A közös esti filmnézés sok család karácsonyi hagyománya közé tartozik, és ilyenkor nehéz (sőt, nem is mindig akarunk) elszakadni a Reszkessetek betörők és Igazából szerelem-típusú filmektől - ha apa nagyon ragaszkodik hozzá, akkor a Drágán add az életed is felkerülhet ilyenkor a listára. 
Néha aztán van úgy, hogy másra vágyunk, ennek apropójából készítettünk egy szubjektív listát a kedvenc karácsonykor játszódó, de cseppet sem romantikus-mézeskalácsos filmjeinknek. Megtekintésüket jobbára toleráns családi körben, esetleg az ünnepi vacsora után ,egyedül ajánljuk. Kommentben pedig várjuk a ti kedvenceiteket!

4. Batman visszatér (Batman Returns)

Képregény és/vagy Burton-rajongóknak kötelező darab a második Keaton-féle Batman mozi, amiben emlékezeteset alakít Danny DeVito és Michelle Pfeiffer is. A Denevérembert Gyabronka József szinkronizálta az első részben hallható Hirtling István helyett. A Pingvin Sztankay István hangján szólal meg a magyar változatban, ami azért különleges, mert ez az egyetlen alkalom, hogy őt hallottuk DeVito magyar hangjaként - hiszen máskor a szintén legendás Harkányi Endrét, illetve Balázs Pétert hívták a rendezők “vele” dolgozni. Pfeiffer sem a szokásos párját, Kovács Nórát kapta annak idején, mert karakterét, Selina Kyle-t Farkas Zsuzsa magyarítja.

3. Tapló télapó (Bad Santa)

Ez az a film, amely a legemelkedettebb ünnepi hangulatot is tönkre tudja vágni szókimondásával és túl életszagú jeleneteivel, de azért nem annyira bunkó, hogy ne lehessen rajta nevetni. 
Willie alias Billy Bob Thornton, a lecsúszott bűnöző az első magyar változatban Jakab Csaba hangján szólal meg - mint ahogy azóta oly sok alkalommal. (Manó)társát Fesztbaum Béla magyarította, a Lauren Graham alakította Sue-t pedig Udvarias Anna szinkronizálta - szerintem lehetett volna Pápai Erika is, mint a Szívek szállodájában. Az RTL aztán újraszinkronizáltatta a filmet, ott visszatértek “Lorelai” hangjához, a főszereplő viszont Csernák János lett. Ti melyiket szeretitek jobban? 

2. Fekete tükör: Fehér karácsony (Black Mirror: White Christmas)

A Fekete tükör című nyomasztó, és egyben zseniális antológia a technológiai fejlődés veszélyeit mutatja be egymástól független részeiben, egy-egy disztópikus világot, eseménysort tárva elénk. A második évad karácsonyi különkiadása a Fehér karácsony címet viselte. A Jon Hamm és Rafe Spall főszereplésével forgatott rész az antológia egyik legjobbja, nem marad el tőle minőségben és hátborzongatásban, így jobb, ha ezt talán mégsem karácsonykor, hanem azt levezetendő, a két ünnep között nézzük meg. Egy semmi közepén lévő kis házban próbál beszélgetni egymással Matt (Hamm) és Joe (Spall), és szavaikból megismerhetjük személyes - cseppet sem boldog véget érő - történeteiket.

Bár a Mad Men sorozat Don Draperjeként Fekete Ernő Tibort szoktuk meg Hamm szinkronhangjának, itt Kárpáti Leventét hallhatjuk. Joe-t Schmied Zoltán szólaltatja meg, a stáb tagja volt még többek között Bódy Gergely, Ferencz Gabriella, Pap Kati, Lovas Rozi és még sorolhatnám. A Netflix által felkarolt sorozat szinkronját Orosz Ildikó rendezte.

1. Erőszakik (In Bruges)

A forgalmazói címadás egyik legnagyobb áldozata itthon a mai napig az In Bruges, erre rá is kérdeztem a Fórum Hungarynál két éve a filmcímek magyarra fordításáról írt cikkem készültekor, akik azt mondták: “Hónapokkal a film és az előzetes elkészülte előtt kaptunk egy pár mondatos leírást a filmről, mely egy bérgyilkosokról, szakmájuk szerint tehát erőszakos emberekről szóló, fekete humorral átszőtt krimi. Az Erőszakik cím ez alapján teljesen nyerő javaslat volt, büszkén vállaljuk, hiszen egyrészt fekszik a film stílusához, másrészt a legfontosabbat hozta, amit egy forgalmazó kívánhat: extra publicitást!”. 

Azonban az Adam Sandler-i címhez képest a film természetesen nem bugyuta. A szereposztásban helyett kapott Ralph Fiennes, Colin Farrell, Brendan Gleeson és Clémence Poésy is, akik közül többen megszokott szinkronhangjaikat kapták (Forgács Péter, Cvetkó Sándor, Besenczi Árpád), így a film még szórakoztatóbb, persze ez a magyar szövegért felelős Varró Dániel érdeme is - ne felejtsük, a címet nem ő adta ;)
A bérgyilkosok karácsonyi bruges-i kiruccanásáról szóló (és most nagyon leegyszerűsítettem a cselekményt) mozi hatalmas sikert ért el a nézők és a kritikusok körében is, három Golden Globe-ra is jelölték. Előbbi valószínűleg ennek a jelenetnek is köszönhető:

 Mi ezzel a rövid listával kívánunk boldog karácsonyt minden olvasónknak! 

A filmet egy korábbi változatában még jóval komolyabb hangvételűnek szánták, ám Andrej Konchalovskij rendezőt lecserélve a producerek egy vicesebbnek szánt bodycop moviet pakoltak össze. Akadnak olyan filmek, amelyek lokális kultfilmek, azaz csak bizonyos országokban "világhírűek". Valószínűleg sem Sylvester Stallone, sem Kurt Russel nem tartja kedvenc munkái között számon a Tango és Cash című filmet. A meglepően alacsony, 31%-os tomatoscore (a Rotten Tomatoes filmes oldal által jegyzett átlagértékelés) is árulkodó, de az amerikai kritikusok gyakorlatilag földbe döngölték a művet: "A Tango és Cash a tehetség és energia teljes pazarlása: méltatlan Konchalovsky, Stallone, Russell és a teljes stáb munkásságához." (Michael Wilmington - LA Times)

Szokás emlegetni, hogy egy jó szinkron emelheti a film minőségét, és ha erre van igazán jó példa, akkor az a Tango és Cash! Hiába utálta szinte egyöntetűen mindenki más, Magyarországon bizony kultfilmé vált. Mindez persze nem jöhetett volna létre a remek magyar szövegkönyv (összehasonlíthatatlanul ütősebb szövegek!) és a mai szemmel különösen fajsúlyos stáb nélkül. Vajda István szinkronrendező a rendszerváltás környékén alig néhány hónapos Mafilm Audio stúdiójában hozta tető alá az 1990 májusában mozikba került filmet, méghozzá Gáti Oszkár és Hegedűs D. Géza kiváló szinkronjával. A Tango és Cash minden szinkronrajongó számára igazi csemege, hiszen még a mellékszerepekben is olyan kiválóságok "cameoznak", mint Hegyi Barbara, Balázs Péter, Végvári Tamás, Balázsi Gyula vagy Andresz Kati.

Az alábbiakban összeszedtük a 8+1 kedvenc jelenetünket - szigorúan szubjektív alapon! :)

8. "Tango úr az előbb nagyon szép beszédet mondott. Én nem vagyok ilyen megbocsátó." 

7. "Tudod te, ki vagyok? Azt mondják a második legjobb rendőr a városban." Főszereplőink, Tango és Cash első találkozása, amely kiválóan mutatja, hogy Gáti Oszkár és Hegedűs D. Géza között micsoda összhang volt. 

6. "A franca! Conan... Ki? A Conan." Amikor minőségi magyar szinkronról beszélünk, jusson eszünkbe, hogy régen arra is volt mód és lehetőség, hogy néhány mondatos mellékszerepekre olyan legendás színészeket hívjanak ki, mint Kránitz Lajos - aki esetünkben a Conannek becézett kamionsofőr-csempész magyar hangja.

5. "Nyelvtanfolyam kezdőknek" A jelenet sokat megmutat abból, hogy Hegedűs D. Géza erőteljes, kemény hangú, de rendkívüli komikus érzékkel megáldott színész.

4. Sinkovits-Vitay András, a cellatárs magyar hangjaként igazi meglepetés a mai nézőnek. Az akkortájt még Vitay Andrásként ismert művész annak ellenére vállalta a rövidke szerepet, hogy akkortájt már javában főszerepekben számítottak rá.

3. "Francos krumpli!" Szilágyi Tibor sem kinézetében, sem hangjában nem hasonlított a Requint alakító Brion Jameshez, azonban senki más nem tudta volna így kimondani az azóta kultikussá vált mondatot. 

2. "Rambo az egy buzi!" Gáti-Stallone teljesen PC-mentesen gyakorol öniróniát, amely azért különösen vicces, hiszen Stallone Rambo-szerepeiben is Gáti Oszkár a magyar hangja. A jelenetben partnerei Végvári Tamás és Balázsi Gyula. 

1. "Szükség esetén én és a seggem itt vagyunk a szomszédban." Krámitz Lajos és Gáti Oszkár zseniálisan építették fel a börtönbe való bevonulás végén látott jelenetet. Legendás!

+1. Hogy tudjuk, milyen lenne az élet szinkron nélkül - avagy a régi, hangalámondásos változat

A 2019-es év nem csupán a nagy mozifilmek kavalkádját hozta, de a sorozatok terén is mérföldkővé vált. A streaming szolgáltatókba pumpált dollármilliárdoknak hála ma már minden ilyen platform a legnagyobb tévécsatornákkal egyenértékű minőségben gyárt tartalmakat. A fantasy sorozatok eddigi, megkoronázott királya - a Trónok Harca - kurta-csúnya véget ért hála a könyvekből származó történetek elfogyásának. A Netflix az így megüresedett térbe dobta be a mai napon debütáló új sorozatát, amely az Andrzej Sapkovski könyvein alapuló, sötét fantasy világban játszódik. Aki a könyveket esetleg elkerülte volna (ne tegyétek, tényleg jók!), azok is biztosan találkoztak 2017. legnagyobb példányszámban elkelt videójátékával, a Witcher 3-mal. A fejlesztőcsapat két tagjával mi is interjúztunk egy jót annak idején.

A könyvsorozat remek (a Vaják cím is megszokható), a játék tényleg az évtized egyik legjobbja - ezt a kiindulási helyzetet csupán a videójátékokból készült filmek hagyományos sikertelensége árnyékolja be. Jelen cikk írásakor még nem láttuk a sorozatot, így kritika helyett inkább megkerestük Welker Gábort, Henry Cavill (azaz a főszereplő, Geralt) magyar hangját, hogy a Vajákkal kapcsolatos élményeiről beszélgessünk.

Szinkronjunkie: Az Acélember volt az első film, amelyben Henry Cavillt szinkronizáltad. Casting alapján vagy más megfontolások mentén választottak téged a szerepre?

Welker Gábor: Nem emlékszem pontosan, volt-e casting. (Nikodém Zsigmond: "Henry szerepelt egy Discovery-műsorban, amikor még nem volt kész az Acélember, de már tudni lehetett, hogy ő lesz Superman. Akkor Gábort kértük fel, hogy mondja alá Henry szövegét. Feltűnően jól álltak egymásnak, így aztán a castingnál Gábort favorizáltam, London pedig bólintott.")

SzJ: Henry Cavillel ez a hatodik közös munkátok (Superman-filmek, az UNCLE Embere, Mission Impossible). Milyen színésznek tartod? Szívesen dolgozol a filmjein?

WG: Azt gondolom, hogy nála pont egyensúlyban van az, amit ő tud, ami jól áll neki, azzal amit elvárnak tőle. Sok éven át nagyjából ugyanazt kellett hoznia a filmjeiben, ő lett Henry “Superman” Cavill. Még az MI6 kapcsán is inkább a Bajusz-gate maradt meg az emberekben, ami szintén a DC-s szerephez kötötte őt. A Vaják talán az első olyan “közös munkánk”, amiben végre elszakadhatott ettől és valami egészen mást játszik. Úgy érzem ez üdítően hatott rá! Tökéletes Geralt! Mindig figyelem és várom az új filmjeit, nagyon kívácsi lennék egy “csendesebb”, drámaibb alakítására is, ahol kisebb szerep jut a külsőségeknek!

SzJ: A Witcher, avagy magyarul Vaják körül a számítógépes játékok, illetve a könyvek kapcsán jelentős hazai rajongótábor alakult ki. A Netflix-sorozat megjelenése előtt mennyire ismerted ezt a világot? A fantasy műfaj mennyire áll közel hozzád?

WG: Nagyon szeretek minden olyat, ami más dimenzióba, másik univerzumba visz. A fantasyt is, bár igazából csak a nagyon híres könyveket és filmeket ismerem a témában. Tolkien alap. A Trónok harca is zseniális volt, amíg tartottak a könyvek!

A Witcherről csak a Netflix bejelentése után kezdtem keresgélni. Bár tudtam, hogy létezik ilyen játék is és sokan nagyon szeretik, semmit sem tudtam róla. Stern Dani, a szinkronrendező viszont már jóval a felvételek előtt képben volt, ő olvasta az összes könyvet, mindig minden helyzetet el tudott magyarázni, pont annyira, amennyire értenem kellett.

SzJ: A Vaják az idei év egyik legjobban várt sorozata, amely ráadásul a megjelenésekor azonnal magyar szinkronnal is elérhető lesz. A felvételek kapcsán mennyire tapasztaltál a mozifilmeknél gyakori, szigorú titoktartást/titkolózást? (pl. kész filmmel dolgoztatok-e)

WG: Egy kvázi végleges, (locked picture) kópiával dolgoztunk, ezen még változtathatnak apróságokat, de nem volt kitakarva, vagy “lebutítva”. Előfordult, hogy egy-egy CGI-lény még nem volt kész, vagy hogy bizonyos mondatok még csak feliratban jelentek meg, ezekben az esetekben a magyar szinkron előbb készült el, mint az eredeti utószinkron. Legalábbis azon a verzión, amivel mi dolgoztunk. Minden hasonló munkánál komoly szerződést ír alá mindenki, amiknek része a titoktartás is. Természetesen nem készülhet se hang, se képfelvétel, ha jól tudom a stúdióban internet se lehet.

SzJ: A videójáték legutóbbi része kapcsán készítettünk interjút a lengyel alkotókkal, akikről kiderült, extrém komolyan vették a castingot, illetve a szakmai, színészi munkát. Ebből éreztetek valamit a magyar változat készítésekor? Volt-e például külföldi supervisor, akivel együtt dolgoztatok?

WG: A Netflix általában előnyben részesíti az állandó hangokat, itt mégis volt casting. Miután már kiderült, hogy én kaptam a munkát, újra fel kellett vennünk a hangtesztet (két, Netflix által kiválasztott jelenetet az első részekből), az általuk küldött megjegyzések és instrukciók alapján. Hiába tudták, hogy az Acélember óta én szinkronizálom Henry Cavillt, biztosak akartak lenni benne, hogy ebben az eddigiektől nagyon eltérő szerepében is megfelelő vagyok rá.

Amennyire én tudom, nem erőlteti a Netflix supervisor jelenlétét. A Vaják miatt mégis ide utazott a térségért felelős főember, benézett a felvételekre is, jelezve, hogy mennyire fontos projekt ez nekik. A sorozatban előforduló nevek, kifejezések kiejtéseit, minden apróságot folyamatosan egyeztetett a magyar stáb. Ha jól tudom, arról is “mi” győztük meg őket, hogy a könyvekből ismert magyar neveket használjuk.

A folyamatos ellenőrzés és kisebb-nagyobb utólagos javítások, legtöbbször jobbá tették a végeredményt. A kezdetektől magas elvárások voltak a Netflix részéről, de szerintem az, hogy a nagy blockbuster mozifilmekre jellemző tempóban és aprólékossággal dolgoztunk, egyedül rajtunk múlt. Szerettük és maradéktalanul jól akartuk csinálni.

SzJ: Hogyan mutatnád be a főszereplőt, Geraltot?

WG: Egy szörnyvadász, akit gyerekkora óta Vajáknak neveltek. Varázslóvér folyik az ereiben. Túlélte a Füvek Próbáját és számos mutációt. Emberfeletti képességekkel rendelkezik. Félelem és gyűlölet veszi körül mindenhol. Pénzért likvidálja az embereket zaklató túlvilági lényeket. Sokáig egyetlen társa az épp aktuális lova, amit minden esetben Keszegnek hív. Hidegvérrel öl ha kell, de tiszteli az életet, feleslegesen soha nem oltana ki egyet sem. Jó humorú. Hisz az emberek jóságában. Sokszor kiderül, hogy érzékeny és nagy szíve van, annak dacára, hogy a Vajákokról “köztudott”: nincsenek érzéseik.

SzJ: Mi a véleményed a sorozatról? Mennyire fogott meg? Volt esetleg kedvenc jeleneted?

WG: Mivel én is csak azokat a részeket láttam, amikben Geralt is szerepel, ráadásul azokat sem sorrendben, ugyanúgy a bemutatót várom, mint mindenki! Kíváncsi vagyok, hogy az a sokféle helyszín és karakter, hogyan kapcsolódik egymáshoz, mert egyelőre, bár tele a fejem spoilerekkel, nem látom át a történetet. Amit viszont láttam, magával rántott, bejött az egész stílus. A Kökörcsines jeleneteket különösen szerettem.

SzJ: Köszönjük szépen az interjút!

A kérdés ugyan minden film előtt aktuális, most külön foglalkozzunk a spoiler fogalmával. Aki semmit nem tud a filmről, direkt nem látott egy plakátot és előzetes sem - azaz május óta kvázi csukott szemmel jár-kel a világban, az a biztonság kedvéért most hagyja abba az olvasást! Ígérem, nem fogok lelőni semmit a filmből, azonban az előzetesekben látottakra muszáj támaszkodnom.

J. J. Abrams megcsinálta!

Annyi szenvedéssel teli, megosztó, önmásoló film után végre született egy olyan Csillagok Háborúja-kaland, amely méltó a régi, nagy trilógiához. Mert mi is történt eddig? A klasszikus trilógiát egy George Lucas rendezte előzmény trilógia követett. Ha kivennénk belőle néhány apróbb elemet és átneveznénk néhány karaktert, egy önálló univerzum filmjeként minden további nélkül megállná a helyét. Azonban a korábbi filmek bája helyett az előzmény mindenkinek és mindenről IS szeretett volna szólni, amelybe a rendezőként legfeljebb közepes Lucas bicskája először kicsit, a második és harmadik részbe pedig egyre jobban beletört. A Lucasfilm felvásárlása után azonban a Disney a felélesztés mellett döntött és vérfrissítésként olyan alkotókat hozott be, akik - papíron legalábbis - merőben új szemléletet hoztak az új (utózmény) filmeknek. A hagyományőrző trilógia formátum mellett kisebb spinoffok is útjukra indultak. A 2015 óta készült 5 film közül azonban a legtöbb ismét minimum megosztóra sikeredett. Az Ébredő Erő tulajdonképpen az Új Remény replikája, a Han Solo egy nagy fura tini-kalandfilm, az Utolsó Jedik a Star Wars széttrollkodása. Egyedül a Zsivány Egyes tetszett sokaknak, hiszen relatíve sikeresen idézte meg az Új Remény hangulatát.

Miután a Han Soloval és az Utolsó Jedikkel leértünk a gödör aljára, "innen szép nyerni" érzéssel ültem be a sajtóvetítésre. És a film már az első pillanatokban megragadott. Egy hatalmas fan service, avagy a rajongók kiszolgálása - a minőségi fajtából. Végre sikerült eltalálni az újszerű és nosztalgikus elemek arányát, hogy a film izgalmas is legyen, de a Csillagok Háborúja érzetet is adja. Szórakoztató kalandfilm, amely csupán néhány pillanat, illetve konkrétan két jelenet erejéig enged el. Abrams ügyesen keverte újra a kártyákat, és úgy kötötte össze az Ébredő Erőben elindított, az Utolsó Jediben összekuszált történetfonalakat, mintha kezdettől fogva ezt tervezték. Mintha a Lucasfilmnél/Disneynél végre megértették volna, hogy mit is kérnek évek óta a rajongók.

John Williams fantasztikus életművet tett le az asztalra. Ráadásul 87 évesen még mindig aktív, koncertezik, komponál. Talán nem az új trilógia filmjei lesznek filmtörténeti jelentőségű portfóliója ékkövei, de néhány izgalmas zenei téma még mindig volt a tarsolyban. A régi motívumokat jól használva követi vagy éppen ő maga hozza létre a hangulatot. Stílusa, tehetsége, zenei érzéke megkérdőjelezhetetlen. 

A magyar szinkron

Sajnos nincsen lehetőségünk Dobay Brigitta szinkronrendezővel interjút készíteni és kiemelt filmek esetében az SDI Stúdió is teljesen megközelíthetetlen (évek óta lepattanunk róluk, pedig becsülettel próbálkoztunk sok filmmel kapcsolatban). Pedig jó lett volna többet megtudni arról a hatalmas munkáról, ami a film mögött van. Mert bár a Bosszúállók - Végjáték az év legkomolyabb melója, az egyértelmű, hogy nem semmi teljesítmény, amit Dobay és csapata tető alá hoztak. 

A Star Wars egyik szakmai nehézsége, hogy nagyon sok néhány mondatos szereplő van benne, akikhez már a 80-as években is a legnagyobb formátumú színészeket hívták. Tulajdonképpen kész szerencse, hogy a technológiai követelményeknek hála nem kell például Zöld Csabát és Sallai Nórát egy időben, egy mikrofon elé összeszervezni - ami régen még megoldható volt Reviczky Gáborral, Kránitz Lajossal és Stohl Andrással, az ma már kivitelezhetetlen lenne.

A fordításra korábbi filmek esetében sem lehetett panasz, számomra egyedül a fordítótól egyébként teljesen függetlenül született magyar cím disszonáns. Oké, az eredetit sem bonyolították túl... A "Rise of" (Felemelkedés) típusú címekkel már a 80-as évek óta tele van filmtár. Egy gyors kereséssel mindjárt találtam is belőlük 79-et! (sic!) Az XY kora ugyanakkor erős anglizmus, legalábbis abban az értelemben, amire a címből következtethetünk. Magyarul ezt szerintem élő ember így nem használja. Akkor már inkább Skywalker-kor. Vagy a Skywalkerek-kora (ez kiesett, hiszen a Disney már az első előzetes lokalizációs csomagjában egyértelművé tette, hogy egyes számban gondolkodik a címről). Szóval ez ilyen formában nem lett sem szép, sem magyaros, ugyanakkor jelentésében is eltér - szándékában is, de a film történetét ismerve különösen. Kétségtelen tény, hogy nehéz lenne jobbat kitalálni a komoly kötöttségek miatt, így valószínűleg a forgalmazó a legjobb rosszat választotta.  

Magyar hangok

9, illetve végül is három rész után nehéz igazán újat mondani a szinkronstábról. Ami a jó hír, hogy nincsenek kényszerű hangváltások, azaz a szereposztás maradt az, amilyet az elmúlt részekben megszokhattunk. A filmet most inkább Zöld Csaba és Sallai Nóra kettőse viszik a vállukon, hiszen az ő karaktereiket sikerült mélyíteni, formálni. Egymással, a körülményekkel és saját magukkal való vívódásuk kézzel fogható és ebben a részben egyáltalán nem bárgyú szenvedés. Mindketten sokat emelnek az eredeti színészeken, ez különösen akkor derül ki a szinkront követő nézők számára, mikor egy-egy apróbb jelenetben megszólal a nemzetközi hangsáv (zajok, zörejek) és Daisy Ridley eredeti zihálása hallatszik.

Szatory Dávid és Rajkai Zoltán figurái, Finn és Poe brománca tovább folytatódik, de mindkét karakter súlytalan marad - 16 év felett legalábbis nehéz izgulni értük. Hiába mindkét karakter plot device, azaz a sztorit előrelökő figura, Abrams-ék mégsem tudták őket igazán kidolgozni. Súlytalan szituációkban pedig vajmi kevés esély volt izgalmas szinkronra. 

Szomorú tény, hogy annak ellenére, Carrie Fisher és magyar hangja, Kovács Nóra egyidősek, a vállaltan droggal és alkohollal kikövezett, rögös életutat megjárt Fisher fizikailag és hangban is legalább 15 évvel tűnik idősebbnek. A Skywalker korában ugyanakkor az alkotók mindent elkövet, hogy méltó emléket állítsanak a néhai színésznő előtt. A magyar változatban - Kovács Nóra egyértelmű érdemeként - Leia erős, méltóságteljes és messze hitelesebb. 

Többször leírtam, de nem tudom kihagyni, hogy az új trilógia kihagyott ziccerének tartom, hogy Józsa Imre tragikus halálát követően nem állították helyre a korábbi status quot és nem hívták vissza Maros Gábort az aranyló droid, C3PO szerepére. Próbáltam kideríteni, de egyelőre nem sikerült felfejteni, annak idején miért kellett sort keríteni a váltásra. A nézők azonban vele szerették meg a karaktert, így innen nézve felesleges volt - az amúgy egy másik karaktert szinkronizáló - Galbenisz Tomaszt is bevonni. A korábbi kis szerepekhez képest ez a film Anthoy Daniels számára jutalomjátéknak bizonyult, így Tomasz is nagyobb teret kapott a karakter korrekt kidolgozásához. Ha a meg nem ült nosztalgialovat szomorúan kihúzzuk a képből, egy erős, korrekt szinkronjátékot kapunk. 

Uralkodó - Ian McDiarmid - Reviczky Gábor

20 éve már, hogy zavar keletkezett az erőben Palpatine körül. A Baljós Árnyakban ugyanis a még kvázi pályája elején lévő Palpatine fiatalabb, ránctalanabb és több jelenetben csuklya nélküli változatához túl direkt lett volna Reviczky Gábor hangja, ezért nyúlt vissza Csörögi István szinkronrendező az eredeti trilógia első szinkronváltozatában szereplő Gruber Hugóhoz - legalábbis a városi legenda szerint. A Skywalker korában azonban helyreállt a rend, és az Uralkodót újra abban a formában hallhatjuk, ahogy a legtöbben - az 1995-ös változat alapján - megszoktuk. Az első két mondat kivételével, amelyek kissé nagypapásra, még inkább idős Robert De Nirosra sikerültek, Reviczky felvette a film diktálta horrorisztikus tempót. Palpatine ijesztőbb, mint valaha: a magyar és az eredeti változatban egyaránt. Kiváltképp kedveltem azt, hogy a Jedi visszatérhez hasonlóan Palpatine ijesztő angol beszédét a magyarban ízes szópörgetéssel helyettesítették és ezt sikerült a Skywalker korába is igényesen átmenteni.

Lando Calrissian - Billy Dee Williams - Gesztesi Károly

Az 1995-ös szinkron egyik hátránya - amelyre akkoriban álmukban sem mertek volna gondolni a Mafilm Audiónál -, hogy a 70-es és 80-as években készült részekhez a 90-es években fiatalnak számító színészeket kértek fel, akik így értelemszerűen nem idősödtek úgy, mint amerikai kollégáik. Az előző részekben sem volt ez másként: Stohl és Mark Hamill között 16 év, Csernák János és Harrison Ford között 10 év a korkülönbség. Míg Billy Dee Williams 1937-es születésű, azaz 82 éves, addig Gesztesi Károly csupán 56. Természetesen a szinkronizáló színészeink rendelkeznek a kellő eszköztárral, hogy idősítsék hangjukat, azonban ilyen korkülönbséget teljesen ledolgozni lehetetlen. Míg Han Solonak jól állt Csernák fiatalos hangja és csibészsége, addig sajnos Gesztesi Károly hiába hozta a Birodalom visszavág óta ismert Lando-figurát, az pont Billy Dee Williamsnek nem ment igazán. Ugyanakkor a mindig jókor, jó helyen lévő Calrissian látványa így is fullba nyomja a nosztalgiafaktort.

Pryde admirális - Richard E. Grant - Gáspár Sándor

Ez csak tipp, de miután Hirtling István már elkelt a Zsivány Egyesben, így Richard E. Grant állandó magyar hangja helyett mást kellett keresni Dobay Brigittának. Gáspár Sándor meglepő választás a hűséges és katonás Pryde szerepére. A karakter vele egyértelmű telitalálat, hiszen magyar hangjától még szigorúbb képet fest. Végre egy kompetens birodalmi vezető!

Sajnos azonban egy "leeső" hang is jutott a filmbe: személy szerint kifejezetten kedvelem Posta Victor karakteres hangját, azonban fiatalos mivolta miatt egyáltalán nem működik idős(nek tűnő) birodalmi tisztként. A Simon Paisley Day játszotta Engell tábornok magyar változata leesik a képről és kissé ki is zökkenti a nézőt.

A spoilermentesség jegyében más karaktereket, jeleneteket nem mutatunk be ebben a körben. Ugyanakkor hamarosan jövünk a spoileres kiegészítéssel!

Zárásként pedig szokásos rovatunk következik, a nemzetközi kitekintés az előzetesek frontjára.

Magyar

Angol

Német

Olasz

Orosz

Spanyol

Fotók: velvet.hu, papageno.hu, femina.hu

A Dumb és Dumber az a klasszikus komédia, amit egy Jim Carrey rajongónak sem kell bemutatni. A történet két dilis jóbarátról szól, akik butaságuk okán számos kalandba keverednek. Történetük nem csak a fotelból, hanem a készülés oldaláról is rendkívül izgalmas!

Eleve a cím kitalálásába munkát kellett fektetni, hiszen így, hogy Dumb és Dumber egy stúdió sem kapta fel rá a fejét. A filmet jegyző Farrelly testvérek különböző címekkel próbálták bejuttatni a darabot, például a ,,Menj Nyugatra!” címmel is.

Harry és Lloyd egy Harold Lloyd nevű színész után kapta a nevét, aki a némafilmek korában volt igen ismert színész.

A szerepek kiosztását is hosszas gondolkodás előzte meg, ugyanis a ,,legenda” szerint több, mint százan mondtak nemet a filmre, úgy, mint Nicolas Cage, Martin Short, Gary Oldman és Steve Martin.

Végül az akkor szárnyaló Jim Carreyé lett a szerep, akinek 350 ezer dollár ajánlottak, ám mivel akkoriban érkezett a mozikba az Ace Ventura is, Carrey hamar felalkudta 7 millió dollárra, ami az egész költségvetés majdnem felét jelentette, ugyanis a film 16 millió dollárból készült.

Jim Carrey egyébként ebben az évben, 1994-ben rekordot is döntött, hisz ő lett az első színész, akinek egy éven belül mindhárom filmje listavezető lett, mert az Ace Ventura: Állati nyomozó, A Maszk, és a Dumb és Dumber is mind bőven nyereséges filmeknek bizonyultak.

A Farrelly testvérek találták ki, hogy Jim Carrey partnere Jeff Daniels legyen, mert nagyon tetszett nekik a színész alakítása a Valami vadság című filmben. A stúdió azonban hallani sem akart Danielsről, mert még sosem tűnt fel ezelőtt ennyire humoros szerepben, így azért, hogy őt is elrettentsék, 50 ezer dollárt ajánlottak neki a filmért, amit legnagyobb meglepetésükre a színész elfogadott. Nehéz dolga volt Danielsnek, hiszen Jim Carreyn kívül mindenki lebeszélte a szerepről, még a saját ügynöke is, és Daniels karrierjének bukását jövendölte a filmmel, ám nem lett igaza, sőt, Jeff Daniels egyik legismertebb filmje lett a Dumb és Dumber.

A Farrelly testvérek gondoskodtak belső poénokról is, így amikor az éttermi jelenetben Lloyd átveri a nem szimpatikus fickót, Harry rákérdez, honnan tanulta a trükköt, mire Lloyd azt feleli, hogy egy filmben látta. Ez a film nem más, mint a Valami vadság című 1987-es film, melyben Jeff Daniels szerepelt.

Számos jelenetet improvizáltak a színészek, Peter Farrelly szerint legalább a film 15%-a rögtönzésen alapszik. Az egyik ilyen jelenet a ,,tudja, mi a leghülyébb hang a világon?” amit Jim Carrey rögtönzött, mely jobban megnézve a színészek arcát, egyértelműen látszik.

Ugyan a film Aspenben játszódik, a város túl sokat kért a forgatásért, így a szomszédos Breckenridge nevű településen vették fel a jeleneteket.

Lloyd törött fogán nem a maszkmesterek dolgoztak, hanem maga Jim Carrey. Gyerekkorában egy iskolai verekedéskor tört ki a foga, így a film előtt nem volt más dolga, mint levetetni a koronát a fogáról.

Jeff Danielsnek sem a manók hordták össze a szénakazal hajat, hanem a készítők letiltották mindenféle hajápolástól: a mosást leszámítva nem száríthatta, nem fésülhette, legfeljebb borzolhatta.

A film szerelmi szála nem tér el teljesen a valóságtól, hiszen a Mary Swansont játszó Lauren Holly és Jim Carrey annyira megkedvelték egymást, hogy egy röpke évre össze is házasodtak.

A film befejezéséhez több ötlet is szóba jött, például hogy Harry és Lloyd munkát kapjon az aspeni hotelben, vagy az, hogy nevelőszülei legyenek a vak kisfiúnak, de a szupermodellekkel is elmehettek volna a buszon. Ez utóbbit a Farrelly testvérek azzal torpedózták meg, hogy embereink nem a legélesebb kések a fiókban, így sokkal élethűbb, ha el sem mennek a busszal, csak megmutatják a lányoknak a jó irányt.

A film magyar szövege határozottan emlékezetes, hisz számos vicces szófordulatot hallhattunk, melyet a magyar szöveg írójának, Heltai Olgának köszönhetünk, aki készséggel válaszolt minden kérdésünkre.

Szinkronjunkie: A Dumb és Dumber volt az első mozifilm-szöveged. Hogyan kapja meg az ember az első mozifilmjét?

Heltai Olga: A Dumb és Dumber előtt leginkább előzeteseket és sajtókönyveket fordítottam. Akkoriban a mozisok tartottak vetítéseket, ahol sokszor szinkrontolmácsoltam a filmeket. A forgalmazóknak megtetszett, amit helyben kitaláltam, így kockáztattak és rám bízták a film magyar szövegét. Nagyon örültem a lehetőségnek, mert úgy érzem, hogy vígjátékokban vagyok a legjobb.

SzJ: Nyelvtanilag mennyire volt kihívás a sokszor még akár angol nyelvhez szokott fülnek is szokatlan megfogalmazás?

HO: A poén érdekében sokszor kénytelen voltam eltérni az eredetitől. Ez számomra nem egyszerű, mert hajlamos vagyok túlságosan elszállni, ami nem szerencsés, bár például a Blöff esetében működött.

SzJ: A cím, illetve a nevek meghagyását mennyire határozták meg? Például Dumb és Dumber neve maradt, míg Petey a papagáj Peti lett, ugyanakkor Jim Carrey karaktere, Lloyd Christmas keresztneve nem változott karácsonyra.

HO: A címet a forgalmazó adta, ebbe nem volt beleszólásom, ahogy Lloyd Christmas nevébe sem. A papagáj azért lett magyarul Peti, mert úgy gondoltam, alliterál és elég infantilis a karakterekhez is.

SzJ: Melyiket tartod a filmből a legjobban sikerült fordításodnak?

HO: A film nyitójelenetében, amikor Lloyd egy limuzinból csapja a szelet egy ,,ausztrál” nőnek, akkor eredetiben ausztrál akcentussal beszél, amit csak úgy tudtam megoldani, hogy ,,mit szólna egy kis koala-smacizáshoz?”, mert mindenképpen egy ausztráliás poént akartam. Akkor még otthon is felolvastam a barátoknak és a családnak a kész ,,művet”, és finomítgattam.

SzJ: Azt lehet hallani, hogy a szinkron mára felgyorsult. A fordítással is így van ez?

HO: Mozifilmekre szerencsére több idő van, de mostanában kevesebb, mert a nemzetközi bemutató mindenhol egy időben van, tehát legtöbbször nem véglegesen vágott verziót kapunk. Mivel a szinkront időben el kell kezdeni, én ezt a nem végleges verziót kezdem el fordítani, és folyamatosan korrigálom a szöveget, amit újra felvesz a stáb, hogy ne késsük le a bemutatót. Normális esetben nagyjából egy hét egy film lefordítása, de ahogy jönnek az anyagok, úgy tolódik ki. A Dumb és Dumber esetében még végleges anyagokkal dolgoztunk, így egy hét volt a fordítás.

SzJ: A film második részét nem Te fordítottad. Ennek mi az oka?

HO: Egy-egy film második része kerülhet másik forgalmazóhoz. Ebben az esetben az a fordító csinálja a fordítást, aki az adott forgalmazónak dolgozik. Persze vannak kivételek, de moziszinkron esetében ez ritka.

Lloyd Christmas – Jim Carrey – Kerekes József

A Dumb és Dumberre Jim Carrey és magyar hangja összeforrt párosnak mondhatták magukat. Kerekes József annak ellenére, hogy már számos interjút adott kanadai kollégájáról, rendkívül kedvesen válaszolt minden kérdésemre.

Szinkronjunkie: Egy interjúban úgy fogalmazott, hogy Jim Carrey a keresztje, ugyanakkor egyik kedvencének is nevezi a kanadai színészt. Kettősség van Önben ezek szerint?

Kerekes József: Olyan értelemben valóban kereszt, hogy a szakmában elkönyveltek a gumiarcú Jim Carrey magyar hangjaként, aminek van egy kis rossz mellékíze. Másfelől büszke vagyok rá, és ha a szerénységem sutba dobom, azt mondom, hogy aki fanyalog, csinálja utánam!

SzJ: Azt is említette korábban, hogy Jim Carreynek voltak olyan filmjei, amiket látva Ön pironkodott helyette. A Dumb és Dumber is ilyen?

KJ: Szerettem ezt a filmet, de amikor meggyújtja az alfarhangot, az picit sok. Az első filmjeiben nem spórolt ezekkel, szeret erős színekkel festeni, de az esetek túlnyomó többségében mégis egyfajta ízléshatáron belül marad. Ezzel szemben a Dumb és Dumberben van olyan jelenete, ami már kicsit elcsúszott és azt éreztem, hogy sok.

SzJ: Ez a film nem az első alkalom, hogy Jim Carreyt szinkronizálta. Eddigre megtalálta azt a hangot, amit esetében hozni kell, vagy még folyamatban volt?

KJ: Lehet, hogy nagyképűen hangzik, de nekem nem nehéz szinkronizálni őt, mert a személyiségeink között nagyon sok hasonlóság van, így nem tartom akkora kihívásnak. A tekintetben kihívás, hogy egy mondaton belül sír, röhög, tüsszög, büfög, mégis úgy érzem, hogy könnyen megtalálom vele a közös nevezőt. Az esetek többségében a saját hangomon beszéltem, nem kellett különösebben megerőltetni, kivéve a Grincsnél, a Karácsonyi éneknél, vagy a Balszerencse áradásánál, ahol a több szerep miatt komoly kihívás volt követni őt. Elsőként Dezsőffy-Rajz Katalin osztotta rám az Ace Venturát, de nem mondta, hogy úgy beszéljek, mint Jim Carrey, hanem az én lököttségem találkozott az övével, ebből lett az Ace Ventura.

SzJ: A Dumb és Dumbert Haás Vander Péterrel együtt szinkronizálta, vagy külön-külön?

KJ: Úgy emlékszem, hogy együtt szinkronizáltunk az első és második rész esetében is. A mai napig, amikor meghallom, hogy Dumb és Dumber, mindig Péter jut eszembe, mert nagyon fájó a hiánya.

SzJ: A film második részéről mit gondol?

KJ: Mindenképpen alatta maradt az első résznek. Van, amikor sikerül egy további rész, van, amikor nem, ez esetben mérsékelt sikernek tartom a második epizódot. Nekem sok üresjárat volt benne, s ugyan előfordultak megmosolyogtató jelenetek, de jobban szerettem az elsőt.

SzJ: A film végén hallható stáblista felolvasását ugyanúgy rögtönözték, mint az amerikai kollégáik?

KJ: Megírt szöveg volt, de ott helyben is rögtönöztünk. Nem tudnám megmondani, mit rögtönöztünk, de főbb vonalakban megírták és sokszor a pillanat ihletett minket, így időnként egy-két dolgot másképp mondtunk.

SzJ: Egy interjúban azt mondta, hogy Jim Carreytől a 23 az egyik kedvenc filmje. Szinkron vagy film szempontból kedvenc?

KJ: Is-is. Az ember a Holdon, a 23, a Truman show, vagy az Egy makulátlan elme örök ragyogása olyan filmek, amikben nem a gumiarcot, hanem egy komolyabbat mutat meg. Egytől-egyig szeretetteljes kihívások voltak, igazi boldogságos munkák, mert egy kicsit mást kért tőlem Jim Carrey.

SzJ: Jó színésznek tartja őt?

KJ: Igen. Akárki akármit mond, én jó színésznek tartom. Van, aki kétségbe vonja Jim Carrey színészi képességeit, de erre azt tudom mondani, hogy csinálják utána! Ennek az embernek nem csak a pofavágásról szól a karrierje, akár a 23, vagy az Ember a Holdon igényes filmek, ahol színészileg is abszolút pozitívan mutatkozik meg.

Harry Dunne - Jeff Daniels – Haás Vander Péter

Haás Vander Péter komoly, maga után mély nyomot hagyó hangja szokatlan választásnak tűnik elsőre az idétlen Dumberhez, de teljes mértékben működik. A két színész első találkozása a Siker teszi az embert című vígjátékban volt, mely négy évvel előzte meg a Dumb és Dumbert. A magyar színésznek nem lehetett könnyű dolga lekövetni Dumber szájmozgását, mimikáját. Közös munkájukat még hét további film követte, de egyik sem lett annyira népszerű, mint a Dumb és Dumber.

További magyar hangok: Orosz Helga, Gáti Oszkár, Kiss Erika, Kálid Artúr, Balázs Ági, Izsóf Vilmos, Kocsis Mariann, Molnár Levente, Jakab Csaba, Balázsi Gyula, Rosta Sándor, Reisenbüchler Sándor Szombathy Gyula, Czigány Judit, Végh Péter, Imre István, Antal László, Némedi Mari.

A Halálsoron című filmet, mely Stephen King regénye alapján készült - 1999. december 10-én mutatták be elsőként Amerikában, majd rá négy hónappal elkészült a magyar szinkron, s hazánkban is elérhetővé vált a mozikban. Hatalmas sikert aratott világszerte, és egészen 2017-ig (az Az bemutatásáig) az összes addigi King-adaptáció közül a Halálsoron vezette a jegyeladási listákat. Többek között öt Oscar-díjra is jelölték, melyekből végül egyet sem kapott, viszont ettől függetlenül a közönség szerette a filmet, s kedveljük ma is. Ritkaság, hogy azon kevés Stephen King-adaptáció közé tartozik, mellyel maga az író is elégedett volt.

A történet  az 1930-as évek közepén játszódik egy louisianai börtön halálsorán. Érdekesség, hogy a 30-as évek Amerikájában a fegyőrök még nem hordtak egyenruhát, a filmben mégis viselnek ilyet, illetve a villamosszéket is csak néhány évvel később vezették be a megyében. Csupán azért ábrázolták ezeket mégis, hogy hitelesebbnek tűnjön a környezet. Paul Edgecomb főfegyőr emlékszik vissza a múltbéli eseményekre, melyek egy rab, John Coffey érkezésével válnak érdekessé. A film ma is aktualitással bíró kérdéseket sorakoztat fel: Honnan ered, s ki dönti el, hogy mi a bűn? Ki büntethet, s miért? Megfelelő elégtétel-e a halálbüntetés? Nem könnyű történet, gondolkodásra késztet még akkor is, ha nem egészen valóságos a megjelenítés, mivel jócskán megfűszerezték természetfeletti eseményekkel. Mindenképpen azt gondolom, hogy érdemes megnézni.

A rendező, Frank Darabont egészen szenzációs színészeket talált a különböző karakterek megformálására, ámde koránt sem volt kézenfekvő elsőre, hogy ki, kinek a bőrébe bújjon.

Paul Edgecomb – Tom Hanks – Kőszegi Ákos

A főszereplőt, aki a főfegyőr volt a történetben, Paul Edgecombot Tom Hanks játszotta, viszont meglepő lehet, hogy eredetileg John Travolta alakította volna Pault, de ő visszautasította a szerepet. Ti el tudjátok képzelni Travoltát a filmben? Véleményetek szerint kinek a hangján szólalna meg? Én nagyon különösnek találnám, ha ő játszaná a szerepet, de ha mégis úgy alakult volna, talán Csankó Zoltánnal tudnám elképzelni a leginkább. Csankó egyébként is alakította már Hanks-et a Nyomul a banda c. filmben, de ez kivételes alkalom volt. A Halálsoron főfegyőrét viszont Kőszegi Ákos szólaltatta meg, aki megszokott és kedvelt párja Hanks-nek. Az ő párosuk egyébként az Apollo 13 szinkronizálásával kezdte meg működését 1994-ben, s rengeteg kiváló produkcióban hallhatjuk őket együtt azóta is.

Dabbs Greer – Makay Sándor

Paul Edgecombot nem egy ember jeleníti meg a filmben, mivel az egész történet két idősíkon mozog, s egy visszaemlékezés, melyet az idős Paul mesél. Hanks pedig nem bizonyult elég korosnak, bár eleinte ő játszotta volna a közel száz éves karaktert, de a készítők belátták, hogy nem élethű, ám annál inkább nevetséges lenne a mű ráncok mögé bújtatott fiatal arc, így kapta meg végül Dabbs Greer a szerepet. Ez viszont azt is jelenti, hogy Kőszegi Ákos helyett más hangot kaptak az idős Paul jelenetek. A megszólaltató Makay Sándor volt, aki sajnos már nem lehet közöttünk, ahogyan filmbéli párja, Greer sem. Nem kétséges, hogy az adaptáció nagyszerűvé tételében a színészpáros is igencsak kivette a részét.

John Coffey – Michael Clarke Duncan – Hankó Attila

Szomorúságunkra a Duncan – Hankó párost sem tudhatjuk az élők sorában. Hankó Attila csupán 39 éves volt, mikor autóbalesetet szenvedett. Noha ilyen fiatalon hunyt el, nagyon aktív színművészünk volt. Nem állt távol tőle Michael Clarke Duncan szinkronizálása, mivel akkoriban gyakran kérték fel afroamerikai színészek magyar hangjának. Zseniálisan megtalálta a félelmetes óriás és a törékeny, már-már gyermekien tiszta jellem közötti hangot. Ebben bizonyára segítségére volt Duncan remek játéka, mellyel nagy népszerűségre tett szert a színész, akit egyébként Bruce Willis ajánlott a rendezőnek, miután az Armageddonban együtt szerepeltek.

