Nehéz dolga van a kritikusnak és a filmrajongónak egyaránt, hiszen az idei év nagyon megtépázott a filmtermés terén, miközben a mozis sikerfilmeket és a tévésorozatokat a Marvel dominálja. Miközben egy átlagos, filmekben bővelkedő évben ez nem tűnne fel, idén valahogy soknak érzem. Erre biztosan az is rátesz egy lapáttal, hogy a Marvel 2021-es kínálata elég vegyes képet mutat: a sorozatok jók, bár nem minden epizód kiemelkedő, ugyanakkor a mozifilmek eddig nem tudtak akkorát ütni. Talán majd a Shang-Chi, gondoltam magamban a sajtóvetítés előtt...
Shang-Chit kifejezetten az ázsiai rajongók örömére készítette a Marvel, első önálló megjelenése 1983-ra datálódik. Azt talán kimondhatjuk, hogy Magyarországon nem tartozott a kifejezetten ismert, mainstream képregények közé. Sokan valószínűleg a film kapcsán hallottak róla először. Ugyanakkor a Marvel már kinőtte magát annyira, hogy bevállalhasson, sőt kvázi kötelessége legyen bevállalni olyan meredekebb produkciókat, amelyek nem a legnagyobb hősökről szólnak. Az idei és jövőbeni tervek között is szép számmal találunk ilyeneket, és tudván, hogy a kínai bevételek egyre meghatározóbb mértékben befolyásolják egy-egy film pénzügyi életútját, nem volt meglepő a Shang-Chi elkészülte.
Már az előzetes alapján lehetett sejteni, hogy a filmben jelen lesz egy erőteljes vuhszia-vonal, azaz olyan távol-keleti, főként kínai mese elemeket fognak beleszőni, amelyeket innen Magyarországról pont annyira fogunk érteni, mint T'Challa királlyá választását a Fekete Párducban. Szerencsére az alkotók nem tolták túl, így a kulturális különbségek ellenére végig jól követhető és érthető a film menete. Ami a film balszerencséje egyben, az az, hogy a forgatókönyv mindenkinek is szeretne megfelelni: ad egy picit a Jackie Chan rajongóknak, a meséket kedvelőknek, a kalandfilmeket szeretőknek, sőt van benne egy szörnyes vonal is - mégsem fog senki igazán elégedetten távozni a moziból. Ennyi felé egy film ugyanis nem tud igazi értéket teremteni, így az sokkal erősebb lett volna, ha legalább egy lehelletnyivel kevesebbet akar markolni. Az kétségtelen tény, hogy a Shang-Chi egy friss eredettörténet és nem ugyanazt látjuk, mint a Thor vagy a Vasember esetében. Ugyanakkor elég kiszámítható, kevés valódi izgalmat okoz és meglepő módon nem szippant be annyira, mint korábbi társai.
Várható volt, hogy más marveles produkciókkal összekötik a filmet, azonban ez esetleges és nem nő túl a kötelező fan service-en. Ezt viszont remekül ellensúlyozza a két főszereplő közötti kémia és a film legnagyobb erénye, a kiváló zene. Reméljük, hogy a Marvel tanult a korábbi filmek zenei fegyelmezetlenségéből és Shang-Chi későbbi megjelenéseinél hallhatjuk még a hozzá komponált, fülbemászó dallamokat.
A magyar változat
A film egy jelentős része alatt a szereplők - érthető módon - kínaiul beszélnek. Szerencsére ez megmaradt eredetiben és nem szinkronizálták felül, illetve a magyar színészeink sem csillogtatták meg mandarin tudásukat. De nézzük, hogy milyen lett a film nagyobbik, szinkronos fele!
Shaun/Shang-Chi - Simu Liu - Rohonyi Barnabás
Az előzetesekben még Fehér Tibort hallhattuk, de őt a végső változatban Rohonyi Barnabás váltotta, aki komoly casting-versenyben nyerte meg a szerepet. Tabák Kata feladata persze egyre nehezebb, hiszen míg korábban filmről filmre lehetett gondolkodni, ma már sajnos nem működik a régi, bevált recept. A Disney-szabály megkérdőjelezte a magyar szinkron 80 éves hagyományát, azaz hogy egy-egy hazai színész akár 4-5 külföldi kollégának is állandó szinkronpárja lehessen. Ez ugyanakkor folyamatos fejlődéskényszerben tartja a szakmát, hiszen új hangokat kell találni. Barnabás a FreeSZFE végzős hallgatójaként, illetve mindössze 13 szinkronnal a háta mögött is remekül helyt áll. Abszolút nem érezhető, hogy ez az első főszerepe. Az pedig már most biztos, hogy sokszor fogunk még hallani róla.
Katy - Awkwafina - Gubik Petra
A film kapcsán Gubik Petra volt számomra a legnagyobb meglepetés. Ösztönös tehetségét dícséri, hogy rá sem ismertem, pedig hallottuk már mindannyian Marvel-filmben - méghozzá a Thor - Ragnarökben és a Bosszúállók - Végjátékban is. A Shang-Chiben nemcsak teljesen másképp beszél, de új oldalát csillogtatja meg a teljesen szétesett, humorgombóc Katy szerepében.
Wenwu / Mandarin - Tony Leung Chiu-wai - Kaszás Gergő
Annak idején jobban örültem volna, ha Kaszás Gergőt a Dr. Strange Kaecilius-aként hallhatom, de magától értetődő módon ezt a figurát is remekül hozta. Tony Leungot szinte minden filmjében más szinkronizálta, így volt ő már Zámbori Soma, Holl Nándor, Csőre Gábor és Epres Attila - sőt egyszer már Kaszás Gergővel egyaránt "összefutottak", méghozzá egy 1990-es filmben. Gergő hangja kíméletlenül éles a szigorú és zavaros elméjű apa szerepében, így a magyar változatban sokkal komplexebb karaktert sikerült alkotni, mint az eredetiben.
Jiang Nan - Michelle Yeoh - Fehér Anna
Jackie Chan kivételével az ázsiai származású színészekre eddig kevesebb figyelem irányult itthon, így még a legnagyobb távol-keleti sztárok esetében is viszonylag ritka az állandó magyar hang. Michelle Yeoh esetében sincs ez másként, hiszen Bognár Gyöngyvértől Vándor Éván át szinten minden filmjében más kölcsönözte neki hangját. Fehér Annával eddig csak a 2008-as Múmia 3. - A Sárkánycsászár átka című filmben dolgoztak együtt. Sajnos karaktere a többiekéhez képest elég egydimenziós, így Anna nem tudja igazán megcsillogtatni tudását ebben a filmben.
A remek szereposztás és a visszatérő hangok teszik igazán élvezhetővé a Shang-Chit. Egy valami azonban szemet, illetve esetemben inkább fület szúrt: a sajtóvetítésen használt kópia többször rossz minőségben hozta a főszereplő és a húga hangját, amely marveles produkciónál azért szokatlan volt. Nem tudom, hogy ez egy lokális hiba volt-e, esetleg a magyar kópiával volt gond, vagy a keverésnél csúszott-e el valami, mindenesetre remélem, fogják majd javítani.
Nézzétek meg, már csak a nagy kép ismerete miatt is kár volna kihagyni, de összességében valószínűleg nem ez lesz az év filmje. Ha a többi film viszonylatában kellene elhelyeznem, akkor a Fekete Párducnál és a Marvel Kapitánynál azért magasabbra tenném, de azt túlzásnak érzem, amit több külföldi kritikus állított, hogy a Vasemberhez hasonló volna ez az eredetsztori.
