Az Igazából szerelem a 21. század legjobb karácsonyi filmjének is mondható, hiszen minden megvan benne, ami az ünnepi hangulathoz kell: karácsonyi zene, szeretet, kedves szereplők, ajándékvásárlás, és bődületes mennyiségű karácsonyfa. Személy szerint eredetiben, és szinkronnal is imádom, úgyhogy nem akarok spoilerezni, de nem valószínű, hogy bármi rosszat fogtok olvasni. Nézzük meg hát ennek a kultikus filmnek a szinkronját, és ha szerencsénk van, még néhány szereplő magyar hangját is sikerül megszólaltatni!

Hugh Grant – Stohl András

A brit miniszterelnököt játszó Hugh Grantnek nem meglepő módon Stohl András adta a hangját. Ők ketten először 1987-ben lettek összepárosítva a Maurice című filmben. Az Igazából szerelemben Stohl András 18. alkalommal adta Hugh Grantnek a hangját, nem csoda, hogy azt nyilatkozta egy interjúban, hogy kívülről tudja Hugh Grant színészi megoldásait. Stohl András nekünk adott interjújában elmondta, hogy úgy érzi, jóban van a szinkronnal, aminek mint hallgatók, őszintén csak örülni tudunk.

Martine McCutcheon – Zakariás Éva

Martine McCutcheonnak nem sok filmjét listázza az Adatbázis, összesen hármat, amiből csupán kettő szinkronja ismert, de mindkettőben Zakariás Éva adta a hangját, és mennyire jól! Az angol színésznő bájos mosolyát Zakariás Éva csak fokozta a csilingelő hangjával. Remélem, lesz még Martinenak filmje, de csak azért, hogy Zakariás Éva szinkronizálhassa! 

Emma Thompson – Ráckevei Anna

Igencsak meglepő a párosítás, hisz az esetek igen nagy részében (ha pontosak akarunk lenni 40-ből 29 filmben) Kovács Nóra adja Emma Thompson hangját, ám az Igazából szerelem esetében máshogy történt. Meglepő volt tehát a vállalkozás, ám annál jobban sikerült, mert Ráckevei Anna rendkívül hűen adja át a nő érzéseit, akit hosszú házasság után csalt meg a férje. Fantasztikus a pillanat, amikor egyik pillanatban könnyeivel küszködve, aztán a gyerekeit boldogan terelgetve halljuk őt megnyilvánulni.

Alan Rickman – Helyey László

Sajnos egyikük sincs már közöttünk, pedig kitűnő párost alkottak, nem csak ebben a filmben. Legelső találkozásuk 1988-ban, a Die hard című akciófilmben volt, ami Rickman első mozifilm-szerepe is egyben. Egy interjúban Helyey Lászlótól kérdezték, hogy kiket szeret a legjobban szinkronizálni, és Alan Rickmant is kiemelte, hiszen szerette a színészi játékát. A Soproni Petőfi Színháznak elmondott interjújában Helyey László arról elmélkedik, hogy szinkronszerepeit talán inkább színészetbeli, mint karakterbeli hasonlóság alapján kapja. Tény, hogy mindketten kiváló színészek voltak.

Rowan Atkinson – Kálloy Molnár Péter

Rowan Atkinson mindössze egyetlen jelenet erejéig tűnik fel a filmben, de akkor nagyon. Kálloy Molnár Péter számára Rowan Atkinson nem volt, ,,ismeretlen terep”, hiszen az Igazából szerelmet megelőzően már kölcsönözte a hangját mindenki Mr Beanjének. Ezúttal a magyar színművésznek egy akkurátus, munkáját szenvedélyesen szerető, elegáns eladó bőrébe kellett bújnia hangban, s mennyire jól ment neki (ez is)! Arról kérdeztük Kálloy Molnár Pétert, hogy hogyan emlékszik a film szinkronjára, illetve, hogy szereti-e a filmet, amire nagyon kedvesen válaszolt a Szinkronjunkienak: ,,A szinkron készülésének körülményeire nem emlékszem, de arra határozottan, hogy munka közben is jó volt nézni a filmet. Az Igazából szerelem itthon is nagy siker lett, magam is bármikor végignézem újra, ha valamelyik csatornán megy, tuti karácsonyi közös kísérőprogram!”

Bill Nighy – Harsányi Gábor

Harsányi Gábor sem tétlenkedik, ami a szinkronmunkákat illeti, ugyanis eddig 757 filmben hallhattuk a hangját. Bill Nighyt eddig tizenegy alkalommal szinkronizálta. Személyes véleményem szerint zseniálisan hozza az életunt exheroinista rockert, aki próbál visszatérni a köztudatba. Minden jelenetben mond valami emlékezeteset, csak remélni meri az ember, hogy Harsányi Gábor is élvezte a szinkron készülését. Ahogy egy interjúban mondta, hisz abban, hogy egy színésznek a végletektől a végletekig kell tudni játszania – és abban biztosan egyetértünk, hogy a kiégett rocker karaktere igencsak egy véglet!

Andrew Lincoln - Rajkai Zoltán

Andrew Linconnak a film egyik legemlékezetesebb jelenetét köszönhetjük, amikor is saját kézírásával vall szerelmet legjobb barátja feleségének. Lincolnt mostanában leginkább a The Walking Dead című sorozatban láthatjuk, és akárcsak az Igazából szerelem esetében, Rajkai Zoltán szólaltatja meg. A dolog érdekessége, hogy az Igazából szerelem volt a legelső alkalom, hogy kettejük párosa létrejött. Rajkai Zoltán így nyilatkozott a filmről, és Andrew Lincolnról a Szinkronjunkienak: ,,Régen láttam már, de nagyon jó kis filmnek tartom, igazi kultfilm lett belőle. Már a szinkronmunka alatt érdekelt a szereplő, és a története, hogy videókat készít a lányról, akibe szerelmes. Próbáltam maximálisan visszaadni, amit az eredeti szereplő csinál. Nagyon jó színésznek tartom Lincolnt, rendkívül visszafogottan és bensőségesen játszik, könnyű lekövetni.”

Colin Firth – Csankó Zoltán

Colin Firthnek az esetek többségében Kőszegi Ágost választják, de bármennyire is jól passzolnak, ez a film elképzelhetetlen Csankó Zoltán hangja nélkül. Annyira jól adja az esetlen, magányos, szeretetre méltó figurát, és hát az sem utolsó, hogy egy ilyen hang csak még szimpatikusabbá teszi az amúgy is szimpatikus Colin Firth-t. Csankó Zoltán számos alkalommal megemlítette interjúkban, hogy kifejezetten szereti Colin Firth-t szinkronizálni, és ez teljesen átjön a munkáin.

Liam Neeson – Kovács István

Elsőként Csörögi István szinkronrendező párosította össze a két színészt a Baljós árnyakban, majd a Klónok támadásában, s habár az Igazából szerelem és a Star Wars filmek közt volt a New York bandái című film is (ahol Csankó Zoltán volt Neeson hangja), Csörögi István, az Igazából szerelem szinkronrendezője ragaszkodott Kovács Istvánhoz, és milyen jól tette! A filmben a Liam Neeson által eljátszott Daniel elveszti a feleségét, így egyedüliként marad a nevelt fiának. Kovács István fantasztikusan átadja az összetört férfit, akinek mégis tartania kell magát, és helyt állni a hirtelen kapott egyedülálló apa szerepében.

A szinkront elnézve tehát bátran állítom, hogy a film visszaadja az eredeti hangulatát, akárcsak az angol, a magyar színészek is zseniálisan teljesítenek benne.

Ismét itt az év legszebb ünnepe, és ilyenkor sok család ünnepi programja az esti közös tévénézés. A filmes, sorozatos blogok és híroldalak pedig szinte biztos, hogy megjelentetik a maguk toplistáját a legszebb, legviccesebb, legszomorúbb, legbénább vagy legrosszabbul sikerült karácsonyi filmekről. Az írók véleményétől függően mikor melyik listában, de mindig megtalálható az Igazából szerelem, a Reszkessetek betörők, a Grincs, a Télapu, a Karácsonyi vakáció, a Polar Expressz, és még legalább húsz alkotás.
Én azonban most, szakítva a megszokottal, néhány általam szeretett “nem karácsonyi” karácsonyi filmet hoztam nektek, három-három szereplőjük szinkronját emelve ki, hogy ne tartson egy töltöttkáposztányi ideig a cikk elolvasása. Olyan filmeket kerestem, amik bár nem kifejezetten erről az ünnepről szólnak, és nem az áll a középpontban, esetleg csak megjelenik bennük a karácsony, mégis sokan ahhoz kötik őket. Ha ez még nem világos így, sebaj, közben megértitek, miről pötyögök.

Az első ilyen számomra az Ollókezű Edward, ez a csodás Tim Burton-féle alkotás. Az 1990-ben készült filmet annak idején Oscarra és Golden Globe-ra is jelölték, és ebben dolgozott együtt először Johnny Depp és Burton, szerencsénkre nem utoljára.

Ollókezű Edward (Johnny Depp) - Lippai László

Depp magyarhangját ezekben az években még keresgélték a szinkronrendezők, hiszen itt Lippai Lászlót (aka. Son Gokut) hallhattuk Edwardként - már amennyit beszélnie kellett, hiszen főhősünk nem egy szószátyár figura volt. Később találtak csak rá Stohl Andrásra, aki egy darabig állandónak számított, ha Depp szinkronjáról volt szó, de aztán ő is leváltásra került néhány év elteltével. 

Kim (Winona Ryder) - Götz Anna

A Winona Ryder alakította Kim Götz Anna hangján szólalt meg, aki nem a szokásos párja a színésznőnek, ezen kívül még egy 2007-es filmben hallhattuk őt. Somlai Edina, akit a legtöbbször kértek fel Ryder filmjeinél valóban jobban illik hozzá, mint Götz Anna,

Peg (Dianne West) - Hámori Ildikó

A Kim édesanyját alakító Dianne West hangja Hámori Ildikó volt a filmben, ami nem a szokásos választás az iszdb szerint, mert rajta kívül elég sok színésznőnk adta a hangját több alkalommal Westnek - főleg Menszátor Magdolna és Zsurzs Kati. 

 Maradva a Depp-Burton párosnál, a következő film a listámon a Charlie és a csokigyár 2005-ös változata. Itt is kiütközik Depp zsenialitása, és ekkor még nem vált elcsépeltté a furcsa kalapos (és/vagy bajszos), ütődött de szerethető figura szerep, ami aztán szinte ráégett a később elvállalt filmek sora miatt (A Karib-tenger kalózai, Alice Csodaországban, Mortdecai, Magányos lovas).

Willy Wonka (Johnny Depp)  - Nagy Ervin

Ebben a remake-ben Nagy Ervint hallhatjuk Willy Wonkaként, és bár Stohl is sokszor szinkronizálta Deppet eddig az időszakig (azóta már lényegesen kevesebbet), Nagy jobb döntés volt a rendező részéről. Sőt, a dátumokat elnézve úgy tűnik, hogy ekkor történhetett a váltás a két szinkronhang között, az én nagy boldogságomra.

Charlie Picur (Freddie Highmore)  - Morvay Gábor

Freddie Highmore alakította Charlie Picurt, aki ekkor Morvay Gábor hangján szólalt meg. Highmore-t később sokan mások is szinkronizálták, legutóbb a Bates Motel című sorozatban Molnár Áront hallhatjuk. Mivel gyerekszínészként kezdte, nem csoda a sok különböző hang, egyelőre én még nem tudtam eldönteni, melyik passzol a legjobban hozzá. Morvay pedig tipikus gyerekhang volt fiatalon, ha lehet ilyet mondani, Thomas Brodie-Sangster (Igazából szerelem), Josh Hutcherson (Rumlis vakáció, Zathura - Az űrfogócska) hangja is volt már ő, és mindkettejük említett filmjeiben kisfiús szerepük volt. 

Joe nagypapa (David Kelly) - Versényi László

Charlie a nagypapáját választotta a rokonai közül, így ő kísérhette el a mágikus csokoládégyárba. Joe nagypapát David Kelly alakította, akit Versényi László szinkronizált. Versényinek ennél volt azért híresebb szinkronszerepe is természetesen: ő volt Cornelius Caramel a Harry Potter filmekben, Tarkin kormányzó a Csillagok háborújában Higgins a Magnum-sorozatban, és K.I.T.T. a Knight Riderben. Sajnos már sem Kelly, sem pedig Versényi nincs velünk.

Ugyan nem egy filmről lesz most szó, hanem mindjárt hétről, amit valamelyik csatorna biztosan lead (vagy már le is adott) decemberben - ez pedig a Harry Potter-sorozat. Talán kicsit erőltetettnek tűnhet, hogy ebben a listában szerepel, hiszen minden filmben csak egy-két jelenet erejéig találkozunk a karácsonnyal, a feldíszített nagyteremmel és a roxforti lakomával, de nekem azon túl, hogy a gyerekkorom része ez a széria, kicsit a karácsonyi filmnézésé is - ezért nézze el nekem most ezt minden vaskalapos kommentelő.
Szerintem szuperül megtalálták a három főszereplő szinkronját a legelső filmnél (köszönet jár érte az azóta elhunyt Csörögi Istvánnak), és mivel a szinkronszínészek velük együtt nőttek fel, nem is volt szükség cserékre. Sőt, más filmekben is ők adták a hangjukat a három brit fiatalnak.

Harry Potter (Daniel Radcliffe)  - Gacsal Ádám 

Ádám talán kicsit gyermekibbnek hangzik, mint Daniel Radcliffe Harryként, de egyébként nincs panaszom a választásra.

Ronald Weasley (Rupert Grint) - Berkes Bence

Bence hangja szerintem szintén nagyon jól illik Rupert Grintéhez, és nála is érdemes megnézni, hogy Grint más filmjeiben is megkapta a szinkronizálás lehetőségét.

Hermione Granger (Emma Watson) - Szabó Luca 

Luca csudajó Hermione volt, sajnálom is, hogy az egyik legújabb Emma Watson filmben, a Szépség és a szörnyetegben (Timi kritikája itt) már nem ő lehetett Belle. Remélem, ez csak átmeneti csere volt.

Elfogultságomból és rajongásomból adódóan nem maradhat ez a lista sem Marvel-film nélkül, a Vasember 3-mal folytatnám a sort, ami történetesen karácsonykor játszódik. Ha ismerjük a rendezőt, Shane Blacket, akkor ez nem meglepő a számunkra. Neki köszönhetjük ugyanis a Halálos fegyvereket, a Durr, durr és csókot, és az Utánunk a tűzözönt is, amik mind valamilyen szállal a karácsonyhoz kapcsolódó mozik. Black egy interjúban többek között azzal magyarázta ezt a rendezői eszközt, hogy a karakterek magánya és elszigeteltsége karácsonykor játszódó film esetén még jobban felerősödik.

Tony Stark (Robert Downey Jr.)  - Fekete Ernő Tibor

Robert Downey Jr.-nak 2003-ban találták meg a tökéletes hangot Fekete Ernő Tibor személyében, így azóta is a legtöbb filmjében ő szinkronizálja. Nem volt ez másként a 2013-as szuperhősfilmben sem.

Pepper Potts (Gwyneth Paltrow) - Major Melinda

A Gwyneth Paltrow alakította Pepper Pottsnak Major Melinda adja a hangját a Marvel-filmekben, szerintem kiválóan hozza a figurát, még akkor is, ha Paltrow kisasszonyt számos más kolléganője is megszólaltatta már.

 
Rhodes ezredes (Don Cheadle) - Takátsy Péter

Don Cheadle-t láthatjuk a Vasember 2-től kezdve Rhodes ezredesként, Terrence Howardtól vette át a stafétát. Howardnak Király Attila volt a magyarhangja az első részben, azonban örülök, hogy nem ő maradt a következő filmekben az ezredes (holott sok afroamerikai színészhez szokták őt felkérni), hiszen Takátsy Péter hangtónusa jobban illik Cheadle-hez.

Zárásként pedig jöjjön az elmaradhatatlan, már-már az igazi ünnepi filmek sorához csatlakozó Die Hard, vagyis a Drágán add az életed-széria első filmje. Itt sem kell különösebben magyarázni, hogy mit keres a felsorolásban, hiszen John McClane a felesége karácsonyi partija közben lényegül hőssé a Nakatomi toronyban.

John McClane (Bruce Willis)  - Dörner György

Az első, 1989-es magyar szinkronban még Vass Gábortól hallhatjuk, hogy “Ez a rohadt Kalifornia, a francnak kellett idejönnöm”, azonban a második verzióban, és onnantól kezdve több, mint félszáz filmben már Dörner György szólaltatta meg Willist. Én is utóbbira teszem a voksomat.

Hans Gruber (Alan Rickman) - Széles László

Hans Gruber szerepében debütálhatott annak idején Alan Rickman, aki nagyon hiányzik még mindig a színészóriások közül, és rettenetesen sajnálom, hogy nem kaphatott Oscart, pedig számos szerepéért megérdemelte volna. Az első verziós szinkronban az azóta szintén elhunyt Helyey László adta a hangját a terroristák főnökének, a másodikban pedig Széles László. Szerintem Helyey hangja jobban illett a karakterhez, nem is igazán értem a cserét.

Al Powell őrmester (Reginald VelJohnson)  - Gesztesi Károly

Reginald VelJohnson alias Al Powell őrmester esetében a második szinkronra kell, hogy szavazzak, hiszen Gesztesi Károly karakteres hangja inkább passzol az afroamerikai színészhez, mint Bata Jánosé.

Ez volt tehát az én listám, és kíváncsi vagyok, nektek, kedves olvasók, melyek azok a "nem konvencionális" karácsonyi filmek, amiket ti mégis az ünnepekhez köttök valami miatt?

A Csillagok háborúja - franchise új éráját hozta el a Disney, alapvetően megváltoztatott koncepcióval és egy modern - talán nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy számomra nem túl kedves - filmkészítési felfogással. Van abban ugyanis egyfajta trendszerűség, hogy az új blockbustereket tudatosan egy-egy üzenet köré építik fel és ezt a gondolatot a végletekig, akár órákon át képesek sulykolni. Ha ez a sztori kiegészítéseként jelenne meg, nem is lenne semmi baj, sőt méltathatnánk a komoly lépést a minőség irányába. Azonban azt érzem, hogy mint ahogy a filmzenében trendé vált a markáns témák helyett aláfestést írni, úgy itt is elhagyják a történetet és az üzenet, illetve egy-egy kulcsjelent válnak a film fő céljaivá - a közöttük eltelő időben pedig valaki majd valamivel valahogy kitölti a vásznat.

A film története több cselekményszálon fut. SPOILER Egyrészt ott van Rey és Luke, akik eljátsszák Luke és Yoda Dagobah-béli évődését. Taníts! Nem tanítlak! De taníts! Nem! De! Na, jó! Másrészt ott van az Ellenállás és az Első Rend évődése egymással. Két teljesen kiforratlan szervezet, mindkét oldalon tökéletesen alkalmatlan vezetőkkel. Kicsit át is estek a PC-ló másik oldalára, mert az Ellenállás egy kvázi feminista mozgalommá alakult, míg a gonosz Első Rend csupa férfiakból áll. Sosem volt bajom azzal, hogy a Star Wars korábban szinte 100%-ban férfias világát finomították, de ennyi Disney-hercegnő nekem már kicsit hiteltelenné teszi az egészet. Szóval a sztori szerint Ellenállás menekül, üzemanyag X időn belül kifogy, addig meg kell szökni. Tekintsünk el attól, hogy klisés, mert a Star Wars sosem a hatalmas sztori csavarokról volt híres, szerintem ezt senki sem várja tőlük. Legalább nincs egy újabb Halálcsillag (dehogynem, van kettő is...). SPOILER VÉGE Ebből a szituból ki lehetett volna hozni egy izgalmas kalandfilmet, de maga a kaland veszett el az üzenet mindenekfelett való presszionálása közben. Örültem volna, ha látunk új, látványos bolygókat. Elvisznek bennünket sosem látott helyekre és legfőképpen, ha tudtam volna izgulni az új szereplőkért. 

Apropó karakterek: a régi gárda jól teljesít és maximálisan igazat adok Stohl Andrásnak, Mark Hamill egyértelműen elviszi az egész filmet a hátán. De az új figurák még az eredeti trilógia hőseinél is üresebbek, sablonosabbak. Finn már nem egy hős, aki ilyen-olyan-amolyan, csak hős. Snoke-ból lehetett volna egy ütős ellenfelet írni, de a film során gyakorlatilag nem derült ki róla semmi. Nem tudjuk, honnan jött, hova tart, mit miért tesz. Honnan van ennyi pénze? Anno, legalábbis a könyvek szerint az Új Köztársaság olyan konstans csődközelben volt, hogy Görögország sírva könyörgött a receptért. Ehhez képest az Első Rend valószínűleg két seggel üli a BitCoin hullámvasutat, mert egyre nagyobb és különlegesebb hajókat építenek.  Rose Tiko mérnök szerepe teljesen felesleges és túltolt - sőt egy akkor giccs-WTF-ot is okoz a film végén, hogy az ember kiszakad a hiperűrből. Benicio Del Toro DJ nevű tolvaja viszont ott van a szeren. 

Mi az, aminek mégis örülünk? Néhány jelenet, ami igazán látványosra sikerült vagy látszik rajtuk, hogy ezek a film fontos mérföldkövei. A sztori csavarjai ugyan nem érik el az "Én vagyok az apád!" szintjét, de az előzménytrilógiát és az Ébredő Erőt is simán verik. Luke Skywalker karaktere pedig ugyan messze került a Jedi visszatéri utáni időkről szóló könyvekben történtektől, de mély, úgynevezett személyiséggel ruházták fel. 

Ami csalódás volt számomra: a gonosz karakterek kibontatlansága, a birodalmiak továbbhülyülése, a kaland faktor hiánya és a zene. Bár sok témát újrahasznosítottak a régi trilógiából, sajnos le kell vonni azt a - nagyon szomorú -következtetést, hogy John Williams zeneszerző megöregedett és már messze nem tudja azt a szintet hozni, mint anno. Az új zenék szinte kizárólag aláfestésnek szolgálnak, ún. texture dallamok, amik egyetlen céllal íródtak, hogy erősítsék az adott jelenet hangulatát. Ezeket senki sem fogja a villamoson fütyörészni. 

A szinkron

Dobay Brigitta szinkronrendezőt már többször próbáltuk megszólaltatni az ügyben, de sajnos nem kíván nyilatkozni a stábról és a filmről. Így kicsit nehezebb, de mégis objektívebb ítéletet tudunk mondani. 

Luke Skywalker (Mark Hamill) – Stohl András

Az Utolsó Jedik egyértelműen legnagyobb kihívása Luke Skywalker megformálása volt. Ezzel kapcsolatban Stohl Andrást már kifaggattuk itt. A figura nehézségét nem is elsősorban a mélysége adja meg, hiszen az egy "szokásos" színészi kihívás. A mi Bucink kiválóan hozza a megtört és padlóról felálló Jedi mestert, aki képes magát kellő öniróniával szemlélni. Egyaránt jól működik, amikor viccesnek, megtörtnek, esetleg félelmetesnek kell lennie. A macera inkább abból adódik, hogy Hamill jóval látványosabban öregedett az elmúlt 30 évben. Persze, van hozzá 15 év előnye, amit még szintén le lehetne dolgozni, de a hangbéli változásokat már sokkal nehezebb. Az alkotók jól látható szándéka az volt. hogy Mark Hamill valódi életkorához képest is idősebbnek hasson, sőt amennyire csak lehet, jöjjön át, hogy évek óta egyedül csövezik egy szigeten. Bár mindkét színész volt már Joker, Hamill bohóca ikonikus és ez főként radikális hangjátékának köszönhető. Aki nem ismeri, annak itt egy videó. Gyakorlatilag arról van szó, hogy a fószer 9 éves korától Kossuth cigarettán nevelkedett. Legalábbis így hangzik, míg Stohl hangja megkímélt és 50 évesen is fiatalosnak hat. 
Így viszont valóban érdekes kérdés, hogy vajon mennyire volt jó döntés őt visszahozni a szerepre. Nem lett volna jobb egy idősebb színész? Stohl saját bevallása szerint mélyített és lassított a beszédén az idős Jedi kedvéért, azonban még így is sokszor erőltetettnek tűnik. Nehéz igazságot tenni, hiszen biztosan komoly közfelháborodást okozott volna, ha Stohl helyett felkérik mondjuk Harsányi Gábort (bár egy alternatív változatot szívesen meghallgatnék vele). Valószínűleg az sem könnyítette meg a munkát, hogy a színészek nem láthatták a filmet, csak arcokat a saját jeleneteikben. Ilyenkor különösen nagy felelősség hárul a szinkronrendezőre, aki általában külföldön egy alkalommal megtekintheti (több más nemzetiségű szinkronrendezővel együtt) a filmet és jegyzeteket készíthet. Ez most sikerülhetett volna azért jobban is.

