Legelőször a kétezres évek közepe-vége felé találkoztam először a Jóbarátokkal, az egyik kereskedelmi tévé adta, és emlékszem, mennyire vártam, hogy az epizódvégi Warner Bros logó megjelenése után ugyan lesz-e még egy rész, vagy egy film fog következni? (Igen, megnézhettem volna a műsorújságot, vagy a Teletextet, de hol akkor az izgalom?) Mindig el-elkaptam részleteket belőle, így jó darabig nem állt össze a történet a fejemben, de azt tudtam, hogy nagyon tetszik. Aztán amikor alkalmam nyílt rá, megnéztem elejétől a végéig mind a tíz évadot - aztán újra, és újra, később már “csak” a kedvenc részeimet, majd kibeszéltük a barátaimmal, hogy ki szerint illett össze Rachel és Ross, tényleg szüneten voltak-e vagy sem (egyértelműen igen..) és ki örült annak, amikor Rach Joey-val járt egy ideig (én!), és hogy melyik karakterre hasonlítunk a leginkább a sorozatból. 

Bár ma ünnepli 25. születésnapját, nem nagyon fogott rajta az idő, hiszen olyan örökzöldről van szó, ami addig nem látott sikert hozott a sitcomok világába, és amelyet azóta is folyamatosan adnak a tévék nálunk, hol egyik, hol másik csatornán.

Pedig eleinte nem tudta senki, hogy ekkora siker lesz a Jóbarátokból, mert indulásakor volt már egy sitcom az NBC-n, a Seinfeld, és sokan ahhoz hasonlították. Az első részek sok kritikus szerint unalmasak voltak, de az évad hátralévő részeit már jobban fogadták, a második évadtól pedig beindult a szekér. A főszereplőkből sztárok lettek (van, aki ezt azóta jól meglovagolta, és van, aki kevésbé), a nyolcadik évadra pedig a Jóbarátok lett az év legnézettebb tévéműsora. Senkinek sem kell bemutatni a hat huszonéves (majd harmincas) barát történetét, akik New Yorkban élik mindennapjaikat kapcsolatok, csalódások munkahelyek és mindenféle történések között evickélve.
A főszereplők mellett számos, már akkor is híres vendégszínész jelent meg a sorozatban az évadok során, erről találtunk is egy szubjektív top 20-as videót. Bruce Willis például egy fogadás miatt vállalt szerepet a sorozatban, amit Matthew Perryvel szemben vesztett el, akivel a Bérgyilkos a szomszédomban dolgoztak együtt. Az én kedvenc cameo-m azonban a Robin Williams - Billy Crystal páros volt.

A show emberek millióit nevettette meg epizódról epizódra, elsőként persze azokat, akik ott voltak a stúdióban, hiszen a cliffhangerek kivételével mindegyiket közönség előtt vették fel, szó sem volt alánevetésről.
Annyira sok "fun fact" írás született már a sorozatról az elmúlt tíz-húsz évben, hogy nem szeretnék senkit ezzel untatni, nézzük meg inkább a magyar változatot.

Baráti hangok

Az egyik legjobban sikerült sorozatszinkronról beszélhetünk a Jóbarátok esetében (a hibák ellenére is, ezekről majd később), a hat főszereplőt megszólaltató magyar színészek hangja ennek köszönhetően vált ismertté. Hangjuk mellett a neveiket is megjegyeztük, hiszen a főcímdal alatt felolvasásra kerültek, közvetlenül külföldi párjaik után. Így Mics Ildikó tolmácsolásában ragadtak meg a fejekben a párosítások - olvassátok fel magatokban, hogy “Phoebe - Lisa Kudrow - Nyírő Bea” - na ugye?
Mindegyikük szinkronos pályafutásában ez volt a leghosszabb ideig tartó munka, hiszen tíz éven keresztül dolgoztak a sorozaton, évadról-évadra magyarítva nekünk a részeket. Galambos Péter (balra), aki a David Schwimmer alakította Ross Gellert szinkronizálta, egy interjúban elmondta, hogy hiába lett vége majd’ 15 éve a Jóbarátoknak, a mai napig “ha bemész valahová, és rájönnek, hogy te vagy a hangja ennek a szereplőnek, akkor rögtön jön a > Nem lehetne, hogy mondjál valamit azon a hangon?<”.
Ha már arcot is tud kapcsolni az ember a hanghoz, és ez az arc nem a külföldi, hanem a magyar szinkronizáló színészé, akkor kicsit "nehezebb" lesz tovább/újra megnézni a sorozatot. Legalábbis én így jártam, amikor Galambos Instagram oldalt indított, és feltöltött oda szinkronstúdióban készült videókat, majd pedig ezt:

View this post on Instagram

����� A kedvenc forever!!! Ross Geller is my real personality����� . . . #friends #dubbing #hungariandubbing #hungarianvoice #magyarhang #magyarhangok #szinkron #voiceactor #narrator #djglmb #jóbarátok #hungarianversion

A post shared by Galambos Péter (@petergalambosofficial) on Jun 22, 2019 at 11:57am PDT

Fent már említettem, hogy nem volt egyértelmű az elejétől kezdve, hogy mennyire fogják szeretni a nézők a Jóbarátokat, ahogy Holl Nándor (balra), Joey Tribbiani magyar hangja fogalmazott, “csak a 3. évad után kezdett kiderülni, hogy ez valami más, mint a szokásos, bár mi már az elsőtől kezdve nagyon szerettük.”
A Chandler Binget (és még például Hugh Jackmant is)  megszólaltató Sinkovits - Vitay András (jobbra) abban látta a sitcom sikerét: “hogy ők nem akartak semmi különöset, csak jól érezni magukat, nem művészkedni akartak, hanem színjátszani és valós helyzeteket teremteni.” Egy Mokka-beszélgetés alkalmával ő is megemlítette, hogy fel szokták ismerni a hangját az utcán, csak úgy, mint kollégáiét.
Ilyen esetről számolt be Kiss Erika alias Monica Geller. “A kisfiam beteg volt, felhívtak, hogy 40 foknál is magasabb a láza, én épp szinkron közben voltam. Otthagytam csapot papot, rohanni kellett haza, átmentem hat piros lámpán, záróvonalon, mindenen ami jött, és amikor már a Flórián térnél voltam, bevillant mögöttem a rendőrautó. Megálltam, azt mondta a rendőr: Nem bírtam magát utolérni. Én addigra már zokogtam. Néz rám, megkérdezte hova megyek, válaszoltam, hogy haza. Na akkor jöjjön utánam, erre mondtam, hogy a háznál odaadom a jogosítványomat, mindent, de nekem haza kell érnem. Odaértünk, megáll előttem és azt mondja: művésznő, én imádom a hangját, de ilyet ne csináljon többet, mert meg fog halni.“
A manapság a szinkronstúdiókban folyó munkához képest merőben máshogy vették fel akkor a jeleneteket, hiszen az első három évben egyszerre mind a hatan jelen voltak. “Sőt, volt úgy, hogy a mellékszereplők is beálltak még. Mindig mondom, hogy jó, ha a színészek együtt vannak és egymásnak tudnak válaszolni, érzik egymás kisugárzását. Hiszen a mondat nem csak az elhangzott hangzókból áll, hanem az azokat megteremtő színész kisugárzásából is.” - mondta Holl. A közös felvételeknek azonban a varázsuk mellett megvan a maguk “átka” is, erről Nyírő Bea (jobbra lent) és Kökényessy Ági (balra) is szót ejtettek az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér „Magyar hangja..." - Szinkrontitkok sorozatának Jóbarátok című estjén. “Akkor még volt próba, és aztán volt még egy, mert az elsőn vinnyogva röhögtünk.” - mondta Nyírő, amire Kökényessy kontrája az volt: “Az hagyján, néha a felvételen is.”
Bevallásuk szerint az alapjáraton vicces sorozat akkor még poénosabbnak tűnt számukra, és kellemes emlékként gondolnak vissza az együtt töltött munkaórákra.
A szinkronrendező (az idei SziDoSz életműdíjas) Mohácsi Emil volt, aki Kökényessy Ági szerint “nagyon igényes volt, megkövetelte, hogy a karakterek olyanok legyenek, mint amilyennek ő elképzelte. Emlékszem, hogy az elején ezért nagyon szenvedtünk.” Utóbbinak egyébként ez volt a második “találkozása” az általa szinkronizált Jennifer Anistonnal, hogy aztán el se engedjék egymás kezét, hiszen a mai napig őt hallhatjuk Aniston filmjeiben a magyar mozikban és tévéképernyőkön. Ők ketten ha nem is teljesen, de legalább magasságra és alkatra hasonlítanak, nem úgy, mint Nyírő Bea és Phoebe (Lisa Kudrow). “Várják a magas szőkét és megjelenik az alacsony barna” Teljesen ellentéte volt a karakteremnek. Meg is voltam sértődve, hogy miért mindig szőkéket szinkronizálok, amikor barna vagyok. Mondták, hogy hallgassam már vissza a hangom.” Egyébként az első pár részben Phoebe-nek magasabb, nyafogósabb hangot adott Bea, de aztán szólt a rendezőnek, hogy nem lesz jó, “ledobja a karakter”, nem illik hozzá, így végül megmaradt a saját, affektálás nélküli hangja.

Baráti bakik

A Jóbarátok azon kevés sorozatok egyike, amit magyarul és eredeti nyelven is ugyanúgy élvezek, még akkor is, ha nem kevés fordítási hiba, vagy a kulturális különbségekből adódó eltérő magyar szöveg van benne. Előzőekhez sorolhatjuk például, amikor Joey köszönetet mond az őszi időért, mert a szél felfújja a lányok szoknyáját, majd pedig hálát mond a nyelvéért is. Itt nem egy mocskos poént hallunk tőle, hanem a thong-tanga és a tongue-nyelv félrefordítását. Hasonló baki, amikor Chandler Joey-nak dobja a labdát, hogy kosarazzanak, de utóbbi épp haragszik rá, így nem kapja el. A labda lever egy lámpát, mire Chandler: "az az én ágyam". Nos, semmiféle ágyról nem volt szó, sokkal inkább a "my bad" félrefordításáról. A Leiterjakab számos ilyet gyűjtött össze, itt lehet szemezgetni belőle.
Az olyan különbségeket viszont, melyek a lefordíthatatlan angol szójátékokból adódnak, meg kell, hogy védjem. Nagyon sok sorozatban, így itt is vannak az amerikai közéletre, kultúrára utaló mondatok, vagy épp közmondások, amelyeket ha szó szerint lefordítanánk magyarra, ugyan nyelvtanilag értelmesek lennének, de a magyar közönség számára semmitmondóvá válnának. Illetve ne felejtsük el a dalszövegeket sem, ilyen volt pl. amikor Ross bemutatta szintetizátortudását, és Phoebe unszolta a "Play that funky music white boy" mondattal, ami magyarra "Húzd el a nótát, nagy fehér Isten!"-ként került át. Ne mondja nekem senki, hogy ezt szó szerint kellett volna átültetnie Tabányi Carmen dramaturgnak.

Zárásként találtam egy nagyon aranyos videót 1996-ból, ahol a színészek mellett a rendezőt, és a hangmérnök Policza Imrét is láthatjuk és hallhatjuk beszélni a sorozat szinkronizálásáról. Nyírő Bea egy másik interjúban mondta, hogy mind majdnem egyidősek az amerikai színészekkel, és itt valóban látszik is, milyen fiatalon kezdték a munkát.

Várom a pozitív és negatív véleményeiteket a sorozat szinkronjával kapcsolatban, hiszen nem mindenki fog egyetérteni velem abban, hogy jól eltalált hangokról és a sorozatélményt csak kismértékben csökkentő félrefordításokról van szó.

(Fotók: III. Szinkronikum Díjátadó Gála - szinkronalapszervezet.hu; Jegy.hu, Zaol.hu, Talent Studio)

Pontosan emlékszem azokra a hétköznapi estékre, mikor felcsendült a TV-ből az ikonikus Vészhelyzet főcím a zöld villódzások és az ER felirat kíséretében, majd a színészekhez tartozó magyar hangokat lehetett hallani. Kívülről fújtam a szinkronszínészek nevét, de még a sorrendjét is, ha pedig olykor bővült a gárda, rögtön meg is jegyeztem az illetőt. A mai napig fel tudom idézni fejből a neveket, noha idén már 25 éves a sorozat.

Egyébként egészen hosszú életet élt meg a maga 15 évadával. 1994-től 2009-ig sugározták Amerikában, itthon pedig körülbelül kétévnyi csúszással követhettük nyomon a már szinkronizált cselekményt. A produkció számos elismerést zsebelt be az évek során, több Emmy-díjat, illetve Golden Globe-díjat nyert, s még több jelölést kapott.

Talán állíthatom, hogy nem lepi meg a sok elismerés azokat, akik követték a sorozatot. Ha már csak a látványvilágra gondolok, felrémlenek bennem azok a több perces vágatlan jelenetek, mikor a kamera az egyik helyiségből a másikba vezeti a nézőt, s a különböző történések úgy fonódnak össze, mintha mi is ott lennénk a műtőben vagy a váróban. Egészen érdekes, sajátos hangulatot teremtettek ezzel a sorozatnak. Sajnos ezek a hosszú snittek a későbbi évadok során kikoptak, és a világítás, szín s ritmus sem maradt a régi. Éppen ezért számomra a Vészhelyzet évadainak első fele nyújtott inkább vizuális élményt.

No de át is térnék arra, ami a 15 évad során változatlanul magas minőséget képviselt: a magyar szinkron. 

Több, mára igen ismert színész szinkronos pályafutása kezdődött a sorozattal. Közülük Alföldi Róberttel és Barabás Kiss Zoltánnal volt szerencsém interjút készíteni. Olvassátok szeretettel!

Szinkronjunkie: Mi az első gondolat, ami eszébe jut a Vészhelyzetről? Miért?

Alföldi Róbert: Nagyon fontos munkája volt az életemnek, igazán a karrierem alapköve. Ebben ismert meg az ország, és azonosította be, hogy van egy olyan színész, hogy Alföldi.

SzJ.: Hogyan csöppent a sorozat szinkronstábjába?

A.R.: Tomesevics  Zorka - aki igazán megtanított szinkronizálni a bizalmával és kitartásával - kezdte el a szinkront rendezni, és ő hívott.

SzJ.: Van-e kedvenc vagy meghatározó élménye a sorozat szinkronjával kapcsolatban? Mi az?

A.R.: Valahogy az egész nagyon jó emlék. Különben sem emlékszem egy adott pillanatra egy – egy nagyon jó munkából. Valahogy különös és friss volt a sorozat, mindenkit elkapott, mindenki nézte, és ettől az egész egy ügy lett.

SzJ.: Volt-e olyan feladat, ami nehézséget okozott? Miért?

A.R.: Nagyon sok ilyen feladatom volt. Az orvosi latin kibeszélhetetlen. Nem is értem. Mindig mondtam is, hogy minden orvos ennyire jóbeszédű ember? Persze, úgy sokkal könnyebb, ha az ember érti is, amit mond. Itt természetesen az orvosi latinra és a gyógyszerek, betegségek, orvosi beavatkozások nevére gondolok.

SzJ.: Mit gondol John Carter karakteréről? Milyennek látta őt? 

A.R.: Nagyon sokban hasonlított rám. Akkor kezdtem én is a pályámat, hittel lelkesedéssel, és persze egy csomó hibával, lelki megrázkódtatással. De Carter doki is hihetetlen szerelmese és elkötelezettje volt saját szakmájának. Talán az egyik legemberibb karakter a sorozatban.

SzJ.: Miről beszélgetne, mit kérdezne Carter doktortól vagy Noah Wyle-tól?

A.R.: Mivel aztán Noah Wyle is színházban dolgozott, sőt volt is egy kis saját színháza is, ha jól tudom, ahol Csehovokat és más klasszikusokat mutatott be, így azt hiszem, erről beszélgetnék vele.

Szinkronjunkie: Mi az első gondolat, ami eszébe jut a Vészhelyzetről? Miért?

Barabás Kiss Zoltán: A Vészhelyzet volt az első nagyobb szinkronszerepem, tehát számomra úttörő dolog. Nagyon sokan nézték, így általa váltam ismertebbé.

SzJ.: Hogyan csöppent a sorozat szinkronstábjába?

B.K.Z.: Tomasevics Zorka szinkronrendező választotta a szereplőket, így engem is. Dolgoztam már nála több kisebb szerepben a Vészhelyzet előtt, és úgy gondolta, hogy ez a karakter nekem jó lenne. Benton doktor karaktere indított el abban is, hogy a sorozat után nagyon sok sötét bőrű karaktert szinkronizáltam, és azóta is sok - többek között – afroamerikai figurát szólaltatok meg. Ez valahogy rám ragadt, de nem bántam meg.

SzJ.: Van-e kedvenc vagy meghatározó élménye a sorozat szinkronjával kapcsolatban? Mi az?

B.K.Z.: Rengeteg ilyen van. A sok nevetést emelném ki a felvételek közben, mert voltak érdekes, vicces képek és jelenetek.

SzJ.: Volt-e olyan feladat, ami nehézséget okozott? Miért?

B.K.Z.: Nem bírom a vért vagy, ha turkálnak az emberben, szóval az ilyen részeket nehezen csináltam, illetve volt olyan is, hogy csak egyszer néztem meg, és úgy szinkronizáltam. Ami a legnehezebb volt az az orvosi szaknyelv. Még egy orvos is átnézte a szöveget, hogy minden stimmeljen és ne mondjunk butaságot, továbbá Zorkánál is volt egy szakkönyv. Van sok olyan orvosi dolog, amit a sorozatból tanultam: például onnan tudom, hogy egy defibrillátor miként működik vagy hogyan kell lélegeztetni.

SzJ.: Mit gondol Peter Benton karakteréről? Milyennek látta őt?

B.K.Z.: Érdekes karakter volt, egy kicsit különc volt a többiek között. Kemény volt a munkában és a magánéletben is. Folyamatos konfliktusai voltak a munkatársaival, mert nagyon egyenes és jó orvos akart lenni. Mindenkinek meg akart felelni a munkájában és a magánéletében is, de ez sokszor mégsem sikerült. Ezen a kettősségen küzdött ő végig.

SzJ.: Miről beszélgetne, mit kérdezne Benton Doktortól vagy Eriq La Salle-tól?

B.K.Z.: Inkább Eriq La Salle-tól kérdezném meg, hogy a sorozat után miért tűnt el, mivel nagyon kevés filmet forgatott, miközben a többiek sokat. Tehát szakmai kérdéseim lennének hozzá. Miért történt így? Ő nem akart-e már játszani vagy nem hívták?

A Vészhelyzet főcíméhez visszatérve, még jó pár kiváló szinkronhangot hallhatunk a sorozatban, akikkel bár interjú most nem készült, mégis érdemes lehet róluk megemlékezni néhány sorral.

Elsőként, a máig közkedvelt Józsa Imrét említem meg, aki sajnos már nem lehet közöttünk. Mark Greene önmagában is nagyszerű karakterét - amiért egyébként Anthony Edwards Golden Globe-díjban részesült, mint legjobb színész játékfilmsorozatban - tette felejthetetlenné. 

Szabó Sipos Barnabás, a Vészhelyzet Doug Ross-sza, szerencsénkre néhány év visszavonulás után ismét szinkronizál, s mára állandó hangja lett George Clooney-nak. Kis érdekesség, amit a szemfülesek tudhatnak, hogy a sorozat 15. évadában Ross doktort Csankó Zoltán szólaltatta meg. (Konkrét információ híján itt most tippelünk egyet: Szabó Sipos Barnabás néhány éven keresztül nem szinkronizált, sőt tulajdonképpen sztrájkolt. Ennek oka a máig is fennálló alacsony, szinkron-órabér volt. Később sikerült visszacsábítani a szakmába, azonban néhány film és sorozatepizód szereplőjének nélkülöznie kellett megszokott magyar hangját. Ebben az időszakban készülhetett a Vészhelyzet 15. évada is.)

Antal Olga talán legismertebb szinkronszerepe is a Vészhelyzethez kapcsolódik, melyben Susan Lewis doktornőt alakította, aki néhány évadot Phoenixben töltött Chicagó helyett, de később szerencsére viszontláthattuk a megyei kórházban.

Végül, de nem utolsósorban Kováts Adélt említem meg. Ő szólaltatta meg a sorozat főnővérét, Carol Hathaway-t, s 5 évadon keresztül izgulhattunk (én legalábbis mindenképpen), hogy miként alakul Doug és Carol kapcsolata. Azóta egyébként Julianna Marguiles-t többször is hallhattuk Adél hangján.

Kíváncsian várom a Ti emlékeiteket a sorozattal kapcsolatban. Ki volt a kedvenc magyar hangotok? 

Parádés estének lehettünk tanúi, ugyanis tegnap ismét megrendezték az Uránia Nemzeti Filmszínházban a szinkronos díjátadó gálát, a szinkronipar különböző szakmáinak kiemelt eseményét. Az idei a harmadik alkalom volt a Gála történetében, és a Szinkronünnep nevet viselte. Ez végül egyáltalán nem volt túlzó név, valóban ünnep volt ez a három óra, nem csak a díjazottaknak, hanem a többi szakmabelinek is, és bátran állítom, hogy nekünk is. A szinkron világából fakadóan családias, de a szervezésnek köszönhetően mégis monumentális esemény volt, ahol az ember lányai (vagyis Timi és én, akik nemcsak újságírókként, hanem szinkronrajongókként is jelen voltunk) szó szerint minden sarkon szinkronban jeleskedő színészekbe botlottak, így esve egyik ámulatból a másikba. Ahogy Rajkai Zoltán, a SziDoSz (Színházi Dolgozók Szakszervezete) Szinkron Alapszervezetének elnöke fogalmazott is az est folyamán, soha nem volt még arra példa, hogy egyszerre ennyien, több százan találkozzanak.

Hat órától egy szakmai beszélgetést hallgattunk meg, melyet az előbb említett színművész vezetett, és a színészi, szinkronizálási jogdíjakról okosított ki minket Kabdebó György (FilmJUS Egyesület), Bánhegyesi Béla jogtanácsos és Békési Gergő (Előadói Jogvédő Iroda).

A nyolc órától kezdődő műsort a Hangemberek című előadás egy részlete nyitotta meg, amelyben Kökényessy Ági, Lux Ádám, Viczián Ottó, Mihályi Győző és Szakács Tibor festették le a közönség számára iróniával telítve, hogy milyen lehetne egy „szinkronsztrájk”, mely a kevés fizetés és egyre romló körülmények miatt adódhat(na). Mi már láttuk ezt az előadást az Újszínházban idén tavasszal, de itt, a csupa szakmabeliekből álló közönség előtt teljesen máshogy ütöttek a poénok, hangzottak a párbeszédek. Ezután Galambos Péter, Bognár Tamás és Vass Gábor „körbekonferálták” egymást, hogy utána megérkezhessen a műsorvezető Jáksó László, akinek ezúton is üzenjük, hogy szuper volt, nagyon jó munkát végzett házigazdaként.

Az este folyamán összesen 22 díj került átadásra, és a sort a szakmai díjak nyitották. Minden szinkronban dolgozó kolléga egy-egy jelölést adhatott le kategóriánként pályatársaira, így alakultak ki a top 5-ös élmezőnyök (volt, ahol holtverseny miatt top 6), melyek végső győzteseire itt derült fény. A legjobb gyártásvezetőnek Kökényessy Ági és Lux Ádám adta oda a díjat, aki nem más volt, mint Gelencsér Adrienne (képünkön)., akivel tavaly volt szerencsénk beszélgetni. A legjobb vágó Peller Annától és Viczián Ottótól vette át kitüntetését, aki Simkóné Varga Erzsébet lett. Leia Organa és Han Solo vagyis Kovács Nóra és Csernák János párosa konferálta fel a legjobb hangmérnököt, akiből kettő is lett, mégpedig Bederna László és Gábor Dániel. Itt jegyezném meg, hogy külön pacsi a díjakat átadók párosításaiért, és az ő rövid kis monológjaikért, amik még több nevetést hoztak az amúgy is jó hangulatú estébe.

Megszakítva a kitüntetések sorát egy videóval emlékeztünk meg azokról a kollégákról, akik a tavalyi díjátadó óta hunytak el.

A Selmeczi Roland Talentum díjakat “kifejezetten a 40 év alatti színésznők és színészek szinkronban nyújtott kiemelkedő művészi munkájáért ítéli oda egy független kuratórium a hazai piacon tevékenykedő filmforgalmazók és televíziók jelölései alapján.” -  szólt a "Szinkron szakma" Facebook oldal megfogalmazása. Az elismerésre a Vertigo Media, a Fórum Hungary, az InterCom, az MTVA, az RTL Csoport, a TV2 Csoport valamint a DIGI válogatott és jelölt színművészeket a saját filmjeik, sorozataik szinkronján munkálkodók közül. A díjat odaítélő kuratórium tagjai pedig dr. Takács Melinda, a tavalyi év díjazottjai, Balsai Móni és Varga Gábor, illetve Nagy-Kálózy Eszter voltak. Közülük dr. Takács Melinda és Varga Gábor volt jelen, ők adták át az eismerést (dobpergés) Nemes Takách Katának és Szabó Máténak. Szívből gratulálunk!

Az eddig felsorolt kitüntetetteket a szakma választotta, a következő elismerésről viszont Ti, a nézők döntöttetek, hiszen idén sem maradt el a közönségdíjak kiosztása. Andresz Kati, Zsigmond Tamara és Dolmány Attila foglalta el a színpadot erre a pár percre, tőlük hallhattuk a kategóriákat és a jelölteket, akikre a www.kozonseg.magyarszinkron.hu oldalon szavazhattak mindazok, akik szerették volna kifejezni egy-egy általuk szeretett jelölt iránti támogatásukat. Legjobb színésznő, legjobb színész, legjobb film szinkron, és legjobb sorozat epizódszinkron kategóriákban osztottak tehát díjakat, melyeket Csifó Dorina, Nagy Ervin, a Bosszúállók – Végjáték és az Eufória (a fotón jobbra) szinkronstábja vihetett haza.

Majd egy zenés rész következett, Miller Dávid és Jenes Kitti alias Aladdin és Jázmin hercegnő énekelte el nekünk a rajzfilm 2019-es filmváltozatának betétdalát.

Rajkai Zoltán jött fel ezután a színpadra, aki elmondta, hogy több, mint négyszázan léptek már be a szakszervezetbe, ami nem kis dolog. Évek óta nem volt a mostani helyzetre példa, "hosszú idő után először figyelnek ránk és először figyelünk egymásra", mondta. "Úgy vagyunk jelen a magyarok életében, mint a levegő és a csapvíz, mégis sokak szemében a magyar szinkron szükséges rossz. Ti mégis itt vagytok ma." Megköszönte mindenkinek, aki segített megszervezni az estét - olyan sokan voltak, hogy képtelenség felsorolni - és mi itt emelnénk ki a fő koordinátor Szalkai-Lőrincz Ágnest, aki hihetetlen jó munkát végzett, és akitől mi tavaly értesültünk a szinkrondramaturg képzés elindulásáról.

Az életműdíjak következtek, melyeket Mihályi Győző, a SziDoSz elnöke konferált fel, és amelyeket a szinkron szakma hét területén osztottak ki. A vágók között Zöld Zsófia, a hangmérnökök közül Fék György, gyártásvezetői pályafutásáért Miklai Mária, szinkrondramaturgi munkájáért Schéry András, szinkronrendezőként pedig Mohácsi Emil kapta az életműdíjat. A színésznők között Menszátor Magdolna, a színészek között pedig Tordy Géza részesült az egész pályát elismerő díjban.

A tavalyitól eltérően idén a legjobb szinkronstúdióról is lehetett szavazniuk a szinkronizálásban tevékenykedőknek, ezzel folytatódott a szakmai díjazás. Ebben a kategóriában az SDI Media, a Direct Dub Studios és a Mafilm Audio Kft. szállt versenybe a díjért, és amelyet ez utóbbi nyert meg végül.

A dramaturgról azt mondta Jáksó, hogy olyan, mint a vécépapír, talán nem gondolunk rá, észre sem vesszük, de ha nincs, nagyon diszkomfort érzésünk támadhat. Mi inkább a másik hasonlatával élnénk, vagyis szerintünk a szinkrondramaturgok olyanok, mint a levesbe a só. De hogy megtapasztaljuk, milyen lenne dramaturgok nélkül a filmszinkron, egy rövid bejátszást nézhettünk meg a Trónok harcából, melyben a magyar mondatokat fordítóprogrammal írták.

Újra egy jól összeszokott páros, Leonard és Penny, vagyis Csőre Gábor és Mezei Kitty tűnt fel a színpadon, hogy átadják a dramaturgok közül az idei legjobbnak járó elismerést – Speier Dávid, gratulálunk!
A zenés betét előzőleg is jól sikerült, ezen a vonalon haladva egy újabb rajzfilm-dalt hallottunk, csak most Peller Annától az Oroszlánkirály főcímét.

Lassacskán a végére értünk a kiosztható plaketteknek, hátravolt még azonban a legjobb szinkronrendezőnek járó elismerés, ahol őszintén megmondom, fogalmam sincs, kit választottam volna, annyira erős mezőny volt. Végül Tabák Katát szólították a színpadra, akitől nagyon szép köszönőbeszédet hallottunk, megemlítve mindazokat, akiknek hálás azért, ahol ma rendezőként tart. Aki nem tudja, annak eláruljuk, hogy Kata a felelős többek között a Bosszúállók-filmek szinkronjáért :)

Pápai Erika és Kútvölgyi Erzsébet párosa kapta a szerencsés feladatot, hogy átnyújthassa a legjobb színésznek választott Csankó Zoltánnak a díjat, aki szerintünk a legnagyobb vastapsot kapta az este folyamán. 
A legjobb színésznőnek járó szakmai elismerést pedig Bertalan Ágnesnek ítélték, aki ugyancsak erős mezőnyből került ki győztesként.
Végül, de nem utolsósorban, a legjobb filmnek járó díjat (nem, nem jöttek el Hollywoodból a rendezői, ahogyan Jáksó szerette volna) az HBO producere, Závorszki Anna adta át a Csernobil sorozat szinkronján dolgozó stábtagoknak.

A lehengerlő este állófogadással ért véget, mi szaladtunk haza, hogy még idejében le tudjuk írni nektek az élményt, amivel gazdagodtunk.
Szeretettel gratulálunk minden jelöltnek és díjazottnak, természetesen a szervezőknek és lebonyolítóknak külön, amiért ilyen patinás eseményt raktak össze a szakma számára. Jövőre találkozunk!

(Most jutott eszembe, hogy Varga Tamás, vagyis Danny Trejo magyar hangja mellett ültem, megyek és valahol megkeresem leesett államat :)).

A remény rabjai című film idén ünnepli 25. születésnapját. A Stephen King tollából született kisregény Amerikában 1982-ben jelent meg, és Frank Darabont készített belőle filmet 1994-ben. Az elkészült film nem vonzott annyi nézőt a mozikba, amennyit vártak, hiszen mindössze 18 millió dollárt hozott be, ami még a készítési költségeket sem fedezte. A videokazettás megjelenés után viszont változott a helyzet, mivel a videotékák egyik legtöbbet kölcsönzött filmje lett.

A magyar gyökerekkel is büszkélkedő rendező mindössze nyolc hét alatt megírta a forgatókönyvet, ám a film címe később nyerte el végleges alakját. A kisregény eredetileg a "Rita Hayworth and Shawshank Redemption” címen jelent meg, ám ebből Darabont csak a Shawshank Redemption-t tartotta meg, hiszen a Rita Hayworth olyannyira megtévesztette Hollywoodot, hogy nők jelentkeztek a főszerepre, hogy eljátsszák Ritát.

Ez a film volt a mára már hangjával is nagy sikereket elért Morgan Freeman első olyan munkája, melyben mesélő (is) volt. A hangfelvételeket a forgatás előtt készítették, mindössze 40 perc alatt, ám építési munkálatok zaja hallatszott a felvételbe, így a forgatás után újra kellett venni Freeman hangját, ami ezúttal három hétbe telt.

King történetében a Morgan Freeman által megformált Red egy vöröshajú és középkorú férfi, így első körben Tom Hanks-t szánták a szerepre, ám a színész a Forrest Gump miatt nem tudta vállalni a filmet, ahogy utána Kevin Costner sem, mert ő éppen a Vízivilág című filmen dolgozott. Szóba került még a szerepre rajtuk kívül Harrison Ford, Clint Eastwood és Paul Newman is, ám a rendező a mély hangú Freemant hívta végül a szerepre.

A nyitójelenet egyik „közelijében”, amikor Andy a fegyvert fogja, az valójában a rendező, Darabont keze. Ugyanezek a végtagok tűnnek fel akkor is, amikor Andy a börtön falába karcolja a nevét, hiszen Darabont úgy gondolta, hogy egyedül ő tudja úgy megcsinálni a jelenetet, ahogy elképzelte.

Amikor Andy és Red először beszélgetnek a börtön udvarán, Red egy baseball labdát dobál. A jelenet felvétele 9 órán át tartott, eközben Morgan Freeman egy szó nélkül, végig dobálta a labdát. Másnap már a karját felkötve érkezett a forgatásra.

Red fiatalkori képein Morgan Freeman kisebbik fia, Alfonso Freeman látható. Egy évvel később Alfonso apja másik filmjében, a Hetedikben is feltűnt.

Az Andyt megformáló Tim Robbins a szökés jelenetében nem akart megmártózni a sáros csatornavízben, mivel egy kémikus szerint halálos kimenetele is lehetett volna a mártózásnak, így helyette egy csokoládéból, vízből és fűrészpor keverékéből készült sárban dagonyázott. Állítólag a csövek azóta is kakaó illatot árasztanak.

Tim Robbins a legjobb forgatókönyvként emlegeti A remény rabjaiét. Nagyon megfogta őt a történet, hiszen a reményről, az ember túlélési ösztönéről szól, mind fizikálisan, mind lelkileg: ,,Szerintem a film egy üzenet mindannyiunknak arról, hogy legyünk türelemmel, mert minden megvalósítható, csak tudnunk kell, kik vagyunk, és hogy mit akarunk.” Haás Vander Péter számos alkalommal szinkronizálta amerikai kollégáját, Rátóti Zoltán mellett őt hallhatjuk a legtöbbször Tim Robbins megszólaltatójaként. Haás Vander Péter egy régebbi interjúban így nyilatkozott a filmről: ,,Az a film a mai napig etalon, de nem csak nekem, sok helyen a világ legjobb filmjeként tartják számon. Abban is hihetetlen párbeszédek vannak, eszméletlenül jó szinkron-szereposztással. Bár volt egy időszak, amikor az egyik hazai csatorna nagyon korán akarta elkezdeni, és nem lehetett a filmekben káromkodni. Újra kellett az egészet szinkronizálni, így összehívták a teljes stábot, legyártottunk egy második szinkront. Mondanom sem kell, hogy egy vicc lett az egész, mert egy börtönben bizonyos szituációkra nem lehet azt mondani, hogy ,,a fene egy meg!” mert egyszerűen hiteltelenül hangzik.”

Morgan Freeman így emlékszik a forgatásra: ,,Ez egy érdekes gyártási folyamat volt. Voltak kifejezetten feszült pillanatok a forgatás alatt a producerek és színészek, illetve a rendező és a színészek között. Csak személyes dolgok különböző emberek közt. Nagyon furcsa volt, ne is beszéljünk róla”. A filmben Morgan Freeman hangja Papp János volt, aki Kristóf Tibor után gyakorlatilag "hivatalosan” is átvette Freeman magyar megszólaltatójának szerepét.

A filmben olyan remek színészek és magyar hangok szerepeltek, mint például Bob Gunton és Végvári Tamás, aki annyira kimért és ijesztő volt, felállt a szőr az ember hátán.

További magyar hangok voltak:

Dörner György, Gesztesi Károly, Bor Zoltán, Végh Péter, Grúber Hugó, Kardos Gábor, Bácskai János, Holl Nándor, Hankó Attila, Szűcs Sándor, Salinger Gábor, Ujréti László, Várkonyi András, Végh Ferenc, Antal László, Izsóf Vilmos, Balázsi Gyula.

Kit szerettek jobban Morgan Freeman hangjaként, a filmben hallott Papp Jánost, vagy az őt szintén sokat szinkronizáló Kristóf Tibort?

A kilencvenes évek gyermekeként a kedvenc filmjeim között főleg olyanok szerepelnek, amiket a szüleimmel néztem kiskoromban - mint a Hair és a Grease - és amik jellemzően az ő fiatalkorukban készültek. Egy kivétel azonban van, amely idősebb mindnél, koránál fogva akár a nagymamájuk is lehetne - ez az Óz, a csodák csodája, amely már nyolcvan éves, fénye pedig egy kicsit sem kopott meg az évek során. Az Elfújta a szél (aminek a forgatását később e film rendezője, Victor Fleming folytatta) ugyan legyőzte a kasszáknál, de két Oscart sikerült bezsebelnie a produkciónak 1940-ben. Ma ezt az öreg hölgyet vesszük górcső alá.

Frank Baum író eredetileg közgazdasági vonatkozású mesének született könyvsorozatából készült el 1939-ben a klasszikus, melynek eredeti címe “The Wizard of Oz” volt. De akkor miért nem “Az ózi varázsló” vagy “Óz varázslója” lett a magyar cím, és ki is az az Oz? A választ az angol könyveket olvasva találhatjuk meg, ugyanis az azokban Varázslónak hívott férfi igazi neve Oscar Zoroaster Phadrig Isaac Norman Henkel Emmannuel Ambroise Diggs, amely monogramja O.Z.P.I.N.H.E.A.D. A pinhead pedig tökfejet is jelent az angol szlengben, így innen már csak egy lépés volt a rövidített Oz névváltozat.
Azt bizonyára mindenki tudja, hogy a Dorothy Gale-t alakító Judy Garland, aki kétéves kora óta színészkedett, ezzel a filmmel lépett be a rivaldafénybe. De azt nem feltétlenül, hogy eredetileg az akkor már igen népszerű gyereksztárnak, Shirley Temple-nek szánták a szerepet, végül mégis a 17 éves Garland kapta meg azzal a feltétellel, hogy fogyjon le legalább öt kilót. Ha igazak a pletykák, nem bántak vele túl kedvesen a forgatás során, a feszített munkatempó és mindemellett az iskolába járás igencsak megviselte a fiatal színésznőt. 
Ez a film tette világszerte ismertté a "Somewhere over the rainbow" című dalt, és a farsangi/halloweeni jelmezversenyek örökös tagjává Dorothy kék ruháját, copfjait és piros cipellőjét.

A film készítése a Nyugati (és a keleti) boszorkányt alakító Margaret Hamilton számára sem volt nagyon kellemes élmény, ugyanis többször égési sérülést szenvedett, és amíg a zöld festék az arcán volt, nem ehetett semmit, hacsak nem akarta megmérgezni magát, mindezek tetejébe pedig a festék színe hetekre befogta az arcát.
Ray Bolger sem gondolhat vissza nagyon boldogan a forgatásra, ugyanis a madárijesztő-maszk olyan szoros volt, hogy nyomokat hagyott az arcán, és ha hihetünk az internetnek, legalább egy év kellett hozzá, hogy elhalványuljanak.
A Toto-t játszó kiskutya 125 dollárt keresett hetente a forgatás során, míg a picurokat (munchkinok) játszó színészek mindössze 50 dollárt.
Glindát, a jóságos északi boszorkányt játszó Billie Burke 54 éves volt a forgatás alatt - megnézve a felvételeket, legalább 10-15 évvel fiatalabbnak saccoltam volna.
Judy Garland lánya, Liza Minnelli második férje Jack Haley Jr. volt - akinek édesapja, az idősebb Jack Haley játszotta a Bádogembert.
Az Oz név az uncia súlymértékegységre utal, nem meglepő módon egy közgazdasági példamesétől, ahol a sárgaköves téglái út jelképezték az aranyrudakat. Ekkortájt folyt a vita az Egyesült Államokban az arany alapú fizetőeszköz hitelpénzre cseréléséről, a történet pedig azt üzeni, hogy az említett út egy olyan, hatalom nélküli varázslóhoz vezet, aki nem is tud semmit.

A magyar szinkron

A filmhez négy szinkron készült el az évek során. A legelső 1960-ban készült el, és olyan nagy nevek játszottak benne, mint Váradi Hédi, Latabár Árpád, Rátonyi Róbert, Márkus László, Kőmíves Sándor, Gábor Miklós, Kiss Manyi, Vay Ilus és Gobbi Hilda.

1976-ban aztán újraszinkronizálták, ismét Márkus László lett a Gyáva Oroszlán, Vay Ilus pedig a gonosz Miss Gulch és a Nyugati, valamint Keleti boszorkányok, azonban a többiek más hangokat kaptak - Kútvölgyi Erzsébet lett például Dorothy, Csákányi László lett Óz, Tábori Nóra lett Glinda, és ott volt a stábban még Sztankay István, Szatmári Isván, Gyenge Árpád és Náray Teri. E két szinkronstáb tagjai közül már csak Kútvölgyi Erzsébet van köztünk.

A harmadik, és egyben általam ismert és szeretett változatban megint feltűnt Csákányi, csak most Henry bácsiként. Feleségét, Em nénit pedig a csodás Tolnay Klári szinkronizálta. ("Ide figyeljen Miss Gulch! Csak azért, mert magáé a fél vidék, nincs joga ahhoz, hogy dirigáljon mindenkit! 23 éve kikívánkozik belőlem, hogy mit gondolok magáról! Most aztán... mivel hívő keresztény vagyok, megtartom magamnak.")

Dorothy Gale-t Szinetár Dóra szólaltatta meg, aki akkor tizenhat éves volt, így nagy eséllyel az egyik első szinkronja volt. Édesanyját, Hámori Ildikót pedig Glindaként hallhattuk, íme itt van első filmbeli közös jelenetük:

A Varázsló/Marvel professzor/Smaragdváros kapuőre/kocsis/őr magyar hangja Tordy Géza lett, akinek leghíresebb szinkronpárjai között olyanokat találhatunk, mint Barry Newman, James Caan, Burt Reynolds, vagy Richard Dreyfuss.
A Madárijesztő szerepét az a Rátóti Zoltán kapta meg, aki Jim Carrey hangja volt A Maszkban, aki maga volt Superman (legalábbis Christopher Reeve "segítségével") és aki Kőszegi Ákos után a leggyakrabban szinkronizálja Tom Hankset.
A Gyáva Oroszlán hangjaként az utánozhatatlan Haumann Pétert hallottuk ("Hiszek a szellemekben, hiszek, hiszek, hiszek!"), a Bádogember pedig Harsányi Gábor lett, aki nekem elsősorban Billy Mack hangja az Igazából szerelemből.
Miss Gulch/Nyugati/Keleti boszorkány nálunk az a Kiss Mari volt, akinek legismertebb szinkronmunkái Frances McDormandhoz kapcsolódnak - Miss Pettigrew nagy napja, Három óriásplakát Ebbing határában, Fargo.

