"Nekem semmi sem jó" című rovatunkat olvashatják. Szóval meg kell hagyni, nem voltam túl lelkes az új Grincs-film kapcsán. Az előzetesek sem húztak be igazán és bár én is CumberBITCH (sic!) vagyok, még Benedict várható szinkronteljesítménye is nehezen mozdított meg ezen az esős reggelen. Úgy ültem be, hogy majd végig jól elcsámcsogom a tényen, hogy nem sikerült Simon Kornélt megtartani a szerepben.
Nos, ezzel szemben bátran merem azt állítani, hogy A Grincs az év filmje. Oké, az idei év nem volt túl erős mozitermés ügyében (különösen a nyár dömpingje hasonlított a hollywoodi írósztrájk utáni évek sivárságára), úgyhogy mondok egy erősebbet! A Grincs a gyerekek Deadpoolja, és ha szerencsés felnőttként eljutunk rá, akkor megkapjuk a hőn áhított harmadik részt mi is.
A Grincs magyar változata fantasztikusan jópofa. A sztori nem változott sokat a korábbi filmekhez képest, de az Illumination stúdiójára jellemző elképesztő karakterek nem maradtak el ezúttal sem. A történet tulajdonképpen mellékes, legalábbis felnőtt fejjel sokkal izgalmasabb volt látni azt, ahogy az alkotók a karakterek minden egyes négyzetcentiméteréből legalább 2 poént húznak elő. (Nem félreérteni, ez egy gyerekfilm! :P)
Az egyetlen dolog, amivel kevésbé voltam kibékülve, az a film zenéje - Danny Elfman tollából. Rendben, öregszik és tudom, nekem semmi sem jó. Sajnos az évek előrehaladtával elhalványult Elfman 80-as években ragyogó és még a 2000-es évek elején is látható fénye. Számomra a csúcsélmény vele kapcsolatban egyértelműen az Álmosvölgy Legendája, amelynek minden taktusa jelentéssel bíró és könnyen felidézhető, de korántsem könnyed dallam. Ezzel szemben a Grincs vidám és lendületes világához nehezen tud - talán nem is akar igazán - hozzátenni a zene. Az Elfman által írt dallamokat egyébként rendre fel is váltják poposított karácsonyi dalok.
A magyar szinkron
A Grincs magyar változatának három egyértelmű sztárja van és közülük is kiemelkedik Speier Dávid, a film fordítója. Dávid rendre előkerül, ha izgalmas fordítás a téma, azonban - sajnos - annál ritkábban kap teret arra, hogy kiváló képességeit kamatoztassa. Hogy a Grincs esetében kinek gurult el a szaloncukra, azaz kinek az ötlete volt a szokásosnál merészebb fordítás, ezt nem tudni, de mindegy is, hiszen egy újabb klasszikussal bővülhetett a magyar szinkron. Mindenféle spoiler nélkül mondhatom, hogy a kedvenc mondatom a filmből a "Mi folyik itt, Fagyöngyösön?" Valamiért először a South Park szintén sokat idézett részlete ugrott be, mint az analógia alapja: a "Ki lakik itt, Keleten?" című, azonban a valóság ennél még ütősebb. Ha valaki nem ismerné, a hazai Easter Egg ide linkel:
A műsor másik sztárja - a korábban például a Family Guy-val már nagyot húzó - Dóczi Orsolya, a magyar szinkron rendezője. Ha tippelhetnék, azt mondanám, hogy az ő fejéből pattant ki a Deadpool-analógia is.
Magyar hangok
Benedict Cumberbatch (A Grincs) - Nagy Ervin
Amikor pár hete hivatalosan is kiderült, hogy az előzetessel is szembemenve mégsem Simon Kornél lesz a Grincs magyar hangja, sokan elkeseredtek és bizony még én is úgy éreztem, hogy a külföldi casting gépezet ismét bedarálta a szórakozásunkat. Ha jobban belegondolunk, azért a rajzfilmek esetében gyakran még az egyéb esetben elválaszthatatlan, ikonikus párosokat is szétszedik, hiszen ott a hangbéli megfelelés sokkal fontosabb. Hozzáteszem, ha kizárólag hangszín alapján választanánk nyertest, holnaptól lehetne a quimbys Kiss Tibit hívni a Cumberbatch-filmekbe.
A szinkronban jellemző, hogy egy-egy színészt jobban felkap a szakma és akár éveken keresztül szinte minden filmbe bekerül, aztán ez később lecsendesedik. A példa kedvéért: volt már ilyen időszaka Csőre Gábornak, Széles Tamásnak, Fekete Ernő Tibornak is. Ez persze színészfüggő is, de most érzésem szerint Nagy Ervin élheti meg ezt a szerencsés időszakot. A Deadpoollal kiválóan bizonyította, hogy kompatibilis a fiataloknak szóló (oké, az nem gyerekfilm, de mindannyian tudjuk, hogy 13 felett mindenki látta), komikus filmekkel, és szerintem ez nagyban befolyásolta a rendezői választást is. A végeredmény pedig tényleg jó lett!
