"Nekem semmi sem jó" című rovatunkat olvashatják. Szóval meg kell hagyni, nem voltam túl lelkes az új Grincs-film kapcsán. Az előzetesek sem húztak be igazán és bár én is CumberBITCH (sic!) vagyok, még Benedict várható szinkronteljesítménye is nehezen mozdított meg ezen az esős reggelen. Úgy ültem be, hogy majd végig jól elcsámcsogom a tényen, hogy nem sikerült Simon Kornélt megtartani a szerepben.

Nos, ezzel szemben bátran merem azt állítani, hogy A Grincs az év filmje. Oké, az idei év nem volt túl erős mozitermés ügyében (különösen a nyár dömpingje hasonlított a hollywoodi írósztrájk utáni évek sivárságára), úgyhogy mondok egy erősebbet! A Grincs a gyerekek Deadpoolja, és ha szerencsés felnőttként eljutunk rá, akkor megkapjuk a hőn áhított harmadik részt mi is. 

A Grincs magyar változata fantasztikusan jópofa. A sztori nem változott sokat a korábbi filmekhez képest, de az Illumination stúdiójára jellemző elképesztő karakterek nem maradtak el ezúttal sem. A történet tulajdonképpen mellékes, legalábbis felnőtt fejjel sokkal izgalmasabb volt látni azt, ahogy az alkotók a karakterek minden egyes négyzetcentiméteréből legalább 2 poént húznak elő. (Nem félreérteni, ez egy gyerekfilm! :P)

Az egyetlen dolog, amivel kevésbé voltam kibékülve, az a film zenéje - Danny Elfman tollából. Rendben, öregszik és tudom, nekem semmi sem jó. Sajnos az évek előrehaladtával elhalványult Elfman 80-as években ragyogó és még a 2000-es évek elején is látható fénye. Számomra a csúcsélmény vele kapcsolatban egyértelműen az Álmosvölgy Legendája, amelynek minden taktusa jelentéssel bíró és könnyen felidézhető, de korántsem könnyed dallam. Ezzel szemben a Grincs vidám és lendületes világához nehezen tud - talán nem is akar igazán - hozzátenni a zene. Az Elfman által írt dallamokat egyébként rendre fel is váltják poposított karácsonyi dalok. 

A magyar szinkron  

A Grincs magyar változatának három egyértelmű sztárja van és közülük is kiemelkedik Speier Dávid, a film fordítója. Dávid rendre előkerül, ha izgalmas fordítás a téma, azonban - sajnos - annál ritkábban kap teret arra, hogy kiváló képességeit kamatoztassa. Hogy a Grincs esetében kinek gurult el a szaloncukra, azaz kinek az ötlete volt a szokásosnál merészebb fordítás, ezt nem tudni, de mindegy is, hiszen egy újabb klasszikussal bővülhetett a magyar szinkron. Mindenféle spoiler nélkül mondhatom, hogy a kedvenc mondatom a filmből a "Mi folyik itt, Fagyöngyösön?" Valamiért először a South Park szintén sokat idézett részlete ugrott be, mint az analógia alapja: a "Ki lakik itt, Keleten?" című, azonban a valóság ennél még ütősebb. Ha valaki nem ismerné, a hazai Easter Egg ide linkel: 

A műsor másik sztárja - a korábban például a Family Guy-val már nagyot húzó - Dóczi Orsolya, a magyar szinkron rendezője. Ha tippelhetnék, azt mondanám, hogy az ő fejéből pattant ki a Deadpool-analógia is.

Magyar hangok

Benedict Cumberbatch (A Grincs) - Nagy Ervin

Amikor pár hete hivatalosan is kiderült, hogy az előzetessel is szembemenve mégsem Simon Kornél lesz a Grincs magyar hangja, sokan elkeseredtek és bizony még én is úgy éreztem, hogy a külföldi casting gépezet ismét bedarálta a szórakozásunkat. Ha jobban belegondolunk, azért a rajzfilmek esetében gyakran még az egyéb esetben elválaszthatatlan, ikonikus párosokat is szétszedik, hiszen ott a hangbéli megfelelés sokkal fontosabb. Hozzáteszem, ha kizárólag hangszín alapján választanánk nyertest, holnaptól lehetne a quimbys Kiss Tibit hívni a Cumberbatch-filmekbe. 
A szinkronban jellemző, hogy egy-egy színészt jobban felkap a szakma és akár éveken keresztül szinte minden filmbe bekerül, aztán ez később lecsendesedik. A példa kedvéért: volt már ilyen időszaka Csőre Gábornak, Széles Tamásnak, Fekete Ernő Tibornak is. Ez persze színészfüggő is, de most érzésem szerint Nagy Ervin élheti meg ezt a szerencsés időszakot. A Deadpoollal kiválóan bizonyította, hogy kompatibilis a fiataloknak szóló (oké, az nem gyerekfilm, de mindannyian tudjuk, hogy 13 felett mindenki látta), komikus filmekkel, és szerintem ez nagyban befolyásolta a rendezői választást is. A végeredmény pedig tényleg jó lett! 

Cameron Seely (Cindy-Lou Ki) - Dolmány-Bogdányi Korina 

A film harmadik sztárja a Grincs második legtöbbet beszélő karakterét alakító Dolmány-Bodgányi Korina, aki idén már a sokadik filmben tűnik fel kisgyerek szerepében (Jurassic World - Bukott birodalom, A Hangya és a Darázs, Fekete Párduc, illetve Barátom, Róbert Gida). Bogdányi Titanilla és Dolmány Attila lánya bizony örökölt tehetséget a szülőktől rendesen és szuper alakítást nyújt Cindy-Lou szerepében. Érzelmes, megindító és nem tűnik el a Nagy Ervinnel közös jelenetekben sem. A Kik városában játszódó jeleneteket pedig nagyon ügyesen elviszi a vállán. Szerintem mindegyik fél elégedett lenne, ha Korina is a Harry Potter szereplőihez hasonlóan szép szinkronkarriert futhatna be. Az biztos, hogy rajta nem fog múlni!

Ashida Jones (Donna Ki) - Bánfalvi Eszter

Esztert mostanában elkerülik a kommerszebb szerepek, így moziban legutoljára a Páncélba zárt szellemben látthattuk. Kisebb filmekben, sorozatokban azért szerencsére fel-fel bukkan, és ami még nagyobb öröm, hogy Donna, az anyuka szerepét ő kapta. Dóczi Orsit dícséri, hogy sok kézenfekvő megoldás helyett (hiszen van rengeteg klasszikus "anyuka-hangunk") olyan magyar hangot választott, aki erről az oldaláról ugyan kevéssé ismert, mégis kifejezetten jól áll neki. Aranyos karakter lett!  

Kenan Thompson (Mr. Brikettbaum) - Gémes Antos 

A film közben meg mertem volna esküdni rá, hogy a karakter eredetileg Zach Galifianakis hangján szólalt meg. Ugyan ez végül tévedésnek bizonyult, ám tuti, hogy pár évvel ezelőtt ez nem bizony másképpen alakult volna. Szinte vártam, hogy Scherer Péter különlegesen orgánuma megcsillanjon, de még ehhez képest is kellemeset csalódtam. Gémes Antost - bár évek óta a pályán mozog, mégis - mintha most kezdenék felfedezni maguknak a rendezők. Akik jártak már Harmadik Figyelmeztetés (színészzenekar - a szerk.) koncerten, ismerhetik a humoros (és baromi jól éneklő) oldalát, amelyből az előbbire itt is szükség volt.   

