mindenféle a magyar szinkronról

szinkronjunkie

20 éves a Halálsoron

2019. december 09. - Sallanka

 

A Halálsoron című filmet, mely Stephen King regénye alapján készült - 1999. december 10-én mutatták be elsőként Amerikában, majd rá négy hónappal elkészült a magyar szinkron, s hazánkban is elérhetővé vált a mozikban. Hatalmas sikert aratott világszerte, és egészen 2017-ig (az Az bemutatásáig) az összes addigi King-adaptáció közül a Halálsoron vezette a jegyeladási listákat. Többek között öt Oscar-díjra is jelölték, melyekből végül egyet sem kapott, viszont ettől függetlenül a közönség szerette a filmet, s kedveljük ma is. Ritkaság, hogy azon kevés Stephen King-adaptáció közé tartozik, mellyel maga az író is elégedett volt.

A történet  az 1930-as évek közepén játszódik egy louisianai börtön halálsorán. Érdekesség, hogy a 30-as évek Amerikájában a fegyőrök még nem hordtak egyenruhát, a filmben mégis viselnek ilyet, illetve a villamosszéket is csak néhány évvel később vezették be a megyében. Csupán azért ábrázolták ezeket mégis, hogy hitelesebbnek tűnjön a környezet. Paul Edgecomb főfegyőr emlékszik vissza a múltbéli eseményekre, melyek egy rab, John Coffey érkezésével válnak érdekessé. A film ma is aktualitással bíró kérdéseket sorakoztat fel: Honnan ered, s ki dönti el, hogy mi a bűn? Ki büntethet, s miért? Megfelelő elégtétel-e a halálbüntetés? Nem könnyű történet, gondolkodásra késztet még akkor is, ha nem egészen valóságos a megjelenítés, mivel jócskán megfűszerezték természetfeletti eseményekkel. Mindenképpen azt gondolom, hogy érdemes megnézni.

A rendező, Frank Darabont egészen szenzációs színészeket talált a különböző karakterek megformálására, ámde koránt sem volt kézenfekvő elsőre, hogy ki, kinek a bőrébe bújjon.

 

hanks_koszegi.png

Paul Edgecomb – Tom Hanks – Kőszegi Ákos

A főszereplőt, aki a főfegyőr volt a történetben, Paul Edgecombot Tom Hanks játszotta, viszont meglepő lehet, hogy eredetileg John Travolta alakította volna Pault, de ő visszautasította a szerepet. Ti el tudjátok képzelni Travoltát a filmben? Véleményetek szerint kinek a hangján szólalna meg? Én nagyon különösnek találnám, ha ő játszaná a szerepet, de ha mégis úgy alakult volna, talán Csankó Zoltánnal tudnám elképzelni a leginkább. Csankó egyébként is alakította már Hanks-et a Nyomul a banda c. filmben, de ez kivételes alkalom volt. A Halálsoron főfegyőrét viszont Kőszegi Ákos szólaltatta meg, aki megszokott és kedvelt párja Hanks-nek. Az ő párosuk egyébként az Apollo 13 szinkronizálásával kezdte meg működését 1994-ben, s rengeteg kiváló produkcióban hallhatjuk őket együtt azóta is.

 

dabbs_greer_makay_sandor.png

Dabbs Greer – Makay Sándor

Paul Edgecombot nem egy ember jeleníti meg a filmben, mivel az egész történet két idősíkon mozog, s egy visszaemlékezés, melyet az idős Paul mesél. Hanks pedig nem bizonyult elég korosnak, bár eleinte ő játszotta volna a közel száz éves karaktert, de a készítők belátták, hogy nem élethű, ám annál inkább nevetséges lenne a mű ráncok mögé bújtatott fiatal arc, így kapta meg végül Dabbs Greer a szerepet. Ez viszont azt is jelenti, hogy Kőszegi Ákos helyett más hangot kaptak az idős Paul jelenetek. A megszólaltató Makay Sándor volt, aki sajnos már nem lehet közöttünk, ahogyan filmbéli párja, Greer sem. Nem kétséges, hogy az adaptáció nagyszerűvé tételében a színészpáros is igencsak kivette a részét.

 

duncan_hanko.png

John Coffey – Michael Clarke Duncan – Hankó Attila

Szomorúságunkra a Duncan – Hankó párost sem tudhatjuk az élők sorában. Hankó Attila csupán 39 éves volt, mikor autóbalesetet szenvedett. Noha ilyen fiatalon hunyt el, nagyon aktív színművészünk volt. Nem állt távol tőle Michael Clarke Duncan szinkronizálása, mivel akkoriban gyakran kérték fel afroamerikai színészek magyar hangjának. Zseniálisan megtalálta a félelmetes óriás és a törékeny, már-már gyermekien tiszta jellem közötti hangot. Ebben bizonyára segítségére volt Duncan remek játéka, mellyel nagy népszerűségre tett szert a színész, akit egyébként Bruce Willis ajánlott a rendezőnek, miután az Armageddonban együtt szerepeltek.

 

morse_berzsenyi.png

Brutus "Brutal" Howell – David Morse – Berzsenyi Zoltán

Az ő párosításuk kissé meglepő lehet, ugyanis nem egy megszokott felállásról beszélünk. Berzsenyi Zoltán összesen kettő alkalommal szinkronizálta Davis Morse-t. Először a Langolierek - Az idő fogságában működtek együtt, s mivel ez is egy Stephen King történetet mutat be, valószínűen meg voltak elégedve az eredménnyel, így jöhetett a folytatás. Berzsenyi igazán kedves és meleg hangszíne jól illik Morse megjelenéséhez, és az általa alakított Brutus „Brutal” Howell fegyőrhöz is, aki egyébként is egy igazán szerethető karakter, de Berzsenyivel még inkább azzá vált. Emlékeztek arra a keserédes jelenetre, amikor a következő kivégzést próbálják? A vicces, de közben szomorú képsorok együtthatása valódi libabőr érzést ad át.

 

cronwell_versenyi.png

Hal Moores – James Cromwell – Versényi László

Versényi László talán az újabb generációknak kevésbé lehet ismert, viszont nagyon aktív volt szakmájában. Olyan ismert filmekben és sorozatokban hallhatjuk őt, mint például a Star Wars, melyben többször is volt alkalma Yoda mesterként megszólalni vagy a Magnum és a Knight Rider. Utóbbiban ő volt KITT, Kitt vagy K.I.T.T. (a sorozat óta nincs egyértelmű megegyezés a helyes írásmódra), az emberi intelligenciával rendelkező autó. Sajnos januárban lesz négy éve annak, hogy itt hagyott minket. Az ISzDb szerint több mint 1600 szerepet tudhatott a magának és természetesen megannyi egyéb produkciót. Cromwell és Versényi útja a Halálsoron szinkronizálásával kezdődött, de később még két filmben is együtt láthatjuk s hallhatjuk őket. Ilyen például az Én, a robot. A halálsoron igazgatóját alakító Cromwell egyébként meglepően nagy termetű, majdnem eléri a két métert, s még a filmbéli óriás, John Coffey-nál is magasabb. Sokat kellett trükközni a kameraállással és szögekkel, hogy Coffey alakja mégis hatalmasnak látszódjon az igazgató mellett.

 

Számotokra ki volt a Halálsoron legkedveltebb magyar hangja?

 

További magyar hangok: 

Kovács Nóra, Megyeri Zoltán, Garai Róbert, Csőre Gábor, Rajkai Zoltán, Bolba Tamás, Kiss Gábor, Andai Györgyi, Tardy Balázs, Kassai Ilona, Beratin Gábor, Albert Péter, Oláh Orsolya, Berkes Ákos, Bolla Róbert, Uri István, Pusztaszeri Kornél, Erdélyi Mari,Albert Péter, Berkes Dóra, Berkes Viktória, Földi Tamás, Grúber Zita, Hegedüs Miklós, Katona Júlia, Keönch Anna,Schiller Béla, Simon Aladár, Simon Eszter, Soós László

 

Szinkronlegendák Portrésorozat - Garas Dezső

24348902_d799685f1ac08deed57dde8ce2e6f678_wm.jpg

A magyar színháztörténelem egyik legnagyobb és legkedveltebb alakja, aki karakteres orgánumát többek egy gyermekkori betegségnek is köszönhette - idén lenne 85 éves az utánozhatatlan Garas Dezső. 

Grósz Lajos és Sirger Ilona gyermekeként, 1934-ben született Budapesten. 1944-ben életmentő gégemetszést hajtottak végre nála, amelynek nyomát károsodott hangszalagjai egész életében őrizték. 1953-57 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola (ma már Egyetem) diákja, majd Major Tamás igazgató rögtön a Nemzeti Színházba szerződtette. 1965. április 23-án a színház akkori, Blaha Lujza téri épülete felrobbantásra került. Érdekesség, hogy az épület a mai kettes metró lejárata helyén volt, így sokan azt tartják, hogy a leromlott állag mellett az új "földalatti gyorsvasút" kiépítése miatt is szabhatták ki a halálos ítéletet a patinás házra. (Az építkezésről készült egy korabeli dokumentumfilm is.) Garas - valószínűleg nem megvárva a Nemzeti költözködésével járó tortúrát - 1965-től a Madáchba szerződött. Ezt követően a Mafilm, a Népszínház, a szolnoki Szigligeti Színház, később a Katona József Színház, majd egy évadra a Vígszínház következett. 2004-2011 között ismét a Nemzeti Színház társulatának tagja volt. 

Színházban többször is rendezett. A Játékszínben színpadra állította az Őrült nők ketrecét, összerakta Az ember tragédiáját bábelőadásban, a Nemzeti Színházban pedig megrendezte az Anyám, Kleopátrá-t. Színházi munkái mellett számos filmszereppel kapcsolatban is emlékezhetünk rá. Filmes pályafutása 1954-ben az azóta legendássá vált Liliomfival kezdődött, melyben az ifjú Schnapsot alakította. 1973-ban a megszállott Minarik Ede gőzmosodást játszotta a Régi idők focija című filmben, akinek "Kell egy csapat" mondásából szállóige lett. Országos siker volt az Abigél című négyrészes tévéfilmsorozat (1976), amelyben König tanár urat alakította. Játszott a Magyar Televízióban évekig futó Életképek című sorozatban is. Szerepelt a 80-as évek számos meghatározó filmjében, köztük Szerencsés Dániel, a Mielőtt befejezi röptét a denevér, az Uramisten, Szamárköhögés és a Banánhéjkeringő című alkotásokban.

Ahogy a fenti videóból is kiderült, Garastól nem állt messze a humor, sőt igen gyakran szerepelt kabaréműsorokban. 

Szinkronos pályafutása a 60-as években - a legtöbb színészhez hasonlóan - tömegezéssel kezdődött. A rendszerváltás előtti időszak érdekessége, hogy Garasra többnyire francia és olasz filmekben számítottak a szinkronrendezők. Így lett gyakori szinkronszereplő Gustav Holubek, Fernande és Nino Manfredi filmjeiben. A több, mint 70 film, melyhez hangját adta, azonban további érdekességeket is rejt.

Egy ízben például kollégájának, Cserhalmi Györgynek volt szinkronhangja a Nárcisz és Pszyché című hazai gyártású filmben. Ennek oka a rendező - Bódy Gábor - utólag kissé nehezen érthető döntése, aki az utómunkák során magyarítandó Udo Kier magyar hangjaként Cserhalmi Györgyöt képzelte el. Ugyanakkor miután Cserhalmi a film egyik főszereplője is volt egyben, hozzá más magyar hangot kellett találniuk - így került a képbe Garas Dezső. 

Kevéssé ismert tény, hogy a szinkronrendező, dr. Márkus Éva, először Garas Dezsőt képzelte el Columbo felügyelő magyar hangjaként. A később sorozattá avanzsált detektívtörténet ugyanis tévéfilmként kezdte pályafutását. Néhány évvel később, mikor az első évad eljutott hazánkba is, az új rendező - Zákányi Balázs - már mást, a később a szerepben legendássá váló Szabó Gyulát kérte fel.

Garas Dezső egyik legismertebb munkája a Jean-Paul Belmondo főszereplésével készült A Profi című film. Sajnos ez Belmondo egyik legkevesebb beszéddel járó munkája volt, Garas kimért, elegáns, hűvös hanghordozása azonban rendkívüli mértékben erősítette a főszereplő karakterét és a francia színész játékát. Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem Sztankayt választotta Wessely Ferenc szinkronrendező, hiszen kedvelt szinkronpárosok már akkoriban is léteztek. Nos, Jean-Paul Belmondo kapcsán egyáltalán nem volt még közmegegyezés, hiszen Sztankay mellett Tordy Géza, Bujtor István, Koncz Gábor, Helyey László és Fülöp Zsigmond is adták hozzá hangjukat.

Később a filmet újra is kellett szinkronizálni, mert a régi kópia az akkori eszközök és büdzsé mellett felújíthatatlannak bizonyult: "Nemrég ment le nálunk Belmondo A profi című filmje, annak legalább két szinkronja van, például Gáti Oszkárral is felvették. Mi nagyon szerettük volna Garas Dezsővel leadni, hiszen ő volt az eredeti hang, de annyira rossz volt a minősége, hogy a szép új kép alá nem lehetett betenni. Celluloid-szalagon maradt meg, és huszonhatszor meghallgattuk, de nem mertük úgy leadni"  - mesélte Kertész Márta, a Filmmúzeum művészeti vezetője még 2012-ben az Origónak. Ha teljeskörűen helyreállítani nem is, de megmenteni mégis sikerült az eredeti szinkronsávot, ugyanis az a mai napig elérhető az interneten. A két hangsáv közötti technológiai különbség valóban jól hallható, hiszen az eredeti sávon még a vetítőgép keltette folyamatos zörej is hallható és a korabeli technikának köszönhetően nem is tökéletesen illeszkedik a szájmozgásra. Ugyanakkor Garas Dezső mellett olyan csapat gyűlt össze, akik miatt mindenképpen érdemes ezt a változatot választani. Néhány példa: Bánsági Ildikó, Földessy Margit, Szilágyi Tibor és még kisebb szerepekben is olyanokat hallhatunk, mint Láng József, Perlaki István, Makay Sándor vagy éppen Harkányi Endre. 

Szintén érdekesség, hogy halála után is feltűnt egy szinkronban, hiszen "A külváros mélyén" című filmben a Profi részletét az ő változatával mutatták be. 1991-et követően sajnos nem szinkronizált többet, legutolsó stúdiós munkája a 2004-es, Perlasca - Egy igaz ember története, melyben sok más hazai színész mellett ő is szerepel, így saját magát utószinkronizálta. 

Garas Dezső, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, Nemzet Színésze díjjal kitüntetett, érdemes és kiváló művész 2011. december 30-án tért örök nyugalomra. Temetésén családja és rajongói mellett a teljes magyar színházi- és filmes szakma lerótta tiszteletét.  

25 éves az Oroszlánkirály

lionkingwallpaper1024.jpg

December 1-én volt 25 éve annak, hogy bemutatták Magyarországon az Oroszlánkirályt. Ezt a filmet bizonyos vagyok benne, hogy senkinek nem kell bemutatni, hisz megnéztük mi, a szüleink – akik vittek a moziba - és a nagyszüleink – akikkel megnézettük videókazettán.

A filmnek hihetetlen hatása volt, mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy mekkora lelkesedés vette körül idén nyáron a film – egyáltalán nem lelkesítő – remakejét.

Már a rajzfilm nyitánya akkora erővel bírt, hogy a Disney történetében először nem csináltak külön trailert a filmnek, hanem a nyitányt használták, melyet magyarul Szulák Andrea énekelt, feledhetetlenül. A magyar ajánló így nézett ki:

Nem csak ebben volt úttörő az Oroszlánkirály, hanem abban is, hogy ez volt a legelső Disney rajzfilm, ami nem már ismert mesealapokon nyugodott, hanem a Disney saját ötletén.

Az Oroszlánkirály egészen a Jégvarázs 2013-as megjelenéséig minden listát vezetett, hiszen ez volt a legtöbbet, 986 dollárt hozó animációs film, ami ráadásul az utógyárott termékekből is további 1 milliárd dollár bevételt hozott. Ezek mellett továbbra is a 42. legjobban értékelt filmnek számít a világon.

A Disney egyébként rengeteg energiát fektetett a filmbe – függetlenül attól, hogy az Oroszlánkirály egy B terv volt csupán, hiszen a Pocahontassal akartak nagyot kaszálni, így a legfőbb rajzolók ezzel a filmmel voltak elfoglalva ez idő tájt. Az Oroszlánkirály csak azon jelenete, amikor a gnúcsorda elől menekül a kis Szimba, három évig készül, mert egy olyan számítógépes program kellett hozzá, ami arról is gondoskodott, hogy az állatok ne ütközzenek egymásba.

Az oroszlánokat sem hasraütésszerűen rajzolták, hanem egy kölyök- és egy felnőtt oroszlánt is bevittek a stúdióba a rajzolóknak, hogy minél jobban megfigyelhessék a vadak mozgását. Zordon és Mufasa ugyan testvérek, de egyáltalán nem hasonlítanak egymásra. Ennek oka az, hogy az eredeti tervek szerint Zordon csak egy odatévedt oroszlán lett volna, nem családtag. Nem csak négylábú barátaink adtak ám ihletet a rajzoláskor, hiszen a felnőtt Szimba sörényét Jon Bon Jovi haja ihlette.

Ugyan a szereplőket igazi állatokról mintázták, a hangokról ugyanez nem mondható el, ugyanis arra törekedtek a készítők, hogy minden oroszlánnak megkülönböztethető legyen a hangja, ami a természetben nem fordul elő, így Frank Welker, a '80-as évek rajzfilmjeinek ismert szinkronszínésze biztosította számukra a különböző oroszlánhangokat.

Mindenki emlékszik a film legmegrázóbb jelenetére, amikor Mufasa meghal, és Szimba tehetetlenül bújik halott apja testéhez. A film ezen része a mai napig könnyeket csal a szemembe, pedig állítólag még ennél is szívszorítóbb volt a jelenet, ám a kísérleti gyerekcsoport annyira kiborult az eredeti elképzelésen, hogy a Disney kénytelen volt kicsit visszavenni a megható képsorokból.

Amikor a felnőtt Szimba újra találkozik Rafikivel, a majom ezt énekli: "Assanta sana, squash banana, wewe nugo mimi hapana” ami szuhaéliül annyit tesz: "köszönöm szépen, de nyomj össze egy banánt, te vagy a majom, nem én”.

Gyerek Szimba – Jonathan Taylor Thomas – Simonyi Balázs

fiatal_szimba.jpgAmikor az amerikai felvételeknél ott jártak, hogy Nala és Simba birkóznak, és megannyiszor Nala kerül ki győztesen, Jonathan Taylor Thomas-t lenyomták hátulról, hogy ténylegesen úgy hangozzon, mintha kiszorítanák belőle a szuszt. Simonyi Balázs volt a ’90-es évek egyik klasszikus gyerekhangja, hallhattuk például Ficánkaként A kis hableányban, és Tasliként a Hetedik testvérben. Alább látható az amerikai gyerekszínész munka közben:

 

 Felnőtt Szimba – Matthew Broderick – Stohl András

profile_simba.jpgAmerikában Matthew Broderick szólaltatta meg Szimbát, ám ténylegesen csak megszólaltatta, hiszen ugyan kétszer is felvették a dalokat, mégsem az általa felénekelt verziót használták a filmben. A magyar hangsávban Stohl András beszélt és énekelt is, úgyhogy megkérdeztük, ő hogyan emlékszik az Oroszlánkirály szinkronjára.

SzinkronJunkie: Az Oroszlánkirály volt az első rajzfilm-főszerepe. Melyik műfajt szereti jobban szinkronizálni, a filmeket vagy a rajzfilmeket?

Stohl András: Nem nagyon lehet különbséget tenni a kettő között, mert egy rajzfilmben is nagyon szép dolgokat meg lehet csinálni, sőt, ma már nem is nagyon van olyan játékfilm, amiben nincs animáció. Az Oroszlánkirályt nagyon nagy élmény volt szinkronizálni; szerintem minden idők egyik legjobb rajzfilmje.

utektkqturbxy9mmde2odgwzjm0zmmwnzu3n2izmja1nwnjy2viodninc5qcgvnkpudaadnaxtnabutbc0dim0bwg.jpg

SzJ: Lehetett tudni a szinkron készülésekor, hogy ekkora durranás lesz a film?

SA: Igen, sejtettük. Maga a film főcímdala is emlékezetes volt, és már a bemutató részleteiből lehetett tudni, hogy ez nagyon komoly dolog lesz.

SzJ: Ön a film közepén száll be a történésekbe. Volt lehetősége előtte belenézni?

SA: Emlékszem, úgy érkeztem a stúdióba, hogy pont előttem énekelte fel Simonyi Balázs az egyik dalt, úgyhogy nagyjából volt rálátásom, hogy miről van szó.

SzJ: Mit gondol, köszönhet valamit Szimbának?

SA: Biztos, hogy köszönhetek, mert nagyon sok ember emlékszik rá. Nyáron megnéztük a rendes filmet a moziban, és ahogy jöttünk ki, megállt mellettem egy férfi és azt mondta, hogy "Azért magával jobb volt”, és ez nagyon jó érzés. Úgy érzem, eléggé meghatározta a pályámat az Oroszlánkirály. Nemrég készítettek velem egy interjút a Hamu és Gyémánt magazinban, ahol külön megemlítették ezt a rajzfilmet, ráadásul egy olyan fotóval illusztrálták, amin egy oroszlánnal vagyok látható.

SzJ: Nem merült fel, hogy a filmben is Ön legyen Szimba hangja?

SA: De, felmerült, csináltam is próbafelvételt, de mégiscsak 25 évvel idősebb a hangom, így nagyon kevés esély volt rá, hogy megkapjam.

SzJ: Egy interjúban azt mondta, hogy saját szinkronjain is meg tud hatódni, akár felvétel alatt is. Az Oroszlánkirály esetében is volt ilyen?

SA: Amikor a szinkron készült, nagyon fiatal voltam még, csak 27 éves, akkoriban nem érzékenyültem el olyan könnyen, mint manapság. Arra emlékszem, hogy ennek ellenére nagyon megfogott, amikor a filmbéli apámmal beszéltem, és Szimba szaladt felé a mezőn. Rebeka lányom, aki most 22 éves, sokáig nem látta az egész történetet, mert ugyan tudta, hogy én vagyok az oroszlán, de Mufasa halála annyira megviselte, hogy ennél a pontnál mindig abba kellett hagynia.

Mufasa – James Earl Jones – Sinkovits Imre

mufasa.jpgEredetileg Liam Neesont szánták a szerepre, ám végül a Darth Vadert is megszólaltató James Earl Jones kapta. Érdekesség, hogy Szimba anyját az a Madge Sinclair szólaltatja meg, aki Mr Jones feleségét játszotta az Amerikába jöttem című filmben is. Mufasát magyarul Sinkovits Imre szólaltatta meg, akinél jobb nem is történhetett volna a szereppel. A magyar színművész hangjából sugárzott a bölcsesség és a szeretet, így tökéletesen megjelenítette a fiáért önmagát feláldozó apát. Ahogy mondta: ,,a nagy királyok odafentről figyelnek téged". És Sinkovits Imre is köztük van. 

Zordon – Jeremy Irons – Kristóf Tibor

zordon.jpgZordon – eredeti nevén Scar, azaz sebhely, utalva a szemén lévő vágásra – Jeremy Irons hangján szólal meg angolul, és annyira tetszett a Disneynek az előadása, hogy még néhány arcvonását is ,,beleépítették” Zordon fizimiskájába. Érdekesség azonban, hogy Jeremy Ironsnak a felvételek vége felé hangszálproblémái voltak, így a Készülj hát! című dalának utolsó harmadát nem ő, hanem az egyébként egyik hiénát, Edet szinkronizáló Jim Cummings énekelte el. A kíméletlen oroszlán magyar keresztapja Csörögi István volt, aki nem a sebhelyre ment rá, mint jellegzetes vonás, hanem az oroszlán belső tulajdonságaira alapozva alkotta meg a nevet. Magyar hangja Kristóf Tibor volt, aki más esetben nem lehetett volna Jeremy Irons magyar párja. A magyar színész énektudását is megmutathatta, melytől feláll a szőr a hátunkon, hiszen kellően félelmetes:

Timon – Nathan Lane – Vincze Gábor Péter

timon.jpgNathan Lane-t számos filmben láthattuk, mostanában például a Modern Család Pepperjeként, s elmondások alapján igazán jó hangulatot teremtett a hangfelvételekkor. Igazi improvizatőr, általa került bele a filmbe Timon mondata: ,,azt akarod, hogy fűszoknyában hulahoppozzak?”. Nathan Lane és Ernie Sabella, Pumbaa hangja eredetileg két hiéna szerepére jelentkezett, ám annyira jól működtek együtt, hogy Timon és Pumbaa szerepét osztották rájuk. Eredetileg ők ketten énekelték volna az ,,Érzed már a szív szavát?” című dalt, de Elthon John nagyon ellene volt, hiszen ez egy szerelmes dal.

Timon magyar hangjával, Vincze Gábor Péterrel beszélgettünk az Oroszlánkirályról, és mindenről, ami Timon. A magyar színész lelkesedése, egészen rendkívüli mind a színészmesterség, mind a szinkron irányában, ráadásul élményei feljegyzésével külön készült is az interjúra. 

vincze-gabor-peter-474-279-131500.jpg

Szinkronjunkie: Hogyan kaptad a szerepet?

Vincze Gábor Péter: Az egész zenés-rajzfilm szinkronban való szerepvállalásom egy véletlen eredménye. Sokan nem tudták rólam, hogy korábban opera-szakra jártam, s egy alkalommal vártam a soromra Kosztola Tibor stúdiójában, amikor is Kiss Beáta szinkronrendező jött be, és kétségbe esve mondta Tibornak, hogy rendez egy filmet, operai hangok kellenek, de nem talál olyan színészt, aki tud énekelni is, és beszélni is. Mondta neki Tibor, hogy itt ül Vincze Gábor Péter, próbáljátok meg! Kottát jól ismerő emberként, rögtön fel tudtam énekelni, így kaptam meg a Szépség és a szörnyetegben Gaston szerepét. Innentől kerültem be egy adatbázisba, és ha volt egy zenés rajzfilm, kihívtak engem is castingra.

SzJ: Melyik jelenettel castingoltál Timon szerepére?

VGP: A próbafelvétel a Hakuna Matata volt. Épp most találtam meg a nagy borítékot, amit futárral küldettek a címemre, és még mindig benne van a Hakuna matata kottája. A felvételeket Bécsbe küldték ki, ahol monitoron nézték, hogy mennyire egyezik a hangunk az amerikai Nathan Lane-ével. Amikor Fehér József gyártásvezető felhívott, még nem tudtam, hogy ebből milyen fantasztikus sorozat lesz, és hogy a mai napig nézni és ismerni fogják.

SzJ: Hogyan zajlott maga a szinkron?

VGP: A Róna utcai filmgyárban kezdtük el csinálni. Felkészítettek rá, hogy lesz bőven próza, és arra, hogy egy külön nap lesz a dalokat felvenni. A nagyon jó fülű Oroszlán Gábor volt a film zenei rendezője, és hihetetlenül jól instruált minket ezekben a meglehetősen nehéz dalokban. A szöveg sem volt egyszerű, nagyon kellett pörgetni. Voltak felvételi napok, amikor reggel hétórás kezdésben egyeztünk meg, mert mennünk kellett próbálni, ki-ki a maga színházába. A felvételek alatt végig ott ült mögöttünk egy amerikai supervisor, aki nem tudott magyarul, csak hallgatta, és arra volt kíváncsi, hogy mennyire hasonlít a magyar hangsúly az amerikaira. Például angolul a 'come on!” mint ,,ugyan már” teljesen más hangsúllyal ejtődik, ő pedig erőltetni akarta az amerikai hangsúlyt. Arra is instruált, hogy én mennyire szeretném azt a kukacot, de ott áll mellettem Pumba, aki szintén szeretné. Ezt hangban nem könnyű visszaadni, így felvettük vagy 15 alkalommal. A supervisor kérte, hogy hallgassuk meg az utolsó felvételt, és teljesen meg volt vele elégedve. Később mondta Fék György hangmérnök, hogy véletlenül az első verziót rakta be, és az tetszett az amerikainak, ami előtte nem. Aztán eltűnt a supervisor, mert látta, hogy milyen magas színvonalon készül a magyar szinkron.

SzJ: Többen álltatok a mikrofon előtt, vagy külön-külön?

VGP: Nagyon szerettem Melis Gáborral, azaz Pumbával dolgozni. Kezdetben együtt dolgoztunk, de később annak érdekében, hogy külön-külön is tudják keverni a sávokat, vagy tudják vágni, ha épp egymásra beszélünk, egyedül dolgoztunk. Annyi segítség volt, hogy ha fel volt véve egy korábbi szereplő hangja, azt be tudták adni, hogy a válaszomhoz magyarul hangozzon el a kérdés.

SzJ: Egyedül, vagy többedmagaddal szeretsz inkább dolgozni?

VGP: Meg kell mondjam, hogy partnerrel nehezebb a munka, mert már egyre hosszabbak a tekercsek, és ha valaki a végén elront valamit, az egészet újra kell venni. Lényegesen egyszerűbb, ha van egy felvétel és abban elmondom a szöveget valameddig, és ha elrontanám, csak onnantól kell újravenni.

SzJ: Timonnak és Pumbának volt egy sorozata is.

VGP: Igen, egyszer csak hívtak, hogy indul egy sorozat kettejükkel. 85 darab 25 perces epizód készült belőle. Nem tudtuk elképzelni, hogyan lehet ennyi bőrt lehúzni erről az egészről, de le lehet, mert annyira szellemes volt, hogy sokszor képtelen voltam elmondani a szöveget. Egy rendkívül jól szerkesztett, humoros és érdekes sorozat, tele olyan élménnyel, ami a gyerekeknek nagyon fontos. Ez tényleg az a rajzfilm, amit minden korosztály nézhet.

SzJ: Szokták kérni, hogy beszélj úgy, mint Timon?

VGP: Hogyne, főleg, amikor épp ment a mozikban. A fiam akkoriban óvodába járt, és elmesélte, hogy az apukája Timon hangja, úgyhogy minden reggel mondani kellett a gyerekeknek Timon hangon, hogy "sziasztok, gyerekek, hogy vagytok, hát hol vannak a táskáitok?” Az Oroszlánkirály bemutatóján is nagyon helyes volt, amikor Timon sorra mondta a poénokat, és odafordult hozzám, hogy "Apa, ezek az emberek nem is tudják, hogy ez te vagy?”

SzJ: Sok színésznek látnia kell ahhoz a gyakori karakterét, hogy előjöjjön a szereplőhöz tartozó hang. Neked kell látnod ahhoz Timont, hogy tudd hozni a hangot?

VGP: Nem kell látnom. Ez a karakter a sorozattal együtt évekig része volt az életemnek, így nagyon megmaradt a Timonság. Párszor a színpadon is előfordul, hogy próbák alatt megkapom: ,,ez egy kicsit Timonos volt, nem tudnál úgy bejönni, mint egy ember?”

SzJ: Szinkronos karrieredben mennyire értékeled fontos állomásnak Timon szinkronizálását?

VGP: Nagyon örülök, ha valaki tudja rólam, hogy én voltam a hangja, mert nagyon kellemes emlék. Nem érzem úgy, hogy beskatulyázna engem. Ugyan rengeteg filmet szinkronizáltam azóta, de ezt semmivel nem lehet összehasonlítani. Az, hogy bekerülhettem egy ilyen hosszantartó sorozatba, vak szerencse, hiszen el sem tudtam képzelni, hogy ilyen lehetőségem lehet. Sokak lelkesedése a mai napig kitart. Épp most megy a mozikban a Fomo című mozifilm, amiben játszottam, és a forgatási szünetek alatt találtak rá a Hakuna Matatára a fiatal kollégák, és teljesen odáig voltak, mert ezen nőttek fel. Ez igazán megható számomra.

SzJ: A legújabb, ,,élőszereplős” Oroszlánkirályban nem Te voltál Timon hangja.

VGP: Most az eredeti hangsávban sem Nathan Lane adott hangot Timonnak, így ugyan voltam castingon, az új színészhez már nem hasonlított a hangom, úgyhogy nem én kaptam, hanem Szemenyei János kollégám. Együtt játszunk Győrben, és amikor megtudtam, hogy ő a "magyar hangom,” gratuláltam neki, hiszen filmtől kezdve sorozatokon át számítógépes játékokig annyi Timont csináltam már, hogy ez nem fog hiányozni az életemből.

További magyar hangok voltak: Bertalan Ágnes, Udvarias Anna, Szentesi Dóra, Melis Gábor, Barbinek Péter, Verebély Iván, Menszátor Magdolna, Martin Márta, Borbély László, Koffler Gizi. 

20 éve mutatták be Magyarországon a Tarzant

thumb-1920-442384.jpg

Abban higgy, amit a szíved diktál,
Két vágy, de egy család.

Tarzan, a nemesi származású, ám szülei tragikus halálát követően gorillák által felnevelt fickó egyike a legtöbbször megfilmesített irodalmi karaktereknek. Alakja Edgar Rice Burroughs amerikai író fejében született míg 1912-ben, és vált regényeinek főszereplőjévé. Burroughs Tarzan-sorozata több, mint két tucat könyvből áll, de más szerzők is felhasználták a majomember személyét műveikben az előző évszázad során. 
Nem kellett sokat várni a megfilmesítésre, az eredeti regénysorozatból hat évvel az első kötet megjelenése után némafilmeket kezdtek forgatni, azonban a világhírt a Metro-Goldwyn-Mayer stúdió Johnny Weissmüller-féle Tarzan-filmjei érték el. A magyar származású olimpiai bajnok úszó és színész tizenkétszer öltötte magára ezt a szerepet 1932 és 1948 között, majd 1997-ig még legalább tíz színész tette ugyanezt, több, mint húsz alkalommal, különböző stúdiók különböző filmjeiben. 

Ezzel el is érkeztünk az 1999-es évig, amikor elsőként került rajzfilm formájában a vászonra a dzsungel fiának története a Walt Disney Company 37. egész estés, Tarzan című mozijaként. Júniusban debütált, de annyira sikeres volt, hogy még 2000-ben is javában vetítették, és ezzel bevétele meghaladta a két előző produkció, a Mulan és a Herkules összbevételét, valamint megelőzte a korábbi listavezető Pocahontast is. A film az ún. Disney-reneszánsz végét jelentette, azt az 1989 és 99 közti időszakot, amikor a stúdió ismét a figyelem középpontjába került azzal, hogy visszatért egész estés rajzfilmjeinek gyártásához. Azt hiszem, ez volt a legelső film, amit moziban láttam, még a nagymamám vitt el, és emlékszem, hogy rettenetesen féltem a Tarzan és Sabor közti ádáz tusát nézve.
big_tarzan-1999-review-01.jpgA Tarzan rajzfilm is alapvetően a Burroughs-féle regényekből táplálkozik, de sok eltérés is van az irodalom és a forgatókönyv között. A könyvben Tarzan szülei egy hajólázadás következtében jutnak a szigetre, ahol Tarzan felnő, és Kerchak öli meg őket - nem pedig Sabor, a leopárd, mint a rajzfilmben (aki eredetileg oroszlán, és sokkal kevésbé lényeges szereplő, mint ahogy a film bemutatja). Kala, Tarzan gorilla nevelőanyja is meghal a könyvben egy vadász keze által, és nem Jane Porter marad főhősünkkel a szigeten a kalandok végeztével, hanem Tarzan megy el szerelmével Angliába. De a románc nem tart sokáig, mert ott megismerkedik Claytonnal, aki nem vadász, hanem nemes, és elveszi Jane-t feleségül - emiatt a dzsungel fia visszatér a vadonba. Láthatjuk, hogy a Disney kicsit gyerekbarátabbá tette az eredetit sztorit, és Tarzan megkapta a happy endet.

Ez volt az első olyan mese, melyben nem a szereplők énekelték el a betétdalokat, hanem egy "külső" énekes, nevezetesen Phil Collins. Annyira sikeresek lettek ezek a számok, hogy néhányukat Collins a saját koncertjein önálló dalként is elő szokta adni, és videóklipeket is forgatott hozzájuk. Ha ez még nem lenne elég, a rajzfilm német, francia, spanyol és olasz verzióiban is ő énekelte fel a dalokat, találtam is erről egy hangulatos videót:


A magyar változatban viszont Kovács Ákost hallhattuk, és én egytől egyig minden dalt imádtam gyerekként. (Más kérdés, hogy a Gyermekember című dal szövegében én következetesen "gyermekemmel"-t értettem. )Így amikor utólag megtudtam, hogy őt hallom, egy kicsit félretettem az énekessel kapcsolatos ellenérzéseimet, mert nem tagadhatom, milyen jó munkát végzett a fordítással és az előadással.

Az 1999. júniusi premiert követően hozzánk négy hónappal később érkezett meg a mozikba. A magyar szöveget az utánozhatatlan Csörögi István írta, ami nem meglepő, hiszen már előtte is sok Disney-rajzfilm fordításáért volt felelős, valamint ő volt a szinkronrendező is. Neki köszönhetjük ezt a páratlan szereposztást, ami nélkül valószínűleg sokkal kevésbé szerettük volna a Tarzant. Csörögi még a mellékszereplőknek is olyan színészeket választott, akiknek a hangja később is meghatározó maradt a szakmában - ilyen például az akkor még a huszas éveik elején járó Markovics Tamás és Minárovits Péter a két gorillasrác szerepében. 

reisenbuchler.jpgTarzan (Tony Goldwyn, Alex D. Linz) - Reisenbüchler Sándor, Kováts Dániel (fiatalon)

Reisenbüchler Sándor egyike azoknak a  túl fiatalon elhunyt színészeinknek, akik nem csak a színpadról, hanem a szinkronstúdiókból is nagyon hiányoznak. Ő volt ugyanis Will Smith hangja a Bad Boys első, és a Men in Black első és második részében, A függetlenség napjában, a Wild Wild Westben, és persze a Kaliforniába jöttem főszereplőjeként. Tarzanként nem az övé volt a legbeszédesebb szerep, de így is sikerült megszerettetnie velünk a majomembert. Azokban a jelenetekben pedig, amikor a címszereplőt kiskamaszként láthatjuk, Kováts Dániel szinkronizálta. Ő sajnos már egy ideje felhagyott ezzel, és a vállalkozói pályát választotta, de gyerekkorunk sok meséjében és filmjében hallhattuk őt fiatal hangként.

397.jpgJane Porter (Minnie Driver) - Kiss Eszter

Az örökké csacsogó Jane-hez kiváló választás volt Kiss Eszter, akit hallva legtöbbünknek a szintén beszédes, néha kelekótya Drew Barrymore jut eszünkbe. Szinkronizálta azonban már Tilda Swintont és ő volt a Mulan címszereplőjének hangja is. Hallgassátok, mennyire lubickolt a szerepben:

3-szinkronikum-gala-76_1.jpgKala (Glenn Close) - Menszátor Magdolna

A gorillát, aki befogadja és felneveli az árván maradt csecsemőt, szembeszállva emiatt akár összes társával, Glenn Close szólaltatta meg az eredetiben. Furcsa elképzelni, hogy ugyanaz a színésznő énekel szívmelengetően fogadott fiának, mint akinek ördögi nevetésétől felállt a szőr az ember hátán a 101 kiskutya filmváltozatában. De ő az, és működött is a dolog, csakúgy, mint a magyar változatban. Hiszen Menszátor Magdolna - Sigourney Weaver, Faye Dunaway, Candice Bergen, Blythe Danner és még sok kolléganőjük magyar "párja" - hangja alapvetően olyan megnyugtató és kedves, mint egy édesanyáé.

vassgabor_ki.jpgKerchak (Lance Henriksen) - Vass Gábor

Hogy Nick Fury hangja ugyanaz, mint Kerchaké, azt e cikk írásáig nem raktam össze a fejemben, de most belegondolva nagyon menő. Nem csak azért volt jó választás Vass az alfahím gorilla megszólaltatására, mert a hangja hasonlít az eredeti színész, Lance Henriksenére, hanem mert már attól megfagyott a levegő, ahogy teljes nyugalommal ejtette ki a szavakat: "Kála, nézz csak rá, nem a mi fajtánk." Sokáig nem tudtam eldönteni, hogy tőle, vagy Claytontól féljek jobban, pedig utóbbi volt a főgonosz.

papp-janos-original-95140_1.jpgClayton (Brian Blessed) - Papp János

Nos igen, ő volt a vadász, akit nem a gorillák iránti kíváncsiság, hanem a pénz vezérelt a nyugat-afrikai dzsungelbe - és akinek a karakterét valami rettentő nehéz volt legyőzni a Tarzan PC-játék legvégén. Emlékszik még a játékra rajtam kívül más is? Lényeg a lényeg, hogy a szintek között voltak bevágva odaillő, eredeti nyelvű jelenetek a rajzfilmből, így már igen korán alkalmam volt összehasonlítani az angol és a magyar nyelvű változatot. Abból is láthatjuk, mennyire telitalálat volt a magyar szereposztás, hogy nem változott meg a szereplők személyisége, és a jelenet hatása sem - csak a nyelv.

2668177_1.jpgPorter professzor (Nigel Hawthorne) - Dobránszky Zoltán

A Maffia! Vincenzo Cortinojának magyar hangja, aki volt már Ki-Adi-Mundi a Star Wars előzménytrilógiájában, és Csodaturmix is az Asterix és Obelixben - hogy csak pár szerepet említsünk.
Archimedes Q. Porter ugyanolyan szószátyár és tudásra éhes, mint lánya, és nem nézi rossz szemmel azt sem, hogy Jane gyengéd érzelmeket táplál egy vadember irányában. Valószínűleg jóhiszeműsége miatt nem jön rá arra sem, hogy Clayton gorillavadászat miatt jött velük a dzsungelbe. Dobránszky jóságos hangja pontosan hozza ezt a figurát, és ez a hang lassan tizenöt éve hiányzik a szinkronszakmából.
 

kerekes.jpgTantor (Wayne Knight, Taylor Dempsey) - Kerekes József, Baradlay Viktor (fiatalon)

Kerekes József hangja volt az egyik első, akiét elkezdtem különböző filmekben felismerni, akkor persze még név nélkül. Így esett, hogy amikor 2001-ben megjelent a Shrek, azon melegében össze is kapcsoltam Szamár és Tantor karakterét, hiszen mindkettejüket Kerekes szinkronizálta. Szóval ő volt Tantor, a hipochonder és idegességre hajlamos elefánt, aki Tarzan egyik legjobb cimborája. 

kocsis_mariann_1.jpgTerk (Rosie O'Donnell) - Kocsis Mariann, Csere Ágnes (fiatalon)

Őszintén megmondom, sokáig nem tudtam eldönteni, hogy Tarzan legjobb barátja fiú-e vagy lány. Persze, amikor már színre lépett a felnőtt Terk, a hangját hallva könnyebb dolgom volt, hiszen Kocsis Mariannét, ha máshonnan talán nem, az egyik kedvenc karácsonyi(nak mondott) filmemnek hála (Az utolsó vakáció) biztosan felismertem. A cikk írása közben utánaolvastam, hogy ki volt az eredetiben Terk megszólaltatója, és úgy gondolom, Rosie O'Donnell tökéletes választás volt.

 

 

Hangmérnök: Márkus Tamás
Rendezőasszisztens és vágó: Kajdácsi Brigitta
Gyártásvezető: Fehér József
Művészeti instruktor: Haber Andrea
Szinkronstúdió: Mafilm Audio Kft.
További hangok: F. Nagy Erika, Fabó Györgyi, Halász Aranka, Holl János, Illés Mari, Némedi Mari, Rékai Nándor, Rudas István, Szokol Péter, Tardy Balázs, Varga Tamás, Vizy György, Zágoni Zsolt.

Fotók: Femina, jegy.hu, Sztárporté, Szinkronalapszervezet.hu, Port.hu, Hirling Bálint - Origo, Active Studio, Ruttkai Éva Színház

30 éves a Vissza a jövőbe 2

back-to-the-future-2.jpg

Nem is volt olyan régen, hogy 2015-ben megőrült az Internet népe, és várták azt a bizonyos októberi dátumot, hogy kiderüljön végre, megérkezik-e Marty, és mi minden várja abból, ami a film második részében látható volt. Most pedig ez az alkotás is 30 éves lett.

Azt hittem, nehéz lesz érdekességeket találni a filmről, hiszen második rész, de félelmem alaptalan volt, hiszen számtalan jó dolgot gyűjtöttek össze a rajongók szerte a világból.

Eredetileg nem terveztek folytatást a filmnek, sőt, a Martyt játszó Michael J. Fox is csak otthon szembesült a második rész tervével, amikor is meglátta a VHS kazetta végén a "folytatása következik” feliratot. Olyannyira nem volt tervben, hogy a nézők a moziban még nem láthatták a feliratot, de a sikert látva a kazettára már felkerült a szöveg. Robert Zemeckis, a film rendezője azt mondta, hogy ha eleve készülnek második részre, akkor az első rész végén Jennifer nem kötne ki Martyval és Dokival a kocsiban, mert a film nem az ő és Marty szerelméről szól. Ez az oka annak, hogy a második film elején Doki rögtön "kiüti” Jennifert. 

A film első jeleneteit nem is tervezték újravenni, de mivel az első részben Jennifert alakító Claudia Wells nem tudott részt venni a folytatásban, így Elisabeth Shue-val kellett újra eljátszani az első film végét, aki az új Jennifert alakította.

A széria második és harmadik részét rögtön egymás után vették fel, így a második részben tudatosan rejtettek el dolgokat, amik a harmadik részre utalnak. Így nevezték Biff légdeszkáját "Mad Dog”-nak, azaz Veszett Kutyának, akit a harmadik részben a Biffet játszó színész, Thomas F. Wilson megjelenített, sőt, Doki is olyan ingeket hord, amiknek mintája a második részre utal, így van vonatos, és cowboyos inge is.

rs-213646-msdbato_ec090_h.jpg

A trilógia első részében a Marty apját játszó Crispin Glover felháborodott, amiért a második részre fele annyi fizetést ajánlottak neki, mint a Marty anyját játszó Lea Thompsonnak, így nem is ő játszotta a második részben az apát, de mivel amúgy is fejjel lefelé volt végig az idősebb McFly és el is volt maszkírozva, senkinek nem tűnt fel. Az alternatív jövőben is kellett megoldás George távollétére, ezért az volt a döntés, hogy ne is éljen.

A Vissza a jövőbe 2 volt az első olyan film, ahol olyan technikával dolgoztak, mely elősegítette, hogy ugyanaz a színész kétszer legyen látható a képernyőn.

Az újság, amit Marty 2015-ben tart a kezében, október 22-i dátumot mutat, ami a Dokit játszó Christopher Lloyd születésnapja.

Mivel Robert Zemeckis és Bob Gale úgy ítélte meg, hogy Martynak semmi jellegzetes vonása nem volt az első film során, beleírták a filmbe, hogy Marty mindig húzza fel magát azon, ha valaki nyuszinak nevezi (ami az amerikaiaknál „chicken”, azaz csirke).

Michael J. Fox – Marty McFly – Rudolf Péter

rudi_mcfly.jpgRudolf Péter igazi, és örök kölyökhang, így tökéletes választás volt Martynak, legyen szó akár az 1990-es, vagy a 2002-es szinkronról – habár Rudolf Péter egy interjúban elismerte, a filmek első szinkronja szerinte jobban sikerült, mint a második. Michael J. Foxnak egyébként nem találták meg a rendezők a kizárólagos hangot, hiszen bár Rudolf Péter szinkronizálta legtöbbször, számos alkalommal hallhattuk Lippai László és Gyabronka József hangján is megszólalni az amerikai színészt.

 

Christopher Lloyd – Emmett Brown (Doki) – Rajhona Ádám

doki_rajhonaadam.jpg"Magasságos egek!” Christopher Lloydhoz bátran kijelenthetjük, hogy hozzánőtt Rajhona Ádám hangja, hiszen kevés kivétellel őt hallhatjuk a legtöbb munkájában, így nem csak a Vissza a jövőbe trilógiában, hanem a Kedvenc marslakóm és a Tökéletes nap című filmekben is. Rajhona Ádám fantasztikusan adta vissza a folyton fluxuskondenzátor és a "katasztrofális következmények” miatt aggódó Dokit, jellegzetes példáját adva annak, hogy a magyar hangsáv semmivel sem rosszabb, mint az eredeti.

Biff Tannen – Thomas F. Wilson – Hankó Attila

biff_hankoattila.jpgHankó Attila hangja egy csoda volt, hatalmas veszteség a szinkronnak a színész 2000-es halála. Nehezen találtam meg jellegzetes hangját Biffben, de ez is csak Hankó nagyságát mutatja, hisz komoly játékot igényelt a szerep. Érdekesség, hogy csak a trilógia második részében adott hangot Biffnek, ugyanis az első és a harmadik rész első szinkronjában Sipos Andrást hallhattuk Biffként.

 

Ahogy említettem, a filmnek két szinkronja volt, egy 1990-ben, majd 2002-ben. A második szinkronban nem variáltak Biff hangjával, hisz mindannyiszor Boros Zoltán adott szájába magyar szavakat. A Turay Ida Színház művésze mesélt nekem a magyar hangsáv munkálatairól.

SzinkronJunkie: Látta a Vissza a jövőbe filmeket az első szinkronnal?

borizoli.jpgBoros Zoltán: Nem láttam, és pontosan az első szinkron készítői sem emlékeztek rá, hogy ki volt eredetileg Biff hangja. Kimentem a stúdióba, és mondogatta a rendező, hogy ,,emlékszel, anno te voltál ez a figura”. Mondtam, hogy soha életemben nem láttam a filmet, vagy a figurát, de annyira erősködtek, hogy kénytelen voltam elhinni, hogy szinkronizáltam már Biffet, és úgy álltam neki a munkának, hogy csináltam már, csak agylágyulást kaptam és ezért nem emlékszem rá. Összehasonlítanom sem kellett az első és második szinkront, mert senki sem törekedett arra, hogy hasonlítson az első verzióhoz.

SzJ: Hogyan emlékszik vissza a szinkronra? Hogyan közelített Biff karakteréhez?

BZ: A trilógia második részét kifejezetten szerettem, mert azokat a karaktereket jó igazán szinkronizálni, amelyek változatosak. Amikor Biff fiatal volt, majd a saját nagyapja, kellemes kihívás volt számomra, mert játszhattam a hangommal. Nagyon jó kollégákkal dolgoztam együtt, de számomra ugyanolyan munka volt, mint bármelyik másik. Ennek ellenére, ha kérik, hogy beszéljek Biff hangján általában megteszem.

SzJ: Azóta megnézte a Vissza a jövőbe filmeket?

BZ: Nem néztem meg. Részleteket láttam belőle, de direkt nem ültem le elé, hiszen a pék sem nézegeti a császárzsömléjét.

SzJ: A második szinkront mindhárom filmhez 2002-ben vették fel. Ez egymás után történt?

BZ: 2002-re már kellően felgyorsult a világ, így egymás után vettük fel a filmeket. Mivel addigra már a digitális technika is elterjedt, viszonylag gyorsan ment a szinkron, emlékeim szerint egy hét leforgása alatt felvettük mindhárom film magyar sávját.

SzJ: Melyik szinkronjára emlékszik a legszívesebben?

BZ: Az utolsó filmem, amiről szívesen beszélek, az a Ray Charles életéről szóló Ray című fim 2004-ből. Igazán ez volt az utolsó, amire büszke vagyok a szinkronmunkáim közül. Amikor felkértek, hogy szinkronizáljam Jamie Foxxot ebben a filmben, annyira nem bíztam abban, hogy meg tudom csinálni, hogy kértem magamnak egy castingot, hogy meggyőződhessek róla, alkalmas vagyok-e a szerep megformálására. Nehezített körülmények között vettük fel, végig majdnem ki volt takarva a film. Ez az egyik legkedvesebb, és egyben utolsó szinkronjaim egyike, mert az utóbbi időben nem nagyon hívtak.

 

További főbb szereplők magyar hangjai voltak:

Götz Anna, Felföldi László/Fesztbaum Béla, Földesi Judit/Kiss Virág

Az Álmosvölgy legendája - 20. évforduló


sleepy-hollow-johnny-depp.jpgTim Burton, a képregényrajzolóból lett rendező nevét hallva mindenkinek filmjeinek látványvilága, gótikus meséket idéző történetekből és sokszor szürreális karaterekből álló univerzuma jut az eszébe, melyet néhány kritikus egyszerűen csak Burtoneszk-ként emleget. A már 61. évét taposó Burton a Disney-nél kezdett el dolgozni fázisrajzolóként, később karaktertervezőként, de második önálló projektje, a Frankenweenie megjelenése után kirúgták onnan, mondván, nem gyerekeknek való, amit csinál, és erre ne pazarolja a stúdió pénzét. Saját stílusából nem engedve dolgozott tovább, és az évek őt igazolták, hiszen további filmjei, mint például a Beetlejuice, a Keaton-féle Batmanek (és egy Val Kilmer-szereplés is, de annak “csak” producere volt), az Ollókezű Edward, az Ed Wood, majd a kétezres években a Sweeney Todd vagy a Roald Dahl meséből készült Charlie és a csokigyár a nézők kedvence lett. 

Voltak persze kevésbé jövedelmező alkotásai is, például az 1996-os Támad a Mars!, mely ugyan később kultfilm lett, költségvetésének csak a felét hozta be a mozipénztáraknál. 1997-ben egy Superman - filmadaptáción dolgozott, ami azonban végül nem került vászonra az eredeti elképzelés szerint (pedig Nicolas Caget, Jack Nicholsont és Sandra Bullockot láthattuk volna a főszerepekben), és csak később, 2006-ban jelent meg Bryan Singer rendezésében, ami természetesen nem volt Burton-ös.
1999-ben, a kisebb mélyrepülés után egy horrorral jelentkezett, mely Washington Irving 1820-as novellájára épült, és Az Álmosvölgy legendája címet viselte. A Johnny Depp, Christina Ricci és Miranda Richardson főszereplésével készült film a fej nélküli lovas legendájához kapcsolódik, és amely szerint egy holland telepesek lakta falucskában sorozatos lefejezéses gyilkosságok történnek, és az ügyek felderítésére egy new york-i nyomozót, Ichabod Crane-t küldi oda felettese. Crane-t Johnny Depp játszotta el, érdekes, hogy a szerepre Liam Neeson, Brad Pitt és Daniel Day-Lewis is esélyesek voltak.

A film amellett, hogy jegyzi a Burton-től megszokott stílusjegyeket, halványan utal a rendező más műveire is. Például az utolsó jelenetben a Katrina Anne Van Tassel által viselt ruha hasonlít arra, amit Michael Keaton hordott a Beetlejuice-ban.
Díszletéről azt mondták a stábtagok, hogy olyan volt, mintha a rendező fejében sétáltak volna.
Ez a film Michael Gough (James Hardenbrook jegyző) utolsó filmszerepe, akinek híres alakítása volt a Burton-féle Batmanekben Alfred Pennyworth karaktere. Ahogy más rendezőknek, Burtonnek is vannak szívesen foglalkoztatott színészei, melyek feltűntek több alkotásában is. Nem mondok újdonságot, hogy Az Álmosvölgy legendájának szereplőgárdájából Depp is ilyen színész, de ide sorolhatjuk Michael Gambont (Sweeney Todd), Christopher Lee-t (Charlie és a csokigyár, A halott menyasszony - szinkron, Alice Csodaországban - szinkron), Jeffrey Jonest (Ed Wood, Beetlejuice), a fej nélküli lovast alakító Christopher Walkent (Ollókezű Edward), Martin Landaut (Ed Wood), és Lisa Marie-t is (Ed Wood, Támad a Mars!, Majmok bolygója). 

Most pedig foglalkozzunk a magyar szinkron elkészültével. A szöveget a méltán ismert és elismert Speier Dávidnak köszönhetjük, a hangmérnök Steiner András, a vágó Kocsis Éva, a gyártásvezető Miklai Mária (aki az idei Szinkronünnepen életműdíjban részesült), a rendező pedig Dóczi Orsolya volt.

download_1_3.jpgJohnny Depp (Ichabod Crane) - Hujber Ferenc

Mielőtt Depphez Stohl András, majd Nagy Ervin (és egy kicsit Király Attila) hangja párosult volna a magyar nézők fülében, nagyon sokan dolgoztak "vele" a szinkronstúdiókban, hiszen annyiféle arcát mutatta meg korai filmjeiben. Ez alkalommal Hujber Ferencre osztotta a szerepet Dóczi Orsolya szinkronrendező, aki azelőtt még nem (és később sem) adta a hangját Deppnek. Nem annyira zavaró a fülnek, de talán nem véletlen, hogy ez volt az egyetlen "közös" munkájuk.

roatis_andrea_uj_portre.jpgChristina Ricci (Katrina Anne Van Tassel) - Roatis Andrea

A Wednesday Addamsként híressé vált Ricci kisasszonynak a Barry Sonnenfeld-féle film magyar változatában Csondor Kata volt a hangja, a második részben már Vadász Bea, de dolgozott "vele" Solecki Janka, Mezei Kitty, Kiss Virág és még sok más kolléganője is. Molnár Ilona, és a mai szülinapos filmbeli hangja, Roatis Andrea négy-négy alkalommal szólaltatták meg, és rátok bíznám, melyik színésznőt érzitek jobban hozzáillőnek?

 

kubik_anna_allo.jpgMiranda Richardson (Lady Mary Van Tassel) - Kubik Anna

A Harry Potter-sorozat rámenős újságíróját alakító Richardson itt egy merőben más karakter szerepében lubickol, teszi ezt vele együtt Kubik Anna is, aki szintén nem egy megszokott választás - hiszen a brit színésznő magyar hangja legtöbbször Kovács Nóra (Az ifjú Viktória királynő, Belle, Akkor is szeretlek).

 

 

sinko.jpgMichael Gambon (Baltus Van Tassel) - Sinkó László

A fiatalabb generáció számára elsősorban Albus Dumbledore-ként ismert Gambont csupa legendás színészünk szólaltatta meg - sokan közülük már elhunytak. Makay Sándor (Harry Potter-sorozat), Kristóf Tibor (Édesek és mostohák, Titokzatos idegenek), Gruber Hugó (Pekingi kapcsolat, Éjféli ügynök) és Papp János (Paddington) is a lista élén szerepel, az Álmosvölgy legendájában viszont a néhai Sinkó Lászlót hallhatta a közönség.

 

További magyar hangok:

Casper Van Dien (Brom Van Brunt) - Megyeri János

Jeffrey Jones (Steenwyck tiszteletes) - Konrád Antal

Ian McDiarmid (Thomas Lancaster) - Versényi László

Christopher Lee (Bíró) - Izsóf Vilmos

Richard Griffiths (Samuel Philipse elöljáró) - Skolnik Rudolf

Michael Gough (James Hardenbrook  jegyző) - Gruber Hugó

Steven Waddington (Killian) - Kapácsy Miklós

Miranda Richardson (A Nyugati Erdők boszorkánya) - Bessenyei Emma

Alun Armstrong (Főfelügyelő) - Bácskai János

 

Fotók: nemzetiszinhaz.hu, valasz.hu, Botond Márton/Femina, 24.hu

15 éves a Nemzet Aranya

808067_1857.jpg15 éve már, hogy - sokak által követve, de a jó filmes receptre elsőként rátalálva - Nicolas Cage vezetett bennünket a történelem homályos útvesztőiben. A Nemzeti Kincs helyett Nemzet Aranyának keresztelt filmben főhősünk a roppant izgalmas és évezredekre néhány száz évre visszanyúló amerikai történelmet kutatja. 

A film bizony sokáig igen hányattatott sorú projekt volt: az alapötletet már 1997. óta filmstúdiók passzolgatták egymásnak, majd nem kevesebb, mint 9 (!) forgatókönyvíró dolgozott rajta. A történet eredeti állapotában a végső változatnál jóval szövevényesebb lehetett, ugyanis a vágás előtti hasznos nyersanyag több, mint 4 órát ölelt fel. 

A főszereplő, Nicolas Cage a tengerentúlon és Magyarországon is éppen második "aranykorát" élte, így a Nemzet Aranya olyan filmek mellett készülhetett el, mint az Időjós, a Fegyvernepper vagy éppen a Szellemlovas. Ugyan e filmek szinte kivétel nélkül közepes eredményeket hoztak a gyártó stúdióknak, messze volt még ide az a mélypont, ahová Cage azóta került. A filmbéli ellenlábasát alakító Sean Bean viszont nem is lehetett volna ragyogóbb passzban, hiszen ekkor fejezte be a Gyűrűk ura trilógiát, a Tróját és a Sziget munkálatai is elérhető közelségbe kerültek. 

És ha már történelem, az évforduló alkalmával izgalmas visszatekinteni arra, hogyan csináltak 2004-ben kedvet a filmhez:
"Benjamin Franklin Gates (Cage) archeológus - családja hét korábbi generációjához hasonlóan - egy különös kincs megtalálására szenteli életét. A Gates család titkos legendája úgy tartja, hogy George Washington, Thomas Jefferson és Benjamin Franklin Amerika Függetlenségi háborúja idején egy jelentős arany-tartalékot rejtett el "szűkösebb napokra", és az arany rejtekhelyéhez az Alkotmány, valamint a Függetlenségi Nyilatkozat eredeti példányaiban található titkos utalások vezetnek el. Gates-nek nincs semmilyen kézzelfogható bizonyítéka arra, hogy a legendának bármilyen valóságalapja lenne, mégis teljes erőbedobással fog hozzá a titkos kód feltöréséhez és a kincs megtalálásához. Hamarosan azonban mások is értesülnek a kincsről, és megindul a hajtóvadászat." - forrás: Intercom

Magyar hangok

Nicolas Cage - Ben Franklin Gates - Józsa Imre 

letay-dora-es-jozsa-imre4-e1474260396697.jpg

Józsa Imre és Nicolas Cage munkakapcsolata viszonylag korán, még az 1984-es Versenyfutás a Holddal című filmmel indult. Cage magyar hangját illetően hosszú évekig nem alakult ki szakmai konszenzus, így a korszakos fiatal férfiszínészek szinte mind szinkronizálták. A lista nem csupán impozáns, de mai szemmel nézve megdöbbentő is: míg egyik filmben Csankó Zoltán, másikban Melis Gábor, Stohl András, Berzsenyi Zoltán, Cseke Péter vagy éppen Schnell Ádám adta hangját Cage-nek. Érdekes látni, ahogy különböző rendezők akkoriban teljesen eltérő módon osztottak szerepet: ki hang, ki fizimiska, ki pedig a figurához való közelség szempontját tartotta szem előtt. 

A változást az 1996-os Szikla című film okozta, amelyhez Lakos Éva szinkronrendező nem az előző évben a Las Vegas, végállomás Oscar-díjas szerepét magyarító Csankó Zoltánt, hanem a korábban Nicolas Caget három, kevésbé ismert filmben szinkronizáló Józsa Imrét hívta. Akkoriban ez talán furcsa lehetett - talán csak a szerencse hozta így, de a Szikla után szinte összedrótozták a két színészt, a közönség legnagyobb megelégedésére. Cage egyértelműen jó színész, ugyanakkor vagy a menedzsereit választja ki pocsékul vagy ő maga igen tehetségtelen a filmválasztások terén, így karrierje néhány jobb filmet követően rendszeresen zuhant a mélybe. Józsa Imre azonban lelkesen javította amerikai kollégája baklövéseit és tette emlékezetessé legtöbb filmjét.

Bár másik filmhez kapcsolódó történet: Imrét gyakran állították meg és kérték, hogy ismételje el az Ál/arc című film ikonikus sorát, az "imádom a húsos barackot".

Mindenki mély megdöbbenésére Józsa Imre 3 évvel ezelőtt, súlyos betegség következtében hunyt el. Személye, színészete, hangja pótolhatatlan veszteségek.

Sean Bean - Ian Howe - Csernák János

img_2371k.jpg

Sean Bean magyar hangja a filmben nem más, mint Csernák János, akivel egy rövid interjút készíthettünk.

Szinkronjunkie: A Nicholas Cage és Sean Bean főszereplésével készült "történelmi kincskeresős-nyomozós" film 2004-ben került a mozikba, éppen 15 évvel ezelőtt. Számodra mennyire volt ez emlékezetes szerep?

Nekem minden szerep megoldandó feladat, pláne, ha "menet közben" kiderül, hogy valami jóízű munkáról van szó. Ez esetben Kosztola Tibor - a szinkron rendezője - felvázolta, miről is van szó, ennek megfelelően fogtam hozzá. Érdekesség, hogy az ő jóvoltából a Trójában is szinkronizálhattam Sean Beant, méghozzá Odüsszeuszként, amit nagyon élveztem. Az sem tegnap volt... Annyi zseniális színész és színésznő ritkán jön össze egy filmben, és a szinkronhangok is megérnek egy misét: például Sztankay Pista, Peter O'Toole hangjaként!

SzJ: A filmben Sean Beant szinkronizáltad, akivel kapcsolatban nincs egyértelmű szakmai konszenzus, azaz a megszokottnál többen - legalább 6-8 színész - szinkronizálja rendszeresen. Színészként a megszokott (színész - magyar hang) párosokat támogatod vagy az áll hozzád közelebb, ha a szinkronrendező inkább az adott karakterhez leginkább passzoló magyar hangot keresi meg?

Ez érdekes kérdés. Azt kell mondjam, sok esetben kiábrándító, ha egy teljesen más hang szólal meg, mint amit a közönség megszokott, pláne ha "ledobja" a karakter az új hangot, mint ahogy erre nem egy esetben volt példa. Indokolt esetben el tudom képzelni. Azt viszont nem, ha egy rendező szándékosan, "ellenszereposztást" készít.

SzJ: A szinkronizált figuráidat végignézve erősen dominálnak köztük a hősök. A hangodat a nézők elsősorban a pozitív, erős, megbízható karakterekkel azonosítják. A Sean Bean által alakított Ian Howe mégis negatív figura. Színészként izgalmasabb feladat negatív figurát szinkronizálni?

Egyszerűbb. A prímér érzelmeket könnyebb előcsalogatni. Ezek, nem egy esetben egysíkú figurák. Persze van nagyon sok jól megírt, mélyebben eljátszható szerep. Ezek a kivételek - és akkor már én is élvezem!

SzJ: Józsa Imre - Nicolas Cage magyar hangja - szomorú halálának harmadik évfordulója éppen néhány napja, október 31-én volt. Milyen volt vele a közös munka? Miként emlékszel rá? 

Külön vettük fel, egyedül voltunk a stúdióban. Ebben az esetben Nicolas Cage hangjaként Imre megemelte a figurát. Akkor viszont sajnáltam, amikor Cage méltatlan feladatokat vállalt, és Imrének azokban is "utána kellett mennie". De hát ez egy ilyen pálya! A "Bérgyilkos a szomszédom" című filmben viszont Laszlo Gogolak-ként, zseniális szinkront tett le az asztalra. Abszolút közönséggé váltam, annyira jó volt! Persze, köszönet illeti a dramaturgot és a rendezőt is. Ilyen egy jó csapatmunka!
További szerepekben:
Diane Kruger - Kiss Eszter
Justin Bartha - Görög László
Jon Voight - Barbinek Péter
Harvey Keitel - Harsányi Gábor

30 éves lett Ariel, a Kis hableány

a_kis_hableany.jpg

Sokkoló a tény, de igaz: 1989. november 13-án mutatták be Amerikában A kis hableányról szóló rajzfilmet, mellyel a Disney egy új korszakot nyitott meg. A film 84 millió dollár bevételt hozott a Disneynek, nem számolva a 23 millió eladott videokazettát és a hétmillió DVD-t. 1990-ben két Oscar és két Golden Globe-díjat is bezsebelt a rajzfilm zenéje, amit Alan Menkennek és Howard Ashmannek köszönhetünk. Ahogy azonban az lenni szokott, most sem volt magától értetődő, hogy a karakterek hogyan nézzenek ki, illetve milyenek legyenek a filmben.

- Eredetileg Arielnek szőke hajat szántak, de pont a készítés fázisában került a mozikba a Csobbanás című film Tom Hankssel és Daryl Hannahval a főszerepben, így a Disney úgy döntött, hogy változtat a terveken, nehogy az a vád érje őket, hogy másoltak a filmről.

- Sebastian, a rák is sokat változott az eredeti tervekhez képest, hiszen az elején még egy Clarence nevű tarisznyarák lett volna, ám végül egy, a jamaikai partok közelében élő rákfajtára változtatták elképzelésüket.

- Már rögtön a kezdőképeknél elrejtettek a készítők egy "húsvéti tojást”, hiszen az ünneplő tömegben láthatunk három régi ismerőst. Goofyt, Donaldot és Mickey egeret.

1x3c221ff68z.jpg

- Ariel uszonyának színét kifejezetten a Disney festéklaborjában keverték ki, és ezt az egyedi, addig nem létező színt Arielnek nevezték el.

- A Disney-nek nem volt elég embere a rajzoláshoz, így egy kínai animációs stúdió segítségét vették igénybe, akik kézzel rajzolták meg a rajzfilmhez szükséges egymillió buborékot.

Ariel – Jodie Benson – Oszvald Marika

oszvald_marika_ariel.jpgAriel hangjára – különös tekintettel az énekre – nagyon odafigyeltek a Disney-nél. Eredeti hangja annyira komolyan vette szerepét, hogy a "Vár rám a föld” (Part of your world) című dalt teljes sötétségben vették fel, hogy az énekesnő jobban bele tudja élni magát Ariel helyzetébe. Jodie Benson nemrég így nyilatkozott Arielről: "Manapság az emberek inkább a külsőre figyelnek, mint a belsőre, de valójában nem az számít, hogy hogy nézel ki, hanem az, hogy mennyi életet tudsz vinni egy karakterbe. A külső tényleg nem fontos, hiszen lássuk be, nem vagyok már fiatal, és ha nyitott szemmel nézed, amint a Vár rám a föld-et éneklem, nem hiszed el, de ha becsukod a szemed, a mai napig ott van bennem Ariel.”

Arielt magyarul Oszvald Marika szólaltatta meg. E csilingelő hang tulajdonosa mesélt nekem arról, hogy hogyan készült A kis hableány szinkronja, és hogy mit jelent neki ez a szerep.

SzinkronJunkie: Tízéves kihagyás után szinkronizálta A kis hableányt. Ennyi idő után hogyan találta meg ez a szerep?

Oszvald Marika: A Mafilm felhívott, hogy lenne ez a Walt Disney rajzfilm, szeretnének behívni egy válogatásra. Tetszett a dolog, mert A kis hableány a kedvenc mesém volt gyerekkoromban. Az eredeti mese az önfeláldozásról szólt, hiszen a kislány feláldozza magát és a tenger habjává változik azért, hogy megmentse a szerelmét.

SzJ: A Hogyvolt? című műsorban mesélte pár éve, hogy a lánya adott Önnek tanácsot, amikor Ariel szerepére castingolt. Mit tanácsolt?

OM: Több hanganyagot küldtek ki a Walt Disney-nek, és ők hozták meg a végső döntést. Hazavittem a CD-t, amin az eredeti alap volt, és otthon gyakoroltam. Az akkor 11 éves lányom hallgatta, hogy mit csinálok és ő adta az instrukciót. Azt mondta, "Anyucika, ne ilyen operettesen énekeld!” Betanultam, felénekeltem, és a Disney engem választott.

SzJ: Maga a szinkron hogyan zajlott?

OM: A szinkron egy éjszaka alatt készült el. Előadás után, este 11-re mentem a szinkronba, és egy éjszaka alatt fölénekeltem és felmondtam a szöveget is. Nagy boldogsággal töltött el, hogy ekkora sikere lett, a gyerekek a mai napig mondják, hogy mennyire szeretik.

SzJ: A kis hableány második részében, A tenger visszavár-ban újra hallhattuk Önt, de a harmadik filmre, A kezdet kezdetére már nem tért vissza. Mi ennek az oka?

OM: 18 év telt el az első és a harmadik film óta, és akkorra úgy gondoltam, hogy nincs már meg az a gyermeki hangom, amivel hitelesen lehetnék Ariel hangja. Nem szerettem volna elrontani ezt a kedves szerepet, így inkább átadtam másnak.

SzJ: A Walt Disney bemutatja című műsorban sorozat is volt A kis hableányból. Másképp zajlott a sorozat szinkronja, mint a filmé?

OM: Ahogy a film, a sorozat esetében is egyedül álltam a mikrofon előtt. Úgy emlékszem, hogy nagyon kevés idő volt rá, talán egy nap alatt vettük fel az egész sorozatot.

SzJ: Jó szívvel emlékszik vissza arra, hogy Ön volt Ariel?

OM: Most már utólag igen. Akkor egy munka volt, és nem számítottam rá, hogy ennek ekkora hordereje lesz, és a gyerekek a mai napig ennyire imádni fogják.

 

Sebastian – Samuel E. Wright – Vass Gábor

sebastian_vass_gabor.jpgAriel mellett a másik kedvenc – állítom, hogy a felnőttek körében is – Sebastian, a rák volt. A királya előtt keménynek látszó, de lágyszívű karakteréről egy interjúban így emlékezett meg Samuel E. Wright, az amerikai megszólaltatója: ,,Amikor behívtak, nem mondták meg, hogy egy rák hangja leszek, és azt sem, hogy a Disneynek készül valami, így amikor megtudtam, a felhők felett jártam, mert nagyon régóta szerettem volna a Disneynek dolgozni, egy álmom vált valóra ezzel. A mai napig rendszeresen leszólítanak, és kérdezik, hogy nem én vagyok-e véletlenül Sebastian hangja, hiszen a hangomon túl még  hasonlítok is rá. És igen, én vagyok Sebastian, hiszen a szinkron alatt kamerával veszik el a mozdulatainkat, a tekintetünket, és ezek alapján rajzolják meg a szereplőket is. A szinkron során sokszor elszálltam, és rámszóltak, hogy álljak le, mert nem vagyok Robin Williams, nem viccelődhetek. Aztán egy évvel azután, hogy felvettük a hangot felhívtak, hogy menjek be a stúdióba és viccelődjek, ahogy ellőtte nem engedték. Így Sebastian hangján mondtam mindenfélét három órán keresztül, és ezekből több benne is maradt a filmben, mint például ez: ,,öregem, hogy a te öreg páncélod hogy el tud lágyulni”.

Sebastiant magyarul Vass Gábor szólaltatta meg, s énekelte el a kor egyik legnagyobb gyerek-slágerét. A színművész minden kíváncsiságomat kielégítve válaszolt kérdéseimre.

Szinkronjunkie: Disney-film esetén nem olyan egyszerű megkapni egy szerepet. Ön hogyan kapta meg Sebastian szerepét?

Vass Gábor: Véletlenül. Ha igaz, amit elmondtak nekem, lement egy casting erre a szerepre, és nem találtak senkit. Bariton hangot kerestek ennek az állatkának, így került szóba Gregor József is, és végül valakinek eszébe jutott a Filmgyárban, hogy engem is meghallgassanak. Végül a zenei rendező, Oroszlán Gábor választott ki, hiába mondtam, hogy nem fogom tudni elénekelni, ő állította, hogy menni fog.

SzJ: Sebastian hangjához eleve módosítani kellett a sajátját, pláne az éneknél! Mennyire volt ez megerőltető?

VG: Meg kellett találni az eredeti karaktert és ahhoz igazodni. Nem volt annyira egyszerű, és azt hiszem, Oroszlán Gábornak köszönhetem, hogy valahogyan kipüfölte belőlem.

SzJ: A dalokat tudta otthon gyakorolni a felvétel előtt?

VG: Igen, de arról vagyok híres, hogy nem ismerem a kottát, így úgy szoktam énekelni – ha muszáj – hogy zongorán beütik a fülembe az első hangot, és onnantól kezdve végig tudom énekelni. Ha saját magamat félreviszem, mert rosszul hallom a hangot, akkor baj van, mert nagyon nehéz visszahozni. A dalok felvétele egy kőkemény éjszaka volt; este kezdtük és valamikor késő éjjel fejeztük be.

SzJ: Csak a dalokra volt egy éjszaka, vagy az egész filmre?

VG: Csak a dalokra. Érdekes volt, mert épp azon az éjszakán volt a budapesti taxisblokád a benzináremelés miatt. Emlékszem, miközben este 9-10 körül dolgoztunk, érkezett a hír, hogy lehet nyugodtan folytatni, mert taxisblokád van, le vannak zárva az utcák, nem tudunk hazamenni. Hallgattuk a híreket, közben énekelgettünk, és végül azt mondták, hogy ne aggódjunk, a taxisok haza tudnak vinni bennünket.

SzJ: Az amerikai hangnál szempont volt, hogy Sebastiannak jamaikai akcentusa legyen. Ezt a problémát hogyan hidalták át?

VG: Sebastiannak magyarul nem volt akcentusa, de nem is lett volna jó, hiszen magyar nyelven milyen tájszólást adhattunk volna neki? Mezőkövesdit, vagy a vas megyeit? Az volt a fontos, hogy legyen egy karaktere, amitől kicsit ízesebb lesz az egész.

SzJ: A kis hableányból rajzfilmsorozatot is készítettek, ami vasárnap délutánonként ment a Walt Disney bemutatja című műsorban. Örömmel vállalta a sorozatot?

VG: Persze, nagyon szerettem csinálni A kis hableányt. Ugyanakkor a sorozat, és a film második, majd harmadik része már a sokadik bőr lehúzása volt. A film klasszikus lett; a mai napig hallgatom kisgyerekes ismerőseimtől, hogy a ,,Hínár mindig zöldebb” kezdetű slágerre fürdetik otthon a gyerekeiket.

SzJ: Szinkronos karrierjében fontosnak érzi ezt a szerepet?

VG: Igen, mert ez egy eléggé felértékelt Disney rajzfilm volt, így odafigyeltek arra, hogy megtalálják a tökéletes magyar hangokat. Arról nem is beszélve, hogy A kis hableány óta hiszik azt, hogy tudok énekelni, hiába mondom, hogy ez nem így van.

SzJ: Elvileg készül A kis hablány élőszereplős változata. Ha felkérnék Sebastian magyar hangjának, vállalná?

VG: Persze, mindenképpen megpróbálnám így, 30 évvel később megcsinálni. Habár a Disney on Ice nevű jégtánc-show miatt legalább háromszor újraénekeltem már, így akkora meglepetés nem fog érni.

 

Ficánka – Jason Marin – Simonyi Balázs

ficanka_simonyibalazs.jpgFicánka neve eredetileg Flounder, ami lepényhalat jelent, illetve igeként azt jelenti, hogy valaki bukdácsol, evickél, vagy ügyetlenül intéz valamit. A magyar szöveg írója, L. Pataricza Eszter egyáltalán nem intézte ügyetlenül, amikor nevet keresett, hiszen Ficánka neve magában foglalja a játékosságot, az evickélést, a kedvességet. Magyar hangja Simonyi Balázs volt, aki a ’90-es években lubickolt a gyerek-és kisállatszereplők szinkronjában.

 

Ursula – Pat Carroll – Schubert Éva

ursula_schubert_eva.jpgSchubert Éva zseniálisat alakított Ursula hangjának szerepében, a mai napig feláll a szőr a hátamon, amikor hallgatom. A negédes, és ha kell csábító gonosz polip ráadásul énekel is, ami aztán tényleg a pont az i-n Schubert Éva nagyszerű munkáját tekintve.

 

 

 

További magyar hangok voltak (akikről egytől-egyig külön is szót lehetne ejteni):

Mádi Szabó Gábor, Szombathy Gyula, Balázs Péter, Zalán János, Kósa András, Kautzky József, Rátonyi Róbert, Csala Zsuzsa, Kránitz Lajos, Elekes Pál, Kenderesi Tibor.

Az alábbi videóban többüket is hallhatjátok: 

Szinkronlegendák Portrésorozat - Prókai Annamária

prokai1_1.JPG

Eredetileg táncosnak készült, később rengeteg színházi darabban és tévésorozatban láttuk, mégis talán a hangja miatt emlékszünk rá a legtöbben. Túl korán ment el, hiszen még mindig csak 56 éves lenne. Nemrég indult portrésorozatunk második szereplője a csodás Prókai Annamária.

A színésznő 1963. január 24-én született, 20 éves koráig az Állami Balettiskola növendéke volt, majd elvégezte az Állami Artistaképző Iskola akrobatikus dzsesszbalett szakát. Az 1980-tól 96-ig működő Rockszínház alapító tagjai közé tartozott, így számos bemutatójában kapott főszerepet, láthatta például a közönség Szolnoki Tiborral főszerepet táncolni a Farkasokban, A bábjátékos Szervettájaként, szerepelt a Hairben és a West Side Storyban is. 1989-től - kikerülve a Színház- és Filmművészeti Egyetemről, ahol Malek Andrea és Faragó András osztálytársa volt - 91-ig a Vígszínház színpadán játszott, utána két évig a Budapesti Kamaraszínházban, 94-től 98-ig pedig az Újszínház társulatának tagja volt. 
A tévénézőknek a Hamis a babából, a Vörös vurstliból, a Szomszédokból, a Lumpáciusz Vagabunduszból vagy a Kisvárosból is ismerős lehet.

A Hölgyválasz 1998-ban sugárzott Szívtiprók című adásában ő is beszélgetett a műsorvezető Ernyey Bélával arról, hogy mit jelent számára a “szívtipró” fogalom, hogy mennyire fontos a flört, hiszen az az élet sója. A műsorban több színésznő is sorra került, ám szerintem - ez talán az elfogultságomból adódik, pedig Pokorny Lia is szerepel benne, akit nagyon szeretek - ő volt a legsugárzóbb mindegyikük közül. 2:04 perctől láthatjuk benne őt:

16174261_918739_56bdef9a4706dfa84693e144a27c3569_wm.jpgSzinkronos karrierje során több, mint négyszáz szerepet jegyzett, főszereplőként és további hangként is dolgozott a Videovoxban, a Mafilmnél, a Zákányi Stúdióban, a Mikroszinkronban, a néhai Magyar Szinkron- és Videovállalatnál és még sorolhatnánk.
Az ő hangján hallhattuk Kristin Scott Thomast Az angol betegben, A Napfény ízében Grétát (Rachel Weisz), valamint a Vészhelyzetben Carla Simmonsot, Benton doktor gyermekének édesanyját. Ő volt a Miriam Flynn alakította Catherine kuzin a Családi vakációban és annak folytatásában, a Karácsonyi vakációban is, Nora nagynéni a Jumanjiban és Ellen Barkin Amandája a Farkangyal című filmben.

Ha azonban még így sem ugrana be a hangja, akkor elég azt mondanom, hogy ő volt Vanessa Kensington szinkronhangja az Austin Powers filmekben. 