Cameron Seely (Cindy-Lou Ki) - Dolmány-Bogdányi Korina
A film harmadik sztárja a Grincs második legtöbbet beszélő karakterét alakító Dolmány-Bodgányi Korina, aki idén már a sokadik filmben tűnik fel kisgyerek szerepében (Jurassic World - Bukott birodalom, A Hangya és a Darázs, Fekete Párduc, illetve Barátom, Róbert Gida). Bogdányi Titanilla és Dolmány Attila lánya bizony örökölt tehetséget a szülőktől rendesen és szuper alakítást nyújt Cindy-Lou szerepében. Érzelmes, megindító és nem tűnik el a Nagy Ervinnel közös jelenetekben sem. A Kik városában játszódó jeleneteket pedig nagyon ügyesen elviszi a vállán. Szerintem mindegyik fél elégedett lenne, ha Korina is a Harry Potter szereplőihez hasonlóan szép szinkronkarriert futhatna be. Az biztos, hogy rajta nem fog múlni!
Ashida Jones (Donna Ki) - Bánfalvi Eszter
Esztert mostanában elkerülik a kommerszebb szerepek, így moziban legutoljára a Páncélba zárt szellemben látthattuk. Kisebb filmekben, sorozatokban azért szerencsére fel-fel bukkan, és ami még nagyobb öröm, hogy Donna, az anyuka szerepét ő kapta. Dóczi Orsit dícséri, hogy sok kézenfekvő megoldás helyett (hiszen van rengeteg klasszikus "anyuka-hangunk") olyan magyar hangot választott, aki erről az oldaláról ugyan kevéssé ismert, mégis kifejezetten jól áll neki. Aranyos karakter lett!
Kenan Thompson (Mr. Brikettbaum) - Gémes Antos
A film közben meg mertem volna esküdni rá, hogy a karakter eredetileg Zach Galifianakis hangján szólalt meg. Ugyan ez végül tévedésnek bizonyult, ám tuti, hogy pár évvel ezelőtt ez nem bizony másképpen alakult volna. Szinte vártam, hogy Scherer Péter különlegesen orgánuma megcsillanjon, de még ehhez képest is kellemeset csalódtam. Gémes Antost - bár évek óta a pályán mozog, mégis - mintha most kezdenék felfedezni maguknak a rendezők. Akik jártak már Harmadik Figyelmeztetés (színészzenekar - a szerk.) koncerten, ismerhetik a humoros (és baromi jól éneklő) oldalát, amelyből az előbbire itt is szükség volt.
Pharrell Williams (narrátor) - Molnár Levente
Pharell Williams számomra az a típusú polihisztor, aki kicsit semmihez sem ért. Zenélget és valóban letett az asztalra egy Happyt, azonban több emlékezetes dalt már nehéz lenne mondani tőle. Filmzenét is szerez, hiszen benne volt Hans Zimmer csapatában, ami nem kis szó, de többnyire inkább csak dobolgatott (pl A csodálatos Pókember 2.). Színészkedett is, de főleg videoklipekben, illetve néhány sorozatban tűnt fel. Ezek alapján - bár indokolt az ismertsége -, alapvetően mégis gőzöm nincsen, hogy egy narrátori szerepkörre miért őt kérték fel. Annyi jó hangú, híres színész közül válogathattak volna. Helyette az eredeti változatban a narrátor Pharell fahangján szólal meg.
Szerencsére nekünk itt van Molnár Levente, aki bár nem élete alakítását teszi le az asztalra (néhol szerintem túlzottan csak a gyerekeknek szól ki), de mindenképpen korrekt munkát végez. Speier Dávid versbe öltött mondataival pedig az Aszterix és Obelix 2. legszebb momentumait idézi.
További magyar hangok: Bárány Virág, Beke Márton, Bergendi Áron, Bor László, Bordás János, Borsi Boglárka, Csikos Léda, Elek Ferenc, Fehérváry Márton, Gyurin Zsolt, Kárpáti Levente Áron, Kis-Kovács Luca, Kokas Piroska, Kretz Boldizsár, Lipcsey Bori, Lipcsey Colini Szonja, Medveczky Máté, Menszátor Magdolna, Mohácsi Nóra, Németh Attila István, Renácz Zoltán, Sándor Barnabás, Sörös Miklós, Suhajda Dániel, Téglás Judit, Tóth Mira.
Magyar szöveg: Speier Dávid
Vágó: Székely Daniella
Rendezőasszisztens: Székely Daniella
Hangmérnök: Illés Gergely
Gyártásvezető: Gelencsér Adrienne
Szinkronrendező: Dóczi Orsolya
