Miért csak a szépek és kedvesek, a hősök és lovagok, a hercegek és hercegnők, a tündérek és hableányok lehetnek egy mese főszereplői? Mi van azokkal a mitologikus lényekkel, akik külsejüknél és természetüknél fogva arra kárhoztattak, hogy örökké csak negatív, legyőzendő karakterekként jelenjenek meg a könyvekben és a vásznon? Mintha ez járt volna William Steig fejében, amikor papírra vetette és 1990-ben megjelentette Shrek! című fantasy könyvét.
A főszereplő zöld ogre a mitológiából ismert társaival ellentétben nem eszik embert, de persze utálja őket, mogorva ugyan, de nem buta és büdös (mármint nem annyira). Miután szülei kiebrudalják őt mocsarukból, találkozik egy boszorkánnyal, aki elmondja neki a jövőjét: találkozni fog egy szamárral, aki elkíséri egy kastélyba. Ott megküzd majd egy lovaggal, legyőzi őt és kiszabadítja a királylányt, aki még nála is csúnyább, majd boldogan élnek, míg meg nem halnak. Valljuk be, ez korántsem a szokásos szerep, amit az ogrék kapni szoktak - gondoljunk csak az angolszász irodalomra, vagy a Narnia krónikái sorozatra.
A kezdetek
Steven Spielberg 1991-ben egy hagyományos eszközökkel készült rajzfilmet akart a könyvből alkotni, de végül a frissen alapított DreamWorks Animation stúdió kezdte el az adapáció munkálatait 1995-ben. (Mint tudjuk, Spielberg is az alapítók közé tartozott, szóval végső soron nem maradt le róla.) Chris Farley lett volna Shrek hangja, Szamáré Steve Martin, Janeane Garofalo pedig Fiona hercegnőt szólaltatta volna meg. El is indult a munka, ám Farley halála miatt nem tudták befejezni, így új stábot castingoltak, amelyben Mike Myers, Eddie Murphy és Cameron Diaz lettek a vezető hangok.
A 2001-es Cannes-i Filmfesztiválon bemutatott Shrek a következő év Oscar-díjátadóján bevezetett legjobb animációs film kategóriát elsőként nyerte meg. Ezen kívül bezsebelt még hat BAFTA - jelölést, és hazavitte a legjobb adaptált forgatókönyvért járó díjat. Sikere megalapozta a DreamWorks pozícióját a piacon, és azt, hogy a Pixar méltó ellenfele lehessen. Három folytatása (Shrek 2, Harmadik Shrek és Shrek a vége, fuss el véle), két különkiadása (Félelem és Shrekketés, Shrekből az angyal), egy spin-offja (Csizmás, a kandúr) és egy színpadi musicalváltozata is született.
A franchise kimondottan sikeres lett, videójátékok, plüssök és mindenféle egyéb ajándéktárgy is készült hozzá.
A történet
Az eredeti sztorihoz képest sok mindent megváltoztattak a cselekményben, jó pár dolog máshogy történik benne, és kihagyták például Shrek tüzes leheletét is. Nem olyan csúnya, mint a könyvben, sokkal inkább szeretetre-, néhol pedig sajnálatra méltó. Nem riogatja az embereket (na jó, néha igen, de csak önvédelemből), helyette elbújik előlük és egyedül él mocsarában. Szüleiről egy szó sem esett a történetben - kicsit “disneys” módon, mintha árvát csináltak volna belőle.
A cinikus ogre külsejét elvileg egy Maurice Tillet nevű birkózóról mintázták az alkotók, aki az 1900-as évek elején született és akromegáliában (óriásnövésben) szenvedett.
A zene is igen fontos volt a rajzfilmben, hiszen számos popszámot felhasználtak a készítők, és a Smash Mouth All Starja pedig a Shreknek köszönhetően lett világhírű. A dalok között szerepelt (eredetiben vagy cover-verzióban) a Hallelujah, a Bad Reputation, a My Beloved Monster, az I’m a Believer, és az I’m On My Way is.
