mindenféle a magyar szinkronról

szinkronjunkie

Szinkronlegendák Portrésorozat: 90 éves lenne a Nagy Mesélő, Szabó Gyula

2020. július 14. - merlinicus

20140404budatetenyi-otthonaban-szabo-gyula-kossuthdijas.jpg

Szabó Gyulát bemutatni egyszersmind nagyon hálás és igencsak nehéz feladat, hiszen a páratlan életműből e hasábokon legfeljebb csak szemezgetni tudunk. Buga Jakab, Columbo, Magyar népmesék, Éder Mester - hogy csak néhányat említsünk az őt rendkívül népszerűvé tevő kiváló szerepekből. 1930. július 15-én született egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei városban, Kunszentmártonon. Bár eredetileg papnak készült, a család nem tudta finanszírozni tanulmányait, így fiatalon dolgozni kezdett. Az üzemi színjátszó csoportba kerülve érzett rá a színészet iránti vonzalmára.

A Színházi- és Filmművészeti Főiskolát 1950-54 között végezte el, Simon Zsuzsa Kossuth-díjas színésznő főigazgatósága idején. (1979-től a főiskola tanára, egyetemi docense volt. Többek között Gesztesi Károlyt is tanította.) Színházi pályájának nagy része a Nagymező utca 22-24-hez kötötte. Szabó Gyula az 1949-ben még Ifjúsági Színház néven alapított társulatba közvetlenül a főiskola elvégzését követően szegődött. Az intézmény neve ekkor Petőfi Színház lett, 1960-63 között Jókai Színház néven működött, majd Thália Színház névre váltottak. Ezt követően még kétszer váltott koncepciót és nevet a színház (Arizóna és Művész Színház), azonban Szabó Gyula mindvégig társulati tag maradt.

A '90-es évek közepéig csupán külsős színészekkel dolgozó székesfehérvári Vörösmarty Színház 1995-96-ban a saját társulatát is kialakíthatta. A fiatal színészekből álló csapat mellé szerettek volna két nagyágyút is meghívni, így Kállay Ilonához - Bujtor István közbenjárására - Szabó Gyula csatlakozott. 

Alkata és jellegzetes hangja, valamint habitusa okán főként pozitív, hősi szerepekben tűnt fel. Játszott a legnagyobb klasszikusokban, mint Stendhal Vörös és Feketéje, Bulgakov Mester és Margaritája vagy éppen Mikszáth A Noszty fiú esete Tóth Marival című műve. Számtalan parádés főszerep, illetve nagyon karakteres mellékszerepek is kötődnek nevéhez. A székesfehérvári Vörösmarty Színházban musicalben is tündökölt: ő szolgáltatta Mauglinak a pofonügyi jótanácsokat, Balu szerepében.

"Az ő korosztálya elképesztően sokat dolgozott: reggel korán keltek, bementek a színházba próbálni, majd jött a rádió, utána a Pannónia Filmstúdióba szinkronizálni, majd vissza próbára, este pedig előadás. Ezzel párhuzamosan pedig járták az országot az önálló estekkel. Gyula Simándy Józseffel közös estjével turnézott. Simándy énekelt, Gyuszi pedig verseket mondott." - mesélte Madarász Pálma, Szabó Gyula özvegye. A színművész élete során háromszor nősült, első felesége Kovács Ibi, második Hahn Erzsébet. Madarász Pálmával 1987-ben házasodtak össze. Gyermekei Attila, Melinda, Gyula és Zsófi.  

szabo_gyula.jpg

A színpad mellett összesen 75 mozi- és tévéfilmben szerepelt, melyek közül a 33 évesen forgatott Tenkes kapitánya hozta meg számára az országos sikert és ismertséget. Az 1964-ben levetített, 13 részes sorozat főszerepét Zenthe Ferenc (Eke Máté) alakította olyan zseniális csapattagok mellett, mint Ungváry László (a feledhetetlen báró Eberstein Eckbert ezredes szerepében), Basilides Zoltán (mint a szintén feledhetetlen Bruckenbacker Alfonz kapitány), valamint az akkori magyar színjátszás színe-java. Szabó Gyula szintén egy kiemelt szerepben tűnt fel: ő alakította Buga Jakabot, aki fokossal és ostorral szolgáltatott igazságot Siklós környékén.

A szinkron

Szabó Gyula egyike volt azon ikonikus hazai orgánumoknak, akiket nem csupán a külföldi filmek magyarításához hívtak, de bizony hazai rajzfilmesek is előszeretettel keresték. Az 1971-85 között futó Frakk, a macskák réme című rajzfilmhez Cseh András és Nagy Pál rendezők kérték fel. A főszereplő Frakk hangját adta négy évadon keresztül, méghozzá olyan színésztársak mellett, mint Schubert Éva, Váradi Hédi, Rajz János és Pártos Erzsi

1973-ban Nepp József egy állatokról szóló mesén kezdett el dolgozni, amelyhez a forgatókönyvet Romhányi József írta. A köznyelvben Dr. Bubóként elhíresült, valójában azonban Kérem a következőt! című mese 39 részből állt és Szabó Gyula itt is a főszereplőt, Dr. Bubót, az állatokat több-kevesebb sikerrel gyógyítani próbáló bagoly orvost szinkronizálta, sőt a főcímdalt is személyesen énekelte fel. 

"Nagyon szeretett szinkronizálni, irgalmatlan mennyiségű időt töltött bent a stúdióban. 1980-tól sokat járt le emiatt Kecskemétre, hiszen ott vették fel a Magyar Népmesék epizódjait. A gyerekeim gyakorlatilag ezeken nőttek fel, hiszen akkor már volt VHS kazetta és így meg tudtuk nézni őket. Én meséltem nekik élőben, az apjuk pedig kazettáról." - osztotta meg velünk Pálma. "Rengeteg rész készült, pont ezeket nézzük a kisfiammal. Sokszor mondták, hogy milyen jó nekem, hiszen Édesapám a nagy Mesemondó, biztosan sokat mesél nekem otthon. Erre mindig azt tudtam mondani, hogy: ó, ugyanúgy a tévéből látom, mint bárki más." - egészítette ki Szabó Zsófi, a színművész lánya. 

Az 1977-es kezdetekkor még nem csak Szabó Gyula narrálta az egyes részeket, sőt az első évadból csupán két részben hallható. A második évadot még Molnár Piroskával felváltva mesélték végig, onnantól pedig egészen 2011-ig minden részt csak az ő hangjával vették fel.

A magyar rajzfilmeken túl természetesen külföldi produkciók szinkronjához is gyakran hívták. Szabó Gyula állandó magyar hangja volt Peter Falknak. Érdekesség, hogy a feltételezetten magyar származású Falkot először Garas Dezső szinkronizálta Columbóként, azonban onnantól valamennyi, összesen több, mint 100 epizódban láthattuk a párost együtt. (Később az első epizód újraszinkronizált változatához már szintén Szabó kölcsönözte hangját.)

A sorozat sok epizódjában került elő a híres szivar, amelyet a magyar változatban - bár Szabó Gyula sokáig dohányzott - egy bekapott ujjal utánozott. A Columbo filmsorozatban gyakorlatilag a magyar színész szakma színe-java megfordult, sokan több, kisebb szerepet is vittek. A krimi műfaj rengeteg beszélgetéssel járt, a főhadnagy nyomozásait ritkán szakította meg hosszabb akció, így a szinkronizálás - különösen a főszereplő számára - igen kimerítő volt. A 90 perces részek magyarítását többek között Zákányi Balázs, Mezei Éva és Kosztola Tibor irányították. (Az alábbi videóban Columbo hadnagy a 20. perc környékén tűnik fel, azonban addig is felfedezhetitek meglepetésvendégként Leslie Nielsent. Magyar hangja - Grúber Hugó) 

A Falk Miksa utcában szobrot is kapott Peter Falk mellett számtalan más színésznek is kölcsönözte hangját. Legismertebb filmjeiben rendre pozitív, joviális, hősies lelkű figurákat szinkronizált. Nagyon kedvelte a Pusztaszeri Kornéllal közösen vitt Pumuklit, amelyben Éder Mestert alakította. Emellett volt Maci Laci, Szultán az Aladdin rajzfilm-sorozatban, Tappancs nagypapája az Őslények országa több részében, az Esperes a Notre Dame-i toronyőrben és a Mesélő a Herkulesben. Ez utóbbira lánya, Szabó Zsófi a következőképpen emlékszik vissza: "Gyerekként - 1997-ben - bevitt a szinkronstúdióba, ahol a Herkulest vették fel. Nagyon menőnek éreztem a helyzetet, különösen, hogy Édesapám volt a Mesélő. Elképesztően izgultam, hiszen gyerekként, premier előtt láthattam már részeket a Herkulesből. Hihetetlen varázsa volt a szinkronnak, amit aztán később színészként is át tudtam élni, amikor én lettem Törpilla magyar hangja a Hupikék Törpikék - Az elveszett faluban."

Utolsó szinkronmunkája a 2008-as Narnia Krónikái - Caspien herceg, valamint a 2011-ig folytatott Magyar Népmesék voltak. Szabó Gyulát kimagasló tehetsége, ízes beszéde, kiváló drámai szerepei, filmes munkái okán szinte valamennyi színészi díjjal kitüntették: Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes művész, 2006-tól a Nemzet Színésze. A szakmai megbecsülések mellett a közönség is rajongott érte. Míg fiatalabb színészként rendszeresen Buga Jakabként szólították le az utcán, később Columbo vagy Magyar Népmesék részleteket kértek tőle.

A hobbija a családja volt, de imádta budatétényi házát is, ahol szabadidejében főként pihent vagy kertészkedett (sokszor hosszú órákig tudott locsolni). Nyáron piros tornanadrágot húzott és otthon nem is látták más ruhában: „annyit öltözök, Anyám, hogy legalább itthon ne kelljen” - tette hozzá mindig. Nagyon szerette a jó filmeket otthon megnézni, és odáig volt a keresztrejtvényekért is. Anyósa minden alkalommal két újságot vett, hogy ha találkoznak, tudjanak egy kicsit versenyezni. Kedvelt időtöltése volt a főzés, a bográcsos és grill ételek voltak a specialitásai. Ruttkay Ottótól – valószínűleg premier ajándékként – egyszer kapott egy nagy piros fésűt, amellyel aztán rendszeresen Zsófit fésülte és be is szárította haját, így sokáig ő volt kislánya fodrásza.

Minden idők legnagyobb Mesélője 2014-ben hunyt el, temetésén Szikora János, Gálvölgyi János és Gesztesi Károly mondtak beszédet. Szabó Gyula ma lenne 90 éves, mi pedig a legnagyobb szeretettel gondolunk rá ebből az alkalomból.

10463071_726450394059720_5239107394492892859_n.jpg

A képen Szabó Zsófi és Madarász Pálma láthatóak (forrás: Szabó Zsófi Facebook-oldala)

10511279_732009406837152_4455184813531790257_n.jpgSzabó Gyula és lánya kisgyermekként (forrás: Facebook)

971325_558695690835192_709420502_n.jpg

Szabó Gyula és lánya a színész 83. születésnapján (forrás: Facebook)

A bejegyzés trackback címe:

https://szinkronjunkie.blog.hu/api/trackback/id/tr3316005376

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ernő Koska 2020.07.15. 08:12:03

Szabó Gyula nagyszerű színész volt, fantasztikus simogató orgánummal és fantasztikus tehetséggel. Jó ember volt és jó embereket játszott színészként, nem is tudom elképzelni gonosz szerepben. Filmszínészként is nagyszerű volt, játszott többek között minden idők egyik legjobb, de mindenképpen legnépszerűbb magyar filmjében A tizedes meg a többiekben, és ő volt a főszereplője a 70-es évek ikonikus tévé-sorozatának a Robog az úthengernek, hát bizony humorérzéke is volt neki bőséggel. A youtubon látható egy felvétele, ahol a Mamáról énekel egy sanzont, igen-igen szépen. Köszönöm, hogy itt volt nekünk.

gigabursch 2020.07.15. 11:27:44

Csak szuperlativuszokban lehet róla beszélni, akárcsak a nagy kedvencemről, "Bölömbikáról" (Bessenyei Ferenc)

nincs1agy 2020.07.15. 11:53:33

Columbo első szinkronja-egy-két rész erejéig- egyébként Garas Dezső volt

paddydori 2020.07.15. 12:14:06

@nincs1agy: Ahogy a cikkben is írták :)

AlexAston 2020.07.15. 12:42:18

Szegényebb lenne tőle a gyerekkorom (is). Az ő elmesélésein nőttem fel jórészt.
Manapság nem is tudnék mondani egy nevet, aki ilyen munkássággal rendelkezik...

nincs1agy 2020.07.15. 14:53:35

@paddydori: Nem szoktam olvasni, csak írok..:)