Szinte hihetetlen, de Józsa Imre már 5 éve nincsen velünk. Kiváló stílusérzékét, humorát és karakterformáló képességét a színpadról hiányoljuk, de ha lehet, még nagyobb űrt hagyott maga után a magyar szinkron világában. A Szinkronlegendákról szóló sorozatunk ehavi részében az ő nagyívű pályájáról emlékezünk meg. 

Színház

Bár gyerekkoráról keveset mesélt, annyit biztosan tudunk, hogy 1954. március 18-án született Budapesten. Édesanyja elbeszélése alapján, ha akadt egy versmondó verseny vagy egy szereplési lehetőség, azzal már kiskorától fogva mindig élt. Fiatalként először repülni szeretett volna, de bokasüllyedése miatt végül váltania kellett. Optikusi szakmát tanult ki, és bár elhelyezkedett a sokáig a mai MOM Park bevásárlóközpont helyén működő Magyar Optikai Művekben, inkább továbbtanult - a színészi pályát választotta. 

"Az utolsó Várkonyi-osztályba jártam (a Színház- és Filmművészeti Főiskolán - a szerk.), ahol Kállay Ferenc tanította a művészi beszédet és volt Rómeó és Júlia vizsgánk. A cella jelenetet kellett megcsinálnunk Tomanek Gáborral - ő volt Lőrinc barát. Utána egyenként mindenkit behívott a Várkonyi a zeneterembe, ahol azt mondta nekem: Ide hallgasson, Józsa! A maga vizsgája jó, de nehogy azt higyje, hogy az életben talál olyan hülye rendezőt, aki magára fogja osztani Rómeó szerepét!"

Ugyan ilyen "hülye" rendező valóban nem akadt, de a Józsaf Attila színházban hosszú időre megtalálta a helyét. Már az 1978-as diplomaátadás évében oda szegődött, és 34 éven keresztül, egészen 2012-ig dolgozott a teátrumban. A színházban négy igazgatót "fogyasztott": 1978–1982 között Miszlay István, 1982-től 1990-ig Szabó Ervin, majd 2010-ig Léner Péter, 2010-től pedig Nemcsák Károly. 

Saját bevallása szerint ugyan nem szeretett igazán szöveget tanulni, a színházban töltött évek alatt a legkülönfélébb szerepeket alakította. Örömmel vetette bele magát a munkába akkor is, ha prózai, komoly szerepről volt szó, ám számtalanszor bizonyította kiváló komikusi képességeit is. Olyan művek színpadra vitelében vett részt, mint a Móricz Zsigmond - Légy jó mindhalálig, Shakespeare - Ahogy tetszik, vagy éppen a József Attila Színház egyik korszakos sikerdarabja, a Balfácánt vacsorára.

(A színész második feleségével, Kocsis Judittal, forrás: József Attila Színház)

A színház 2011-ben - anyagi okokból - megszűntette önálló társulatát, melyet követően Józsa Imre szabadúszóként folytatta karrierjét. A Népszava megemlékezése szerint ez a helyzet nagyon megviselte, komoly negatív változásként élte meg. Szerencsére kapott lehetőséget az akkor éppen újkori szárnyait bontogató Játékszínben, ahol több darabban is játszott (Primadonnák; És már senki sem, avagy a Tíz kicsi néger; Szőke ciklon). 

"Számítanak még a munkámra, és ez egy jó érzés"

Pályája alatt több, mint 30 filmben és sorozatban szerepelt, a közönség legnagyobb örömére. Már a főiskolás évek alatt megtalálták komolyabb szerepek. Még tanult, mikor már Árva Pált játszotta az Isten is János című filmben. Első főszerepét a diploma utáni évben kapta, A nagyenyedi két fűzfa című filmben. A Jókai regényből készült mű másik két főszereplője Sinkovits-Vitay András és Józsa Imre későbbi felesége, Málnai Zsuzsa voltak. 

(Sinkovits-Vitay András és Józsa Imre, fotó: Csabafi Attila)

Filmes pályafutásának csúcsának a Petőfit tartotta, a költőről elnevezett filmsorozat főszerepét játszotta el hat részen keresztül. A szereposztás szinkronos szemmel egészen elképesztő sztárparádé: Józsa Imre mellett Molnár Piroska, Szersén Gyula, Tyll Attila, Helyey László, Zenthe Ferenc, Balázs Péter, Kránitz Lajos, Láng József, Tordy Géza, Velenczey István és Csákányi László tűntek fel kisebb-nagyobb szerepekben. 

Ha viszont sztárparádé, akkor életművéből nem hagyhatjuk ki a magyar filmgyártás egyik leginkább megosztó, ám időközben kultfilmé vált darabját, a Magyar Vándort. Herendi Gábor 2004-es filmjében a színészek színe-java feltűnt, tökéletes körképet adva a szakmáról. A valóságos szinkronparadicsom egyik epizódszerepében, recepciósként láthattuk Józsa Imrét. 

A színész emellett olyan produkciókban is játszott, mint a Linda, a Szomszédok és a Gálvölgyi Show. Utolsó filmes munkája a Mi kis falunk című RTL-sorozat pilotja volt, amely ebben a formában már nem kerülhetett adásba. Eredetileg a közmunkás Szifont alakította volna, ám betegsége miatt már nem tudta vállalni az éles forgatást - szerepét Debreczeny Csaba vette át.

"Imádom a húsos barackot"

Az ISZDB adatbázis szerint közel 800 szinkronban hallhattuk, melyek közül legtöbbször Nicholas Cage, Rob Schneider és Chevy Chase magyar hangja volt. Legfőbb szinkronos partnerének egyértelműen Nicholas Cage számított, akivel több mint 39 alkalommal "dolgoztak együtt." Első közös filmjükkel kapcsolatban nincsen biztos információnk: valószínűsíthető, hogy Lakos Éva szinkronrendező hozta őket össze a Sorsjegyesekben, amelyet követően azonban folytatódott a trend - ahány film, annyi féle színész kapta Cage szerepeit. 1996-7-ben (a szinkronizálás pontos dátuma nem ismert), a Szikla című filmben változott meg a helyzet. A Cage és Sean Connery duóját felvonultató blockbustert követően nem volt kérdés, hogy ki kapja a diszpót. Ezt követően Cage karrierje meredeken ívelt felfelé és Józsa Imre hangjával felvették a moder magyar szinkron egyik legtöbbet idézett mondatát, a Csankó Zoltánnal közösen készített Ál/Arc című filmhez.

Ugyan Józsa Imre Nicholas Cage nem minden döntésével értett egyet, de szerette amerikai kollégáját szinkronizálni: "Ha tudnék vele személyesen beszélni, elmondanám neki, hogy tessen olyan forgatókönyveket választani, ami hozzá méltó. Mert régen Cage nagyon jó filmeket csinált. Aztán jött a Varázslótanonc és a Szellemlovas... De a mai napig sem érzem hátránynak a közös munkát, sőt inkább örülök neki." Közös filmográfiájukban olyan nevek szerepelnek, mint a Con-Air - A fegyencjárat, a Next - A holnap a múlté, a Nemzet Aranya-filmek vagy a Fegyvernepper. Érdekesség, hogy pont Cage legjobbnak tartott filmjét

Rob Schneiderre először Mohácsi Emil hívta ki, és bár a Józsa Imrével készült interjúkból arra következtethetünk, hogy messze nem az altesti humor volt a kedvence, rendre megtalálták őt a legelvetemültebb színészek. Míg Schneidert 18 alkalommal magyarította, a szintén hasonló eszköztárral operáló Ken Jeongot hatszor. Utóbbit azért is érdemes megemlíteni, mert legutolsó munkája, a Pofázunk és végünk Miamiban hozzá kötődik. 

A 14-szer szinkronizált Chevy Chase vidámsága és humora már sokkal inkább idézi Józsa Imrét, aki olyan filmekben szólaltatta meg, mint a Családi Vakáció, a Kémek, mint mi, vagy a Hóból is megárt a sok. Hogy az első időkben mennyire nem volt szakmai konszenzus a magyar hangot illetően, azt az mutatja, hogy Chevy Chase-t még Gálvölgyi János is szinkronizálta egy alkalommal.

Józsa Imre elején még több sorozatszinkront vállalt (természetesen a korszakos sorozatokban, mint a Magnum, a T.J. Hooker, Beverly Hills 90210, és a Miami Vice is mind számítottak munkájára), később egyre inkább mozifilmekben hallhatta őt a közönség. Elmondása szerint mindig igyekezett kirostálni a rossz filmeket vagy a kellemetlennek ígérkező munkákat. Mégis egy sorozat volt az, amely őt igazán ismertté és közkedveltté tette a nézők körében. A Vészhelyzet epizódjait 15 évadon keresztül az egész ország követte, és bár a Józsa által megszólaltatott Dr. Green a 331 részből csak 182-ben volt jelen, a szinkronizált karakter a közönség abszolút kedvencévé vált. Anthony Edwards-nak később még több alkalommal is kölcsönözte a hangját, többek között a Zodiákusban és a Top Gunban.

Számos mára már kultfilmnek számító alkotás kötődik a nevéhez, melyeket nehéz is lenne mind felsorolni, azonban a teljesség igénye nélkül néhányat egyszerűen muszáj megemlítenünk: Én a vízilovakkal vagyok, Brian élete, Rendőrakadémia 2-3-4-5-6. (Proctor százados, később hadnagy, majd a hatodik részben Lassard), ő volt "Tintás" Barnes, Cliff apja a Dallas előzményfilmjében, Három férfi és egy bébi, Farkasokkal táncoló, Ford Fairlane kalandjai, Nagymenők (Tommy DeVito), Dupla dinamit (Jean-Claude Van Damme hangjaként), Terminátor 2. (T-1000), Jöttünk, láttunk, visszamennénk (a zseniális nevű Jacques-Foches, a bolondos), Drakula halott és élvezi (Renfield szerepében), Austin Powers-filmek (a címszereplő és Dr. Genya hangjaként), Bérbosszú Bt., Múmia (Beniként), Bérgyilkos a szomszédom-filmek (a Gogolak család aktuális vezetői), Amerika Kapitány - Az első bosszúálló (Erskin professzor), Másnaposok-filmek (Mr. Chow).

Különleges hangját rendkívül széles skálán használta, így nem véletlen, hogy rajzfilmek kapcsán rendre felmerült a neve. Ő volt a Mesélő az Aladdinban, Leonardo hangja a Tini Nindzsa Teknőcökben, Mr. Garrison a South Park filmben és több évadig a sorozatban is, több alkalommal pedig Tapsi Hapsit szinkronizálta. Részben ide tartozik, hogy ő vette át C3PO szerepét Maros Gábortól a Csillagok háborúja-filmekben és a karaktert a rajzfilmes epizódokban is haláláig szinkronizálta. 

Józsa Imrére különösen igaz, hogy a közönség minden tagja kedvelte valamiért: erős szinpadi jelenlétéért, humoráért a színházban és a szinkronban. És bár az interjúk alapján egy, a munkáját igazán szerető ember képe rajzolódik ki elénk, magánéletében sem volt tétlen - szeretett motorozni és horgászni.

A Jászai Mari-díj (1988), a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997), és a Kaló Flórián-díj (2012) mellett, életének utolsó évében a Játékszín életműdíját is átvette. Ekkor még úgy nyilatkozott, hogy nagyon szeretne meggyógyulni, mert tudja, hogy van még dolga a színpadon. Sajnos ezt a harcot elveszítette betegségével szemben, de az égi színpad egy hatalmas, legendás művésszel gazdagodott. 

Emlékezzünk rá egyik utolsó interjújával, amelyben számtalan kulisszatitkot mesélt a szinkronról:

(Borítófotó: 24.hu)