A rajzfilmet és folytatásait telepakolták más mesékből, illetve popkulturálisan jelentős filmekből vett karakterekkel és utalásokkal. Így lett belőle egy kicsit paródia is, és egyszerre tudott szórakoztató lenni a gyerekek és a felnőttek számára. Megjelenik benne például Pinokkió, a három vak egér (egy angol gyerekdalból), a nagy gonosz farkas (Piroskáé és/vagy a három kismalacé, akiknek tönkreteszi a házaikat), a második részben Csizmás Kandúr (aki a többiekhez hasonlóan számos európai nemzet meséiben is szerepel, az angolszász változatban pedig pont egy ogrét csap be), a már említett három kismalac, a varázstükör, Hófehérke és a törpék, Pán Péter és Csingiling, és még sokan mások. A valamiért francia akcentusú Robin Hood és csapata is kapott egy rövid szerepet a rajzfilmben. Előadnak az erdőben egy dalt arról, hogy kik is ők, és mindenáron akarják menteni Fionát Shrektől, előbbi pedig cserébe jól elveri őket - hasonlóan Trinityhez a Mátrixból.
A magyar változat
Shrek - Mike Myers - Gesztesi Károly
A tavaly januárban elhunyt színész hangját megannyi gyerek jegyezte meg az évek során, hiszen annyi mackós, szeretnivaló rajzfilmkarakternek kölcsönözte azt – Shreken kívül ő volt például Sully a Szörny Rt-ben, és Matuka a Verdákban. Bár az eredeti rajzfilmben Myers skót akcentust adott Shreknek, Gesztesi szerencsére nem vette át tőle ezt, mondjuk elég nehéz is lett volna magyarul megvalósítani. Bevallása szerint karrierjének egy fordulópontja volt a szerep, mert ekkor kezdték el sűrűbben emlegetni nevét az újságok.
Szamár - Eddie Murphy - Kerekes József
Ugyan Murphy filmjeiben legtöbbször Dörner Györgyöt hallhatjuk, itt mégsem rá, hanem Kerekes Józsefre esett a választás, és ma már el sem tudnánk képzelni más hangjával az idegesítő legjobb barátot. Kerekes az egyik legfoglalkoztatottabb szinkronhangunk, állandó magyar társa például Jim Carreynek, Dan Aykroydnak és Will Ferrellnek is, az IszDB adatbázisa szerint több, mint 1400 filmben dolgozott már.
Fiona - Cameron Diaz - Für Anikó
Diaznak már A maszktól kezdve Für Anikót választották leggyakrabban szinkronhangjául, lehet, hogy itt is ez állt a döntés hátterében, még ha rajzfilmeknél nem is feltétlen maradnak meg a bevett szinkronpárosok - lásd a többi szereplőt. Az Örkény Színház színésznőjének hangja - nem meglepő módon - a hercegnőnek is jól állt, akár emberi, akár ogre formában jelent meg a vásznon.
Farquaad nagyúr - John Litgow - Végvári Tamás
Végvári Tamás hangja összeforrt Al Pacinoéval, hiszen több, mint harminc filmben szólaltatta meg hollywoodi kollégáját – például a Keresztapa I-II-ben, A sebhelyesarcúban, az Egy asszony illatában, a Fedőneve: Donnie Brascóban, a Minden héten háborúban. Egyszóval Al Pacino minden nagyobb filmjében, és persze a Shrekben a Napóleon-komplexusos nagyúrként is tökéletes volt.
A magyar szöveget a mesteri Speier Dávidnak köszönhetjük, aki még a rímek átültetésére is odafigyelt, és arra is, hogy szóviccekből se legyen hiány. A szinkront Dóczi Orsolya rendezte és a Balog Mix Stúdióban készült, a stábban pedig még olyan színészek szerepeltek, mint Forgács Péter, Bolba Tamás, Forgács Gábor, Rosta Sándor, vagy Bókai Mária.
Ti mit gondoltok, az eredeti hang a jobb vagy a magyar szinkronos változat? És mi a véleményetek a folytatásokról?
Borítókép forrása: northfoto.com
