mindenféle a magyar szinkronról

szinkronjunkie

szinkronjunkie

25 éves lett a Disney Notre Dame-i toronyőre

2021. június 20. - Karsa Tímea

notre_dame_cover.jpg

1996-ban mutatták be világszerte az ismert regényből készült rajzfilm-adaptációt.

Személyes emlékem a filmről, hogy akkortájt adták, amikor a Honfoglalást, és az éppen rám vigyázó felnőtt jó ötletnek látta, hogy ha beülünk a magyar filmre, hiszen mi köthet le jobban egy nyolcéves gyereket annál, mint hogy férfiak néznek komolyan a kamerába 107 percen keresztül? Szerencsére az illetőt lebeszélték az ötletről, és legnagyobb ellenérzései ellenére a Notre Dame-i toronyőrre ültünk be; amivel élete(m) egyik legjobb döntését hozta: azóta is rajongok ezért a rajzfilmért.

A Disney 34. egészestés alkotása számos olyan elemet tartalmaz, ami alapján meggondolták, hogy megtekintését ne kössék-e bizonyos korhoz. Több szexuális utalás, illetve származást firtató téma van benne, amit gyerekként az ember nem ért, vagy nem vesz észre, ám felnőttkorban sok minden a helyére kerül a filmet illetően. Nézzétek meg a mozis előzetest, amiből ugyan nem sok minden derül ki, de a film hangulatát határozottan átadja!

 Magyar mozis előzetes

A történet – akárcsak Victor Hugo 1831-ben megjelent regénye – a 15. századi Párizsban játszódik, és Quasimodo életét meséli el. Ugyan több eltérés van a regény és a film között, a történet nagy része megegyezik: mindkettőben szerepel a főszereplőn kívül Esmeralda, Phoebus, Frollo, a bolondok napi ünnepség, és még a kecske is. Az alaphelyzet is megfelel a leírtaknak, ám a Párizsi Notre Dame-ban Phoebus nem viszonozza Esmeralda szerelmét, és a lány életét a végén nem tudják megmenteni. A könyvben Frollo a Notre Dame főesperese volt, de annak érdekében, hogy vallási felekezetek ne kifogásolják a filmet, főbíró lett a szereplőből, és ez kifejezetten jót tett a történetnek, hiszen ezáltal a mai kor embere számára is érthető, közvetlen hatalommal bírt.

Ugyan a mű elkészítése során használták a CGI technikát, a főbb karaktereket egytől-egyig kézzel rajzolták meg. A stáb 620 fős volt; a munka során 72 ezer ceruzát és egymillió rajzpapírt használtak fel. A készítők egy ,,húsvéti tojást” is elrejtettek a filmben: amikor Quasimodo kinéz a Notre Dame-ból a térre, egy régi ismerős, Belle tűnik fel. Megtaláljátok a képen?

hunchback-of-notre-dame-hidden-belle.jpg

A film nem aratott osztatlan sikert Victor Hugo örökösei között. A dédunokái kifogásolták, hogy a szerző neve nem szerepel a filmet hirdető posztereken és reklámokban. A készítők mindennek ellenére emléket állítottak az írónak, ugyanis a három vízköpő közül ketten a nevét viselik: az egyikük Victor, a másikuk Hugo.

,,A magyar változat munkatársai"

Quasimodo – Tom Hulce – Lippai László/Nyári Zoltán

quasimodo.jpgQuasimodo megalkotása nagy feladat volt a készítőknek, ugyanis egy olyan főhőst kellett létrehozniuk, aki csúnya, mégis szeretetreméltó figura. Sokáig az volt az eredeti elképzelés, hogy akárcsak a regényben, Quasimodo a rajzfilmben is életét veszti a történet végére, ám szerencsére másképp alakult.

A főszereplő kedves figurájáról, és a Disney-rajzfilm és a Dragon Ball közti szinkronkülönbségekről beszélgettünk Quasimodo magyar hangjával, Lippai Lászlóval.

Szinkronjunkie: Biztosan ismerted a Notre Dame-i toronyőr történetét, mielőtt nekiláttál a rajzfilm szinkronjának. Azt kaptad, amire vártál?

Lippai László: Azt kaptam. Gyönyörű a grafikája, a történet, és a dalok is. Ebből egy színpadi adaptáció is született, amiben nagyon szerettem volna eljátszani Quasimodót, de nem adta meg a sors. Az is nagy szívfájdalmam, hogy a rajzfilmben a dalokat nem énekelhettem el. Akkoriban épp a karrierem csúcsán voltam, mert a Madách Színházban futó összes musicalnek főszerepét játszottam, és egy picit fájt, hogy meg sem hallgatták a színészeket, hogy el tudjuk-e énekelni a dalokat. Mivel a Notre Dame-i toronyőr egy kimagasló rajzfilm volt, ez máig fájó pontja az életemnek, de el kell ismernem, hogy Nyári Zoltán gyönyörűen énekelte Quasimodo dalait.

SzJ: A prózára sem volt casting?

LL: A prózai részére volt, mert a megrendelő ragaszkodik ahhoz, hogy azok a hangok, akik különböző országokban szinkronizálják a karaktereket, megközelítsék az eredetit. A castingolt magyar hangokat áttették egy gépre, és az alapján az én hangom hasonlított a legjobban az amerikai Quasimodóéhoz.

 

 ,,Nem kuksolhatsz idefent ítéletnapig!"

SzJ: Említetted, hogy Quasimodót nem játszhattad el színpadon. Ha választhatnál a szereplők közül, csak őt formálnád meg?

LL: Nagyon szeretek rossz és gonosz lenni, úgyhogy Frollót szívesen eljátszanám, mert rendkívül jó és izgalmas szerep. Ahogy említettem Quasimodót is szívesen megjeleníteném testben is, nem csak hangban, mert ez a rajzfilm többet jelentett nekem, mint egy szinkronmunka. Nagyon tudtam azonosulni a figurámmal, csodálatos volt az egész hangulata, úgyhogy rendkívül büszke vagyok arra, hogy szinkronizáltam benne. Amikor a tragédia volt Párizsban, és leégett a Notre Dame, teljesen átéltem, rettenetes volt.

SzJ: Van bármi különbség egy Disney-rajzfilm és például a Dragon ball szinkronja között?

LL: Persze! A Disney esetében a stúdióban ül a megrendelő, és ha nem azt hallja, amit ő az eredeti szerint hallani akar, akkor addig kell felvenni, amíg jó nem lesz. A Dragon ball esetében nem voltak annyira szigorúak, ott a szinkronrendezőn és rajtam múlt a végeredmény.

SzJ: A járvány lezajlása után azok, akik szeretnének színpadon is látni, hol tehetik meg?

LL: A Madách Színházban a Páratlan párosban játszom, továbbá a Gergely Theáterben több darabban, például a Nő a tét, és az Ami késik nem múlik-ban leszek látható. Közben a Talent Stúdióban tanítok szinkront, és szinkronizálok is, visszatért például egyik régi szerepem, Mike Wazowski a Szörny Rt. című sorozatban, ami hamarosan látható lesz.

 (Légy hű hozzám – Ott járnék! – Szvétek László és Nyári Zoltán énekel)

,,Nem a világ gonosz, hanem te és a magadfajták!"

Esmeralda – Demi Moore – Básti Juli/Koós Réka

esmeralda.jpgEsmeralda karaktere számos szimbolikát hordoz: a nevét smaragdzöld szemeiről kapta, emellett a középkorban a zöld szemeket mindig a varázslathoz és boszorkánysághoz társították. A bolondok farsangján viselt piros ruhája is üzenetet hordoz: a vágyat és a szerelmet szimbolizálja. Míg a rajzfilmben Esmeralda egy felnőtt nő, Victor Hugo regényében csupán egy 16 éves lány. Demi Moore leggyakoribb szinkronpárja Tóth Enikő, illetve Györgyi Anna szokott lenni, ám az amerikai forgalmazó Básti Juli hangszínét érezte a legközelebb Esmeraldáéhoz. A színésznőnek nem Esmeralda volt az egyetlen Disney-karaktere, hiszen ő szinkronizálta a Balu kapitány-sorozatban a főszereplő főnökét, Rebecca Cunninghamet. Merőben más volt a cigánylány figurája, sokkal nyugodtabb, és megfontoltabb, így a színésznő lágyabb hangszínét hallhattuk.

 ,,Lehet, hogy Frollo egyikünkről sem mondott igazat" 

 Esmeralda imája – Énekli: Koós Réka

Frollo – Tony Jay – Helyey László/Szvétek László

frollo.jpgFrollo megszólaltatására több színész is szóba jött: Patrick Stewart, Sir Ian McKellen és Sir Derek Jacobi is, ám végül az amerikai szinkronvilágban rendkívül ismert Tony Jay lett a befutó. Magyar hangja a feledhetetlen Helyey László volt, akit egy bejegyzésünkben már méltattunk, és most sem tudunk mást tenni, csak fejet hajtani zsenialitása előtt, mellyel Frollo karakterét is megszólaltatta.

,,Nagyon jól tudom, miről álmodsz!"

Ez a karakter adja elő a Disney egyik legsötétebb dalát, a Tűzörvényt, melyet végül majdnem kivágtak a filmből. Ebben vallja meg Frollo, hogy szemet vetett Esmeraldára, és terveli ki, hogy választás elé állítja a lányt: ,,enyém leszel, vagy a tűzé”. A dalt Puccini Tosca című operájának Te Deum című áriája ihlette.

 

 Tűzörvény – énekel: Szvétek László

 Tosca: Te Daum 

Nem hagyhatjuk ki a felsorolásból a Phoebus-t szinkronizáló Rátóti Zoltánt, aki számtalan szerepben bizonyította már, hogy nem csak a színpadon tehetséges: idén meg is kapta a Szinkronikum-díjat a Legjobb férfi szinkronszínész kategóriájában.

A három kőszobor, Victor, Hugo és Laverne üde színfoltjai a filmnek, s ehhez kiváló szinkron is társul, amit Balázs Péter, Borbély László és Schubert Éva biztosított.

További magyar hangok: Maros Gábor, Szabó Gyula, Sárkány Kázmér, Maróti Gábor, Bácskai János, Kéri Kitty, Pusztai Péter, Dimulász Miklós, Katona Zoltán, Rudas István, Szél Olivér, Tardy Balázs, Varga Tamás, Várkonyi András.

 

A tervek szerint élőszereplős változata is lesz a filmnek. Mit gondoltok, lehet olyan jó, mint a rajzfilm?

Szinkronlegendák Portrésorozat - Versényi László

verseny.jpg"A Knight Iparvállalat mikroprocesszorát hallod, de te szólíthatsz KITT-nek, ha kedved tartja” - hangzott el a Knight Riderben a mesterséges intelligenciával felszerelt autó egyik első mondata, ami Versényi László szájából származott. A kiváló színművész, a Nemzeti Színház örökös tagja ma lenne kilencvenéves, ezért Szinkronlegendák portrésorozatunkban rá emlékezünk.

A Tisza mellől a fővárosba

Poroszlón, a Tisza-tó egyik falujában született 1931-ben. Huszonhét évesen került a budapesti Nemzeti Színházhoz, ahol haláláig játszott.

A Szomszédok sorozat Bánáti boltvezetőjeként ismerte arcát az ország - aki egyszer majdnem kirúgatta Lenke nénit - , de játszott a Nyolc évszakban, jó néhány tévéfilmben, illetve dokumentumfilmek narrátora is volt.

fortepan_147700.jpgTarsoly Elemér és Versényi László színművészek a Magyar Rádió stúdiójában 1970-ben. Forrás: Fortepan/Szalay Zoltán

“Voltam én már fa, kismozdony, lipi-lapos gumikrokodil, és mindegyikre nagyon büszke vagyok”

Nem hiszem, hogy van olyan ember itthon, aki ne találkozott volna már Versényi hangjával legalább egy filmben vagy sorozatban, hiszen közel kétezer szinkronszerep kötődik a nevéhez. Egy hangmintáját meghallgatva egyszerre több emlék is beugrik róla, csak győzze az ember kiválogatni, hogy honnan is ismerős ez a kedves hang.

Az első emlék egyértelműen a David Hasselhoff nevével fémjelzett sorozathoz, a Knight Riderhez kötődik, amiben KITT-et szólaltatta meg. Erről így mesélt egy interjú során: “Örültem, a filmet már láttam előtte eredetiben és német szinkronnal is. Nem magamat képzeltem el erre a szerepre, amikor hallottam, de nagyon örültem neki, amikor megkaptam.” A sorozatban az autó tervezője egy angol lord, így a magyar dramaturg az első részeknél úgy gondolta, hogy KITT is az. Ez az elgondolás meghatározta Versényi szinkronmunkáját. A közönségtalálkozókról azt mesélte, hogy ő mindig büszkén ment el rájuk, ahol aztán a közönség első kérdése általában az volt, hogy “hol van Forgács Péter és vele mikor lehet beszélni?”

A nyolcvanas évek másik népszerű sorozata volt a Magnum Tom Selleckkel a főszerepben. A Hawaiin nyomozó bajszos macsónak sokszor segítségére volt (a KITT-hez hasonlóan angol származásúnak megírt) Higgins, akinek a magyar változatban Versényi volt a hangja. A karaktert alakító John Hillermannak egyébként máskor is volt szinkronpárja, például a Fényes nyergekben. A kórház a város szélén Rehor doktorának szintén ő adta a hangját, csak úgy, mint Fulton bírónak a Minden lében két kanálban.

John Neville brit színész a Münchausen báró kalandjaival lett híres nemzetközi szinten, ebben a filmjében a második magyar változat szerinti hangja volt Versényi, de “együtt” dolgoztak a Johnny 2.0-ban, Az ötödik elemben, a Hazugságok labirintusában, a Rémségek könyvében és a Kutyakomédiában is.

A Harry Potter-filmek első mágiaügyi minisztere, Cornelius Caramel (Robert Hardy) is a Nemzeti Színház egykori tagjának hangján szólalt meg, és amikor Ian Holm a Loch Nessben, az Aviátorban, a Kocsmapárharcban vagy az Inkognitóban játszott, akkor is Versényit hallottuk.

A Roger Moore és Timothy Dalton főszereplésével készült James Bond-filmekben ő volt Q (Desmond Llevelyn) hangja, de nem felejtjük el soha, hogy Yoda mestert is ő szólaltatta meg a Csillagok háborúja előzménytrilógiájában.

Szerepei között találhatjuk még Eli Wallach (Holiday, Tőzsdecápák 2, Titokzatos folyó, A sportriporter), Arnold Jeffers (Petrocelli sorozat), Josef Sommer (X-Men 3, Invázió, A jégbefagyott ember, Segítség, apa lettem!) és sok más színész munkáit is.

A szakma felé tanúsított alázata és szeretete minden nyilatkozatából sütött. Egy kollégája szerint szemproblémái miatt egy idő után nem vállalt szinkronizálást, mert nem akart olyan helyzetbe kerülni, hogy hátráltassa a munkát - még ilyenkor is másokra gondolt.

Egy színész nem kölcsönzi a hangját, egy színész megeleveníti azt, amit a vásznon a néző lát - magyarban.” 

20 éve ért véget a Hódító hódok

 hodito_hodok_cover.jpg

Ha eddig nem érezte magát öregnek a Kedves Olvasó, ez most bizonyára megváltozik, ugyanis 2001. június 11-én, azaz kereken húsz éve ért véget a Hódító hódok című sorozat. Sokak gyermekkorának azon varázslatos korszakát jelentette ez, amikor még egytől-egyig szuper meséket sugárzott a Nickelodeon, és ezek éppen annyira voltak csak debilek, hogy  szórakoztatóak maradjanak.

Mielőtt belevágnánk az olvasnivalóba, hangolódjunk a sorozat bevezetőjével!

A négy évadból álló 62 dupla részes sorozat 1997 áprilisában indult ,,hód-ító” útjára. Két főszereplője a hód-testvérpár Dugó és Norbert volt, akik kis faházukban élték az agglegények életét. Természetesen több kalandba keverednek, úgyhogy ez a magányosnak tűnő lét korántsem volt unalmasnak mondható.

A sorozat a ’90-es években játszódik, így főszereplőinknek több, csak abban az időszakban átélhető problémával kellett szembenéznie: a mai gyerekeknek valószínűleg nem akkora dráma, ha a videoszalagot bekapja a lejátszó, mint Dugónak és Norbinak volt.

A sorozat kitalálója Mitch Schauer, kinek az ötletet egy hódcsalád adta, akiket akkor látott gyakran, amikor hajléktalanként a folyó mellett élt. Állítása szerint nagy hatással volt rá a Frédi és Béni, a Rocky és Bakacsin és a Rózsaszín párduc is, így ezek négyeséből jött létre a sorozat.

A Hódító hódok különleges utolsó résszel zárult, amikor Norbi és Dugó számára kiderül, hogy ők csupán rajzfilmfigurák, és a sorozat elkaszálásával az ő történetüknek is vége.

Dugó folyton bajba került, némiképp értetlenebb volt, ám érzelmei sokkal fokozottabban jelentek meg, mint Norbi esetében. Eredeti hangja Richard Steven Horvitz volt, aki jól ismert szinkronhang Amerikában; hallható volt a Sabrina, a tiniboszorkányban, a Mulánban, a Született kémekben és a Dragon Ball Superben is.

Norbit, a testvérpár idősebbik és okosabbik felét eredetileg egy magyar felmenőkkel rendelkező színész, Nick Bakay szólaltatta meg. Neki is volt köze a fent említett Sabrina-sorozathoz, ugyanis nem csak írta a sorozatot, hanem a fekete macskát, Salemet szinkronizálta. A szinkron mellett írróként, és producerként tevékenykedik: dolgozott a Két pasi meg egy kicsi és az Ifjú Sheldon című sorozatokon is.

Most következzenek a várva-várt magyar hangok! Voltak mellékszereplők, de nagyon ritkán tűntek fel, így a főszerepet nálunk is a két hód magyar hangja, Vass Gábor, és Bolba Tamás kapja.

 hodito_hodok_szinkron.jpg

Vass Gábor hangját senkinek nem kell bemutatni: erős, férfias, megnyugtató, magabiztos, és ha kell, bohókás. Lehetetlen felsorolni, hogy hol találkozhattunk a színész orgánumával, így egy szóval fejezzük ki: mindenhol. Filmben, sorozatban, rajzfilmben, animációs filmben, rádióban, tévében, dokumentumfilmekben és olykor versmondóként is. A színész rendkívül színes egyéniség volt. Ugyan komoly benyomást kelthetett, sosem állt tőle távol a humor és a jókedv. Ilyen figurát jelenített meg Norbi karaktereként is, ám jelentősen higgadtabb volt, mint testvére, Dugó, akit Bolba Tamás magyarított nekünk lehengerlően. A Madách Színház zenei vezetője rendkívül kedvesen mesélt nekünk a sorozatról, a szinkronról, és a pótolhatatlan Vass Gáborról.

Szinkronjunkie: Nem volt mindennapi élmény az első színpadra lépésed, mert abban a szerencsés helyzetben voltál, hogy Hofi Géza partnere lehettél. Milyen út vezetett innen a szinkronhoz?

Bolba Tamás: Kétlépcsős folyamat volt, de a fő kiindulása a Szinetár Miklós által rendezett Liszt Ferenc élete című koprodukciós alkotása volt. Iskolai válogatás során kerestek szereplőt a filmbe. Az egyik tornaórán beállított egy asszisztens, és kihívott minket egy zenés meghallgatásra, aminek alapján úgy gondolták, alkalmas leszek arra, hogy én játsszam el a gyermek Liszt Ferencet. A szinkronnal is ekkor ismerkedtem meg, mert a film utószinkront kapott, azaz a képekhez utólag gyártották le a hangot, hogy tisztább és sterilebb legyen. Ennek a munkálata a Pannónia Filmstúdióban készült, én pedig ott ragadtam.

SzJ: Somló Andrea volt a Hódító hódok szinkronrendezője. Volt casting, vagy egyenesen téged hívott?

BT: Andival gyerekkorom óta sokat dolgoztam, és a mai napig nagyon jó viszonyban vagyunk. Emlékeim szerint engem hívott, nem volt casting a szerepre.

SzJ: Hogyan zajlott egy Hódító hódos napotok?

BT: Beültünk reggel 8-kor egy kisebb stúdióba, és nyomtuk, mint süket a csengőt. Abban az időszakban már elkezdődött az, hogy fülesen keresztül hallgattuk a hangot, és amilyen gyorsan csak lehetett, haladtunk a munkával. Végigüvöltöttem a 6-8 órát, és két hét múlva folytattuk.

SzJ: Mesélj nekünk a Norbit szinkronizáló Vass Gáborról! Hogyan ment vele a közös munka a sorozatban?

BT: Gáborral nagyon jóban voltunk, a Hódító hódok a sokadik közös munkánk volt. Volt már számtalanszor a haverom, az apukám, a kutyám, ezerféle kapcsolatban voltunk a szinkron által. A Hódító hódok egy speciális idiótaság volt.

SzJ: Szeretted a sorozatot?

BT: Először nem kedveltem, sőt, talán még másodjára sem. Ez már abban az időszakban készült, amikor a rajzfilmeket nem feltétlenül gyerekeknek gyártották. Talán ezt a megrendelők sem igazán tudatosították. Ez mai napig nincs tisztázva szerintem, hogy a gyerekek olyan rajzfilmeket néznek, amiknek sem a nyelvezete, sem a sztorija nem való nekik, mert nem ismerik azt a jelenséget, amire alapszik a film.

SzJ: Banyek…- ahogy Dugó mondaná.

BT: Emlékszem erre az epizódra, amiben ez volt, de nem erre gondoltam. Szerintem a gyerekek már akkor is csúnyán beszéltek, úgyhogy ilyen tekintetben nem számított, de azóta már nagyon sok olyan rajzfilm volt, amiről egyértelműen kiderült, hogy felnőtteknek írták a poénokat. Szerintem a Hódító hódok is ilyen lehetett, mert ezek ketten az orrukat turkálták és a körmüket piszkálták. Egy gyerek lelkéhez ez nem feltétlenül való.

SzJ: Mennyire volt megterhelő a hangodnak Dugót leszinkronizálni?

BT: Ahogy a legtöbb esetben, a Hódító hódoknál sem tudtuk a legelső alkalommal, hogy miről szól a film. A két idióta hód közül Gábor volt a kicsit lassúbb, okosabb, megfontoltabb. Ugyan szinkronizáltam már hősszerelmes figurákat is, de jellemzően a leghülyébb karakterekkel találnak meg, akik mind pszichopaták vagy kiabálnak. Olyan is van, akivel minden megtörténik, Donald kacsa és Dugó is ilyen. Természetesen amellett, hogy nehéz feladatok ezek, hálás vagyok értük, mert megtisztelő, hogy azt gondolják a rendezők, hogy meg tudom oldani az ilyen feladatokat. A hódok esetében, amikor Gábor azt mondta a jellegzetes, mély hangján, hogy ,,Dugókám, mit csinálsz?”, addig Dugónak kigyulladt a farka, fölrobbant, elrepült a Holdra, beverte a fejért a fába, visszarohant Kínából, és ezt hangban végig kellett csinálni. Amikor három perc üvöltés után vér csorgott a torkomon, Gábor megkérdezte: ,,Hol voltál?”

SzJ: Jó hangulatban telt a szinkron?

BT: Nagyon sokszor fulladt röhögőgörcsbe a munka: míg én vért izzadtam, hogy véghezvigyem a feladatot, addig Gábor természetesen mindent elkövetett, hogy akár arccal, akár tevékenységgel megnevettessen.

SzJ: Jóban voltatok?

BT: Volt egy közös játékunk: nehezen viseltem, hogy a hajam hamar elkezdett hullani, és amikor Gábor látta, hogy ez nekem kínos, fennmaradt egy 25 évig tartó játék: ahogy meglátott, úgy ölelt meg, hogy szanaszét kócolta a maradék hajamat, amit szépen megfésültem, hogy kinézzen valahogy. Voltak olyan beszélgetéseink és pillanataink, amikor egyszer-kétszer nagyon közeli kapcsolatba kerültünk, amiért nagyon hálás vagyok, mert ő egy igazán fantasztikus személyiség volt. Igazából az egész szinkroncsapatnak van egy nagy, családi jellege, és különösen régen volt ez jellemző. Őszinte szeretet volt köztünk nagyon sok irányban, és persze biztos voltak rossz kapcsolatok is, de valójában ez egy nagy család volt: mindenki örült a másiknak, őszinte szeretettel fogadtuk egymást, és ha ketten állunk a mikrofonnál, vagy ha öten-hatan, akkor sem volt kérdés, hogy elférünk-e egymás mellett.

Vass Gábor és Bolba Tamás szinkronban - Pócsföldi Balázs vizsgafilmje (részlet)

SzJ: A sorozat után miben dolgoztatok még együtt Vass Gáborral?

BT: Zongoraművészként végeztem, így az eredeti mesterségem a zene, és ez mára összeért a szinkronnal. Sokat dolgozom szinkronstúdióban mint zenei rendező, és a szinkronos tapasztalataimnak hála a színészeknek is tudok segíteni. Akár a Micimackóban, akár a Mickey egér játszóházában, rengeteg Disney-rajzfilmben, amiben Gábor szerepelt és énekelt is, én voltam a zenei rendező, de akár az egyik szereplőtársa is.

SzJ: Az ő hangja pótolhatatlan. 

BT: Gábornak olyan fantasztikus orgánuma volt, hogy ha egy nap 50 órából állt volna, ő mindet kitöltötte volna valamelyik stúdióban. Úgy érzem, hogy kettőnk közt ténylegesen volt egy olyan közvetlen kapcsolat, hogy bármikor találkoztunk, nem volt óvatoskodás vagy felszínesség. Gondolkodás nélkül a szórtuk a poénokat, amik olykor bántóak is lehettek, de mindketten tudtuk, hogy a másik a legnagyobb szeretettel mondja. Nagyon váratlanul ért a halála, még nem gondoltam bele, hogy többször nem fogunk találkozni valamelyik stúdióban. Kikerült a körforgásból, de az űrt senki nem fogja betölteni. Jönnek majd újak, jönnek mások, de őt nem lehet pótolni.

 

Végül álljon a végén még pár részlet a sorozatból, és Titeket is arra biztatunk, hogy nosztalgiázzatok, és meséljétek el, hogy Nektek melyik volt a kedvenc részetek!

 

 ,,Amikor három perc üvöltés után vér csorgott a torkomon, Gábor megkérdezte: ,,Hol voltál?”

 

 Bulizni jaj de rossz! - részlet a 3. évad utolsó részéből

 Dugó szerelmes lesz (3. évad utolsó rész)

 

,,Frappáns visszavágás, megsebeztél" 

 

15 éve keltek életre a Verdák

verdak.jpg

Kering a neten egy mém a Pixarról, ami arra mutat rá, hogy az évek során a stúdió rajzfilmjeinek készítésekor mintha mindig az járt volna az alkotók fejében, hogy “Mi lenne, ha érzelmeik lennének a ….-nak?”. Kezdődött a játékokkal (Toy Story), aztán a bogarakkal (Egy bogár élete), majd folytatták a szörnyekkel, halakkal, szuperhősökkel (Szörny Rt., Némó nyomában, Hihetetlen család), utána pedig az autók következtek.  Évfordulós cikkünk pedig pont róluk, az antropomorfizált kocsikról szól, íme a tizenöt éves Verdák.

A hetedik Pixar-filmben az autók emberek módjára (és helyett) népesítik be világunkat és egy újonc autóversenyző versenyautó kalandját követhetjük végig, aki a Szelep Kupa (Pistol Cup) utolsó futamára igyekezvén egy elhagyatott kisvárosba téved a régi 66-os út mellett. Villám McQueent (eredetiben Lighting McQueen) nem igazán érdekli más saját magán, a győzelmen és a Dinoco csapattal való lehetséges szerződésen kívül, úgyhogy nem is meglepő ezután a film sztorija és a belecsempészett erkölcsi tanulság. A versenyautó lassan megismeri a régen virágzó, ám a megépült autópálya miatt elnéptelenedett Kipufogó-fürdő (Radiator Springs) lakosait. Barátságot köt a “redneck” traktor Matukával (Mater), és megtetszik neki a nagyvárosból odaköltözött ügyvéd, Sally. Megjavítja az érkezésekor tönkretett főutat, rájön, hogy Doki (Doc Hudson), az idősödő bíró valójában a híres visszavonult autóversenyző, Hudson Hornet.
A kisváros autópálya miatti elnéptelenedése egyébként egyáltalán nem kitaláció, valós probléma volt annak idején az USA-ban.

Érdekességek

  • A Verdák az első olyan Pixar-film volt, melyben az ún. “ray tracing” -et alkalmazták az autókon lévő tükröződések, fénytörések megjelenítésére. Az új technikának köszönhetően ezeket már nem a rajzolóknak kellett egyesével megoldaniuk, helyettük a számítógép dolgozott - nem is keveset. A rajzfilm minden egyes képkockájának renderelése emiatt átlagosan 17 óráig tartott.
  • A valósághűségre ügyelő rajzolók majdnem minden kocsit igazi márkákról mintáztak, csak McQueen, Matuka és Joe Komposztor (Chick Hicks) voltak Pixar-találmányok. 
  • A sztori alapötletét az 1952-es, Susie, a kis kék autó című Disney-rajzfilmből merítették.
  • A rajzfilmbeli autók közül jó párat igazi autóversenyzők, kommentátorok és sportszakemberek szólaltattak meg: A Jay Limo nevű karaktert a műsorvezető Jay Leno, a film végén az autószerelőnél megjelenő Ferrarit pedig Michael Schumacher szinkronizálta. Rajtuk kívül szinkronszerepet kapott még a Verdákban Darrell Waltrip, Richard Petty, Tom és Ray Magliozzi, Mario Andretti, Dale Earnhardt Jr. és a kommentátor Bob Costas is. 
  • A Pixar-filmekre jellemző módon utalásokat is találhatunk más mesékre, megjelent a stáblista alatt például Woody, Buzz Lightyear, Mike Wazowski és Sully is kocsi formájában, mindannyian eredeti hangjaikon. Ezenkívül például látható volt a nézők tömegében a Pizza Planet Truck is a Toy Story-ból.
  • Luigi rendszámtábláján a  445-108 áll, ami a modenai Ferrari gyár koordinátáira utal. (Megnéztem, tényleg!)
  • A Lizi névre hallgató idős Ford T-modell mintegy tisztelgésként jelent meg a filmben, hiszen a Tin Lizzienek is becézett autó volt a legelső tömeggyártott kocsi. 
  • Ha figyelmesen nézzük, akkor tűnik csak fel, hogy az égen látható kondenzcsíkok valójában keréknyomok.
  • Még két folytatás készült a rajzfilmhez, de ahogy az sokszor lenni szokott, egyik sem ért fel az első részhez.

A magyar változat

A magyar szinkront Faragó József rendezte, a szövegért Hamvas Dani volt felelős. Örülök, hogy a Cars cím végül nem lett “Autók” vagy “Kocsik”, gratula a kitalálónak az igényes címért!

Hudson Doki - Paul Newman - Kristóf Tibor

Paul Newman egyik utolsó munkája volt a doki megszólaltatása, és ahogyan ő, úgy Kristóf Tibor is tökéletes választás volt a kimért karakter hangjára.

Villám (Lightning) McQueen - Owen Wilson - Tóth Roland

Tóth Roland munkája véleményem szerint rengeteget hozzátett a Verdák itthoni sikeréhez, hiszen tőle lett hiteles a karakter. Ugyan nem ő szokta szinkronizálni Owen Wilsont a filmjeiben, kifejezetten jó választás volt McQueen karakterére. Sajnos egy jó pár éve már nemigen hallhatjuk szinkronban, szerencsére sorozatokban és a színpadon annál többet van jelen.

Matuka - Larry the Cable Guy - Gesztesi Károly

Matuka hangja Daniel Lawrence Whitney komikus volt, aki Larry the Cable Guy művésznévet fut Amerikában. Lehet, hogy szégyellnivaló, de nekem ő teljesen kimaradt az életemből, és csak most, az IMDB-adatlapja böngészése közben jöttem rá, hogy láttam már pár filmjét. Mindenesetre megint csak él, hogy a magyar szinkron hangulatosabb, hiszen Gesztesinek ez a szerep is jól állt.

Sally - Bonnie Hunt - Náray Erika

Náray Erika hangjába sokan az X-aktáknak köszönhetően szerettünk bele, a Súgó-Csiga díjas művésznő persze nemcsak színészként, hanem énekesként is remekel. Itt a nagyvárosból vidékre szakadt ügyvédnőt - bocsánat, autót "alakította", ami azért sokkal kedvesebb szerep volt, mint mondjuk az Aranyhaj mostohája.

Ahogy az amerikai változatban, az itthoniban is úgy alakult, hogy a kis szerepekre nem egyszer nagyobb kaliberű színészeket, énekeseket, hírességeket kértek fel. Így esett, hogy Luigi hangja Jáksó László, Joe Komposztor hangja Ganxsta Zolee, az egyik bemondónőé Erős Antónia lett. További hangok voltak még Bor Zoltán, Papp János, Kárpáti Tibor, Háda János, Némedi Mari, Bognár Tamás, Végári Tamás, Reviczky Gábor, Pásztor Erzsi, Seszták Szabolcs, Forgács Gábor, és a listánk végtelen, így a teljes felsorolásért csekkoljátok az IszDB-t!

Mit gondoltok a Pixar megszemélyesítős szokásáról? Milyen ötletek következhetnek még a sorban?

Öregszünk... huszonöt éves lett a Sárkányszív

dragonheart.jpg

Sárkányos fantasy filmekkel Dunát lehetne rekeszteni, mégis mindenkinek van egy konkrét filmje közülük, ami meghatározta a műfajhoz való viszonyát. Nekem az 1996-os Sárkányszív ez, amit a kritikusok vegyes érzelmekkel fogadtak annak idején, de a kasszáknál azért tarolt. Huszonöt éve, május 31-én ültek be az első nézők Draco és Bowen kalandjaira, így mai évfordulós cikkünk róluk fog szólni.

Hogy is volt a sztori?

Bowen (Dennis Quaid), az Ősi Törvény lovagja Einon herceg (David Thewlis, nekem csak Remus Lupin) mentoraként kardforgatásra tanítja őt. Egy csatában azonban meghal a herceg apja, a gonosz király, és Einon is súlyosan megsebesül. Azért, hogy megmentse, Draco, a sárkány felajánlja neki fél szívét, ha megígéri, hogy becsületes és igaz uralkodó lesz belőle - ez azonban, mint tudjuk, nem jön össze. Einon arrogáns és kegyetlen királlyá nő fel, Bowen pedig ezt látva megfogadja, hogy megkeresi és megöli azt a sárkányt, akinek a szíve ilyen gonosszá tette az egykori kedves ifjút. Sárkányölő útjai során pedig összefut Dracoval, akivel aztán szövetségesekké válnak, és falvaktól csalnak ki pénzt kamu-párbajaikkal.

einon.jpgLord Felton és Einon király (akik aztán találkoztak a Harry Potter filmekben is)

A film tipikus kilencvenes évekbeli fantasy, hangulata hasonlít a Herkules- és a Xena-sorozatokra. Emellett gyönyörű helyszíneken vezet minket végig, és kicsit a Heroes III-ra is emlékeztet - remélem, ez mond valakinek valamit! Nem sokan sorolnánk életünk top tíz filmje közé, de talán az első ötvenben sincs benne, ugyanakkor szerethető, klasszikus jó-rossz harcról szóló mozi.

A forgatás

Patrick Read Johnson fejéből pattant ki a Sárkányszív ötlete 1988-ban, amit úgy adott elő a producernek, mint egyfajta Butch Cassidy és a Sundance sárkány-történetet. Egyszerre szánta humorosnak és szerethetőnek a sztorit – azt hiszem, elérte a célját. A Paramountnál is mindössze két napjukba telt meghozni a döntést, miszerint elkezdődhet a forgatás, ami nagyon gyors, ismerve, hogy a szakmában lassan őrölnek a malmok, plusz egy addig nem használt technikával készülő filmről volt szó.

A forgatás mindössze hat hónapig tartott, de az utómunka több, mint kétszer ilyen hosszú volt – és négy év telt el a filmezés megkezdéséig attól kezdve, hogy a Paramount igent mondott a projektre.

A sárkányt az akkori digitális technikához képest zseniálisan jelenítették meg a filmesek, és az egyik legkorábbi CGI-alkalmazásnak lehettünk szemtanúi nézőként. Az effektek annyira jól sikerültek, hogy Oscar-díjra is jelölték érte a filmet az 1997-es díjátadón. A Jurassic Park készítői közül rengetegen dolgoztak a Sárkányszíven, úgyhogy végsősoron az ottani T-rexnek köszönhető Draco megszületése.

Persze rengeteg kreativitásra is szükség volt, így például amikor Draco a történet szerint elrepült egy falu felett, a rendezők egy repülőt röptettek át az égen azért, hogy a statiszták egy helyre nézzenek. Nem csupán vizuális effektekkel jelenítették meg őt, hanem voltak életnagyságú elemek is, például Draco állkapcsa, mancsai és farka. Ha emlékeztek, nem okádott tüzet a szájából - de az orrlyukaiból igen. Apróság volt ez a készítők részéről, de ezzel egyedibbé tették őt a többi monda- és filmbeli sárkányhoz képest, akiknek a tüzes leheletétől kellett mindig félni.

A kinti felvételekre Szlovákia egyes várromjainál és nemzeti parkjaiban került sor.

A szinkron

Bowen – Dennis Quaid – Szabó Sipos Barnabás

Eredetileg Liam Neesonnak szánták a sárkányvadász szerepét, de aztán Quaidnél landolt a forgatókönyv, mert az ír színész nem tudta összeegyeztetni ezt a forgatást egy másik munkájával. Quaidet aztán az a Kiyoshi Yamasaki készítette fel a kardforgatásra, aki a Dűnén, a Conan-filmen és a Vörös Szonján dolgozott előtte. Nálunk a jellegzetes hangú Szabó Sipos Barnabás szólaltatta meg a karaktert. Ők ketten már dolgoztak „együtt” előtte és utána is, például a Gyertek el a mennyországba!, Alamo – A 13 napos ostrom, vagy Az apokalipszis lovasai című filmekben.

Draco – Sean Connery – Sinkovits Imre

A szeretnivaló sárkányt a legendás Sir Sean Connery szólaltatta meg, aki a hangján kívül a mimikáját is kölcsönözte a karakternek. A színészóriás főleg a szemöldökével és a szája sarkával játszott sokat, és a készítők pedig törekedtek arra, hogy Draco "arcán" látni lehessen ezeket a gesztusokat. A magyar változatban Sinkovits Imrét választották a sárkány hangjának, és hiába, hogy a brit kollégának legtöbb esetben Kristóf Tibor és Vass Gábor volt a szinkronpárja, Sinkovitsnál jobb választás itt nem történhetett volna.

Einon – David Thewlis – Alföldi Róbert

Alföldi ritkán szinkronizál, hiszen a színház és a rendezés az ő otthona, de amikor mikrofon elé áll, az mindig nagyot üt. Szerettük Noah Wyle hangjaként a színész bármely filmjében, A kis Buddhában Keanu Reeves szinkronpárjaként, de Einon király sem lehetett volna igazi más hangján. Ha lehet, még egy lapáttal rátett arra, hogy a gúnyos, gonosz fiatalt az addiginál jobban gyűlöljük.

Kara – Dina Meyer – Tóth Ildikó

A vörös hajú színésznő a Beverly Hills, 90210-ben tűnt fel, majd Keanu Reeves oldalán is láthatták a nézők a Johnny Mnemonic - A jövő szökevénye c. alkotásban, mielőtt megkapta volna Kara szerepét a Sárkányszívben. A harcias lányt Tóth Ildikó magyarította, akit az utóbbi években keveset hallhattunk szinkronban. Előtte viszont olyan karaktereket szólaltatott meg, mint A könyvtolvaj Rosája, A csajok háborúja Emmája, a Nagy Sándor, a hódítóból Olimpiászt, és az Édes novemberben Sarát. A szinkronban nélkülöznünk kell ugyan, de máshol nem, hiszen a színpadok és a forgatások kincse, Prima Primissima és Jászai Mari-díjas művésznő.

Lord Felton – Jason Isaacs – Fazekas István

A Harry Potter-filmekben a néhai Szakácsi Sándor volt Jason Isaacs szinkronhangja, máskor pedig Epres Attila vagy Haás Vander Péter.  A Sárkányszív az IszDB szerint Isaacs második magyarra szinkronizált filmje volt, így nem csoda, hogy nem közülük választott a rendező – jó, meg azért sem, mert ezek mind későbbi alkotások.

 A magyar szöveget, mint oly sok szuper film esetén, itt is Speier Dávidnak köszönhettük, a rendező a csodás Juhász Anna volt, asszisztense Bajnok Andrea, a vágást pedig Gáspár Tamara készítette - mindezt a Videovox Stúdió falai között.

Mint mindig, most is kérdésekkel zárunk - ti szerettétek a filmet? Melyik volt számotokra a fantasy műfaj első, meghatározó alkotása?

Szinkronlegendák Portrésorozat - Rajhona Ádám

20160520rajhona-adam.jpg

Rajhona Ádám öt éve távozott közülünk, színpadi, filmes és szinkronos munkássága kitörölhetetlen nyomot hagyott maga után. A Szinkronlegendákról szóló sorozatunk ehavi részében az ő nagyívű pályájáról emlékezünk meg. 

"Nem akarok mindenáron erdélyi lenni"

Rajhona Ádám 1943-ban született az erdélyi Marosvásárhelyen, és bár kezdetben vegyésznek tanult, a kultúra iránti szeretete miatt egyetemi tanulmányait megszakítva színészi pályára lépett. Tette ezt annak ellenére, hogy Romániában a 60-as évek környékén, de még a 70-es években sem volt könnyű magyar színészként elhelyezkedni. 1974-ben Magyarországra költözött, és a következő évben végre megkezdődhetett egy fantasztikus színészi pálya.

A színművészt a kaposvári Csiky Gergely Színházban töltött 7 éve alatt olyan szerepekben láthatta a közönség, mint Ivanov, Don Juan és III. Richárd, de fő- és mellékszerepekben feltűnt Móricz Zsigmondtól Shakespeare-ig számtalan izgalmas színpadi adaptációban. A Komor István, Zsámbéki Gábor, később Babarczy László által igazgatott társulat - többek között Helyey Lászlóval, Eperjes Károllyal, Básti Julival, Bezerédi Zoltánnal, Máté Gáborral - ekkortájt vált igazán népszerűvé, így a jobbnál jobb lehetőségek sokáig ott tartották Rajhona Ádámot.  1982-ben a budapesti Katona József Színház alapítói között volt, majd később játszott Veszprémben, Kecskeméten és egy évet töltött a Thália Színházban is. 1998-tól haláláig volt a Vígszínház tagja. Pályafutása során 11 különböző díjjal tüntették ki a tehetséges művészt, köztük 1979-ben Jászai Mari-díjjal, valamint 2014-ben Érdemes Művész kitüntetéssel. 

Magyar filmek és sorozatok

Rajhona Ádám karakteres hangjának és kiváló színészi tehetségének köszönhetően nem csupán a szinkronban alkotott maradandót, számtalan hazai rendező számított rá a legkülönfélébb szerepekben. Az országos sikert az Egészséges Erotika című film hozta meg számára, amelyben Haumann Péterrel és Koltai Róberttel játszottak együtt. Rajhona Falkay Gábort, a ládagyár vezetőjét és egyben egyedüli férfi dolgozóját alakította e máig kultikus vígjátékban. 

(Vigyázat az Egészséges Erotika részletet ne munkahelyen nyitogassátok!)

A napfény íze, a Kalózok, a Gondolj rám!, a Megáll az idő, a Roncsfilm vagy éppen a Sorstalanság mind-mind lehetőséget biztosítottak a színészben rejlő hatalmas energiák kibontakoztatására. Bámulatos könnyedséggel érte el, hogy a néző a szerepének megfelelően utálja vagy éppen a legteljesebb mértékig együttérezzen vele. 

Nem volt ez másként a sorozatok terén sem, több nagy népszerűségű magyar produkcióban számítottak a legendás színművészre. Ilyen volt a Linda, Kisváros, valamint a máig zseniális Angyalbőrben. Ez utóbbi sorozat szinkron szempontból sem mindennapi, hiszen Rajhona Ádám mellett a 90-es és 2000-es évek legnagyobb szinkronos alakjai is feltűntek benne. Csupán néhány példa: Végvári Tamás, Rajkai Zoltán, Kálid Artúr, Selmeczi Roland és Vándor Éva.

Amikor az emlékezetes orgánum kiemelkedő tehetséggel párosul

Ahogy Rajhona Ádámnak bármit elhittünk színpadon és filmen egyaránt, azt a képességét a szinkronba is sikeresen ültette át, nevéhez pedig számtalan olyan alkotás kötődik, amelyek a magyar szinkron ünnepévé váltak.

Valószínűleg generációs kérdés, hogy ki Rajhona Ádám legismertebb szinkronpárja, hiszen a 80-as évektől kezdődően számos főszerepet kapott és a legkomolyabb produkciókba hívták. Több, mint 600 munkájával pedig mindenképpen a minőségre törekvő, de közben gyakran foglalkoztatott kategóriába tartozott.

Azzal mindenesetre nehéz volna vitába szállni, hogy a Vissza a jövőbe-trilógia egyik meghatározó szerepe lett. A később állandó szinkronpárjává vált Christopher Lloydot a 80-as években már többen szinkronizálták, Kiss Bea rendező azonban az akkor még inkább a hazai filmekből ismert Rajhona Ádámot választotta. És milyen jól tette! Rudolf Péterrel csodálatosan működtek együtt és azonnal behúzták a nézőt az időutazás rejtelmes világába. "Te magasságos!"

Bár a legendás trilógia után több alkalommal kölcsönözte hangját az amerikai színésznek, ezt a hihetetlen sikert már nem tudták megismételni. Ugyanakkor Rajhona Ádám különleges orgánuma más hollywoodi nagyágyúkat is közelebb hozott a hazai közönséghez. Gene Hackmant egy tucat filmben magyarította - és ezáltal a legtöbbször szólaltatta meg magyarul -, azonban az amerikai kollégát híressé tevő alkotások rendre nem Rajhona Ádámnak jutottak, így őt elsősorban Gruber Hugóval és Reviczky Gáborral azonosítjuk.

Nem úgy Tommy Lee Jones-t, akit bár Reviczky Gábor jelentősen többször szinkronizált, legismertebb szerepei szinte kivétel nélkül Rajhona Ádámhoz kapcsolódnak. Első közös munkájuk az Öreg harcos című film volt, amelyet aztán a méltán kultikussá vált Született Gyilkosok követett. És bár a magyar csapat beleadott apait-anyait a Mindörökké Batman szinkronizálásába, a Val Kilmer-féle film nem vált Tommy Lee Jones karrierjének csúcspontjává. Ugyanakkor Rajhona Ádám képességeit dícséri, hogy a gyatrán megírt szerepből is ki tudta hozni a maximumot. Emlékezzünk duójukra inkább egy sokkal acélosabb szereppel - a Men in Blackben K ügynökként remekeltek együtt. 

Párosuk aztán az Amerika Kapitány - Az első bosszúállóban is komoly sikert aratott. 

De ki ne emlékezne Legolas-szal, azaz Rékasi Károllyal vívott szócsatáikra a Gyűrűk ura trilógiából

 Emellett azonban számtalan más produkcióban is részt vett. Íme egy rövid lista a teljesség igénye nélkül: Vörös zsaru, Ollókezű Edward, ő volt a Csodák Barlangjának hangja az Aladdinban, szinkronizálta Samuel L. Jacksont a Ha ölni kellben, Amistad, Összeesküvés-elmélet, ő volt Baltás Harry a Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacsőben, zseniális görög akcentusa feledhetetlen a Bazi nagy görög lagziból, sőt őt hallhattuk Barbossa kapitány első hangjaként a Karib-tenger kalózaiban.

Legutolsó szinkronos munkája a 2012-es Men in Black - Sötét zsaruk 3. volt, melyet követően 2016-os haláláig - betegsége okán - összetéveszthetetlen orgánumát már nem hallhattuk felvételről. Utolsó színpadi fellépésére 2015 novemberében került sor. Tehetsége, jellegzetesen mély hangja és embersége pótolhatatlan. Emlékezésképp álljon itt egyik utolsó interjúja, amelyet Beregi Péternek adott. 

15 éve mutatták be a Da Vinci-kódot

the-da-vinci-code-e1363920455683.jpg

2006 májusában került a mozikba a Dan Brown 2003-as nagy sikerű regényéből készült mozifilm. Akárcsak a könyvet, a filmet is érte támadás, hiszen a katolikus egyház konzervatívabb tagjai a regény tartalmát ismerve nem örültek a film elkészülésének.

A Robert Langdon történetek sorozata nem a Da Vinci-kóddal kezdődött, ám mivel a könyvek közül ez volt a legismertebb, nem merték az első résszel, az Angyalok és démonokkal kezdeni a forgatást. Látván a film sikerét, ezzel folytatták a szériát, amit legutóbb, 2016-ban az Inferno követett.

A regény jogait 6 millió dollárért vették meg a készítők Dan Browntól, és összesen 125 milliót szántak a film elkészülésére, de jól jöttek ki a dologból, hiszen a végére 760 millió dollárnyi bevételre tettek szert.

A költségvetés jelentős részét a helyszínek bérlése, illetve felépítése tette ki. Nem minden ország volt együttműködő a lokációk bérbeadásának terén: a párizsi Louvre múzeum éjszakára engedélyezte a forgatást, ám az igazi Mona Lisát nem engedték használni tartván attól, hogy a fények rontják a festmény minőségét, így egy másolatot láthatunk a filmen. A padló ,,összefirkálását” sem engedte a nagy múltú múzeum, így ezeket a jeleneteket a London melletti Pinewood Studios-ban vették fel.

article-1345558-048c059a0000044d-876_468x331.jpg

Jacques Saunière teste, mely a valóságban egy realisztikusan kidolgozott bábu volt

Az angliai jelenetekben sem voltak mindig segítőkészek a helyszínek tekintetében: a Westminster Apátságban nem engedélyezték a forgatást, így a Lincolnban található katedrálisban filmeztek, mely óránként harangozik, ám a második világháború óta először elhallgattak a harangok, hogy ne zavarják a forgatás négy napját.

Robert Langdon – Tom Hanks – Kőszegi Ákos

langdon_koszegiakos.jpgA szimbólumok professzorának szerepére Pierce Brosnan is szóba jött, ám végül a zseniális Tom Hanks kapta meg a feladatot, hogy megjelenítse a vásznon Dan Brown főhősét. Tom Hanks a film kapcsán így nyilatkozott az Evening Standardnak: ,,már az elejétől kezdve tudtuk, hogy a társadalom egy szegmense nem akarja, hogy elkészüljön ez a film, de a történet nagy része kitaláció.” A Cannes-i Filmfesztiválon  hozzátette, hogy hite szerint a bűnei alól kapott feloldozást, nem a gondolkodás alól.

Tom Hanks magyar hangja nem meglepő módon Kőszegi Ákos volt. A páros először 1995-ben ,,találkozott” egymással, az Apollo 13 szinkronmunkálatai során. A Da Vinci-kódot nyolcadik közös munkájukként jegyzik, mely óta (a Toy Story filmek kivételével) kizárólag Kőszegi Ákos szinkronizálja amerikai kollégáját. A Vígszínház színésze egy 2019-es interjúban ekképpen mesélt a Családinfónak szinkronhoz, színházhoz és filmekhez fűződő viszonyáról: ,,az embernek van három gyereke, melyiket szereti jobban? Mindig arra törekszem, hogy azt szeressem legjobban amelyiket éppen csinálom, azonban szerintem a színész színpad nélkül nem teljes színész. Az, hogy egyre több filmben, sorozatban dolgozhattam, nagy öröm. A szinkront nehéz elsajátítani. Ahhoz, hogy jól csinálja az ember évek kellenek. Hosszú idő után kezd örömmé válni. Amikor többet forgattam, és kimaradt egy ideig a szinkron, a visszatérés után egy kicsit felületesebben kezdtem neki. Én magam észrevettem, és mondtam, hogy állj! Ezt valaki hallgatja, nem lehet vele kitolni. Nagyon hamar leállítottam magam, és a mai napig a lehető legnagyobb minőségben és odaadással igyekszem szinkronizálni”.

Audrey Tautou – Sophie Neveu – Györgyi Anna

sophie_gyorgyianna.jpgA film rendezője, Ron Howard már a kezdetektől fogva Audrey Tautounak szánta Sophie Neveu szerepét. A színésznő túl fiatalnak érezte magát Tom Hanks partneréül, ám a rendező addig győzködte, míg elment a castingra, és meg is kapta a szerepet. A francia színésznő a meghallgatás után egy közös képet kért Ron Howardtól és Tom Hankstől, mert tartott tőle, hogy senki nem hinné el neki, hogy találkozott velük. Audrey Tautou egyike volt azon színészeknek, akik a film francia változatához magukat szinkronizálták le.

Magyarul Györgyi Anna tolmácsolásában élvezhettük a színésznő játékát. Györgyi Anna az egyik legmegnyugtatóbb hangú színésznőnk, és ezt közel 800 szinkronja mind alátámasztja. Audrey Tautou első Magyarországon bemutatott filmjében, a Barátnőkben már Györgyi Anna szinkronizálta őt. E párosítást Győrvári Judit találta ki, s Csörögi István is vitte tovább a Da Vinci-kódban. A magyar színésznő már első komolyabb szinkronszerepével belopta magát a nézők szívébe: két évvel a Színművészeti Egyetem elvégzése után kapta meg a Sissi, a magyarok királynéja című háromrészes filmsorozat főszerepét, s azóta sincs megállás szinkron-karrierjében.

 

Sir Ian McKellen – Sir Leigh Teabing – Bács Ferenc

teabing_bacsferenc.jpgA bemutató előtt néhány vallási felekezet azt követelte, hogy a film már az első képkockáknál tisztázza, hogy a történet csupán fikció. Egy 2006-os interjúban Sir Ian McKellen így vélekedett erről: ,,Többször gondoltam már arra, hogy a Biblia első lapján is lehetne egy kiírás: fikció. Járni a vízen? Ehhez hit kell. Én pedig ebben a filmben hiszek. Nem abban, hogy igaz, vagy tényszerű lenne, hanem abban, hogy egy jó történet. Úgy gondolom, hogy a közönség van olyan okos és értelmes, hogy szét tudja választani a tényeket a fikciótól”.

Sir Ian McKellennek a legismertebb magyar színészek kölcsönözték a hangjukat: Dörner György, Dobránszky Zoltán, Helyey László, Kristóf Tibor, Balázs Péter – a lista hosszú. Leggyakoribb megszólaltatója Bács Ferenc volt. Párosuk egyik legismertebb munkája a 2001-es a Gyűrűk ura: A Gyűrű szövetsége, ám első találkozásuk az 1997-ben készült Érzelmek hullámain című film volt. Ugyan közös munkáik száma nem tetemes, Sir McKellen legismertebb szerepei Bács Ferenchez kötődnek a magyar nézők számára, hiszen hangjából ,,McKelleni bölcsesség” és higgadtság áradt.

Jean Reno – Bezu Fache – Szilágyi Tibor

fache_szilagyitibor.jpgJean Reno abban a különös helyzetben találta magát, hogy Dan Brown fejében már a regény megírásakor Jean Reno volt Fache felügyelő megtestesítője. A francia színészt nagyon meghatotta, hogy egy ismert amerikai író pont rá gondol egy szereplője kapcsán. Reno jó szívvel emlékezett vissza a forgatásra egy 15 évvel ezelőtti interjúban: ,,Ron Howard egy nagyon precíz rendező: pontosan megvan a fejében, hogy mit szeretne, mégis engedi szabadon játszani a színészeket. Kijavít, ha szükségesnek érzi, de mindig a legnagyobb kedvességgel a hangjában.” Színésztársairól a következőt mondta: ,,nagyon örültem, amiért velük dolgozhattam, jobban, mint annak, hogy egy ekkora mozifilmben szerepelek. Ez a célom: érdekes emberekkel dolgozni, és ők fantasztikusak voltak”. Akárcsak Audrey Tautou, ő is saját magát szinkronizálta a film francia változatában, ám magyarul a jól megszokott partner, Szilágyi Tibor biztosította a hangot. A magyar színész már az 1988-as a Nagy kékség című filmben kiegészítette francia kollégáját, s állandó társává nőtte ki magát az idők során. Szilágyi Tibor akárcsak a színpadon, a szinkronban is emlékezetes alakításokat nyújt, a Da Vinci-kóddal sem volt ez másképp. Finoman vezet végig a filmen úgy, hogy saját magunkat bizonytalanítsuk el arról, hogy a jó, vagy a rossz karaktert halljuk éppen.

Ugyan nem szinkron, de nem mehetünk el szó nélkül Hans Zimmer mellett, aki a film emlékezetes zenéjét szerezte:

 A film utolsó jelenete Hans Zimmer zenéjével (spoileres)

A filmben a főbb szerepekben hallhattuk még Forgács Pétert, Csankó Zoltánt, Rosta Sándort, Haás Vander Pétert, Kristóf Tibort, Izsóf Vilmost és Halász Arankát is.

Ne tartsátok magatokban véleményeteket, írjátok le kommentben, hogy mit gondoltok: valóban jogos volt a katolikus egyház felháborodása a regény, majd később a film miatt? Melyik a kedvenc Dan Brown-adaptációtok? Na és persze eshet szó a szinkronról is!

Húsz éve ismertük meg kedvenc ogrénkat, Shreket

shrek.jpg
Miért csak a szépek és kedvesek, a hősök és lovagok, a hercegek és hercegnők, a tündérek és hableányok lehetnek egy mese főszereplői? Mi van azokkal a mitologikus lényekkel, akik külsejüknél és természetüknél fogva arra kárhoztattak, hogy örökké csak negatív, legyőzendő karakterekként jelenjenek meg a könyvekben és a vásznon? Mintha ez járt volna William Steig fejében, amikor papírra vetette és 1990-ben megjelentette Shrek! című fantasy könyvét. 
A főszereplő zöld ogre a mitológiából ismert társaival ellentétben nem eszik embert, de persze utálja őket, mogorva ugyan, de nem buta és büdös (mármint nem annyira). Miután szülei kiebrudalják őt mocsarukból, találkozik egy boszorkánnyal, aki elmondja neki a jövőjét: találkozni fog egy szamárral, aki elkíséri egy kastélyba. Ott megküzd majd egy lovaggal, legyőzi őt és kiszabadítja a királylányt, aki még nála is csúnyább, majd boldogan élnek, míg meg nem halnak. Valljuk be, ez korántsem a szokásos szerep, amit az ogrék kapni szoktak - gondoljunk csak az angolszász irodalomra, vagy a Narnia krónikái sorozatra. 

A kezdetek

Steven Spielberg 1991-ben egy hagyományos eszközökkel készült rajzfilmet akart a könyvből alkotni, de végül a frissen alapított DreamWorks Animation stúdió kezdte el az adapáció munkálatait 1995-ben. (Mint tudjuk, Spielberg is az alapítók közé tartozott, szóval végső soron nem maradt le róla.) Chris Farley lett volna Shrek hangja, Szamáré Steve Martin, Janeane Garofalo pedig Fiona hercegnőt szólaltatta volna meg. El is indult a munka, ám Farley halála miatt nem tudták befejezni, így új stábot castingoltak, amelyben Mike Myers, Eddie Murphy és Cameron Diaz lettek a vezető hangok.

A 2001-es Cannes-i Filmfesztiválon bemutatott Shrek a következő év Oscar-díjátadóján bevezetett legjobb animációs film kategóriát elsőként nyerte meg. Ezen kívül bezsebelt még hat BAFTA - jelölést, és hazavitte a legjobb adaptált forgatókönyvért járó díjat. Sikere megalapozta a DreamWorks pozícióját a piacon, és azt, hogy a Pixar méltó ellenfele lehessen. Három folytatása (Shrek 2, Harmadik Shrek és Shrek a vége, fuss el véle), két különkiadása (Félelem és Shrekketés, Shrekből az angyal), egy spin-offja (Csizmás, a kandúr) és egy színpadi musicalváltozata is született.
A franchise kimondottan sikeres lett, videójátékok, plüssök és mindenféle egyéb ajándéktárgy is készült hozzá.

A történet

Az eredeti sztorihoz képest sok mindent megváltoztattak a cselekményben, jó pár dolog máshogy történik benne, és kihagyták például Shrek tüzes leheletét is. Nem olyan csúnya, mint a könyvben, sokkal inkább szeretetre-, néhol pedig sajnálatra méltó. Nem riogatja az embereket (na jó, néha igen, de csak önvédelemből), helyette elbújik előlük és egyedül él mocsarában. Szüleiről egy szó sem esett a történetben - kicsit “disneys” módon, mintha árvát csináltak volna belőle. 
A cinikus ogre külsejét elvileg egy Maurice Tillet nevű birkózóról mintázták az alkotók, aki az 1900-as évek elején született és akromegáliában (óriásnövésben) szenvedett.
A zene is igen fontos volt a rajzfilmben, hiszen számos popszámot felhasználtak a készítők, és a Smash Mouth All Starja pedig a Shreknek köszönhetően lett világhírű. A dalok között szerepelt (eredetiben vagy cover-verzióban) a Hallelujah, a Bad Reputation, a My Beloved Monster, az I’m a Believer, és az I’m On My Way is.

A rajzfilmet és folytatásait telepakolták más mesékből, illetve popkulturálisan jelentős filmekből vett karakterekkel és utalásokkal. Így lett belőle egy kicsit paródia is, és egyszerre tudott szórakoztató lenni a gyerekek és a felnőttek számára. Megjelenik benne például Pinokkió, a három vak egér (egy angol gyerekdalból), a nagy gonosz farkas (Piroskáé és/vagy a három kismalacé, akiknek tönkreteszi a házaikat), a második részben Csizmás Kandúr (aki a többiekhez hasonlóan számos európai nemzet meséiben is szerepel, az angolszász változatban pedig pont egy ogrét csap be), a már említett három kismalac, a varázstükör, Hófehérke és a törpék, Pán Péter és Csingiling, és még sokan mások. A valamiért francia akcentusú Robin Hood és csapata is kapott egy rövid szerepet a rajzfilmben. Előadnak az erdőben egy dalt arról, hogy kik is ők, és mindenáron akarják menteni Fionát Shrektől, előbbi pedig cserébe jól elveri őket - hasonlóan Trinityhez a Mátrixból.

A magyar változat

Shrek - Mike Myers - Gesztesi Károly

A tavaly januárban elhunyt színész hangját megannyi gyerek jegyezte meg az évek során, hiszen annyi mackós, szeretnivaló rajzfilmkarakternek kölcsönözte azt – Shreken kívül ő volt például Sully a Szörny Rt-ben, és Matuka a Verdákban. Bár az eredeti rajzfilmben Myers skót akcentust adott Shreknek, Gesztesi szerencsére nem vette át tőle ezt, mondjuk elég nehéz is lett volna magyarul megvalósítani. Bevallása szerint karrierjének egy fordulópontja volt a szerep, mert ekkor kezdték el sűrűbben emlegetni nevét az újságok.

Szamár - Eddie Murphy - Kerekes József

Ugyan Murphy filmjeiben legtöbbször Dörner Györgyöt hallhatjuk, itt mégsem rá, hanem Kerekes Józsefre esett a választás, és ma már el sem tudnánk képzelni más hangjával az idegesítő legjobb barátot. Kerekes az egyik legfoglalkoztatottabb szinkronhangunk, állandó magyar társa például Jim Carreynek, Dan Aykroydnak és Will Ferrellnek is, az IszDB adatbázisa szerint több, mint 1400 filmben dolgozott már.

Fiona - Cameron Diaz - Für Anikó

Diaznak már A maszktól kezdve Für Anikót választották leggyakrabban szinkronhangjául, lehet, hogy itt is ez állt a döntés hátterében, még ha rajzfilmeknél nem is feltétlen maradnak meg a bevett szinkronpárosok - lásd a többi szereplőt. Az Örkény Színház színésznőjének hangja - nem meglepő módon - a hercegnőnek is jól állt, akár emberi, akár ogre formában jelent meg a vásznon.

Farquaad nagyúr - John Litgow - Végvári Tamás

Végvári Tamás hangja összeforrt Al Pacinoéval, hiszen több, mint harminc filmben szólaltatta meg hollywoodi kollégáját – például a Keresztapa I-II-ben, A sebhelyesarcúban, az Egy asszony illatában,  a Fedőneve: Donnie Brascóban, a Minden héten háborúban. Egyszóval Al Pacino minden nagyobb filmjében, és persze a Shrekben a Napóleon-komplexusos nagyúrként is tökéletes volt.

A magyar szöveget a mesteri Speier Dávidnak köszönhetjük, aki még a rímek átültetésére is odafigyelt, és arra is, hogy szóviccekből se legyen hiány. A szinkront Dóczi Orsolya rendezte és a Balog Mix Stúdióban készült, a stábban pedig még olyan színészek szerepeltek, mint Forgács Péter, Bolba Tamás, Forgács Gábor, Rosta Sándor, vagy Bókai Mária.

Ti mit gondoltok, az eredeti hang a jobb vagy a magyar szinkronos változat? És mi a véleményetek a folytatásokról?

Borítókép forrása: northfoto.com

20 éve írta naplóját Bridget Jones

bridgetjones_cover.jpg

2001-ben érkezett a mozikba az egyik legemlékezetesebb komédia, a Bridget Jones naplója. A főszereplővel nők milliói tudtak akkoriban azonosulni; ma már a főhős problémaköre (fogyókúrák, megfelelni akarás) nem feltétlenül érné el ugyanazt a hatást, mint a 2000-es évek elején.

Az valószínűleg sokak számára nem újdonság, hogy a film egy könyv adaptációja, ami eredetileg rövid novellák formájában jelent meg a The Independent című brit napilapban. Ezen rövid történetek szerzője, Helen Fielding elmondása szerint a sztorikat saját élete inspirálta, amit szingliként élt Londonban. Mivel szégyellte volna kiteregetni a magánéletét, egy fiktív nőről írta a történeteket. Karakterekért sem ment a szomszédba: a regény számos szereplőjét saját ismerőseiről mintázta.

Bridget Jones szerepét eredetileg Toni Collette-nek szánták (akit a Hatodik érzék és a Tőrbe ejtve című filmekben is láthattunk) ám ő visszautasította a felkérést. Ezután Kate Winsletet vették fontolóra, ám végül túl fiatalnak tartották. Renée Zellweger csupán alkata miatt nem volt tökéletes, hiszen túl vékony volt, ezen viszont ,,könnyedén” segítettek: a színészőnek több mint tíz kilót kellett híznia, hogy elkezdhessék a forgatást.

Zellweger nem csak a kilókat szedte fel forgatás előtt, hanem a tapasztalatokat is: három hétig dolgozott egy Picator nevű kiadónál. Bridget Cavendish néven volt alkalmazott, s kávét főzött, fénymásolt, telefonokra válaszolt munka közben. Íróasztalán akkori párjáról, Jim Carrey-ről tartott egy képet, de mivel őt magát senki nem ismerte, csak hóbortnak gondolták a színész fotóját az asztalon.

A színésznőnek az amerikai akcentusától is meg kellett szabadulnia a film miatt, amit olyan jól megoldott, hogy Hugh Grant egészen a bemutató utáni partiig nem is tudta róla, hogy nem brit.

A Bridget szüleit megformáló Jim Broadbent és Gemma Jones mindketten játszottak a Harry Potter-szériákban. A magyar szinkron hasonló érdekessége, hogy Mark Darcy szüleit Makay Sándor és Kassai Ilona szinkronizálta, akik ugyancsak fontos szerepet játszottak a Potter-filmek magyar változatában, hiszen ők szólaltatták meg Albus Dumbledore-t és McGalagony professzort.

Hugh Grant és Colin Firth ,,összecsapása" nem volt megrendezve: a készítők úgy gondolták, hogy sokkal hitelesebb lesz a jelenet akkor, hogy ha Grant és Firth ugyanúgy nem tudja, hogyan kell verekedni, mint karaktereik. (Érdekesség, hogy a regényben mindkét színész neve szerepel).

 Mark és Daniel verekszik

Bridget Jones – Renée Zellweger – Udvaros Dorottya

bridget_udvarosd.jpgAmikor az amerikai színészőt arról kérdezték, hogy milyen volt Hugh Granttel és Colin Firth-el csókolózni Zellweger ezt válaszolta: ,,nem egy rossz munkanap, ugye?” Ugyan magyar hangja, Udvaros Dorottya bizonyára monotonabb munkanapokat tudhatott maga mögött a Bridget Jones szinkronja alatt, a harmadik rész megjelenése előtt lelkesen mesélt arról, hogy mennyire várja, így bizonyára szép emlékei vannak a trilógiáról. Párosuk csupán a Bridget Jones-szériákra korlátozódik, mely Csörögi István érdeme. Legtöbbször Orosz Anna szólaltatja meg az amerikai színésznőt, így volt ez a legutóbbi, Judy című, tavalyi filmben is, melyért Zellweger Oscar-díjat kapott. Bridget szerepéért is különböző jelölésekkel illeték, ám díjat nem zsebelhetett be érte. Udvaros Dorottya rendkívül jól követi a szétszórt brit nő karakterét, ráadásul a filmen túl még hangoskönyvben is felolvasta Jones kalandjait, melyet Alföldi Róbert rendezésében hallhatunk.

 Megtudjuk, ki is Bridget Jones

Mark Darcy – Colin Firth – Kőszegi Ákos

firth_akos.jpgA regény írója sosem rejtette véka alá, hogy Mark Darcy karakterét a Büszkeség és balítélet Mr Darcy-ja inspirálta. Több történés hasonlít a klasszikus regényben leírtakra: például amikor Daniel azt állítja, hogy Mark csalta el tőle a menyasszonyát, pedig fordítva történt. A Büszkeség és balítéletben ugyanúgy a Colin Firth által megformált karakter az elszenvedője hasonló hazugságnak. Bridget munkahelyének neve szintén sokat sejtető, ugyanis a Pemberley Press-nél dolgozik, míg Jane Austen művében Mr Darcy a Pemberley birtokon lakik. A karaktert megformáló Colin Firth ezúttal Kőszegi Ákos hangján szólalt meg. A szinkron készültekor még nem volt kiforrott, hogy ki legyen Colin Firth állandó hangja (bár ez mostanra sem dőlt feltétlenül el), így a Bridget Jones naplója csupán a második alkalom volt, amikor Kőszegi Ákost hallhattuk Colin Firth szájából. Előtte szinkronizálta már többek között Széles Tamás, Kautzky Armand, Háda János és a szintén gyakori Firth-hang, Csankó Zoltán is.

A kék leves esete

Hugh Grant – Daniel Cleaver – Széles László

grant_szelesl.jpgMr Grant nem adta könnyen magát a filmhez, ugyanis nem igazán tetszett neki az eredeti forgatókönyv, és végül csak akkor volt hajlandó kötélnek állni, amikor a Négy esküvő és egy temetést és a Sztárom a páromat is jegyző Richard Curtis-t hívták, hogy írja át a forgatókönyvet. Hugh Grant esetében nem a megszokott hangot kaptuk: Stohl András már legelső Magyarországon bemutatott filmjében is kísérte, és ugyan Bridget kalandjai előtt is többször ,,találkoztak”, ez esetben a szinkronrendező, Csörögi István Széles László mellett döntött. Meglehetőst szokatlan más hangján hallani Grantet, ám Széles László hangjától talán kevésbé lesz lágy a karakter, így a néző is a végül befutó, Colin Firth-nek drukkol.

 

 Bridget bemutatja Mr. Fitzherbert-t

A további magyar hangok közt is nagy nevek vannak, így ne menjünk el szó nélkül Halász Aranka mellett, aki a főszereplő bűnbánó anyjának ad hangot, illetve Dobránszky Zoltán szeretettel teli ,,Bridgetapukája” is szívmelengető. Ms. Jones főnökét a televíziónál Csuja Imre szólaltatja meg, rendkívül visszafogott hangon, míg a barátait Spilák Klára, Balázs Ági és Csőre Gábor szinkronizálta.

Nosztalgiavonatunk elérte a végállomást, amikor Titeket kérdezünk arról, hogy szerettétek-e Bridget Jones-t, és persze a magyar hangokról is várjuk véleményeiteket!

Szinkronlegendák Portrésorozat - Hacser Józsa

hacser.png

90 éve született Kispesten Hatscher Jozefin Mária, akit kis hazánk Hacser Józsaként ismert. Portrésorozatunk áprilisi részével a kétszeres Jászai Mari-díjas színésznőre emlékezünk.

"A világot jelentő deszkák”

Nem volt könnyű gyermekkora, édesapja a Donnál harcolt, ő pedig édesanyjával Budapest bombázása alatt fél évig egy pincében húzta meg magát, mint akkor oly sokan. 1948-ban, 17 évesen felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára Gellért Endre, a nagy pedagógus-rendező osztályába. Társai között ott volt Psota Irén, Váradi Hédi, Horváth Teri, Berek Kati, Szemes Mari, Szénási József, Tarsoly Elemér és Buss Gyula is – micsoda nívós társaság!

Miután megszerezte a diplomát, a Miskolci Nemzeti Színház társulatának tagja lett, és ott is maradt négy évadon keresztül. Itt játszhatta el többek között Opheliát és az Antigoné Iszménéjét. 1956 és '93 között Budapest színházaiban láthatta a közönség, ilyen volt a néhai Úttörő Színház, a Jókai, a Radnóti és a Thália.  

A színházlátogatók számára elsősorban groteszk karakterek, illetve drámai szerepek megformálása miatt volt emlékezetes. Eljátszotta sok egyéb mellett Nyilas Misit, a Szentivánéji álomban Puckot, Vörösmarty Csongor és Tündéjének női címszereplőjét, a Sörgyári Capriccio Maryskáját (mely karrierjének utolsó, hatalmas sikert arató szerepe volt), Örkény Tóték c. drámájának Ágikáját is - utóbbit Latinovits Zoltán oldalán.hacser_jozsa_mti.jpg

(Hacser Józsa színésznő Gáli József: Erős János című mesejátékában az Úttörő Színházban Fotó: Farkas Tamás / MTI)

1994-ben otthagyta Budapestet és csatlakozott a Soproni Petőfi Színházhoz, ahol egészen 2001-ig játszott. Mikó István igazgatóságával szinte teljesen egybeesett ottani karrierje, aki így mesélt róla: „Nagyon sokat dolgoztunk együtt, de szinkronban is rengeteget találkoztunk, főleg a Muppet Show miatt. A Pannónia Filmstúdióban már tízévesen szinkronizáltam vele, csodáltam a humorát.”

A képernyő és a vászon

Elsőként az 1952-es Ütközet békében című alkotásban tűnt fel. Közel ötvenéves pályafutása során láthattuk többek között a Hintónjáró szerelem, az Alfa Rómeó és Júlia, A világ legrosszabb gyereke, az Égigérő ,  a Miniszter félrelép, az Apám beájulna című filmekben és az Üvegtigris 2-ben is. Láthattuk megannyi kabaréjelenetben is, például a Szeszélyes évszakok keretein belül.

Sok pályatársához hasonlóan a Szomszédokban is feltűnt. A történet szerint karakterét, a mindig ittas Margit nénit Békéscsabáról kerítették elő, mert azt hitték róla, hogy ő Vágási Feri édesanyja, aki annak idején intézetbe adta. A tévedésre aztán fény derült egy pár epizóddal később. Az internetbe beszállós Ferit alakító Nemcsák Károly a sorozaton kívül színházban is játszott együtt a színésznővel, és ezt mesélte róla az Origónak a színésznő halála után: “Nagyon tudta a szakmáját, nagy hatást gyakorolt mindenkire, élvezet volt nézni, már a próbákon is. Nem volt egy hétköznapi, de nem volt egyszerű ember sem. A Szomszédokban is elvarázsolta a környezetét, csodás figurát talált ki, imádtuk nézni, ahogy dolgozik.”

Utoljára a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című filmben forgatott 2006-ban.

Miss Röfi, Hiéna Léna és a többiek

"Az ország egyik legkedvesebb hangú színésznője”, írta róla az Origo 2014-ben bekövetkezett halálakor, és nem túlzás azt állítani, hogy így is volt. Ugyan főleg színpadon és tévében volt ismert, de azért volt közel kétszáz szinkronja. Gyermekek generációi nőttek fel a hangján, hiszen olyan szerepeket tudhatott magáénak, mint Hiéna Léna a Roger nyúl a pácban című filmben, Nils Holgersson aranyhörcsöge, Pocok, vagy Riggodon (Willy Fogg inasának) kabalaállata, Ticó.

A Kukori és Kotkoda rajzfilmsorozatban Psota Iréntől vette át Kotkoda szerepét a második évadban.

Az elsüllyedt világok című francia rajzfilmsorozatban Popócici, Walt Disney Hamupipőke című rajzfilmjében az egyik mostohatestvér, Drizella, a Muppet Showban pedig Miss Röfi magyar hangja volt. A Brémai muzsikusok című spanyol  rajzfilmsorozatban Durmolt, illetve Kópét szólaltatta meg.
A Folytassa…! sorozat társulatának tagja, Joan Simms is nem egyszer "kapta" magyar társául a színésznőt, csakúgy, mint Olympia Dukakis az Acélmagnóliákban, vagy Josephine Tewson a Clarence című sorozatban. Az 1964-es My Fair Ladyben Mrs. Pearce is Hacser Józsa hangján szólalt meg, aki Higgins házvezetőnője volt. Ő volt továbbá Jirina Bohdalová, Liz Fraser, és Peggy Pope színésznők leggyakoribb magyar hangja.

Utolsó szinkronmunkája a 2001-es Kísértés esküvő előtt című alkotásban volt, ahol Gisea Trowe német színésznőt szólaltatta meg magyarul.

A nyolcvanas évek végén Kárpáti Ildikó készített vele egy félórás interjút, melynek egyik mondata leírja e csodás színésznő egész pályáját:

Nekem mindig volt kapcsolatom a közönséggel, engem mindig szerettek, én is szerettem a közönséget."

Hacser Józsa 2014. március 4-én hunyt el siófoki házában. Emlékezzünk rá szeretettel!

süti beállítások módosítása