Kemény meló egy filmes franchise-t összepakolni. Némileg könnyebb, ha az elején a producerek csak kicsiben gondolkoznak és kevésbé az univerzumépítésre vagy a lehetséges folytatásokra koncentrálnak, pusztán egy jó filmet szeretnének készíteni. Ilyen vágányos siklott ki tavaly a Universal Studios Sötét Univerzuma (benne vámpírokkal, farkasemberekkel, láthatatlan emberrel, Frankensteinnel), vagy éppen a Sony-féle Csodálatos Pókember, amelynek már a második része sem akart mást, mint huszonegynéhány filmnek ágyazgatni.
Bár a Sötét Univerzum egyik "ikonikus" (se) darabja Tom Cruise-hoz köthető, a bukás nem írható az ő számlájára. Azért sem, mert egy másik franchise-t, a Mission: Impossible-t bizony elviszi a vállán. Méghozzá nem is akárhogy! Természetesen, mint minden sorozatban, itt is voltak már töltelék epizódok (második és harmadik rész), azonban a Fast & Furioushoz hasonlóan itt is megtörtént a csoda a negyedik részre. Az alkotók ugyanis összeszedték magukat és összeraktak egy olyan alapsztorit, amelyet azóta is követnek. A szereplőgárda jól sikerült, a kémia működik és ugyan a következő epizód nem jövő péntek este érkezik, a több év várakozás megéri, mert a végeredmény izgalmas.
Tom Cruise védjegyévé vált, hogy maga végzi el még a legrázósabb kaszkadőr akciót is. Erre pedig 1996 óta folyamatosan egyre komolyabb építenek. Már a M:I - Titkos nemzetben is szinte a komplett promóciót arra húzták fel, hogy a főszereplő éppen mijét törte el, honnan esett, ugrott, repült ki, fel, le és ez nem változott az Utóhatásra. A film szinte Titanic-i hosszúságú (több, mint két és fél óra), melynek jelentős részében gyakorlatilag Tom Cruise sportol valamit. A sztori kitalálható (mindenkinek menni fog 2-3 James Bond után), viszont az előbbieknek köszönhetően elképesztően látványos és ezt a CGI-mentes, 90-es évekbeli feelingre értem. Ha valamit, akkor ezt a filmet mindenképpen érdemes moziban, 3D-ben és IMAX-ben nézni. Garantált az elfehéredett ujjakkal való karfaszorítás!
A skót Lorne Balfe zenéje a jobb M:I muzsikák közül van. A film nélkül sajnos nehezen értelmezhető, de a képpel együtt összeáll egy szerves, működő egésszé. Valljuk be, hat rész után elég nehéz újat mutatni, ha minden alkalommal kvázi ugyanazt a zenei témát kell puffogtatni. Kifejezetten tetszett, hogy Balfe hosszas munka után végül csupán az eredeti téma egy háromhangos részét emelte ki és tette meg a fő motívummá. Banálisan hangzik, hogy egy egész év alatt kvázi három hanggal sikerült előállnia, de az igazság az, hogy nagyon jól működik, sejtelmes, dinamikus, és legfőképpen könnyű rá építkezni.
Magyar hangok
Ethan Hunt (Tom Cruise) – Rékasi Károly
2015-ös cikkünkben megénekltük, hogy Rékasi Károly motorbalesete miatt nem tudta vállalni az előző rész szinkronmunkálatait. Akkor Széles Tamás volt a helyettes, teszem hozzá, a legtöbb néző szerint kifejezetten jól álltak egymásnak. Cruise dinamikusabb, hősiesebb, fiatalosabb oldalát mutatta be. Idén azonban - a klasszikus hagyományoktól eltérően - visszakapjuk a mi Barta Zsoltunkat, azaz Rékasi Károly viszi tovább a lovat. Az első jelenet után eszembe is jut, hogy pontosan ilyet akartam. Hangja egyszerűen zseniális Cruise játékával - az eredetinél dimenziókkal komolyabb élmény. Különösen a film első felében Rékasi kifejezetten karcosan beszél, amiben gondolom - a legtöbb színészhez hasonlóan - a dohányzás is közrejátszik, de valami félelmetesen jól passzol.
August Walker (Henry Cavill) – Welker Gábor
E párost Nikodém Zsigmond adta a világnak és szerencsére az Acélember óta megkérdőjelezhetetlen duóvá vált. Ciki, nem ciki, de nekem Welker Gábor hangja először a Dumaszínházas tévéműsorok kapcsán tűnt fel. Érdekes, hogy hangja annak ellenére működik, hogy Cavilléhez képest kevésbé dörmögős. Az Utóhatásban remekül hozza a buldózerként funkcionáló CIA ügynököt.
