mindenféle a magyar szinkronról

szinkronjunkie

szinkronjunkie

Szinkron home office-ban - 1. rész

2020. május 07. - Karsa Tímea

untitled_design_1.png

A koronavírus megjelenésével a szinkronstúdiók munkája is alapjaiban változott meg. Ugyan újabb filmek most nem kerülnek a mozikba, mégis számos további műfaj, például dokumentumfilm és sorozat vár arra, hogy szinkron készüljön hozzá. Gyorsan meg kellett találni a megoldást arra, hogy ezek a munkák elkészülhessenek addig, amíg a szinkronstúdiók zárva tartanak. Hogyan lehet kialakítani az otthoni szinkront? Meg lehet oldani, hogy a szinkronrendező instrukciókkal láthassa el a színészt az otthoni munka közben? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat.

Az otthoni munka kialakítása nem mindenkinek magától értetődő – tudom meg Szalkai-Lőrincz Ágnestől, a SzíDoSz-Szinkron Alapszervezet dramaturg-fordító szekciójának vezetőjétől. Néhány színész már eleve rendelkezett egy otthoni stúdióval, ami hangoskönyvek és szlogenek felmondására kiválóan alkalmas, így ezek a színészek könnyedén álltak neki az otthoni munkának. Nagyon sokan vannak azonban, akiknek teljesen új volt a szinkron home office, és megküzdöttek azzal, hogy megfelelő körülményeket alakítsanak ki otthonukban. Ez utóbbiban nagy szerepe volt a hangmérnököknek is, hiszen ők felelősek azért, hogy a hang tökéletesen tiszta és megfelelő minőségű legyen. Az otthoni stúdió kialakításáról beszélgettem Hollósi Péterrel, a Direct Dub Studios egyik hangmérnökével.

Szinkronjunkie: Először tisztázzuk, hogy mit csinál egy hangmérnök?

02_mod-1024x683.jpgHollósi Péter: Először is felvesszük a színészek hangját, amennyire csak lehet pontosan és az adott szituációnak megfelelően, amit a vágók szájmozgásra illesztenek, és mi ezután keveréskor hozzákeverjük a nemzetközi hanghoz a színészek hangját. A nemzetközi hangon vannak a zörejek, atmoszférák, zenék. Ezeket kell egyesíteni a magyar színészek hangjával. Nagyon fontos még a terek lekövetése, például, ha a szereplők bemennek egy csempézett vagy márványozott terembe, meg kell lennie a megfelelő térérzetnek, ez is a mi feladatunk. Valamint, különféle effekteket is alkalmazunk, például telefonhoz, hangosbemondóhoz, vagy űrlények hangjához.

SzJ: Bizonyára kemény munka volt kialakítani az otthoni szinkront. Mivel járt?

HP: Sok irányból kellett körbejárni. Mivel a színészek nem műszaki emberek, olyan dolgokat is figyelembe kellett vennünk, hogy viszonylag egyszerű legyen, és ne kerüljön túl sokba. Meg kellett találunk a megfelelő programot, amivel jó minőségben lehet otthonról felvenni a hangokat, és az is fontos szempont volt, hogy ez a program videót is tudjon kezelni. Amint meglett a megfelelő program, csináltunk egy majdnem 30 oldalas használati utasítást a színészeknek, és egy videót is készítettünk a program használatáról. Ez fejlődött tovább, és nem sokkal később arra is találtunk módot, hogy online hogyan kössük össze a színészt, a rendezőt és a hangmérnököt. Fontos, hogy a hangot jó minőségben tudjuk rögzíteni. A mindenki által használt csevegőprogramok alkalmatlanok voltak erre, így erre más megoldást kellett találni.

SzJ: Mennyire volt kapkodós a home office szinkron kialakításának megteremtése?

HP: Eléggé rohanós volt. A Direct Dub Studios a járvány hazai kitörésekor azonnal bezárt. A stúdió sem tudott tervezni addig, míg ki nem találtuk, hogy hogyan lehet működőképes az otthoni szinkron. Teljesen új helyzetbe csöppentünk. Nem volt olyan rendszer, amire azt tudtuk mondani, hogy erre lehetne építeni, úgyhogy gyorsan ki kellett találni, hogy milyen alkalmazásokat használjunk, de szépen lassan kialakult.

SzJ: Feltételezem, hogy a színészeknek is adtatok tanácsot, hogy hogyan kell kialakítani egy jól működő stúdiót otthoni körülmények között.

HP: Az egyik közösségi oldalon a SziDoSz-Szinkron Alapszervezet létrehozott egy ,,Otthonról végezhető szinkronmunkák” nevű aloldalt, és ott adtunk tanácsokat például a megfelelő mikrofonokról. Próbáltunk olyan mikrofont találni, ami megfizethető, de jó minőségű. A felvételhez javasoltuk, hogy olyan helyet találjanak a színészek, ahol nincs túl nagy zaj; ami nem a fürdőszoba vagy a konyha, ahol zúg a hűtő. A legideálisabb egy jól befüggönyözött, padlószőnyeges hálószoba, vagy egy gardrób. Barkácsáruházakban olcsón beszerezhetőek hangelnyelő-szivacsok, ezeket egy paravánra erősítve nagyon jó kis stúdiót lehet kialakítani. Az asztalra is érdemes egy plédet tenni, ha azon áll a mikrofon, így ezzel is tompíthatóak a rezgések, amiket a mikrofon felvesz. Ezeken kívül is rengeteg kis apróság van, amivel próbálunk segíteni. Folyamatosan tanulunk mi is, de az esetek 95%-ban meg tudtuk oldani az otthoni szinkront.

SzJ: Egy társasházban vagy kisgyerekkel hogyan oldja meg az ember a zavartalan felvételeket?

HP: Társasházban nincs akkora probléma, ha épp nem újítanak fel. A kisgyerekeket általában leviszik sétálni amíg a munka tart, de előfordult, hogy az utolsó mondatot alig tudtuk felvenni az egyik szereplővel, mert pont visszajött a párja a gyerekekkel és berontottak a szobába. A legnagyobb problémát inkább az jelenti, hogy a színészek érthető módon nem erre vannak berendezkedve.

SzJ: Volt olyan, aki lelkesen belevágott, de annyira küszködősnek találta, hogy végül lemondott az otthoni munkáról?

HP: Igen, volt olyan színész, aki beruházott, de mégsem működött vagy azért, mert semmi érzéke nincs ehhez, vagy azért, mert olyan helyen lakik, ahol nem elérhető a szélessávú internet. Volt olyan színész is, akinél az volt a gond, hogy a számítógépe nem alkalmas erre, mert túl régi és nem bírta a terhelést. Most már rögtön ránézek a színészek gépére, és megnézem, hogy milyen az internet-csatlakozás, mennyire régi a gép, és így rá szoktunk jönni, hogy mi lehet a probléma.

SzJ: Egy hangmérnöknek több munkát jelent home officeban dolgozni?

HP: Mindenképpen több munkát jelent még így is, hogy mára már viszonylag kialakult a dolog. Az elején úgy működtünk, mint egy call center, és forródróton próbáltunk segíteni a színészeknek, de még most is kialakulhat bármilyen technikai probléma, amit meg kell oldani. Úgy tudunk segíteni, hogy tanácsokat adunk a színésznek, hogy tekerje lejjebb a mikrofont, vegyen vissza a fülhallgatóból, mert visszahalljuk, menjen hátrébb, menjen közelebb a mikrofonhoz. Még a mikrofon előtti popfilter hiánya is kiküszöbölhető például egy zoknival, mert a mikrofonra húzva jól szűri a dübbenéseket. Ezeken felül természetesen az utómunkához is több idő kell.

A hangmérnökök tehát kemény munkával és ötleteléssel kialakították az otthoni szinkronmunka körülményeit. A triumvirátus harmadik tagja a színész és a hangmérnök mellett a szinkronrendező. A Direct Dub Studios egyik szinkronrendezőjével, Molnár Kristóffal beszélgettem az otthoni szinkronról s a szinkronrendezői munkájára gyakorolt hatásáról.

mk.jpgSzinkronjunkie: Te hogyan emlékszel vissza a stúdió ideiglenes bezárásának körülményeire?

Molnár Kristóf: Bezárás után sok minden bizonytalan volt. A stúdiók és a megrendelők viszonyában is rengeteg egyeztetés történt. Első körben a hangalámondásokra kerestünk megoldást, de rögtön utána már arra is kerestünk módot, hogy hogyan lehetne otthonról kivitelezni a sorozatok szinkronizálását. Hollósi Péter, Bederna László, Tóth Imre, Halas Péter és Schmidt Zoltán hangmérnökök gigászi munkát végeztek, éjt nappallá téve az otthoni szinkron kialakításán dolgoztak.

SzJ: Hogyan történik a home office szinkron?

MK: Először hangalámondásokat csináltunk. Ilyenkor a színész megkapja a képanyagot és a szöveget és otthon, a már kialakított felszerelésével a számítógépén rögzíti a szerepeit. A hangmérnök ugyanúgy elvégzi az utómunkát, mintha a hangfelvétel a stúdióban készült volna, majd a rendező végighallgatja az eredményt, és ha bármi hangsúlyhiba, baki, vagy egyéb gond van, visszaküldjük a színésznek javításra. Mindezeket a ki-és visszaküldéseket, egyeztetéseket a gyártásvezető végzi, akire a korábbihoz képest jóval nagyobb terhet rónak ezek a folyamatok. Hatalmas köszönet jár Vigvári Ágnesnek, aki az első home office naptól kezdve fáradhatatlanul, hatalmas empátiával és profizmussal segíti mind a stábok, mind a színészek munkáját, nem egyszer késő estig. Ezután jött egy új kihívás, hogy a szinkront is oldjuk meg otthonról, ez különösen most futó sorozatoknál volt fontos. A hangmérnök, a rendező és a színész egy virtuális térbe való helyezésével ez is működőképes, mert így élőben tudjuk instruálni a színészeket. Volt egy ilyen sorozatunk, ami le is ment így adásban, és elfogulatlanul mondom, hogy nem lehetett megmondani, hogy az a bizonyos rész otthonról készült, mert egyáltalán nem üt el az előző epizódok szinkronjától. Vannak viszont színészek, akiknek nincs otthon technikájuk, úgyhogy a helyzet ellenére be akarnak járni dolgozni.

SzJ: Ezt hogyan oldottátok meg, hogy aki akar továbbra is bejárhasson a stúdióba?

MK: Nagyon komoly fertőtlenítő-eszközöket telepítettünk a stúdiókba. Olyan lég- és felületfertőtlenítő gépeket vettünk, amelyek nem ózon-alapúak, ami ugyan fertőtlenít, de mérgező. Nálunk olyan orvosi berendezések vannak, amelyeket a műtők sterilizálására is használnak. Ezek mindent sterillé tesznek a műteremben, a popfilterektől kezdve a székekig, így a benti munkavégzés nem jár nagyobb kockázattal, mintha a boltba menne el a színész. Biztosítunk lábzsákot és érintésmentes kézfertőtlenítőt is, emellett a folyosó levegőjét is veszélytelen, orvosi gépek fertőtlenítik, úgyhogy náluk ténylegesen biztonságosan folyhat a munka. Ez a fertőtlenítés korlátozott számú műteremben megy, hogy kerüljük a tumultust. A színészvárót is zárva tartjuk. Jelenleg 4-5 műteremben folyik a szinkron és ezt a lehetőséget kifejezetten azért teremtettük, hogy ha valaki bármilyen okból úgy dönt, hogy bevállalja és szeretne kijönni dolgozni, akkor ténylegesen biztonságos legyen számára a munka. Senkit nem presszionáltunk arra, hogy jöjjön ki, különben hátrányba kerül, úgyhogy próbálunk alkalmazkodni azokhoz a színészekhez, akik otthoni stúdiót nem tudnak kialakítani.

SzJ: Rendezőként számodra mi a legnagyobb kihívás az otthoni munkában?

MK: Ennek lelki és technikai oldala is van. A lelki része az, hogy bármennyire is hallom a színész hangját, bármennyire tudunk beszélgetni akár munka után is, alapvetően ez egy társas szakma, úgyhogy nagyon hiányzik az a része, hogy élőben üdvözöljem a színészeket és örüljek nekik. A technikai része áthidalható, de azt például nehéz volt megszokni, hogy egy hangalámondás elkészítése ebben a rendszerben jóval időigényesebb. Mindent leellenőrzök, és próbálok olyan anyagot küldeni a színésznek, amiben már minden potenciális hibalehetőség ki van szűrve. Ezt normális esetben nem feltétlenül csináljuk meg előre, mert ha munka közben kiderül, hogy hosszú a szöveg, vagy egyeztetési hiba van, élőben kijavítjuk. Most egy hangalámondás esetében az egészet visszanézzük, hiszen nem voltunk ott, amikor a színész felmondta a szöveget, úgyhogy ezáltal egy hangalámondásos felvétel is többlépcsős folyamattá vált a megszokotthoz képest. A szinkronfelvétel esetében olyan technikai nehézségek is akadhatnak, amik normális munkarendben nincsenek. Például előfordul olyan, hogy a színészhez csúszással érkezik meg a kép, ami azt jelenti, hogy később kezdi el mondani a szöveget. Egy alap-késés mindig bele van kalkulálva a szinkronba, ezt a mi szemünk megtanulta kezelni, itt most azt kellett megtanulni, hogy a belekalkulált csúszásnak nem egyszer a sokszorosát kell hozzászámolni fejben.

SzJ: Lehet ez a helyzet egyfajta újdonság a szinkronban?

MK: Ez egy rossz újdonság. Persze nem lenne idegen a szakmától, ha egy narrátor otthonról mondana fel hangalámondást, de véleményem szerint ez is jobb egy rendezővel és egy hangmérnökkel, mert a szinkronstábot nem véletlenül alkotja három ember. Pótfelvételek esetén azonban jól jöhet ez a rendszer, hogy egy-egy kimaradt mondat miatt ne kelljen bemennie a színésznek a stúdióba. Olyan eset is előfordulhat természetesen, hogy a színész eltöri a lábát, és ilyenkor is jó lehet egy otthoni stúdió. Ilyen helyzetekre mindenképpen jó megoldás az otthoni szinkron, de azt nem tudom elképzelni, hogy hosszú távon működjön.

Nagyon köszönjük a DDS munkatársainak, hogy beavattak bennünket az otthoni szinkronizálás rejtelmeibe. A második részben ugyanerről a témáról fogunk beszélgetni színészekkel, akik elmesélik, hogy ők hogyan élik meg a home office szinkront.

(Fotók: Direct Dub Studios)

A bejegyzés trackback címe:

https://szinkronjunkie.blog.hu/api/trackback/id/tr1015657346

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MAXVAL birсaman közíró (cenzúrázott) · http://bircahang.org 2020.05.08. 09:42:58

Tessék így is maradni, a 4 fal között szinkronizálni egymásnak, nem megrontva a népet.
süti beállítások módosítása