A Filmszerész blogon találtam azt is, hogy bizony hozzá kötődik A bárányok hallgatnak-ból“Az a jelenet, amikor Buffalo Bill (Ted Levine, magyar hangja: Sörös Sándor) aktuális áldozata kiborul a „kútban”. A tragikusan fiatalon elhunyt Prókai Annamária kölcsönözte a hangját Brooke Smithnek, s bizony komolyan igénybe vette a stábot a jelenet torokszorító drámaisága. Borzasztóan elfáradtak, a felvétel után nagy volt a csend a stúdióban.

Az Elemi ösztön legendás szinkronját méltató blogbejegyzés is megemlíti őt, hiszen ahogyan fogalmaz: “Muszáj még röviden szólnunk egy-két kisebb alakításról is, mert Prókai Annamária például igen élethű értelmezést ad a zöld szemű szörny felbukkanásának, Tramell leszbikus szeretőjeként.”
Nem hagyhatom ki a felsorolásból a Twin Peaks-et sem, ott Norma Jenningset, a felszolgálót szólaltatta meg, a Wayne világában pedig ő volt Stacy (Lara Flynn Boyle) magyar hangja.

2000. november 8-án hunyt el. A Színház - Kritikai és elméleti folyóirat 2001. februári számában Novák Eszter így búcsúzott tőle:
"Decemberben a Bárka Színházban egy próbán marháskodtunk, és egy éjszakai repülés hangulatát próbáltuk megteremteni. Egyszer csak elment az összes fény, és amikor hozzászokott szemem a sötétséghez, megláttam, hogy Ancsika rózsaszín masnis ruhában, nevettető és meghökkentő energiával zümmög, mint egy méhecske, és repdes, mint egy lepke, fittyet hányva arra, hogy vaksötét van, és nem látja senki. Éppolyan tehetséggel és részletező pontossággal, mint ahogy egyszer egy nyári kertben, játék közben három mozdulattal elmutogatta Garfield kalandjait az Alpokban. Ezek emlékek, finoman szólva, a teljesség igénye nélkül. Lényegesek vagy lényegtelenek, mindegy. Fontosak. Na. Gyűjtsük az emlékeket, adjuk tovább, ne legyünk szamarak, ne legyen végállomás, nincs kész a leltár, mondogassunk sok ilyen történetet, hogy soksok szín legyen a név körül: Prókai Annamária."

A Szinkronlegendák Portrésorozat Selmeczi Rolandról szóló első részét itt olvashatjátok.

Mi lett a magyar szinkronnal? – Hangemberek az Új Színházban

hangemberek.jpg

Évente csak kétszer tudok hazalátogatni, s emiatt általában minden szinkronos eseményből kimaradok. Szerencsére most ez nem így volt, hisz éppen akkor adták elő a havonta csupán egyszer műsoron lévő Hangemberek című darabot az Új Színházban, amikor otthon voltam, így nem volt kérdés, hogy megnézzük mi együtt, Szinkronjunkiesok.

A szereposztás egészen mesés, olyan színészek játszanak benne, akiket már életem első tíz évében nem csak, hogy tudtam hova tenni, hanem vártam az alkalmat a tévében, hogy lássam, vagy halljam őket. Ez okból rendkívül izgatott voltam az előadás előtt, hiszen most végre élőben is hallhattam régi nagy kedvenceimet, nem is akármilyen darabban, hisz a Hangemberek a szinkronról szól.

-Mintha miattam írták volna! – tette hozzá e sorok írója szerényen.

Előadás előtti izgalmamat csak fokozta, hogy nagyjából két méterre tőlem foglalt helyet az Új Színház igazgatója, Dörner György, aki szintén ,,megdobogtatja a fülem” s legnagyobb meglepetésemre velünk együtt végig ott ült az előadáson, hiába lát(hat)ta már többször is.

A Hangemberek nem csupán a szinkronról szól, és a szinkron készüléséről, hanem azon igaz történetről, hogy hogyan alakult ki a szinkron hazánkban, s hogyan fejlődött azzá, aminek ma ismerjük. Abba is nyerhetünk betekintést, hogy a szinkronizáló színész, hogyan éli meg a szinkronon átvonuló nehéz időszakokat – úgy szakmailag, mint emberileg, s hogyan éli meg a barátságokat, emberi kapcsolatokat, szerelmeket a mikrofonok mögött.

kepkivagas33.jpg

A szereposztás több ízben változott, hiszen kezdetekben a rendező, Kautzky Armand is játszott a darabban. Helyére Csernák János volt várható, aki csak nem akart megjelenni a darab második felvonására sem, így arra a következtetésre jutottam – helyesen – hogy helyette Viczián Ottót láthatjuk. Viczián Ottó nagyon nagy tapsot kapott érthető okból, hiszen régen léphetett utoljára színpadra. Ő s a hangja maga az elegancia elegye, kifinomult játékával kelti életre a mindenki által imádott színészt, aki a mikrofon mögött találja meg a szerelmet.

E fent említett szerelmet Kökényessy Ági jeleníti meg a színpadon. A Művésznőt megszólalása után senkinek sem kell bemutatni, mert övé talán az egyik legjellegzetesebb női hang Magyarországon. S milyen jó volt színpadon is látni, hisz teljességgel elfelejtettem, hogy Jennifer Aniston hangja áll előttem, mert Kökényessy Ágit láttam, és akit játszott: egy nőt, aki szerelembe esik egy kollégája és a munkája iránt, s mindkettőért a végsőkig küzd. 

hangemberek-original-67604.jpgEsztergályos Cecíliát természetesen én is a ’90-es évek sorozatából, a Família Kft-ből ismerem, s egy 1985-ös kártyanaptárról Anyukám gyűjteményéből. Számos interjúban láttam Őt, és nagyon kíváncsi voltam, hogy vajon a színpadon is olyan-e, amilyennek az interjúk során megismertem. Pontosan olyan. Csodálatos, pörög, játszik, élvezi, amit csinál, ennélfogva élmény Őt nézni. A Művésznő ekképpen osztotta meg velem gondolatait az előadásról: A darab négy éve megy, kifejezetten szeretjük játszani. Kautzky Armand rendezte és már a próbák alatt is szabadjára engedett, sőt, a mai napig vannak jelenetek, amiket ott, előadás alatt rögtönzök. Élvezem ezt a szerepet, mert szabad lehetek benne. A szinkron világába nem kerültem bele, hiszen sokat dolgoztam és dolgozom, viszont nagyon jó műfajnak tartom, rengeteget lehet tanulni belőle. Másnak adni a hangomat, átvenni a szereplő játékát nagyon izgalmas feladat.”

Lux Ádám is nagy közönségkedvenc, nem véletlenül: számos sorozat főszerepében hallhattuk őt, legyen az szappanopera, dráma, vagy akció. Szerepe némiképp ellenszenves lehet, ám ahogy kollégáit, őt is a jó ügy vezérli, és az az ügyefogyottság, amit szereplőjébe visz, igazán szeretni való.

Mihályi Győző alakítja a darabban Bánáti Mihályt, azaz a Művész Urat, aki a színpad, a haknik, és a szinkronstúdiók rendszeres látogatója. Mihályi Győző ,,szinkronos ébredésem” egyik legkorábbi szakaszába tartozik. Úgy 1993 tájékán hallottam először a Kisasszony című sorozatban, amikor is rögtön megjegyeztem magamnak a nevét. A szinkronban számomra Ő az egyik legnagyobb tényező, így nagyon vártam, hogy élőben hallhassam csodásan jellegzetes orgánumát. S e jellegzetes hang tulajdonosa volt olyan kedves, és mesélt nekem a darabról.

mihalyi.jpg

Szinkronjunkie: Mi volt az első gondolata, amikor megtudta, hogy egy szinkronról szóló darabban fog szerepelni? Tetszett az ötlet?

Mihályi Győző: Nagyon tetszett az ötlet. Albert Péter írta a történetet, a kitalálója pedig Imre István, aki a vidéki fellépései során olyan visszajelzéseket kapott, amelyekből azt szűrte le, jó lenne egy ilyen témájú darabot színpadra állítani. Nagyon reméltem, hogy a szereplők hasonlítani fognak azokra a színésztípusokra, akiket látok magam körül, és valóban, nem csak magamat, hanem sok kollégát is felismertem bennük. Emiatt is nagyon jó a darab, mert van igazság-magva, mindegyik figurának megvan a saját alanya, akiről készült. Tudom is, hogy kire gondolt a szerző, amikor ezt a figurát írta, akit én játszom. A darabban szereplő sorsok össze vannak sűrítve, de teljesen magunkra ismerünk bennük, hiszen a szerző nagyon jól ismeri szinkron világát és a színésztípusokat.

SzJ: Ön is hozzátett valami saját történetet a szövegkönyvhöz?

MGy: A Hangemberek mindenképpen a valóságból indult ki, de amikor elolvastuk, az volt az első kérdésünk, hogy hogyan fogjuk ezt jól játszani? A rendező, Kautzky Armand találta ki, hogy legyen egy stúdió és egy vászon, és ily módon lehessen belelátni egy szinkronstúdió műhelymunkájába. Ez is a valóság, hogy szinkronmunka alatt szerelmek szövődnek, vagy színészek meghalnak, vagy az élet épp a sztrájk miatt alakul másképp. Mi, színészek is beletettük a részünket a darab végleges formájába. A szöveghez nem nyúltunk hozzá, legfeljebb javasoltuk, hogy ha egy-egy kifejezést jobbnak tartottunk. Esztergályos Cili volt a legmarkánsabb ez ügyben: a próba során elmesélt egy történetet, ami végül belekerült a darabba. Alakítottuk, formáltuk a szöveget, majd a szerző megnézte és áldását adta rá.

SzJ: Szeret szinkronizálni?

MGy: Nagyon szeretek szinkronizálni, de az alapvetés a színházi színészet. A főiskolán is így tanítják, elsősorban a színészetet, majd a táncot és a szinkront. Ha az ember a diploma megszerzése után Pesten marad, elkezd szinkronstúdiókba járni tömegjelenetekbe, majd egy-két tekercsre, és ezalatt megtanulja a gyakorlatban is a szinkronizálás művészetét. A színészi szakma vékony szelete a szinkronizálás. Olyan kvalitásokat igényel, mint a jó reflex, a jó beszédtechnika, és a gyors reagálás, hiszen nagyon könnyen kell idomulni a figurához és szolgálni azt, amit a vásznon látunk.

SzJ: Változások készülődhetnek a szinkronban. Gondolja, hogy a Hangemberek része lehet ennek a változásnak?

MGy: Nem hiszem, ezek a dolgok nem a színházban dőlnek el. A célunkat csak úgy lehet elérni, ha a tárgyalásokon leszögezzük, hogy nemleges válasz esetén mi történik. Egy színházi előadás nem elég erőteljes ehhez, inkább beszédtéma lehet arról, hogy a szinkronizáló színészek valóban olyan alulfizetettek-e. Mi nagyon régóta próbálunk küzdeni. Amióta a Színházi Dolgozók Szakszervezetének az elnöke vagyok, létrehoztam egy Szinkron Alapszervezetet, amibe elég sok gyártásvezető, vágó, rendező és színész belépett. Reméljük, hogy ha ezek az emberek egyszerre kérnek valamit, talán meg fog történni a változás. Egy tanulmányt is készítünk, melyben leírjuk, hogy más országokban százalékosan mennyit fordítanak a szinkronizálásra, illetve arról is van adatunk, hogy a szinkronizált filmeket 98%-ban nézik meg a moziban, míg a feliratos filmeket csupán a nézők 2%-a. A televízióban ugyanez az arány, mert az emberek átkapcsolnak, ha nem az anyanyelvükön hallják a filmeket. A célunk az, hogy a fogyasztók dönthessék el, hogy felirattal vagy szinkronizált változatban nézik a filmeket, és sorozatokat.

 

További szereplők:

Farkasházi Réka

Incze József

Szakács Tibor

Jánosi Dávid

Erdei Krisztián

Ha érdekel a szinkron háttérvilága, és szívesen néznéd azokat a színészeket, akiket általában hallani szoknál, mindenképp érdemes ellátogatni az Új Színházba a november 20-i vagy december 19-i előadásra. S ha már láttátok, meséljétek el, Nektek hogy tetszett!

Képek: Puskel Zsolt