Második hónapjába lépett a SAG-AFTRA szakszervezet sztrájkja, amely elsősorban a szinkronipart (voice acting) érinti. A mesterséges intelligencia működése sok helyen igazi vadkeleti állapotokat tükröz, így a visszaélések elkerülése végett és a korrekt bérezés reményében függesztették fel a munkát a videójátékokon dolgozó színészek. Cikkünkben most körbejárjuk, mit is szeretnének elérni a játékfejlesztők ellenében - és ha már itt vagyunk, megnézzük, hogy áll az EU és hazánk szénája a témában.
Kik a szembenálló felek?
A SAG-AFTRA egy amerikai szakszervezet, amely leginkább arról ismert, hogy a hollywoodi színészeket képviseli. Mellettük azonban képviselik még a rádiósokat és televíziós előadókat, műsorvezetőket, bemondókat, újságírókat, zenészeket és egyéb médiaszakembereket - sőt a szinkronszínészeket is. Most ez utóbbi csoport, a Voice Actors (szinkronszínészek) szüntette be a munkát. Ez nagyjából 2600 sztrájkolót jelent.
A tárgyalóasztal másik oldalán olyan videójátékfejlesztő cégek ülnek, mint a legutóbb a Diablo IV-et kiadó Activision/Blizzard vagy éppen a Disney. A legfőbb résztvevő cégek listája: Activision Productions Inc., Blindlight LLC, Disney Character Voices Inc., Electronic Arts Productions Inc., Formosa Interactive LLC, Insomniac Games Inc., Llama Productions LLC, Take 2 Productions Inc., VoiceWorks Productions Inc., and WB Games Inc. (Forrás)
Mit szeretnének a sztrájkolók?
A sztrájk fő oka a mesterséges intelligencia (AI) használata körüli aggodalom, különösen a hang- és vizuális klónok létrehozásának lehetősége, amiket a színészek beleegyezése és megfelelő kompenzáció nélkül alkalmazhatnának a videójáték-fejlesztő cégek. A szakszervezet tagjai azt szeretnék elérni, hogy biztosítsák számukra a beleegyezési jogot és tisztességes díjazást, amikor hangjukat vagy képmásukat AI-alapú alkotásokhoz használják fel.
A felek álláspontjai
| # | Téma | Szakszervezet | Munkáltatók |
| 1 | Digitális Másolat Meghatározása | Bármely digitális modell, amely képes új alakítást generálni, „digitális másolatnak" minősül, és ennek megfelelően a színész védelmet kap beleegyezés, kompenzáció és átláthatóság terén. | Csak akkor minősül digitális másolatnak, ha az új alakítás egyértelműen azonosítható és ha a színészhez köthető, valamint ha egy adott karakterhez egyetlen színészi játék kapcsolódik. Ez számos kiskaput nyit a védelem kikerülésére. |
| 2 | Tájékozott Beleegyezés | A munkáltatónak részletes tájékoztatást kell adnia, beleértve, hogy a hangot milyen módon és célokra fogják felhasználni, illetve ha a hangot más hangokkal összekeverve egy új, mesterséges hangot kívánnak létrehozni. | Kevesebb tájékoztatás szükséges, és nem kell jelezni például, ha a hangot politikai vagy vallási tartalomhoz használják, illetve ha más hangokkal keverik. |
| 3 | Digitális Másolatok Használata Sztrájk Alatt | A beleegyezés a digitális másolatok használatára sztrájk alatt felfüggesztésre kerül. | A sztrájk idején csak azokat a játékokat érinti a tiltás, amelyek gyártása a sztrájk bejelentése után kezdődött. |
| 4 | Digitális Másolatok Felhasználása, amely Beleegyezést és Kompenzációt Igényel | Minden digitális másolat használata beleegyezést és kompenzációt igényel. | Csak a kereskedelmi forgalomba került verzióban való használat igényel beleegyezést és kompenzációt. |
| 5 | Minimális Kompenzáció Digitális Másolat Használatáért | Egy fix díjat javasolnak minden 300 sorért vagy annak részéért, amit a digitálisan másolt hang mond el. | Hasonló kompenzációt javasolnak, de a fizetést a munkamenetek számának becsléséhez kötnék. |
| 6 | Digitális Másolatok Felső Keresetű Előadóknál | Minden előadó azonos jogokkal rendelkezik, függetlenül a fizetésüktől. | Azok az előadók, akik a standard díjazás több mint ötszörösét keresik, nem jogosultak semmilyen védelemre a digitális másolataikkal kapcsolatban. |
| 7 | Jog az Információhoz a Digitális Másolatok Használatáról | A munkáltatóknak együtt kell működniük a szakszervezettel, hogy kidolgozzanak egy felhhasználási riportot, amely részletes információt nyújt arról, mi történik a digitális másolatokat. | Egyelőre csak a jelentés „megvalósíthatóságának" megvitatását vállalják, anélkül, hogy részletes információkat nyújtanának. |
| 8 | Generatív Mesterséges Intelligencia/Szintetikus Alakítás | Beleegyezés és kompenzáció szükséges, mielőtt a nevüket vagy egy karakter nevét használják egy AI rendszer indítására. | Csak a színész nevének használatához szükséges beleegyezés, a hozzájuk kapcsolódó egyedi karakterekkel beleegyezés nélkül készíthető AI-alapú alakítás. Nem kínálnak védelmet a kamerán kívüli szintetikus alakításokra. |
A fentiekből jól látszik, hogy a kiindulópontok nem is lehetnének messzebb egymástól. Megdöbbentő, hogy az olyan nagynevű cégek, mint az Activision vagy a Disney tulajdonképpen azt szeretnék elérni, hogy egy minimális kompenzációt követően ingyen generálgathassanak maguknak bármit - hangot, képet, színészi alakítást, miközben a videójátékipar csak az USA-ban évi 100 milliárd dolláros üzlet. (Forrás)
A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy van olyan vezető videójáték-fejlesztő cég, ahol egészen másképp állnak a témához. Egy neve elhallgatását kérő forrás a következőket osztotta meg velem:
- Az AI megoldások nem működnek minden helyzetben, ezért felhasználásuk eleve korlátos.
- Nem támogatják, hogy hús-vér színészek helyett generatív AI-val készüljenek a fő- és mellékszereplők hangjai vagy a hozzájuk tartozó színészi játék.
- Vizsgálják, hogy az AI felhasználható-e olyan háttérbeszélgetések, avagy a szinkronban tömegnek nevezett hangsávok (pl. beszélgetés zaja egy étteremben) legenerálására, amely jelenleg egy nehézkes része bizonyos videójátékok készítésének.
- A megfelelő jóváhagyások és kompenzáció mentén viszont támogatják elhunyt színészek feltámasztását és idős színészek hangjának megfiatalítását.
A SAG-AFTRA tájékoztatói alapján azonban ez a hozzáállás egyáltalán nem általános a videójátékok gyártói között. Sokan a generatív AI megoldásokra úgy tekintenek, mint amikkel jelentős költségcsökkentés érhető el - akár a színészek jelentős kárára.
Hol tart most a folyamat?
A SAG-AFTRA sikeresen elérte egy törvényjavaslat elfogadását Kaliforniában, amely megvédi az előadókat a digitális másolatok és klónok engedély nélküli használatától. A törvényjavaslat megköveteli a színészek kifejezett beleegyezését, mielőtt a digitális másolatukat felhasználhatják. (Forrás)
-
Mire vonatkozna a szabály: Az AB 2602 törvényjavaslat kiterjed a filmekre, tévéműsorokra, videojátékokra, hangoskönyvekre, reklámokra, és akár a nem szakszervezeti munkákra is.
-
Cél: Megakadályozni, hogy a színészek elveszítsék a hangjuk és képmásuk feletti jogaikat. A szakszervezet különösen aggódik a szerződések széles körű nyelvezete miatt, amely lehetővé teheti az AI által létrehozott színészi játékokat a színészek beleegyezése nélkül. (Ez egyébként nagyon hasonló képet fest, mint a magyar szinkronpiac, ahol a szerződések bizonyos esetekben még jelenleg nem ismert, jövőbeni technológiákhoz kapcsolódó felhasználást is engedélyeznek.)
-
Az MPA álláspontja: A Motion Picture Association (MPA), amely a nagy hollywoodi stúdiók érdekeit képviseli, kezdetben ellenezte a javaslatot, mert szerintük a szabályzás a post-production folyamatokban (CGI, animáció) komoly nehézségeket okozott volna. Ezért néhány pontban finomítottak a szövegen, úgyhogy az MPA végül semleges álláspontra helyezkedett.
A törvényt megszavazták, jelenleg kormányzói aláírásra vár. Ennek ellenére a szakszervezet és a munkáltatók között zajló tárgyalások eddig nem hoztak érdemi előrelépést. Míg a játékfejlesztők számára a legnagyobb veszélyt a megjelenési határidők csúszása jelenti – például a 2025 őszére várt GTA 6 esetében –, addig a színészeknek sem könnyű a helyzete.
