A Macskarisztokraták is egyike volt azon régebbi Disney-filmeknek, amik évtizedekkel bemutatásuk után értek el Magyarországra. Míg Amerikában 1970 karácsonya előtt jelent meg, Magyarországon 1994-ben szinkronizálták le.

A filmet még maga Walt Disney tervezte, ráadásul élőszereplős változatban, a Walt Disney csodálatos világa című alkotásba, ám végül úgy gondolta, hogy a cicák önmagukban is megérnek egy történetet. Sajnálatos módon a meseóriás a végleges rajzfilm elkészültét már nem élte meg.

Eredetileg sokkal több szereplő lett volna a filmben, mint amit láthatunk: Edgarnak, az inasnak terveztek egy Elvira nevű társat, és egy negyedik cica, Waterloo is szerepelt volna a filmben, ám a készítők végül úgy döntöttek, hogy túl sok lenne már a karakterekből.

A mese 4 millió dollárból készült, és ugyan nem ért el akkora sikereket, mint például a 101 kiskutya vagy a Dzsungel könyve, 10 millió dollár bevételt így is hozott a Disney konyhájára.

A két fiú kiscica, Toulouse és Berlioz két híres francia művész után kapta a nevét: Henri de Toulouse-Lautrec festő, illetve Hector Berlioz zeneszerző után. A két kutyát, Napoleont és Lafayette-t is ismert személyiségek után kereszteltek el: Napoleon ,,keresztapjának” kilétét nem nehéz kitalálni, míg a másik névadó Marquis De Lafayette,hadvezér volt.

Az alaptörténet felállítása után a szereplők személyiségüket az őket megszólaltató színészek után kapták meg - természetesen az amerikai színészek, s nem magyar hangjaik után.

Hercegnő – Eva Gabor – Csere Ágnes

Hercegnő, a ,,nemesi származású” anyamacska Amerikában is ,,magyar hangot” kapott, mégpedig Gábor Zsazsa húgáét, Gábor Éváét. Az amerikai-magyar színésznő csak a beszédhangját adta Hercegnőhöz, énekhangja Robie Lester volt, aki több Disney produkciót is támogatott munkájával. Magyarul Csere Ágnes szólaltatta meg a Hercegnőt, akihez kiválóan illett a magyar színésznő kifinomult, elegáns hangja. Csere Ágnesnek mára csaknem ezer szinkron van a háta mögött, ő szólaltatta meg a Mrs Doubtfire-ben Sally Fieldet, vagy éppen az Amerikai pite sorozatban Jim anyját, de szinkronrendezőként is tevékenykedik. A dalt, amit a gyönyörű fehér cica énekel, Császár Angela tolmácsolásában hallhattuk, akit felismerhettünk a Roger nyúl a pácban Jessicájaként, illetve a Kórház a város szélén Dana Králová doktornőjeként is.

Csere Ágnes, és ,,kismacskái" énekelnek

Thomas O’Pamacska – Phil Harris – Koós János

A szereplő eredeti neve Abraham DeLacey Giuseppe Casey Thomas O’Malley, amit bátran fordítottak az országok tetszésük szerint. (Angolban az ,,alley cat” kóbormacskát jelent, innen jöhetett a Malley vezetéknév). Az olaszoknál a karakter a Romeo nevet kapta, ráadásul ők a dalszöveget is úgy megváltoztatták, hogy fel sem lehet ismerni: a dal alapján Thomas (Romeo) Rómából érkezett, és a Colosseum legjobbja. A franciáknál Walter Giuseppe Desiré Thomas O’Malley-nak hívták, nálunk pedig Thomas O’Pamacskaként vált ismertté, aki szaftos pörköltről és Orly-módra sütött halról énekel, aminek van némi köze az eredeti szöveghez. A macska hangját eredetileg Phil Harris adta, aki többek közt Balu megszólaltatója is volt a Dzsungel könyvében. Harris gyakorlatilag saját magát alakította ezekben a szerepekben, és annyira szabad kezet adtak neki, hogy még a szöveget is megváltoztathatta ott, ahol úgy érezte, nem passzol hozzá eléggé. Koós Jánosnak ugyan mindössze két szinkronja volt ezen kívül, mégis maradandót alkotott a vörös macska hangjaként. Egy lelkes amerikai Youtuber arra vette a fáradságot, hogy 32 nyelven összehasonlítsa Thomas O' Pamacska dalát, rangsorolja, és egyenként kommentálja. E rangsor szerint Koós János a nyolcadik legjobb Thomas O' Pamacska. A készítőnek nagyon tetszett, amit hallott, mert szerinte Koós János teljesen értette, hogy ,,mitől döglik a légy".