A hangmérnök Illés Gergely volt, a szinkronrendező pedig Vajda István. 

Elkészült még egy negyedik verziós szinkron is 2000-ben a VHS kiadásakor, Huszárik Kata, Makay Sándor, Kaszás Attila, Reviczky Gábor, Csuja Imre, Bencze Ilona, Olsavkszy Éva és Kun Vilmos közreműködésével, és az is minőségi, mint elődei, hiszen Dezsőffy Rajz Katalin rendezte, de nekem a fent részletezett felvétel az "igazi".

A magyar szöveget az első két esetben Somló Évának, a második kettőben Schéry Andrásnak köszönhetjük. 

Ha már ilyen nagy csinnadrattával bejelentésre kerültek a san diegói Comic-Conon a következő két év Marvel-filmjei, illetve tegnap óta Pókembertől hangos a sajtó (ha valakinek még nem lenne meg: a Disney nagyobb részesedést szeretne a Pókember-filmek után, a SONY nem adná, csak az eddig kialkudott 5%-ot, így kenyértörésre került a sor - egyelőre), akkor nézzük meg, hogy - előreláthatólag - kinek milyen feladatai lesznek ebben az időszakban.

Fekete Özvegy (Black Widow) - Amerikai premier: 2020. 05. 01.

Főszereplő: Scarlett Johansson, Florence Pugh, David Harbour, Rachel Weisz

Amit tudunk: ScarJo karaktere ugyan meghalt a Végjátékban, azonban a film a múltban, az Amerika Kapitány - Polgárháború utáni időkben játszódik majd. Romanoff a múltjában elkövetett hibákat igyekszik kijavítani, így jut el - többek között - Budapestre is. Sólyomszem felbukkanásáról nincsen infónk, így valószínűleg ismét nem derül ki, hogy mi a pék f.... FÜLE történt itt. 

Szinkron: Ha csak nem böbben be addig egy jó színészsztrájk, Csondor Katára biztosan számíthatunk ScarJo magyar hangjaként. 14. találkozásukkor már nagy rutinnal és az eredetihez képest egy leheletnyivel még izgalmasabb hanggal állna a karakterhez.

Rachel Weisz és Hámori Eszter szerencsére elválaszthatatlan párost alkotnak, így joggal számíthatunk közös felbukkanásukra. 

Örökkévalók (Eternals) - Amerikai premier: 2020. 11. 06.

Főszereplők: Angelina Jolie, Salma Hayek, Richard Madden, Gemma Chan, Brian Tyree Henry, Kumail Nanjiani

Amit tudunk: az nem sok! :)

Szinkron: Angelina Jolie esetében tiszta sor, hiszen az őt egyik legtöbbször megszólaltató Orosz Helga még nem "kelt el" a Marvel Filmes Univerzumában, így semmi akadálya, hogy a klasszikus magyar hangján szólaljon meg a színésznő. Mi ugyan ezt a változatot preferálnánk, de a 2000-es években Kéri Kitty váltotta Oroszt a pozícióban és vált Jolie elsőszámú hazai magyar hangjává a maga 12 filmjével. Kitty kicsit más érzetet kölcsönöz Angelina Jolie-nak, így személy szerint nem őt választanám, azonban ő sem szinkronizált még fontos MFU figurát, így könnyen összejöhet ez a páros is.

Salma Hayek már nem ilyen egyszerű sztori. Legismertebb filmjein Kéri Kitty és Németh Borbála osztoztak (habár legtöbbször az amúgy szuper, de Hayekhez egyáltalán nem passzoló Gubás Gabi szinkronizálta). Németh Bori már rengeteg szuperhős filmben szerepelt: volt X-men, de feltűnt a Vasember 3-ban és a Venomban is, azonban egyik karakter sem tűnik olyan jelentőségűnek, aki miatt nem szinkronizálhatná az Örökkévalók vezetőjét. De részemről kiegyezem az Orosz Helga - Kéri Kitty párossal is. Mindkettő zseniális megoldás lenne.

Bár annak idején a Doktor Strange szinkronja kapcsán bosszankodtam azon, hogy Mads Mikkelsennek nem Kaszás Gergő lett a hangja, újabb próba elé állhat a Disney-szabály. Gergő korábban Benicio Del Toro Gyűjtőjeként már felbukkant két rövidke szerepben a Galaxis Őrzőiben, azonban ő Kumail Nanjiani állandó hangja is, így izgalmas, ezzel mit kezd majd a magyar stáb.

Shang Chi és a Tíz Gyűrű legendája (Shang Chi and the Legend of the Ten Rings) - Amerikai premier: 2021. 02. 12. 

Főszereplők: Simu Liu, Tony Leung Chiu Wai

Amit tudunk: az első ázsiai származású szuperhőssel a Marvel egyértelműen a távol-keleti piacokon szeretne hódítani. Várhatóan azonban ebből sem lesz rétegfilm, hiszen a főhős nem mással veszi fel a harcot, mint az igazi Mandarinnal, akivel Vasembernek kellett volna találkoznia a harmadik részben. 

Szinkron: A főszereplő Simu Liu eddig egy magyar hangot kapott, Pálmai Szabolcs szerepében. Ugyan Szabolcs szabad, de a Disney hangazonossági szabályait ismerve kevés esélyt látok, hogy ne jöjjön össze egy új duó inkább. Első blikkre nekem Szathmári Attila ugrott be, aki mostanában egyre inkább kapaszkodik felfelé és kap komolyabb szerepeket a szinkronban. Ha kíváncsiak vagytok rá, itt nézhettek meg tőle egy verset.

Doctor Strange és az Őrület Multiverzuma (Doctor Strange and the Multiverse of Madness) - Amerikai premier: 2021. 05.07.

Főszereplők: Benedict Cumberbatch, Elizabeth Olsen, Benedict Wong, Chiwetel Eijofor

Amit tudunk: Az eredeti csapat az Elizabeth Olsen által alakított Skarlát Boszorkánnyal egészül ki, akit muszáj felépíteni ebben a fázisban, lévén az előző filmekben nem sikerült - a következő filmekben pedig egyre komolyodik majd a jelenléte. A pletykák szerint hőseink a Rémálom nevű szupergonosszal küzdenek meg a Marvel első ijesztő, gótikus filmjében. 

Szinkron: Visszatér Simon Kornél, Hajdu Steve, Szilágyi Csenge és valószínűleg Király Attila is. 

Thor 4 - Szerelem és Vihar (Nagyon bírnám, ha Szerelemben és Viharban lenne a magyar cím! Thor - Love & Thunder) - Amerikai premier: 2021. 11. 05.

Főszereplők: Chris Hemsworth, Natalie Portman, Tessa Thompson

Amit tudunk: Az azonos című képregény alapján készülő filmben megkapjuk az első női Thort, ugyanis Natalie Portman a Mjölnir segítségével megkapja a Viharisten erejét. Taika Waititi rendezésében ebből csak egy nagyon menő és féktelen film kerekedhet. 

Szinkron: Felkészül Nagy Ervin, Zsigmond Tamara és Gubik Petra. 

Sorozatok

Felmerül a kérdés, hogy mi lesz a bejelentett sorozatokkal idehaza. Az angolul csak event seriesnek emlegetett, néhány részes mini-sorozatok (Loki, Amerika Kapitány és a Tél katonája, WandaVízió) 2021-től biztosan felkerülnek a magyar Disney+ streaming oldalaira is (egyelőre úgy tudjuk, ekkor startol itthon a szolgáltatás). Ha tippelhetek egy kövéret, szinte biztos, hogy megkapjuk a sorozatok szinkronos verzióit, hiszen már a streaming szolgáltatók is érzik, hogy nem ússzák meg lokalizált tartalmak nélkül. Erre kiváló példa a Netflix, amelyre folyamatosan érkeznek a szinkronok és úgy tudjuk, nemrég elkészült a Daredevil magyar változata is. 

A fenti sorozatokon 2021-ben biztosan dolgozni fog: Csőre Gábor, Papp Dániel és Hamvas Dani, valamint Szilágyi Csenge és Kárpáti Levente is.

Ti kikre osztanátok az új karakterek szerepét?

Pár napja debütált a mozikban Quentin Tarantino kilencedik filmje, a Volt egyszer egy... Hollywood, és különös egybeesés, hogy majdnem napra pontosan tíz évvel ezelőtt jelent meg a rendező hatodiknak tekintett műve, a nyolc Oscarra jelölt Becstelen brigantyk. 

A hangzatos címet Tarantino egy 1978-as olasz háborús filmtől kölcsönözte, mert eredetileg az "Once Upon a Time in Occupied France" címet akarta neki adni, de végül megelégedett annyival, hogy az első fejezetnek adta ezt.

Mai írásunk tehát erről a második világháborús filmről szól, és az igazat megvallva, nincs egyszerű dolgunk. Szinkronos blogként nehéz egy olyan alkotásról írni, amit a magyar forgalmazó és szinkronstúdió körülbelül 30-40%-ban fordított le - tette mindezt persze nagyon okosan, hiszen a nyelvbeli különbségek lényegesek a brigantyk és Shosanna történetének szempontjából. Így hát csupán azokat a részeket hallottuk magyarul, melyek az eredeti verzióban angol nyelven hangzottak el, a többi - német, francia és egy kevés olasz - párbeszéd alá felirat került. Mondjuk az olasz feliratnak nem csak a nézők, hanem Aldoék is hasznát vették volna. :)
Ezzel a húzásával egyébként Tarantino sokat kockáztatott, mert az olasz, francia és német nyelvtudás általában véve ritka odaát, nem szeretik a feliratozást sem, így nem igazán terjedt el a többnyelvű forgatás a tengerentúlon. A film azonban kedvező fogadtatásra talált, sokan az egyik legjobb rendezésének tartják.

A fennálló "nyelvhelyzet" és szinkronizálás miatt tehát a filmet magyarul megtekintő mozinéző egymás után hallhatta a színészek saját hangjait és az őket szinkronizálókét, ebből adódóan, ha akarta, azon melegében össze is tudta hasonlítani azokat. Ezért kiemelten fontos volt, hogy jól passzoló szinkronpárokat találjon és/vagy használjon a rendező, esetünkben Földi Tamás. Aki amúgy szinkronizált is a filmben, mégpedig Perrier LaPadite-ot. Bónuszpont, ha a kommentekben megírjátok, kinek volt még gyakran a hangja más alkotásokban.

Nos lássuk, sikerült-e jó szinkronstábot összehozni.

Aldo Raine hadnagy (Brad Pitt) - Varga Gábor

A legelső alkalom, amikor Brad Pitt Tarantino rendezte filmben játszott, és az első alkalom, hogy Varga Gábort hallottuk a magyar hangjaként a Becstelen brigantyk volt. Ezután sajnálatos módon csak egy filmben dolgoztak "együtt" - mármint Gábor és Brad - mégpedig a 12 év rabszolgaságban. Nagyon eltalált párosnak tartom őket, és szívesen hallottam volna Gábort a későbbiekben, még ha a közönség Stohl Andrást is szokta meg Selmeczi Roland után.
Mivel amerikai a karakter, így a főszereplők közül neki volt a legtöbb szinkronizálható szövege.
Egyébként, ha filmeken kívül máshol is hallgatnátok Gábort, akkor ajánlom a magyar YouTube egyik kiválóságát, a Broadtestet, ugyanis ő az egyik tagja a csatornát vezető triónak.

Hans Landa ezredes (Christoph Waltz) - Csankó Zoltán

Mielőtt a Brigantykban nyújtott alakításáért a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjat elnyerte, a bécsi születésű Waltz nem igazán számított A-listás színésznek Hollywoodban, ellenben feltűnt rengeteg német és osztrák nyomozós sorozatban. Például a Rex felügyelőben vagy a Derrickben is találkozhattak vele az európai nézők, de amíg nem volt viszonylag nagy név, nem volt állandó szinkronhangja sem nálunk. 2013 után azonban szinte minden filmjében Csankó Zoltánt hallhatjuk, a sort pedig a mai szülinapos filmünk kezdte meg, amiben nagyon jól átjön a tenyérbemászó Landa hanglejtése, ahogy a lenti videóban is hallhatjuk. Kis kihagyással pedig a rákövetkező Tarantino film, a Django elszabadul folytatta a Csankó-Waltz párosítást. Na és ha már szinkron, a több nyelvet beszélő Waltz volt a saját szinkronhangja a film német és francia változataiban.
Kis érdekesség, hogy amikor a Zsidóvadász becenévvel bíró Landa a legelső jelenet egy pontján rágyújt a pipájára, az a pipa ugyanolyan, mint amit Sherlock Holmes használt Sir Arthur Conan Doyle regényeiben és novelláiban.

A film további fő- és mellékszereplőinek sokkal kevesebb angol - esetünkben magyar - szövege volt, így az ő szinkronjukról keveset lehet beszélni, de azért megpróbáljuk.

Shosanna Dreyfus (Mélanie Laurent) - Pupos Tímea

Meg kell hogy mondjam, Pupos Tímea neve ezidáig ismeretlen volt számomra, utánaolvastam a szinkronos munkásságának, és nem is véletlen, hiszen Shosanna szerepe az egyetlen főszerep, mely a nevéhez köthető - és csak a mozigépész németeknek szánt felvételében halljuk, nagyjából öt mondat erejéig ("Én akarok üzenni Németországnak..."). Ellenben a 9 év alatt, mióta szinkronizál, több, mint négyszáz filmben volt hallható kisebb szerepekben, ami nem mondható kevésnek. 

Bridget von Hammersmark (Diane Kruger) - Solecki Janka

A németek ünnepelt színésznője, aki titokban összejátszik az amerikaiakkal, először német katonák társaságában tűnik fel. A pincében játszódó jelenetben a legutolsó angol mondatok kivételével végig németül folyik az eszmecsere - akcentussal vagy anélkül - így a Diane Krugert szinkronizáló Solecki Jankának nem volt sok dolga. Később, amikor meglőtt lábbal fekszik a műtőasztalon és Aldoval beszél, azt már angolul teszi, így itt végre akadt feladata Liv Tyler és Elizabeth Banks magyar megszólaltatójának.

Frederick Zoller (Daniel Brühl) - Király Adrián

Zollertől, ha jól figyeltem, egyetlen nem német mondat hangzik el, a saját főszereplésével készült filmben, mégpedig a Shosanna által felvett rész előtt.  A "Ki akar üzenni valamit Németországnak?" jó átvezetés aztán a merényletet kitervelt lánynak, hogy dramaturgiailag is passzoljon az üzenete a filmbe.
A napokban nálunk forgató Brühlnek egyébként még nincs állandó szinkronpárja, de ha elindul jövőre a A Sólyom és a Tél Katonája Marvel-sorozat a Disney+-on, amiben ő lesz a főgonosz, akkor valószínűleg az őt eddig szinkronizálók közül kerül majd ki a győztes.

Omar Ulmer (Omar Doom) - Király Adrián

Szinte példátlan, hogy ugyanaz a színész egynél több karakternek lehessen a hangja egy filmen belül, a Becstelen Brigantykban viszont Király Adrián három rövid szinkronszerepet is kapott. Zolleren kívül ő volt még az egyik amerikai, Omar hangja (aki ugye Aldo szerint "harmadik legjobb" olasz nyelvből), valamint ő szólaltatta meg azt a Dieter Hellstorm nevű német tisztet is, aki lebuktatta Hicox hadnagyot a kézmozdulata miatt. Mivel ők hárman nem szerepeltek egy jelenetben, és alig beszéltek, így nem feltűnő az egyezés - de azért írjátok meg kommentben, ha ti rájöttetek már első nézéskor :)

Archie Hicox hadnagy (Michael Fassbender) - Seder Gábor

A "piz palü-i" akcentussal beszélő hadnagy, akinek erőltetett nevetésétől felállt az ember hátán a szőr, szintén németül mondta el a legtöbb szövegét, nem sok lehetőséget hagyva Seder Gábornak arra, hogy kibontakozhasson. Fassbendert egyébként egyenlő arányban szinkronizálta eddig Seder, Viczián Ottó illetve Fekete Ernő Tibor, utóbbi Magnetoként magyarította a színészt (amíg még Hujber itthon volt).

Wilhelm Wicki tizedes (Gedeon Burkhard) - Viczián Ottó

Ha már Ottót említettük fentebb, legyen a következő szereplő Gedeon "Rex felügyelő" Burkhard, akinek a szinkronja azért érdekes, mert amikor németre fordít a náci tisztnek a völgybeli rajtaütés után, azt nem hagyták meg eredetiben,mint a többieknél hanem Viczián Ottót halljuk.

Hugo Stiglitz őrmester (Til Schweiger) - Stohl András

Stiglitz egyetlen említésre méltó mondata, amit bizonyára egy élmény lehetett Stohlnak szinkronizálni, az a "Mondj auf Wiedersehen-t a náci tökeidnek" volt.

Donny Donowitz őrmester (Eli Roth) - Papp Dániel

Adam Sandlernek volt első körben felajánlva Donny "Medvezsidó" Donowitz szerepe, aki inkább a Ki nevet a végén? című vígjátékot választotta, ehhez most nem is fűznék semmilyen kommentárt. Szóval Eli Roth-hoz került végül a szerep, aki nemcsak színész, hanem rendező is. Mi több, ő rendezte a filmben látható filmet, a hat-hét perces A nemzet büszkeségét. 
Egyébként pedig Donnynak, vagyis Papp Dánielnek van a legtöbb szövege a brigantyk közül Aldo Raine/Varga Gábor után. 

Így fest tehát a film szinkronstábja. Amit ilyen szűkös keretek között ki lehetett belőle hozni, azt kihozta mind a fordító, mind színészek, pedig a többi munkatárs. Azért remélem, hogy bennük is felmerült a gondolat, mint Aldo-ban, vagyis hogy "ez lett a (...) mesterművem". :)

A Monty Python brit szürrealista komédiások társulása, kiknek hatása a humorban akkora volt, mint a Beatlesnek a zenében. Már 1969-től rendszeresen feltűntek a televízióban, majd filmeket is elkezdtek készíteni. A Monty Python és a Szent Grál 1975-os sikere után megalkották a Monty Python – Brian élete című filmet, mellyel többek nemtetszését is kiváltották, de ez őket hidegen hagyta, s milyen jó, hogy ilyen nemtörődömök voltak!

Augusztus 17-én 40 éve annak, hogy a filmet bemutatták Amerikában. És hogy miért nem az anyaföld Anglia volt az első, aki láthatta filmet? Azért, mert a készítők tartottak attól, hogy sokaknak már nem férne bele, ahogy a vallást megközelítik a filmben, és ellentétben az Egyesült Királysággal, Amerikában nincsenek istenkáromlást büntető törvények.

A film (egyik) különlegessége, hogy a főbb szerepeket a társulat hat tagja kelti életre, s ez a szinkronban is visszaköszön, hiszen a magyar színészeknek is több szereplő bőrébe kellett bújnia egy film szinkronja során. Ez olyan jól sikerült, hogy nekem első látásra fel sem tűnt, hogy ugyanazok a színeszek játszanak es szinkronizálnak a filmben. Van azért kivétel is, így a Graham Chapman által megformált karakterek esetében, hisz Briankent és Ficus Cucisként Szacsvay Lászlót hallhatjuk, ám amikor Chapman a Napkeleti bölcsek egyike, Sinkovits-Vitay András szólaltatja meg.

Habár a Pythonok ízig-vérig britek voltak, a Brian élete egy nemzetközi produkció volt. A film ötlete egyébkent akkor jött, amikor előző alkotásukat reklámozták Amsterdamban. A forgatókönyv 1977-re került végső állapotba, amikor a tagok Eric Idle javaslatára Barbadosra mentek ötletelni. Úgy gondolták, a film ötlete mindenkeppen jó, hisz vallási alapú témához még senki nem nyúlt humorral. Ugyanakkor, ahogy Eric Idle fogalmazott: ,,Jézus Krisztust nem lehet kinevetni, mert amit mond, az teljesen helytálló, így az őt követő emberek voltak a célpont”.

A filmet Tunéziában forgatták, s olyan szerencsések voltak, hogy pont váltották Franco Zeffirellit a Názáreti Jézus mini-széria forgatása után, így fel tudták használni a díszleteket és jelmezeket, amiket Zefirelli stábja hátrahagyott.

A forgatás 4 millió dollárba került, ám a munkálatok kezdete előtt két nappal az EMI Films főnöke meggondolta magát a film finanszírozását illetően, hiszen attól tartott, hogy a film túl érzékeny témához nyúl, így nem biztos, hogy fog profitot hozni. A Pythonoknak így sürgősen új támogatót kellett keríteniük, így bukkantak a Beatles gitárosára, George Harrisonra, aki nagyon kedvelte a társulatot, ezért boldogan beszállt azzal a 4 millió dollárral, ami a filmhez kellett. A befektetés jó döntésnek bizonyult, ugyanis a film 20.2 millió dollár bevételre tett szert, s a mai napig a legjobb brit komédiaként tartják számon.

Hiába a stáb elővigyázatossága, mégis sikerült megrongálni a történelmi emlékeket. Ugyan számos saját díszlettel is dolgoztak, voltak a történelmi városrészhez tartozó épületek, amelyeket használtak, így amikor az űrhajó becsapódásakor fekete füstöt generáltak, nagy bajban voltak, amikor azt tapasztalták, a füst feketéje a falon maradt. Nem lehetett mit tenni, így az éjszaka leple alatt kellett lefesteni a falakat eredeti színükre.

Magának az UFO-s jelenetnek is érdekes háttere van, ugyanis abban az időben a Brian-t játszó Graham Chapman Amerikában élt, és bizonyos adózási okokból nem is mehetett vissza Angliába 24 óránál hosszabb időre. Így esett, hogy amikor az űrhajós jelenetet forgatták Londonban, Chapman megérkezett, rohant a stúdióba, majd vissza a repülőtérre, mielőtt lejárt a 24 óra.

Chapmannak nem ez volt az egyetlen nehezítő körülmény a forgatás során, hiszen amellett hogy író és színész volt, orvosként végzett, így forgatási szünetekben a stábtagokat kötözte, gyógyította, és receptet írt fel nekik.

A Brian anyját játszó színész, Terry Jones ekképp emlékszik vissza a film nyitóképére: ,,a film elejét rögzítettük épp, és amikor Jézus a beszéd közepén járt, a tömeg egyszer csak feloszlott. Amikor a rendező megkérdezte, mi történik, azt mondták neki, hogy a tömeg nagy része nő, és haza kell mennie a férjeiknek teát csinálni. Amikor visszajöttek, az viszont jól nézett ki, úgyhogy fel is vettük amint visszatérnek.” Jonesnak egyébkent Józsa Imre szolgáltatta a "hangalávalót”, és bátran állíthatjuk, hogy ő az egyik oka annak, amiért a film magyar szinkronja ennyire kiváló lett.

John Cleesenek ez esetben Beregi Péter kölcsönzött hangot, de párosuk nem nőtt össze, hiszen ezután legközelebb 2016-ban találtak egymásra a Trollok című animációs rajzfilmben, ahol Mr Cleese magyar kollégájához hasonlóan szintén szinkronszerepet kapott. Érdekesség azonban, hogy John Cleese-t egyik legismertebb szerepében, a Waczak Szállóban Kerekes József szólaltatta meg, aki a Brian élete esetében Terry Gilliam hangja volt.

Eric Idle – de hívjuk csak Lorettának – szintén egy emlékezetes karakter, hiszen ő vezeti fel a film végén a filmtörténelem egyik legemlékezetesebb betétdalát. Az örökifjú hanggal bíró Görög László hozta el nekünk magyarul a szereplőt, aki 1993-ban, a szinkron készültekor tényleg ifjú volt, nem csak hangban.

Michael Palinról se feledkezzünk el, aki számos alakítása mellett Poncius Pilatusként írta be magát a filmtörténelembe. Az eredeti felvételt látva is raccsolást (akarom mondani, laccsolást) hallunk, azzal súlyosbítva, hogy ténylegesen alig érthető szöveget hallunk.

A magyar változatnál Dörner György végzett remek munkát, s ez esetben a karakterek sokasága miatt több hangszínt is elővett, hogy a Palin által megformált szereplőket minél különbözőképpen hozza. Dörner György mesélt nekünk a film magyar szinkronjáról amolyan abszurd Monty Pythonosan:

SzinkronJunkie: Emlékszik még arra, hogyan kapta meg a szerepet?

Dörner György: Igen, emlékszem. Felhívtak, és én elvállaltam.

SzJ: Mi volt az első benyomása Pilátusról?

DGy: Az első benyomásom valójában a második, sőt a harmadik volt, hiszen Michael Palin, akit én szinkronizáltam több szerepet is játszik a filmben. Mivel kronológiai sorrendben haladtunk a felvétellel, mire Pilátushoz érkeztünk, már szemem sem rebbent. Azt hiszem, fontos, hogy kellő komolysággal hangozzanak el az adott mondatok, mert így kel igazán életre bennük az a sajátos humor, ami oly jellemző a Monty Python társulatára.

SzJ: Kedvelte ezt a szerepet?

DGy: Igen, kedveltem.

SzJ: Könnyedén megtalálta a megfelelő hangot, amit e külön karakter megkívánt?

DGy: Az eredeti szövegben is hallani lehetett a beszédhibát, így konkrét elképzeléseim voltak arról, hogyan fogom felmondani. A film során pedig a különböző szerepekhez igyekeztem alakítani a hangomat.

SzJ: A film, és kifejezetten Pilátus karaktere már-már klasszikusnak mondható, hiszen a Youtube-on több mint kétmillió megtekintése van Pilatus (és az Ön!) nagy jelenetének. Ha kedvenc szinkronjairól kérdezik, említené köztük a Brian életében nyújtott szinkronját?

DGy: Azt hiszem, igen. Emlékezetes feladat volt. Számomra azonban a két legkedvesebb szinkronszerep a csehszlovák A bolond és a királynő című, és az Ördögök című lengyel filmhez kötődik: előbbit Věra Chytilová rendezte, utóbbit pedig  Andrzej Wajda. Nagyszerű film és nagyszerű szinkronszerep volt mindkettő.

SzJ: Magát a filmet szívesen megnézi, vagy nem áll Önhöz annyira közel ez az abszurd humor?

DGy: A filmet még jóval a szinkron előtt láttam, ha jól emlékszem, nem is Magyarországon. Kedvelem az abszurd humort.

SzJ: Mely filmekben, illetve előadásokban hallhatjuk/láthatjuk legközelebb?

DGy: A színház az elsődleges számomra. Az Újszínházban nem csak igazgatok, hanem játszom és rendezek is. Szeretem a színpadot, mert itt minden élő, egyszeri és megismételhetetlen.

További magyar hangok voltak: Kocsis Mariann, Kun Vilmos, Orosz István, Rátonyi Hajni, Balázsi Gyula, Kassai Károly, F. Nagy Zoltán, Kárpáti Tibor, Várkonyi András.

S a végére álljon itt a film igaz üzenete:

A ma húsz éves Hatodik érzék azok közé a filmek közé tartozik, melyek elé legalább kétszer ül le az ember (ha nem többször). Első megnézéskor végigizgulja, hogy mi lesz Cole-lal és Malcolmmal, majd pedig másodjára azért nézi meg, hogy a filmvégi fordulat fényében újraértelmezhesse az egész alkotást. M. Night Shyamalan első közös munkája volt ez Bruce Willissel, és még két másik, az Eastrail 177 trilógiában szereplő film követte.
Magát a filmet, a rendezőt, és az anya-fiú párost, Haley Joel Osmentet és Toni Collettet egyaránt Oscar-díjra jelölték. A filmtörténeti szempontból igen erős 1999-es év második legjövedelmezőbb filmje lett, csak a Baljós árnyak előzte meg bevételben.
A remekmű tele van olyan utalásokkal, amelyeket csak második megnézésre vesz észre az ember, és olyanokkal is, amikre talán egyáltalán nem figyel - például, hogy a piros/vörös szín nem véletlenül tűnik fel számos fontos alkalommal. Shyamalan szeret a színekkel játszani, ezért is van az, hogy vörös volt a padló a templomban, ahová Malcolm Cole után ment, a pince ajtógombja, a gyerekzsúron a lufi és Cole megtépázott pulóvere, a temetésen az anya ruhája, Lynn felsője, amikor fia elmondja neki a titkát. Sok piros tárgyat fedezhetünk fel Anna mellett is, bármikor közelben van a férje, és Cole sátra is piros, ahová elbújik, amikor fél.

Nézzük a szinkronhangokat!

Dr. Malcolm Crowe (Bruce Willis) - Szakácsi Sándor

Bár akkorra már legalább egy tucat filmben volt Dörner György Willis magyar hangja, a Hatodik érzékben ismét Szakácsi Sándor kapta Malcolm Crowe szerepét. A szinkronszakmában vannak jól bejáratott és bevált párosok, amelyek cseréje egyből feltűnik, és akár zavaróvá is válik a néző számára, azonban számomra Willis és hangjainak esete nem ilyen. Töredelmesen bevallom, hogy e cikk írása alatt felváltva hallgattam a két színművészünk hangmintáit az ISzDb-n, hogy el tudjam dönteni, kit is szoktam meg/szeretek jobban mostani főhősünk esetében - és nem jutottam dűlőre saját magammal. Bármelyiküket hallom is, mindegyik "otthonosan" és ismerősen cseng. 

Cole Sear (Haley Joel Osment) - Kováts Dániel

"I see dead people" - szólt az elhíresült, majd mémmé vált mondat, amit nekünk Kováts Dániel tolmácsolt, aki nem mellesleg a Baljós árnyak kis Anakinjának és Harry Potter-sagában Fred és George Weasleynek a hangja is volt. Valamint dolgozott "együtt" Bruce Willissel később is, ugyanis ő volt a szinkronhangja David Dunn fiának A sebezhetetlenben.
Érdekesség a filmre nézve, hogy amikor Cole-on és a pszichológuson kívül más is szerepel a jelenetben, a kisfiú nem szól Malcolmhoz - csak akkor, ha az a másik személy már elment, mint például amikor az édesanyja elhagyta a szobát. 
Kováts Dániel azóta már nem szinkronizál, a neve politikai körökben ismerősebben cseng manapság, illetve egy ételkiszállító cég tulajdonosa is. Úgy tűnik, nem maradt a kaptafánál :)

Lynn Sear (Toni Collette) - Frajt Edit

A Szomszédok-rajongók biztosan elmosolyodtak, amikor először megszólalt Cole édesanyja, hiszen alig pár nappal a sorozat befejezése után ismét hallhatták Mágenheim Juli hangját. Ugyanis a telenovella befejező része  '99. december 30-ra esett, a Hatodik érzék magyar premierje pedig 2000. január 6-án volt. Collette egyébként eredetileg egy másik film castingja miatt utazott New Yorkba, de mikor meghallotta, hogy egy másik teremben a Hatodik érzék válogatója folyik, oda is bement. A forgatás során pedig inkább drámának, mintsem thriller-horrornak tűnt neki a film, utóbbi csak akkor kristályosodott ki számára, amikor már a kész alkotást láthatta.

Anna Crowe (Olivia Williams) - Majsai-Nyilas Tünde

Malcolm feleségének nincs rengeteg szövege a film során, a végén ki is derül ugye, hogy miért. Tünde egyébként főleg Helena Bonham Carter szinkronhangjaként ismert, de dolgozott már "együtt" Salma Hayekkel, és Piper Peraboval is. Mostanában pedig a Vígszínház deszkáin láthatja őt a nagyérdemű.

Főbb szerepekben hallhattuk még:

Dévai Balázs, Holl Nándor, Csőre Gábor, Csondor Kata, Bíró Attila, Németh Gábor, Kapácsy Miklós, Wolmuth István

Magyar szöveg: Upor László
Szinkronrendező: Lakos Éva

Végül nézzünk be egy kicsit a színfalak mögé az alábbi archív videóval, ahol a szereplőket hallhatjuk beszélni a forgatásról:

(Fotók: 24.hu, Femina.hu, Vigszinhaz.hu)

Vegyes érzésekkel futottam neki a filmnek, hisz alapvetően nem volt tervben az, hogy megnézzem. Láttam már a Szépség és a szörnyeteg filmet, és nem mondanám, hogy meggyőzött, így mégis mi jót várhatok egy animált állatokról szóló filmtől? – tettem fel magamnak a teljesen jogos kérdést.

Mondanám, hogy megpróbálom nem összehasonlítani a rajzfilmmel, de egyszerűen lehetetlenség, hiszen az Oroszlánkirály rajzfilm életem első mozi élménye volt, de annyira, hogy ,,okosan” még azt is megkérdeztem Anyukámtól, hogy kell-e tapsolni a végén, mint a színházban. Nem kellett, pedig nagyon megérte volna, mert csodálatos volt, és minden egyes alkalommal libabőrös leszek, ha meglátom a film elején a felkelő napot, és elindul a zene. Hát itt nem mondanám, hogy volt libabőr. És innentől SPOILER!

A legelső képkockák láttán valószínűleg a döbbenet az, ami kiült az arcomra, hisz teljes részletességgel, kockáról-kockára ugyanazok az állatok jelentek meg a színen, ugyanúgy, még a hatalmas elefántok elől menekülő madarak is stimmeltek. Az a katarzis mégsem jött el, amit a rajzfilm okozott anno, és okoz a mai napig, amikor megnézem. Csírájában elfojtottam azt az ötletet, hogy nem, és nem fogom összehasonlítani az eredetivel, hiszen nem titkolt szándéka volt a készítőknek, hogy pont ugyanazt mutassák. Viszont úgy érzem, hogy ezzel az animált megoldással saját magukkal is kitoltak a készítők, ugyanis animált állatok – és teszem hozzá ennyire jól animált állatok, mert egészen elképesztő, ahogy megjelenítették a szereplőket és a háttereket – tehát ezek a megszólalásig az igazira hasonlító utánzatok akárcsak akikről mintázták őket, nem tudtak érzelmeket közvetíteni. A jelenet, amikor Szimba rájön, hogy az apja meghalt, a Disney-filmek legszívbemarkolóbb jelenete, de most ez nem működött. A szinkron és a zene próbált mindent megtenni, hogy kifacsarjon egy könnycseppet a szememből, de nem sikerült.

Nem mondom, hogy rossz a film, a látványvilága lenyűgöző, a hangok mindent megtettek, hogy működjön, de mégsem működik. Talán ha nem vették volna ennyire realisztikusra a figurákat, megtartották volna a játékosságot, a mese-vonalat, akkor a szereplőknek is több lehetősége lett volna használni a mimikájukat.

Zeneileg is nagyjából ugyanazon a vonalon halad a film, mint a rajzfilm tette, csak a hangszerelés más, de számomra ez a ,,csak” is rengeteget számít, hiszen az 1994-es elődnek olyan csodálatos a zenéje, hogy sírni kell, de most nem kellett, mert nem volt min. Új dal is került a képbe, csak hogy a Nalát megszólaltató Beyoncé kicsit jobban kiteljesedhessen, és így sikerült elrontani azt az igen fontos jelenetet, amikor Szimba a sivatagban rohan vissza a szülőföldjére. Egyszerűen elvesztette a jelentőségét ezzel a zenével.

Az amerikaiak nem (sem) ügyeltek rá, hogy az eredeti hangokkal dolgozzanak, csupán James Earl Jones jött újra a képbe, aki Mufasa hangját adta, de maga a rendező, Jon Favreau is annyira szerette Mr Jones hangját, hogy nem volt kérdés, ki maradjon az új Mufasa. A többi hang azonban nem tért vissza, pedig olyan nagy nevek közreműködtek anno a rajzfilmben, mint Matthew Broderick, Jeremy Irons, Rowan Atkinson, és Whoopi Goldberg.

Itt egy videó arról, hogy hogyan készült az amerikai szinkron:

Végre elérkeztünk ahhoz a részhez, amikor a magyar hangokról is szólok, akik közül senki nem egyezik a régi gárdával, de ha úgy tekint rá az ember, mint előzmény nélküli filmre, akkor semmi baj sincs ezzel.

JD McCrary - Draskóczy Balázs, Donald Glover – Kádár-Szabó Bence – Fiatal/Idős Szimba

JD, azaz Jaydon McCrary amerikai énekes- és színészpalánta, aki meggondolta, hogy elfogadja-e a felkínált szerepet, hiszen tudta, milyen minőségre számíthat a felnőtt Szimbát megszólaltató Glovertől, és nem akart kudarcot vallani fiatalkori önmagaként. Félelme alaptalan volt, hiszen nagyon jól játszott a hangával. Magyar párja Draskóczy Balázs volt, akit a Szenilla nyomában című animációs filmben hallhatunk Némóként. Donald Glovert több filmben is láthattuk, a Solo: Egy Star Wars történetben Landóként, illetve a Pókember: Hazatérés című filmben is feltűnt. Jelen esetben Kádár-Szabó Bence szólaltatta meg, aki örömmel mesélt nekünk a filmről s annak szinkronjáról: ,,Nagyon sokszor megnéztem gyerekkoromban az Oroszlánkirályt és a folytatását is. Amikor felhívtak a film szinkronját készítő stúdiótól, hogy én leszek Szimba az új Oroszlánkirályban, egy számomra sosem ismert sokkélményben volt részem. Talán még sosem örültem eredménynek ennyire, egész nap fülig ért a szám. Persze ahogy közeledett a felvétel, egy kis félsz volt bennem, mert méltán jó akartam lenni Donald Gloverhez, hiszen most inkább az általa kijelölt irányt követtem, mint a rajzfilm szinkronját. Kétségtelen, hogy a rajzfilm magyar hangjai kiválóak voltak, és biztos nagyon sok embernek hiányoznak, de hiába ugyanaz a történet, a szereplők és a hangjaik habitusa más lett a filmben. Nekem egyébként nagyon tetszett, egy kétórás nosztalgiavonat, amit az elejétől a végéig élveztem. Nagyon kíváncsi leszek a Mulan-ra, és ugyan nem tudom, a Disney tervezi-e, de egy élőszereplős Herkulest is megnéznék!”

Beyoncé Knowles-Carter – Péter Szabó Szilvia - Nala

Akárcsak az amerikai, a magyar verzióban is egy énekesnő szólaltatja meg a felnőtt Nalát. Péter Szabó Szilvia elmondása szerint nagyon hálás a szerepért, hiszen gyerekkorában az Oroszlánkirály volt a kedvenc rajzfilmje, és ez a film szerettette meg a vele a magyar szinkront igazán.

Chiwetel Ejiofor – Fekete Ernő - Zordon

Chiwetel Ejiofor úgy közelítette meg Zordon karakterét, hogy próbálta beleélni magát a helyzetébe, abba a fajta hamleti agyrémbe, hogy ő kell legyen a király. A filmhez hozzátettek még egy utalást Zordontól, ami a rajzfilmben nem hangzott el, így még jobban érthető Zordon összetörtsége, és mániákus trónfoglalási szándéka. Fekete Ernő nem tudni, hogyan közelített a szerephez, de mindenképpen jól oldotta meg, hiszen már csak az előzetesben elhangzott mondataitól is a hideg futkos az ember hátán.

Mufasát a már említett James Earl Jones szólaltatta meg, akárcsak az 1994-es verzió esetében. A rajzfilm magyar változatában Sinkovits Imrét hallhattuk, és sajnos mindenképp kellett helyébe találni egy méltó utódot, ami Vass Gábor személyében egyértelműen sikerült. Vele beszélgettem az Oroszlánkirály új verziójáról.

SzinkronJunkie: Hogyan kapta a szerepet?

Vass Gábor: Ha jól emlékszem, kiküldték a hangmintát, de az első perctől nem volt kérdés, hogy én csinálom Mufasát. Miután Sinkovits Imre sajnos már nem veszi fel a telefont, kellett valaki.

SzJ: Ilyen beharangozott film esetében gyakori, hogy ki szoktak takarni részeket a tekercsekből, ami nagyon megnehezíti a szinkront. Ezen film esetében is ez történt?

VG: Kivételesen nem volt kitakarva semmi, úgyhogy ennek nagyon örültem. Ugyan az egész filmet nem nézhettem meg, de pár jelenetet többször is, mert ragaszkodtam hozzá, hiszen valamire kellett támaszkodnom. Azért James Earl Jones és Sinkovits Imre valamire kötelezi az embert!

SzJ: Ezek szerint látta az 1994-es rajzfilmet. Próbált valamit visszaadni Sinkovits Imre szinkronjából?

VG: Természetesen láttam, de nem is akartam Sinkovits Imréből visszaadni, én Vass Gábor vagyok. Imrét nagyon szerettem, így van egy szubjektív vetülete a dolognak, de a munka közben el kellett ettől vonatkoztatnom és valamiféle színészetet kellett létrehoznom ehhez a Mufasához. Ha valamit sikerült visszahoznom a rajzfilm szinkronjából, annak örülök. 

SzJ: Milyennek látta a filmet?

VG: Az én szívemhez a rajzfilm sokkal közelebb áll. Nagyon szeretem a rajzfilmeket, például a Dzsungel könyve zseniális volt, és hozzá a magyar szinkron szintén. Nekem ez a műfaj közelebb áll a szívemhez, mint a mai, animált filmek.

SzJ: Az oroszlánkirályt félretéve, mit gondol a Disney mesék megfilmesítéséről?

VG: Általában azt gondolom, rettenetes, hogy senkinek sem jut eszébe valami új. Mindjárt érkezik a Kis hableány is, az a rajzfilm is remek volt – nem csak azért mondom, mert én voltam Sebastian hangja – és nem biztos, hogy ezeket újra kéne más módon forgatni. Azt hiszem, kifogytak az ötletekből, vagy talán a piaci szempontok diktálnak, így ha az Oroszlánkirály egyszer már bevitte az embereket a moziba, bizonyára ez is beviszi.

SzJ: Ön mit gondol a szinkron körül kialakult helyzetről?

VG: 25 éve egy 45 perces film kétórás munka volt, akkor fizettek érte 20 ezer forintot. Volt idő bakizni, ismételni, átírni, kijavítani, és tudni, hogy miről szól a film. Ma fizetnek ugyanezért 15 ezer forintot, és 50 perc alatt megvagyunk a 45 perces filmmel, tehát órabérben szinte jobbak vagyunk, csak ez így mind a minőség rovására megy. Én azt szeretem, ha jót és jól lehet dolgozni, de beszélhetnénk a teljes filmes szakmáról, a színházi fizetésekről, mert az egész nincs rendbe téve. Pesszimista vagyok, de bármi mellé hajlandó vagyok odaállni.

További magyar hangok voltak:

Kovács Nóra, Faragó András, Szemenyei János, Elek Ferenc, Konrád Antal, Timkó Eszter, Posta Viktor, Seszták Szabolcs, Horváth Illés, Kocsis Mariann, Kisfalusi Lehel, Kobela Kira, Czető Roland, Soleczki Janka, Vámos Mónika, Majer Jázmin, Szatory Dávid, Szabó Andor, Vida Bálint.

Jöhetnek a kommentek, mondjátok el, Nektek hogy tetszett a film, és persze a szinkron! Azt kaptátok, amit vártatok?

Amíg gondolkodtok, itt van pár külföldi trailer:

Angol:

 Olasz:

 Spanyol: 

Német: