Nem is volt olyan régen, hogy 2015-ben megőrült az Internet népe, és várták azt a bizonyos októberi dátumot, hogy kiderüljön végre, megérkezik-e Marty, és mi minden várja abból, ami a film második részében látható volt. Most pedig ez az alkotás is 30 éves lett.

Azt hittem, nehéz lesz érdekességeket találni a filmről, hiszen második rész, de félelmem alaptalan volt, hiszen számtalan jó dolgot gyűjtöttek össze a rajongók szerte a világból.

Eredetileg nem terveztek folytatást a filmnek, sőt, a Martyt játszó Michael J. Fox is csak otthon szembesült a második rész tervével, amikor is meglátta a VHS kazetta végén a "folytatása következik” feliratot. Olyannyira nem volt tervben, hogy a nézők a moziban még nem láthatták a feliratot, de a sikert látva a kazettára már felkerült a szöveg. Robert Zemeckis, a film rendezője azt mondta, hogy ha eleve készülnek második részre, akkor az első rész végén Jennifer nem kötne ki Martyval és Dokival a kocsiban, mert a film nem az ő és Marty szerelméről szól. Ez az oka annak, hogy a második film elején Doki rögtön "kiüti” Jennifert. 

A film első jeleneteit nem is tervezték újravenni, de mivel az első részben Jennifert alakító Claudia Wells nem tudott részt venni a folytatásban, így Elisabeth Shue-val kellett újra eljátszani az első film végét, aki az új Jennifert alakította.

A széria második és harmadik részét rögtön egymás után vették fel, így a második részben tudatosan rejtettek el dolgokat, amik a harmadik részre utalnak. Így nevezték Biff légdeszkáját "Mad Dog”-nak, azaz Veszett Kutyának, akit a harmadik részben a Biffet játszó színész, Thomas F. Wilson megjelenített, sőt, Doki is olyan ingeket hord, amiknek mintája a második részre utal, így van vonatos, és cowboyos inge is.

A trilógia első részében a Marty apját játszó Crispin Glover felháborodott, amiért a második részre fele annyi fizetést ajánlottak neki, mint a Marty anyját játszó Lea Thompsonnak, így nem is ő játszotta a második részben az apát, de mivel amúgy is fejjel lefelé volt végig az idősebb McFly és el is volt maszkírozva, senkinek nem tűnt fel. Az alternatív jövőben is kellett megoldás George távollétére, ezért az volt a döntés, hogy ne is éljen.

A Vissza a jövőbe 2 volt az első olyan film, ahol olyan technikával dolgoztak, mely elősegítette, hogy ugyanaz a színész kétszer legyen látható a képernyőn.

Az újság, amit Marty 2015-ben tart a kezében, október 22-i dátumot mutat, ami a Dokit játszó Christopher Lloyd születésnapja.

Mivel Robert Zemeckis és Bob Gale úgy ítélte meg, hogy Martynak semmi jellegzetes vonása nem volt az első film során, beleírták a filmbe, hogy Marty mindig húzza fel magát azon, ha valaki nyuszinak nevezi (ami az amerikaiaknál „chicken”, azaz csirke).

Michael J. Fox – Marty McFly – Rudolf Péter

Rudolf Péter igazi, és örök kölyökhang, így tökéletes választás volt Martynak, legyen szó akár az 1990-es, vagy a 2002-es szinkronról – habár Rudolf Péter egy interjúban elismerte, a filmek első szinkronja szerinte jobban sikerült, mint a második. Michael J. Foxnak egyébként nem találták meg a rendezők a kizárólagos hangot, hiszen bár Rudolf Péter szinkronizálta legtöbbször, számos alkalommal hallhattuk Lippai László és Gyabronka József hangján is megszólalni az amerikai színészt.

Christopher Lloyd – Emmett Brown (Doki) – Rajhona Ádám

"Magasságos egek!” Christopher Lloydhoz bátran kijelenthetjük, hogy hozzánőtt Rajhona Ádám hangja, hiszen kevés kivétellel őt hallhatjuk a legtöbb munkájában, így nem csak a Vissza a jövőbe trilógiában, hanem a Kedvenc marslakóm és a Tökéletes nap című filmekben is. Rajhona Ádám fantasztikusan adta vissza a folyton fluxuskondenzátor és a "katasztrofális következmények” miatt aggódó Dokit, jellegzetes példáját adva annak, hogy a magyar hangsáv semmivel sem rosszabb, mint az eredeti.

Biff Tannen – Thomas F. Wilson – Hankó Attila

Hankó Attila hangja egy csoda volt, hatalmas veszteség a szinkronnak a színész 2000-es halála. Nehezen találtam meg jellegzetes hangját Biffben, de ez is csak Hankó nagyságát mutatja, hisz komoly játékot igényelt a szerep. Érdekesség, hogy csak a trilógia második részében adott hangot Biffnek, ugyanis az első és a harmadik rész első szinkronjában Sipos Andrást hallhattuk Biffként.

Ahogy említettem, a filmnek két szinkronja volt, egy 1990-ben, majd 2002-ben. A második szinkronban nem variáltak Biff hangjával, hisz mindannyiszor Boros Zoltán adott szájába magyar szavakat. A Turay Ida Színház művésze mesélt nekem a magyar hangsáv munkálatairól.

SzinkronJunkie: Látta a Vissza a jövőbe filmeket az első szinkronnal?

Boros Zoltán: Nem láttam, és pontosan az első szinkron készítői sem emlékeztek rá, hogy ki volt eredetileg Biff hangja. Kimentem a stúdióba, és mondogatta a rendező, hogy ,,emlékszel, anno te voltál ez a figura”. Mondtam, hogy soha életemben nem láttam a filmet, vagy a figurát, de annyira erősködtek, hogy kénytelen voltam elhinni, hogy szinkronizáltam már Biffet, és úgy álltam neki a munkának, hogy csináltam már, csak agylágyulást kaptam és ezért nem emlékszem rá. Összehasonlítanom sem kellett az első és második szinkront, mert senki sem törekedett arra, hogy hasonlítson az első verzióhoz.

SzJ: Hogyan emlékszik vissza a szinkronra? Hogyan közelített Biff karakteréhez?

BZ: A trilógia második részét kifejezetten szerettem, mert azokat a karaktereket jó igazán szinkronizálni, amelyek változatosak. Amikor Biff fiatal volt, majd a saját nagyapja, kellemes kihívás volt számomra, mert játszhattam a hangommal. Nagyon jó kollégákkal dolgoztam együtt, de számomra ugyanolyan munka volt, mint bármelyik másik. Ennek ellenére, ha kérik, hogy beszéljek Biff hangján általában megteszem.

SzJ: Azóta megnézte a Vissza a jövőbe filmeket?

BZ: Nem néztem meg. Részleteket láttam belőle, de direkt nem ültem le elé, hiszen a pék sem nézegeti a császárzsömléjét.

SzJ: A második szinkront mindhárom filmhez 2002-ben vették fel. Ez egymás után történt?

BZ: 2002-re már kellően felgyorsult a világ, így egymás után vettük fel a filmeket. Mivel addigra már a digitális technika is elterjedt, viszonylag gyorsan ment a szinkron, emlékeim szerint egy hét leforgása alatt felvettük mindhárom film magyar sávját.

SzJ: Melyik szinkronjára emlékszik a legszívesebben?

BZ: Az utolsó filmem, amiről szívesen beszélek, az a Ray Charles életéről szóló Ray című fim 2004-ből. Igazán ez volt az utolsó, amire büszke vagyok a szinkronmunkáim közül. Amikor felkértek, hogy szinkronizáljam Jamie Foxxot ebben a filmben, annyira nem bíztam abban, hogy meg tudom csinálni, hogy kértem magamnak egy castingot, hogy meggyőződhessek róla, alkalmas vagyok-e a szerep megformálására. Nehezített körülmények között vettük fel, végig majdnem ki volt takarva a film. Ez az egyik legkedvesebb, és egyben utolsó szinkronjaim egyike, mert az utóbbi időben nem nagyon hívtak.

További főbb szereplők magyar hangjai voltak:

Götz Anna, Felföldi László/Fesztbaum Béla, Földesi Judit/Kiss Virág