mindenféle a magyar szinkronról

szinkronjunkie

szinkronjunkie

Szinkronban a Nemzet Színészei – 1. rész

2017. október 19. - Karsa Tímea


jasz.jpg

Számos kitűnő színművészünk van, sokuk Jászai Mari-díj és Kossuth-díj birtokos, ám van 12 színész és színésznő, csakis tizenkettő, akik a Nemzet Színésze címet viselhetik. Ezen szűk körbe nem kerülhet be akárki, csak azon művészek, akik a magyar nyelvet ápolják, továbbá kimagasló érdemeket szereznek a nemzeti színjátszásban és filmművészetben folytatott munkásságuk során. Igazi érdekesség, hogy a Nemzeti Színésze díj a kitüntett művészt élete végéig illeti, és nem csupán szakmai sikert, de komoly anyagi támogatást is jelent. Az elhunyt díjazottak helyére új színész/nő kiválasztását pedig nem egy külsős bizottság, hanem maguk a díjazottak végzik el. Ugyan a szinkront konkrétan nem említik a kritériumok, de bizonyára ez is benne foglaltatik az elért sikerekben. Ebben a sorozatban a Nemzet Színészeit ezúttal szinkronmunkásságuk alapján vizsgálom meg. 

Almási Éva

almasieva1.jpgAlmási Éva 2016-ban került a Társaságba, s habár nem a szinkron jut róla először eszünkbe, több filmhez is adta a hangját. Már 1964-től kezdve szinkronizált a Pannónia Filmstúdióban, ezekre az időkre így emlékszik vissza: ,,reggel elmentünk a szinkronba vagy a rádióba, utána próbára, majd megint jött a szinkron vagy a rádió, vagy ha nem, akkor délután forgattunk”. A művésznő valóban sokat szinkronizált, elsősorban a ’70-es és ’80-as években olyan színésznőknek kölcsönözte a hangját, mint Sophia Loren, Greta Garbo, Marlene Dietrich és Barbra Streisand. Almási Éva így vélekedik a hangját ,,használó” színésznőkről: ,,Fantasztikus volt nézni ezeket a művészeket, és árgus szemekkel figyelni, mit hogyan csinálnak”. Mindezek ellenére saját bevallása szerint inkább a színészethez áll közelebb, ezt alátámasztja az is, hogy legutoljára 2005-ben állt mikrofon elé.

Andorai Péter

andorai_peter.jpgAndorai Péter két éve a Nemzet Színészeinek egyike. 1975 óta játszik játék-és tévéfilmekben, illetve színházban. Talán sok elfoglaltsága az oka annak, hogy igen keveset szinkronizált. Próbáltam utánajárni, de érdeklődésemre nem kaptam választ. Érdekesség, hogy Andorai Péter nem csak külföldieknek adta a hangját, hanem egy magyar kollégának is, mégpedig Huszárik Zoltánnak, a Budapesti mesék című 1976-os filmben. Sajnos nem találtam arról információt, hogy ki volt a film szinkronrendezője, és miért volt erre szükség, hogy hangban más játssza el a Huszárik Zoltán által megformált Ablakos szerepét.

Bodrogi Gyula

bodrogigyula.jpgBodrogi Gyuláról sokaknak Süsü ugrik be, hiszen talán mondhatjuk, hogy ez a legismertebb szinkronszerepe. A híres színész immáron tíz éve emeli a Nemzet Színészeinek fényét, és ugyan leginkább Süsüként, Csőrmesterként és Lajcsi királyként maradt meg a köztudatban, a művész úr az Internetes Szinkron Adatbázis adatai szerint 144 filmhez adta a hangját. A legelső feljegyzett szinkront 1958-ban csinálta, abban az évben, amikor elvégezte a Színház és Filmművészeti Főiskolát. Emlékei szerint az 1961-ben magyarított Julius Caesar című filmben Marlon Brandót szinkronizálta, amiért pozitív kritikát kapott. A művész Almási Évához hasonló emlékeket őriz ebből az időszakból: ,,az egész napunkat a munka tette ki: a színházból a filmstúdióba, onnan a rádióba, este-éjjel a szinkronba rohantunk. Őrületesen izgalmas és pörgős időszak volt”. Bodrogi Gyula kedvencének a Vukból Rát, a varjút és Macska-jaj című 1998-as filmből Grga Pitic-t tartja. Utóbbiról azt mondja, hogy a szinkron minden pillanata élvezet volt számára. A régi idők szinkronjáról egy kedves történetet is találtam Bodrogi Gyulától: ,,volt, hogy azt játszottuk a stúdióban, ki tud többet aludni szinkronizálás közben – ott ugyanis simán el lehetett szenderedni. Amíg a tekercseket cserélték, 2-3 perc jutott a szundikálásra. Én nagyon gyors alvó voltam, sokszor nyertem. Nálam fürgébben csak Zenthe Feri tudott álomba merülni, de végszóra ő is mindig felébredt”. A művész 2007-ig kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan szinkronizált, többek között olyan nagyágyúkat is, mint Walter Matthau, Jack Nicholson, vagy éppen Gene Kelly.

Cserhalmi György

cserhalmi-gyorgy-original-51091.jpg

Cserhalmi György három éve került a Nemzet Színészei közé: megérdemelten, hisz számtalan film és színpadi szerep áll mögötte. Robert de Nirót háromszor is szinkronizálta, ám talán a legemlékezetesebb mégis a Sok húhó semmiért című filmben nyújtott alakítása Kenneth Branagh hangjaként, aminek szinkronjára állítólag nehezen bólintott rá. Az 1980-ban készült Nárcisz és Psyché című magyar filmben a férfi főszerepet Udo Kier játszotta, akinek magyar hangja szintén Cserhalmi György volt. A dolog érdekessége azonban, hogy a szinkron mellett film-színészként is megjelent a filmben, így a magyar változatban őt Garas Dezső szólaltatja meg. A művész immáron 2002 óta nem állt szinkronstúdió mikrofonja elé, így összesen 15 filmben szinkronizált.

 

A következő részben Csomós Mari, és Haumann Péter, Király Levente és Máthé Erzsi szinkronmunkáiról olvashattok.

A bejegyzés trackback címe:

https://szinkronjunkie.blog.hu/api/trackback/id/tr6012975410

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása