Nem olyan egyszerű a helyzet, mint mondjuk húsz-harminc évvel ezelőtt volt, amikor az akkori Színművészeti Főiskolán stúdiógyakorlat közben kiderült, ki az, aki szeretne és tud is jól szinkronizálni. Aki így "járt", annak a színpadi és filmes munkái mellett nagy presztízst jelentő szinkronszínészi feladatai is lettek. Ma már más időket élünk, egyrészt csupán filmek és sorozatok szinkronizálásából nem lehet megélni, mert a fizetések jó pár évtizede nem követik a piacot és nem növekedtek (erről beszélgettünk egy korábbi interjúnkban Szalkai-Lőrincz Ágnes szinkrondramaturggal), másrészt pedig naponta jelennek meg újabb és újabb filmek, amiket viszont elérhetővé kell tenni a magyar közönség számára.
Az, aki otthon van valamelyest a magyar szinkron világában, könnyen felismeri a legnépszerűbb felnőtt színészek hangjait és neveket is tud hozzájuk kapcsolni. De vajon hogyan és kikből lesznek a gyerekhangok a filmekben, és mi lesz akkor, ha a mostani színészeink nem vállalnak majd több munkát? Hogyan lesz valakiből jó szinkronszínész, egyáltalán mi az, hogy "jó"? (Hozzáteszem, hogy az egyszerűség kedvéért használom a szinkronszínész kifejezést, mert sokan szeretik leszögezni, hogy ilyen foglalkozás nincs, "csak" színész van, aki szinkronizál is.)

Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekkel kerestem meg a budapesti székhelyű Talent Studiot, akik fő profilja „a hazai szinkronszakma utánpótlásának felkutatása, kinevelése és a szakmában való elhelyezése.” Körülbelül nyolctól húsz éves korig foglalkoznak gyerekekkel és fiatal felnőttekkel, oktatóik között csupa elismert színművészt találunk, akik különböző tárgyakra, készségekre tanítják a képzésen résztvevőket.
A Studio 2016-ban jött létre Hován Nikolett vezetésével, aki azelőtt is a médiában dolgozott, így volt rálátása a szinkronszakmára. Miután több helyről is úgy értesült, hogy a gyerekhang utánpótlás komoly problémát jelent, úgy döntött, hogy belevág. Szokol Péter művész urat emelte ki, mint fő támogatót és nagy segítséget a kezdetekben, aki beajánlotta más művészekhez, rendezőkhöz, így alakult ki a kezdeti gárda olyan neves oktatókkal, mint Kautzky Armand, Kökényessy Ági, Lippai László, Faragó József, Nikodém Zsigmond, Szalay Csongor vagy Czető Zsanett. Ez a mag bővült a későbbi hónapok során olyan nevekkel, mint például Balázs Andrea, Harcsik Róbert, Kerekes József vagy Gesztesi Károly, a legutóbbi szerződéseket pedig Szulák Andreával, Kiss Erikával és Faragó Andrással kötötték.
A kezdeti célokhoz képest ma kicsit szerteágazóbb képzést kapnak a gyerekek a négy hónapos tanfolyam során, nem csak a szinkronizálásba tanulhatnak bele, hanem egy olyan alapvető tudást kapnak, melyet az élet bármely területén fel tudnak majd használni. Ahogyan Nikolett fogalmaz: “a kommunikációfejlesztés, beszédtechnika-tréning, etikett akkor is fontos egy gyerek számára, ha mégsem ebben a szakmában helyezkedik el.”

SzinkronJunkie: Hogyan lehet hozzátok bekerülni, és mire számítson az, aki jelentkezik?

Hován Nikolett: A beiratkozást minden esetben megelőzi egy felvételi, melyet egy színész kollégánk vezényel le, ahol különböző feladatokon keresztül méri fel a jelentkezőt. Ami nagyon fontos szempont, hogy hogyan tud olvasni a jelentkező, mert sokszor látjuk, hogy ez komoly problémát okoz akár 16 éves gyerekeknél is. A castingon 1-től 5-ig pontozzák őket a feladatok alapján, hármasig nem felelnek meg és ebben az esetben sajnos el kell őket küldeni. Akiknek felkínáljuk a képzés lehetőségét, azokkal négy hónapon keresztül, hétvégente foglalkoznak a színészek, rendezők, művészek. Az első, alapozó órák itt bent zajlanak nálunk, ezek elsősorban színészmesterség órák, beszédtechnika, szinkrontörténet, önbizalomfejlesztés, majd ezzel az alappal indulnak tovább a stúdiós foglalkozásokra. A képzés végén van egy záróvizsga, amit szintén egy rendező, illetve színész visz végig a gyerekekkel. Ilyenkor oklevelet kapnak, valamint a képzés ideje alatt kétféle portfólió is elkészül róluk, egy hanganyagos, amivel szinkronmunkákra tudjuk őket közvetíteni, illetve egy képanyagos, ami az egyéb típusú szereplésekhez szükséges - például sorozatok, tévéműsorok. Az alapképzésen és a vizsgán nyújtott teljesítmény összessége az, ami alapján felajánljuk nekik a mesterképzésre való lehetőséget. Ezt nagyon fontos tudni, mesterképzésre csak az alapképzésünk elvégzése után lehet jelentkezni.

SzJ: Mennyiben több a mesterképzés az alapnál?

HN: Két nagy különbség van: az egyik, hogy a mesterképzésen emelt számú stúdiós órájuk van a gyerekeknek, sokkal intenzívebben gyakorolnak, sokkal tematikusabban le van bontva az anyag. Alapképzésnél műfaj szerint vannak bontva a stúdiós órák, például vígjáték, akciófilm, rajzfilm, a mesterképzésnél pedig maga a színészmesterség van szétbontva, például akcentusokkal foglalkoznak.

SzJ: A képzés elvégzése után két évig utánkövetés zajlik nálatok, ezt hogy kell elképzelni?

HN: Már a képzés maga ebből a szempontból is érdekes a gyerekeknek, hiszen olyan embereket ismernek itt meg közvetlenül, akik aktívan dolgoznak a szakmában. Ez nagyon nagy előny számukra, hiszen három különböző rendezővel dolgozunk, így három különböző stúdióval (SDI Media, MaFilm, Pannónia), akik már az órák alatt is felfigyelhetnek gyerekekre, akiket egyből visznek. A képzés befejezése után még további két éven keresztül vállaljuk az utánkövetésüket, illetve közvetítésüket a különböző szerepekre. Két kollégánk foglalkozik ezzel, és mindent megtesznek azért, hogy minél több lehetőséget tudjunk biztosítani. Vannak olyan szereplési lehetőségek, amikkel közvetlenül keressük meg őket, illetve van az a verzió, amikor meg vannak hirdetve munkák, castingok, amikre a munkacsoporton keresztül tudnak jelentkezni, ilyen esetekre természetesen nincs százszázalékos ráhatásunk, hogy kit fognak választani.

Szajkó Gábor, a Studio kreatív menedzsere hozzátette: “A lehetőség a legfontosabb, amit biztosítunk nekik, hiszen máshogy nem jutna el hozzájuk az információ. Ebben a szakmában a kapcsolatokon múlik minden, és mi ezt adjuk nekik. Rengeteg példa volt arra, hogy valaki eljutott általunk egy castingra, és utána hívták őt tovább, kinyílt neki száz ajtó, mert meglátta akkor épp munka közben egy operatőr, rendezőasszisztens, rendező, egy kolléga.”

Az utánkövetés sikerességéről maguk a gyerekek meséltek nekem.
Kobela Kírát már kiskorában érdekelte, hogy hogy lehet, hogy a rajzfilmfigurák beszélnek, mikor valójában nem is léteznek. Az édesanyja találta a Studio hirdetését, eljöttek felvételizni, és a többi (hogy egy közhellyel éljek) már történelem. Nagyon szeretett ide járni, és elmondása szerint egy órát sem tudna kiemelni a többi közül, mert egyformán szerette azokat.  Kíra fiatal kora és ebből következően eddigi pályafutásának rövidsége ellenére (hiszen csak tavaly kezdte a szinkronizálást) már 46 szinkronmunkával büszkélkedhet, és anyukája szerint egyre többet hívják a stúdiók. Hallhattuk az Én, Tonyában, a 12 katonában, az Időcsavarban, a Felhőkarcolóban, vagy például a Tomb Raiderben is. Főszerepeket is tudhat magáénak, ő szinkronizálta például a nemrégiben a mozikba került Instant család című filmben a család legkisebb lányát, Litát. Érdemes lesz figyelni rá a későbbiekben is!

Császár Róbertet is a filmek és szinkronhangok iránti érdeklődése hozta el a Studioba, ahol aztán Deák Fruzsinával és Horváth Csongorral találkozott a felvételijén. „Kaptam egy szöveget, és megkértek, hogy olvassam fel. Aztán különböző érzelmekkel kellett felolvasnom ugyanazt, nagyjából errőlt szólt, illetve beszélgettünk arról, hogy miért szerettem volna idejönni.” Elmesélte, hogy két fontosabb munkája két sorozat volt, melyekben apróbb szerepeket szinkronizált, az egyik az Anyaság túlsúlyban, a másik pedig a Ha szólít a szív volt. „Nem olyan ismert sorozatok, de nagyon jó érzés, hogy benne vagyok a képsorok között.” Anyukája szerint Róbert bátrabb is lett a képzésnek köszönhetően, és sokkal nyitottabb azóta mindenre.

