Parádés estének lehettünk tanúi, ugyanis tegnap ismét megrendezték az Uránia Nemzeti Filmszínházban a szinkronos díjátadó gálát, a szinkronipar különböző szakmáinak kiemelt eseményét. Az idei a harmadik alkalom volt a Gála történetében, és a Szinkronünnep nevet viselte. Ez végül egyáltalán nem volt túlzó név, valóban ünnep volt ez a három óra, nem csak a díjazottaknak, hanem a többi szakmabelinek is, és bátran állítom, hogy nekünk is. A szinkron világából fakadóan családias, de a szervezésnek köszönhetően mégis monumentális esemény volt, ahol az ember lányai (vagyis Timi és én, akik nemcsak újságírókként, hanem szinkronrajongókként is jelen voltunk) szó szerint minden sarkon szinkronban jeleskedő színészekbe botlottak, így esve egyik ámulatból a másikba. Ahogy Rajkai Zoltán, a SziDoSz (Színházi Dolgozók Szakszervezete) Szinkron Alapszervezetének elnöke fogalmazott is az est folyamán, soha nem volt még arra példa, hogy egyszerre ennyien, több százan találkozzanak.
Hat órától egy szakmai beszélgetést hallgattunk meg, melyet az előbb említett színművész vezetett, és a színészi, szinkronizálási jogdíjakról okosított ki minket Kabdebó György (FilmJUS Egyesület), Bánhegyesi Béla jogtanácsos és Békési Gergő (Előadói Jogvédő Iroda).
A nyolc órától kezdődő műsort a Hangemberek című előadás egy részlete nyitotta meg, amelyben Kökényessy Ági, Lux Ádám, Viczián Ottó, Mihályi Győző és Szakács Tibor festették le a közönség számára iróniával telítve, hogy milyen lehetne egy „szinkronsztrájk”, mely a kevés fizetés és egyre romló körülmények miatt adódhat(na). Mi már láttuk ezt az előadást az Újszínházban idén tavasszal, de itt, a csupa szakmabeliekből álló közönség előtt teljesen máshogy ütöttek a poénok, hangzottak a párbeszédek. Ezután Galambos Péter, Bognár Tamás és Vass Gábor „körbekonferálták” egymást, hogy utána megérkezhessen a műsorvezető Jáksó László, akinek ezúton is üzenjük, hogy szuper volt, nagyon jó munkát végzett házigazdaként.
Az este folyamán összesen 22 díj került átadásra, és a sort a szakmai díjak nyitották. Minden szinkronban dolgozó kolléga egy-egy jelölést adhatott le kategóriánként pályatársaira, így alakultak ki a top 5-ös élmezőnyök (volt, ahol holtverseny miatt top 6), melyek végső győzteseire itt derült fény. A legjobb gyártásvezetőnek Kökényessy Ági és Lux Ádám adta oda a díjat, aki nem más volt, mint Gelencsér Adrienne (képünkön)., akivel tavaly volt szerencsénk beszélgetni. A legjobb vágó Peller Annától és Viczián Ottótól vette át kitüntetését, aki Simkóné Varga Erzsébet lett. Leia Organa és Han Solo vagyis Kovács Nóra és Csernák János párosa konferálta fel a legjobb hangmérnököt, akiből kettő is lett, mégpedig Bederna László és Gábor Dániel. Itt jegyezném meg, hogy külön pacsi a díjakat átadók párosításaiért, és az ő rövid kis monológjaikért, amik még több nevetést hoztak az amúgy is jó hangulatú estébe.
Megszakítva a kitüntetések sorát egy videóval emlékeztünk meg azokról a kollégákról, akik a tavalyi díjátadó óta hunytak el.
A Selmeczi Roland Talentum díjakat “kifejezetten a 40 év alatti színésznők és színészek szinkronban nyújtott kiemelkedő művészi munkájáért ítéli oda egy független kuratórium a hazai piacon tevékenykedő filmforgalmazók és televíziók jelölései alapján.” - szólt a "Szinkron szakma" Facebook oldal megfogalmazása. Az elismerésre a Vertigo Media, a Fórum Hungary, az InterCom, az MTVA, az RTL Csoport, a TV2 Csoport valamint a DIGI válogatott és jelölt színművészeket a saját filmjeik, sorozataik szinkronján munkálkodók közül. A díjat odaítélő kuratórium tagjai pedig dr. Takács Melinda, a tavalyi év díjazottjai, Balsai Móni és Varga Gábor, illetve Nagy-Kálózy Eszter voltak. Közülük dr. Takács Melinda és Varga Gábor volt jelen, ők adták át az eismerést (dobpergés) Nemes Takách Katának és Szabó Máténak. Szívből gratulálunk!
Az eddig felsorolt kitüntetetteket a szakma választotta, a következő elismerésről viszont Ti, a nézők döntöttetek, hiszen idén sem maradt el a közönségdíjak kiosztása. Andresz Kati, Zsigmond Tamara és Dolmány Attila foglalta el a színpadot erre a pár percre, tőlük hallhattuk a kategóriákat és a jelölteket, akikre a www.kozonseg.magyarszinkron.hu oldalon szavazhattak mindazok, akik szerették volna kifejezni egy-egy általuk szeretett jelölt iránti támogatásukat. Legjobb színésznő, legjobb színész, legjobb film szinkron, és legjobb sorozat epizódszinkron kategóriákban osztottak tehát díjakat, melyeket Csifó Dorina, Nagy Ervin, a Bosszúállók – Végjáték és az Eufória (a fotón jobbra) szinkronstábja vihetett haza.
Majd egy zenés rész következett, Miller Dávid és Jenes Kitti alias Aladdin és Jázmin hercegnő énekelte el nekünk a rajzfilm 2019-es filmváltozatának betétdalát.
Rajkai Zoltán jött fel ezután a színpadra, aki elmondta, hogy több, mint négyszázan léptek már be a szakszervezetbe, ami nem kis dolog. Évek óta nem volt a mostani helyzetre példa, "hosszú idő után először figyelnek ránk és először figyelünk egymásra", mondta. "Úgy vagyunk jelen a magyarok életében, mint a levegő és a csapvíz, mégis sokak szemében a magyar szinkron szükséges rossz. Ti mégis itt vagytok ma." Megköszönte mindenkinek, aki segített megszervezni az estét - olyan sokan voltak, hogy képtelenség felsorolni - és mi itt emelnénk ki a fő koordinátor Szalkai-Lőrincz Ágnest, aki hihetetlen jó munkát végzett, és akitől mi tavaly értesültünk a szinkrondramaturg képzés elindulásáról.
Az életműdíjak következtek, melyeket Mihályi Győző, a SziDoSz elnöke konferált fel, és amelyeket a szinkron szakma hét területén osztottak ki. A vágók között Zöld Zsófia, a hangmérnökök közül Fék György, gyártásvezetői pályafutásáért Miklai Mária, szinkrondramaturgi munkájáért Schéry András, szinkronrendezőként pedig Mohácsi Emil kapta az életműdíjat. A színésznők között Menszátor Magdolna, a színészek között pedig Tordy Géza részesült az egész pályát elismerő díjban.
A tavalyitól eltérően idén a legjobb szinkronstúdióról is lehetett szavazniuk a szinkronizálásban tevékenykedőknek, ezzel folytatódott a szakmai díjazás. Ebben a kategóriában az SDI Media, a Direct Dub Studios és a Mafilm Audio Kft. szállt versenybe a díjért, és amelyet ez utóbbi nyert meg végül.
A dramaturgról azt mondta Jáksó, hogy olyan, mint a vécépapír, talán nem gondolunk rá, észre sem vesszük, de ha nincs, nagyon diszkomfort érzésünk támadhat. Mi inkább a másik hasonlatával élnénk, vagyis szerintünk a szinkrondramaturgok olyanok, mint a levesbe a só. De hogy megtapasztaljuk, milyen lenne dramaturgok nélkül a filmszinkron, egy rövid bejátszást nézhettünk meg a Trónok harcából, melyben a magyar mondatokat fordítóprogrammal írták.
Újra egy jól összeszokott páros, Leonard és Penny, vagyis Csőre Gábor és Mezei Kitty tűnt fel a színpadon, hogy átadják a dramaturgok közül az idei legjobbnak járó elismerést – Speier Dávid, gratulálunk!
A zenés betét előzőleg is jól sikerült, ezen a vonalon haladva egy újabb rajzfilm-dalt hallottunk, csak most Peller Annától az Oroszlánkirály főcímét.
Lassacskán a végére értünk a kiosztható plaketteknek, hátravolt még azonban a legjobb szinkronrendezőnek járó elismerés, ahol őszintén megmondom, fogalmam sincs, kit választottam volna, annyira erős mezőny volt. Végül Tabák Katát szólították a színpadra, akitől nagyon szép köszönőbeszédet hallottunk, megemlítve mindazokat, akiknek hálás azért, ahol ma rendezőként tart. Aki nem tudja, annak eláruljuk, hogy Kata a felelős többek között a Bosszúállók-filmek szinkronjáért :)
Pápai Erika és Kútvölgyi Erzsébet párosa kapta a szerencsés feladatot, hogy átnyújthassa a legjobb színésznek választott Csankó Zoltánnak a díjat, aki szerintünk a legnagyobb vastapsot kapta az este folyamán.
A legjobb színésznőnek járó szakmai elismerést pedig Bertalan Ágnesnek ítélték, aki ugyancsak erős mezőnyből került ki győztesként.
Végül, de nem utolsósorban, a legjobb filmnek járó díjat (nem, nem jöttek el Hollywoodból a rendezői, ahogyan Jáksó szerette volna) az HBO producere, Závorszki Anna adta át a Csernobil sorozat szinkronján dolgozó stábtagoknak.
A lehengerlő este állófogadással ért véget, mi szaladtunk haza, hogy még idejében le tudjuk írni nektek az élményt, amivel gazdagodtunk.
Szeretettel gratulálunk minden jelöltnek és díjazottnak, természetesen a szervezőknek és lebonyolítóknak külön, amiért ilyen patinás eseményt raktak össze a szakma számára. Jövőre találkozunk!
(Most jutott eszembe, hogy Varga Tamás, vagyis Danny Trejo magyar hangja mellett ültem, megyek és valahol megkeresem leesett államat :)).