Leia Organa (Carrie Fisher) – Kovács Nóra

Érdekes, hogy amennyire jól passzol Csernák János a nála 10 évvel idősebb Harrison Fordhoz, a többiek a régi csapatból néha leesnek a vászonról. Kovács Nóra egyidős Carrie Fisherrel, viszont Fisher drogproblémái behozhatatlan nyomokat hagytak mind a hangját, mind a színészi játékán. Nem lennék meglepve, ha kiderülne, a háttérben őt is Frank Oz mozgatta, mint Yodát marionett bábú korában. Ez a slow motion színészkedés nem áll jól Kovács Nórának, nehezen követhető le, és így legalább 20 évvel hat fiatalabbnak a hangja. Egyfelől büszkék lehetünk a színészeinkre, hogy mennyivel ügyesebben tartják karban magukat és a hangjukat, másfelől pech, hiszen a nosztalgia faktor egymagában azért kevés. 

Kylo Ren (Adam Driver) – Zöld Csaba

Ha annak idején megkérdez valaki, biztosan nem jutott volna eszembe Zöld Csaba Sofőr Ádám magyar hangjaként, de az Ébredő Erőhöz képest jelentősebb jobb alakítást kapunk tőle. Úgy az eredeti, mint a szinkron szintjén sikerült építeni a figurán és jó, hogy Zöld Csabát is hagyják kilépni az amerikai izomagy és a kopasz csávó kliséiből. 

Rey (Daisy Ridley) – Sallai Nóra

Nagyon örülök, hogy egyre többet hallani Sallai Nórát. Manapság nem is indul új sorozat nélküle - de ezért remélem, nem lesz belőle Bertalan Ági és nem használják el. Már az előző részben is jól szinkronizálta a karaktert és bár a hangja kissé eltér az eredetitől, szerintem más filmekben is hallhatjuk majd ezt a remek párost.

Finn (John Boyega) – Szatory Dávid

Finn karakterébe még mindig nem tudtak igazi tartalmat önteni a készítők. Az eddigi legprecízebb meghatározás, amit olvastam, hogy Han Solo = Finn + Poe Dameron. Azért ez elég sovány egy főszerephez... Halovány interakciókat ugyan fel lehet fedezni a mérnöklány és Finn között, de John Boyega egyelőre biztosan nem ezzel a szereppel fog Oscar díjat kapni. Szatory Dávid pedig ezzel kénytelen főzni és hiába lenne ő jó a szerepben, a semmit nagyon nehéz feljebb húzni.

Poe Dameron (Oscar Isaac) – Rajkai Zoltán

Az Ébredő Erő Houdinije - aki egy fél filmre eltűnt, hogy ne zavarja a cselekményt -, most fontosabb szereplővé válik. Oscar Isaachez Rajkai egyértelműen jól passzol. A karakter esetében azonban magyar szinkron talán egyik legnagyobb hátránya jön ki, nem hallani Isaac latinos kiejtését - ezt magyarul legfeljebb vicces formában lehetne erőltetni.  

Hux (Domhnall Gleeson) – Fehér Tibor

Az egész karakterrel nem vagyok kibékülve. Bár az Utolsó Jedikben Snoke ad némi magyarázatot arra, miért tartja hatalmon Huxot, mégis érthetetlen, hogyan lehet valaki úgy vezető, hogy közben minden egyes beosztottja intelligensebb nála. Nem mintha ilyet nem láttunk volna soha a való életben, de ez akkor egy idegesítő párhuzam. Fehér Tibor hangja igencsak hasonlít az eredetire, úgyhogy a választás dicséretes.

Snoke Legfőbb Vezér (Andy Serkis) – Fekete Ernő Tibor

Andy Serkis ebben a filmben is CGI, azaz animációs karaktert alakít. Amit kevésbé szokás a színésszel kapcsolatban kidomborítani, hogy nem csupán kiváló motion capture alakításokat nyújt, de a szinkronban is jeleskedik. Gollam, Caeasar és Snoke nem csupán a mozgástól hitelesek, hanem kiváló, precíz, erőteljes hangjátéktól is. A "hivatatos" magyar Serkis Gollam okán Láng Balázs, azonban Snoke-hoz egy mélyebb, karcosabb hangra volt szükség. Bár Fekete Ernő Tibor hangja túlzottan sokszor tűnt fel pozitív hősökkel kapcsolatban és ez okozhat szokatlan perceket, alakítása mégis hűen követi az eredetit, "hangja a vásznon marad" és hasonlóan robosztus, mint Serkis orgánuma.

DJ (Benicio del Toro) – Király Attila

Sablon tolvaj, de az új szereplők közül mégis őt írták a legérdekesebbre. Szinkron szempontjából pedig igazi kihívás, mert elég furán dadog. Eleve elég ritkák a beszédhibás karakterek a mai filmekben, de Benicio del Toro egy nyelvpörgetős dadogást talált ki magának. Ez nem túlzottan jellemző, ha valaki dadog, azt inkább Papp Szabisan teszi. Del Toronak azonban volt mostanában több kiváló magyar hangja is: Viczián Ottó (sajnos ő betegség miatt egyelőre nem dolgozhat), Kaszás Gergő és Sarádi Zsolt. Nem mondom, hogy Király Attila rossz választás lenne, de őszintén szólva örültem volna, ha inkább a kipróbált partnerek közül jött volna a megfejtés. Érdekes egyébként, hogy Del Toro és Király Attila majdnem egyidősek, viszont a puerto ricói színész hangja hat csak 50 közelinek. Király Attilát alig 30-nak mondanám. Fun fact: Tulajdonképpen az Utolsó Jedik a fiatal hangú színészek összegyűjtése :)

C3-PO (Anthony Daniels) – Galbenisz Tomasz

Az egyetlen karakter, aki az összes eddigi Star Wars filmben szerepelt. Az eredeti változatban így egészen hihetetlen hidat, kapcsot teremt a nyolc film között, melyet sajnos a magyar változatba nem sikerült átemelni. Ennek több oka van és sajnos arról az érintettek egyelőre hallgatnak, pontosan mi áll a háttérben. A régi trilógia C3PO-ja Maros Gábor (a korábbi hangokat most nem említve) volt, aki kiválóan hozta a figurát. Egyszerre hozta a robothangot és játszott messze jobban Anthony Danielsnél.
Aztán Csörögi István a Baljós Árnyakhoz lecserélte Józsa Imrére. Ennek pontos okát sajnos nem tudjuk, lehetett egyeztetési ütközés, finanszírozási kérdés, szimpátia probléma vagy stúdiókérés is. Szerencsénkre Józsa Imre hasonlóan lubickolt a szerepben. A rajongók legnagyobb örömére pedig nem csupán az előzményfilmek során, hanem a kapcsolódó rajzfilmekben is rendre hallhattuk. 
Sajnos azonban az élet közbeszólt és Józsa Imre tragikus halálával új hangot kellett találni. Itt lett volna egy remek sansz Maros Gábor visszacsempészésére, ami - szintén ismeretlen okokból - nem történt meg. A részenkénti két mondat, amit Danielsnek még adnak (hiszen gyakorlatilag díszletelemként funkcionál már csak), Galbenisz Tomasz hangjával is teljesen szokható.

További magyar hangok: 

Barabás Kiss Zoltán, Barát Attila, Baráth István, Bálizs Anett, Bergendi Áron, Berkes Boglárka, Besenczi Árpád, Bordás János, Bor László, Czető Roland, Czető Zsanett, Csere Ágnes, Csifó Dorina, Dolmány Attila, Draskóczy Balázs, Endrédi Máté, Fellegi Lénárd, F. Nagy Eszter, Galiotti Barbara, Gardi Tamás, Gruber Zita, Gulás Fanni, Hegedüs Miklós, Horányi László, Illésy Éva, Jánosi Ferenc, Joó Gábor, Juhász Zoltán, Kapácsy Miklós, Kautzky Armand, Király Adrián, Kisfalusi Lehel, Kisfalvi Krisztina, Kocsis Judit, Laurinyecz Réka, Mérai Katalin, Miklós Eponin, Minárovits Péter, Molnár Judit, Mórocz Adrienn, Németh Gábor, Orosz Anna, Orosz István, Oroszi Tamás, Pál Tamás, Petridisz Hrisztosz, Posta Viktor, Ruttkay Laura, Sági Tímea, Sánta László, Seszták Szabolcs, Sipos Eszter, Sörös Miklós, Szabó Andor, Szabó P. Szilveszter, Szacsvay László, Szrna Krisztián, Szolnoki Péter, Vági Viktória, Varga Gabriella, Varga Gábor, Varga Rókus, Vida Bálint, Zakariás Éva

A fordítás:

A fordítás most nem tűnik nekem olyan bivalyerősnek, mint amit Blahut Viktor - Petőcz István párostól megszoktam. Főleg a film elején több helyen nem passzolt szájra a szinkron, ami azért egy közel 100 négyzetméteres, közelről mutatott fejen elég szembetűnő. A stúdió újravágásai, a pótfelvételek korlátozott lehetőségei és a szigorúan kezelt kópia biztosan nem segítették az ő munkájukat sem, de ennek a folyamat során valahol ki kellett volna buknia.  

 Hangkeverés: 

Erre a témára kevésbé szoktunk kitérni itt, a blogon, de egy érdekesség erejéig ezúttal mindenképpen érdemes. A legtöbb film esetében a szinkron úgy készül, hogy a zajokat, zörejeket tartalmazó, úgynevezett nemzetközi hangsávot (amely minden szinkronban ugyan az lesz) a szinkronstúdió már készen kapja vagy legalábbis külföldön, a megrendelő készíti. A beszédsávot pedig minden adott nyelvhez helyileg készítik el. A legnagyobb filmeknél - a Csillagok Háborújánál különösen - viszont a beszédsáv effektezését és keverését (hangarányok beállítását) is külföldön, a Skywalker Ranchen végzik el. Magyarországon kizárólag a hangfelvétel és a vágás történik.

Ezúttal nem összesítjük a külföldi előzeteseket, mert azokról egy külön poszt fog megjelenni hamarosan. Cserébe egy grandiózus filmkockával búcsúzunk.

A internetre költözött Class FM műsorvezetője, zsűritag a Tv2 Sztárban Sztár című énekes vetélkedőjében, a tervek szerint nemsokára önálló műsorral jelentkezik, botrányhős, megmondóember. Az utóbbi időben egy dolgot valahogy mégis elfelejtünk róla, hogy színész. Méghozzá kiváló színész, aki - bátran mondhatom, hogy szerencsénkre - szinkronizál is. Míg a fenti témákban számtalan alkalommal hallhattuk beszélni, a szinkron szinte kizárólag véletlenül kerül szóba nála. Holott a Sztárban Sztár egyik adásában komoly szeretettel és széles mosollyal beszélt arról, hogy az Oroszlánkirály rajzfilmes változatában bizony ő volt Szimba.

Ekkor jött az ötlet, hogy kössük össze a kellemest a hasznossal és az új Star Wars film kapcsán (az interjú előtt csak reménykedhettem, hogy valóban szerepel is benne, hiszen ezzel kapcsolatban hivatalos kommüniké először a premier hetében lát majd napvilágot) és készüljön egy beszélgetés a szinkronról.

Szinkronjunkie: Az interjúkban, műsorokban ritkán kérdeznek szinkronról, viszont úgy vettem észre, hogy pl az egyik Sztárban Sztár epizódban nagy szeretettel beszéltél az Oroszlánkirályról. Milyen viszonyban vagytok te és a szinkron?

Stohl András: Köszönöm, jóban vagyunk egymással! Még főiskolán, harmadéves koromban ismerkedtünk - Aprics László hozott össze bennünket. Az első szerepem egy kínai fiatal volt, aki képen kívül beszélt. Nem tudom, hogy ezt a kifejezést ismerik-e a kedves Olvasóitok. Annyit tesz, hogy a szinkronizálandó szereplő - az adott mondat kimondása közben - nem látszik a képernyőn. A szövegem szerint azt kellett kiabálnom, hogy: "Wang bácsi! Wang bácsi!" 

Ezt még abban a gyönyörű épületben, a Pannónia Stúdióban készítettük. Még nem fülhallgatóval, hanem rendes hanggal kellett meghallgatnunk. Az adott jelentnek, tekercsnek először tartottak egy próbát, amiközben hallatszott az eredeti hang. Utána volt a hang nélküli próbánk és csak ezt követően történt meg a felvétel. Ehhez képest nagyon megváltozott minden. Felteszed a fejhallgatót és kezdődik. Vagy van próba vagy nincs - én általában nem szoktam próbálni, mert jobban tudok így koncentrálni arra, hogy mit csinál a szereplő a képen. Annak idején elképzelhetetlen volt, hogy egyedül álljon valaki a mikrofon mögött, hiszen jelen volt az adott tekercs összes szereplője. 

Fotó: Tv2

SzJ: Ha egy két évvel ezelőtti dokumentumfilmet nem számítunk, akkor idén 20 éve, hogy utoljára Luke Skywalker magyar hangja voltál. Ez egy viszonylag új dolog, hogy karakterek végigkövetik egy-egy színész életét. Milyen érzés volt újra belebújni a bőrébe?

SA: Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy Mark Hamillt azért Luke Skywalker szerepe óta igazán sok filmben azért nem láttuk és őszintén megmondom, nem is tartottam őt túl jó színésznek. Viszont most, ahogy szinkronizáltam, nagyon-nagyon kellemes meglepetés volt. A harmadik tekercs után megálltam és hátrafordultam Kránitz Bence hangmérnök felé és mondtam is neki, hogy hamill mennyire ügyes színész lett. Egyfelől egy izgalmas szituációba hozták, másfelől minden egyes mondata mögött legalább 8 különböző történet van. 

A történet szerint (talán ezzel nem spoilerezünk, hiszen az előzetesekben is látszott) újra felkérik, hogy tanítson. Azt meséli el, hogy volt Luke Skywalker, a legenda, akinek ennek ellenére mégsem úgy alakultak a dolgai, ahogy azt előre elképzelte. Ez pedig maximálisan összecseng Mark életével, egészen megdöbbentő és szívszorító a párhuzam. 

A VII. résznél viszont igen vicces volt, mikor kérdezték, hogy milyen volt szinkronizálni és mondanom kellett, hogy jó meló volt... Nem árulhattam el, hogy a karakter csak megfordul és egy árva mondata nincsen a filmben. 

SzJ: Megkérdeztük a rajongókat és 50-50 arányban megoszlanak a vélemények, hogy az idős Skywalkerhez kit szeretnének magyar hangként. Te magadra osztottad volna? Illetve mennyire öregítettétek a hangodat a figura valós életkorához?

SA: Amióta az első részt szinkronizáltam, azóta azért nálam is eltelt vagy harminc év, emiatt igazán sok öregítésre nem volt szükség. Az idősebb szereplők kimértebben, lassabban beszélnek - Hamill is -, amely kicsit még meg is könnyíti a szinkronizálásukat. Nem ragaszkodom mindenáron Luke-hoz, de szerintem butaság lett volna másik hangot adni neki.

SzJ: Hogy állsz amúgy a Star Wars-zal? Láttad azokat a részeket, amikben nem szerepeltél?

SA: Hogyne láttam volna és igazán szerettem ezeket a filmeket. A legkedvesebb, de egyben legfájóbb emlék velük kapcsolatban azonban az, hogy Hollósi Frigyes és Kránitz Lajos voltak Darth Vader magyar hangjai. Sajnos már egyikük sincsen közöttünk.

SzJ: Az előzetesekből tudjuk, hogy Skywalker figurája sokkal sötétebb, megtörtebb lett. Izgalmasabb ez a karakter, mint anno a fiatal hős?

SA: A filmről összességében nehéz beszélni, ugyanis a kemény titoktartás miatt gyakorlatilag mi sem láttuk. Egy sima körben látom Luke arcát, sőt néha még úgy sem, azaz teljesen fekete képre szinkronizáltunk. Tulajdonképpen készítettünk egy hangoskönyvet. (nevet) 

Számomra sokkal mélyebb a mostani figura, főleg így, hogy szerintem a színész magánélete és teljes pályája belekerült. Erős a párhuzam, hiszen Hamill is rögtön egy legenda lett, aztán mégsem kapott újabb, meghatározó szerepeket, majd most újra azt kérik, hogy játsszon. Mély és szép összecsengés. 

SzJ: Köszönjük szépen az interjút!

A Star Wars - Az Utolsó Jedik 2017. december 14-től a mozikban.

Trilógiává bővült kedvenc asgaardi főhősünk, hogy mindjárt egy gyönyörű képzavarral kezdjek. Az új rész, a  Throll Thor - Ragnarök nem világvégét hozott, hanem szemléletváltást. A jövőre érkező további Marvel-filmek persze árnyalhatják a képet, de érzésem szerint a stúdió most találta meg igazán a Thor hangját és sokak szerint sajátját is. A harmadik rész egy vicces trollkodás, a korábbi filmek paródiája, amely Deadpool és a Galaxis Őrzői szerelemgyerekeként értelmezi újra a Villámok urát istenét.

A sztori komoly izgalmakat kínálNA, ha nem lenne tökéletesen lineáris, kiszámítható. Valószínűleg már az első produceri megbeszélések egyikén eldőlt, hogy tulajdonképpen mindegy is, mivel kapcsolják össze a főbb sarokpontokat. Alapvetően ez még nem is lenne igazán zavaró, ami fáj, hogy idejekorán, már az első előzetesek alatt felfedték, Hulk bizony fontos szereplője ennek a filmnek. Ha ezt nem teszik, az ugyan nehezítette volna a marketing dipártment dolgát, de olyan őrületes éljenzés lett volna a moziban, ami simán túlszárnyalja a Nagymester arénájának zaját. Kár volt kihagyni!

A karakterek mind fergetegesek. Sok helyen érezni, hogy rengeteg meló és sok impró van a legtöbb poénos jelenetben. A látvány abszolút a helyén volt, egy-két jelenet kivételével (pl. az odinos-tengerpartos jelenetsornál nagyon kilógott a greenscreen lába). 

Talán egyedül a zene az, amivel nem voltam kibékülve. Bár egy pacsi mindenképpen jár a Lego filmet is jegyző Mark Mothersbaughnak, hiszen azon kevés zeneszerzők egyike, aki fel merte (vagy engedték neki) használni a korábbi részek zenei témáit. A Marvel univerzum filmjeire (a Bosszúállók kivételével) inkább a zenei reboot volt eddig jellemző, azaz hogy minden új részben teljesen elölről kezdték a zenei témázást. Viszont ettől eltekintve egy nem túlzottan emlékezetes, sőt igazából egy könnyen felejthető kompozíciót sikerült szülni.

A Marvel univerzumát mi viszont mégis leginkább a szinkron miatt szeretjük. A színészi játék jó, a szinkron készítésére szerencsére van idő és pénz is, így stabilan kiemelkedő minőséget kapunk. Ennek egyik alapja, hogy összeszokott, állandó csapat dolgozik ezeken a filmeken (kivéve a Galaxis Őrzői, de az SDI javára legyen mondva, hogy a lehetőségekhez mérten próbálnak folyamatosan ők is idomulni a többi film szereposztásához). A csapat vezetője, Tabák Kata szinkronrendező, akivel korábban már készítettünk interjút. És bár a Disney-féle titoktartás híresen szigorú, néhány villámkérdés erejéig kifaggathattuk Katát a filmmel kapcsolatban. 

SzinkronJunkie: Hogy tetszett a film és az új irány?

Tabák Kata: Igen, nagyon tetszik az új irány. Szerintem ez a Thor sikerült a legszórakoztatóbbra. Nagyon jót tett Thor karakterének az önirónia. Ez a “deadpoolos” vonal szerintem nagyon ott van. Nagyon örülök, hogy az alkotók erre indultak tovább.

SzJ: Szinte minden Marvel film szinkronját te rendezed. Ennyi film után van még bennük kihívás és izgalom?

TK: Nagyon szeretem a Marvel világát és boldog vagyok, hogy ezeknek a filmeknek a szinkronját rendezhetem. Nagyon sok ember rajong a képregényfilmekért, ezért is fontos, hogy mindig színvonalas, igényes szinkron készüljön hozzájuk. Szerencsére kiváló színészeket kérnek fel a karakterek megformálására, így nekem is mindig kihívás megtalálni hozzájuk a megfelelő hangot. Jó színészekhez pedig izgalmas magyar hangok kellenek, tehát én is mindig ragyogó színészekkel dolgozhatom. Ez hogy lenne unalmas?

SzJ: Szabó Sipos Barnabás és Tordy Géza sok rajongó számára hiányzott a Ragnarökből. Tudnál mesélni 

TK: Szabó Sipos Barnabás pár évre abbahagyta a szinkronizálást, ekkor Jarvisnak új hangot kellett találnom. Kárpáti Levente hangszíne hasonlított az övére, ezért esett rá a választásom. Amikor Barna visszatért, már nem lett volna tisztességes leváltani Leventét( aki amúgy nagyon jól hozza a figurát) és a Disney se szerette volna, hogy váltogassuk a hangot. A Ragnarökre kitérve pedig a Szabó Sipos Barnabás - Jeff Goldblum páros nekem sose tetszett. Szerintem Barnának nem elég karakteres hozzá a hangja. Inkább Schnell Ádámot és Seress Zoltánt tartottam jónak hozzá, a hangmintát pedig Seress Zoli nyerte.

Tordy Gézát betegség miatt kellett fájó szívvel leváltanom. Nagyon szeretek vele dolgozni, nagyon közel áll a szívemhez, de sajnos nem tehettem mást.

Köszönjük szépen az interjút!

Thor (Chris Hemsworth) – Nagy Ervin

A 2011-es Thor óta betonbiztos párosítás, melyet azóta 12 film követett. Két kivétel volt: a Vörös Hajsza, illetve a Ház az erdő mélyén, melyek nem a Mafilm Audiónál készültek. Az ilyen kisebb, kevésbé fontos filmek esetében sajnos még mindig gyakran előfordul, hogy a rendezők "fejtenek" és meg akarják váltani a világot, de élek a gyanúperrel, hogy ezekben az esetekben egyszerűen anyagi okokból nem Nagy Ervint kérték fel. A Thor csapat szinkron készítésekor is látszott (bővebben majd a Thor Csapat - naplóban!), hogy Ervin minden erőfeszítés nélkül hozza a főszereplő karakterét. Látványosan egy húron pendülnek!

Loki (Tom Hiddleston) – Csőre Gábor

A Csőre - Hiddleston páros számomra bemutatja a magyar szinkron egyik furcsa erényét. Hiddleston hangja ugyanis mély, dörmögős - sokkal közelebb áll Nagy Ervinéhez vagy Dolmány Attiláéhoz. Őszintén nem tudom, hogy anno Tabák Kata mit láthatott meg a karakterben, de egy biztos fantasztikusan működött és működik a mai napig is filmben és sorozatban egyaránt.

Hela (Cate Blanchett) – Bertalan Ágnes

2014-2015 körül volt egy komoly őrület a szinkronrendezők körében, hogy szinte minden női szerepet Bertalan Ágnesre osztottak. Előtte nagyon kedveltem a Dr. Csont című sorozatban, de annyira telítődött vele a szervezetem, hogy nálam teljesen kifulladt. Ezért kifejezetten örültem, hogy 2016-ban volt egy szünet, amikor nem erőltették túl. Bár személy szerint jobban örültem volna, ha Hela Kovács Nóra lesz, mert nagyon szerettem a párosukat a Gyűrűk Ura-filmekben, mégis azt kell mondjam, Ágival abszolút jól működik a szarkasztikus poénokkal operáló karakter.

Heimdall (Idris Elba) – Barabás Kiss Zoltán

Szegény Heimdal viszont tipikusan a logisztika áldozata! A trilógia első részében még Galambos Péter kölcsönözte neki hangját, ami egy ütős kombó volt, mégha kicsit túlzottan nyilvánvaló is. A második részben - tippre szervezési gubanc miatt - Barabás Kiss Zoltán váltotta a mikrofon előtt. Ha egy sorozatban/filmsorozatban valakit egyszer lecserélnek, akkor később - annak ellenére, hogy megoldható lenne - nem váltják vissza a hangot. Egy-két speciális esettől eltekintve ez hosszú idő óta bevett szokás a magyar szinkronban.Személy szerint egyáltalán nem értek vele egyet, mert az ilyen - sok esetben - kényszermegoldások rendre rosszabbak az eredetinél. Viszont sajnos a külföldi stúdiók is ezt az irányt támogatják, ahogy Tabák Kata is megerősítette ezt. 
Nem mondom, hogy Barabás Kiss Zoltán ügyetlenül hozná Heimdallt, de egyszerűen hiányzik a hangjából az a póver, amit Galambos csípőből hoz. Nem véletlen, hogy Tabák Kata a nemrég készült Setét Torony című filmhez  ismét Galambos Pétert kérte fel, hogy idriselbáskodjon egy kicsit.

Nagymester (Jeff Goldblum) – Seress Zoltán

Egyik szemem sír, a másik nevet. Jó hír 1: Seress Zoltánt ritkán halljuk szinkronizálni, idén elkezdték felfedezni maguknak a rendezők és az ISzDB listája alapján kézről kézre adják egymás között a Mafilmben. Jó hír 2: Sokszor derül ki, hogy egy-egy külföldi stúdió hangszín-összehasonlítás alapján választatja ki a magyar hangokat a filmjeihez. Seress egész biztosan egy amplitúdón rezegne Goldblummal, ugyanis valami elképesztő módon hasonlít a hangjuk. Fekete Ernő Tibor - Robert Downey Jr. óta nem hallottam ilyen egyezést, úgyhogy ezért mindenképpen jár a piros pont. 
Rossz hír: Mindezek ellenére fáj Szabó Sipos Barnabás hiánya és a netes kommentek alapján nem vagyok ezzel egyedül. Szabó Sipost éveken keresztül nélkülöznünk kellett és, mikor végre visszatér be kell érnünk egy Függetlenség Napja 2-vel. Így ezt 75%-ban kihagyott ziccernek érzem - annak ellenére, hogy Seress egyébként vérprofin hozza a figurát. Most minden reményünk Dóczi Orsiban van, hogy a jövőre érkező Jurassic World - Bukott Királyságban újra együtt hallhassuk a Goldblum - Szabó Sipos párost.

Valkűr (Tessa Thompson) – Gubik Petra

Gubik Petra szereplése után többet ne jöjjön senki azzal, hogy haszontalanok a magyar tehetségkutatók, ugyanis Petra az X-faktor korábbi versenyzője volt. Természetesen először kezdett el versekkel, prózával és színészettel foglalkozni és csak utána jött a tévés szereplés, így semmiképpen nem sorolnám be a "szerepeltessük Majkát" - kategóriába. Sőt! A filmben ügyes, hangja friss és a többi színészhez hasonló, magas színvonalú munkát végez. Több Gubik Petrát kérünk szépen a filmekbe!

Skurge (Karl Urban) – Szabó Győző

Karl Urbanról - különösen az utóbbi években - szinte minden rendezőnek más véleménye van. Szerintem Csörögi István találta meg a legmegfelelőbb hangot, Viczián Ottó személyében. Ottó azonban jelenleg betegsége miatt nem vállal szinkront. Nagyon drukkolunk neki, hogy mihamarabb felépülhessen és még hosszú ideig folytathassa azt a munkát, amit idén Közönségdíjjal is elismertek!
Szabó Győző arcra talán kevésbé passzol, hangra még kevésbé hasonló, de ennek ellenére jól megy a kopasz tahóhoz, akit szegény Urban alakítani kénytelen.

Bruce Banner / Hulk (Mark Ruffalo) – Rajkai Zoltán

A Ruffalo - Rajkai párosról azt gondoltam volna, hogy Tabák Kata találta ki a Bosszúállókhoz, de mint kiderült, még 2005-ben Báthory Orsolya ötlete volt. Bár Orsolya rendezőként még saját döntéseit is szereti felülírni, más rendezők fokozatosan átvették Rajkait és a 2012-es Bosszúállók filmig már nem nagyon volt kérdés, ki lesz a befutó. Hangjuk sok ponton mutat hasonlóságot és mindkettejükben meglévő komikus véna jó alap arra, hogy könnyen "dolgozzanak együtt". 
Egy dolgot érdemes azonban kiemelni - ezt ismét a Thor Csapat munkálatai során vettem észre -, hogy Ruffalo szinte minden szerepe csupa rögtönzés, tele van improvizációval, emiatt rendkívül nehéz követni. Magyarul sokkal folyékonyabban és konzisztensebben beszél, mint eredeti változatában.

Odin (Anthony Hopkins) – Fodor Tamás

Remélem, mindenkinek beugrik, hogy kinek is kellene igazából Odin magyar hangjának lennie. Sinkó Lászlónál elképzelni sem tudnék karakteresebb, erősebb jelenlétű színészt a feladatra. Majd talán egyszer, ha a technika engedi, újra hallhatjuk őt. Tordy Géza és Fodor Tamás fej-fej melett haladva igyekeztek Sinkót helyettesíteni, mindketten homlokegyenest más színeket adva Hopkins játékához. Míg Tordy hangjával melegszívű, határozott, de bájos Odint kaptunk, adddig Fodor Tamással Hopkins rendre inkább hidegebb, számítóbb. Tabák Katának a Ragnarök esetében kényszerű döntést kellett hoznia, hiszen Tordy Géza most nem tudta vállalni a felkérést. 

További magyar hangok: Bácskai János, Csuha Bori, Csuha Lajos, Fehér Péter, Gulás Fanni, Gyurin Zsolt, Hám Bertalan, Horváth Illés, Kajtár Róbert, Kapácsy Miklós, Karácsonyi Zoltán, Kis-Kovács Luca, Kocsis Mariann, Kolovratnik Krisztián, Kőszegi Ákos, Lamboni Anna, Mesterházy Gyula, Mezei Kitty, Mohácsi Nóra, Nyakó Júlia, Simon Kornél, Schmied Zoltán, Schneider Zoltán, Stohl András, Szatmári Attila, Téglás Judit, Varga T. József, Vida Péter.

És az elmaradhatatlan előzetesek! ;)

Az eredeti, angol nyelvű:

A magyar:

Az egész jó spanyol:

A kicsit gagyi orosz:

A fura német:

És a szinte hangalámondós olasz:

Az első részben olvashattatok Almási Éva, Andorai Péter, Bodrogi Gyula és Cserhalmi György szinkronmunkáiról, a második részben pedig Csomós Mari, Haumann Péter, Máthé Erzsi és Szacsvay László szinkron-oldalát ismerhettétek meg. A sorozat harmadik epizódjában a Nemzet Színészeinek utolsó négyesét mutatom be -  szinkron szempontjából.

Király Levente

Király Levente idén töltötte be 80. életévét, és 11 éve mondhatja magát a Nemzet Színészének. Ő a kakukktojás a sorozatban, ugyanis kollégáival ellentétben, - legjobb tudásunk szerint - egyetlen filmben sem szinkronizált. ,,Mentségéül" legyen mondva, hogy a főiskola elvégzése után, 1959-ben a Szegedi Nemzeti Színház tagja lett, így lehetőségei bizonyára korlátozottak voltak, hisz a szinkron fővárosa mégiscsak Budapest. 

Molnár Piroska

Molnár Piroska 2011-ben került a Nemzet Színészei közé. Karakteres, szép csengésű hangját számtalanszor hallhattuk filmekben, sorozatokban és rajzfilmekben. A Művésznő a ’70-es évek elejétől szinkronizál, s összesen 195 filmben adta a hangját különböző szerepekhez. Az utóbbi években  visszavonult a szinkrontól, s ahogy mondja: ,,egyedül Kathy Bates a kivétel, ha ő feltűnik valahol, és hívnak hozzá, akkor jövök”. Molnár Piroska ez év januárjában egy interjúban utalt rá, hogy a mai, gyorsított szinkrontempót nem kedveli annyira: ,,ma a szinkron olyan, mint a favágás, nincs idő próbára, rögtön felveszik. Harminc évvel ezelőtt láttuk a filmet egészében, most csak azt a minimális részt látja a színész, amihez a hangját adja”. Szerencsénkre Kathy Bates szinte évente előjön egy-egy újabb filmmel, úgyhogy remélhetőleg továbbra is hallgathatjuk Molnár Piroska hangját a mozikban vagy a tévében.

Tordy Géza

A Nemzet Színészei közül bátran kijelenthetjük, hogy Tordy Géza szinkronizált a legtöbbet. Összesen 520 filmben hallhattuk a hangját, s nem kisebb színészeket szinkronizált, mint Robin Williams, Jack Nicholson, Anthony Hopkins, és Arnold Swarzenegger. Ez utóbbi párosítás az Ikrek című filmben hallható, ami meglehetősen szokatlannak hathat, hisz Tordy Gézától meglehetőst távol áll az izompacsirta szerepkör, mégis jól működött az elképzelés. A Művész még a Honfoglalás című magyar filmben is szinkronizált, ő adta az Árpádot alakító Franco Nero hangját. Tordy Géza a ’60-as évektől kezdve napjainkig szinkronizál, számos szerep áll mögötte, ám állítása szerint: ,,sosem voltam magammal megelégedve. Filmjeimet sem szeretem visszanézni. Pedig mindig szorgalmas voltam, arra koncentráltam, ami egy színészt felépít.”

 Törőcsik Mari

Törőcsik Mari a kezdetek óta a Nemzet Színészeinek csapatát erősíti, s éppen a múlt héten ünnepelte születésnapját, úgyhogy a Szinkronjunkie szerkesztői nevében is szeretettel köszöntöm. A szinkronmunkáinak listája nem hosszú, hiszen mindössze 16 filmhez adta a hangját. Első szinkronját 1958-ban csinálta, és egészen 1999-ig minden évtizedben volt néhány újabb szerepe. Épp idén májusban vehette át az ,,Emberi Hang Díjat”, mely azonban nevével ellentétben nem a szinkronmunkákért jár, hanem azok kapják, akik békét, szeretetet, és toleranciát hirdetnek.

A sorozatnak ezzel nincs vége, a negyedik részben ugyanis egy szubjektív válogatást olvashattok azon Nemzet Színészeiről, akik már nem lehetnek köztünk, de maradandót alkottak a szinkron világában is.

Amióta csatlakoztam a blog szerkesztőségéhez, hatványozottan több időt töltök szinkronnal kapcsolatos tartalmak böngészésével, mint azelőtt tettem. Az azóta eltelt pár hónapban rendszeresen találkoztam két olyan témával, amik igazán megosztóak a magyar filmnézők, kritikusok, kommentelők körében. Ez a kettő a szinkronos filmnézés vs. eredeti nyelven való megtekintés kérdése, valamint a külföldi filmcímek magyarra fordításának problematikája. Most az utóbbinak szeretném szentelni a következő sorokat, bár már született jó pár írás és cikk ezzel kapcsolatban - például ez és ez is - szeretném, ha a mi blogunkon is szerepelne egy. Nem fogom azonban az összes, általam rossznak ítélt és/vagy a fórumokból kigyűjtött rosszul hangzó magyar filmcímet felsorolni és lobogtatni - azt megtették már előttem több tucatnyian. Az okokat szeretném keresni mögöttük, valamint megmutatni mellette a pozitív példákat is.
Kezdjük azzal, hogy alapjáraton a címadás egy nehéz folyamat, legyen szó bármilyen művészeti termékről - versről, prózáról, egy egész könyvről, festményről, dalról, zenei albumról vagy filmről. Hát még milyen nehézséget okozhat gyakran az, ha olyan műnek kell címet adni/fordítani, amit nem mi alkottunk!
Felkerestem Boros Karina szinkrondramaturgot a mozifilmek címfordításával kapcsolatban, aki készségesen válaszolt is nekem, ám mégsem azt írta, amire számítottam - soraiból ugyanis kiderült és megdöbbenést okozott számomra, hogy “a címet nem a dramaturg adja, hanem mindig a forgalmazó "kreatív embere" - jelentsen ez bármit is. A dramaturg csak javaslatot tesz a címre, de kábé 10-ből 9-szer nem fogadják el.” Nem vagyok szakmabeli, hanem “csak” egy filmes érdeklődésű blogger, de nekem így laikusként elég furcsának tűnik, hogy nem az a személy dönti el egy film vagy sorozat magyar nyelvű címét, aki végignézte azt, lefordította a párbeszédeket, a fordítási hibákat korrigálta, satöbbi - tehát a legkompetensebb ember véleményem szerint.
Hogy utánajárjak a dolgoknak, újabb e-maileket írtam, ezúttal a forgalmazókat, vagyis a  Fórum Hungary Filmforgalmazó Kft.-t, az UIP Duna Nemzetközi Film Kft.-t és a Big Bang Media Kft.-t kerestem fel, hiszen ők forgalmazzák a mozikba kerülő filmek legnagyobb részét Magyarországon. Íme a kérdéseim, és az ő szuper gyors válaszaik:

SzinkronJunkie: Ki adja a film címét (mint “kreatív ember”), hogyan néz ki a címfordítás folyamata egy újonnan a mozikba kerülő külföldi filmnél? Mindig megnézi az adott filmet a cím kitalálója, van-e erre egyáltalán idő, vagy csak a tartalmát foglalják össze neki?

UIP Duna: Az állandó fordítónk a mi “kreatív emberünk”, ő adja a filmjeink címét. A Universal és a Paramount stúdiók filmjeit forgalmazzuk, ők kezdeményezik a címadást még az első előzetes megjelenése előtt. Kapunk tőlük egy rövid ismertetőt és pontos szempontokat a cím lefordításához. Általában pár soros leírás áll rendelkezésre, jó esetben egy előzetes, ami már utal a film hangulatára.

Fórum Hungary: A címfordítás folyamata hónapokkal a premier előtt kezdődik, mikor még sem a film, de még az előzetes sem elérhető. A forgalmazó kap egy 2-3 mondatos összefoglalót a filmről, ez alapján kell címet adjon (így talán érhető, hogy más nincs ebbe a folyamatba még bevonva). A cím általában közös brainstorming eredménye a cégen belül (marketinges, PR-os kollégák adják a javaslatokat, de van, hogy a legütősebb címjavaslat épp egy sales-es kollégától érkezik). Néha az is előfordul, hogy külsős copywriter segítségét vesszük igénybe.

Big Bang Media: A cím rettentően fontos a film életében, hiszen azzal pozícionáljuk a filmet. Nem egy kreatív ember foglalkozik a címadással, csapatban dolgozunk, ötletelünk, majd a legjobb címeket kiválasztva elküldjük azt jóváhagyásra, amelyet meg is magyarázunk a stúdióknak: mi a cím többlettartalma, mi a kontextus, hogy megértsék a szójátékot (amennyiben van). Fordítóktól is szoktunk ötleteket kapni, hiszen ők elég sokat foglalkoznak a filmmel, illetve sok mindennek utána néznek a filmek kapcsán. Volt már példa rá, és amennyiben van rá lehetőség, a közönséget is be szoktuk vonni a címadásba. Erre példa a Sleeping with other people, ahol szerveztünk egy címadó játékot, ahol a sok címből választottuk ki a nyertest, amely A (sz)ex az oka  mindennek lett.

SzJ: Hány embernek kell jóváhagyni a végleges címet?

UIP Duna: A gyártó stúdiók ill. a film alkotói hagyják jóvá a címeket.

Fórum Hungary: A házon belüli jóváhagyást a Stúdió jóváhagyása követi (a lefordított címet el kell fogadják ők is).

Big Bang Media: A filmcím kiválasztásának folyamata minden esetben más, azonban egy közös pont van: mindig jóváhagyatjuk azt a külföldi stúdióval. 

SzJ: Milyen szempontoknak kell megfelelnie a magyar címnek (ha vannak ilyenek), illetve mi az első számú szempont a címadásnál? A szempontoknál arra gondolok, hogy a műfaj, vagy a film hangulatára való utalás a film címében, esetleg az eredeti nyelvű címhez valamilyen módon való ragaszkodás, vagy más egyéb?

UIP Duna: Az elsődleges szempont az, hogy megtartsuk az eredeti címet vagy tükörfordítást használjunk, tiszteletben tartva a stúdiók és az alkotók kívánságát. Ez sajnos a nyelvek eltérő sajátosságai miatt nem mindig lehetséges. Ha eltérünk az eredeti címtől, a fordításnál természetesen figyelembe vesszük a film műfaját és hangulatát, így lett pl. a Nocturnal Animals-ből Éjszakai állatok helyett Éjszakai ragadozók.
Ha regény alapján készül egy film, és a könyv itthon már megjelent, majdnem minden esetben átvesszük a könyv címét. Ezért lesz a jövő év elején mozikba kerülő Annihilation magyar címe Expedíció Jeff Vandermeer regénye alapján.

Fórum Hungary: Fontos szempont, hogy a cím utaljon a film témájára és műfajához illeszkedjen, legyen egyedi és eredeti és nem utolsó sorban a magyar nyelvnek megfelelő… Fontos ebből a műfajnak való megfelelés, hogy a legkevesebb infóval rendelkező néző is sejtse, kb. mire vesz jegyet a pénztárnál, ne várjon könnyed romantikát egy véres thrillernél, például. Az egyediség is fontos, meg lehessen jegyezni, ne kliséhalom legyen lehetőleg (bosszú, csapda, háló, gyilkos, stb).

Big Bang Media: A cél, hogy hűen lefordítsuk a címet, ám figyelembe kell venni a magyar nyelv sajátosságát is, illetve azt is, ha egy olyan kifejezés szerepel a címben, amelyet a nyelvünkre nem lehet lefordítani, akkor a nyelvi játékot lehetőség szerint visszaadjuk valamilyen formában. A fent említett szójátékra jó példa az egyik filmünk, melynek angol címe a Duck Duck Goose. Ennek nem lenne sok értelme, ha magyarra lefordítanánk. Viszont ha azt tudjuk, hogy ez egy mondókának az egyik sora, akkor már könnyebb a címadás is. Itt a Jönnek a kacsák címet választottuk, ami egy magyar mondóka egyik sora (Háp-háp-háp, jönnek a kacsák, hű de éhes, hű de szomjas ez a társaság). Illetve a filmre is utal, mivel lerázhatatlan kacsák szerepelnek benne, akik a főszereplőt követik.

SzJ: Mi lehet az oka annak, hogy általában vígjátékoknál születnek kínos szóviccek, vagy olyan címek, amik kevéssé utalnak a tartalomra, cselekményre? (Például Erőszakik/In Bruges, A tökös, a török, az őr meg a nő/Le boulet, Wrongfully accused/Sziki szökevény, Car Wash/Retkes verdák rémei)

UIP Duna: Más forgalmazók nevében nem tudunk nyilatkozni (a megadott címek közül egyik sem a miénk), az viszont biztos, hogy a vígjátékok esetén van a legnagyobb eltérés a címfordításokban a különböző területek között, mivel különbözik az egyes népek humorérzéke is. Itt nyílik legnagyobb lehetőség a kreatív címadásra, a gyártó stúdiók jobban figyelembe veszik a helyi sajátosságokat.

Fórum Hungary: A példaként felhozott címek esetében mi az Erőszakik című címért felelünk: Hónapokkal a film és az előzetes elkészülte előtt kaptunk egy pár mondatos leírást a filmről, mely egy bérgyilkosokról, szakmájuk szerint tehát erőszakos emberekről szóló, fekete humorral átszőtt krimi. Az Erőszakik cím ez alapján teljesen nyerő javaslat volt, büszkén vállaljuk, hiszen egyrészt fekszik a film stílusához, másrészt a legfontosabbat hozta, amit egy forgalmazó kívánhat: extra publicitást!

Big Bang Media: A leveled második részében felhozott címekre sajnos nem tudunk reflektálni, hiszen azok nem a mi filmjeink közül kerültek ki, így nem tudjuk, mi áll a rossz címadás háttérben.

A fenti válaszoknak köszönhetően tehát kicsit fellebbent a fátyol a címfordítás (számomra) eddig homályos folyamatáról. Bár magyarázatra talált, de továbbra sem érzem logikusnak, hogy pár mondatból kell kitalálniuk valami ötleteset és odaillőt a forgalmazóknak. Igen igen, tudom, azt a pár mondatot a felelős stúdió küldi el, és ő is hagyja jóvá az ebből született címeket, így nem juthat tévútra a dolog - elvileg. Mert például ott a fentebb már említett A tökös, a török, az őr meg a nő című film, amiben ugyan mind a négy említett karakter szerepel, de szerintem indokolatlanul bugyuta választás. Az eredeti francia címe Le boulet, az angol pedig Dead Weight, mindkettő a rablánc végén lógó vasgolyót jelenti, nálunk biztos kevésbé figyelemfelkeltő cím lett volna "A béklyó" vagy "A vasgolyó", ezért a fenti csoda. 
Erre a címadásra hasonlít a The Ballad of Cable Hogue (magyarul azt jelenti, hogy Cable Hogue balladája) című 70-es western filmé is, ami itthon A pap, a kurtizán és a magányos hős néven futott.
Folytatva a sort, rengeteg cikkben és fórumon sérelmezték például a The Big Bang Theory, a Gilmore Girls, a How I met your mother, vagy a Breaking Bad magyar címeit. Ezek közül én csupán a másodikat, a Szívek szállodáját néztem meg az elejétől a végéig, csak ehhez kötnek érzelmek, így csak ennél érzem helyesnek, ha véleményt mondok a címadásról. Tinédzserként azonban még nem foglalkoztam azzal, hogy eredeti nyelven nézzem, így a magyar cím rögzült be, talán ezért sem zavar az, hogy kicsit félrevezető lehet. Azon kívül, hogy a főszereplő édesanya életében, így valamelyest a sorozatéban is központi elem a szálloda (Szabadság Szálló, majd a későbbiekben a Szitakötő), tényleg nem sokat mond el a cím a magyar nézőknek. Gondolom a "Gilmore lányok" kevesebb embert vonzott volna a képernyők elé, emellett nem árulkodik arról, hogy ez egy romantikus szálakkal átszőtt sorozat lenne és ezért nem ez lett végül a befutó. A szállodára visszatérve, eredetiben a Szabadság Szálló neve Independence Inn, amit én Függetlenség Szállónak fordítanék - de nem jönne ki akkor a szép alliteráció, így ezt ennek tudom be.