Terdik Sára volt diákuk is az édesanyján keresztül értesült a casting lehetőségéről, és úgy gondolta, ha ez nem olyan válogató, ahol közlik vele, hogy „majd visszahívunk”, és aztán sosem keresik többet, hanem helyette legalább kap kritikát, akkor mit veszíthet a jelentkezéssel? „Abszolút megérte, csak jó tapasztalataim voltak, és az egyik legjobb barátnőmet itt ismertem meg. Az egész azon múlik, hogy hogyan viszonyulunk a kritikához, és ha megfogadjuk a profik tanácsait, akkor nem csak a szinkronban csinálhatunk meg bármit, hanem például szerepléssel kapcsolatban is. Mert olyan emberektől tanulhatunk itt, akik olyan nagy nevek a szakmában, hogy minden órán leesett az állam. Abszolút megérte ide járnom, főleg így, hogy hívnak is dolgozni, nagyrészt azok a rendezők, akik tanítottak, például Faragó József vagy Nikodém Zsigmond, ami hatalmas élmény.” Főleg tömegekhez szokták hívni, mert elmondása szerint 16 éves lányhangból elég sok van, de szereti ezeket a munkákat, mert ott jól meg lehet tanulni improvizálni. Hallhattuk ők például a Napsugár (Sunny Day) rajzfilmsorozat egy-két kisebb szerepében, a See Dad Run sitcomban, és a Patrick című animációs mozifilmben is.

Ruszkai Szonja nagyon szeret színészkedni, emiatt érdeklődött a Studio szinkronképzése iránt, amit már lassan két éve végzett el. „Voltak időszakok, egy-két hónap, amikor egyáltalán nem hívtak dolgozni, aztán újra előkerült a dolog, és akár heti háromszor-négyszer mentem különböző stúdiókba, most is ez a jellemző.” Például a Grace klinikában is hallhattuk Szonja hangját, valamint ő volt a Kardashian család reality-jében Kylie Jenner hangalámondós szinkronja, ami neki azért volt érdekes, mert mégiscsak egy ismert közszereplőről van szó, de ezen kívül a sorozat minőségét inkább nem szerette volna taglalni.

Négyükön kívül természetesen rengeteg gyerek és fiatal végezte el a Studio képzését 2016-tól kezdve, akiket számtalan filmben hallhattunk kisebb-nagyobb szerepekben, olyan filmekben, mint például: Vaiana, Insidious, Rocksuli, Profilozók, Vámpírnaplók, Tulipánláz, Rossz anyák 2, Johnny English újra lecsap, Az, Üveg, Alita, a harc angyala, Az igazság ligája, Gotti, A Grincs, Énekelj!, Az Emoji-film és Az igazi csoda. A tévéképernyőn pedig a Korhatáros szerelem, a Jóban-rosszban és a Bogaras szülők szereplőgárdáját erősítették.

SzJ: Van szerinted alapja annak, hogy sokan nem tartják egyenértékűnek azokat a szinkronizálókat, akik mindenféle előképzettség nélkül "csak" egy ilyen képzést végeznek el, azokkal, akik Színművészeti Egyetemet?

HN: Egyszer megkérdeztem egy színésznőt, aki szintén ezt mondta, hogy ezért nem jön ide tanítani, és azt válaszoltam, hogy értem, de ennyi idős gyereknek hogyan és honnan lenne? Ez a legelső válaszom, mivel gyerekekkel foglalkozunk, nem lehet ilyen előképzettségük. Ez az egyik fele, a másik pedig, nem tudom pontosan, hogy ez így van-e jelenleg, de régen sokkal mélyebben és komolyabban tanították a szinkront a Színművészetin. Amikor 2016-ban elindítottam a Studiot, azokat az információkat kaptam, hogy évek óta nincs abban az értelemben vett szinkronképzés, amire szükség lenne, és ilyen értelemben lenne gyakorlatias, mint a miénk. Olyan nagy múltú rendezőkkel, hangmérnökökkel dolgozunk együtt, akik által sokkal többet tudnak fejlődni a gyerekek, mint hogy most azon vitatkozzunk, hogy kinek milyen papírja van, vagy nincs. Az, hogy itt vannak négy hónapig, valamilyen szintű pályaorientáció is nekik és természetesen abszolút támogatjuk őket abban, hogy miután korban egyáltalán felvételizhetnek, akkor menjenek tovább, jelentkezzenek az egyetemre.

A "Színművészeti kontra szinkronképzés" vitaindító kérdést feltettem a Talent Studioban tanító színművészeknek is, Lippai Lászlótól például ezt a választ kaptam:

"Gondoltam, hogy valami hasonló kérdést fel fogsz tenni, és tudod mire jöttem rá? Hogy sokkal jobb, mint a Színművészeti Egyetem, bizonyos szempontból persze. Azon túl, hogy itt nincsenek olyan szaktárgyak, mint amiket mi tanultunk annak idején, például pszichológia, filozófia. Ebben az iskolában azt látom, hogy olyanok is kedvet kapnak (mint én), akik még nem próbáltak ilyet, és van nevük a szakmában. Azt gondolom, hogy Budapesten rangosnak számít ebben a stúdióban dolgozni, ebben a közösségben, látod milyen jó a brigád, nagyon szeretünk itt lenni. Úgy érzem, hogy a művészi, szakmai képzés legalább olyan szintű, mint az egyetemen.  Dolgoztam már együtt olyan Kossuth-díjassal, aki egy tekercs után azt mondta, hogy ő ezt nem tudja csinálni. Ezt a szakmát meg kell tanulni, nem úgy van, hogy bejövünk az utcáról, és “Vegyünk, felvétel, felvétel”. Ez egy komoly szakmai munka, akárcsak egy filmszínészé, csak más területen. A szinkron is nagyon igényes, legalábbis a mi generációnk még azt mondja, hogy ha egy bizonyos tekercs nem olyan minőségben szólal meg, mint ahogy szeretném - mert magamnak jobban hiszek, mint a rendezőnek, aki nézi az órát - akkor addig nem járulok hozzá a kiadásához."

Ha érdekel, hogy Balázs Andrea, Faragó József és Gesztesi Károly mit gondolnak erről a témáról, arról, hogy mitől lesz jó egy szinkronszínész, valamint arról, hogy mi lehet az oka a magyar szinkron hanyatlásának, akkor olvassátok az interjú hamarosan megjelenő második részét!

Fotók: talentstudio.hu

Az idő telik, ezen nincs mit szépíteni. A jó hír azonban az, hogy néhány filmen - nagy szerencsénkre - alig fog. Ilyen időtálló vígjáték többek között az idén 25 éves Ace Ventura - Állati nyomoZoo, amely Jim Carrey kiváló arcjátékára és - legalábbis magyarul - még ma is fergeteges szövegkönyvre épít.

Ha már évforduló, akkor nem mehetünk el amellett sem szó nélkül, hogy bár Kerekes József 1994 előtt, a "Csak egy harapás" című filmben már szinkronizálta Carreyt, de mégis ebben a filmben hangolódtak egymásra igazán. Carreyvel akkoriban nem volt könnyű tartani a lépést, azonban bátran állíthatjuk, hogy a magyar változat minden filmje esetében erősebb lett és ez nagymértékben Kerekes József fantasztikus munkájának eredménye.

Nehéz lenne kiválasztani a 10 legjobb jelenetet, hiszen szinte nincsen olyan képsor, amelyen nem nevettük volna szét magunkat. Szubjektív gyűjtés, a sorrend pedig tulajdonképpen mindegy is. Induljon a nosztalgia vonat, utána pedig nézzétek újra a komplett filmet!

10. "Hogyan hálálhatnám meg? Talán a jutalommal..." - Ford Fairlane óta nem akartak ennyien nyomozók lenni :)

9. "Semmi gáz! Pár pillanat és gázt adunk." - Az autós jelenet, amely után egy ideig mindenki "feltámadt, feltámadt" kiáltással üdvözölte a kocsiját.  

8. A jelenetsor, mikor Ventura azt a gyűrűt keresi, amelyikből hiányzik egy bizonyos kő. - A mai vígjátékokban már értelmezhetetlen megoldásokkal, tulajdonképpen a könnyű testi sértéstől a szexuális zaklatáson át a közúti veszélyeztetésig bezárólag mindent megtesz Főhősünk, hogy bizonyítékot szerezzen.  

7. "Ventuuuuraaaaa!! Távozz, Sátán!" - Uri István és Kerekes József legendás párbeszéde a lakbér hiányáról.

6. "...és most lássuk visszafelé!" - Talán az egyetlen jelenet, amelyet kevésbé a szinkron, mint Jim Carrey zseniális játéka tesz igazán viccessé. 

5. "Pancsereeeek! Pancser! Pancser!" - A legendás duplaüvegű erkélyajtó...

4. "Csomagja jött, Uram! Hogy vagyunk manapság? Na, rendicseeeek?" - Főhősünk napsütötte, amerikai utcán focizik egy dobozzal, ami a végén gyakorlatilag dezintegrálódva érkezik meg a címzetthez.

3. "De hát én a nyomkereső vagyok, nem a Batman!" - A 90-es években talán kevésbé érthető jelenet, amely dúskál a popkultúrális utalásokban. 

2. A kígyó... - Columbo felügyelő óta tudjuk, hogy a jó nyomozó az ügy végén nyilvánosan fedi fel a komplett háttérsztorit.

1. "Nem adnál egy Tic Tacot? Ez az én taktikám." & "Tököm bököm csütörtökön!" - A seggbeszélő magyar változata még az eredetit is túlszárnyalta és - többek között - a fenti, még 20 év után is idézett mondatokkal ajándékozott meg bennünket.

