Fotó: MTI
Mindig méltóképpen igyekszünk megemlékezni azokról, akik a szinkronban tevékenykedtek és akiknek hangját haláluk után is akkor hallhatjuk filmekben, amikor csak kedvünk tartja. Koós Jánossal sincs ez másképp, s habár nem a szinkron volt a fő irány, amiben tevékenykedett, mégis megtisztelte jelenlétével a szinkronstúdiókat.
Ugyan Koós Jánost főleg dalai tették ismertté, már a Hofi Gézával való közös munkája során is megmutatkozott, hogy nem áll messze tőle a színészkedés, és a hangjáték.
Első szinkronszerepe az Asterix és Kleopátra című filmben volt a ’80-as évek végén, majd ezt követte a Macskarisztokraták. Bár a film 1970-ben készült, hozzánk csak a ’90-es években jutott el. A rajzfilmben Koós János egyenest főszerepet kapott, hiszen nem csak énekhangja, hanem beszédhangja is ő volt a rafinált és megnyerő Thomas O’Pamacskának:
És a dal, ami gyerekkorom egyik kedvence volt:
Ne feledkezzünk el az alapvető életfilozófiáról: ,,Minden ember macska nem lehet!"
Egy lelkes amerikai Youtuber arra vette a fáradságot, hogy 32 nyelven összehasonlítsa Thomas O' Pamacska dalát, rangsorolja, és egyenként kommentálja. E rangsor szerint Koós János a nyolcadik legjobb Thomas O' Pamacska. A készítő szerint egyre jobban és jobban tetszett neki amit hallott, mert szerinte Koós János teljesen értette, hogy ,,mitől döglik a légy".
Ezután egy rövid Pocahontas szerep következett, ahol Dobránszky Zoltánt váltotta Koós János énekre, Pocahontas apja, Powhatan Nagyfőnök szerepében:
Köszönjük Koós Jánosnak, hogy hangjával nem csak a dalok, hanem a szinkron világában is alkotott, és olyat hagyott nekünk hátra, mint Thomas O' Pamacska.