A videojátékokban végzett munka ugyanis jelenleg jóval alacsonyabb bérezést kínál, mint a filmes szerepek, így nem egyértelmű, hogy rendelkeznek-e azokkal az anyagi forrásokkal – legyen szó személyes megtakarításokról vagy a szakszervezet közös alapjáról –, amelyek egy elhúzódó sztrájk átvészeléséhez szükségesek.
Mi a helyzet Magyarországon?
A legtöbb AI alkalmazást Kaliforniában fejlesztik, így világszerte befolyással lehet az, hogy ebben az államban milyen szabályok szerint kell működniük a cégeknek. Ugyanakkor az EU tagjaként ránk jóval nagyobb hatással van az EU úgynevezett AI rendelete, amely 2024. augusztus 1-je óta hatályos minden tagállamban, így hazánkban is.
Az AI rendelet által hozott újdonságok:
-
Kockázatalapú megközelítés: Az AI rendszereket kockázati kategóriákba sorolják (alacsony, közepes, magas), és ennek megfelelően szabályozzák őket. A magas kockázatú rendszerek, mint például az egészségügyben vagy a kritikus infrastruktúrákban használt AI, szigorúbb követelményeknek kell megfeleljenek. Várhatóan ide fogják sorolni a hangklónozást és más, személyiséglopásra alkalmas megoldásokat.
-
Tiltott gyakorlatok: Az AI Act tiltja azokat az AI alkalmazásokat, amelyek elfogadhatatlan kockázatokat jelentenek, mint például a valós idejű biometrikus megfigyelés a nyilvános helyeken (ilyen példa a kínai megfigyelés alapú pontrendszer), vagy az emberek viselkedésének manipulálása anélkül, hogy tudnának róla.
-
Átláthatóság és felelősség: A törvény előírja, hogy az AI-rendszerek működésének átláthatónak kell lennie, és a felhasználókat világosan tájékoztatni kell arról, ha egy rendszer AI-t használ. Emellett a fejlesztőknek és üzemeltetőknek felelősséget kell vállalniuk a rendszereikért, beleértve a potenciális károkért való felelősséget is.
-
Innováció támogatása: Bár az AI Act szigorú szabályozásokat vezet be, egyben támogatja is az innovációt. Az úgynevezett „AI sandboxok” (olyan szoftveres környezet, ahol kontrollált körülmények között lehet tesztelni) lehetőséget biztosítanak a vállalatok számára, hogy kísérletezzenek és fejlesszenek biztonságos környezetben anélkül, hogy azonnal minden szabályozási követelménynek meg kellene felelniük.
Mit jelent az, hogy az AI hangklónozás magas kockázati kategóriába kerül?
- Mielőtt egy új hangklónozási megoldást nyilvánossá tesznek, részletesen elemezni kell a kockázatait, különös tekintettel a csalás lehetőségére.
-
Meg kell jelölni, honnan származnak a hangminták, és biztosítani kell, hogy a felhasználók tudják, hogyan és milyen célokra használják fel a hangjukat.
-
A felhasználóknak kifejezetten bele kell egyezniük abba, hogy a hangjukat klónozzák, és meg kell adniuk a jogot az adatok ellenőrzésére és módosítására.
-
A hangklónozó rendszereket folyamatosan monitorozni kell, hogy megfeleljenek a szabályozásoknak és megelőzzék a visszaéléseket.
-
Olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelyek megvédik a hangadatokat a jogosulatlan hozzáféréstől és a kiberbiztonsági fenyegetésektől.
Mi következik mindebből a magyar szinkron számára?
A jó hír, hogy mind az amerikai sztrájk, mind ez EU által életbe léptetett szabályok pozitív irányba mutatnak. A korábban eléggé ködösen megfogalmazott szerződések korának vége. Innentől fogva semelyik oldalnak (megrendelők, szinkronstúdiók, stábtagok) nem lesz érdeke, hogy sokszor el sem olvasott sajtpapírok mentén készüljenek a magyar változatok. Az EU-s AI rendelet ugyanakkor nem jelent teljes védelmet a szakma számára, sőt pont a legnagyobb problémát nem tudja kezelni - a pénz teljes hiányát.
Csak hogy kontextusba tegyük: az amerikai kollégák számára a szakszervezet a 2021-22-es kollektív szerződésben $956.75 minimum napidíjat állapított meg videójátékok szinkronizálására (legfeljebb 3 szereplőre és maximum napi 4 óra munkára). Ez a cikk írásakor 340.220 forint. Ugye emlékszünk, amikor néhány hónapja Csernák Jánosnak 40 ezer forintot ajánlottak egy kisebb film főszerepéért... Az is egy napi munka volt.
