök, Anyám, hogy legalább itthon ne kelljen” - tette hozzá mindig. Nagyon szerette a jó filmeket otthon megnézni, és odáig volt a keresztrejtvényekért is. Anyósa minden alkalommal két újságot vett, hogy ha találkoznak, tudjanak egy kicsit versenyezni. Kedvelt időtöltése volt a főzés, a bográcsos és grill ételek voltak a specialitásai. Ruttkay Ottótól – valószínűleg premier ajándékként – egyszer kapott egy nagy piros fésűt, amellyel aztán rendszeresen Zsófit fésülte és be is szárította haját, így sokáig ő volt kislánya fodrásza.

Minden idők legnagyobb Mesélője 2014-ben hunyt el, temetésén Szikora János, Gálvölgyi János és Gesztesi Károly mondtak beszédet. Szabó Gyula ma lenne 90 éves, mi pedig a legnagyobb szeretettel gondolunk rá ebből az alkalomból.

A képen Szabó Zsófi és Madarász Pálma láthatóak (forrás: Szabó Zsófi Facebook-oldala)

Szabó Gyula és lánya kisgyermekként (forrás: Facebook)

Szabó Gyula és lánya a színész 83. születésnapján (forrás: Facebook)