Luther Stickell (Ving Rhames) – Bognár Tamás
Sajnos Csörögi Istvánt már nem tudjuk megkérdezni, miért váltotta le annak idején Vass Gábort Ving Rhamesről - a munkásságát ismerve kizártnak tartom, hogy ne valamilyen logisztikai probléma szólt volna közbe. Mindenesetre Tom Cruise-zal ellentétben Rhames sosem kaptam vissza az "eredeti" hangját, Bognár Tamás a harmadik rész óta szinkronizálja. Elsőre furcsa, de szokható és működik is, bár Tamással jelentősen fiatalabbnak tűnik a karakter, mint az eredeti változatban.
Benji Dunn (Simon Pegg) – Görög László
Már nem is emlékeztem, de az ISzDB adatbázisból kiderült, az első Benji-hangunk Kassai Károly volt. Egyik szemem sír, a másik pedig nevet, hiszen Kassai Károlyt méltatlanul keveset hallani manapság nagy mozifilmekben, miközben nagyon sok karakter "benne van". Görög László viszont istenien hozza rá a Martin Freemant. Vagy Martin Freemanre a Simon Pegget? Ugyan nem vagyok benne biztos, hogy az eredeti alkotói szándék is ez volt, de szerintem a hazai Benji egy fokkal tuti szórakoztatóbb, mint az originál.
Solomon Lane (Sean Harris) – Kárpáti Levente
Solomon Lane figurája kapcsán lett gyanús, hogy itt bizony, mintha lennének visszatérő karakterek. Oké, ezt bebuktam, elég sok van... Emiatt nyilván nem lehetett kétséges Nikodém Zsigmond számára, hogy akit tud, továbbvisz. Kárpáti Levente nem egy kifejezett szakállas hang és ezt szó szerint értem, annak ellenére, hogy ő maga szakállas (jó, nem egy viking :) ), hangja annyira sima és lágy, hogy nekem kissé furcsa volt elsőre ehhez a torzonborz karakterhez. Később derült ki, hogy ez nem elsőre, hanem másodikra és bár nem fix duó, korábban is dolgoztak már "együt".
Erica Sloan (Angela Bassett) – Kocsis Mariann
Néhány évvel ezelőtt örvendeztem, hogy elmúltak azok az idők, amikor 3-4 ember tolta le az összes színesbőrű hangot. Aztán az év elején, a Fekete Párduc alatt rájöttem, hogy abból a filmből egyvalaki hiányzott nagyon: Kocsis Mariann. Biztos az én fülemmel van baj, de nekem ő a határozott, fekete női hang. Angela Bassett nélküle nem is volt igazán jelentőségteljes, de szerencsére a helyükre kerültek a dolgok. Revideálnom kell a korábbi álláspontom: a színesbőrű színészeket ne szinkronizálja mindig ugyanaz a 3-4 színész, kivéve ha nő, mert akkor legyen Kocsis Mariann. Talán a szinkronban elfér egy kis kettős mérce.
Fehér Özvegy (Vanessa Kirby) – Mórocz Adrienn
Mórocz Adrienn számomra ezzel a szereppel került fel a térképre. Atom választás volt a Vanessa Kirby által alakított furcsa szerepre. Szexis, titokzatos, de közben ott van a hangjában, hogy egy szavát se hidd el. Adrienn elsősorban bábszínésznőként ismert, és bár a szinkron világában közel 10 éve jelen van, főként további magyar hangként vagy kisebb filmek mellékszereplőjeként tűnt fel. Facebookon egyszer még háborogtunk is róla, hogy miért ő lett Emma Watson magyar hangja. Ezt ugyan máig sem értjük (100%-os melléfogás volt), viszont a Fehér Özvegy karaktere magyarul olyan telitalálat, amit sokáig nem fogunk elfelejteni.
További magyar hangok: Bor László, Csankó Zoltán, Fehérváry Márton, Gyurin Zsolt, Haagen Imre, Hábermann Lívia, Kis Horváth Zoltán, Huszárik Kata, Kajtár Róbert, Kövesdi László, Lovas Dániel, Németh Attila, Orosz Ákos, Pásztor Tibor, Rajkai Zoltán, Roatis Andrea, Sarádi Zsolt, Szatmári Attila, Takátsy Péter.
Ímhol következik kötelező rovatunk, a nemzetközi kitekintés.
Eredeti (angol):
Magyar:
Német:
Olasz:
Orosz (sajnos a 2. trailer nem kapott orosz szinkront, így marad az 1.):
Spanyol:
