mindenféle a magyar szinkronról

szinkronjunkie

szinkronjunkie

Így mentette meg a Disney-t a ma 70 éves Hamupipőke

2020. február 14. - Karsa Tímea

cinderella_1950_styleb_half_sheet_linen_original_film_art_a.jpg

Az ember bele sem gondol, hogy a mára már több parkkal, és filmenként többmillió dolláros bevétellel rendelkező Walt Disney cég is élt át nehéz helyzeteket, hiszen a kezdet kezdetén sem az indulás, sem a talpon maradás nem volt zökkenőmentes.

Walt Disney 1923-ban alapította a Disney Studios-t, de első egészestés rajzfilmjüket csak 1937-ben mutatták be Hófehérke és a hét törpe címmel, mely hatalmas sikert aratott. A második világháború sajnos nem engedte a cég további fejlődését, mert az 1941. december 7-i Pearl Harbor elleni támadás után 500 amerikai katona foglalta el a a stúdiót. A katonai egység nyolc hónapon keresztül tartózkodott a filmgyárban, s ez idő alatt a helyiségeket katonai bázissá alakították. Disney kreativitását kihasználva a kormány háborús propagandafilmeket rendelt meg, és a harcok évei alatt 68 órányi ilyen film készült el a stúdió falai mögött. 

E megrendelések ellenére a ’40-es évek végére a Stúdió 4 millió dolláros adósságban úszott. Ugyan eddigre elkészült a Fantázia, a Pinocchio és a Bambi, mindegyik alkotás veszteséges lett, mivel a háború miatt a filmek nem tudtak kijutni Amerikából.

Egyetlen dobása maradt Disney-nek: sikerre vinni a Hamupipőkét. Ha a terve nem valósul meg, és a második hercegnős rajzfilm sem váltja be a hozzá fűzött reményeket, a Disney Stúdió csődbe ment volna. A film 3 millió dollárba került (1950-ben!) és az évek alatt 85 millió dollárt hozott, nem számolva az inflációt. Ennek a sikernek szól, hogy a filmben szereplő kastély látszik a Walt Disney logóban is, s szintén ez a Disneylandek fő szimbóluma szerte a világban.

Ez a története annak, hogy hogyan mentette meg Hamupipőke a Disney-t, így megérdemli a film, hogy pár érdekességgel emlékezzünk róla.

Hamupipőke, azaz angolul Cinderella neve a francia Cendrillon-ból, azaz ,,kis hamu lány”-ból jön. A történet már az első században létezett, ugyanis a legenda szerint egy ókori görög földrajztudós talált ki egy mesét egy egyiptopmi rabszolgalányról, akinek a szandálját elvitte egy sas. A szandál végül a király lába előtt ért földet, aki  elhatározta, hogy feleségül veszi azt, akinek ilyen gyönyörű lába van, ami passzol ebbe a szandálba. A mesét többször is módosították, például Charles Perrault 1697-es feldolgozásában kapta Hamupipőke az üvegből készült cipőt és a tündérkeresztanyát. A Grimm testvérek tovább csavartak a mesén, míg az el nem nyerte végső formáját, ami a Disney rajzfilm alapjául is szolgált. Nem mehetünk el amellett szó nélkül, hogy mind Perrault, mind a Grimm testvérek beleadták a maguk brutalitását a mesébe, ugyanis Perrault történetében a mostohatestvérek darabokat vágtak le a lábukból, hogy beleférjenek a cipőbe, míg Grimméknél madarak vakították meg a mostohatestvéreket, így akadályozván meg, hogy övék legyen a herceg.

Az anyagi nehézségek miatt olcsóbb volt úgy lerajzolni a mesét, hogy először élő szereplőkkel vették fel, s azt rajzolták le az alkotók, amit a filmen láttak. Nem örültek neki, hisz ez a módszer teljesen gátat szabott a kreativitásnak, ám Disney így rendelkezett, mert ezzel a megoldással sokkal olcsóbban tudta létrehozni az alkotást. 

hamupiii.jpg

Walt Disney a nehézségek, és a kétéves készülési idő ellenére nagyon szerette ezt a filmet, ráadásul animáció szempontból a valaha volt kedvenc jelenete az, amikor Hamupipőke tépett ruhája átváltozik gyönyörű báliruhává.

Disney már a Hófehérke esetében is szeretett volna egy olyan jelenetet, amikor a herceg és a hercegnő a felhőkön táncol, de a Hófehérkéből ezt végül kivágták, mert lassította a filmet. A Hamupipőkéhez már a rajzok és a dal is elkészült, ám mégsem használták fel, s végül a Csipkerózsikába került be a jelenet.

Lucifert, a macskát maga Disney ,,fedezte fel”, történt ugyanis, hogy rengeteg macskát megnéztek, ami Lucifer alapját adhatta volna, de egyik sem felelt meg. Egy nap Walt Disney meglátogatta Ward Kimballt, a macska rajzolóját, hogy ötleteljenek, és ott pillantotta meg kollégája Feetsy nevű hatujjú calico macskáját, aki végig Disney lábához simult a beszélgetés alatt. Ugyan Disney sosem volt macskabolond, mégis felkiáltott a végén: ,,Kimball, hát Lucifer itt van előttünk!”

Hamupipőke állítólag a legidősebb hercegnőnek számít mind közül, ugyanis a történet idejében 19 vagy 20 éves lehetett. Rögtön mögötte áll a 19 éves Tiana a Hercegnő és a békából, s a sor végén kullog Hófehérke, aki a hírek szerint csupán 14 éves volt a történet idején. Kérdéses azonban, hogy az immáron Disney-hez tartozó Star Wars is beleszámít-e a hercegnős filmek sorába, mert ha igen, akkor Leia hercegnő az örök rangidős.

Hamupipőke - Ilene Woods - Pap Éva

hamupipoke_pap_eva.jpgHamupipőke amerikai hangja Ilene Woods volt, aki élete vége felé Alzheimer kórral küzdött, így nem is emlékezett arra, hogy valaha egy Disney hercegnőt szólaltatott meg. Ennek ellenére az ,,A dream is a wish your heart makes” című daltól idősebb korában mindig megnyugodott. A hölgy egyébként 309 lányt utasított maga mögé a castingon, de azt nem tudta, hogy jelentkezik, mert a Hamupipőke zeneszerzői a barátai voltak, akik felénekeltették vele a dalokat, és mutatták meg Walt Disneynek, aki úgy választotta ki Woods-ot, hogy élőben nem is látta vagy hallotta. Hamupipőkét magyarul Pap Éva szólaltatta meg 1958-ban. A film szinkronja az akkor egyéves Pannónia Filmstúdióban készült, pont abban az évben, amikor nem lehetett tudni, mi lesz a Filmstúdió sorsa, így a rossz minőségű berendezéseket nem cserélték le, ennek köszönhetően az 1958-ban készült szinkronok minősége kifogásolható volt. Pap Éva szinkronizált egyébként a fent említett Pinocchióban, és a Bambiban is: előbbiben a Kék Tündér volt, míg utóbbiban Virágot, a borzot szólaltatta meg. A színésznő ugyan ma már nem aktív, de egészen 2011-ig rendszeresen szinkronizált.

Gonosz Mostoha - Eleanor Audley - Sennyei Vera

hamupipoke_sennyei_vera.jpgA gonosz mostoha hangja Eleanor Audley volt, akin annyira ráragadt a negatív karakter, hogy utána a Csipkerózsikában is hasonló szerepet kapott, mégpedig Demónáét. A rajzolók még arról is gondoskodtak, hogy a szereplők hasonlítsanak a színésznőre. A mostoha magyar hangja Sennyei Vera, akinek sajnos mindössze kilenc szinkronszerepe volt, mert 1962-ben a negyvenes évei végén elhunyt.

