Ma, január 5-én van 30 éve annak, hogy a Magyar Televízió bemutatta a Gumimacik című sorozatot. A 65 epizódos szériát Amerikában a szombat reggeli műsorsávban kezdték el játszani 1985-ben, nálunk viszont 1991-től vasárnap délután 4 órakor adták két másik sorozat társaságában.
Emlékeztek még, hogy hogyan kezdődött a Walt Disney bemutatja?
Na és a Gumimacik főcímdalára is emlékeztek? Nem más énekelte, mint ,,István, a király", avagy Varga Miklós.
A Gumimacik volt az első Disney-sorozat, és nem véletlen az áthallás a gumimaci, mint édesség és a macik története között: 1984-ben a Disney frissen megválasztott vezérigazgatója, Michael Eisner valami újat szeretett volna mutatni. A gyermeke egy táborban gumimacikat evett, ekkor jött az ötlet, hogy színes medvék legyenek a főszereplők az új sorozatban. A tervezők nem voltak elragadtatva az elképzeléstől, sőt, de mint tudjuk, Eisnernek bejött az ötlet.
A projektre szánt pénz nem volt túl sok, így minimális finanszírozásból kellett kihozni a legjobbat. Mivel minden erőfeszítés ellenére sem voltak teljesen elégedettek az animációval, sokan javasolták a cégtől, hogy a Disney neve nélkül jelenjen meg a sorozat, ám Eisner nem hagyta, mert további tervei voltak: a Disneylandekben is be akarta mutatni a figurákat. Végül maradt a név, és nem is jártak rosszul vele, mert a Gumimacik nem várt sikert arattak.
A rajzolók nagyjából 20 ezer rajzot készítettek epizódonként, és ez kiugró számnak számított, mert egy 10-12 perces rész egy hasonló, nem Disney-sorozatban ,,csupán” 12 ezer rajzból állt.
A Gumimacik magyar verziójában a korszak legnagyobb színészei szinkronizáltak, nézzük, kik voltak ők!
A Macik
A morgós Gruffit Balázs Péter szinkronizálta, akit számtalan rajzfilmből ismerhetünk, többek közt a Szépség és a Szörnyetegből, a Macskarisztokratákból vagy a Susi és Tekergőből is. Horkai János jellegzetes hangján szólalt meg Zummi, a Gumimaci-kódex őrzője és tudója. A színésznek több, mint ezer szinkronmunkája van, egyik legismertebb szerepe a Polip című sorozat Alfredo Ravanusa karaktere. Grammit Feleki Sári szólaltatta meg, aki a sorozat után pár évvel, 1995-ben sajnálatos módon elhunyt. Rá szinkronból a Házibuli Poupette-jeként emlékezhetünk.
Ma már George Clooney-val kötjük össze Szabó Sipos Barnabás hangját, pedig a ’90-es évek elején kedvesen dörmögött Tummi szerepében. Györgyi Anna főiskolai évei után szinkronizálta Sunni-t, míg a mára már rendezővé vált Tóth Barnabás volt az, aki Cubbit, a rózsaszín kis mackót formálta meg hangjával.
A gonoszok
A Gumimacikból tanultuk meg a ,,zsarnok” kifejezést, és ugyan nem feltétlenül tudtuk, hogy pontosan mit jelent, abban bizonyosak voltunk, hogy Igthorn herceg az. A karakterhez hozzájárult egy jellegzetes hang, mégpedig Csurka Lászlóé. Gyakran hallhattuk még a Petrocelli című sorozatban Pete Ritter szerepében, és a Négy páncélos és a kutya című sorozatban az egyik főszereplőt, Gustlikot szólaltatta meg. Hangja már-már összenőtt George Kennedy-ével, akin Láng Józseffel osztoztak.
A ,,feneséges henceg” több szörnnyel volt körülvéve, akik közül a legemlékezetesebb kétség kívül ,,Gyagyás Tódi” volt. A csúnyácska, ám kétségkívül szerethető kis lényt a József Attila Színház művésze, Botár Endre szinkronizálta, kinek játéka bizonyosan hozzátett ahhoz, hogy Tódit minden tulajdonsága ellenére a szívünkbe zártuk.
Erről a kedves karakterről beszélgettünk a színművésszel, a beszélgetés során még az egykori köztársasági elnök, Göncz Árpád is szóba került.
Fotó: József Attila Színház
Szinkronjunkie: A ma már Csíkszeredához tartozó Csíktaplocán, Erdélyben született és élt egészen 1968-ig. Nézőként mi az első emléke a szinkronról?
Botár Endre: Nagyváradon voltam színész, és onnan is fogható volt a Magyar Televízió adása, úgyhogy rengeteg szinkront és magyar filmet láttam. Itt ismerkedtem meg a kor nagyjaival: Sinkovits Imrével, Básti Lajossal, Kálmán Györggyel, és a többiekkel.
SzJ: Mi volt az első szinkronszerepe?
BE: A legelső szinkronom a Pannónia Filmstúdióban volt. Csodálatos hely hírében állt: öt műterem volt, és a legnagyobbak is kijártak oda dolgozni. Amikor átjöttem Magyarországra, jelentkeztem, és a gyártásvezető, Kamarás Annamária Lujza hívott az első szerepemre. Egy táncost alakítottam az Anna Kareninában: annyi volt a szövegem, hogy ,,szabad”. Nálunk Erdélyben nem tanítottak szinkronizálni, így teljesen új helyzetben találtam magam. Somogyvári Rudolf és Szabó Ottó voltak rajtam kívül a műteremben, én pedig nem tudtam, mit kell csinálni, ezért belemondtam a tömegbe, hogy ,,szabad”. ,,Csináljuk már kérem, ki a táncos?!” – kérdezte Somogyvári Rudolf. Bemutatkoztam neki, odajött az asszisztens, elmondta, hogy mikor mondjam a szöveget, és így már gond nélkül ment.
SzJ: Az egyik rendező barátja azt mondta, hogy azért jó Önnel dolgozni, mert kabaréban, vígjátékban és szomorújátékban is ,,bevethető”. A szinkronban – ezzel szemben – az elesett és mókás karakterek jutottak. Mi lehet ennek az oka?
BE: Az igazán erős karakterrel rendelkező figurákat a legjobb játszani, legyen szó színpadról, vagy szinkronról. A vágott szemem miatt rengeteg kínait szinkronizáltam, de a rendezők részéről bizonyára hozzájárult a választáshoz az is, hogy mit látnak bennem. A nagy karaktereket olyanok szinkronizálták, mint Szersén Gyula, Fülöp Zsigmond, Sztankay István és még sorolhatnám, mert erre volt hangjuk. Nekem arra, hogy kisebb, de jellegzetes karaktereket szólaltassak meg: voltam például fülzsír is, de leginkább a gonoszokat szerettem, mert azok mindig ,,valamilyenek” voltak.
SzJ: 1991-ben egy igazán különleges karakter, Tódi szerepét kapta meg. Emlékszik rá, hogy hogyan?
BE: A Gumimacik alkalmával volt életem első castingja, amikor is a hangot kiküldték a Disney-nek, akik kiválasztották, hogy kik szinkronizálják a szereplőket. Nagyon boldog időszak volt ezeket a gyönyörű meséket szinkronizálni. Nem gyilkoltak benne, hanem egy szörpért harcoltak: bátran meg merném mutatni a gyerekeknek, ellentétben a mai mesékkel.
SzJ: 65 részes volt a sorozat, melynek többségében szerepelt. Mennyi ideig tartott akkoriban felvenni egy ilyen hosszú rajzfilmsorozat szinkronját?
BE: Akkoriban rengeteget szinkronizáltam, úgyhogy nem tudnám megmondani, hogy mennyi ideig tartott a munka. Általában a próbák és az előadások után, éjszaka szinkronizáltunk. Somló Andrea volt a szinkronrendező, és egy orosz fiú, Vitya a hangmérnök, a csodás nyelvezetet pedig Somló Éva, Andrea anyukája alkotta.
SzJ: Ezek szerint neki köszönhetjük a ,,feneséges henceg” kifejezést.
BE: Olykor bakiztunk, és kivett belőle vagy saját ötletet is hozzáadott, így jött létre ez a mára klasszikussá vált összetétel. Nagyon szerettük ezt a munkát, mert minőségi volt. Nem véletlenül mondták, hogy a magyar szinkron világhírű. Akkoriban a gyártásvezetők mindenhez értettek, beleértve a szinkron technikai részét is: az alapoktól kezdve mindent megtanultak. Nyelvpótlékot is kaptunk, úgyhogy ha valami hiba benne maradt a felvételben, és újra kihívtak, plusz pénz járt érte.
SzJ: Hogyan kapcsolódik az egykori köztársasági elnök, Göncz Árpád, Tódihoz?
BE: Elérkezett az életemben a pillanat, amikor megkaptam a Köztársasági Érdemrendet. A Parlamentben adták át, eszméletlen nagy emberek ültek a történelmi zászlók alatt. Elérzékenyülve álltam, amikor a fogadáson Árpi bácsi odajött hozzám, és intett a feleségének, hogy jöjjön oda, majd azt mondta nekem: ,,a feleségem annyira szereti a Tódit, beszélj úgy, mint ő!” Én tehát a Parlamentben, szépen kiöltözve, azt mondtam, hogy ,,Feneséges Henci, a csupa-csupa ész Tódi zsámolyod szeretne lenni!” Ennyire népszerű volt ez a szerep, és a mai napig előfordul, hogy leszólítanak miatta: legutóbb épp a Velencei-tó kellős közepén.
SzJ: Nagyon köszönjük a beszélgetést, és kívánjuk, hogy még sokszor előforduljon ehhez hasonló!
Tódi volt az egyetlen kicsi szörny, társai sokkal nagyobbak voltak nála. Ők ritkán beszéltek, így hangjuk változó volt. Többek közt Kránitz Lajos, Beregi Péter, Balázsi Gyula és Hollósi Frigyes is hangot adtak a szörnyeknek.
Az emberek közt három főbb szereplőre emlékezünk: Dunwin várának uralkodója, Gregor király, aki higgadt és bölcs volt, így tökéletesen passzolt hozzá Sinkó László hangja. Lánya, Calla szőke hajfonatát minden kislány irigyelte a ’90-es évek elején. Őt Somlai Edina csilingelő hangján hallhattuk megszólalni, aki a Csipet Csapatban Sziporkát is szinkronizálta. Cavin a gumimacik jó barátja volt, akinek úgy gondolták, hogy Petrik Péter lesz a legjobb választás.
Úgy elkapott a nosztalgia, hogy egy egész epizódot megnéznétek? Ezen ne múljon!
Mi sokat meséltünk, most Ti jöttök! Mondjátok el, melyik volt a kedvenc epizódotok!