Zárásként azonban álljon itt néhány szerintem frappánsan megoldott magyar címfordítás, mert ilyenekből sincs hiány. Az Along came Pollyból itthon Derült égből Polly lett, ami jobban is hangzik egy esetleges tükörfordításnál. Az August: Osage Country Augusztus Oklahomában-ra változott, hiszen az állam neve ismerősebb lehet a magyar nézőknek, mint Osage megye. Az Apádra ütök többet mond a sztoriról, a fő konfliktusról és a műfajról is, mintha a Meet the parentset szó szerint Találkozz a szülőkkel vagy Találkozás a szülőkkel-nek fordították volna le. A kultúrára való utalást szuperül adaptáló címet kapott a 2007-es Ratatouille francia rajzfilm is, amivel L'ecsó-ként találkozhattunk a mozikban, az aposztróf különösen jól utal a francia nyelvterületre. A kedvencem pedig (nem csak azért, mert a filmet is nagyon szeretem) az Időről időre, angolul About time. Az angol címben található kifejezést általában úgy fordítjuk, hogy "épp ideje", ezzel ellentétben magyar cím jól utal a film központi elemére, az időutazásra. 

Kíváncsi vagyok, szerintetek melyik a legjobban megoldott magyar fordítás?

SzinkronJunkie: Ha Tabák Kata a Marvel-ügyeletes, akkor Zsigmond egyértelműen a DC felelősévé vált. Tudatos dolog, hogy többé-kevésbé egy kézben vannak a képregényfilmek?

Nikodém Zsigmond: Teljesen tudatos. Az észszerűség azt diktálja, hogy ugyanaz a rendező irányítsa a képregény univerzum felépítését.  Így biztosítható, hogy véletlenül se ütközzenek a szerepekhez rendelt hangok. Ha egy állandó rendező kezében van az univerzum sorsa, az a rendező nyilván tudja, mely hangokat használta már el, és kik jöhetnek még szóba. Átlátja a sokszor hihetetlenül bonyolult viszonyrendszereket, tudja, hogy a korábbi filmekben mit hogyan neveztek, és ezzel szavatolja a kontinuitást. Több rendező esetében már egyeztetésre lenne szükség közöttük, és az is biztos, hogy óhatatlanul megbírálnák egymás szereposztását, hiszen senki nem tud minden színésszel zökkenőmentesen, alkotó légkörben dolgozni. Előfordulhat, hogy akiből én oldott, felszabadult hangulatban tudok nagyszerű színészi teljesítményt előcsalni, az egy másik rendezőnél begörcsöl, és képtelen a képességeinek megfelelő alakítást nyújtani. És fordítva.

De a „többé-kevésbé” kitétel is igaz a kérdésben, mert a fentiek csak a mozifilmekre vonatkoznak, illetve az ugyanattól a gyártótól kikerülő produkciókra. Számos képregény-adaptáció készül egyéb forgalmazói felületre. A DC-hősökkel teletűzdelt rajz- és Lego-rajzfilmek szinkronjait több szinkronrendező készíti. Ezeknél azonban nincs is szükség mélyreható egyeztetésre, hiszen a rajzfigurák eredeti hangjai is változnak, csak a karakterek neve állandó.

SzJ: Mennyire lehet és mennyire kell előre végiggondolni a szereposztásokat? Segíti ebben valaki a munkáját? (Pl. a stúdió küld erről valamilyen iránymutatást?)

Zs: Olyan nagyon messzire nem tudunk előre tekinteni és tervezni. Tudjuk, hogy milyen filmek vannak előkészületben, mely DC-hősökkel forgatnak önálló filmet, de nem kapunk külön értesítést a várható fejleményekről. Pont akkor szerzünk ezekről tudomást, amikor a nézők, a rajongók általában, vagyis a filmportálok nyilvános híreiből. Ám ha már elkészült a film, és a szinkronizálás van soron, akkor nagyon gazdag dokumentációval látnak el minket a gyártó stúdiók. A pontos karakterleírások mellett felhívják a figyelmünket azokra a szereplőkre, akiknek a folytatásokban nagyobb szerepük lesz, hogy már most elkerülhessük a csapdákat, amiket a pici szerepek rejtenek magukban. Többször előfordult már ugyanis a szinkronizálás történetében, hogy egy sorozat első darabjában egy mindössze néhány mondatos szereplőhöz szerényebb képességű színészt társítottak a rendezők, majd a következő részekben a szerep főszereppé nőtte ki magát, és az már meghaladta a kiválasztott magyar hang kvalitásait. Ilyen szempontból tehát jól tudunk előre tervezni. A Justice League esetében például nyomatékosan kiemelték azokat a szereplőket, akiknek önálló filmjük is készül, ezért különös gonddal kell magyar hangot rendelni hozzájuk. A hosszú távú tervezést egyébként a magyar színészek színházi munkája és a filmforgatások is ellehetetleníthetik.

SzJ: Jason Momoa - bár már évek óta szerepel rajongott sorozatokban - a vásznon igazi blockbusterben most szerepel először. Biztosra vehető, hogy komoly sztárrá válik, keresett színész lesz, azaz a magyar hang kiválasztásának hosszútávon is lesz hatása. Volt-e casting, illetve ki és miért lett a nyertes?

NZs: Nem volt casting. A major, a Warner Brothers ránk bízta a megfelelő hang kiválasztását a még üres figurákra, de felajánlotta a segítségét arra az esetre, ha mi castingolni akarunk; ha megerősítésre van szükségünk. Az évek során már nagyon is jól megismertük egymást, kreatív és kooperatív viszony alakult ki közöttünk. Nem direktívákban gondolkodnak, hanem javaslatokban, és ez az együttműködés mindig is jelen volt a kapcsolatunkban. Jason Momoa hangját tehát teljes felelősséggel én választottam ki. Bár az előzeteseket rotoszkóposan szinkronizáltuk, azaz nem láttuk az egész képmezőt, az egymondatos jelenléte ellenére is erős benyomásom volt Aquaman karakteréről, és hozzá is hallottam egy magyar színművész hangját, de őt egyik előzeteshez sem sikerült leegyeztetni. Filmet forgatott, sosem ért rá. Láttam a SzinkronJunkie Blog közönségszavazását, amit toronymagasan Varga Rókus nyert meg. Ha castingolni kellett volna, és három megfelelő hangot kiküldeni, Rókus nálam is benne lett volna a háromban, plusz a nép szava Isten szava… Úgyhogy a következő előzetest Rókussal vettem fel, és nagyon jól állt a hangja Jason Momoának. Eloszlatta minden kétségemet. Lehet ennél nagyszerűbb együttállás? A rajongók őt szeretnék, és működik vele a karakter! Úgyhogy ő lett, és biztos vagyok benne, hogy nem fogtam mellé. Nem fogtunk mellé.

Szj: Ezra Miller (Villám) már feltűnt egy komolyabb franchise-ban, Harry Potter világában. Akkor Tasnádi Bence szinkronizálta. Sok rajongó örült azonban, hogy a korábbi DC képregényfilmekben Szabó Máté lett a magyar hang, hiszen ez némi átmenetet biztosított a Villám sorozat és mozifilmek között. Úgy tudjuk, végül mégis más lett a „végleges” hang. Miért volt szükség váltásra, és mi volt a folyamata?

NZs: Igen, a korábbi filmekben egy-egy mondatra, álomszerűen elmosódott képben jelent meg Ezra Miller Flashként, erősen torzított hanggal. Mivel akkor még nem lehetett tudni, hogy pontosan hogy is fog kinézni ez a karakter, gondoltam, kiépítek egy ideiglenes hidat az általam is nagyon kedvelt Szabó Mátéval a Villám sorozat és Ezra Miller Flashje között.  A Justice League első előzetesénél azonban már nyilvánvaló volt, hogy itt a kamaszkorból éppen csak kiserdült fiúról van szó, akihez Máté már túl érett, túl férfias. Ezért Jéger Zsombor szinkronizálta Flasht ebben az előzetesben. Többen győzködtek, hogy a végleges változatban tegyek egy próbát Mátéval is, hiszen kiváló színész, meg tudja csinálni a jelentősen fiatalabb Flasht is. Meg is beszéltem vele, hogy ha megérkezik a film, vállalja be a castingot. Aztán amikor megérkezett a mozi, egyértelmű lett, hogy semmilyen viszonyrendszerben nem működne Mátéval Flash, például egykorúnak hatna az apjával, Billy Cruduppal, azaz Miller Zoltánnal. Így aztán a castingra végül nem is került sor. Visszatértem az első elképzelésemhez, és Jéger Zsomborral vettük fel Flasht, aki nagyszerűen hozta azt a hebrencsséget, ami humorral oldja a baljós helyzetek komorságát.

SzJ: A tulajdonnevek kiejtése (pl. Diána, Themüszkira, Hypolité) kinek a döntése? Ebben mi segíti ilyen esetekben a stábot? Sok képregényfilm esetében kérdés, hogy a hősök nevei maradjanak-e eredetiek vagy legyen magyar változatuk. (Wolverine – Farkas, Deadpool – Deadpool) Ilyenkor mi az irányadó?

NZs: Ez egy elég fogós kérdés. Amikor William Marston megalkotta Wonder Woman alakját úgy a negyvenes évek közepén, tudatosan fordult a görög mitológia irányába, az amazonok felé. Wonder Woman egy amazon, akinek szülőhazája a görög mitológia territóriuma. A mitológiai neveket pedig mi, magyarok hagyományosan magyar átiratban ejtjük. A görög Diana nem lehet az ejtésben angol Dájána, mert miért is kellene angolul ejteni a nevét? Csak mert az angolok-amerikaiak a saját átiratuk szerint ejtik? Magyarul a Diana Diána lesz, ahogy Nikéből sem válik soha Nájki, amíg a mitológiai alakról, a győzelem istennőjéről van szó, és Antoniuszból sem lesz soha Entoni, csak mert az amerikai filmekben így ejtik. Hogy egy ennél is plasztikusabb példát mondjak: Jézusból sem lesz soha Dzsézusz egy magyar nyelvű filmben. Tény, hogy a kötelező magyar átirat olykor messzire vezet, és belefutunk lefordíthatatlan szójátékokba, amikor egyetlen esélyünk az, hogy a néző megérti, miről van szó, és megérti a nehézséget is. Megérti, hogy nincs ennél jobb megoldás, mert bármerre tér el az ember, valami súlyosan csonkul. A mitológiai nevek hagyományos ejtése miatt tehát Wonder Woman Diána lett a magyar változatban. Így viszont amikor Steve Trevor menteni akar egy helyzetet, amiben Wonder Woman éppen büszkén válaszolja a nevét firtató kérdésre, hogy ő Diana, Temüszkira hercegnője (Diana. Prince of…), és Steve a szavába vágva itt le is teszi a pontot, úgy mutatva be, mint Dájána Prinsz (nálunk Diána Prinsz), akkor bármelyik ujjunkba harapunk, mindenképpen fájni fog. A birtokos szerkezet fordított szórendje miatt eleve lehetetlen visszaadni a szójátékot. Próbálunk tehát legalább következetesek maradni, és az alapállapotot végigvinni. A fenti helyzet persze akkor lenne következetes, ha Herceg Diána lenne Wonder Woman magyar neve, de az megmosolyogtatóan magyar lenne, nem hatna természetesnek az angol képviselőházban, és az uraknak legalábbis elkerekedett szemmel kéne nézniük. Az ilyen helyzetek hosszas fejtörést okoznak, és a fordító, a forgalmazó meg a szinkronrendező konszenzusát igénylik. 

Az, hogy egy képregényhős nevét lefordítjuk-e, vagy marad az eredeti, azon is múlik, hogy a képregény-kultúrában hogyan tapadt meg. Ebben egy szakértő segíti a stáb munkáját, hiszen lassan már alig követhető, hogy Wonder Woman hányszor volt Csodanőnek fordítva. De ha ő Csodanő, akkor Batman miért nem Denevérember? Ezek olyan kérdések, amiket mi is nagyon sokszor felteszünk magunknak, sokáig ízlelgetjük, és nem találunk rá minden igényt kielégítő választ azon kívül, hogy: „így szoktuk meg.”

És persze van olyan eset is, amikor maga a gyártó kéri vagy tiltja meg, hogy lefordítsunk egy ún. beszélő nevet.

SzJ: Van valamilyen vicces emléke a szinkronfelvételekről?