Pharrell Williams (narrátor) - Molnár Levente

Pharell Williams számomra az a típusú polihisztor, aki kicsit semmihez sem ért. Zenélget és valóban letett az asztalra egy Happyt, azonban több emlékezetes dalt már nehéz lenne mondani tőle. Filmzenét is szerez, hiszen benne volt Hans Zimmer csapatában, ami nem kis szó, de többnyire inkább csak dobolgatott (pl A csodálatos Pókember 2.). Színészkedett is, de főleg videoklipekben, illetve néhány sorozatban tűnt fel. Ezek alapján - bár indokolt az ismertsége -, alapvetően mégis gőzöm nincsen, hogy egy narrátori szerepkörre miért őt kérték fel. Annyi jó hangú, híres színész közül válogathattak volna. Helyette az eredeti változatban a narrátor Pharell fahangján szólal meg. 
Szerencsére nekünk itt van Molnár Levente, aki bár nem élete alakítását teszi le az asztalra (néhol szerintem túlzottan csak a gyerekeknek szól ki), de mindenképpen korrekt munkát végez. Speier Dávid versbe öltött mondataival pedig az Aszterix és Obelix 2. legszebb momentumait idézi.

További magyar hangok: Bárány Virág, Beke Márton, Bergendi Áron, Bor László, Bordás János, Borsi Boglárka, Csikos Léda, Elek Ferenc, Fehérváry Márton, Gyurin Zsolt, Kárpáti Levente Áron, Kis-Kovács Luca, Kokas Piroska, Kretz Boldizsár, Lipcsey Bori, Lipcsey Colini Szonja, Medveczky Máté, Menszátor Magdolna, Mohácsi Nóra, Németh Attila István, Renácz Zoltán, Sándor Barnabás, Sörös Miklós, Suhajda Dániel, Téglás Judit, Tóth Mira. 

Magyar szöveg: Speier Dávid
Vágó: Székely Daniella
Rendezőasszisztens: Székely Daniella
Hangmérnök: Illés Gergely
Gyártásvezető: Gelencsér Adrienne
Szinkronrendező: Dóczi Orsolya

“De szép kis szőrös! - Ugye? Ma tömték.” - harminc éve, hogy az első nézők beleprüszkölhettek az italukba a moziban, hiszen 1988. december másodikán mutatták be Leslie Nielsen legendás filmtrilógiájának első részét, a Csupasz pisztolyt. Ezzel, és az után következő még két filmmel Nielsen beírta magát a humor történelemkönyvébe. Azt hiszem, nagyon kevés olyan ember van, aki ne látta volna, vagy ne hallott volna erről a remekműről. Aki pedig látta, az vagy nagyon szereti ezt a fajta humort, vagy pedig az őrületbe lehet vele kergetni, mindenesetre én az előbbi tábort erősítem. Már csak azért is, mert ez még okos humor volt, és nem a mostanában oly sokszor előkapart vulgáris, ötlettelen poénok hada.

Na de hogyan is kezdődött? Az 1960-as és 70-es évek rendőrsorozatainak népszerűségét meglovagolva 1982-ben Jim Abrahams és David Zucker rendezők megalkották a Police Squad (nálunk Nagyon különleges ügyosztály címen futó) vígjáték sorozatot.
A Zucker testvérek számára - akik az 1980-as Airplane!-ben már dolgoztak együtt Leslie Nielsennel - nem volt kérdés, hogy őt kérjék fel főszereplőnek, a kissé kelekótya Frank Drebin hadnagy eljátszására, itt láthatták tehát először a nézők a karaktert. Kis érdekesség, hogy a magyar változat a Nagyon különleges ügyosztályban még a Drebil nevet használta, a Csupasz pisztoly- filmekben azonban visszatértek az eredeti névhez.
Annak ellenére, hogy a közönség jól fogadta a sorozatot, hat rész után levették az ABC műsoráról. A Simpson család kitalálója, Matt Groening szerint ha húsz évvel később készült volna el, hatalmas siker lehetett volna. 
Az önálló Csupasz pisztoly-filmre csak hat évet kellett aztán várni. A film (mint tudjuk) telis-tele van popkulturális utalásokkal, (szó)viccekkel és helyzetkomikummal, illetve a nyomozós, rendőrös sorozatok kliséinek eltúlzásával. Drebin hadnagy a mozgatórugója a történéseknek, de nem elhanyagolhatóak társai és a további mellékszereplők sem, úgy mint Jane Spencer (Priscilla Presley) vagy Ed Hocken kapitány (George Kennedy, aki azért is kapta meg a szerepet, mert a rendezők mindenképp szerettek volna egy Oscar-díjas színészt a filmbe). 
A magyar szinkron rendezője Rehorovszky Béla, a rendezőasszisztens Nikodém Zsigmond, a magyar szöveget pedig Jankovich Krisztinának köszönhetjük. 
A szereposztás sem múlta alul a fordítás és a rendezés minőségét, íme:

Frank Drebin (Leslie Nielsen) - Sztankay István

Leslie Nielsennek csak a legnagyobb (szinkron)színészeink adták a hangjukat, ez azért jelent valamit. Sinkovits Imre, Kristóf Tibor, Gruber Hugó, Szersén Gyula, Barbinek Péter, Szokolay Ottó, Sinkó László és még sokan mások is szerepelnek a neves listán, az első kettő Csupasz pisztoly filmben, illetve két Horrorra akadva részben viszont Sztankay István volt "a mi emberünk". Az ő mély zengésű hangján hallani, hogy "Jane, én vagyok az...! Cicafiú!", felbecsülhetetlen. Hiába sugároz komolyságot, kimértséget a hangja, még jobban ráerősítve ezzel a komikumra, mégis kihallani belőle az árnyalatnyi változást, amikor a helyzet poénossága úgy kívánja. Nagyon jól kiegészíti Nielsen kamerák előtti játékát.

Jane Spencer (Priscilla Presley) - Szegedi Erika

Szegedi Erika neve onnan is ismerős lehet, hogy ő a csodás Sophia Loren szinte állandó magyar hangja, illetve Morticia Addamsként is hallhattuk már az 1991-es Addams Familyben. Itt az Elvis Presley özvegye által alakított bombanő karakternek adta a hangját, ami nagyon jó kontrasztban van Sztankayéval. 

Ed Hocken (George Kennedy) - Kristóf Tibor

Csak az első részben hallhattuk Kristóf Tibor játékát a százados szerepében, mert a következő két folytatásban már Láng József kapta meg a karaktert. Előbbi is volt már más filmekben Leslie Nielsen-szinkron (eggyel többször, mint Sztankay), legismertebb külföldi szinkronpárja pedig Sean Connery, illetve Morgan Freeman - és még több tucat nagyszerű színész, akiket felsorolni felesleges, mert Kristóf Tibor neve (és hangja) minden szinkronban jártas ember számára fogalom. Játéka hasonlít Sztankayéra, szinte látni a fapofát, amivel a mikrofon mögött állt, amikor eljátszotta a szerepet, és ezzel még viccesebbé teszi a helyzeteket, mint egyébként lennének.

Nordberg felügyelő (O. J. Simpson) - Mihályi Győző

A kezdetben sportember, később színész, mostanra pedig leginkább börtönviseltségéről ismert O.J. itt a szerencsétlen Nordberg felügyelőt alakítja, akivel mindig történik valami baleset. Így magyarhangjának nem lehetett nagy kihívás a szerep, hiszen többnyire csak "szenvednie" kellett, Mihályi Győzőnek valószínűleg nem ez volt a legnagyobb munkája. 

Vincent Ludwig (Ricardo Montalban) - Zana József

Zana József színművész nem a szinkronmunkásságáról híres, mostanában főleg arról, hogy ő Ganxsta Zolee apukája. A film főgonoszának megformálására azonban jó választás volt szinkron szempontból, a karakter arroganciája és sunyisága igen jól érzékelhető Zana játékában, igazi szélhámos hangot hallunk. A japán harcoshalas jelenetben az ő és Sztankay kettőse zseniális.

Íme tehát a szuper szereposztás, ez a film is azok közé tartozik, amelyek magyarul talán még jobban hangzanak, mint eredeti nyelven - köszönhetően a benne hallható kiváló művészeknek. Még a mellékszereplőket is neves színészek szinkronizálták, így azzal a filmrészlettel búcsúzom, ahol Dobránszky Zoltánt hallhatjuk a vezetésoktató rövid, de frappáns szerepében:

Robin Williamstől legtöbbeknek az Úr az űrből sorozat jut eszébe, mint első emlék, de nekem életkoromnál fogva a Mrs. Doubtfire - Apa csak egy van volt az első mozi, amit az ő főszereplésével láttam, és talán emiatt is vált a “number one” filmmé tőle. Ebben ismertem meg ezt a legendás színészt, emiatt vált a kedvenc komikusommá, és ez az egyik videókazetta, amit rongyosra néztem annak idején. Mit annak idején, még ma is van olyan, amikor havi többször előkeresem (csak már nem a kazettát), és ha az egészet nem is nézem végig minden alkalommal, de a házvezetőnői álláshirdetésre jelentkezős részt biztosan.
A mai születésnapos filmünknek 1993. november 22-én volt a premierje Beverly Hillsben, tehát csak pár hónappal idősebb nálam, talán ezért is kötődöm hozzá annyira. Igazából Williams - mint sok más filmjében -  ebben is nagyrészt saját magát játszotta, a szerethető bohócot, aki mindig másokat helyez maga elé, és ebbe bizony néha belerokkan.
Mielőtt megnéznénk a szinkronhangokat, kerestem pár érdekességet a filmről és a forgatásról.

- Chris Columbus rendező szabad kezet adott Williamsnek, ami az improvizációt illeti, így került bele a filmbe többek között Daniel “Tetszik ez a farkasokkal táncoló minta. Mi az indián neved, Eszement Színvak?” beszólása exfelesége kardigánjára, illetve az a jelenet, amikor a bejárónő-maszk hiányát palástolva Daniel egy tortába nyomja az arcát - hogy aztán később az a forgatáson használt kamerák hője miatt megolvadjon és beletoccsanjon Mrs. Sellner teájába, tovább fokozva a jelenet abszurditását és zsenialitását.
- A seprűvel és porszívóval való táncolós jelenetek sem voltak benne a forgatókönyvben eredetileg, de a próbafelvételek után Columbus belerakta azokat a végleges verzióba. Vétek is lett volna kihagyni!

- Mivel Williams folyamatosan eltért a forgatókönyvtől, számos verziója született a filmnek - PG-13 (13 év alatti gyermekek számára szülői felügyelet erősen ajánlott), R (17 éven aluliak csak szülői vagy felnőtt kísérettel láthatják) és még NC-17 (17 éven aluliak számára tiltott) is.
- A Hillard család lakóhelyének címe (2640, Steiner Street) a valódi címe annak a viktoriánus épületnek, ahol az utcai jeleneteket vették fel San Franciscóban.
- Ahhoz, hogy Robin Williamset a dadus-bejárónővé maszkírozzák, négy és fél óra kellett. Williams egy üzletben tesztelte aztán, hogy mennyire sikerült jól az álca, és tökéletesnek bizonyult, mert senki sem ismerte fel  - még a fia is csak azután, hogy megszólalt.
- A film zenéjét Howard Shore-nak köszönhetjük, akinek a neve a Gyűrűk Ura rajongók számára biztos, hogy nem idegen, de ő szerezte a trilógia zenéjén kívül még például a Hobbit-trilógiáét, valamint A bárányok hallgatnak című filmét is.

A fordítás Pataricza Eszter munkáját dicséri, és még ha tudjuk is, hogy a címet nem a szinkrondramaturg, hanem a forgalmazó adja, amellett sem mennék el szó nélkül. A filmben ugyan a Mrs. Doubtfire frappánsan le van fordítva Mrs. Tűzvolténak, de a címben ez szerencsére már nem köszön vissza, hanem helyette egy alcímmel (t)oldották meg az eredeti nyelvű verziót. 
A nagyszerű szinkronrendező Csörögi István volt, akinek közel négyszáz filmnek, többek között a Csillagok háborúja első trilógiájának, a Harry Potter 2-7. részeinek, a Gyűrűk ura trilógiának, és megannyi Disney-rajzfilmnek köszönhetjük a magyar szinkronját.

Nagyon sok minden közrejátszott hát ahhoz, hogy egy ilyen mű születhessen - a magyar szinkron munkatársai és színészei ebben az esetben is rengeteget tettek hozzá a filmhez. Lássuk is tehát, kik voltak a szinkronhangok:

Daniel Hillard (Robin Williams) - Mikó István

Williams a Jó reggelt, Vietnám!-mal robbant be a köztudatba, abban a filmben szeretett Bajor Imrénk szinkronizálta a rádiós Cronauert.  Tordy Gézát is gyakran hallhattuk a filmjeiben, ilyen volt a Holt költők társasága, a Good Will Hunting, Madárfészek, és a Patch Adams. Mikó Istvánt legelőször 1992-ben, az Aladdin egész estét rajzfilmjében választották Williams szerepére, ahol zseniálisat alakított Genie-ként. Ezután még 25-ször volt ő a komikus-színész magyarhangja, általában azokban a filmekben, ahol kicsit tréfásabbra vette a figurát. A Mrs. Doubtfire-ben és az Aladdinban volt alkalmunk hallani, hogy ugyanúgy tud játszani a hangjával, mint maga Williams. 

Miranda Hillard (Sally Field) - Csere Ágnes

Daniel exfelesége, a lakberendező Miranda Csere Ágnes hangját szólalt meg nálunk, ő az egyike a több, mint egy tucat színésznőnek, aki filmjeiben szinkronizálta. Legtöbbször Kovács Nórát (alias Emma Thompson, Michelle Pfeiffer, Kim Basinger) hallottuk, például amikor A csodálatos Pókember May nénijét játszotta Field. Én személy szerint Szabó Évát szeretem a legjobban azok közül, akik szinkronizálták őt (Forrest Gump), de tény, hogy a fiatal feleséghez Csere Ágnes hangja jobban illik.

Stuart Dunmeyer (Pierce Brosnan) - Szakácsi Sándor

Bár már 1986-ban, A horda című film alkalmával Kautzky Armandot hallottuk Brosnan magyarhangjaként, és utána még 41 (!) alkalommal, ebben a filmben Stu a néhai Szakácsi Sándor hangján igyekezett elcsábítani Mirandát. Úgy tűnik, ahogyan Sally Field, így Brosnan sem a megszokott szinkronhangját kapta a Mrs. Doubtfire alkalmával, de ez ebben az esetben sem zavaró, sőt.

Lydia Hillard (Lisa Jakub) - Zsigmond Tamara

Ahogyan Williamssel elsőként itt "találkoztam", Zsigmond Tamarát is nagy valószínűséggel ebben a filmben hallottam először - pedig ő igen korán kezdte, a Mrs. Doubtfire szinkronizálása idején már nyolc éve dolgozott a szinkronszakmában. Ő volt tehát a makacs tinilány, a legidősebb Hillard-testvér, aki a leginkább ellenére volt az új "házvezetőnőnek".

Christopher Hillard (Matthew Lawrence) - Benedikty Marcell

Sajnos úgy tűnik, Marcell mára felhagyott a szinkronizálással, de gyerek- és fiatalkorában sokat hallhattuk filmekben és sorozatokban is - elég csak a Szabadítsátok ki Willy-t! - triológiára vagy a Mad Men szériára gondolni.
"Nem nő.. férfi! Nem nő.. férfi!" - ez volt a kedvenc mondatom Christől (Marcelltől), akiből akkor szakadt ki ez, amikor meglátta az amúgyis kissé férfias házvezetőnőjüket állva pisilni.

Natalie Hillard (Mara Wilson) - Szentesi Dóra

Ő volt a gyerek Nala hangja az Oroszlánkirályban, a Beethoven csöppségének, Emilynek a szinkronhangja, és még sok filmben gyerekhangként hallhattuk, manapság már igen ritkán áll a mikrofon mögé. A Natalie-t alakító színésznő is felhagyott egy időre a színészkedéssel, 2000-től 2012-ig nem vállalt semmilyen szerepet, azóta pedig mindössze néhány sorozat epizódszerepében láthattuk. Sajnos fotót nem találtam Dóráról, pedig mindenképp szerettük volna őt is megjelentetni itt.
(Hozzátenném, hogy szerintem a színésznő ugyanazzal a "problémával" küzd, mint én, mert megtaláltam őt Dorottyaként és Dóraként is feltüntetve hivatalos honlapokon. Remélem, nekem sikerült eltalálni, hogy melyik az "igazi" neve.)

Természetesen nem csak a filmrajongók, hanem maguk a színészek sem felejtették el a film születésnapját. Október végén a "gyerekek" és a pótapuka Stu összegyűltek egy amerikai tévéműsorban, hogy az évfordulóról beszélgessenek. Brosnan posztolt is erről egy képet az Instagramjára, és a képleírásban megemlítette, hogy a két hiányzó szereplő azért nem lehet ott, mert Sally épp a könyvét népszerűsíti, Robin pedig a "mennyországban nevetteti meg az angyalokat".

Az Egy bogár életét 1998 novemberében mutatták be először. A Toy Story – Játékháború után ez volt a Pixar második egész estés animációs filmje. Eddigre gyermekként számos állatfaj életét megismerhettem a vásznon keresztül, de a bogarakéba nem volt rálátásom, úgyhogy különösen érdekes volt számomra. Valamiért ez nem lett meg videokazettán, de a tékából gyakran kikölcsönöztük. Az eredeti hangok is beszédesek, ám a magyar munkatársak listájában is csupa ismert névbe botlunk.

Fürge – Dave Foley – Hevér Gábor

Fürge a főszereplő, aki minden jó szándéka ellenére megnehezíti bolya életét – de csak egy hangyányit. Fürge magyar hangja, Hevér Gábor kérésemre örömmel emlékezett vissza a filmre, s mesélt az élőszereplős és animációs filmek szinkronjáról: ,,Nagyon jó volt, szerettem az Egy bogár életét. Volt egy ellenpárja, a Zé, a hangya, de úgy tűnik, hogy a Bogár élete jobban megmaradt az embereknek. Egy ilyen animációs filmben különlegesebb hangokat engedhet meg magának az ember, ily módon más szinkronizálni, mint egy élőszereplős filmet. Az emberek ugyebár nem szoktak lezuhanni a Mount Everest tetejéről, hogy aztán placcsanjanak a betonon. Egy rajzfilmben a főhősök menekülnek, ordítanak, nekicsapódnak a falnak, így jobban igénybe veszik a hangszálakat.”

Atta – Julia Louis-Dreyfus - Kisfalvi Krisztina

Atta eredeti hangja az a Julia Louis-Dreyfus, akit a Christine kalandjai című vígjáték sorozatban láthattatok. Kisfalvi Krisztinát senkinek nem kell bemutatni, bár rajz-és animációs filmekben nemigen szinkronizált. Nem meglepő módon, kisujjból kirázza Attát, aki hol utasít, hol zavarban van, hol szerelmes, hol pedig abbahagyhatatlanul kacag – például a bakikban.

Pötty – Hayden Panettiere  - Szabó Luca

Pötty volt a kis hangyahercegnő, aki egyedüliként állt ki Fürge mellett már az elejétől. Aranyos és segítőkész szereplő, akit nem lehet nem szeretni. Szabó Luca nagyon szívesen emlékezett vissza erre a filmre, és a szinkron körülményeire: ,,Az Egy bogár életét nagyon szerettem, olyannyira, hogy a mai napig emlegetem, amikor a kedvenc szerepeimről van szó. Nyolcéves voltam, és egy hatalmas játékként tekintettem a szinkronra, ráadásul Pötty a világ legaranyosabb karaktere: egy ici-pici lila hangyalány, a hercegnő kishúga. Élettel teli, játékos, kedves: épp az a karakter, akit a legkönnyebben szinkronizáltam gyerekként. Sokat kellett sikongatni, ami természetesen a kedvenc részem volt. A Mafilmben dolgoztunk, a Ranódy stúdióban, ahol mindig a legjelentőségteljesebb munkákat vettük fel, ezért tudtam, hogy ez egy nagy mozifilm lesz, és nagyon kell majd koncentrálnom. A forgatás néhány órán át tartott, és nagy gondossággal vettük fel a jeleneteket. A rendező, Csörögi István végig figyelt arra, hogy kedvesen és célravezetően instruáljon engem. Nagyon szerettem együtt dolgozni vele, és szerintem ez hallatszik is a végeredményen. Ugyan általában jobban szeretek kollégákkal dolgozni, mint egyedül, talán ennél a munkánál hasznos volt, hogy nem volt más a stúdióban, mert így minden figyelmem a karakteremre irányult, és maximális hatékonysággal tudtuk kidolgozni a jeleneteket. Mivel Pötty egy picike hangya, nagyon magasan és aranyosan kellett beszélnem, és ezután még az utómunka során is rá kellett tenni egy lapáttal, hogy még vékonykább hangja legyen Pöttynek. A végeredményt nagyon érdekes volt visszahallgatni a moziban. Évekkel később tudtam meg, hogy Pötty eredeti hangja Hayden Panettiere volt, akit akkor már ismertem és szerettem a Heroes című sorozat miatt.”

Királynő – Phyllis Diller – Tábori Nóra

A királynő eredeti hangja egy színészként és humoristaként dolgozó hölgy, aki számos rajzfilmhez adta a hangját Amerikában, többek közt a Bolygó kapitányában, a Pindúr pandúrokban és a Hé, Arnold!-ban is hallhatták az amerikai gyerekek. A magyar gyerekeknek Tábori Nóra magyarította a Királynőt. Személy szerint nagyon szerettem a hangját, elsőként az Állj, vagy lő a mamám! című Stallone filmben hallottam. Szinkronkarrierje végén szinte csak rajzfilmekben hallhattuk; feltűnt még a Pocahontasban, az Eszeveszett birodalomban, és az Atlantisz első és második részében is.

Szökken – Kevin Spacey - Dörner György

Szökken a sáskahad gonosz vezetője, akit még mai fejjel is félelmetesnek tartok – joggal. Dörner György amilyen megnyerően volt Buzz Lightyear a három évvel korábbi – szintén Pixar által készített - Toy Storyban, annyira hozta rám a frászt Szökkenként. Habár magyar színész közel 500 szinkronszerepet tudhat magáénak, ez volt az egyetlen eset, hogy Kevin Spacey partnere volt.

A cirkusztársulatban is emlékezetes hangokat hallhattunk, úgy, mint Rosta Sándort Botond, a botsáska szerepében, Besenczi Árpádot Fickó, a katica szerepében, míg Izsóf Vilmos és Vándor Éva a házaspár imádkozó sáska Manót és a pillangó Mólyát szólaltatták meg. Hermannak Szűcs Sándor adott hangot, Rózinak, a fekete özvegynek pedig Zsolnay Júlia. Volt egy iker bogárpár is a társulatban, Bubi és Ász, akiknek nem más, mint a csodás hangú Kautzky Armand volt a hangja, amit figyelve is nehéz felismerni. Vass Gábornak ismét elő kellett vennie a mélyebbnél is mélyebb hangját, hogy Butust, az orrszarvúbogarat szólaltassa meg.

További magyar hangok voltak: Konrád Antal, Illyés Mari, Hollósi Frigyes, Versényi László.

Ti is féltetek Szökkentől? :) 

Két éve indult útjára a Harry Potter- univerzum újabb filmsorozata, mely a Roxfort-beli történések előtt 65 évvel játszódik, és amely cselekményének középpontjában a mágikus állatszakértő és tankönyvíró Göthe Salmander (eredeti verzióban Newt Scamander) áll. Mivel a könyvsorozat meghatározó része volt a gyerekkoromnak (és belegondolva továbbra is az), így félve ültem be 2016 őszén a moziba megnézni az első Legendás állatok és megfigyelésük-filmet. Nem akartam azzal szembesülni, hogy csak egy újabb bőrt akarnak lehúzni az eredeti szériáról, nagy összegeket remélve tőle. Szerencsére nem ez történt - bár biztosan nem vették zokon, hogy sikeres lett a film és jó sokat kaszáltak vele. Az ötrészesre tervezett új filmsorozatban megismerkedhetünk többek között az amerikai varázslóközösséggel és a Voldemort előtti időszak legnagyobb sötét mágusával, Gellert Grindelwalddal is - itt kapcsolódik a mozi a  Potter-saga történéseihez még egy újabb szállal.
A Legendás állatok és megfigyelésük: Grindelwald bűntettei ott veszi fel a fonalat, ahol az első rész végén elengedte - megtudhatjuk, mi lett a Percival Gravesből Gellert Grindelwalddá változott mágus sorsát, illetve azt is, hogy Göthe milyen nehézségekkel küzd a New Yorkban történt incidense után. 

Göthe Salmander (Eddie Redmayne) - Szatory Dávid

Lassan megszokott páros az övék, ha Redmayne ezután is fontos szerepeket kap majd Hollywoodban, akkor szerintem Szatory Dávidot továbbra is gyakran fogjuk hallani a magyar mozikban - azért továbbra, mert az utóbbi években egyre több főszerepben hallhattuk (A szürke ötven árnyalata trilógia, az újabb Star Wars-ok, Én, Tonya).

Katherine Waterton (Porpetina Goldstein) - Sipos Eszter Anna

Nem a Legendás állatok-sorozat kapcsán párosították össze először a két színésznőt, hanem A robot és Frank című filmben, ami ugyan mellékszerepe volt Watertonnak, mégis örülök, hogy fel lett jegyezve valahol, mennyire jól illik Sipos Eszter hangja az övéhez. Más kérdés, hogy én a film végére enyhe ellenszenvet kezdtem érezni a karakter iránt, legalábbis idegesített szegény, szóval remélem, hogy a későbbiekben ez változni fog.

Dan Fogler (Jacob Kowalski) - Fekete Ernő Tibor

Azért ez a páros a kedvencem a film szinkronjai közül, mert annak ellenére, hogy Fekete Ernő számomra mindig Robert Downey Jr. vagyis inkább Vasember marad, mégis remekül működik egy merőben más karakternél is! A kicsit kelekótya, de rettenetesen szeretnivaló Jacob az egyetlen Magnix (vagyis mugli, vagyis varázstalan ember) a második részben, és az ő jelentléte miatt még fontosabb lesz a kérdés, amihez minden szereplő kicsit máshogy áll, történetesen, hogy mi legyen a varázslók és a varázstalanok viszonyának sorsa? 

Alison Sudol (Queenie Goldstein) - Bozó Andrea

Nagyon passzol az álmodozó, sejtelmes hangú Queenie-hez Bozó Andrea hangja, és örültem, hogy a karakter több oldalát is láthattuk a mozi során. Alison Sudolt még nem láthattuk magyar mozivásznon, sőt, igazából külföldön sem sokan látták ezt a franchise-t leszámítva, mert ezidáig dalszerzőként, Fine Frenzy néven ismertebb volt.

Ezra Miller (Credence Barebone) - Tasnádi Bence

Ezra Miller leginkább Flash-ként lehet ismerős a mozinézőknek, és abban a három filmjében, amiben megjelent, két színész szinkronizálta - a Batman vs Superman és az Öngyilkos osztagban Szabó Máté, míg az Igazság ligájában Jéger Zsombor. A Legendás állatok - sorozattal viszont egy újabb színész került fel a listára, Tasnádi Bence. Mivel Credence karaktere merőben más, mint Flash-é, ezért nem zavaró a két hang különbsége, sőt. Jól kiegészíti Ezra játékát Tasnádi Bence hangja.

Johnny Depp (Gellert Grindelwald) - Nagy Ervin

Nem volt nagy meglepetés, hogy Nagy Ervin kapja ismét ezt Depp szinkronizálásának lehetőségét (ez már a 15. alkalom), mondjuk mostanában jócskán el van látva szinkronszerepekkel - lásd Marvel. Most Depp nem a fura fejfedős karaktert hozta, és nem is a sármos főhőst, hanem kicsit a Fekete mise Whitey Bulger-ére emlékeztető szereplőt. Nagy Ervinnek pedig hallhatóan nem volt kihívás a szerep, mert ahogy említettem, már dolgoztak együtt, ez alkalommal kicsit többet kellett rejtélyeskednie (de legalább nem kellett mélyítenie a hangját, mint Thornál).

Jude Law (Albus Dumbledore) - Stohl András

Ez a párosítás sem újdonság, filmjeinek majdnem felében Stohl szokta szinkronizálni Lawt, aki érdekes választás volt a fiatal Dumbledore szerepére (majdnem annyira érdekes, mint Johnny Depp öregítése Grindelwald szerepéhez). 

Zoë Kravitz (Leta Lestrange) - Martinovics Dorina

Martinovics Dorina hangját egyből felismertem, ami azért csoda, mert igen ritkán szinkronizál. Viszont én évente legalább egyszer végignézem az HBO Társas játék című sorozatát, aminek ő volt az egyik főszereplője, így talán mégsem akkora "csoda". Kravitz kisasszonyt viszont sajnos még egy filmjében sem volt szerencsém látni, tehát nem volt összehasonlítási alapon. Az első benyomás viszont jól sikerült - mind a színészi, mind pedig a szinkronszínészi játékot tekintve.

A filmen egyértelműen látszik, hogy egy ötrészesre tervezett sorozat második része, mert továbbgöngyölítette ugyan az eseményeket - például kiderül, kinek a fotóját hordozta Göthe az első részben a bőröndjében -  de nagyon sok minden maradt magyarázat nélkül. Ezen kívül számos "plot hole"-t fedeztünk fel, ami a Harry Potter- univerzumot illeti. Néhányuk lehet szőrszálhasogatás, de vannak olyanok is, amelyek talán még azoknak is feltűnnek, akik nem mozognak ennyire otthonosan ebben a világban, mint én. Az első rész jobban tetszett, mint ez, kicsit olyan, mintha egy évad közepén járnánk egy átlagos sorozatban, és várjuk, hogy mi fog történni majd az utolsó részekben. Mágikus lényekből és varázslatokból most sem volt hiány, sőt, még néhány easter egg-et is elrejtettek nekünk a rendezők, és hát a legjobb, hogy visszatértünk kicsit Roxfortba is.
Azonban részben vissza kell, hogy vonjam a bevezetésben leírtakat, miszerint nem csak aranytojást tojó tyúkként tekintenek erre a sorozatra, mert a forgatókönyvet tekintve a fantázia hiánya sajnos mintha ezt igazolná. Pedig Rowling írta a forgatókönyvet, pont ezért csalódás egy kicsit ez a rész. Remélem, a következők utólag is javítanak majd ezen az élményen.
Írjátok le, ti mit gondoltok róla!

Addig is, lássuk az előzetesek összehasonlítását:

A francia:

 A német:

Hétfő este ért el hozzánk a szomorú hír, hogy 95 éves korában elment a “képregénycsászár”, a Marvel milliók által szeretett apukája, Stan Lee.
Az 1922-ben Stanley Martin Lieber néven született Lee gyerekkorától kezdve rengeteget olvasott, egyik karácsonyára például egy fém asztali könyvállványt kapott édesanyjától, hogy reggelizés közben is tudja minek támasztani olvasnivalóját.
Egyszerű gyakornokként kezdte képregényes pályafutását 1939-ben a Timely Comicsnál. Eleinte egészen másfajta képregényeket alkotott, mint amiről a későbbiekben nevezetessé vált, az ötvenes években helyezte új alapokra műveit és hőseit is. "Minden hősének van mélyen emberi oldala és problémája is, legyen az egy pókcsípés után a háztetőkön rohangáló tini, vagy a dühében zöld szörnyeteggé változó tudósember" - írta az Index róla nagyon találóan. Stílusa sokkal közelebb hozta karaktereit a gyerekekhez és felnőttekhez egyaránt, hiszen azok szuperképességeik mellett korántsem voltak tökéletesek. Nem akart Supermanhez vagy Batmanhez hasonló szereplőket alkotni, sokkal inkább újakat, olyanokat, akik a problémáik miatt emberközelibbnek, valóságosabbnak tűnnek. Forradalmasította a képregényműfajt, az ő és Jack Kirby, valamint Steve Ditko nevéhez fűződik többek között a Fantasztikus Négyes, az X-Men, a Pókember és még számos más figura megalkotása.
Még a képregényírástól való visszavonulása után is a Marvel közelében, annak arca maradt, így azok is ismerhették őt, akik a képregényeket nem, de a Marvel filmes univerzumát figyelemmel követték. Szinte az összes Marvelhez kapcsolható képregényfilmben (tehát nem csak MCU) tiszteletét tette - hol saját magát, hol különböző mellékszereplőket alakítva. Mindig plusz izgalom volt egy-egy filmre beülni, és arra várni, hogy mikor és miként tűnik majd fel a vásznon. Producerként is részt vett a filmek elkészítésében. 
Mi is szeretnénk róla megemlékezni, egyrészt szinkronos bloghoz méltóan, másrészt azzal, amit nagyon szeretett csinálni- így most sorra vesszük az összes cameo szerepét, és a hozzájuk tartozó szinkronhangokat is. A következő színészeknek talán nem pályájuk csúcsa ez az általában pár mondatos szerep, de azért mindenképp emlékezetes lehet, főleg ha esetleg ők is képregény rajongók.

Kajtár Róbertet hallhatjuk a legtöbbször Stan Lee-ként, először a Bosszúállókban, legutoljára pedig a Venomban. Szerepe volt tehát a következőkben:

Bosszúállók (idős férfi a hírekben), Thor: Sötét világ (idős úr az elmegyógyintézetben), Amerika kapitány: A tél katonája (őr a Smithsonian Múzeumban), Bosszúállók: Ultron kora (önmaga), Amerika kapitány: Polgárháború (FedEx sofőr), Doctor Strange (utas a buszon), Pókember: Hazatérés (Gary - úr az ablakban), Thor: Ragnarök (borbély), Bosszúállók: Végtelen háború I. (buszsofőr), Fekete Párduc (férfi a kaszinóban), A Hangya és a Darázs (autótulajdonos), Venom (kutyatulajdonos)

Csuha Lajos (balra) kétszer szólaltatta meg őt, egyszer a Thor első részében (kisteherautó sofőrje), másodszorra pedig A galaxis őrzői második részében (űrhajós).

Szalai Imre ugyancsak két alkalommal kapta meg a szerepet, ez a kettő pedig az Amerika kapitány: Az első bosszúálló (idős tábornok), illetve a Pókember 3 (férfi a Times Square-n).

Dobránszky Zoltán (balra lent) volt a 2003-as Hulk biztonsági őrjének magyarhangja, Pethes Csaba (középen) a Pókember 2- ben adta a hangját a férfinak, aki megment egy nőt a lehulló törmeléktől, miközben Dr. Octopus és Pókember küzdenek, Makay Sándort (jobbra lent) a Vasember 2- ben hallhattuk.

Holl János-t a Fantasztikus Négyes és az Ezüst Utazóban tessékelték ki az esküvőről.

Fehér Péter a Fantasztikus Négyesben hallathatta hangját Willie Lumpkin, a postásként.

A többi cameojához nem találtunk adatot az őt szinkronizáló színészről, illetve nem is volt mindegyikben szövege a karakterének, de a teljesség kedvéért álljanak itt ezek a szerepek is:

Hulk a bíróságon - esküdt, X-Men - hot dog árus a tengerparton, Pókember - megrémült járókelő a fesztiválon,  A csodálatos Pókember - könyvtáros, A csodálatos Pókember 2 - vendég a ballagáson, Daredevil, a fenegyerek - újságot olvasó idős férfi a kereszteződésben, X-Men: Az ellenállás vége  - gyepet locsoló férfi, X-Men: Apokalipszis - nézelődő férfi, A hihetetlen Hulk - üvegből ivó férfi, Vasember - önmaga (akit Hugh Hefnernek hív Tony), Vasember 3 - Bíró a szépségkirálynő-választáson, A galaxis őrzői - Xandariai férfi,  A Hangya - pultos, Deadpool - DJ a sztriptízbárban, végül a  Deadpool 2 , ahol graffitiként láthattuk egy tűzfalon.

Ebben a videóban pedig jól összeszedve megnézhetitek, amiről eddig írtam nektek:

 Munkásságával maradandót alkotott, köszönünk mindent, Mr. Lee! Excelsior!

A Mackótestvér a Disney 44. egész estés rajzfilmje, és egyben az utolsó előtti, ami a hagyományos, rajzolt világot eleveníti fel. A rajzfilm egy törzs fiáról szól, akit az ősi szellemek változtatnak egy általa oly gyűlölt állattá: medvévé. Kenai így más szemszögből látja a világot, és szerez barátokat. A rajzfilmhez 2006-ben második rész is készült, ám ezt a mozik már nem vetítették.

Kenai – Joaquin Phoenix – Hevér Gábor

Kenai volt a fiatalember, aki élete leckéjét kapja azzal, hogy medvévé változik, ezáltal megismervén egy teljesen más világot. Személy szerint nekem nagyon "semmilyen" az eredeti hang, úgyhogy nagy szükség volt Hevér Gáborra, bár az eredeti terv a szinkront tekintve más volt. Erről maga Hevér Gábor mesélt nekünk: "Úgy emlékszem, hogy erre nem kellett castingolnom. Kaptam egy hívást, hogy menjek és gyorsan csináljuk meg, mert akit kiválasztottak, azzal valami probléma volt, így kerültem én a képbe. Szerettem a Mackótestvért, hiszen ez egy különösen érzelmes rajzfilm. A nagyobb filmeknél nem együtt állunk a mikrofon előtt a többi szereplővel, így a Mackótestvérnél sem volt ez másképp. A hangot nagyrészt külföldön keverik, úgyhogy mindent külön hangsávon kell felvenni és kiküldeni a Disneynek. Nem bánom egyébként a ,,mikrofon mögötti magányt” mert így csak a saját szereplőmre kell figyelnem, és jobban tudok összpontosítani, hogy pontosan azt csináljam, amit a szereplő. Művészvetítés nem volt a film előtt, de megbeszéltük a filmet és a szerepet, így előre ismertem Kenai történetét”.

Koda – Jeremy Suarez – Morvay Gábor

Koda volt a kismackó, aki átküzdötte magát a falon, amit Kenai alakított ki maga körül. Morvay Gábor még bőven gyermekként kapta meg Kodát, és nagyon jól eljátszotta hangban a mackó szerepét, ráadásul még az éneklős akadályokat is vette! A második részre Bence, Morvay Gábor öccse vette át Koda szerepét.

 
Csupata – Dave Thomas – Kálloy Molnár Péter

Kálloy Molnár Pétert oly sok szerep miatt kedvelem (a Mulánban például verhetetlen volt) de Csupata szerepében is emlékezeteset alkotott. Érdekesség, hogy a magyar színész Koda magyar hangjával, Morvay Gáborral szerepelt már együtt stáblistán az Igazából szerelem című film esetében.

 
Dörgő – Rick Moranis – Kálid Artúr

Azon ritka alkalmak egyike volt ez, amikor Kálid Artúrt nem fekete színész, de még csak nem is fekete karakter szerepében hallhatjuk, hanem egy ütődött rénszarvasként. Imádtam benne, és egy korábbi, a Magyarszinkron.hu-nak adott interjú alapján úgy tűnik, ő is szerette a szerepet: "A Mackótestvért nagyon szerettük Petyával, két rénszarvast szinkronizáltunk és együtt vettük fel a jeleneteket. A megrendelő kérése volt, hogy ezeket a figurákat olyan színészek csinálják, akik összeszokott párost alkotnak, és bátran improvizálnak is, nem csak felolvassák a szöveget – tehát elég szabad kezet kaptunk.”

Tanana – Joan Copeland – Pásztor Erzsi

Az elragadó, mindig mosolygós, varázslatos Pásztor Erzsi volt Tanana, a varázslónő hangja. Kevés olyan ember van, akinek be kell mutatni Pásztor Erzsi jellegzetes hangját, hiszen ha máshonnan nem, a Csengetett, Mylord? című sorozatból mindenképpen ismerős lehet, de ha a rajz/animációs filmeknél maradunk, ő adta a hangját az undok irodavezetőnek a Szörny Rt-ben, zseniálisan.

Phil Collins dalait Szolnoki Péter és Szulák Andrea énekelték nekünk:

További magyar hangok voltak még: Viczián Ottó, Konrád Antal, Faragó András, Kassai Ilona, Zakariás Éva, Katona Zoltán.

Ti szerettétek ezt a rajzfilmet? Meséljetek, olvassuk!

Mint azt sokan tudjátok, szeptemberben hazánkban járt Terence Hill, s találkozhatott magyar hangjával, Ujréti Lászlóval. A két színész egyébként már ezt megelőzően is megismerhette egymást, hiszen Terence Hill új filmjének, a Nevem: Thomas magyar forgalmazója a promóció keretén belül összehozta a két színészt Rómában.

Abban a szerencsében részesülhettem, hogy Ujréti László mesélt nekem a találkozásról, Terence Hillről, és a szinkronról.

Szinkronjunkie: Elmesélné, hogy hogyan jött ez a lehetőség, hogy találkozhat Terence Hillel?

Ujreti László: Amikor a film jogát megvették, és leszinkronizáltatták, kitalálta a forgalmazó, hogy készítenek egy road-moviet arról, ahogy kiutazik a stáb és találkozik a helyi forgalmazó céggel. Ez a helyi forgalmazó adott egy ebédet Róma belvárosában, ahová engem is elvittek, és ekkor találkoztunk először.

SzJ: Amikor ez a lehetőség adódott gondolkodás nélkül igent mondott?

UL: Természetesen. A forgalmazó kért fel, hogy menjek velük, és mivel a színházban szabad volt ez a három napom, rábólintottam.

SzJ: Vágyott erre valaha, hogy találkozzon Terence Hillel?

UL: Most azt kellene mondanom, hogy igen, ugye? Egyébként persze, örültem, hogy így hozta a sors, mert egy rendkívül szimpatikus, kedves embert ismertem meg benne. Nagyon kellemes élmény volt.

Fotó: Romis Mozi

SzJ: Milyen érzésekkel ment az első találkozóra? Izgatott volt?

UL: Nem mondanám, hogy izgatott lettem volna. Nekem ez elsősorban egy munka volt, amire a forgalmazó kért fel. Az utazásról és a kint létről készült egy werkfilm is, de ezt még tudtommal nem mutatták be.

SzJ: Olyannak ismerte meg Terence Hillt, amilyennek elképzelte?

UL: Igen, tulajdonképpen ilyennek képzeltem el.

SzJ: Mondott valamit Önre, mint magyar hangjára?

UL: Amikor Rómában voltunk, egy ház tetőteraszán zajlott a találkozás. Levitték őt egy lenti helyiségbe megmutatni neki a szinkronizált magyar filmelőzetest. Amikor feljöttek a megtekintésből, azt mondta nekem, hogy ,,nagyon jó a hangod”. Ezután már itt Magyarországon, a Corvinnál volt még egy nagyon udvarias mondata. Azt mondta, hogy még egyszer szeretné megköszönni a munkámat, mert a hangommal jobb színészt csináltam belőle, mint amilyen ő valójában. Mondtam, hogy nahát ez azért túlzás. A közös riportban megkérdezték tőle, hogy mit gondol, milyen őt szinkronizálni, és akkor azt válaszolta, hogy ,,jaj, engem, nagyon könnyű szinkronizálni, mert lassan beszélek".

Fotó: HVG

SzJ: Van tőle kedvenc filmje, vagy sorozata?

UL: Éppen most csinálom a Don Matteo című sorozata 12. évadát, ennek a felénél tartunk körülbelül. Megmondom őszintén, hogy - pláne a régiekből - túlzás azt mondani, hogy egyet sem láttam egyben, mert annyit vetítették az elmúlt harminc évben a filmeket, hogy akaratlanul is bele-bele nézegettem, de van, amire nem nagyon emlékszem. Voltam kétszer a Bud Spencer-Terence Hill fan club meghívottja, és ott olyan idézeteket mondtak, amikre egyáltalán nem emlékeztem, de állítólag nagy klasszikusa bizonyos filmeknek. Bennem ezek nem nagyon maradtak meg. Amikor ezek a szinkronok készültek, még nem is tudtuk, hogy ezeknek a filmeknek ilyen óriási sikere lesz.

SzJ: Ön rajongónak mondaná magát?

UL: Nem vagyok rajongó. A szinkronizálás a szakmám része. Amikor a mesterséget tanultam, a szinkron a szakmának egy kicsiny ágazata volt, de ezt is meg kellett tanulnunk. Az életünk, a rajongásunk mindig is a színház iránt volt meg igazán, és azt hiszem, ez így is marad.

Köszönjük szépen az interjút!

Október 18-án a Várkert Bazárban nyitotta meg kapuit a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár, ahová egészen vasárnap estig várnak minden könyvmolyt és kultúraszerető embert a szervezők, a kiadók, és az írók egyaránt. Rengeteg könyvbemutatóval, érdekes beszélgetéssel, előadással készülnek, érdemes átolvasni a honlapjukon a programot, mert mindenki találhat szívének kedves programot.
A péntek délután a magyar szinkron iránt érdeklődőknek tartogatott egy gyöngyszemet. Aznap ugyanis öt órától a Nap Kiadó standjánál mutatták be a Magyar hangja (A szinkronizálás története) című könyv harmadik kiadását, akinek nem más a szerzője, mint Dallos Szilvia. Akiknek esetleg nem lenne ismerős a neve, megsúgom, hogy ő volt Ellie a Dallasból.
A Moly.hu beszámolója szerint "A nemcsak szép szinkronhangjáról, hanem íróként is egyre inkább ismert művésznő tanította is a szinkronizálás történetét. Azt mindannyian tudjuk, hogy a magyar szinkron világhírű, de azt nem, hogy milyen munka van ennek a hátterében. Dallos Szilvia egyetlenként megírta a már 80 esztendőt is elhagyó magyar szinkron történetét, a technikai, szakmai háttérrel együtt, de ebben a harmadik, javított, bővített kiadásban is megtalálhatók az izgalmas történetek, visszaemlékezések legnevesebb művészeink tolmácsolásában, és mindehhez sok-sok kép is van a könyvben.”
A bemutató alkalmával a művésznő mesélt egy kicsit az előző kiadásokról, majd pedig részleteket olvasott fel a most megjelenő kiadás egy példányából.

Ez után lehetőség nyílt arra, hogy a már megvásárolt példányokat tulajdonosaik aláírathassák a művésznővel, és válthassanak vele pár szót. Én ezért is szeretem a könyvfesztiválokat, mert ilyenkor az ember találkozhat kedvenc írójával, beszélgethetnek is akár, ami néha olyan nagy dolog, mintha egy világsztárral kerülnénk közelebbi kapcsolatba.

Köszönjük a tudósítást Miller Mariannak, aki tiszteletbeli szerkesztőnkként részt vett az eseményen!

Jó pár éve a rebootok és remake-k korszakát éli Hollywood, és ez a tendencia begyűrűzött nem csak a filmek, hanem a sorozatok közé is.  Egyre több régi, sikeres műsor ötletéhez nyúlnak a rendezők és producerek abban a reményben, hogy újabb sikert és/vagy pénzt kovácsolhatnak belőlük, szerintem főleg a nosztalgia faktorra alapozva. Hol újraforgatják az eredeti sztorikat, hol pedig folytatást adnak nekik - ilyen sorozat például, a teljesség igénye nélkül a Kojak, a MacGyver, a Dinasztia, a Bír-lak, az X-akták, vagy a Twin Peaks. Mindenkinek megvan a saját véleménye, hogy örül-e ennek, vagy inkább szeretné, ha békén hagynák a régi sorozatait, hogy úgy lehessen rájuk emlékezni, ahogy gyerekként, fiatalkorunkban először láttuk. Engem eddig nem érintett nagyon mélyen ez a “divat”, de a héten belefutottam az "új" Bűbájos boszorkák sorozat előzetesébe, és egyáltalán nem tetszett. Süt belőle az erőlködés, alapvetően szerintem a sztori sem illik már a mai viszonyokba, pont jó helyen volt az húsz évvel ezelőtt - merthogy igen, október hetedikén volt húsz éve, hogy az első epizódot levetítette a WB Television Network Amerikában. A születésnapos sorozatnak pedig nálunk mindig jár a születésnapos cikk.

A Szívek szállodája mellett tinédzserkorom másik meghatározó sorozata volt a Bűbájos boszorkák (eredeti címén Charmed - egész jó lett a fordítás), arra is emlékszem, hogy annak idején telerajzoltam a füzeteimet triquestrával. Borítóképet keresve ennek a cikknek, most ugrott be, hogy még poszterem is volt a szobám falán a lányokról.

Nem hiszem, hogy bárkinek be kellene mutatni a sztorit, de ha esetleg mégis: a nyolc évadot megért misztikus fantasy sorozatban három lánytestvér, a Halliwellék életét követhettük nyomon, akik (az Árnyékok könyvéből) tudomást szerezve boszorkány származásukról és hatalmas varázserejükről, mindenféle kalandok során igyekeznek azt jóra használni, és megvédeni magukat és másokat a gonosz erőktől. Mindezt persze a legnagyobb titokban szeretnék tartani, ez az igyekezetük pedig néhol több, de általában kevesebb sikerrel jár. A nyolc évad során a fantasy világ szinte összes lénye megjelent a képernyőn, warlockok, vámpírok, angyalok, koboldok, démonok és még sorolhatnám. Én, aki előtte nem igazán kerültem kapcsolatba a fantasy világgal, ennek a sorozatnak köszönhetem, hogy felkeltette a kíváncsiságomat, főleg mert a sorozatot bőven átszőtte a humor.
Az első három évadban Prue, Piper (a kedvencem) és Phoebe Halliwell kalandjainak lehettünk tanúi, majd (remélem, ez most nem spoiler senkinek) Prue harmadik évadbeli halálát követően megjelent a lányok féltestvére, Paige, és a sorozat befejezéséig ők hárman maradtak a főszereplők.

Nézzük a lányok szinkronhangjait!

Prue Halliwell (Shannen Doherty) - Kéri Kitty (1-2. évad) Ábel Anita (3. évad)

A legidősebb nővért kedveltem a legkevésbé a családból, ez persze nincs összefüggésben magyar hangjával. Az első két évadban Kéri Kittyt hallhattuk, a harmadikban pedig Ábel Anitát - próbáltam utánajárni, hogy mi volt az oka a cserének, de sajnos nem kaptam választ. Mindenesetre Kitty kicsit hűvösebb hanghordozása szerintem jobban illett a színésznőhöz és a karakterhez is, mint Anitáé.

Piper Halliwell (Holly Marie Combs)- Ullmann Mónika

A művésznő színpadi és filmes szerepei sokkal jelentősebbek, mint a szinkronszerepei, és jócskán több is van belőlük, de azért örülök, hogy Piper Halliwell megszólaltatása az ő feladata lett. Szerintem nem is illene máshoz,  sokat hozzátett a szerephez, mert Holly Marie Combs saját hangja nem ennyire karakteres.

Phoebe Halliwell (Alyssa Milano) - Kökényessy Ági

A magyar közönség számára az ő hangja összefort Jennifer Aniston (elsősorban Rachel Green, majd még megannyi, általa játszott más karakter) arcával, a művésznő több, mint félszáz szinkronmunkájából egy másik jelentős részt az Alyssa Milanoval kapcsolatos munka tesz ki. Ők ketten először 1993-ban "kerültek egy párba" a szinkronstúdióban, és Kökényessy Ágit hallhattuk aztán a leggyakrabban aztán az elkövetkező 25 év során Alyssa filmjeinek magyar változatában. 

Paige Matthews (Rose McGowan) - Hámori Eszter

Rachel Weisz állandó szinkronpárja kapta meg annak idején az elveszett, negyedik testvér szinkronizálásának lehetőségét. Utánaolvasva McGowan kisasszonynak az ISzDB-n, és áttanulmányozva azokat a színésznőket, akiket hallhattunk még a filmjeiben, én Solecki Jankát választanám inkább - már ha én lennék a szinkronrendező és most kellene döntenem. De csak az eredeti hanghoz való hasonlóság miatt, egyébként nagyon szerettem őt Paige-ként hallgatni.

Zárásként pedig, trailerek összehasonlítása helyett, a nosztalgia jegyében álljon itt a Bűbájos boszorkák első évadának intrója - most meghallgattam vagy tízszer, és még az is lehet, hogy újra nekiállok a sorozatnak... Ti szerettétek?