O'Pamacska udvarol, Koós János énekel

Az énekes nagyon is értette, mitől döglik a lény, köszönhető ez többek közt a szinkronrendezőnek, Somló Andreának. A SZIDOSZ Szinkron Alapszervezet életműdíjával kitüntetett rendező 1963 óta dolgozik a szakmában, s évtizedek elteltével is emlékszik munkáira – így volt ez a Macskarisztokraták esetében is.

Fotó: Femina.hu

Szinkronjunkie: Van különbség rajzfilm és élőszereplős film szinkronjának rendezése között?

Somló Andrea: Egyértelműen van különbség. Film esetében a játéktérben sokkal nagyobb a kötöttség, hiszen látunk egy képet, amihez elképzelünk valamilyen hangot, egy hatást, jelenetet. Rajzfilmeknél sokkal szélesebb a játszási lehetőség – azzal együtt is, hogy a Disney kikötése, hogy a szinkronnak hangszínben is hasonlítania kell az eredetihez. Ennek ellenére úgy érzem, hogy rajzfilmeken szélesebb skálán lehet dolgozni.

SzJ: Hercegnő eredeti hangja Gábor Zsazsa testvére, Éva volt. Nem merült fel, hogy magyarul is ő szólaltassa meg a cicát?

SA: Eszembe sem jutott ez a megoldás, mert Gábor Éva már akkor sem volt fiatal, amikor a rajzfilmet szinkronizálta, ráadásul a szinkronhoz szépen kell tudni magyarul, képesnek kell lenni a hanggal való színészkedésre, így Csere Ágnes tökéletes volt a szerepre.

SzJ: Hogyan jutott eszébe, hogy Koós János legyen Thomas O’Pamacska magyar hangja?

SA: Minden szerepre, így a macskafiú szerepére is castingot kellett csinálni. Több színészt meghallgattam és küldtem ki a Disney-nek, és ők kiválasztottak egy hangot, de az volt a félelmem, hogy ez a hang nem fogja tudni elénekelni a dalokat úgy, amilyen az eredeti. Arra gondoltam, hogy Koós Jánosban megvan az a huncutság, ami egy külvárosi macskában megvan Hercegnővel szemben. Nyilvánvalóan esetében nem volt kérdés, hogy ki tudja-e énekelni a dalokat, ezért az ő felvételeit is elküldtem, és végül mellette döntött a Disney is.

SzJ: Nem volt kockázatos egy nem kifejezetten színész múlttal rendelkező emberre bízni egy ekkora szerepet?

SA: Egyáltalán nem. Az ember néz egy filmet, egy arcot, vagy akár valakinek a szemét és ilyenkor valahol a belső hallásában megjelenik a hang, akit el tud képzelni az adott archoz vagy karakterhez. Nekem, amikor láttam Thomas O’ Pamacskát egyből Koós János jelent meg külsőleg és belsőleg is.

SzJ: Hogyan emlékszik, milyen volt Koós Jánossal dolgozni?

SA: Nagyon jó emlékeim vannak róla. Meglehetősen öntörvényű volt: amikor megunta a munkát azt mondta, hogy ,,na kedveseim, én elmegyek, vár a hajóm, majd visszajövök!” – majd ott hagyott minket. Mindennek ellenére alázatos és rendkívül jó partner, jó volt vele dolgozni.

O'Pamacska és a libák (Koós János, Papp Ági, Czigány Judit)

SzJ: A Disney esetében a dalokat hogyan tanulják meg a szereplők?

SA: Korrepetitor segít a színészeknek a dalok elsajátításában. Természetesen János esetében nem sok szükség volt a szakember segítségére.

SzJ: Film, vagy rajzfilm szinkronját szereti jobban rendezni?

SA: Nincsenek korlátok, mindent élvezettel csinálok, ami jó. A drámákat nagyon szeretem: rendeztem Shakespeare drámákat, az Athéni Timont, és a Troilus és Cressidát is. Ha jó a film, és jól mondható a szöveg, akkor élvezet dolgozni rajta.

SzJ: Tudván, hogy castingolni kell, és oda-vissza kell küldözgetni a hangot, nem szorul görcsbe a gyomra, ha Disney filmmel kell dolgoznia?

SA: A komoly, nagy filmeken nagyon szeretek dolgozni. Például az Alice Csodaországban fantasztikusan rajzfilm volt; ott például Kertesi Ingrid énekelte a főcímdalt, mert nem volt olyan hangfekvésű magyar színész, aki úgy tudta volna előadni, ahogy azt szükségesnek láttam. A Disney élőszereplős sorozatait annyira nem szeretem rendezni, mint az egészestés rajzfilmjeiket.

A kiscicák: Berlioz, Marie, és Toulouse

A kiscicákat, Mariet, Toulouset, és Berliozt Simonyi Piroska, Gerő Gábor és Gallus Attila szólaltatta meg (utóbbinak ez az egyetlen szinkronszerepe). Gyerekszereplőket akárcsak most, akkor is nehéz volt találni egy-egy szerepre, így Simonyi Piroska is 16 éves volt már, amikor Mariet szinkronizálta, de bájos hangján egyáltalán nem érződött. Gerő Gábor a korszak egyik legtöbbet foglalkoztatott gyerekhangja volt: ő szinkronizálta Tappancs nyuszit a Bambiban, Kit Cloudkicker-t a Balu kapitányban, és Felix Kinget is a Váratlan utazásban.

Edgart, a komornyikot Gruber Hugó szinkronizálta, akinek jellegzetes hangja összetéveszthetetlen volt. A bábszínészként tevékenykedő Hugónak kiemelkedően sok, több, mint 1500 szinkronja volt. A Disneynél ő volt Ahmed herceg hangja az Aladdinban, illetve Kvarg Lipi a Csipet Csapatban.

A további szerepekben hallhatjuk Kassai Ilonát az idős hölgy hangjaként, és Kenderesi Tibort is Georges Vén Kujon megszólaltatójaként, akinek ugyan rövid jelenete van a filmben, mégis igazán emlékezetesre sikerült:

Kassai Ilona és Kenderes Tibor, mint Madame és Georges

További szerepekben hallható Balázs Péter, aki bearanyozta a ’90-es évek gyermekeinek életét, és Beregi Péter is, akivel a két őrkutyát, Napóleont és Lafayettet magyarítják. Roquefort, a kisegér karakterét Kerekes József tette még kedvesebbé, Sicc Vicc-et, a fekete macskát pedig Szerémi Zoltán szólaltatta meg. Érdekesség, hogy a macska eredeti hangjának Louis Armstrongot szánták – ezért is kapott trombitát a kezébe mancsába a figura – ám a zenészlegenda a felvételek idejére lebetegedett, így más után kellett néznie a stábnak. A ,,Minden ember macska nem lehet” című dal alatt feltűnő karakterek egyike, a kínai macska a Disney idei, őszi nyilatkozata szerint kirekesztő cselekedeteit ma már nem rajzolnák meg. (A kínai macskának fehér ember adta a hangot, és a karakter kínai pálcákkal zongorázik).

Minden ember macska nem lehet!

A Papp Ági, Czigány Judit, Maros Gábor - trió szólaltatta meg Libabigélt, Libamíliát és a feledhetetlen Waldo bácsit: 

Maros Gábor zseniális alakítása Waldo bácsi hangjaként

Bennetek milyen emlékeket idéz fel a Macskarisztokraták? Szerintetek is védekeznie kellett a Disney-nek a kínai macska mozdulatai miatt?