NZs: Elhangzik egy párbeszéd a Justice League-ben Gordon felügyelő és Batman között, idézek, ez talán nem spoiler:

Gordon: „Hányan vannak?”

Batman: „Nem elegen.”

Amikor Széles Tamás (Batman magyar hangja) kimondta ezt a mondatot, akkor még Gordon nem volt felvéve, és az egész stáb egyszerre kapta fel a fejét: mit ne melegen? Ha cezúrát iktattunk a két szó közé, akkor természetellenesen hangzott, ha meg egybe mondtuk, akkor mindig azt hallottuk, hogy ne melegen! Ezen jókat nevettünk, Tamás még ki is színezte egy kis affektáló finomkodással, aztán végül megváltoztattuk a szöveget: Túl kevesen.

SzJ: Köszönjük szépen az interjút! 

A főbb szereplők magyar hangjai:

Batman - Széles Tamás

Wonder Woman - Horváth Lili

Flash - Jéger Zsombor

Aquaman - Varga Rókus

Cyborg - Gacsal Ádám

Superman - Welker Gábor

Steppenwolf - Rosta Sándor

Az Igazság Ligája előzetese:

És a NE MELEGEN jelenet az egyik előzetes végén:

Az első részben Almási Éva, Andorai Péter, Bodrogi Gyula, és Cserhalmi György szinkronmunkásságáról olvashattatok. Most a következő négyest mutatom be.

Csomós Mari

A művésznő ebben az évben került a csapatba, Berek Kati helyére. Habár különösen kellemes, finom hangja van, nem hallhattuk annyit szinkronban amennyit hangja alapján lehetett volna. Csomós Mari mindössze 25 filmhez adta a hangját, több filmben a ,,további magyar hang” kategóriájába sorolják, mert nem volt nagy szerepe.

Haumann Péter 

Haumann Péter már hét éve sorolhatja magát a Nemzet Színészei közé. Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt mondom, legalább két generáció Hókuszpókként és Safranekként emlékszik rá leginkább, holott szinkronizálta Anthony Hopkinst, Jack Lemmont és Louis de Funèst hat alkalommal is megszólaltatta. Számos szinkronja közül a Segítség, felszarvaztak! című filmbéli munkáját emelném ki, ahol bizton állíthatom, hogy a film magyar változata messze jobb, mint az eredeti, olyan pazar hangjátékot kapunk Haumann Pétertől. A 2000-es években a művész felhagyott a szinkronnal, ugyanis azt nyilatkozta: ,,beleuntam a szinkronizálásba, mert megéreztem az iparszerűségét”. 2016-ban barátja kérésére mégis elvállalt egy szerepet a Jutalomjáték című filmben, ráadásul ugyanebben az évben újra belebújt Hókuszpók bőrébe a Törptavasz című animációs filmben. A művész úrban Hókuszpók szerepe nem hagyott olyan mély nyomokat, mint a ’90-es évek gyermekeiben, ugyanis azt mondta egyszer: ,,nagyon szépen köszönöm, ha Safranekre emlékeznek, meg a Hókuszpókra, de tisztelettel jelentem, hogy játszottam Shakespeare meg Molière szerepeket is”. És éppen ezért került ő is a Nemzet Színészei közé!

Máthé Erzsi

Máthé Erzsi az elsők között kapta meg a Nemzet Színészének járó kitüntetést 2000-ben. Összesen 40 filmhez adta a hangját, legelső szinkronját 1955-ben csinálta az akkor még Magyar Szinkronfilmgyártó Vállalatnak. Akkoriban még nem volt annyi lehetőség a szinkronra, mint a későbbi években. Újhelyi József, az akkori igazgató így emlékezett erről az időszakról: ,,Reményeink nem váltak valóra. Az évenként elkészített filmek száma alig, vagy egyáltalán nem növekedett. 1951-’52-ben 24, 1953-ban 23 db, 1954-ben 24 db, 1955-ben és ’56-ban 28 db szinkron készült el. Ennek részben az országba beérkező kevés külföldi – főleg szovjet – film és a filmszakma néhány felelős vezetőjének szinkronellenes magatartása volt az oka”. Máthé Erzsi egyik szinkronszerepe sokak számára emlékezetes lehet a Csupasz pisztoly című filmben, ahol a polgármesterasszonyt szólaltatja meg szigorú, kimért hangjával. Érdekesség, hogy Máthé Erzsi 2003-ban díjat alapított, melyet a Katona József Színház színészei adnak át egymásnak évről évre, és idén Rajkai Zoltán kapta meg a díjat, aki szinkronos munkákban kimagaslóan jelen van.

Szacsvay László

A színész a múlt héten töltötte be a 70. életévét, ezúton utólag is köszöntöm a Szinkronjunkie nevében! Legalább két generáció a Micimackó Nyuszijaként emlékszik rá, mely szerepben fantasztikusan alakította a rendmániás, ugyanakkor melegszívű nyulat. Az egyik tévéműsorban Szacsvay László nevetve mesélte, hogy a kisgyermekes kollégái rendszeresen azzal találják meg, hogy ,,tegnap egész este téged hallgattalak". Számos ismert színésznek adta a hangját, összesen legalább 314 alkalommal. Ezen ismert színészek közt van Steve Martin, Bill Murray, Donald Sutherland és a Stan és Panból ismert Stan Laurel hangja is ő volt. Az Igazából szerelem című filmben tökéletesen adta a kimért, magabiztos, ám csalfa amerikai miniszterelnököt játszó Billy  Bob Thorntont. Bármilyen típusú munkához is lát, ezt vallja: ,, fiataloknak azt szoktam mondani, amikor fáradtak: na, kisfiam, a profit az különbözteti meg az amatőrtől, hogy az amatőr lehet zseniális, fantasztikus, de a profinak akkor is játszania kell, amikor nincs hozzá kedve."

 A következő részben az utolsó négyes - Molnár Piroska, Király Levente, Tordy Géza, és Törőcsik Mari szinkronos múltjáról olvashattok!

Szinkronjunkie: Azt rebesgetik, hogy az új film egy új stílust hozott a Marvel-filmeknek. Hogy tetszett a Ragnarök?

Nagy Ervin: Rögtön a Deadpool jutott eszembe, mert az a film egy teljesen új irányba terelte a hollywoodi blockbustereket, hiszen összekeverte az abszurdot a kőkemény akcióval. A Thor új részét is ilyen akció-vígjátéknak éltem meg. A készítők nagyon igyekeztek elcsípni azt a humort, azokat a dialógokat, amik a Deadpoolt jellemezték.

Kifejezetten örülök ennek az irányváltásnak, mert már nagyon untam a korábbi vonalat. El tudom képzelni, ahogy állnak a színészek a green boxban (egy stúdióban zöld háttér előtt, amely a számítógépes grafikai utómunka miatt szükséges – a szerk.) és gumikalapáccsal és kardokkal esnek egymásnak. Annyit nevethetnek ezen, hogy az elképesztő! (nevet) Végre látszik, hogy Chris Hemsworthnek mennyire jó humorú színész. Jó, hogy az éremnek van egy ilyen, másik oldala is!

Azért is tartom jónak ezt az új irányt, mert a számítógépes effektek világában már nagyon nehéz építkezni a látvánnyal, nehéz újat mutatni. Most viszont a színészi játékban mutatkozik meg az újdonság. Visszakanyarodunk Csehovhoz és a tragikomédia műfajához, amely a képregényfilmek szintjén azt jelenti, hogy újra emberivé teszik, lerántják a porba a szuperhősöket.

Viszont korábban azt hittem, hogy ezek a színészek kedvelik egymás társaságát. Komoly szakmai csalódás, hogy – úgy látszik – manapság a blockbusterekben nem dívik együtt játszani.  A Ragnarök egy katartikus pillanatában, mikor a főszereplők szájába veretes monológokat adnak, bizony látszott, hogy a másik színész igazából ott sincs. Persze, ez a moziban nem lesz ennyire feltűnő, hiszen nekem akár 10-20 alkalommal is meg kell néznem egy adott jelenetet, illetve mi sokszor nem a végső kópiával dolgozunk (a szinkronstúdiókba kiküldött film gyakran nem tartalmaz végleges számítógépes grafikát, sőt utólag akár a vágáson is változtathatnak – a szerk.).

 SzJ: Thor mellett az előbb említett Deadpool karakterének is te kölcsönzöd a hangodat. Bár jelenleg nem tűnik valószínűnek, mégis ha a két figura találkozna, kit szinkronizálnál szívesebben?

NE: Deadpool, mert az ő karakterében több a lehetőség. Kevésbé mitikus szereplő, ezáltal a forgatókönyvírók sokkal vadabb hülyeségeket tudna kitalálni neki. Tudod, elszúrt génkísérlet vagy, hogy IKEA szekrényt kell összeraknia egy vak, fekete asszonnyal. Ryan Reynolds pont amiatt nagyszerű, hogy ha romantika van, azt is jól hozza, de az akciót is elhiszed neki. A Thor misztikussága nem engedi, hogy ilyen mértékben elhajolj az eredetitől.

 SzJ: Mit szólsz a Thor Csapat – rövidfilmhez?

NE: Tetszik ez a fajta alkotói kedv és, hogy van bázis és lehetőség erre. Az ilyen anyagok sokszor viccesebbek tudnak lenni, mint más, sokkal több pénzből gazdálkodó filmek. Szeretem a hülyeséget! (nevet) Jó, hogy nem csak arccal a pénztár felé tekintés van, hanem kibontakozik a kreatív fantázia.

Ilyenkor látszik az is, hogy ha egy színésznek van humora önmagához – és Chris Hemsworth ilyen. Fontos ez a fajta önirónia és lazaság. Tetszett, hogy nem veszi túlzottan komolyan a dolgot. Azt hiszem, tudnánk egy nyelvet beszélni a huncutság területén. Minden játék és mindent ki lehet fordítani. Ha túl komolyan vesszük ezeket, akkor kizárólag a pénzszerzés és a franchise-építés marad, ami elszomorító lenne.

Szj: A Thor Csapat magyar változatának készítésekor (Szerkesztőségünk saját szinkron készítésébe fogott. A Team Thor című kisfilm magyar változatának felvételeiről folyamatosan tudósítunk. - a szerk.) mesélted, hogy éppen forgatsz. Hogy néz ki egy napod és hova fér ilyenkor a szinkron?

NE: Fél hétkor felkelek, nyolctól forgatjuk a Tanár című sorozatot. Már 59. napja dolgozom rajta, de abszolút nem favágás. Ma is úgy mentem be, hogy van kedvem hozzá, csinálni, kitalálni a figurát és megvalósítani. Ma például steadicammel forgattunk, ami egy drága eszköz, ezért ritkán adatik meg, hogy így dolgozzunk. Az ilyen különlegességek teszik igazán üdítővé a napokat.

A sorozat felvétele után jövök a Katona József Színházba – ma például a Bajnok című előadásban énekeltem. Holnap este a Terápia harmadik évadának díszbemutatójára vagyok hivatalos, úgyhogy szinte minden estére van valamilyen program. Viszont, hogy ha van lehetőségem kikapcsolódni, a kislányommal lenni pár napot, egy jót squasholni vagy fürdőzni a Rudasban, akkor nagyon hamar visszaáll a világ.

A szinkron a forgatás és a színház után fér csak bele a napba. Nemrég este 9-re mentem Johnny Deppet szinkronizálni a Gyilkosság az Orient Expresszen című filmben. Depp óriási színész, de most Kenneth Branagh hozza messze a legjobb alakítást. Olyan elképesztő dialektusban beszél, annyira mélyen ki van találva a karakter, hogy az teljesen elképesztő. A Thor 3. szinkronját is a „Tanár” alatt vettük fel. Volt három nap forgatási szünetem és akkorra szórtuk el az időpontokat.   

Néha úgy érzem magam, mint egy pizzafutár, mert annyit rohangálok a városban. Ezt csak egy kis robogóval tudom így megoldani. Szerencsére ezt egy jó ritmusnak érzem, mert nagyon szeretem csinálni.

Thor - Ragnarök már a mozikban!