A ,,Berbenczei Flóriánság rövid története”

Kaló Flórián 1932. június 16-án született Berbenczei Flórián néven. Mivel születésekor szülei nem voltak házasok, édesanyja nevét kapta, majd kétéves korában lett édesapja után Kaló. Elmondása szerint eredeti nevét is szerette, olyannak tartotta, mintha Jókai egyik hőse lenne.

Ugyan szülei Budapesten éltek, ő maga rengeteg időt töltött nagyszüleinél, az Ózd közeli Somsálybányán. Hatéves korában az osztály legjobb tanulójaként az iskolai előadásban ő kapta a varázsló szerepét, s emlékezései szerint akkor dőlt el a sorsa, hogy színész lesz. A gimnázium évei alatt a Lámpagyár Vállalatnál dolgozott, mint puskacső-esztergályos, majd érettségi után jelentkezett a Színművészeti Főiskolára. Elsőre nem vették fel, így folytatta a munkát, majd a következő év szeptemberétől megkezdhette tanulmányait a főiskolán.

Unokatestvére, Maros Artúr ekképp mesélt a fiatal Kaló Flóriánról:

,, Nem volt olyan időszak, amikor Flórián ne olvasott volna valamiféle könyvet. Már kicsi korában rengeteg verset és nótát tudott; nagyon muzikális alkat volt. Mire leérettségizett, minden operának el tudta fütyülni a dallamvilágát. Volt egy különleges tulajdonsága, amit felnőtt korunkban is sokat játszottunk: bármilyen magyar szót mondtunk neki, pillanatokon belül megmondta, hogy hány betű van benne, függetlenül a szó hosszától. Ezt már a főiskola után, a kollégáival is nagyon sokszor játszotta.”

1954-ben, a főiskola elvégzésének évében feleségül vette Domján Editet, és Szegeden telepedtek le, a helyi színház tagjaiként, ahol rengeteg szerepet eljátszhattak, több műfajban. A színész életük legboldogabb időszakaként tekintett vissza a Szegeden töltött évekre. 1956-ban beválasztották a Képviseleti Tanácsba, ő szavalta el a város főterén a Nemzeti dalt, s utazott Pestre tárgyalni a bizottság nevében, ám ennek az lett a következménye, hogy évekre eltiltották attól, hogy a fővárosban dolgozhasson. Feleségét tárt karokkal várták a budapesti színházak, ám ő férjével maradt, amíg Kaló Flórián 1961-ben el nem helyezkedhetett a József Attila Színházban. Mivel ide ,,száműzték” a ,,rendszerellenes” színészeket (úgy mint, Sinkovits Imre, Darvas Iván, Ráday Imre) kiváló társulat állt össze. Ahogy teltek az évek, idővel több színház is hívta a színészt, de Kaló Flórián hűséges volt befogadó színházához, és a nyugdíjig itt játszott.

Mind zenés, mind prózai darabokban kitűnő alakításokat nyújtott; több klasszikus és modern előadásban is látható volt, például a Micimackóban Bagolyként, vagy a Régi nyárban Báró Jankovits Lajosként.

Domján Edittel az Egy házasság története című zenés darabban

A színész a filmvásznon és a televízióban is megjelent. Harmadik filmjét 1960-ban forgatta Két emelet boldogság címmel, melyben feleségével szerepelt, s ez alapozta meg igazán ismertségüket.

Tévéfilmekben is rendszeres vendég volt: az Aranykesztyű lovagjaiban és az Egy óra múlva itt vagyok című alkotásokban. A televízióban különböző műsorokban is láthattuk, például a Vasárnapi turmixban, és gyerekeknek szóló Kukkantó című tévéműsorban, és a Palacsintás királyban is, amelyben a szakácsot alakította:

 Részlet a Palacsintás királyból (1973)

Szinkronban Kaló Flóriánnal

A szinkronrendezők nagyon szerettek dolgozni a színésszel, mert rendkívül pontosan dolgozott, kiváló ritmusérzékkel rendelkezett, így a felvételek jórészt elsőre sikerültek, mert mindig eltalálta az ütemet és a megfelelő hangsúlyt is.

Kaló Flórián több magyar alkotásban is kölcsönözte hangját különböző rajz- és bábfilm figuráknak. A Misi Mókus kalandjaiban ő volt Rókus tudós mókus, a Rémusz bácsi meséiben és a Kérem a következőt! című sorozatokban a Róka, míg a Süsü, a sárkány kalandjaiban a Kancellárt szólaltatta meg.

 Süsü, a pesztra (részlet)

Több filmben és sorozatban is hallható volt: a Stan és Pan epizódjaiban James Finlayson különböző karakterek hangjaként: tanárként, komornyikként és tábornokként is. Az Asterix, a gall-ban Caius Bonus magyar hangja volt, de hallhattuk még a Fogd a pénzt és fuss!, a Love Story, a Rózsaszín párduc visszatér, és a Szabadlábon Velencében című filmekben is. Egy rövidke szerep erejéig Kaló Flórián is része volt a Star Wars Univerzumának, ugyanis az Egy új reményben ő szólaltatta meg Jan Dodonna tábornokot.

Több Bud Spencer-filmben is hallható volt, az Akit Bulldózernek hívtak, és a Nincs kettő négy nélkül címűekben, mely utóbbiban a pszichológust szinkronizálta.

Részlet a Nincs kettő négy nélkül című filmből

Filmeken kívül sorozatokban is rendszeresen feltűnt jellegzetes hangjával, így az A buszon és a Nők a pult mögött című szériákban is hallható volt.

Mesefilmek tekintetében a Hüvelyk Pannában, a Hupikék törpikékben és pár Maci Lacis rajzfilmben is élvezhettük hangjátékát.

Részlet: Maci Laci első karácsonya

A szinkronon kívül a rádió stúdióját is rendszeresen látogatta, ugyanis rendkívül sok hangjátékban szerepelt. Feltűnt a Vízparti történetben, Csukás István Gyalogcsillagában és Süsüjében, és Agatha Christie: Gyilkolni könnyű című rádiójátékában is.

Munkásságát 1974-ben Jászai Mari-díjjal jutalmazták, 1986-ban Érdemes művész lett, majd 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét is.

Művészete nem merült ki a játékban, ugyanis a színész színpadi műveket és rádiójátékokat is írt: a Mai történet és a Négyen éjfélkor 1976-ban, a Pajzán históriák 1980-ban, míg a Kitaszított 1987-ben jelent meg.

60 éves kora után abbahagyta a színjátszást, ugyanis mint Vámos Miklós műsorában elmondta: ,,kimegy az emberből az önmaga megmutatásának a vágya, akkor pedig nem ér semmit az egész”.

Kaló Flórián 2006. február 28-án hajtotta örök álomra a fejét.

Lehetetlen Vámos Miklóssal (1997)

Köszönet mindenért

Kaló Flórián és Domján Edit szerelme legendás volt: 18 évet töltöttek együtt, s válásuk után is jó barátok maradtak. A színész egykori felesége halála után létrehozta a Domján Edit-díjat, amit csak fiatal vidéki színésznő kaphat meg, hiszen a névadó ezt szerette igazán: fiatalon, vidéki színésznőnek lenni.

Szerelmük történetét a Turay Ida Színház dolgozta fel a Köszönet mindenért című előadásban, Topolcsányi Laura tollából. A szerző elképesztő érzékkel építette bele a Domján-Kaló páros párbeszédébe a közös színpadi szerepeket, és olyan részleteket is elrejtett a darabban, melyek elsőre akár fel sem tűnnek. A két főszereplőt Bozsó Péter és Germán Lívia játszotta, a darabot Árkosi Árpád rendezte.

A család a színészre emlékezve megalapította a Kaló Díjat, melyet a József Attila Színház művészei kaphatnak meg munkájuk elismeréseként.

Köszönet mindenért Topolcsányi Laurának, a Természetgyógyász Magazinnak, Görgei Katalinnak, Maros Artúrnak és feleségének Ágnesnek, mert általuk kerülhettem igazán közel Kaló Flóriánhoz és művészetéhez.

Alább található egy válogatás a család képeiből. (A fotók felhasználása engedélyköteles.)

Makay Sándor karikatúrája (1982)