 

 

Tündérkeresztanya - Verna Felton - Tolnay Klári

hamupipoke_tolnay_klari.jpgA Tündérkeresztanya hangja Verna Felton, aki számos Disney rajzfilmben volt egy-egy szereplő megszólaltatója. Hallható volt Dumbo anyukájaként, Szívkirálynőként az Alice Csodaországban című mesében, és ő volt Flora tündér a Csipkerózsikában is. A jóságos tündér hangja magyarul Tolnay Klári volt, aki már egészen 1950-től kezdve szinkronizált. A színésznő Dallos Szilvia: Magyar hangja – A szinkronizálás története című könyvében beszélt a szinkronról. Jó néhány munka után így gondolkodott a művészet ezen ágáról: ,,a szinkronnak az a ,,vicce”, hogy nem elég a szöveget szolgaian szájra mondani. Át kell venni a színésznő belső ritmusát, lélegzetvételét, lelkivilágát, játékstílusát, bele kell helyezkedni a történetbe, és úgy kell benne mozogni, mintha minden vele történne, vagyis az embernek bele kell élnie magát, és ez bizony nem könnyű”. Tolnay Klári ugyan egyik legismertebb színésznőnk volt, mégis sokszor érezte magát bizonytalannak, amikor szinkronizált: ,,Néha a munka során úgy érzem, elvesztem a figurát, csak a Tolnayt hallom. Úgy érzem, hogy nem a figura hangján szólaltam meg, nem az ő hangulatából indítottam a mondatot, nem a szituációnak megfelelően hangzanak a szavak…Ilyenkor szívesen felvenném többször a tekercset, hogy rátaláljak, vagy ha úgy tetszik: visszataláljak hozzá”.

Jaq, Guszti - Jimmy MacDonald - Márkus László, Csákányi László

hamupipoke_egerek.jpgJimmy MacDonald igazán veteránnak számított a Disney szinkronokban, mert 30 éven keresztül lehetett őt hallani Mickey egérként, és ez azért nagy dolog, mert ő volt az első, aki Walt Disney után adta a világ legismertebb egerének a hangját. A Hamupipőkében sem tért el a megszokott szereptől, ám most sima háziegereket szinkronizált, Jacque-ot és Gus-t. Az egereket magyarul két nagy színész, Csákányi László és Márkus László szólaltatta meg, akik akkor még nem is tudták, hogy mennyire összeszokott párost fognak alkotni a Frédi és Béniben. Senki se szégyellje, ha a rajzfilmet hallgatva nem tudja felfedezni a színészeket, ugyanis akárcsak a Csipet Csapat esetében, a rágcsálók hangját itt is eltorzították, így képtelenség felismerni a magyar hangokat.

 

 

Lucifert, a macskát June Foray szólaltatta meg, akinek későbbi és egyben legismertebb szerepe Nagyi, a Csőrike és Szilveszter rajzfilmsorozatból, illetve ő volt a repülő mókus a Rocky és Bakacsinban, és Grammi a Gumimacikban. Beszéd híján a magyar változatban is June Foray-t hallhatjuk, amint macskahangokat hallat.

Ti hogyan emlékeztek vissza erre az igazán klasszikus Disney-rajzfilmre?

A bejegyzés trackback címe:

https://szinkronjunkie.blog.hu/api/trackback/id/tr6115464776

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2020.02.15. 10:11:32

Mint minden Disney rajzfilmek, ennek is tragikusan béna a történetvezetése.
Dramutrgot a jelek szerint nem alkalmaztak.
A legborzalmasabb történetvezetése a Kis Hableánynak van, ahol a fater egy semmire sem használható, önálló gondolat nélküli kretén.

Viszont a Rontó Ralf az internet világában óriási, ahogy találkozik a kamionnyi hercegnővel.

Weißkopf 2020.02.15. 23:09:58

Én nagyon szerettem, anno vagy 5× megnéztem moziban. Jó volna, ha ma is leadná valamelyik tv csatorna, persze eredeti magyar hangokkal.

Flankerr 2020.02.16. 22:58:10

@gigabursch: azon a jelenetsoron üvöltve röhögtem, az igen jó animációs film egyik csúcspontja :D
süti beállítások módosítása