Fogadjunk, hogy amikor elolvastátok a cikk címét, nagy valószínűséggel elsőként a "Mennyi?!" vagy pedig az “Olyan régi?!”, esetleg az ezekből következő költői kérdés, az “Ilyen öreg vagyok?” hangzottak el. A forrásokat keresgélve az évfordulós cikkeinkhez bennem is ugyanezek szoktak felmerülni, az öreget mondjuk erősen idézőjelbe téve és kellő iróniával használom, de tény, hogy vannak olyan sorozatok, amelyek annyira időtlennek tűnnek, hogy eszünkbe se jut, mikor is indulhattak. Például nem vágnám rá rögtön, hogy a Family Guy már húsz éve szórakoztat minket - pedig így van.
Magyarországra 2008-ban érkezett meg a társadalomkritikával és helyzetkomikummal teletűzdelt, morbid humorú rajzfilmsorozat, mely az öttagú Griffin család mindennapjairól szól. A Comedy Central kezdte sugározni 2008 őszén, de nagyon sokan már előtte is felfedezték maguknak itthon.
Seth MacFarlane volt a rajzfilm ötletgazdája, aki nem mellesleg több szereplőnek is adja a hangját a sorozatban, és aki a show indulásakor minden idők legfiatalabb vezető producere volt. A Family Guy népszerűségét főleg annak köszönheti, hogy epizódjaiban rendszeresen reagál a közéletre, görbe tükröt állítva a (főleg amerikai) társadalomnak, karaktereinek többsége pedig szókimondó, gyakran bunkó, ennek ellenére szerethető. 
A Flintstones óta ez volt az első olyan rajzfilmsorozat, melyet Emmy-díjra jelöltek. Ha már a díjaknál tartunk, a Parents Television Council 44 alkalommal ítélte neki a "Worst TV show of the Week" vagyis A hét legrosszabb televíziós műsora díjat - ami szerintem elég nagy bók, főleg mert nem gyerekeknek készül a sorozat.
További érdekesség például, hogy Quagmire, ahogyan a jogosítvány-hasonlítgatós jelenetből kiderül, 61 éves (mostanra már 71), és jó kondiját bevallása szerint a répaevésnek köszönheti, Stewie pedig végig egy és háromnegyed.
Számos utalást találhatunk a sorozatban A Jetson család és A Flintstone család rajzfilmsorozatokra, mivel a producer fiatalkorában az egykori nagy hírű Hanna-Barbera stúdiónál dolgozott.
Végül egy kicsit hátborzongató sztori - MacFarlane a másnaposságának köszönheti az életét, ugyanis 2001. szeptember 11-én annak a két gépnek az egyikével utazott volna, melyek becsapódtak a World Trade Centerbe, de későn indult el a reptérre, így lekéste a felszállást.

Sokan és sokat vitatkozunk manapság arról, hogy "jó-e" a jelenlegi magyar szinkron, és bár a "jó" relatív fogalom, valamint nem lehet egy egész szakmát egyetlen jelzővel illetni, abban szerintem a többség egyetért, hogy a Family Guy magyar szinkronja nemhogy jó - zseniális. Egyrészt rendkívüli módon passzolnak a hangok a karakterekhez, másrészt pedig annyira élvezhető és frappáns mind a szöveg, mind pedig a szinkronszínészek munkája, hogy most be is fejezem ezt a mondatot, mielőtt túl csöpögős lenne. A sorozat szinkronrendezője a kezdetek kezdetén Dóczi Orsolya volt, ő válogatta össze remek érzékkel a színészeket, hogy aztán egy összecsiszolódott csapatot kapjunk mi nézők. 
Leginkább a Jóbarátok szinkronstábjához tudnám hasonlítani a színészek népszerűségét itthon. Ezt mutatja annak a videónak az elkészülte és nagy sikere is, amelyben a szinkronszínészek játsszák el a főcímdalt. (Szeretném itt megjegyezni és hálát adni a fordítóknak, hogy a Family Guy nem lett végül Családos csóka.)

Peter Griffin (Seth MacFarlane) - Kerekes József

Nemrég egy tévés interjúban elmondta, hogy azért szereti a Family Guyt, mert szabad, vagyis fajra, nemre való tekintet nélkül mindenkit kipécéz, és emiatt tekinti ezt a sorozatot példaértékűnek. Azt is megtudtuk ebből a beszélgetésből, hogy a felvételek elején ketten együtt voltak Vándor Évával a stúdióban, de annyit nevettek, hogy szétválasztották őket - jó, ez így nem igaz, Kerekes hozzátette, hogy a Disney-rajzfilmek szinkronizálásától kezdve vált szokássá, hogy minden szereplő egyedül mondja fel a szövegét, mert így könnyebb azzal dolgozni, vágni. 

Lois Griffin (Alex Borstein) - Vándor Éva

A művésznő szívesen mesélt nekünk egy kicsit a Loissal való kapcsolatáról, és a "vele" való munkáról.
SzinkronJunkie: Hogyan kapta meg Lois szerepét?
Vándor Éva: Dóczi Orsinak köszönhetem ezt a szerepet. Volt régen a Dadus című sorozat, és abban a főszereplő Fran Drescher hangja voltam. Loisnak ugye az a titka, hogy elég nazálisan beszél, Orsi pedig a Dadus miatt tudta, hogy nekem ilyen hangom van, és direkt ezért adta nekem ezt a szerepet. Én különben találkoztam az amerikai szinkronhanggal, Alex Borsteinnel, akinek magyar gyökerei vannak, és igyekszik minden évben “haza”járni. Elmentünk kávézni, és kérdeztem tőle, hogy hogyan született meg ez a zseniális hang. Azt mesélte, hogy volt egyszer náluk egy nagy családi összejövetel, ahol a nagynénije pont így beszélt, és amikor kiválasztotta a rendező Lois szerepére, megkérdezte, hogy használhatná-e ezt a hangot. Megmutatta, és a rendező pedig azt mondta, hogy tökéletes.
SzJ: Mi volt az első benyomás a sorozatról? Hiszen a Family Guy nem mondható klasszikus gyerekmesének.
VÉ: Nem gondoltuk annak idején, hogy ekkora sikere és tábora lesz. Először nem is tudtam hova tenni, és nem is értettem teljesen, hogy miért kell egy mesében ennyire valóságos embereket rajzolni, és valóságos élethelyzeteket, problémákat megjeleníteni, hiszen a rajzfilm számomra is mást jelentett - például kutya, macska, egyebek. Aztán persze rájöttem, hiszen a rajzban a képzelet szárnyalhat, és minden lehetséges, nem csak az, hogy beszél a kutya, hanem sok minden más is, a sok „butaság”, ami a szereplőkkel történik a Family Guyban (bár nem említette konkrétan, de szerintem mind tudjuk, hogy mire gondol a művésznő, elég csak felidézni Peter kakassal verekedős jeleneteit – a szerk). Szóval érdekes volt, hogy mi lesz belőle, de aztán nekiláttunk megnézegetni, felmondani a szövegeket, és amikor elkezdtünk dőlni a nevetéstől, akkor értettük meg, hogy miért is jó. Az a lényege, hogy nincsenek tabuk, mindenről lerántja a leplet, és amikor nevetünk, kinevetjük azt, amilyenek vagyunk.
Fontos elem a humor mellett még, hogy nagyon sokszor reflektál az amerikai társadalomra.
VÉ: Így van, és annak idején, amikor kezdtük a szinkronmunkát, egy-egy ilyen utalásnál, például Peter kiszólásainál oda volt írva nekünk zárójelben, hogy az épp milyen eseményre utalt, mi történt. De aztán ez abbamaradt, hiszen nekünk a szinkronhoz teljesen mindegy volt, hogy mi miért történik. Lehet, hogy a nézők sem mindig érthették. Sokan vannak, akik megnézik frissen, még eredeti nyelven, ennek ellenére szerencsére sokaktól hallottam, hogy a magyar jobb (nevet). Az is fontos a sorozat sikeréhez, hogy jó szöveget írnak hozzá, és magyarul is nagyon humoros. Nem csak a hangok miatt, akiket választottak, hanem mert a fordítás is remek, talán még egy adag poént tesz rá a magyar változat az eredetire.
Nem furcsa, vagy nehéz, ha Loisnak káromkodnia kell?
VÉ: Nem, sőt, nagyon hiányzik, hogy én nem mondok olyan jókat, mint a többiek.

Stewie Griffin (Seth MacFarlane) - Dolmány Attila

Nem ez az első kisgyerek-karaktere, hiszen a South Park-rajongók Kyle-ként már hallhatták őt, én azonban a két sorozat és a két karakter közül is ezerszer inkább Stewie-t választanám, és bevallása szerint Dolmány Attila is egy kicsivel jobban szereti az utóbbit. Stewie-nak az eredetiben angol akcentusa van, azonban ezt, mint már tapasztalhattuk sokszor, igen nehéz átemelni a magyar nyelvbe anélkül, hogy ne változna át valamilyen furcsa tájszólássá. Még a blog indulásakor készült interjúban így mesélt erről a szinkronszínész: "Muszáj volt egy nagyon kiművelt beszédmodort alkalmazni, hogy minél közelebb kerülhessünk a karakter akcentusához – ezért lett egy arisztokratikus hanglejtése Stewie-nak. Miután kitaláltuk, utána ez elindult magától és most már, hogy nyolc évad lement, ha álmomból ébresztenek, akkor is kijön." Nos, azóta már nem csak nyolc évad ment le, és el sem tudnánk képzelni Stewie-t más hanggal, mint az övé. 

Nem sokan vagyunk olyan szerencsések, hogy betekinthetünk egy-egy szinkronmunka kulisszái mögé, szerencsére a Family Guy szinkronjának elkészültéről akad pár videó az interneten, itt például főként a Brian-Stewie párost, jobban mondva a Schnell-Dolmány párost hallhatjuk és láthatjuk:

Brian Griffin (Seth MacFarlane)  - Schnell Ádám

A több, mint 30 éve a pályán lévő Schnellt hallottuk Nicolas Cage első néhány filmjében, de megszólaltatta már többek között David Thewlist és Al Pacinot is. Brian, a cseppet sem hétköznapi házikedvenc a maga intellektusával a legokosabb az egész Griffin családban. Az eredeti változatban (Peter, Stewie és Quagmire mellett) Briant is a producer szólaltatja meg, és szerintem ez a legkevésbé eltalált hang mind közül - vagy lehet, hogy annyira hozzászoktam és megszerettem a magyar változatban Schnell Ádám Brian-jét, hogy nem tudok elvonatkoztatni tőle. A már említett intellektus sokkal jobban átüt szinkronosan, ami a magyar szövegnek és a hanghordozásnak köszönhető. Alább egy kis emlékeztető:

Chris Griffin (Seth Green) - Hamvas Dániel

A nagyobbik Griffin fiú hangja nem csak szinkronszínész, hanem műfordító és forgatókönyvíró is, neki köszönhetjük például a Verdák és A hihetetlen család magyar szövegét. A színészek közül talán neki kell a legjobban elváltoztatnia a hangját ahhoz, hogy a rajzfilmbeli karaktert kapjuk. Nagyon hasonlít az eredeti, Seth Green által kitalált hanghordozásra.

Meg Griffin (Mila Kunis) - Nemes Takách Kata

Meg Griffin az a karakter, aki több beszólást és szidalmat kap, mint az összes többi szereplő együttvéve, különösen Peter sorozza meg válogatott önbizalomromboló megjegyzésekkel. Apjának köszönheti a nevét is, egy bejátszásból kiderül, hogy Peter viccből Megatronra javította a Meg-et az anyakönyvi kivonaton.
A kamaszlány nem éppen szépségéről híres, ezért is érdekes és aranyos egyben, hogy mind az eredeti, mind pedig a magyar változatban két csinos színésznő szinkronizálja. 

További magyar hangok:
Narrátor - Megyeri János
Glenn Quagmire (Seth MacFarlane) - Seder Gábor
Joe Swanson (Patrick Warburton) - Varga Rókus
Cleveland Brown (Mike Henry) - Kapácsy Miklós
Consuela (Mike Henry) - Forgács Gábor
... és még sokan mások.

A Comedy Central ügyesen meglovagolta a sorozat népszerűségét, és nem csak a főcímet forgatták le a magyar szereplőkkel (ami a legújabb évadoktól kezdve az eredeti helyett hallható a sorozat elején), hanem több jelenetet el is játszottak a rajzfilmsorozatból. Nehéz volt kiválasztani, melyiket emeljem ki közülük, annyira frappáns lett mind.

Fotók: Vígszínház, Femina, Nemzeti Színház, Active Studio.

1959. január 29-én mutatták be a Csipkerózsikát, Walt Disney 16. egész estés rajzfilmjét. A film nagyon sokáig, nyolc éven át készült, hiszen akkoriban még nem létezett számítógépes animáció, így mindent kézzel rajzoltak meg. Walt Disney arra törekedett, hogy az új hercegnőt ne hasonlíthassák össze a nézők a már bemutatott Hófehérkével és Hamupipőkével, így mindenképpen újat akartak alkotni. A készítők nem csupán a képzeletükre bízták magukat, hanem egy élő modellt használtak, így rajzolták le Csipkerózsikát és a mozdulatait:

A kaliforniai Disneylandben látható kastély is a Csipkerózsikából van, ám érdekesség, hogy a disneylandi kastély négy évvel hamarabb elkészült, mint a rajzfilm, így az emberek sokáig csak találgattak, hogy mit is szimbolizál az építmény. A készítők odafigyeltek arra, hogy legyen kihez kötni a történetet, így Fülöp herceg nem más után, mint a most is uralkodó Erzsébet királynő férje – szintén Fülöp herceg után kapta a nevét. A Disney a Csipkerózsika után egy jó időre, egészen az 1989-es Kis hableányig leállt a hercegnős rajzfilmekkel.

A rajzfilmhez két magyar szinkron is készült, 1966-ban és 1995-ben, de az 1966-os szinkronból nem maradtak fenn a munkatársak nevei, így az utóbbit fogjuk alapul venni.

Csipkerózsika – Mary Costa – Bertalan Ágnes

Bertalan Ágnes magyarította nekünk Csipkerózsikát, és ehhez a bájos karakterhez csodálatosan passzolt a magyar színésznő bársonyos hangja. Bertalan Ági kérésemre így emlékezett vissza a filmre: ,,casting alapján kaptam meg a szerepet. Pár jelenetből felvettünk néhány mondatot, ezt kiküldték Amerikába, ahol engem választottak. A dalokból is készülnöm kellett, hiába mondtam, hogy nem tudom elénekelni, felvettünk pár sort. Persze végül egy operaénekesnő, Kertesi Ingrid énekel csodálatosan, hiszek ezek komoly képzettséget és hangi adottságokat igénylő dalok. Egy nap is elég volt a felvételekre, mivel mennyiségre nem sok Csipkerózsika szövege, hiszen hamar elalszik. Egyedül voltam a mikrofon előtt, ez a Disney-nél mindig így van, hiszen így lehet a legpontosabb munkát végezni a felvételnél és az utómunkánál egyaránt. Ha van elég idő egy filmre, akkor jó a partnerrel együtt venni a jeleneteket, de sok esetben tökéletesebb lesz a végeredmény, ha külön vesszük fel, mivel az a dolgunk, hogy a lehető legpontosabban kövessük az eredetit, és ez nem mindig sikerül több emberrel egyszerre. Érdekesség, hogy a Csipkerózsikát pár héten belül visszaküldték Amerikából, és szinte az egészet újra kellett vennünk, mert nem találták elég csilingelőnek a hangomat. Egy kicsit magasabban, kislányosabban kellett beszélnem, mint a saját hangom, és úgy látszik, ez az első felvételeken nem sikerült. Büszkén vagyok Csipkerózsika magyar hangja.”

Kertesi Ingrid

Ahogy Bertalan Ágnes is említette, Kertesi Ingrid operaénekesnő adta Csipkerózsika énekhangját. Gyermekkorom egyik kedvenc dala volt, csodálatosan énekelte a művésznő. Kertesi Ingrid volt Tátika hangja is az Alice Csodaországban című Disney filmben, de hallhattuk az Egérmesében is.

 
Fülöp herceg – Bill Shirley - Csengeri Attila

Csengeri Attila szinkronjainak száma igen csekély, az utóbbi nagyjából 25 évben nem is foglalkozott szinkronnal; inkább (zenés) színpadi darabokban lehetett hallani. Énekhangja viszont jól jött Fülöp herceg esetében, hiszen szép duettet énekeltek Kertesi Ingriddel:

Demóna – Eleanor Audley – Tímár Éva

Nem sok negatív szereplőtől rázott ki a hideg, de Demónától nagyon, és ez Tímár Évának is köszönhető, hiszen rendkívül kimérten beszélt, na és az a sátáni kacaj! Nem is ragozom, hallgassátok:

 Flóra – Verna Felton – Békés Itala

Az amerikai változatban Verna Felton nem csak Flóra tündért, hanem a királynét is megszólaltatta. Nálunk a királyné ,,saját hangot” kapott, mégpedig Vándor Éváét, Békés Italának tehát amerikai kollégájával ellentétben csak egy szereplőt kellett megszólaltatnia.

Fauna– Barbara Jo Allen – Borbás Gabi

A három tündér közül a kedvencem. Nem olyan harsány, mont társai, hanem visszafogott, és kedves, amit Borbás Gabi követte hangban. Külön öröm volt számomra, hogy akárcsak Békés Itala, Borbás Gabi is feltűnt annak idején a Szomszédokban, s mivel akkoriban csak azoknak a magyar színészeknek ismertem az arcát, akik feltűntek a sorozatban, örültem, hogy a három tündér közül kettőt arcról is ismerek.

Fióna – Barbara Luddy – Pálos Zsuzsa

Első élményem Pálos Zsuzsával a mosógép-reklám, hiszen hol volt akkor még a Simpson család! Fióna tündérként egészen más hangszínt hallani Pálos Zsuzsától, mint a megszokott, hiszen se nem Simpsonos, se nem Whirlpool-os, se nem Macskafogós.

Hubert király – Bill Thompson – Szabó Gyula

Szabó Gyulát tényleg nem kell senkinek bemutatni, ha gyerek, ha felnőtt az illető, hiszen hangja végigkísérte életünket egészen a Magyar népmeséktől kezdve a Columbóig. Az egykori  Nemzet Színészéről itt olvashattatok bővebben.

Lipót király – Taylor Holmes – Izsóf Vilmos

Csipkerózsika édesapját Izsóf Vilmos szólaltatta meg, aki a 101 kiskutyában a kutyarabló Jasper hangja is volt, ami a gyerek-fejemben okozott némi összeegyeztethetetlenséget. A húgommal rendszeresen eljátszottuk az alábbi jelenetet, és mindig én voltam Lipót király – mert én voltam a magasabb (akkor még):

Nagyon jó szívvel emlékszem vissza a rajzfilmre, és a karakterekre. Hát Ti? Meséljetek nekünk kommentben!

A “szuperhősfilm” vagy “képregényfilm” mára meghatározó műfajjá nőtte ki magát, annak minden jellegzetességével, technikai hátterével, karakterformálásával és jellemző cselekmény elemeivel együtt. Főként a DC és a Marvel stúdióknak köszönhetjük a felemelkedését, és térhódítását a mozivásznakon, a pénztárakban és a nézők szívében.
Engem is beszippantottak és rajongójukká tettek ezek a filmek, de néha felfrissülés, ha olyan képregényfilmnek mondott alkotást nézhetek meg, ami nélkülözi a blockbusterek monumentalitását, és más megközelítésben láthatjuk, hogy milyen az, ha valakinek emberfeletti képességei vannak. Mai premierfilmünk, az Üveg két előző filmet kapcsol össze, és ez a három alkotja együtt az Eastrail 177 trilógiát. A név egy vonatbalesetre utal, melyhez a sorozat mindhárom fő karakterének köze van valamilyen módon. Fussuk is át az előzményeket, mielőtt rátérnénk M. Night Shyamalan legújabb rendezésére.

A sebezhetetlen 2000-ben került a mozikba, és - ha valakinek idegen lenne a történet - a főszereplője David Dunn (Bruce Willis) biztonsági őr, aki egyetlen túlélője az Eastrail #177-es számú vonat tragikus balesetének. Dunn-t megkeresi egy rejtélyes zseni, Elijah Price (Samuel L. Jackson), aki amellett, hogy üvegcsontúságnak nevezett betegségben szenved, a képregények szakértője és rajongója. Price megosztja Dunn-nal azt a feltételezését, miszerint elég gyanús, hogy sosem betegedett még meg, és soha sem volt semmilyen komoly sérülése élete során - vele ellentétben, akinek bármilyen erősebb behatástól eltörhetnek a csontjai. Egyfajta skála két ellentétes végén képzeli el kettejüket, és a képregényekből eredezteti az esetleges választ erre a "jelenségre".

Jó 16 évvel később érkezett meg a trilógia második része. A Széttörve középpontjában a gyerekkorában bántalmazott Kevin Wendell Crumb (James McAvoy) áll, aki disszociatív identitászavarban szenved, és ha ez önmagában nem lenne elég, a huszonhárom benne lakozó és csatározó személyiség mellett megjelenik egy huszonnegyedik is, a Szörnyeteg. Utóbbi emberfeletti erővel, sebezhetetlenséggel és bosszúszomjjal van felvértezve, a legveszélyesebb mind között.
A három film közül egyedül a Széttörve az, amelyben nincs utalás a képregényvilágra. Míg műfajilag mindegyik thriller, ez már-már horrorhoz közelít, és a legfontosabb, hogy egészen a végéig semmilyen kapcsolatot nem mutat A sebezhetetlennel. Kivéve az utolsó jelenetet, amikor egy kávézóban feltűnik egy ismerős arc - David Dunn, 16 évvel öregebb kiadásban. Innen már tudhattuk, hogy lesz folytatás, és reméltük, hogy nem kell újabb 16 évet várni rá.

Az Üveg tehát ezt a két mozit kapcsolja össze, felsorakoztatja az előző részekből már megismert három fő karaktert, plusz viszontláthatunk egy-egy, hozzájuk közel álló személyt is - Elijah édesanyját, David fiát és a Kevin által elrabolt lányok egyikét, Casey-t. Mindhármukat ugyanazok a színészek alakítják, mint amikor először találkoztunk velük, ami az első két karakter esetében nekem azért volt kellemes meglepetés, mert a 19 évvel korábbi előzményfilmben láthattuk őket utoljára. Nem lett volna példa nélküli, ha újracastingolták volna ezeket a szerepeket.
A trailerből már láthattuk, hogy a trilógiát lezáró részben Dunn, Price és Crumb egy pszichiátriai intézetbe kerültek, ahol egy doktornő, Ellie Staple (Sarah Paulson) vizsgálja őket annál a közös kórképnél fogva, hogy mind szuperhősnek képzelik magukat. Meg kell jegyeznem, hogy magának Dr. Staple-nek elég nyugtalanító kisugárzása van, ami a pár perces előzetesből is kitűnik.
Az Üveg sajnos nekem nem hozott újdonságot az előző két filmhez képest, és kicsit úgy éreztem, hogy nem egyenrangú harmadik társa azoknak. Mivel a trilógia filmjeinek minőségét és tartalmasságát emelkedő skálán képzeltem el, ezért az, hogy az Üveg körülbelül a másik kettő közé lőtte magát, csalódás volt.
Laikusként jegyzem meg, hogy az operatőri munka előtt viszont le a kalappal!

A szinkronhangok közül jópárat előre ki lehetett találni, a főbb szereplők másik felének pedig jó érzékkel válogatták össze a hangjait. Lássuk!

Kevin Wendell Crumb és többi személyisége (James McAvoy) - Hevér Gábor

DiCaprio után újabb nagy kaliberű színész hangjának választották Hevért még 2005-ben a Macbeth szinkronmunkái idején, hogy aztán állandósuljon is ez a páros az X-Men - Az elsők forgatásától kezdve. Ahogyan a Széttörvében, itt is kihívás lehetett a karakter megszólaltatása, hiszen Kevin különböző személyiségeinek előtérbe kerülését McAvoy mimikáján és testtartásán kívül nagyrészt a hanglejtés, beszédstílus változása érzékeltette. Ebben a filmben az előző részhez képest még gyorsabb és több karakterváltás volt, egy jeleneten belül akár öt-hat is, ami miatt a szituáció vesztett a súlyából, már-már viccbe csapott át. Nem lehetett könnyű szinkronizálni, ahogy a személyiségek küzdenek a “fényre lépésért”, de Hevér ügyesen megoldotta. A Szörnyeteg nevű személyiség is több mondatot kapott ez alkalommal, ám valahogy a fenyegető, bestiálisra tervezett hang néhol inkább komikus volt, mint ijesztő.

David Dunn (Bruce Willis) -  Dörner György

A sebezhetetlenben még Szakácsi Sándor volt a hangja, és ha nem hagy itt minket olyan fájóan korán, talán most is az ő feladata lett volna ez. Viszont így nem volt kérdés, hogy Dörner Györgyöt fogjuk hallani, aki Bruce Willisnek már 54 (!) alkalommal volt párja pályafutása során. David Dunn pedig továbbra is szerethető karakter, aki nem él vissza a képességeivel, sőt, igazából "spórol" velük. A három főszereplő közül - sejthetően - ő az, akihez az ember a legközelebb érzi magát.

Elijah Price / Mr. Glass (Samuel L. Jackson) - Kálid Artúr

Samuel L. Jacksonnak Kőszegi Ákost, illetve Vass Gábort szokták választani a rendezők, azonban igazodva A sebezhetetlenhez, most Kálid Artúr kapta a feladatot. Jól is jön a váltás néha, így az ember biztos, hogy nem egy jól álcázott Nick Furyt lát bele akaratlanul a karakterbe. Elijah karaktere volt a legizgalmasabb számomra, ő tartogatta a legtöbb meglepetést, és rázta fel a fordulatokban nem bővelkedő thrillert. 

Casey Cooke (Anya Taylor-Joy) - Csuha Bori

Nem tudom, hogy Anya Taylor-Joy ilyen jól alakítja-e az ártatlan, megijedt és mindenen aggódó kamaszlányt, vagy pedig alapvetően ilyen az arckifejezése (utóbbira tippelnék), de a film végére már kicsit irritálóvá vált. Ezen felülemelkedve, a hangválasztás most jobban tetszett, mint Taylor-Joy más filmjeinél, amikor Csifó Dorinát hallottam, akit alapvetően vidám, kislányos, könnyed szerepekkel kapcsolok össze. Csuha Bori pedig, ha más szerepe miatt esetleg nem (ami meglepő lenne...), az Alkonyat-széria Bella Swan-jaként ismerős lehet sok mindenkinek.

Dr. Ellie Staple (Sarah Paulson) - Zsigmond Tamara

Sarah Paulsonnak, ahogy olvasom az ISzDB-t, még nem találtak állandó párt a szinkronrendezők, mert húsz magyarul megjelent filmjében 12 különböző színésznőt hallhattunk már. Az Amerikai Horror Story állandó szereplőjeként például Peller Anna volt a szinkronhangja, legutóbbi mozifilmje az Ocean's 8 volt, ebben már Tamara dolgozott vele. Zsigmond Tamara nem hiába az egyik legfoglalkoztatottabb szinkronszínésznőnk, öröm hallani mindig!

Joseph Dunn (Spencer Treat Clark) - Czető Roland

Joseph Dunn-t - még gyerekként - a 2000-es első részben láttuk először, akkor Kováts Dániel szólaltatta meg, de ő már nagy valószínűséggel nem szinkronizál, mert nem találtam 2013-asnál frissebb szinkronmunkát vele kapcsolatban. A vele egyidős, még mindig kamaszos hangú Czető Roland vette át a helyét ebben a filmben. Joseph továbbra is rajong az apjáért, támogatja őt és körülbelül az egyetlen, aki hisz emberfeletti erejében. Sokat vállal ezzel, de nézzétek meg a filmet, és megtudjátok, miért.  

További magyar hangok:

Felföldi Anikó, Szatory Dávid, Stern Dániel, Sánta László, Czifra Krisztina, Endrédi Máté, Farkas Zita, Fehér Péter, Fehérváry Márton, Hám Bertalan, Harcsik Róbert, Hegedűs Miklós, Horváth-Töreki Gergely, Jéger Zsombor, Kapácsy Miklós, Kárpáti Levente Áron, Király Adrián, Kocsis Mariann, Laurinyecz Réka, Lipcsey Colini Borbála, Makay Andrea, Márkus Luca, Mayer Marcell, Mohácsi Nóra, Molnár Kristóf, Nádorfi Krisztina, Nagy Gereben, Papucsek Vilmos, Pásztor Tibor, Renácz Zoltán, Rudolf Szonja, Sándor Barnabás, Stern Hanna, Szabó Bence, Szatmári Attila, Turi Bálint, Vári Attila.

A magyar változat munkatársai:
Magyar szöveg: Gáspár Bence
Felvevő hangmérnök: Jacsó Bence
Rendezőasszisztens és vágó: Kajdácsi Brigitta
Gyártásvezető: Fehér József
Szinkronrendező: Tabák Kata

Az előzeteseket látva tehát sokkal izgalmasabb filmre számítottam, mint amilyet láttam hétfőn, ennek "emlékére" itt is vannak a különböző nyelvű trailerek. Ha láttátok a filmet, írjátok majd meg a véleményeteket róla!

Egy megosztó filmet hoztam ma, ami egy igaz történet alapján készült, de mégsem hívható életrajzi filmnek, hiszen Hollywood jócskán felturbózta és képernyő-képessé tette a sztorit (mint sok másikat). Olyannyira, hogy a főszereplő, akit az Oscar-díjas Robin Williams személyesített meg a filmben, egyáltalán nem volt elégedett a végeredménnyel, szerinte nagyon sok fontos dolog kimaradt belőle. Ez a film a Patch Adams, ami ma húsz éves.

Hunter Doherty “Patch” Adams orvos, aktivista és bohóc 1969-ben öngyilkossági kísérlete után önként vonult be a Fairfax Kórház pszichiátriai osztályára.  Az ott tapasztaltak hatására döntötte el (legalábbis a film szerint), hogy segíteni akar az embereken, ezért beiratkozott a Virginiai Egyetemre, hogy orvosnak tanuljon.
Az 1970-es években alapította meg a Gesundheit! Intézetet, amely egy teljesen más nézetet képvisel, mint a hagyományos egészségügyi rendszer, amire az egyetemen tanították. Az otthon-típusú kórházban beteggel sokkal közelebbi kapcsolatot ápolnak az orvosok, és nem csupán problémaként tekintenek rájuk. Az ellátásba igyekeznek beleépíteni az alternatív gyógymódokat is, illetve ún. integrált gyógyítást alkalmaznak, melynek részét képezik a kezelésen túl például a képzőművészeti, kézműves és egyéb tevékenységek. A legismertebb módszerük, ami a film jelképe lett, az a bohócdoktorság - szerintük a nevetés és a humor az egyik leghatásosabb gyógymód, és a beteg sokkal gyorsabban gyógyul, ha nem retteg az orvosaitól, hanem nevet a vicceiken.
A film pedig azt dolgozza fel, hogy miként jutott el az Intézet megalapításáig főhősünk, és milyen nehézségekkel szembesült az orvosi egyetemen szabad felfogása miatt.
Az igazi Patch, ahogyan már fent is írtam, nem zárta a szívébe a filmet, a sok ferdítés mellett azt is sérelmezte, hogy a bevételből Williams nem adományozott egy centet sem a kórházának. Évekkel később egy másik interjúban leszögezte, hogy nem utálja filmbeli megszemélyesítőjét, és emellett elismeri, hogy a színész nagy összegekkel támogatott egy gyerekkórházat. A komikus halála után pedig csak jókat nyilatkozott róla. Nos, ki tudja, mit gondolt igazából.

A film a közönség körében osztatlan sikert aratott, premierjének hetén a ranglista első helyére ugrott, majd a következő négy hétben a második legnézettebb film volt - a kritikusok azonban egyáltalán nem szerették.

A magyar szöveget Cser Lászlónak köszönhetjük (A remény rabjai, Frida), a szinkronrendező Gyapjas Károly volt. A fordítással kapcsolatban kiemelném azt a részt, amikor Patch a 305-ös kórterem betegével együtt sorolja a halál szinonimáit, az magyarul zseniális, és milyen jó emlékeztetője annak, hogy mennyire gazdag a nyelvünk.

Hunter “Patch” Adams (Robin Williams) - Tordy Géza

Bár Mikó István az, akit a legtöbbször hallunk Williamsként, Tordy Géza hangja mégis tökéletes ehhez a karakterhez. Főleg azért, mert bár a filmben vannak vígjátékos elemek, inkább mondható drámának, így Mikó könnyed hangja talán nem adott volna akkora súlyt az elhangzottaknak, mint Tordyé. A legszebb rész a filmből számomra Patch tárgyalóteremben elhangzó monológja, borsódzik tőle a hátam, akárhányszor megnézem.

Carin (Monica Potter) - Balogh Erika

Balogh Erikát mostanában főleg sorozatokban hallhattuk, nekem a legemlékezetesebb szinkronja Bree Van de Kamp/Hodge (alias Marcia Cross) megformálása. A Patch Adamsben a női főszereplő Carin hangja volt, és nagyon jó párost alkottak Tordy Gézával, jól kiegészítették egymást a teljesen ellentétes hangszíneikkel - pont olyan ellentétesek voltak, mint a két szereplő.

Mitch (Philip Seymour Hoffman) - Háda János

Az eminens szobatárs, aki eleinte ellenszenves, és még keresztbe is tesz a főszereplőnek, majd pedig a "jó oldalra áll", Háda János hangján szólalt meg, pedig Seymour Hoffmannak Földi Tamást szoktuk meg. De jól volt ez így, mert a karakter megkívánta a váltást, így is Háda van a lista második helyén az azóta már elhunyt színészt szinkronizálók között, nem véletlenül. 

Walcott dékán (Bob Gunton) - Szokolay Ottó

A legyőzendő hatalom, a rossznak és embertelennek beállított rendszer példaképe volt Walcott dékán, akinek karakterét egyik legendás szinkronhangunk, az idén elhunyt Szokolay Ottó formálta még ellenszenvesebbre. Itt is kiütközik a tehetsége, hogy eljátsszon bárkit, hiszen a művész úr hangja aztán minden, csak nem taszító, én órákig tudnám hallgatni, meséljen bármiről. 

Arthur Mendelson (Harold Gould) - Versényi László

Versényi László szájából, az ő hangján minden örök érvényű igazságnak hangzik. Így amikor a tudós a pszichiátrián a “Hány ujjat lát?” - teszt megoldását magyarázta Adamsnek, az úgy hangzott, mint egy életbölcsesség, amit vastag betűkkel szedve osztogatnék mindenkinek. Valószínűleg eredeti nyelven sem volt utolsó, de a magyar fordítás és a szinkron rádobott vagy két lapáttal a hatásra, és az ember így még jobban elgondolkodik a hallottakon - “Ha csak a problémát látja, nem leli a megoldást. (...) Azt lássa meg, amire más rá sem néz félelemből, kényelemből vagy lustaságból.”

Ezt a filmet úgy tízéves korom környékén láttam először, és ismeretlen okból fel is vettem videóra. Tényleg nem emlékszem rá, miért tettem, biztos a videót próbálgattam, de a felvétel olyan jól sikerült, hogy utána sokáig volt módom újranézni, mert nagyon megszerettem. Tetszett a két idős veszekedő fickó, na meg a hangjukat is szerettem, ugyanis a film szinkronja hibátlan. Akár karácsonyi filmként is lehet definiálni, hiszen bár a karácsony nem a film legfontosabb eleme, de télen játszódik, valamint könnyed és játékos, ami ideális egy karácsony esti filmnézéshez. Mielőtt belemennénk abba, hogy kiknek köszönhetjük a szinkron minőségét, nézzünk pár érdekességet a filmről.

A Szomszéd nője mindig zöldebb (eredeti címén: Grumpy old men – azaz Zsörtölődős vénemberek) volt Walter Matthau és Jack Lemmon hatodik közös filmje. Olyanok voltak ők Amerikának, mint nekünk Terence Hill és Bud Spencer, hiszen párosuk számos sikeres filmben szerepelt együtt. Ezt a filmet Minnesotában forgatták több helyszínen, de a történet szerint egy Wabasha nevű településen élnek a zsörtölődős urak. Valójában a városkában nem sok jelenetet vettek fel, mégis a wabashaiak mar több, mint 20 éve megtartják az úgynevezett Grumpy Old Men fesztivált, melynek keretében lékhorgász-versenyen lehet részt venni, s különböző programokkal várják az érdeklődőket a filmben látott kocsma helyszínén is. A szereplők háza valójában egy Saint Paul nevű településen található. John háza 1914-ben épült, és a mai napig áll – Maxével együtt – de a belső felvételeket stúdióban rögzítették.

John Gustafson - Jack Lemmon - Makay Sándor

Én Makay Sándor hangjával láttam először Jack Lemmont, így semmilyen nehézséget nem okozott, hogy nem az általában őt szinkronizáló Zenthe Ferencet hallottam a filmben. Makay Sándor rendkívüli lendülettel hozta a szerepet, és ettől szerencsére az sem tartotta vissza, hogy Gustafson rendszeres szitkait szórta Maxre – nem épp szabatos formában. A szinkronrendező, Dezsőffy Rajz Katalin kérésemre úgy emlékezett vissza, hogy Zenthe Ferenc nem tudta vállalni a szerepet, ezért esett a választás Makay Sándorra.

Max Goldman - Walter Matthau - Velenczey István

Velenczey Istvánnal ebben a filmben találkoztam először, és ez is számomra a legmeghatározóbb szinkron-szerepe. Hiába ,,Szilágyi Tiboré” Walter Matthau, kiváló volt Velenczey István Max szerepében, a ténylegesen öreges, de mégis lendületes hangjátékkal, na meg a csípőből kirázott sértegetésekkel. Érdekes, hogy régebbi filmjeinek többségében a már említett Szilágyi Tibor kölcsönzött Walter Matthaunak hangot, a Szomszéd nője mindig zöldebb után már leginkább Velenczey István és Kristóf Tibor szinkronizálták amerikai kollégájukat.

Ariel – Ann-Margret – Takács Kati

Takács Katinak rendkívül különleges hangja van, mély, dallamos, néha már-már csilingelő, főleg ebben a szerepben. Az Ann-Margret által megformált Ariel igen különleges személyiség, némiképp különc is, s ezt az elvont figurát nagyon jól hozza hangban Takács Kati.

Apus – Burgess Meredith – Kenderesi Tibor

Ha a két öreg nem vinné el a filmet, a még öregebb elviszi! A legütősebb poénokat ő kapja, és mint láthatjátok a bakikban, ő ökörködött a legtöbbet a forgatás során. Kenderesi Tibort senkinek sem kell bemutatni, hisz a szinkron világában ő volt mindenki Dagobert bácsija. Hát ebben a filmben Kenderesi Tibor maga mögött hagyta a gazdag kacsát, és olyan szófordulatokat intézett egyetlen fiához a filmben, hogy még! Nézzétek csak!

Remélem, Bennetek is szép emlékeket mozgattak meg ezek a videók! Szívesen megnézitek karácsonykor? Írjatok, olvassuk.

1987., San Francisco helyett Budaörs. Éppen teli talppal tapicskoltam a tévé kapcsolóján, amikor valahogy véletlenül bejöhetett a Sky Channel. Angolul ment, nyilván nem értettem belőle semmit (akkoriban még a magyarból sem sokkal többet), de a képernyőt hatalmas, színes robotok töltötték be, hogy egy rövid monológot követően autókká, repülővé vagy kisméretű pisztollyá változzanak. Hosszú évekig szenvedélyesen követtem a kalandjaikat egzotikus bolygókon, űrhajókon vagy éppen a Földön. Rajtuk keresztül kedveltem meg a szinkront is, noha a robotok angolul beszéltek.

Ez volt a Transformers-élmény a rendszerváltás környékén és ez az, amit Michael Bay öt részen keresztül nem tudott vászonra vinni. Biztos ti is éreztétek már, hogy egy-egy sztori (könyv vagy sorozat) nem igényel különösebb csiszolást, módosítást, szinte egy az egyben vászonra vihető lenne. Nos, a Transformers-sorozat pont ilyen - lett volna. Aztán kaptunk átrajzolt karaktereket, magát kétrészenként rebootoló szériát, sokszor látszólag a végletekig elbonyolított, mégis gagyi történeteket. Szomorú, hogy ennyi évet kellett várni arra, hogy Michael Bay után valaki más is a volán mögé ülhessen. 

Azt viszont meg kell hagyni, hogy a várakozás abszolút megérte, ugyanis Travis Knight filmje egy olyan csupaszív fantasy-akció, amit 14 év felett is nagyon lehet élvezni. Knight persze mindent elkövetett, hogy a néző felszálljon vele a vágy nosztalgia-villamosára, mégha Magyarországról nézve más feelingje volt (lehetett) a nyolcvanas évek végének. Az akkori sikerfilmek hangulata, színe/szaga maximálisan átjön a vásznon. Űrdongót már társították fiatal sráccal, apa-lánya duóval, de mégis egy épp' 18 éves lánnyal passzol leginkább. Kettősük 95% dominálja a történetet, azonban szerencsénkre ez nem idézi a korábbi filmek emberi történetvezetésének zagyvaságait. Sőt legalább annyira szerethetővé teszik a történetet, mint amennyire ET-t, Hookot vagy éppen a Reszkessetek betörők filmsorozat első két részét kedveltük (első megnézésre ;) ). 

A film zenéjét érintve az alkotók érezhetően nem a szimfonikus betétekre helyezték a hangsúlyt, inkább ezen a téren is megidézték a 80-as éveket. Példának okáért mindjárt a Transformers rajzfilm mozi változatát, abból is a The Touch című nótát.  

11 éve arra vártam, hogy leírhassam: tessék elmenni a moziba és megnézni a filmet! Izzadtságmentes múltidézés, amiben mindenki fog találni kedvelhető részeket. Tele van akcióval, jó zenékkel, szuper látvánnyal (az alkotók a forgatás alatt rendesen bejárták San Francisco környékét), érző és lélegző karakterekkel.

Magyar szinkron

No, de nézzük, hogy mit tud ehhez hozzátenni a magyar változat! Annak ellenére, hogy a legtöbb esetben a magyar szinkronos verzió hátrányból indul, hiszen nálunk nem adott Samuel L. Jackson több évtizedes motherf*cker-karrierje és sajnos a Transformerek sem a 80-as évek elejétől kezdtek el magyarul beszélni, az Űrdongó magyarul is villant egy hatalmasat. Talán kevesebben emlékeznek rá, de az HBO hazai indulásakor - többek között - egy Alf nevű sorozattal jött be és lett kedvence sok akkori gyereknek és felnőttnek. Már az is libabőr volt, mikor közel harminc év távlatából megláttam a karaktert, de mikor megszólalt és tette mindezt ugyan azon a magyar hangon - Beregi Péterén - az elképesztő élmény volt! Szeretném ezúton is megköszönni Tabák Kata szinkronrendezőnek, hogy ennyire figyelmes és - ha csak pillanatok erejéig is, de - elképesztően hitelesen idézte meg sok felnőtt gyerekkorát.

(A jelenet egyik slusszpoénja, hogy a rendőr szerepében az akkor még pályája elején lévő - tippre talán még főiskolás - Széles Tamást hallhatjuk. A bár tulajdonosa pedig nem más, mint Űrdongó magyar hangja, Bácskai János.)

Magyar hangok

Charlie Watson (Hailee Steinfeld) – Rudolf Szonja

Statisztikát nem láttam, de mintha a színészcsaládokban itthon egy fokkal gyakoribb lenne - más szakmákhoz képest -, hogy a gyerekek követik a szülőket. A szinkron esetében ez mindenképpen áldás, ugyanis még ha tevőleg nem is vesznek részt, de a színészgyerekek már fiatalkoruktól kezdődően természetesnek veszik/vehetik a szinkron jelenlétét. Hogy Szonja szülei, ti. Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter mesterei a szakmájuknak az megkérdőjelezhetetlen és - bár egyelőre egy szerepről beszélhetünk csupán, de mégis úgy tűnik, hogy - Szonja sem marad el a szülők mögött. Csípőből hozza a szerethetően dacos és lázadó lány figuráját. 

Memo (Jorge Lendeborg Jr.) – Csiby Gergely

Ha a Marvel filmekre mondhatjuk, hogy "katonásak" (hiszen a legtöbb szuperhőst alakító magyar színész kötődik a Katona József Színházhoz), akkor a Transformers vérbeli vígszínházas mozi. Csiby Gergelynek nem ez az első szinkronja, a karakterénél picit idősebb is, mégis teljesen hihető gimnazista szerepben. Szonjával annak ellenére is jól működik közöttük a kémia, hogy nyilvánvalóan nem volt lehetőség arra, hogy együtt álljanak mikrofon elé.

Jack Burns (John Cena) – Bognár Tamás

Bognár Tamás hangját a Tv2-s narrátori munkái a legtöbben unalomig ismerik, és ha tippelhetnék, ennek szerintem lehet köze ahhoz, hogy más szinkronmunkák esetében gyakran nem ő a rendezők első választása. Tamás jellegzetesen mély hangja jól jött a katona szerepére, amely a magyar változatban meglehetősen jobb lett az eredeti, kissé faarcú verziónál.

Sally Watson (Pamela Adlon) – Murányi Tünde

Murányi Tünde szintén ritka vendég a szinkronban (sajnos), de hangi adottságai miatt legtöbbször az igazán furcsa karakterekhez szokták hívni. A Pamela Adlon által alakított figura úgy tűnik először félelmetesnek, hogy közben mégis egy mindenkinek jót akaró anyuka. Végletes jelenetei egyszerre humorosak, fegyelmezőek és elképesztően emberiek - ehhez pedig szuper társra talál Murányi Tündében.

Űrdongó (Dylan O'Brien) – Bácskai János

Szegény Bácskai Jánost 11 évvel ezelőtt azzal hívhatták be a stúdióba, hogy ha most nem is, de a következő részben biztosan megszólal a karaktered. Nos, való igaz, hogy minden Transformers-filmben jut neki 1-1 sor, de valljuk be nem lehet élete munkája. Ezúttal picit komolyabb szerep jut Jánosnak, azonban ettől se várjatok Trónok harca-beli magasságokat. FUN fact: az eredeti változatokban szinte minden filmhez más hangot kapott Űrdongó, és bár az angolban sokkal fiatalosabb, a magyar legalább konzisztens maradt a 11 év során. 

Shatter (Angela Bassett) – Bertalan Ágnes

Kissé gondban vagyok Bertalan Ágnessel, mert bár igencsak megkedveltem a Dr. Csont főszereplőjeként, néhány éve a rendezők erősen túlhasználták és szinte minden filmben ő volt a kötelező gonosz karakterhang. Hozzá kell tenni, hogy Ágnes képes úgy kedves lenni, hogy szavai közben büntetnek, gyaláznak. Hiába tűnik evidensnek a megoldás, a végeredmény kétségtelenül az egyik legerősebb robot-hang lett. Le a kalappal!

Dropkick (Justin Theroux) – Fábián István, Villámszárny (David Sobolov) – Komzsik János

Elérkeztünk a magyar változat egy olyan, sarkalatos pontjához, amely számomra csak némi utánajárással tisztázódott. Sokszor, sok helyen megénekelték már (többek között mi is), hogy mennyire káros lehet, ha egy forgalmazó celebeket erőltet a magyar változatokba. Az a helyzet, hogy az Űrdongó egy iskolapéldát, de mindjárt egy ellenpéldát is hozott erre. 
Kövezzetek meg, de a cikk írása előtt halvány segédfogalmam sem volt arról, hogy kik a VRFiúk. Sőt, hosszan utánajárással is csak annyi derült ki, hogy olyan YouTube-os arcok, akik játékokról vlogolnak. Szuper, legalább nem a Való Világ aktuális kelebjei. A youtuberség pedig nem kizáró ok a szinkronban, hiszen Szabó Luca (Emma Watson/Hermione Granger magyar hangja a Harry Potter-filmekben), Laudon Andrea (Sarah Hyland/Haley Dunphy magyar hangja a Moder Család HBO-s változatában) is igen aktív video bloggerek, és fordítva pl Nagy Ervin is szerepelt már a Hollywood Hírügynökség Deadpoolról szóló adásában. 
Azért is említettem az ellenpéldát, mert bizony először így kerestem rá: "Fábián István színész". Az a helyzet ugyanis, hogy István - bár hangja korábban teljesen ismeretlen volt számomra - abszolút képes volt megugrani a lécet és karcos hangjával jól hozta Dropkick figuráját. Azt nem tudni, hogy a magyar stábnak mennyi extra energiájába került, hogy ez így összeálljon, de az tény, hogy nekem nem tűnt fel, hogy nem profi hangot hallok. 
Ezzel szemben Komzsik János "munkássága" egyértelműen a magyar változat mélypontja. Az egész "laikus-vendégszinkron" - sztori is miatta tűnt fel, ugyanis hangja olyan mértékben leesett a figuráról, hogy az fájt. Sajnálom őt, hiszen tudom, mennyire nehéz a semmiből, kvázi minden előképzettség és felkészítés nélkül egy komoly színészi képzettséget és kiállást igénylő szerepbe beleugrani. Nagyon! De talán pont ezért sem kellene ilyenkor erőltetni a külsős hangok bevonását, hiszen a magyar csapat akárhogy erőlködhet, egy óra alatt nem lehet magunkra venni 5 év egyetemi tapasztalatot. János nem találta a hangját, kimaradtak a hangsúlyok, rossz ütemben és erőtlenül mondta fel a szöveget. Míg István esetében segített a karcos hang, János mondatai annyira kizökkentettek, hogy a film egyik legfontosabb jelenete egy-az-egyben ment a levesbe. 

Egy javaslat a jövőre nézve: nincsen szükség celeb szinkronra! Az a film, amelyet pl csak Majkával lehet promózni, azt így sem, úgy sem fogja megnézni senki. Nagyon ritka esetben derül csak ki, hogy egy-egy híres honfitársunk valójában egy eddig rejtőzködő, csiszolatlan gyémánt. Jöhetne az ellenérv, hogy "no, de az eredeti változatokban is gyakran szerepelnek sztárok". Valóban, azonban van egy óriási különbség: az eredeti változatokban több nap/hét, de akár hónap (és sok pénz) áll rendelkezésre, hogy az adott sztárból kihozzák a legtöbbet. Ezt egy olyan felvételnél, amire szükségszerűen alig van több idő, mint néhány perc, esetleg egy óra, lehetetlenség reprodukálni. Blockbuster produkciók esetében pedig teljesen felesleges is.

További magyar hangok:
Albert Gábor, Albert Péter, Benkő Péter, Bordás János, Czető Zsanett, Csőre Gábor, Csuha Bori, Csuha Lajos, Fáncsik Roland, Farkas Zita, Fehér Péter, Gacsal Ádám, Gémes Antos, Görög László, Hám Bertalan, Holl Nándor, Horváth-Töreki Gergely, Kapácsy Miklós, Karácsonyi Zoltán, Kardos Eszter, Kisfalusi Lehel, Kis-Kovács Luca, Ligeti Kovács Judit, Lipcsey Colini Borbála, Madarász Éva, Magyar Bálint, Megyes Melinda, Mohácsi Nóra, Papp János, Pál Tamás, Papucsek Vilmos, Pásztor Tibor, Renácz Zoltán, Ruszkai Szonja, Sarádi Zsolt, Sándor Barnabás, Suhajda Dániel, Szalay Bence, Szélyes Imre, Törtei Tünde, Turi Bálint, Zöld Csaba

A magyar változat munkatársai: 
magyar szöveg: Speier Dávid
hangmérnök: Jacsó Bence
rendezőasszisztens és vágó: Kajdácsi Brigitta 
gyártásvezető: Kablay Luca
szinkronrendező: Tabák Kata

Vasárnap délelőtt tartották a Mary Poppins visszatér díszbemutatóját az Aréna Pláza mozijában, ahová a népes gyerekseregen kívül a film pár szinkronszínésze is ellátogatott. A mozi előterében pedig lehetőség nyílt lufikkal és esernyőkkel fotózkodni, amik kicsit megidézték a legújabb Disney-film hangulatát - erről hoztunk nektek néhány képet.

Posta Victor (Jack, a lámpagyújtogató magyar hangja, valamint a szinkron zenei rendezője)

Vida Bálint (Georgie magyar hangja)

Vida Péter színművész, Vida Sára és Bálint

Kiss Virágról, aki Jane Bankset szólaltatta meg, sajnos nem sikerült fotót készítenünk, de elmondta, hogy már csak azért is volt nagy öröm, hogy szinkronizálhatott ebben a filmben (is), mert a hangját Amerikában választották ki a szerepre.

Mi már írtunk a filmről egy szinkronkritikát nektek, ha még nem olvastátok, itt bepótolhatjátok.

Klasszikusok nyomába eredni, azokat újraforgatni vagy "csak" folytatni mindig nehéz feladat, ennek ellenére mostanában Hollywoodban nagy kereslet van ezekre a filmekre, a Disneynél is igencsak rákaptak arra, hogy a saját, régebbi sikerfilmjeikhez nyúljanak. Elég csak megnéznünk a jövő évi mozinaptárat, és ott a Dumbó, az Aladdin és Az oroszlánkirály remake-je. Idén évvégére viszont elhozták nekünk a szeretnivaló varázsdadusról szóló, több, mint 50 éve leforgatott film folytatását.

Az 1964-es Mary Poppins annak idején igazán nagy sikert ért el, ez többek között a jól összeválogatott szereplőgárdának is köszönhető. Közülük is magasan kiemelkedett Julie Andrews, akiben Walt Disney annyira hitt, hogy amikor kiderült, hogy várandóssága miatt mégsem vállalja el a szerepet, Disney elhalasztotta miatta a forgatást. Végül Oscar-díjat ért Andrewsnak a szerep, és ezzel robbant be a köztudatba, hogy aztán az egyik legnagyobb angol színésznővé váljon.

Nem célom ezzel a cikkel, hogy bármit is lelőjek a történetből (ami azért az előzetesből bőven megfejthető), de annyit azért elmondhatok, hogy nekem a Mary Poppins visszatér nem volt annyira “varázslatos”, mint az első, illetve, mint amit a trailer alapján vártam. Pedig volt benne bőven éneklés és tánc, rajzolt képbe cserépedénybe való ugrás a dada segítségével, szerethető utcazenész lámpagyújtogató "sidekick" és még a ház tetején üldögélő hajóskapitányt sem hagyták ki. Valószínűleg ez a film nem a mostani gyerekeknek készült (vagy csak nem így sikerült), hanem inkább azoknak, akik nosztalgiával gondolnak a régi alkotásra. Mégis, felnőttként megnézve sem volt annyira szerethető, mint elődje, és a fő konfliktus (az édesanya elvesztése miatti gyász és a lakás elvesztésének veszélye) is élesebbre volt hegyezve, mint amilyen egy gyerekfilmbe illik. Vagyis, mint amilyen a Mary Poppins-történetbe illik. Nagyon szép volt a képi világ, és jó pár új betétdal elhangzott benne, sajnos egyik sem volt olyan fülbemászó, mint a régiek, azok közül pedig egyet sem hallhatunk, így (emiatt is) erős hiányérzettel jöttem el a moziból.
Szinkron tekintetében a következőkről tudunk beszámolni.

Mary Poppins (Emily Blunt) - Nagy-Németh Borbála

Nos, én kedvelem Blunt kisasszony munkásságát, a Hang nélkül-ben meg pláne nagyon szerettem, de most ebben a szerepében valahogy nem volt az igazi. Rettentő nehéz lehet Julie Andrews után bármit is eljátszani, ez tény, de egyet kell értenem azzal, hogy "ő csak eljátssza Mary Poppinst, Julie Andrews maga volt a szuperdadus." Ez persze nem a szinkronhangon múlt, hiszen Nagy-Németh Borbála már jó pár alkalommal adta a hangját Bluntnak, és most sem volt hiba a munkájában. 

Michael Banks (Ben Whishaw) - Szatory Dávid

A történet középpontjában a harmincvalahány éves Michael áll, aki három gyerekét neveli egyedül, miután nemrég elvesztette feleségét. Fogalmam sincs, ki találta ki ezt a bajuszt a karakternek, mindenesetre nem tűnt tőle idősebbnek, mókásnak inkább. Whishaw-ról eddig még nem hallottam (ez a hiányosságom abból fakad, hogy nem követem az új James Bond-filmeket), így nem volt előzetes elképzelésem sem arról, hogy ki illene hozzá szinkronhangnak. Szatory Dávid hangjáról főleg Domhnall Gleeson szokott eszembe jutni , úgyhogy mindig igyekeznem kellett, hogy visszarángassam magam a filmhez.

Jane Banks (Emily Mortimer) - Kiss Virág

A forgatókönyvírók Jane Banks karakterében viszik tovább/őrzik meg Banks anyuka személyiségét az eredeti filmből, aki annak idején a szüfrazsett mozgalmat támogatta. Jane-nek is hasonló határozott elképzelései vannak és szívesen vesz részt mozgalmakban. Kiss Virág hangja nekem örökre összekapcsolódott Natalia Oreiro /Mili/A vad angyal arcával, így most is rögtön ő jutott eszembe. Persze azért a felnőtt Jane nem ugyanaz a karakter, és Virág szerintem tökéletes választás volt a kislányos felnőtt magyar hangjaként, kicsit ezzel talán meg is idézte az eredeti film gyerek Jane-jét. 

December 20-ától ti is megnézhetitek majd a filmet, várjuk a véleményeiteket kommentben!

A szokásos előzetes-összevetéssel zárom soraimat:

... és ezt a bónuszképet pedig nem hagyhattam ki! Érdekelne egy ilyen reboot is ;)