Brutus "Brutal" Howell – David Morse – Berzsenyi Zoltán

Az ő párosításuk kissé meglepő lehet, ugyanis nem egy megszokott felállásról beszélünk. Berzsenyi Zoltán összesen kettő alkalommal szinkronizálta Davis Morse-t. Először a Langolierek - Az idő fogságában működtek együtt, s mivel ez is egy Stephen King történetet mutat be, valószínűen meg voltak elégedve az eredménnyel, így jöhetett a folytatás. Berzsenyi igazán kedves és meleg hangszíne jól illik Morse megjelenéséhez, és az általa alakított Brutus „Brutal” Howell fegyőrhöz is, aki egyébként is egy igazán szerethető karakter, de Berzsenyivel még inkább azzá vált. Emlékeztek arra a keserédes jelenetre, amikor a következő kivégzést próbálják? A vicces, de közben szomorú képsorok együtthatása valódi libabőr érzést ad át.

Hal Moores – James Cromwell – Versényi László

Versényi László talán az újabb generációknak kevésbé lehet ismert, viszont nagyon aktív volt szakmájában. Olyan ismert filmekben és sorozatokban hallhatjuk őt, mint például a Star Wars, melyben többször is volt alkalma Yoda mesterként megszólalni vagy a Magnum és a Knight Rider. Utóbbiban ő volt KITT, Kitt vagy K.I.T.T. (a sorozat óta nincs egyértelmű megegyezés a helyes írásmódra), az emberi intelligenciával rendelkező autó. Sajnos januárban lesz négy éve annak, hogy itt hagyott minket. Az ISzDb szerint több mint 1600 szerepet tudhatott a magának és természetesen megannyi egyéb produkciót. Cromwell és Versényi útja a Halálsoron szinkronizálásával kezdődött, de később még két filmben is együtt láthatjuk s hallhatjuk őket. Ilyen például az Én, a robot. A halálsoron igazgatóját alakító Cromwell egyébként meglepően nagy termetű, majdnem eléri a két métert, s még a filmbéli óriás, John Coffey-nál is magasabb. Sokat kellett trükközni a kameraállással és szögekkel, hogy Coffey alakja mégis hatalmasnak látszódjon az igazgató mellett.

Számotokra ki volt a Halálsoron legkedveltebb magyar hangja?

További magyar hangok: 

Kovács Nóra, Megyeri Zoltán, Garai Róbert, Csőre Gábor, Rajkai Zoltán, Bolba Tamás, Kiss Gábor, Andai Györgyi, Tardy Balázs, Kassai Ilona, Beratin Gábor, Albert Péter, Oláh Orsolya, Berkes Ákos, Bolla Róbert, Uri István, Pusztaszeri Kornél, Erdélyi Mari,Albert Péter, Berkes Dóra, Berkes Viktória, Földi Tamás, Grúber Zita, Hegedüs Miklós, Katona Júlia, Keönch Anna,Schiller Béla, Simon Aladár, Simon Eszter, Soós László

A magyar színháztörténelem egyik legnagyobb és legkedveltebb alakja, aki karakteres orgánumát többek egy gyermekkori betegségnek is köszönhette - idén lenne 85 éves az utánozhatatlan Garas Dezső. 

Grósz Lajos és Sirger Ilona gyermekeként, 1934-ben született Budapesten. 1944-ben életmentő gégemetszést hajtottak végre nála, amelynek nyomát károsodott hangszalagjai egész életében őrizték. 1953-57 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola (ma már Egyetem) diákja, majd Major Tamás igazgató rögtön a Nemzeti Színházba szerződtette. 1965. április 23-án a színház akkori, Blaha Lujza téri épülete felrobbantásra került. Érdekesség, hogy az épület a mai kettes metró lejárata helyén volt, így sokan azt tartják, hogy a leromlott állag mellett az új "földalatti gyorsvasút" kiépítése miatt is szabhatták ki a halálos ítéletet a patinás házra. (Az építkezésről készült egy korabeli dokumentumfilm is.) Garas - valószínűleg nem megvárva a Nemzeti költözködésével járó tortúrát - 1965-től a Madáchba szerződött. Ezt követően a Mafilm, a Népszínház, a szolnoki Szigligeti Színház, később a Katona József Színház, majd egy évadra a Vígszínház következett. 2004-2011 között ismét a Nemzeti Színház társulatának tagja volt. 

Színházban többször is rendezett. A Játékszínben színpadra állította az Őrült nők ketrecét, összerakta Az ember tragédiáját bábelőadásban, a Nemzeti Színházban pedig megrendezte az Anyám, Kleopátrá-t. Színházi munkái mellett számos filmszereppel kapcsolatban is emlékezhetünk rá. Filmes pályafutása 1954-ben az azóta legendássá vált Liliomfival kezdődött, melyben az ifjú Schnapsot alakította. 1973-ban a megszállott Minarik Ede gőzmosodást játszotta a Régi idők focija című filmben, akinek "Kell egy csapat" mondásából szállóige lett. Országos siker volt az Abigél című négyrészes tévéfilmsorozat (1976), amelyben König tanár urat alakította. Játszott a Magyar Televízióban évekig futó Életképek című sorozatban is. Szerepelt a 80-as évek számos meghatározó filmjében, köztük Szerencsés Dániel, a Mielőtt befejezi röptét a denevér, az Uramisten, a Szamárköhögés és a Banánhéjkeringő című alkotásokban.

Ahogy a fenti videóból is kiderült, Garastól nem állt messze a humor, sőt igen gyakran szerepelt kabaréműsorokban. 

Szinkronos pályafutása a 60-as években - a legtöbb színészhez hasonlóan - tömegezéssel kezdődött. A rendszerváltás előtti időszak érdekessége, hogy Garasra többnyire francia és olasz filmekben számítottak a szinkronrendezők. Így lett gyakori szinkronszereplő Gustav Holubek, Fernande és Nino Manfredi filmjeiben. A több, mint 70 film, melyhez hangját adta, azonban további érdekességeket is rejt.

Egy ízben például kollégájának, Cserhalmi Györgynek volt szinkronhangja a Nárcisz és Pszyché című hazai gyártású filmben. Ennek oka a rendező - Bódy Gábor - utólag kissé nehezen érthető döntése, aki az utómunkák során magyarítandó Udo Kier magyar hangjaként Cserhalmi Györgyöt képzelte el. Ugyanakkor miután Cserhalmi a film egyik főszereplője is volt egyben, hozzá más magyar hangot kellett találniuk - így került a képbe Garas Dezső. 

Kevéssé ismert tény, hogy a szinkronrendező, dr. Márkus Éva, először Garas Dezsőt képzelte el Columbo felügyelő magyar hangjaként. A később sorozattá avanzsált detektívtörténet ugyanis tévéfilmként kezdte pályafutását. Néhány évvel később, mikor az első évad eljutott hazánkba is, az új rendező - Zákányi Balázs - már mást, a később a szerepben legendássá váló Szabó Gyulát kérte fel.

Garas Dezső egyik legismertebb munkája a Jean-Paul Belmondo főszereplésével készült A Profi című film. Sajnos ez Belmondo egyik legkevesebb beszéddel járó munkája volt, Garas kimért, elegáns, hűvös hanghordozása azonban rendkívüli mértékben erősítette a főszereplő karakterét és a francia színész játékát. Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem Sztankayt választotta Wessely Ferenc szinkronrendező, hiszen kedvelt szinkronpárosok már akkoriban is léteztek. Nos, Jean-Paul Belmondo kapcsán egyáltalán nem volt még közmegegyezés, hiszen Sztankay mellett Tordy Géza, Bujtor István, Koncz Gábor, Helyey László és Fülöp Zsigmond is adták hozzá hangjukat.

Később a filmet újra is kellett szinkronizálni, mert a régi kópia az akkori eszközök és büdzsé mellett felújíthatatlannak bizonyult: "Nemrég ment le nálunk Belmondo A profi című filmje, annak legalább két szinkronja van, például Gáti Oszkárral is felvették. Mi nagyon szerettük volna Garas Dezsővel leadni, hiszen ő volt az eredeti hang, de annyira rossz volt a minősége, hogy a szép új kép alá nem lehetett betenni. Celluloid-szalagon maradt meg, és huszonhatszor meghallgattuk, de nem mertük úgy leadni"  - mesélte Kertész Márta, a Filmmúzeum művészeti vezetője még 2012-ben az Origónak. Ha teljeskörűen helyreállítani nem is, de megmenteni mégis sikerült az eredeti szinkronsávot, ugyanis az a mai napig elérhető az interneten. A két hangsáv közötti technológiai különbség valóban jól hallható, hiszen az eredeti sávon még a vetítőgép keltette folyamatos zörej is hallható és a korabeli technikának köszönhetően nem is tökéletesen illeszkedik a szájmozgásra. Ugyanakkor Garas Dezső mellett olyan csapat gyűlt össze, akik miatt mindenképpen érdemes ezt a változatot választani. Néhány példa: Bánsági Ildikó, Földessy Margit, Szilágyi Tibor és még kisebb szerepekben is olyanokat hallhatunk, mint Láng József, Perlaki István, Makay Sándor vagy éppen Harkányi Endre. 

Szintén érdekesség, hogy halála után is feltűnt egy szinkronban, hiszen "A külváros mélyén" című filmben a Profi részletét az ő változatával mutatták be. 1991-et követően sajnos nem szinkronizált többet, legutolsó stúdiós munkája a 2004-es, Perlasca - Egy igaz ember története, melyben sok más hazai színész mellett ő is szerepel, így saját magát utószinkronizálta. 

Garas Dezső, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, Nemzet Színésze díjjal kitüntetett, érdemes és kiváló művész 2011. december 30-án tért örök nyugalomra. Temetésén családja és rajongói mellett a teljes magyar színházi- és filmes szakma lerótta tiszteletét.  

December 1-én volt 25 éve annak, hogy bemutatták Magyarországon az Oroszlánkirályt. Ezt a filmet bizonyos vagyok benne, hogy senkinek nem kell bemutatni, hisz megnéztük mi, a szüleink – akik vittek a moziba - és a nagyszüleink – akikkel megnézettük videókazettán.

A filmnek hihetetlen hatása volt, mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy mekkora lelkesedés vette körül idén nyáron a film – egyáltalán nem lelkesítő – remakejét.

Már a rajzfilm nyitánya akkora erővel bírt, hogy a Disney történetében először nem csináltak külön trailert a filmnek, hanem a nyitányt használták, melyet magyarul Szulák Andrea énekelt, feledhetetlenül. A magyar ajánló így nézett ki:

Nem csak ebben volt úttörő az Oroszlánkirály, hanem abban is, hogy ez volt a legelső Disney rajzfilm, ami nem már ismert mesealapokon nyugodott, hanem a Disney saját ötletén.

Az Oroszlánkirály egészen a Jégvarázs 2013-as megjelenéséig minden listát vezetett, hiszen ez volt a legtöbbet, 986 dollárt hozó animációs film, ami ráadásul az utógyárott termékekből is további 1 milliárd dollár bevételt hozott. Ezek mellett továbbra is a 42. legjobban értékelt filmnek számít a világon.

A Disney egyébként rengeteg energiát fektetett a filmbe – függetlenül attól, hogy az Oroszlánkirály egy B terv volt csupán, hiszen a Pocahontassal akartak nagyot kaszálni, így a legfőbb rajzolók ezzel a filmmel voltak elfoglalva ez idő tájt. Az Oroszlánkirály csak azon jelenete, amikor a gnúcsorda elől menekül a kis Szimba, három évig készül, mert egy olyan számítógépes program kellett hozzá, ami arról is gondoskodott, hogy az állatok ne ütközzenek egymásba.

Az oroszlánokat sem hasraütésszerűen rajzolták, hanem egy kölyök- és egy felnőtt oroszlánt is bevittek a stúdióba a rajzolóknak, hogy minél jobban megfigyelhessék a vadak mozgását. Zordon és Mufasa ugyan testvérek, de egyáltalán nem hasonlítanak egymásra. Ennek oka az, hogy az eredeti tervek szerint Zordon csak egy odatévedt oroszlán lett volna, nem családtag. Nem csak négylábú barátaink adtak ám ihletet a rajzoláskor, hiszen a felnőtt Szimba sörényét Jon Bon Jovi haja ihlette.

Ugyan a szereplőket igazi állatokról mintázták, a hangokról ugyanez nem mondható el, ugyanis arra törekedtek a készítők, hogy minden oroszlánnak megkülönböztethető legyen a hangja, ami a természetben nem fordul elő, így Frank Welker, a '80-as évek rajzfilmjeinek ismert szinkronszínésze biztosította számukra a különböző oroszlánhangokat.

Mindenki emlékszik a film legmegrázóbb jelenetére, amikor Mufasa meghal, és Szimba tehetetlenül bújik halott apja testéhez. A film ezen része a mai napig könnyeket csal a szemembe, pedig állítólag még ennél is szívszorítóbb volt a jelenet, ám a kísérleti gyerekcsoport annyira kiborult az eredeti elképzelésen, hogy a Disney kénytelen volt kicsit visszavenni a megható képsorokból.

Amikor a felnőtt Szimba újra találkozik Rafikivel, a majom ezt énekli: "Assanta sana, squash banana, wewe nugo mimi hapana” ami szuhaéliül annyit tesz: "köszönöm szépen, de nyomj össze egy banánt, te vagy a majom, nem én”.

Gyerek Szimba – Jonathan Taylor Thomas – Simonyi Balázs

Amikor az amerikai felvételeknél ott jártak, hogy Nala és Simba birkóznak, és megannyiszor Nala kerül ki győztesen, Jonathan Taylor Thomas-t lenyomták hátulról, hogy ténylegesen úgy hangozzon, mintha kiszorítanák belőle a szuszt. Simonyi Balázs volt a ’90-es évek egyik klasszikus gyerekhangja, hallhattuk például Ficánkaként A kis hableányban, és Tasliként a Hetedik testvérben. Alább látható az amerikai gyerekszínész munka közben:

 Felnőtt Szimba – Matthew Broderick – Stohl András

Amerikában Matthew Broderick szólaltatta meg Szimbát, ám ténylegesen csak megszólaltatta, hiszen ugyan kétszer is felvették a dalokat, mégsem az általa felénekelt verziót használták a filmben. A magyar hangsávban Stohl András beszélt és énekelt is, úgyhogy megkérdeztük, ő hogyan emlékszik az Oroszlánkirály szinkronjára.

SzinkronJunkie: Az Oroszlánkirály volt az első rajzfilm-főszerepe. Melyik műfajt szereti jobban szinkronizálni, a filmeket vagy a rajzfilmeket?

Stohl András: Nem nagyon lehet különbséget tenni a kettő között, mert egy rajzfilmben is nagyon szép dolgokat meg lehet csinálni, sőt, ma már nem is nagyon van olyan játékfilm, amiben nincs animáció. Az Oroszlánkirályt nagyon nagy élmény volt szinkronizálni; szerintem minden idők egyik legjobb rajzfilmje.

SzJ: Lehetett tudni a szinkron készülésekor, hogy ekkora durranás lesz a film?

SA: Igen, sejtettük. Maga a film főcímdala is emlékezetes volt, és már a bemutató részleteiből lehetett tudni, hogy ez nagyon komoly dolog lesz.

SzJ: Ön a film közepén száll be a történésekbe. Volt lehetősége előtte belenézni?

SA: Emlékszem, úgy érkeztem a stúdióba, hogy pont előttem énekelte fel Simonyi Balázs az egyik dalt, úgyhogy nagyjából volt rálátásom, hogy miről van szó.

SzJ: Mit gondol, köszönhet valamit Szimbának?

SA: Biztos, hogy köszönhetek, mert nagyon sok ember emlékszik rá. Nyáron megnéztük a rendes filmet a moziban, és ahogy jöttünk ki, megállt mellettem egy férfi és azt mondta, hogy "Azért magával jobb volt”, és ez nagyon jó érzés. Úgy érzem, eléggé meghatározta a pályámat az Oroszlánkirály. Nemrég készítettek velem egy interjút a Hamu és Gyémánt magazinban, ahol külön megemlítették ezt a rajzfilmet, ráadásul egy olyan fotóval illusztrálták, amin egy oroszlánnal vagyok látható.

SzJ: Nem merült fel, hogy a filmben is Ön legyen Szimba hangja?

SA: De, felmerült, csináltam is próbafelvételt, de mégiscsak 25 évvel idősebb a hangom, így nagyon kevés esély volt rá, hogy megkapjam.

SzJ: Egy interjúban azt mondta, hogy saját szinkronjain is meg tud hatódni, akár felvétel alatt is. Az Oroszlánkirály esetében is volt ilyen?

SA: Amikor a szinkron készült, nagyon fiatal voltam még, csak 27 éves, akkoriban nem érzékenyültem el olyan könnyen, mint manapság. Arra emlékszem, hogy ennek ellenére nagyon megfogott, amikor a filmbéli apámmal beszéltem, és Szimba szaladt felé a mezőn. Rebeka lányom, aki most 22 éves, sokáig nem látta az egész történetet, mert ugyan tudta, hogy én vagyok az oroszlán, de Mufasa halála annyira megviselte, hogy ennél a pontnál mindig abba kellett hagynia.

Mufasa – James Earl Jones – Sinkovits Imre

Eredetileg Liam Neesont szánták a szerepre, ám végül a Darth Vadert is megszólaltató James Earl Jones kapta. Érdekesség, hogy Szimba anyját az a Madge Sinclair szólaltatja meg, aki Mr Jones feleségét játszotta az Amerikába jöttem című filmben is. Mufasát magyarul Sinkovits Imre szólaltatta meg, akinél jobb nem is történhetett volna a szereppel. A magyar színművész hangjából sugárzott a bölcsesség és a szeretet, így tökéletesen megjelenítette a fiáért önmagát feláldozó apát. Ahogy mondta: ,,a nagy királyok odafentről figyelnek téged". És Sinkovits Imre is köztük van. 

Zordon – Jeremy Irons – Kristóf Tibor

Zordon – eredeti nevén Scar, azaz sebhely, utalva a szemén lévő vágásra – Jeremy Irons hangján szólal meg angolul, és annyira tetszett a Disneynek az előadása, hogy még néhány arcvonását is ,,beleépítették” Zordon fizimiskájába. Érdekesség azonban, hogy Jeremy Ironsnak a felvételek vége felé hangszálproblémái voltak, így a Készülj hát! című dalának utolsó harmadát nem ő, hanem az egyébként egyik hiénát, Edet szinkronizáló Jim Cummings énekelte el. A kíméletlen oroszlán magyar keresztapja Csörögi István volt, aki nem a sebhelyre ment rá, mint jellegzetes vonás, hanem az oroszlán belső tulajdonságaira alapozva alkotta meg a nevet. Magyar hangja Kristóf Tibor volt, aki más esetben nem lehetett volna Jeremy Irons magyar párja. A magyar színész énektudását is megmutathatta, melytől feláll a szőr a hátunkon, hiszen kellően félelmetes:

Timon – Nathan Lane – Vincze Gábor Péter

Nathan Lane-t számos filmben láthattuk, mostanában például a Modern Család Pepperjeként, s elmondások alapján igazán jó hangulatot teremtett a hangfelvételekkor. Igazi improvizatőr, általa került bele a filmbe Timon mondata: ,,azt akarod, hogy fűszoknyában hulahoppozzak?”. Nathan Lane és Ernie Sabella, Pumbaa hangja eredetileg két hiéna szerepére jelentkezett, ám annyira jól működtek együtt, hogy Timon és Pumbaa szerepét osztották rájuk. Eredetileg ők ketten énekelték volna az ,,Érzed már a szív szavát?” című dalt, de Elthon John nagyon ellene volt, hiszen ez egy szerelmes dal.

Timon magyar hangjával, Vincze Gábor Péterrel beszélgettünk az Oroszlánkirályról, és mindenről, ami Timon. A magyar színész lelkesedése, egészen rendkívüli mind a színészmesterség, mind a szinkron irányában, ráadásul élményei feljegyzésével külön készült is az interjúra. 

Szinkronjunkie: Hogyan kaptad a szerepet?

Vincze Gábor Péter: Az egész zenés-rajzfilm szinkronban való szerepvállalásom egy véletlen eredménye. Sokan nem tudták rólam, hogy korábban opera-szakra jártam, s egy alkalommal vártam a soromra Kosztola Tibor stúdiójában, amikor is Kiss Beáta szinkronrendező jött be, és kétségbe esve mondta Tibornak, hogy rendez egy filmet, operai hangok kellenek, de nem talál olyan színészt, aki tud énekelni is, és beszélni is. Mondta neki Tibor, hogy itt ül Vincze Gábor Péter, próbáljátok meg! Kottát jól ismerő emberként, rögtön fel tudtam énekelni, így kaptam meg a Szépség és a szörnyetegben Gaston szerepét. Innentől kerültem be egy adatbázisba, és ha volt egy zenés rajzfilm, kihívtak engem is castingra.

SzJ: Melyik jelenettel castingoltál Timon szerepére?

VGP: A próbafelvétel a Hakuna Matata volt. Épp most találtam meg a nagy borítékot, amit futárral küldettek a címemre, és még mindig benne van a Hakuna matata kottája. A felvételeket Bécsbe küldték ki, ahol monitoron nézték, hogy mennyire egyezik a hangunk az amerikai Nathan Lane-ével. Amikor Fehér József gyártásvezető felhívott, még nem tudtam, hogy ebből milyen fantasztikus sorozat lesz, és hogy a mai napig nézni és ismerni fogják.

SzJ: Hogyan zajlott maga a szinkron?

VGP: A Róna utcai filmgyárban kezdtük el csinálni. Felkészítettek rá, hogy lesz bőven próza, és arra, hogy egy külön nap lesz a dalokat felvenni. A nagyon jó fülű Oroszlán Gábor volt a film zenei rendezője, és hihetetlenül jól instruált minket ezekben a meglehetősen nehéz dalokban. A szöveg sem volt egyszerű, nagyon kellett pörgetni. Voltak felvételi napok, amikor reggel hétórás kezdésben egyeztünk meg, mert mennünk kellett próbálni, ki-ki a maga színházába. A felvételek alatt végig ott ült mögöttünk egy amerikai supervisor, aki nem tudott magyarul, csak hallgatta, és arra volt kíváncsi, hogy mennyire hasonlít a magyar hangsúly az amerikaira. Például angolul a 'come on!” mint ,,ugyan már” teljesen más hangsúllyal ejtődik, ő pedig erőltetni akarta az amerikai hangsúlyt. Arra is instruált, hogy én mennyire szeretném azt a kukacot, de ott áll mellettem Pumba, aki szintén szeretné. Ezt hangban nem könnyű visszaadni, így felvettük vagy 15 alkalommal. A supervisor kérte, hogy hallgassuk meg az utolsó felvételt, és teljesen meg volt vele elégedve. Később mondta Fék György hangmérnök, hogy véletlenül az első verziót rakta be, és az tetszett az amerikainak, ami előtte nem. Aztán eltűnt a supervisor, mert látta, hogy milyen magas színvonalon készül a magyar szinkron.

SzJ: Többen álltatok a mikrofon előtt, vagy külön-külön?

VGP: Nagyon szerettem Melis Gáborral, azaz Pumbával dolgozni. Kezdetben együtt dolgoztunk, de később annak érdekében, hogy külön-külön is tudják keverni a sávokat, vagy tudják vágni, ha épp egymásra beszélünk, egyedül dolgoztunk. Annyi segítség volt, hogy ha fel volt véve egy korábbi szereplő hangja, azt be tudták adni, hogy a válaszomhoz magyarul hangozzon el a kérdés.

SzJ: Egyedül, vagy többedmagaddal szeretsz inkább dolgozni?

VGP: Meg kell mondjam, hogy partnerrel nehezebb a munka, mert már egyre hosszabbak a tekercsek, és ha valaki a végén elront valamit, az egészet újra kell venni. Lényegesen egyszerűbb, ha van egy felvétel és abban elmondom a szöveget valameddig, és ha elrontanám, csak onnantól kell újravenni.

SzJ: Timonnak és Pumbának volt egy sorozata is.

VGP: Igen, egyszer csak hívtak, hogy indul egy sorozat kettejükkel. 85 darab 25 perces epizód készült belőle. Nem tudtuk elképzelni, hogyan lehet ennyi bőrt lehúzni erről az egészről, de le lehet, mert annyira szellemes volt, hogy sokszor képtelen voltam elmondani a szöveget. Egy rendkívül jól szerkesztett, humoros és érdekes sorozat, tele olyan élménnyel, ami a gyerekeknek nagyon fontos. Ez tényleg az a rajzfilm, amit minden korosztály nézhet.

SzJ: Szokták kérni, hogy beszélj úgy, mint Timon?

VGP: Hogyne, főleg, amikor épp ment a mozikban. A fiam akkoriban óvodába járt, és elmesélte, hogy az apukája Timon hangja, úgyhogy minden reggel mondani kellett a gyerekeknek Timon hangon, hogy "sziasztok, gyerekek, hogy vagytok, hát hol vannak a táskáitok?” Az Oroszlánkirály bemutatóján is nagyon helyes volt, amikor Timon sorra mondta a poénokat, és odafordult hozzám, hogy "Apa, ezek az emberek nem is tudják, hogy ez te vagy?”

SzJ: Sok színésznek látnia kell ahhoz a gyakori karakterét, hogy előjöjjön a szereplőhöz tartozó hang. Neked kell látnod ahhoz Timont, hogy tudd hozni a hangot?

VGP: Nem kell látnom. Ez a karakter a sorozattal együtt évekig része volt az életemnek, így nagyon megmaradt a Timonság. Párszor a színpadon is előfordul, hogy próbák alatt megkapom: ,,ez egy kicsit Timonos volt, nem tudnál úgy bejönni, mint egy ember?”

SzJ: Szinkronos karrieredben mennyire értékeled fontos állomásnak Timon szinkronizálását?

VGP: Nagyon örülök, ha valaki tudja rólam, hogy én voltam a hangja, mert nagyon kellemes emlék. Nem érzem úgy, hogy beskatulyázna engem. Ugyan rengeteg filmet szinkronizáltam azóta, de ezt semmivel nem lehet összehasonlítani. Az, hogy bekerülhettem egy ilyen hosszantartó sorozatba, vak szerencse, hiszen el sem tudtam képzelni, hogy ilyen lehetőségem lehet. Sokak lelkesedése a mai napig kitart. Épp most megy a mozikban a Fomo című mozifilm, amiben játszottam, és a forgatási szünetek alatt találtak rá a Hakuna Matatára a fiatal kollégák, és teljesen odáig voltak, mert ezen nőttek fel. Ez igazán megható számomra.

SzJ: A legújabb, ,,élőszereplős” Oroszlánkirályban nem Te voltál Timon hangja.

VGP: Most az eredeti hangsávban sem Nathan Lane adott hangot Timonnak, így ugyan voltam castingon, az új színészhez már nem hasonlított a hangom, úgyhogy nem én kaptam, hanem Szemenyei János kollégám. Együtt játszunk Győrben, és amikor megtudtam, hogy ő a "magyar hangom,” gratuláltam neki, hiszen filmtől kezdve sorozatokon át számítógépes játékokig annyi Timont csináltam már, hogy ez nem fog hiányozni az életemből.

További magyar hangok voltak: Bertalan Ágnes, Udvarias Anna, Szentesi Dóra, Melis Gábor, Barbinek Péter, Verebély Iván, Menszátor Magdolna, Martin Márta, Borbély László, Koffler Gizi. 

“Abban higgy, amit a szíved diktál,
Két vágy, de egy család.”

Tarzan, a nemesi származású, ám szülei tragikus halálát követően gorillák által felnevelt fickó egyike a legtöbbször megfilmesített irodalmi karaktereknek. Alakja Edgar Rice Burroughs amerikai író fejében született míg 1912-ben, és vált regényeinek főszereplőjévé. Burroughs Tarzan-sorozata több, mint két tucat könyvből áll, de más szerzők is felhasználták a majomember személyét műveikben az előző évszázad során. 
Nem kellett sokat várni a megfilmesítésre, az eredeti regénysorozatból hat évvel az első kötet megjelenése után némafilmeket kezdtek forgatni, azonban a világhírt a Metro-Goldwyn-Mayer stúdió Johnny Weissmüller-féle Tarzan-filmjei érték el. A magyar származású olimpiai bajnok úszó és színész tizenkétszer öltötte magára ezt a szerepet 1932 és 1948 között, majd 1997-ig még legalább tíz színész tette ugyanezt, több, mint húsz alkalommal, különböző stúdiók különböző filmjeiben. 

Ezzel el is érkeztünk az 1999-es évig, amikor elsőként került rajzfilm formájában a vászonra a dzsungel fiának története a Walt Disney Company 37. egész estés, Tarzan című mozijaként. Júniusban debütált, de annyira sikeres volt, hogy még 2000-ben is javában vetítették, és ezzel bevétele meghaladta a két előző produkció, a Mulan és a Herkules összbevételét, valamint megelőzte a korábbi listavezető Pocahontast is. A film az ún. Disney-reneszánsz végét jelentette, azt az 1989 és 99 közti időszakot, amikor a stúdió ismét a figyelem középpontjába került azzal, hogy visszatért egész estés rajzfilmjeinek gyártásához. Azt hiszem, ez volt a legelső film, amit moziban láttam, még a nagymamám vitt el, és emlékszem, hogy rettenetesen féltem a Tarzan és Sabor közti ádáz tusát nézve.
A Tarzan rajzfilm is alapvetően a Burroughs-féle regényekből táplálkozik, de sok eltérés is van az irodalom és a forgatókönyv között. A könyvben Tarzan szülei egy hajólázadás következtében jutnak a szigetre, ahol Tarzan felnő, és Kerchak öli meg őket - nem pedig Sabor, a leopárd, mint a rajzfilmben (aki eredetileg oroszlán, és sokkal kevésbé lényeges szereplő, mint ahogy a film bemutatja). Kala, Tarzan gorilla nevelőanyja is meghal a könyvben egy vadász keze által, és nem Jane Porter marad főhősünkkel a szigeten a kalandok végeztével, hanem Tarzan megy el szerelmével Angliába. De a románc nem tart sokáig, mert ott megismerkedik Claytonnal, aki nem vadász, hanem nemes, és elveszi Jane-t feleségül - emiatt a dzsungel fia visszatér a vadonba. Láthatjuk, hogy a Disney kicsit gyerekbarátabbá tette az eredetit sztorit, és Tarzan megkapta a happy endet.

Ez volt az első olyan mese, melyben nem a szereplők énekelték el a betétdalokat, hanem egy "külső" énekes, nevezetesen Phil Collins. Annyira sikeresek lettek ezek a számok, hogy néhányukat Collins a saját koncertjein önálló dalként is elő szokta adni, és videóklipeket is forgatott hozzájuk. Ha ez még nem lenne elég, a rajzfilm német, francia, spanyol és olasz verzióiban is ő énekelte fel a dalokat, találtam is erről egy hangulatos videót:

A magyar változatban viszont Kovács Ákost hallhattuk, és én egytől egyig minden dalt imádtam gyerekként. (Más kérdés, hogy a Gyermekember című dal szövegében én következetesen "gyermekemmel"-t értettem. )Így amikor utólag megtudtam, hogy őt hallom, egy kicsit félretettem az énekessel kapcsolatos ellenérzéseimet, mert nem tagadhatom, milyen jó munkát végzett a fordítással és az előadással.

Az 1999. júniusi premiert követően hozzánk négy hónappal később érkezett meg a mozikba. A magyar szöveget az utánozhatatlan Csörögi István írta, ami nem meglepő, hiszen már előtte is sok Disney-rajzfilm fordításáért volt felelős, valamint ő volt a szinkronrendező is. Neki köszönhetjük ezt a páratlan szereposztást, ami nélkül valószínűleg sokkal kevésbé szerettük volna a Tarzant. Csörögi még a mellékszereplőknek is olyan színészeket választott, akiknek a hangja később is meghatározó maradt a szakmában - ilyen például az akkor még a huszas éveik elején járó Markovics Tamás és Minárovits Péter a két gorillasrác szerepében. 

Tarzan (Tony Goldwyn, Alex D. Linz) - Reisenbüchler Sándor, Kováts Dániel (fiatalon)

Reisenbüchler Sándor egyike azoknak a  túl fiatalon elhunyt színészeinknek, akik nem csak a színpadról, hanem a szinkronstúdiókból is nagyon hiányoznak. Ő volt ugyanis Will Smith hangja a Bad Boys első, és a Men in Black első és második részében, A függetlenség napjában, a Wild Wild Westben, és persze a Kaliforniába jöttem főszereplőjeként. Tarzanként nem az övé volt a legbeszédesebb szerep, de így is sikerült megszerettetnie velünk a majomembert. Azokban a jelenetekben pedig, amikor a címszereplőt kiskamaszként láthatjuk, Kováts Dániel szinkronizálta. Ő sajnos már egy ideje felhagyott ezzel, és a vállalkozói pályát választotta, de gyerekkorunk sok meséjében és filmjében hallhattuk őt fiatal hangként.

Jane Porter (Minnie Driver) - Kiss Eszter

Az örökké csacsogó Jane-hez kiváló választás volt Kiss Eszter, akit hallva legtöbbünknek a szintén beszédes, néha kelekótya Drew Barrymore jut eszünkbe. Szinkronizálta azonban már Tilda Swintont és ő volt a Mulan címszereplőjének hangja is. Hallgassátok, mennyire lubickolt a szerepben:

Kala (Glenn Close) - Menszátor Magdolna

A gorillát, aki befogadja és felneveli az árván maradt csecsemőt, szembeszállva emiatt akár összes társával, Glenn Close szólaltatta meg az eredetiben. Furcsa elképzelni, hogy ugyanaz a színésznő énekel szívmelengetően fogadott fiának, mint akinek ördögi nevetésétől felállt a szőr az ember hátán a 101 kiskutya filmváltozatában. De ő az, és működött is a dolog, csakúgy, mint a magyar változatban. Hiszen Menszátor Magdolna - Sigourney Weaver, Faye Dunaway, Candice Bergen, Blythe Danner és még sok kolléganőjük magyar "párja" - hangja alapvetően olyan megnyugtató és kedves, mint egy édesanyáé.

Kerchak (Lance Henriksen) - Vass Gábor

Hogy Nick Fury hangja ugyanaz, mint Kerchaké, azt e cikk írásáig nem raktam össze a fejemben, de most belegondolva nagyon menő. Nem csak azért volt jó választás Vass az alfahím gorilla megszólaltatására, mert a hangja hasonlít az eredeti színész, Lance Henriksenére, hanem mert már attól megfagyott a levegő, ahogy teljes nyugalommal ejtette ki a szavakat: "Kála, nézz csak rá, nem a mi fajtánk." Sokáig nem tudtam eldönteni, hogy tőle, vagy Claytontól féljek jobban, pedig utóbbi volt a főgonosz.

Clayton (Brian Blessed) - Papp János

Nos igen, ő volt a vadász, akit nem a gorillák iránti kíváncsiság, hanem a pénz vezérelt a nyugat-afrikai dzsungelbe - és akinek a karakterét valami rettentő nehéz volt legyőzni a Tarzan PC-játék legvégén. Emlékszik még a játékra rajtam kívül más is? Lényeg a lényeg, hogy a szintek között voltak bevágva odaillő, eredeti nyelvű jelenetek a rajzfilmből, így már igen korán alkalmam volt összehasonlítani az angol és a magyar nyelvű változatot. Abból is láthatjuk, mennyire telitalálat volt a magyar szereposztás, hogy nem változott meg a szereplők személyisége, és a jelenet hatása sem - csak a nyelv.

Porter professzor (Nigel Hawthorne) - Dobránszky Zoltán

A Maffia! Vincenzo Cortinojának magyar hangja, aki volt már Ki-Adi-Mundi a Star Wars előzménytrilógiájában, és Csodaturmix is az Asterix és Obelixben - hogy csak pár szerepet említsünk.
Archimedes Q. Porter ugyanolyan szószátyár és tudásra éhes, mint lánya, és nem nézi rossz szemmel azt sem, hogy Jane gyengéd érzelmeket táplál egy vadember irányában. Valószínűleg jóhiszeműsége miatt nem jön rá arra sem, hogy Clayton gorillavadászat miatt jött velük a dzsungelbe. Dobránszky jóságos hangja pontosan hozza ezt a figurát, és ez a hang lassan tizenöt éve hiányzik a szinkronszakmából. 

Tantor (Wayne Knight, Taylor Dempsey) - Kerekes József, Baradlay Viktor (fiatalon)

Kerekes József hangja volt az egyik első, akiét elkezdtem különböző filmekben felismerni, akkor persze még név nélkül. Így esett, hogy amikor 2001-ben megjelent a Shrek, azon melegében össze is kapcsoltam Szamár és Tantor karakterét, hiszen mindkettejüket Kerekes szinkronizálta. Szóval ő volt Tantor, a hipochonder és idegességre hajlamos elefánt, aki Tarzan egyik legjobb cimborája. 

Terk (Rosie O'Donnell) - Kocsis Mariann, Csere Ágnes (fiatalon)

Őszintén megmondom, sokáig nem tudtam eldönteni, hogy Tarzan legjobb barátja fiú-e vagy lány. Persze, amikor már színre lépett a felnőtt Terk, a hangját hallva könnyebb dolgom volt, hiszen Kocsis Mariannét, ha máshonnan talán nem, az egyik kedvenc karácsonyi(nak mondott) filmemnek hála (Az utolsó vakáció) biztosan felismertem. A cikk írása közben utánaolvastam, hogy ki volt az eredetiben Terk megszólaltatója, és úgy gondolom, Rosie O'Donnell tökéletes választás volt.

Hangmérnök: Márkus Tamás
Rendezőasszisztens és vágó: Kajdácsi Brigitta
Gyártásvezető: Fehér József
Művészeti instruktor: Haber Andrea
Szinkronstúdió: Mafilm Audio Kft.
További hangok: F. Nagy Erika, Fabó Györgyi, Halász Aranka, Holl János, Illés Mari, Némedi Mari, Rékai Nándor, Rudas István, Szokol Péter, Tardy Balázs, Varga Tamás, Vizy György, Zágoni Zsolt.

Fotók: Femina, jegy.hu, Sztárporté, Szinkronalapszervezet.hu, Port.hu, Hirling Bálint - Origo, Active Studio, Ruttkai Éva Színház

Nem is volt olyan régen, hogy 2015-ben megőrült az Internet népe, és várták azt a bizonyos októberi dátumot, hogy kiderüljön végre, megérkezik-e Marty, és mi minden várja abból, ami a film második részében látható volt. Most pedig ez az alkotás is 30 éves lett.

Azt hittem, nehéz lesz érdekességeket találni a filmről, hiszen második rész, de félelmem alaptalan volt, hiszen számtalan jó dolgot gyűjtöttek össze a rajongók szerte a világból.

Eredetileg nem terveztek folytatást a filmnek, sőt, a Martyt játszó Michael J. Fox is csak otthon szembesült a második rész tervével, amikor is meglátta a VHS kazetta végén a "folytatása következik” feliratot. Olyannyira nem volt tervben, hogy a nézők a moziban még nem láthatták a feliratot, de a sikert látva a kazettára már felkerült a szöveg. Robert Zemeckis, a film rendezője azt mondta, hogy ha eleve készülnek második részre, akkor az első rész végén Jennifer nem kötne ki Martyval és Dokival a kocsiban, mert a film nem az ő és Marty szerelméről szól. Ez az oka annak, hogy a második film elején Doki rögtön "kiüti” Jennifert. 

A film első jeleneteit nem is tervezték újravenni, de mivel az első részben Jennifert alakító Claudia Wells nem tudott részt venni a folytatásban, így Elisabeth Shue-val kellett újra eljátszani az első film végét, aki az új Jennifert alakította.

A széria második és harmadik részét rögtön egymás után vették fel, így a második részben tudatosan rejtettek el dolgokat, amik a harmadik részre utalnak. Így nevezték Biff légdeszkáját "Mad Dog”-nak, azaz Veszett Kutyának, akit a harmadik részben a Biffet játszó színész, Thomas F. Wilson megjelenített, sőt, Doki is olyan ingeket hord, amiknek mintája a második részre utal, így van vonatos, és cowboyos inge is.

A trilógia első részében a Marty apját játszó Crispin Glover felháborodott, amiért a második részre fele annyi fizetést ajánlottak neki, mint a Marty anyját játszó Lea Thompsonnak, így nem is ő játszotta a második részben az apát, de mivel amúgy is fejjel lefelé volt végig az idősebb McFly és el is volt maszkírozva, senkinek nem tűnt fel. Az alternatív jövőben is kellett megoldás George távollétére, ezért az volt a döntés, hogy ne is éljen.

A Vissza a jövőbe 2 volt az első olyan film, ahol olyan technikával dolgoztak, mely elősegítette, hogy ugyanaz a színész kétszer legyen látható a képernyőn.

Az újság, amit Marty 2015-ben tart a kezében, október 22-i dátumot mutat, ami a Dokit játszó Christopher Lloyd születésnapja.

Mivel Robert Zemeckis és Bob Gale úgy ítélte meg, hogy Martynak semmi jellegzetes vonása nem volt az első film során, beleírták a filmbe, hogy Marty mindig húzza fel magát azon, ha valaki nyuszinak nevezi (ami az amerikaiaknál „chicken”, azaz csirke).

Michael J. Fox – Marty McFly – Rudolf Péter

Rudolf Péter igazi, és örök kölyökhang, így tökéletes választás volt Martynak, legyen szó akár az 1990-es, vagy a 2002-es szinkronról – habár Rudolf Péter egy interjúban elismerte, a filmek első szinkronja szerinte jobban sikerült, mint a második. Michael J. Foxnak egyébként nem találták meg a rendezők a kizárólagos hangot, hiszen bár Rudolf Péter szinkronizálta legtöbbször, számos alkalommal hallhattuk Lippai László és Gyabronka József hangján is megszólalni az amerikai színészt.

Christopher Lloyd – Emmett Brown (Doki) – Rajhona Ádám

"Magasságos egek!” Christopher Lloydhoz bátran kijelenthetjük, hogy hozzánőtt Rajhona Ádám hangja, hiszen kevés kivétellel őt hallhatjuk a legtöbb munkájában, így nem csak a Vissza a jövőbe trilógiában, hanem a Kedvenc marslakóm és a Tökéletes nap című filmekben is. Rajhona Ádám fantasztikusan adta vissza a folyton fluxuskondenzátor és a "katasztrofális következmények” miatt aggódó Dokit, jellegzetes példáját adva annak, hogy a magyar hangsáv semmivel sem rosszabb, mint az eredeti.

Biff Tannen – Thomas F. Wilson – Hankó Attila

Hankó Attila hangja egy csoda volt, hatalmas veszteség a szinkronnak a színész 2000-es halála. Nehezen találtam meg jellegzetes hangját Biffben, de ez is csak Hankó nagyságát mutatja, hisz komoly játékot igényelt a szerep. Érdekesség, hogy csak a trilógia második részében adott hangot Biffnek, ugyanis az első és a harmadik rész első szinkronjában Sipos Andrást hallhattuk Biffként.

Ahogy említettem, a filmnek két szinkronja volt, egy 1990-ben, majd 2002-ben. A második szinkronban nem variáltak Biff hangjával, hisz mindannyiszor Boros Zoltán adott szájába magyar szavakat. A Turay Ida Színház művésze mesélt nekem a magyar hangsáv munkálatairól.

SzinkronJunkie: Látta a Vissza a jövőbe filmeket az első szinkronnal?

Boros Zoltán: Nem láttam, és pontosan az első szinkron készítői sem emlékeztek rá, hogy ki volt eredetileg Biff hangja. Kimentem a stúdióba, és mondogatta a rendező, hogy ,,emlékszel, anno te voltál ez a figura”. Mondtam, hogy soha életemben nem láttam a filmet, vagy a figurát, de annyira erősködtek, hogy kénytelen voltam elhinni, hogy szinkronizáltam már Biffet, és úgy álltam neki a munkának, hogy csináltam már, csak agylágyulást kaptam és ezért nem emlékszem rá. Összehasonlítanom sem kellett az első és második szinkront, mert senki sem törekedett arra, hogy hasonlítson az első verzióhoz.

SzJ: Hogyan emlékszik vissza a szinkronra? Hogyan közelített Biff karakteréhez?

BZ: A trilógia második részét kifejezetten szerettem, mert azokat a karaktereket jó igazán szinkronizálni, amelyek változatosak. Amikor Biff fiatal volt, majd a saját nagyapja, kellemes kihívás volt számomra, mert játszhattam a hangommal. Nagyon jó kollégákkal dolgoztam együtt, de számomra ugyanolyan munka volt, mint bármelyik másik. Ennek ellenére, ha kérik, hogy beszéljek Biff hangján általában megteszem.

SzJ: Azóta megnézte a Vissza a jövőbe filmeket?

BZ: Nem néztem meg. Részleteket láttam belőle, de direkt nem ültem le elé, hiszen a pék sem nézegeti a császárzsömléjét.

SzJ: A második szinkront mindhárom filmhez 2002-ben vették fel. Ez egymás után történt?

BZ: 2002-re már kellően felgyorsult a világ, így egymás után vettük fel a filmeket. Mivel addigra már a digitális technika is elterjedt, viszonylag gyorsan ment a szinkron, emlékeim szerint egy hét leforgása alatt felvettük mindhárom film magyar sávját.

SzJ: Melyik szinkronjára emlékszik a legszívesebben?

BZ: Az utolsó filmem, amiről szívesen beszélek, az a Ray Charles életéről szóló Ray című fim 2004-ből. Igazán ez volt az utolsó, amire büszke vagyok a szinkronmunkáim közül. Amikor felkértek, hogy szinkronizáljam Jamie Foxxot ebben a filmben, annyira nem bíztam abban, hogy meg tudom csinálni, hogy kértem magamnak egy castingot, hogy meggyőződhessek róla, alkalmas vagyok-e a szerep megformálására. Nehezített körülmények között vettük fel, végig majdnem ki volt takarva a film. Ez az egyik legkedvesebb, és egyben utolsó szinkronjaim egyike, mert az utóbbi időben nem nagyon hívtak.

További főbb szereplők magyar hangjai voltak:

Götz Anna, Felföldi László/Fesztbaum Béla, Földesi Judit/Kiss Virág