2001-ben érkezett a mozikba az egyik legemlékezetesebb komédia, a Bridget Jones naplója. A főszereplővel nők milliói tudtak akkoriban azonosulni; ma már a főhős problémaköre (fogyókúrák, megfelelni akarás) nem feltétlenül érné el ugyanazt a hatást, mint a 2000-es évek elején.

Az valószínűleg sokak számára nem újdonság, hogy a film egy könyv adaptációja, ami eredetileg rövid novellák formájában jelent meg a The Independent című brit napilapban. Ezen rövid történetek szerzője, Helen Fielding elmondása szerint a sztorikat saját élete inspirálta, amit szingliként élt Londonban. Mivel szégyellte volna kiteregetni a magánéletét, egy fiktív nőről írta a történeteket. Karakterekért sem ment a szomszédba: a regény számos szereplőjét saját ismerőseiről mintázta.

Bridget Jones szerepét eredetileg Toni Collette-nek szánták (akit a Hatodik érzék és a Tőrbe ejtve című filmekben is láthattunk) ám ő visszautasította a felkérést. Ezután Kate Winsletet vették fontolóra, ám végül túl fiatalnak tartották. Renée Zellweger csupán alkata miatt nem volt tökéletes, hiszen túl vékony volt, ezen viszont ,,könnyedén” segítettek: a színészőnek több mint tíz kilót kellett híznia, hogy elkezdhessék a forgatást.

Zellweger nem csak a kilókat szedte fel forgatás előtt, hanem a tapasztalatokat is: három hétig dolgozott egy Picator nevű kiadónál. Bridget Cavendish néven volt alkalmazott, s kávét főzött, fénymásolt, telefonokra válaszolt munka közben. Íróasztalán akkori párjáról, Jim Carrey-ről tartott egy képet, de mivel őt magát senki nem ismerte, csak hóbortnak gondolták a színész fotóját az asztalon.

A színésznőnek az amerikai akcentusától is meg kellett szabadulnia a film miatt, amit olyan jól megoldott, hogy Hugh Grant egészen a bemutató utáni partiig nem is tudta róla, hogy nem brit.

A Bridget szüleit megformáló Jim Broadbent és Gemma Jones mindketten játszottak a Harry Potter-szériákban. A magyar szinkron hasonló érdekessége, hogy Mark Darcy szüleit Makay Sándor és Kassai Ilona szinkronizálta, akik ugyancsak fontos szerepet játszottak a Potter-filmek magyar változatában, hiszen ők szólaltatták meg Albus Dumbledore-t és McGalagony professzort.

Hugh Grant és Colin Firth ,,összecsapása" nem volt megrendezve: a készítők úgy gondolták, hogy sokkal hitelesebb lesz a jelenet akkor, hogy ha Grant és Firth ugyanúgy nem tudja, hogyan kell verekedni, mint karaktereik. (Érdekesség, hogy a regényben mindkét színész neve szerepel).

 Mark és Daniel verekszik

Bridget Jones – Renée Zellweger – Udvaros Dorottya

Amikor az amerikai színészőt arról kérdezték, hogy milyen volt Hugh Granttel és Colin Firth-el csókolózni Zellweger ezt válaszolta: ,,nem egy rossz munkanap, ugye?” Ugyan magyar hangja, Udvaros Dorottya bizonyára monotonabb munkanapokat tudhatott maga mögött a Bridget Jones szinkronja alatt, a harmadik rész megjelenése előtt lelkesen mesélt arról, hogy mennyire várja, így bizonyára szép emlékei vannak a trilógiáról. Párosuk csupán a Bridget Jones-szériákra korlátozódik, mely Csörögi István érdeme. Legtöbbször Orosz Anna szólaltatja meg az amerikai színésznőt, így volt ez a legutóbbi, Judy című, tavalyi filmben is, melyért Zellweger Oscar-díjat kapott. Bridget szerepéért is különböző jelölésekkel illeték, ám díjat nem zsebelhetett be érte. Udvaros Dorottya rendkívül jól követi a szétszórt brit nő karakterét, ráadásul a filmen túl még hangoskönyvben is felolvasta Jones kalandjait, melyet Alföldi Róbert rendezésében hallhatunk.

 Megtudjuk, ki is Bridget Jones

Mark Darcy – Colin Firth – Kőszegi Ákos

A regény írója sosem rejtette véka alá, hogy Mark Darcy karakterét a Büszkeség és balítélet Mr Darcy-ja inspirálta. Több történés hasonlít a klasszikus regényben leírtakra: például amikor Daniel azt állítja, hogy Mark csalta el tőle a menyasszonyát, pedig fordítva történt. A Büszkeség és balítéletben ugyanúgy a Colin Firth által megformált karakter az elszenvedője hasonló hazugságnak. Bridget munkahelyének neve szintén sokat sejtető, ugyanis a Pemberley Press-nél dolgozik, míg Jane Austen művében Mr Darcy a Pemberley birtokon lakik. A karaktert megformáló Colin Firth ezúttal Kőszegi Ákos hangján szólalt meg. A szinkron készültekor még nem volt kiforrott, hogy ki legyen Colin Firth állandó hangja (bár ez mostanra sem dőlt feltétlenül el), így a Bridget Jones naplója csupán a második alkalom volt, amikor Kőszegi Ákost hallhattuk Colin Firth szájából. Előtte szinkronizálta már többek között Széles Tamás, Kautzky Armand, Háda János és a szintén gyakori Firth-hang, Csankó Zoltán is.

A kék leves esete

Hugh Grant – Daniel Cleaver – Széles László

Mr Grant nem adta könnyen magát a filmhez, ugyanis nem igazán tetszett neki az eredeti forgatókönyv, és végül csak akkor volt hajlandó kötélnek állni, amikor a Négy esküvő és egy temetést és a Sztárom a páromat is jegyző Richard Curtis-t hívták, hogy írja át a forgatókönyvet. Hugh Grant esetében nem a megszokott hangot kaptuk: Stohl András már legelső Magyarországon bemutatott filmjében is kísérte, és ugyan Bridget kalandjai előtt is többször ,,találkoztak”, ez esetben a szinkronrendező, Csörögi István Széles László mellett döntött. Meglehetőst szokatlan más hangján hallani Grantet, ám Széles László hangjától talán kevésbé lesz lágy a karakter, így a néző is a végül befutó, Colin Firth-nek drukkol.

 Bridget bemutatja Mr. Fitzherbert-t

A további magyar hangok közt is nagy nevek vannak, így ne menjünk el szó nélkül Halász Aranka mellett, aki a főszereplő bűnbánó anyjának ad hangot, illetve Dobránszky Zoltán szeretettel teli ,,Bridgetapukája” is szívmelengető. Ms. Jones főnökét a televíziónál Csuja Imre szólaltatja meg, rendkívül visszafogott hangon, míg a barátait Spilák Klára, Balázs Ági és Csőre Gábor szinkronizálta.

Nosztalgiavonatunk elérte a végállomást, amikor Titeket kérdezünk arról, hogy szerettétek-e Bridget Jones-t, és persze a magyar hangokról is várjuk véleményeiteket!

90 éve született Kispesten Hatscher Jozefin Mária, akit kis hazánk Hacser Józsaként ismert. Portrésorozatunk áprilisi részével a kétszeres Jászai Mari-díjas színésznőre emlékezünk.

"A világot jelentő deszkák”

Nem volt könnyű gyermekkora, édesapja a Donnál harcolt, ő pedig édesanyjával Budapest bombázása alatt fél évig egy pincében húzta meg magát, mint akkor oly sokan. 1948-ban, 17 évesen felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára Gellért Endre, a nagy pedagógus-rendező osztályába. Társai között ott volt Psota Irén, Váradi Hédi, Horváth Teri, Berek Kati, Szemes Mari, Szénási József, Tarsoly Elemér és Buss Gyula is – micsoda nívós társaság!

Miután megszerezte a diplomát, a Miskolci Nemzeti Színház társulatának tagja lett, és ott is maradt négy évadon keresztül. Itt játszhatta el többek között Opheliát és az Antigoné Iszménéjét. 1956 és '93 között Budapest színházaiban láthatta a közönség, ilyen volt a néhai Úttörő Színház, a Jókai, a Radnóti és a Thália.  

A színházlátogatók számára elsősorban groteszk karakterek, illetve drámai szerepek megformálása miatt volt emlékezetes. Eljátszotta sok egyéb mellett Nyilas Misit, a Szentivánéji álomban Puckot, Vörösmarty Csongor és Tündéjének női címszereplőjét, a Sörgyári Capriccio Maryskáját (mely karrierjének utolsó, hatalmas sikert arató szerepe volt), Örkény Tóték c. drámájának Ágikáját is - utóbbit Latinovits Zoltán oldalán.

(Hacser Józsa színésznő Gáli József: Erős János című mesejátékában az Úttörő Színházban Fotó: Farkas Tamás / MTI)

1994-ben otthagyta Budapestet és csatlakozott a Soproni Petőfi Színházhoz, ahol egészen 2001-ig játszott. Mikó István igazgatóságával szinte teljesen egybeesett ottani karrierje, aki így mesélt róla: „Nagyon sokat dolgoztunk együtt, de szinkronban is rengeteget találkoztunk, főleg a Muppet Show miatt. A Pannónia Filmstúdióban már tízévesen szinkronizáltam vele, csodáltam a humorát.”

A képernyő és a vászon

Elsőként az 1952-es Ütközet békében című alkotásban tűnt fel. Közel ötvenéves pályafutása során láthattuk többek között a Hintónjáró szerelem, az Alfa Rómeó és Júlia, A világ legrosszabb gyereke, az Égigérő Fű,  a Miniszter félrelép, az Apám beájulna című filmekben és az Üvegtigris 2-ben is. Láthattuk megannyi kabaréjelenetben is, például a Szeszélyes évszakok keretein belül.

Sok pályatársához hasonlóan a Szomszédokban is feltűnt. A történet szerint karakterét, a mindig ittas Margit nénit Békéscsabáról kerítették elő, mert azt hitték róla, hogy ő Vágási Feri édesanyja, aki annak idején intézetbe adta. A tévedésre aztán fény derült egy pár epizóddal később. Az internetbe beszállós Ferit alakító Nemcsák Károly a sorozaton kívül színházban is játszott együtt a színésznővel, és ezt mesélte róla az Origónak a színésznő halála után: “Nagyon tudta a szakmáját, nagy hatást gyakorolt mindenkire, élvezet volt nézni, már a próbákon is. Nem volt egy hétköznapi, de nem volt egyszerű ember sem. A Szomszédokban is elvarázsolta a környezetét, csodás figurát talált ki, imádtuk nézni, ahogy dolgozik.”

Utoljára a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című filmben forgatott 2006-ban.

Miss Röfi, Hiéna Léna és a többiek

"Az ország egyik legkedvesebb hangú színésznője”, írta róla az Origo 2014-ben bekövetkezett halálakor, és nem túlzás azt állítani, hogy így is volt. Ugyan főleg színpadon és tévében volt ismert, de azért volt közel kétszáz szinkronja. Gyermekek generációi nőttek fel a hangján, hiszen olyan szerepeket tudhatott magáénak, mint Hiéna Léna a Roger nyúl a pácban című filmben, Nils Holgersson aranyhörcsöge, Pocok, vagy Riggodon (Willy Fogg inasának) kabalaállata, Ticó.

A Kukori és Kotkoda rajzfilmsorozatban Psota Iréntől vette át Kotkoda szerepét a második évadban.

Az elsüllyedt világok című francia rajzfilmsorozatban Popócici, Walt Disney Hamupipőke című rajzfilmjében az egyik mostohatestvér, Drizella, a Muppet Showban pedig Miss Röfi magyar hangja volt. A Brémai muzsikusok című spanyol  rajzfilmsorozatban Durmolt, illetve Kópét szólaltatta meg.
A Folytassa…! sorozat társulatának tagja, Joan Simms is nem egyszer "kapta" magyar társául a színésznőt, csakúgy, mint Olympia Dukakis az Acélmagnóliákban, vagy Josephine Tewson a Clarence című sorozatban. Az 1964-es My Fair Ladyben Mrs. Pearce is Hacser Józsa hangján szólalt meg, aki Higgins házvezetőnője volt. Ő volt továbbá Jirina Bohdalová, Liz Fraser, és Peggy Pope színésznők leggyakoribb magyar hangja.

Utolsó szinkronmunkája a 2001-es Kísértés esküvő előtt című alkotásban volt, ahol Gisea Trowe német színésznőt szólaltatta meg magyarul.

A nyolcvanas évek végén Kárpáti Ildikó készített vele egy félórás interjút, melynek egyik mondata leírja e csodás színésznő egész pályáját:

“Nekem mindig volt kapcsolatom a közönséggel, engem mindig szerettek, én is szerettem a közönséget."

Hacser Józsa 2014. március 4-én hunyt el siófoki házában. Emlékezzünk rá szeretettel!

Egy újabb könyvadaptáció ünnepli ma születésnapját, ugyanis az 1996-os Legbelső félelem William Diehl három évvel korábban megjelent művét ültette át a vászonra. A bűnügyi thrillerben Chicago egy befolyásos, katolikus érsekének brutális meggyilkolása és annak elkövetője körül forog minden, ugyanis egy kóristafiút gyanúsítanak a bűnténnyel. Vigyázat, spoilerek következhetnek a 25 éves film cselekményével kapcsolatban.

Az akkor huszonhét éves, de még mindig kölyökképű Edward Norton első hollywoodi szerepe volt a koldusból lett 19 éves ministráns Aaron Stampler alakítása, zseniális munkájáért pedig Golden Globe-ot és Oscar-díjat is hazavihetett a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. Erős pályakezdés volt, az biztos, főleg annak tudatában, hogy mennyire kelendő volt a szerep. Stampler karakterének megformálóját ugyanis 2100 színész közül választották ki, Matt Damon is nagyon el akarta játszani, miután a Holt költők társasága egyik szerepéről lemaradt. Végül ezt sem ő kapta meg, így barátjával, Ben Affleckkel úgy döntöttek, nem várnak egy újabb, sikeresnek látszó szerepre és inkább megírták maguknak a Good Will Huntingot. Szóba került még Will Wheaton és Leonardo DiCaprio is, de mindketten visszadobták a szerepet.  A casting pedig emiatt olyan nehézkes volt, hogy a másik főszereplőt alakító Richard Gere majdnem otthagyta a produkciót, míg végre rátaláltak Nortonra. A bostoni születésű ifjú később a Harcosok klubjában hasonló, többszörös személyiségzavarral küzdő embert formált meg. Norton néhány évvel ezelőtt a GQ-nak azt nyilatkozta, hogy Gere volt a legjobb partner, akit elsőfilmesként kaphatott, hiszen a tapasztalt színész kedvesen pátyolgatta és látta el tanácsokkal a szerepét illetően.

A húzónévnek számító Gere a forgatás idején már túl volt a Micsoda nőn, és egész más karaktert alakított a Legbelső félelemben, viszont majdnem ugyanolyat, mint a Chicagóban - egy énközpontú, nárcisztikus ügyvédet, aki szinte csak olyan ügyeket vállal, amelyek növelhetik hírnevét.

A filmhez két szinkron készült, de az első terjedt el széleskörben, melyet Somló Andrea szinkronrendezőnek köszönhetünk, a magyar szöveget Sarodi Tibor írta. A szereposztás szerintem találó volt, mindössze az bántotta csak a fülemet, hogy Aaron Stampler nevét következetesen „Áron”-nak ejtette az összes színész, pedig az inkább „Éron” vagy „Érön” – de ez nem egyedi eset a szinkrontörténelemben.

Martin Vailt/Richard Gere-t itt mindenki Bornemissza Gergelye, Kovács István szinkronizálta. Norton meggyőző játékát Bolba Tamás sajnálnivalóan reszketőssé változtatott hangja egészítette ki, bár sokszor nehéz volt elvonatkoztatni attól, hogy Tamás gyermekkorunk kedvenc utcagyerekének, Aladdinnak is kölcsönözte a hangját annak idején.

Laura Linney alakította a vád képviselőjét, aki, ahogy már írtuk, a sztárügyvéd egykori szeretője volt, csak hogy a történet ne maradjon szerelmi szál nélkül. Őt Rudolf Teréz magyarította, aki egy jó évtizede már nem hallható szinkronban.

Az Aaront vizsgáló pszichológust, aki tanúja lesz végül a fiú „betegségének”, Frances McDormand alakította, Varga Mária szinkronjával kiegészítve, aki Rudolf Terézhez hasonlóan ritka vendég már a szinkronstúdiókban.

Bács Ferenc, a Micimackó Tigrise, Gandalf és Klaus Brinkmann professzor (na meg persze több száz másik karakter magyar hangja) ebben a filmben a befolyásos “üzletembert”, John Shaughnessy-t szinkronizálta játszi könnyedséggel.

További magyar hangok voltak még: Zsolnai Júlia, Kárpáti Tibor, Laklóth Aladár, Kőszegi Ákos, Uri István, Szokol Péter, Madarász Éva, Kardos Gábor, és még sokan mások.

Ti mit gondoltok a Legbelső félelemről? Szerintetek is méltán elfelejtett, de közben kiváló kilencvenes évekbeli alkotás?

Szinkronjunkie: A közönség és mi sem bántunk kesztyűs kézzel az új Mortal Kombat-film előzetesével, ugyanakkor sokan bíznak abban, hogy a végső változatban helyükre kerülhetnek a dolgok. Volt, akinek Sub Zero hangja nem "jött át", de a legtöbben a játékból elhíresült "Get Over Here" magyar változatát sérelmezték. Hogyan készült az előzetes magyar változata?
Dóczi Orsi: Az előzetest, mint általában, egyik napról a másikra kellett elkészítenünk. Megpróbáltuk azokkal a színészekkel felvenni, akik a filmben szerepelnek majd, ez nem minden ponton sikerült. Azt hiszem, két olyan elem van az előzetesben, ahol eltértünk az ikonikus kifejezésektől, a "Get Over Here" mondat és Lord Raiden neve. Ezek helyükre kerülnek a filmben, tehát "Gyere csak ide!” lesz és "Raiden nagyúr".

SzJ: Úgy tudjuk, hogy a szinkront szokatlanul komoly előkészítési munkával kezdtétek, sokakkal konzultáltál. Kérlek, mesélj erről nekünk bővebben!
DO: Gyakorlatilag minden második embert megkérdeztem, mindenféle korosztályból, hogy játszott-e valaha Mortal Kombatot. Akik azt válaszolták, hogy igen, azokat azonnal kérdésekkel kezdtem bombázni, elsősorban a nevek kiejtéséről. Érdekes módon, itt nem voltak egységesek a válaszok, különösen, ami Liu Kang-ot illeti.
Ki angolosan ejtette, ki pedig kínai módra, annak ellenére, hogy magában a játékban minden nevet angol kiejtéssel mondanak. Mi úgy döntöttünk, hogy az angol neveket angol kiejtéssel mondjuk, a kínaiakat kínai kiejtés szerint, a japánokat japánul.
Sub Zero-nál nekem tetszett volna a latinos kiejtés, Szub Zéró, de ezt hamar elvetettük és maradt a Száb Zíró. Mindenkivel kimondattam a játék nevét, mivel stábon belül is felmerült a kérdés, hogy hogyan ejtsük! Teljesen egyöntetűen Mortál Kombát-nak mondta mindenki, két rövid á-val, huszonévesektől a negyvenesekig!
Ezen kívül nagy segítségemre van Jacsó Bence hangmérnök. Ugyan nem ő veszi a magyar verziót, hanem Illés Gergely, de Bence is régi nagy Mortal Kombat-os, így azt hiszem, minden felmerülő kérdésre tudja a választ. Még Mortal Kombat képregénye is van!

SzJ: A rajongók által fájlalt előzeteshez képest lesznek változtatások a végső változatban? Ilyenkor figyelembe tudjátok venni a visszajelzéseket?
DO: Igen, minden észrevételt szívesen veszünk! Fent már említettem két dolgot, amit javítottunk. Viszont Zámbori Somához ragaszkodom, mint Sub Zero!

SzJ: A külföldi - elsősorban angol - szavak kiejtése mindig is egy billegő területe volt a magyar szinkronnak. Mennyire kell az eredeti kiejtéshez közelíteni a magyar változatot? Ilyen helyzetekben ad támogatást vagy esetleg utasítást a külföldi stúdió?
DO: Az angol nevek/kifejezések ejtésére nem szokott utasítást adni a külföldi stúdió. Ez gyakorlatilag stábon belül dől el. Egy kicsit még mindig keveredik a hagyomány és az angol kiejtés, lásd pl. : Roger - Rodzser/Rádzsör vagy Scott - Szkott/Szkátt. Szerintem mostmár mindenki igyekszik elmozdulni a hunglish-tól az angol kiejtés felé.

SzJ: Az új filmben alapvetően kevésbé ismert, inkább tévés arcok jelennek majd meg, így ez nagyobb rendezői szabadságot eredményezett, mintha A-listás hollywoodi színészek megszokott párjaival kellett volna dolgoznod. Ilyen esetekben hogyan állsz neki a szereposztás kialakításának? Elárulsz nekünk néhány hangot?
DO: Pont úgy csináltam a szereposztást, mint máskor. :) Igazából mindenkire rögtön volt ötletem! Egy ponton átvettem egy korábbi szereposztást : a Raiden nagyurat játszó Tadanobu Asano-ra Kolovratnik Krisztiánt hívtam, aki a Thor filmekben is a hangja volt. Ezzel már el is árultam egy hangot! (nevet) És elárulok még egyet, aki az előzetesben talán nem volt felismerhető: Mészáros Béla. Ő Kano magyar hangja lesz, akit Josh Lawson játszik és szerintem az egész filmet viszi! Nekem a kedvenc figurám!

SzJ: A magyar rendezők jellemzően inkább csak a mozifilmeket veszik alapul, holott lehet, hogy ott sokkal rövidebb ideig dolgozott együtt a magyar és a külföldi színész, míg egy sorozatban akár hosszú évekre fixálódhat a párosuk. Véleményed szerint melyik az erősebb, illetve te személy szerint melyikre szoktál figyelni? Egyáltalán kell-e minden esetben aszerint szerepet osztani, hogy korábban egy másik rendező milyen döntést hozott?
DO: Szerintem nem kell minden esetben egy korábbi rendező által kitalált magyar hanghoz ragaszkodni, különösen, ha nagyon nem értek egyet azzal a választással. Ezzel együtt én mindig meg szoktam nézni, hogy tartozik-e valakihez állandó hang és csak akkor cserélek, ha jó okom van rá, mert tudom, hogy a nézők viszont szeretik a megszokott párosításokat.

SzJ: Ha volt valamilyen vicces jelenet a felvételek során, kérlek, idézd fel nekünk!
DO: Egyetlen ilyen jelenetet nem tudok felidézni, viszont Mészáros Bélával a teljes felvételi napot végigröhögtük!

SzJ: Köszönjük szépen az interjút!

Fotó: Zih Zsolt/MTI

2021. március 17-én, 80 éves korában elhunyt Szersén Gyula. Arcát a fiatalabb közönség talán kevésbé ismerte, de hangjáért egészen biztosan Magyarország-szerte rajongtak. Több, mint 1800 alkotásban hallhattuk: mellék- és főszerepekben, sorozatokban, filmekben, mesékben csillogtatta meg feledhetetlen hangját. Cikkünkben a legendás Szersén Gyulára emlékezünk.

Félárván

Szersén Gyula 1940. november 22-én született Budapesten. Nehéz gyerekkorra emlékezett: ötéves volt, amikor Budapest ostroma zajlott. Édesapja amerikai hadifogságba esett, édesanyja 1947-ben meghalt. Ugyan édesapja visszatért a fogságból, a színművész mégis magányos gyerekkorról mesélt egy interjúban, leszámítva azokat a nyarakat, amikor vidékre ment családtagokhoz. Így emlékezett erre az időszakra:

,,Becsületes parasztok között tanultam meg mindent: úszni, lovagolni, dinnyét szedni, aratni, kiszedni a tyúk alól a tojást, megsütni a kenyeret a kemencében, egyebeket – tisztességben, derűben élni, becsülettel dolgozni. A magyarokat évszázadokig jellemző életmódot.”

Az idősebb Szersén újraházasodott, lett két másik gyermeke, de Gyula úgy érezte, ez már nem az ő családja, így 18 évesen elhagyta a szülői házat és nagyapjához költözött Zuglóba.

A ministránsfiúból lett színész

Szersén Gyula keresztény családban növekedett, s ministráns-korában lenyűgözte a templomi szertartások teatralitása: az oltárt színpadnak tekintette, s ez adta az inspirációt a színészethez:

,,Az is olyan világ, amelyben műsor van. Ott is meghatározott szellemben készülő előadások zajlanak valami jó érdekében. Misék, keresztelések, bérmálások – mind a maguk rendje és fegyelme szerint.”

A Corvin Gimnázium évei alatt már részt vett az iskola irodalmi körében, sokat szavalt, és a diákszínpad előadásain lépett fel. Többedmagával az ’56-os eseményekbe is belecsöppent, de tanárai és az iskola igazgatója kiálltak mellettük, így végül leérettségizhetett társaival. Az előzmények miatt jó pár évig szóba sem jöhetett, hogy jelentkezzen a Színművészeti Főiskolára, így egy gyógyszertárban dolgozott, s hamar csoportvezető helyettes lett belőle. Ezután az Állami Déryné Színházban helyezkedett el díszítőként, s mivel rögvest kiderült róla, hogy színész szeretne lenni, lehetőséget kapott a Hawaii rózsája című operettben. Ekkor kezdett el játszani egy fél-amatőr társulatban, melyet követően 1960-tól a Vígszínházba hívták segédszínésznek. Mivel végighallgatta a színdarabokat, kívülről tudta a szövegeket, így egy nap, mikor Tordy Gézának kibicsaklott a lába, behívták az Aki szelet vet című dráma főszerepére beugró színésznek. A siker után nagyobb szerepekkel jutalmazták. Addigra az akkori rendszer által vélt „56-os bűnei is elévültek”, így 1962-től megkezdhette tanulmányait a Színművészeti Főiskolán, Simon Zsuzsa osztályában.

A színi-tanulmányok elvégzése után az akkor épülettel nem rendelkező Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol később látható volt az Ijfúság édes madarában, és élete első meghatározó szerepét is megkapta: a Czillei és a Hunyadikban játszotta Hunyadi Lászlót. Emellett örömmel emlékezett a Két nő közt című amerikai vígjátékra, hiszen színészileg izgalmas kihívásnak tartotta.

Négy évtizedet töltött a Nemzeti Színháznál, majd nyugdíj után a Pesti Magyar Színházhoz csatlakozott néhány felejthetetlen alakítás erejéig.

Az évek során elképesztő mennyiségű játék- és tévéfilmben volt látható: többek között a Szegénylegények, a Szamárköhögés, a Legbátrabb város, valamint a Fekete város, a Szomszédok, a Nyolc évszak és a Barátok közt stábját erősítette egy-egy epizódszereppel.

Egy felejthetetlen hang

Első szinkronfeladatát a főiskola alatt, 1964-ben kapta. A kezdetekről Dallos Szilvia: Magyar hangja – A szinkronizálás története című könyvében mesélt:

,,Ámulattal figyeltem példaképeimet, az akkori menő szinkronosokat. Tőlük lestem el a szakmai fogásokat. Megtanultam, hogyan kell ,,belülről” olvasni a szöveget, vagyis hogyan lehet egy-kétszeri olvasás után szinte kívülről mondani akár 10-20 sort is, miközben az ember tekintetével már a vásznon lévő színész játékát követi”.

Az idők folyamán számtalan színész szólalt meg az ő hangján, ennek ellenére az általa leggyakrabban megszólaltatott személy nem színész, hanem a világ legismertebb természettudósa, Sir David Attenborough volt. A világszerte népszerű természetfilmest először Végvári Tamás szinkronizálta, méghozzá generációkat megmozgató karizmával, így a feladatot a színész halála után nem is bízhatták másra, mint Szersén Gyulára.

Sir David Attenborough Szersén Gyula hangján mesél nekünk

Rögtön őt követi Charles Bronson, aki legendás magyar hangja nélkül elképzelhetetlen a magyar nézők számára. ,,Együtt dolgoztak” a Piszkos tizenkettőben, a Volt egyszer egy vadnyugatban és az Erőszak poklában is – csak hogy a legismertebbeket említsük.

A Volt egyszer egy vadnyugatban

Harvey Keitelt is ,,örökbe kapta” a szinkronrendezőktől, így élvezhettük párosuk játékát 19 közös alkotásban. A páros első munkája a Kedves Gorbacsov volt, melyet később olyan filmek követtek, mint a Copland, a Nemzet aranya – Titkok könyve és a 2019-es a Szerelem visszavár.

Sorozatokban is gyakori vendég volt: a Polipban ő szólaltatta meg a főszereplőt, Corrado Cattanit, a William Shatner főszerepével fémjelzett T. J. Hooker-t, és a Szupercsapatban pedig John 'Hannibal' Smith ezredes szerepében alkotott maradandót a mindenre elszánt amerikai akciócsapat vezetőjeként.

T.J. Hooker magyar hangja az első szinkronváltozatban

Szersén Gyula örömmel magyarított rajzfilmeket: hallhattuk a Rózsaszín párduc narrátoraként, a Lego kalandban Dumbledore-t, a Toy Story 4-ben Melephant Brooks-t (azaz Mel Brooks-t) szinkronizálta, illetve a Verdákban Flynn McKémbridge megszólaltatójaként ismerhettük fel.

A teljesség igénye nélkül olyan kultikus filmszinkronok fűződnek nevéhez, mint a Roger nyúl a pácban (a főszereplő Bob Hoskins magyar hangjaként), a Tűzparancs (mint a gépeltérítők vezetője), a Rendőrakadémia-filmek (amelyekben az idősebb Thaddeus Harris századosként tört borsot a rendőrcsapat orra alá), a Csodálatos Pókember (Ben bácsiként), a Grand Budapest Hotel (szintén Harvey Keitel hangjaként), a máig legjobb Sherlock Holmes-sorozat, a Sherlock Holmes kalandjai (Watson Doktor), a Tőrbe ejtve című thriller, amelyben pont az ő gyilkosát keresték, és még oly' sok más produkció.

Roger nyúl a pácban - Bob Hoskins hangjaként

Munkásságát 1986-ban Jászai Mari-díjjal jutalmazták, majd 2018-ban megkapta a Szinkronszakma életműdíját.

A színész előszeretettel mondott verseket, s ezeket beszédgyakorlatokként használva készült a szinkron- és színpadi szerepekre is.

József Attila: Flórának

A Család-barát című műsorban feleségével, Zsuzsával

Amikor egy 2018-as interjúban Sztankay Ádám az idő múlásáról kérdezte, Szersén Gyula így válaszolt:

,,Önálló estemnek van egy részlete, amelyet én magam írtam:

,,Hetvennyolc év, hogy eljárt felettem,

Hogy gyermek voltam, sosem feledtem.

Ám, repülni tudok még most is képzeletben,

Mert a bánatot, meg a halált mindig kinevettem”.

Már csak ennyit mondok, hogy kerek legyen a válasz: Istenben és magamban is hiszek, így aztán nagy baj nem érhet.”

 Isten nyugosztalja Szersén Gyulát. Sosem feledjük.

A ,,Berbenczei Flóriánság rövid története”

Kaló Flórián 1932. június 16-án született Berbenczei Flórián néven. Mivel születésekor szülei nem voltak házasok, édesanyja nevét kapta, majd kétéves korában lett édesapja után Kaló. Elmondása szerint eredeti nevét is szerette, olyannak tartotta, mintha Jókai egyik hőse lenne.

Ugyan szülei Budapesten éltek, ő maga rengeteg időt töltött nagyszüleinél, az Ózd közeli Somsálybányán. Hatéves korában az osztály legjobb tanulójaként az iskolai előadásban ő kapta a varázsló szerepét, s emlékezései szerint akkor dőlt el a sorsa, hogy színész lesz. A gimnázium évei alatt a Lámpagyár Vállalatnál dolgozott, mint puskacső-esztergályos, majd érettségi után jelentkezett a Színművészeti Főiskolára. Elsőre nem vették fel, így folytatta a munkát, majd a következő év szeptemberétől megkezdhette tanulmányait a főiskolán.

Unokatestvére, Maros Artúr ekképp mesélt a fiatal Kaló Flóriánról:

,, Nem volt olyan időszak, amikor Flórián ne olvasott volna valamiféle könyvet. Már kicsi korában rengeteg verset és nótát tudott; nagyon muzikális alkat volt. Mire leérettségizett, minden operának el tudta fütyülni a dallamvilágát. Volt egy különleges tulajdonsága, amit felnőtt korunkban is sokat játszottunk: bármilyen magyar szót mondtunk neki, pillanatokon belül megmondta, hogy hány betű van benne, függetlenül a szó hosszától. Ezt már a főiskola után, a kollégáival is nagyon sokszor játszotta.”

1954-ben, a főiskola elvégzésének évében feleségül vette Domján Editet, és Szegeden telepedtek le, a helyi színház tagjaiként, ahol rengeteg szerepet eljátszhattak, több műfajban. A színész életük legboldogabb időszakaként tekintett vissza a Szegeden töltött évekre. 1956-ban beválasztották a Képviseleti Tanácsba, ő szavalta el a város főterén a Nemzeti dalt, s utazott Pestre tárgyalni a bizottság nevében, ám ennek az lett a következménye, hogy évekre eltiltották attól, hogy a fővárosban dolgozhasson. Feleségét tárt karokkal várták a budapesti színházak, ám ő férjével maradt, amíg Kaló Flórián 1961-ben el nem helyezkedhetett a József Attila Színházban. Mivel ide ,,száműzték” a ,,rendszerellenes” színészeket (úgy mint, Sinkovits Imre, Darvas Iván, Ráday Imre) kiváló társulat állt össze. Ahogy teltek az évek, idővel több színház is hívta a színészt, de Kaló Flórián hűséges volt befogadó színházához, és a nyugdíjig itt játszott.

Mind zenés, mind prózai darabokban kitűnő alakításokat nyújtott; több klasszikus és modern előadásban is látható volt, például a Micimackóban Bagolyként, vagy a Régi nyárban Báró Jankovits Lajosként.

Domján Edittel az Egy házasság története című zenés darabban

A színész a filmvásznon és a televízióban is megjelent. Harmadik filmjét 1960-ban forgatta Két emelet boldogság címmel, melyben feleségével szerepelt, s ez alapozta meg igazán ismertségüket.

Tévéfilmekben is rendszeres vendég volt: az Aranykesztyű lovagjaiban és az Egy óra múlva itt vagyok című alkotásokban. A televízióban különböző műsorokban is láthattuk, például a Vasárnapi turmixban, és gyerekeknek szóló Kukkantó című tévéműsorban, és a Palacsintás királyban is, amelyben a szakácsot alakította:

 Részlet a Palacsintás királyból (1973)

Szinkronban Kaló Flóriánnal

A szinkronrendezők nagyon szerettek dolgozni a színésszel, mert rendkívül pontosan dolgozott, kiváló ritmusérzékkel rendelkezett, így a felvételek jórészt elsőre sikerültek, mert mindig eltalálta az ütemet és a megfelelő hangsúlyt is.

Kaló Flórián több magyar alkotásban is kölcsönözte hangját különböző rajz- és bábfilm figuráknak. A Misi Mókus kalandjaiban ő volt Rókus tudós mókus, a Rémusz bácsi meséiben és a Kérem a következőt! című sorozatokban a Róka, míg a Süsü, a sárkány kalandjaiban a Kancellárt szólaltatta meg.

 Süsü, a pesztra (részlet)

Több filmben és sorozatban is hallható volt: a Stan és Pan epizódjaiban James Finlayson különböző karakterek hangjaként: tanárként, komornyikként és tábornokként is. Az Asterix, a gall-ban Caius Bonus magyar hangja volt, de hallhattuk még a Fogd a pénzt és fuss!, a Love Story, a Rózsaszín párduc visszatér, és a Szabadlábon Velencében című filmekben is. Egy rövidke szerep erejéig Kaló Flórián is része volt a Star Wars Univerzumának, ugyanis az Egy új reményben ő szólaltatta meg Jan Dodonna tábornokot.

Több Bud Spencer-filmben is hallható volt, az Akit Bulldózernek hívtak, és a Nincs kettő négy nélkül címűekben, mely utóbbiban a pszichológust szinkronizálta.

Részlet a Nincs kettő négy nélkül című filmből

Filmeken kívül sorozatokban is rendszeresen feltűnt jellegzetes hangjával, így az A buszon és a Nők a pult mögött című szériákban is hallható volt.

Mesefilmek tekintetében a Hüvelyk Pannában, a Hupikék törpikékben és pár Maci Lacis rajzfilmben is élvezhettük hangjátékát.

Részlet: Maci Laci első karácsonya

A szinkronon kívül a rádió stúdióját is rendszeresen látogatta, ugyanis rendkívül sok hangjátékban szerepelt. Feltűnt a Vízparti történetben, Csukás István Gyalogcsillagában és Süsüjében, és Agatha Christie: Gyilkolni könnyű című rádiójátékában is.

Munkásságát 1974-ben Jászai Mari-díjjal jutalmazták, 1986-ban Érdemes művész lett, majd 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét is.

Művészete nem merült ki a játékban, ugyanis a színész színpadi műveket és rádiójátékokat is írt: a Mai történet és a Négyen éjfélkor 1976-ban, a Pajzán históriák 1980-ban, míg a Kitaszított 1987-ben jelent meg.

60 éves kora után abbahagyta a színjátszást, ugyanis mint Vámos Miklós műsorában elmondta: ,,kimegy az emberből az önmaga megmutatásának a vágya, akkor pedig nem ér semmit az egész”.

Kaló Flórián 2006. február 28-án hajtotta örök álomra a fejét.

Lehetetlen Vámos Miklóssal (1997)

Köszönet mindenért

Kaló Flórián és Domján Edit szerelme legendás volt: 18 évet töltöttek együtt, s válásuk után is jó barátok maradtak. A színész egykori felesége halála után létrehozta a Domján Edit-díjat, amit csak fiatal vidéki színésznő kaphat meg, hiszen a névadó ezt szerette igazán: fiatalon, vidéki színésznőnek lenni.

Szerelmük történetét a Turay Ida Színház dolgozta fel a Köszönet mindenért című előadásban, Topolcsányi Laura tollából. A szerző elképesztő érzékkel építette bele a Domján-Kaló páros párbeszédébe a közös színpadi szerepeket, és olyan részleteket is elrejtett a darabban, melyek elsőre akár fel sem tűnnek. A két főszereplőt Bozsó Péter és Germán Lívia játszotta, a darabot Árkosi Árpád rendezte.

A család a színészre emlékezve megalapította a Kaló Díjat, melyet a József Attila Színház művészei kaphatnak meg munkájuk elismeréseként.

Köszönet mindenért Topolcsányi Laurának, a Természetgyógyász Magazinnak, Görgei Katalinnak, Maros Artúrnak és feleségének Ágnesnek, mert általuk kerülhettem igazán közel Kaló Flóriánhoz és művészetéhez.

Alább található egy válogatás a család képeiből. (A fotók felhasználása engedélyköteles.)

Makay Sándor karikatúrája (1982)

A Valentin-napot az emberek (elsősorban Amerikában, de mint tudjuk, sok helyen átvették ezt az ünnepet) a szerelmükkel töltik, vacsorázni mennek, esetleg beülnek a moziba megnézni egy jó filmet. Nos, nem lehet nem észrevenni mai évfordulós filmünk premierdátumának iróniáját, ugyanis A bárányok hallgatnak 30 éve pont a szerelmesek napján jelent meg Amerikában. Gondoljunk bele, mekkora meglepetés érhette azt a párt, amelyik az előzetes megnézése nélkül ült be a filmre egy kis romantikázásra.

A filmtörténet egyik legjobb és legnagyobb hatású thrillere Thomas Harris 1988-ban írt regényéből készült, melyben Clarice, a fiatal FBI-gyakornok egy sorozatgyilkos, Buffalo Bill nyomán jár, ebben pedig a kiváló pszichiáter, Dr. Hannibal Lecter tanácsai segítik. Nem elhanyagolható a tény, hogy a börtönbüntetését töltő Lecter maga is sorozatgyilkos, méghozzá olyan, aki szereti megkóstolni áldozatait.

A főszerepekben Anthony Hopkinst és Jodie Fostert láthattuk, ám nem ők voltak a rendező első választásai. Mint kiderült, Jonathan Demme Sean Conneryt és Michelle Pfeiffert szerette volna megnyerni a filmhez, de mindketten elutasították a felkérést. Ma már tudjuk, milyen nagy szerencse, hogy így lett.

Sir Anthony Hopkins már az 1960-as években Nagy-Britannia egyik legnagyobb színészének számított, az évtized végétől pedig vásznon is láthatta őt a közönség. Szerepelt Az oroszlán télenben, A Lindbergh-bébi elrablásában, A híd túl messze van, a Bounty és Az elefántember című filmekben is. Meglepő természetességgel alakította a perverz, pszichopata gyilkos karakterét, aki valahol mégis képes rokonszenvet ébreszteni a nézőben, így az áttörést Lecter hozta meg a számára. AZ IMDBB szerint mindössze szűk huszonöt percet volt látható a filmben, mégis elnyerte a legjobb férfiszereplőnek járó Oscar-díjat. Így ő lett a második, aki ilyen rövid filmbeli jelentléttel tudott nyerni, az első helyen 23 és fél perccel David Niven áll az 1958-as Külön asztalokban nyújtott alakításáért.

Jodie Foster legelső emlékezetes munkája az 1976-os Taxisofőrhöz fűződik, melyben Irist, a tini prostit játszotta, és amiért Oscarra is jelölték. A díjat akkor nem, azonban tizennégy évvel később A bárányok hallgatnak főszerepéért viszont megkapta. A film így összesen 5 aranyszobrocskával lett gazdagabb, hiszen a két színészen kívül díjat kapott még a rendező, a forgatókönyvíró Ted Tally, és hazavitték a legjobb filmnek járó trófeát is. Ezzel egyike lett a filmtörténet három olyan művének, melynek sikerült a „Big Five”-ot, vagyis az Akadémia díjai közül az öt legnevesebbet elnyernie. A másik két ilyen film a Száll a kakukk fészkére és az Ez történt egy éjszaka voltak.

A Hopkins és Foster közötti kémia nagyban rásegített a sikerre. Foster egy interjúban elmondta, hogy a forgatás során a felvételeken kívül nem beszélt Hopkinssal, szándékosan kerülte, mert félelmetesnek tartotta. Az utolsó napon aztán, amikor odalépett hozzá a férfi, kibukott belőle, hogy „Nagyon féltem tőled!”, aki erre azt válaszolta, hogy „Én is tőled!”.

Amikor Lecter és Sterling első találkozásakor előbbi kigúnyolja a nő déli akcentusát, az színtiszta improvizáció volt Hopkins részéről (a magyar szinkronban nem volt hallható az akcentus). Ennek köszönhető Foster arcán a teljes döbbenet, aki személyes sértésnek vette a csúfolódást, később persze megköszönte a színésznek, hogy ilyen módon segítette hozzá az őszinte reakcióhoz.

Hopkins vérfagyasztó játékához sokat hozzátettek az apróságok, mint például az, hogy nem pislogott.

A kannibál gyilkost Sinkó László hangján hallottuk megszólalni a magyar változatban, aki Hopkins karrierjének jelentős részében „együtt” dolgozott angol kollégájával. Először Az élet dicséretében volt szinkronhangja, ezt a párosítást Rehorovszky Béla szinkronrendezőnek köszönhetjük. Hopkinst más filmjeiben Szersén Gyula, Kőszegi Ákos, Fodor Tamás és még számos társuk szinkronizálta, de olyan sokszor, mint Sinkó, csak Reviczky Gábor szólaltatta meg a színészt.

A legtöbb jelenetben a Clarice-hez beszélő szereplőket úgy vették fel, hogy majdnem teljesen a kamerába nézve beszéltek, azért, hogy a nézők minél jobban az ő szemszögéből lássák a dolgokat, szinte az ő bőrében érezve magukat. Magyar hangja Ráckevei Anna volt, akit Fosteren kívül Andie MacDowell, Meryl Streep párjaként hallhatunk még gyakran (már amikor utóbbi hangja nem Kovács Nóra).

A Ted Levine által alakított Jame Gumm (vagyis Buffalo Bill) karakterét három sorozatgyilkosra alapozták a film írói, méghozzá Ted Bundy, Gary Heidnik és Ed Gein jellemzőiből és tetteiből gyúrták őt össze. A magyar változatban Sörös Sándort hallottuk, aki nem más, mint Tom Selleck, Mel Gibson és William Shatner itthoni „párja”.

A bárányok hallgatnak előzményének a 2002-es Vörös sárkány tekinthető, ami szintén Thomas Harris egy regényén alapszik, Hopkinssal, Edward Nortonnal és Ralph Fiennessel a szereplőgárdában. Másik előzményfilmje történetileg a 2007-es Hannibal ébredése, ami viszont teljesen különböző színészgárdával készült.

A mozinak 2001-ben Hannibal címmel folytatása is készült, amiben szintén láthattuk a brit színészt, Clarice karakterét azonban Julianne Moore alakította.

Nem elhanyagolható az sem, hogy 1986-ban Harris előbb említett regényéből már forgattak egy filmet Az embervadász címmel, más szereposztással. A Lecter helyett akkor még Lecktorként emlegetett karaktert Brian Cox játszotta, és Jodie Fosternek se volt még nyoma. Ez azonban nem tartozik a "kánonhoz", ami a Hannibal-filmeket illeti.

További hangok voltak még:

Györgyi Anna - Ardelia Mapp, Clarice szobatársa (Kasi Lemmons)

Mécs Károly – Jack Crawford ügynök (Scott Glenn)

Cseke Péter – Dr. Frederick Chilton (Anthony Heald)

Moór Marianna - Ruth Baker szenátor (Diane Baker)

Nemrég érkezett egy trailer a film univerzumában játszódó sorozatról, melyben sajnos Hannibalnak nyoma sincs, a főszereplő Clarice lesz (update: 11-én volt a premierje a CBS-en). Ti mit gondoltok, lehet egy sorozat olyan jó, mint a film? Mint például a Mads Mikkelsen-féle Hannibal-sorozat?

60 éves lett a 101 kiskutya című rajzfilm, amit Magyarországon először 1964 decemberében mutattak be a mozik, majd 1995-ben egy újabb szinkronnal ismét a magyar vásznakra került a mese.

Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a 101 kiskutya felvételről megvolt videókazettán az első szinkronnal, majd a nyolcadik születésnapomra megkaptam eredetiben is, s akkor lepődtem meg azon, hogy új hangokat hallok. Kautzky Armand nem volt ismeretlen számomra, és Szolnoki Tibort is felismertem a Hupikék törpikék Ügyijeként Pongó hangjában, úgyhogy talán még jobban is élveztem ezt a verziót – és természetesen Szörnyellától mindkét változatban kitört a frász, annyira félelmetes volt.

Mielőtt nekifutnánk az érdekességeknek és a szinkronnak, megmutatom az ajánlót, ami a ’90-es évek kinyitható-tokos Disney videókazettáinak elején volt:

VHS ajánló Kristóf Tibor tolmácsolásában

Ahogy az ajánlóban Kristóf Tibor (aki egyébként a film második szinkronváltozatában is hallható) elmondja, Szörnyella a ,,leggonoszabb Disney-szereplő”. Ugyan tényleg az egyik legfélelmetesebb, érdekesség, hogy az Amerikai Filmintézet (American Film Institute) összeszedte az 50 ,,legjobb gonoszt” és ebben a listában Szörnyella a 39. helyre szorult. Nehezített helyzetben volt, mert nem csak Disney-rajzfilmek közül válogattak. Első helyen Dr Hannibal Lecter szerepel, de a Disney hősöknél maradva ketten előzik meg Szörnyellát: a 10. helyet a Hófehérke és a hét törpe Királynője, míg a 20. fejet a Bambiban az ember kapta, aki megölte Bambi anyját.

A 101 kiskutya történetét Dodie Smith írta meg 1956-ban (magyarul Száz meg egy kiskutya címen jelent meg). Ebben a házaspár neve Roger és Anita Dearly, de a filmben megváltoztatták, mert a Susi és Tekergőben és a Pán Péterben is a nagyon hasonló, Darling vezetékneveket használták. Az írónő egyébként 1934-ben tényleg kapott egy dalmatát, akit Pongónak nevezett el, és kölykök is születtek, méghozzá 15, akit a hölgy férje – akárcsak Roger – visszahozott az életbe. Dodie Smith titkon mindig is remélte, hogy a Disney lecsap történetére, úgyhogy nagyon örült a közös munkának.

A film költségvetését jelentősen megdobták a pöttyök, melyekböl csaknem 6 miliót kellett megrajzolni. A hátterekhez úgynevezett xerográfiát használták, amikor is a már kiszínezett háttérre rajzolták a mintákat. Összesen több, mint 3600 liter festéket használtak el a hátterek színezésére (ez nagyjából 15 focipályányi terület kifestésére elég). A befektetett pénz és munka meghozta gyümölcsét, hiszen a kiskutyák története minden idők legnézettebb filmje lett 1961-ben (egészen addig, míg a Navarone ágyúi meg nem előzte ugyanebben az évben).

Az ,,alkonyi vonyítás” (eredetiben The Twilight Bark) annyira népszerű szóösszetétel lett a Disney-nél, hogy a céges információs újság is ezen a néven futott.

Az ,,Alkonyi vonyítás" két példánya 1990-ből

Ha már az ugatásnál tartunk: akárcsak az Oroszlánkirály esetében, a ebben a mesében is ember adta az állathangokat, mégpedig Clarence Nash, aki Donald kacsa hangja volt.

A régebben készült filmek nagyon megadták a módját a bevezetőnek: akár több perces is lehetett egy-egy film eleji stáblista. Nem volt ez másképp a 101 kiskutyával sem, de szerencsénkre közben is volt mit nézni a betűkön kívül, és a zene is emlékezetes alatta:

101 kiskutya eleje - Bozai Józseffel

Pongó és Perdita - Horváth László/Nádasi Myrtill, Szolnoki Tibor/Györgyi Anna

Horváth Sándornak és Nádasi Myrtillnek meglehetősen kevés szinkronja volt, s mindkettejüknek e Disney-rajzfilmben volt a legnagyobb szerepük. Szolnoki Tibornak ugyan mindössze 25 szinkronja volt, hangja meglehetősen jellegzetes, még Tony Curtis-t is magyarította a Minden lében két kanál harmadik szinkronváltozatában. E ,,kvartettből” kétség kívül Györgyi Anna neve és hangja cseng a legismerősebben, így nem meglepő, hogy Perdit is tökéletesen szinkronizálta.

Most hallgassátok meg Horváth Sándort és Szolnoki Tibort ugyanabban a jelenetben, Pongóként!

Horváth Sándor, mint Pongó 1964.ben

Pongó - Szolnoki Tibor tolmácsolásában, 1995-ben

Anita és Roger Radcliffe – Kaló Flórián/Csűrös Karola, Kautzky Armand/Farkasinszky Edit

Csűrös Karolát legtöbben a Szomszédok Etusaként ismerik, de meglehetősen sok, 155 szinkronja is volt, melyek közül egyik Anita karaktere volt. Kaló Flórián szinkronizálta Rogert, aki - ha maradunk a mesék vonalán - hallható volt a Süsüben kancellárként, és a Rémusz bácsi meséiben is.

Szörnyella De Frász –Váradi Hédi/Halász Aranka

Az ördögi nő karakterét a magyar származású Gábor Zsazsa inspirálta, aki arcra és ruházatra is hasonlít a Disney-szereplőhöz. Az első szinkronban Váradi Hédi adta a szereplő hangját, míg a ’95-ös változatban Halász Aranka hangja állította fel hátunkon a szőrt.

Hallgassátok meg Szörnyellát először Váradi Hédi, majd Halász Aranka tolmácsolásában, (miközben Roger és Anita különböző változatait is megfigyelhetjük.)

Váradi Hédi, Szörnyella első magyar hangja

Halász Aranka belépője Szörnyella szerepében (1995)

A második szinkronváltozatról beszélgettem a tüneményes Halász Arankával, aki elmesélte, hogy hogyan kapta meg Szörnyella szerepét, és arról is volt szó, hogy kivételes hangja ellenére nem javasolták neki a szinkronizálást. 

Halász Aranka (a színésznő saját fényképe)

Szinkronjunkie: Tanárod, Vámos László az Operettszínházban választás elé állított: színésznő leszel, vagy táncdalénekes. Miért húzott a szíved inkább a színészet felé?

Halász Aranka: A Színművészeti Főiskola mellett a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumba jelentkeztem ének-zene szakra, ahová a Színművészetivel ellentétben fel is vettek. A rádióban hirdették, hogy táncdalénekest keresnek, és mivel volt előképzettségem, jelentkeztem és bekerültem az 1964-es Táncdalfesztiválba, majd az Operettszínházhoz mentem. Itt indított Vámos tanár úr egy zenész-színész képzést, ahová felvettek, és akkor szegezte nekem a kérdést, hogy táncdalénekes vagy színész akarok-e lenni. Mivel a táncdaléneklést már kipróbáltam, a színészetet választottam, mert úgy éreztem, hogy sokkal több lehetőséget kínál, és így elég jól elindult a karrierem.

SzJ: Leszámítva azt, hogy az Operettszínház vezetője szerint nem volt mikrofonbarát hangod.

HA: Igen, mivel akkoriban nem volt menedzser, bekopogtam az Operettszínház vezetőjéhez, hogy segítsen bejutni a ,,társszervekhez”, mint például a rádió és a szinkron, és azt mondta: ,,nagyon szívesen segítenék, de Aranka, magának nincs mikrofon-hangja”.

SzJ: Hogyan sikerült mégis ilyen szép karriert csinálnod a szinkronban?

HA: Úgy, hogy nem fogadtam el, amit mondott és bementem a Pannónia Szinkronstúdióba, ahol csináltak velem egy próbafelvételt, és azóta rendszeresen hívnak dolgozni a stúdiók.

SzJ: A 101 kiskutyában Szörnyella szerepére volt casting?

HA: Volt, és még ezt a szinkront is a régi Pannóniában vettük fel. A stúdió büféjében voltam, amikor odajött hozzám a film szinkronrendezője, Kiss Beáta, és újságolta, hogy megkaptam Szörnyella de Frász szerepét. Nagyon örültem neki. ,,Igen, én is örülök” – mondta - ,,csak tudod az a baj, hogy eredetileg nem rád gondoltam”. Ebben a szellemben kellett megcsinálnom a munkát, hogy nem is rám gondolt a rendező.

SzJ: Hogy lehet így nekiállni egy szerepnek, hogy amúgy nem is téged akartak? Jobban akar ilyenkor bizonyítani az ember?

HA: Akkor még nem voltam annyira tapasztalt, és az hajtott, hogy teljesíteni tudjak. Nem gondoltam igazán bele, csak végre akartam hajtani a feladatot, amit kaptam. Meghallgattam az eredeti hangot, a ritmusát, tempóját és ezek mentén dolgoztam. Amikor megtapasztaltad a munka buktatóit, vagy azt, ami téged előrevisz, akkor már sokkal jobban elkezdesz gondolkodni, de akkor még az volt a fő célom, hogy a legjobb tudásom szerint szinkronizáljam Szörnyellát.

SzJ: Milyen emlékeid vannak erről a szinkronról?

HA: Akkoriban még tekercses technikával dolgoztunk. Míg elmondtam például, hogy ,,Jasper, azonnal hozd elő a kocsimat te szerencsétlen!” ez volt egy tekercs, és ha nem sikerült elsőre elmondani, akkor a kolléga kézzel tette vissza a tekercset a gépbe. Ma már ez szóba sem jöhet, pikk-pakk megy az egész.

SzJ: Technikai értelemben látsz különbséget aközött, hogy rajzfilmet vagy élőszereplős filmet szinkronizál az ember?

HA: Igen, határozottan van különbség, mert például egy animációs film esetében akármennyire is ügyesek a készítők, nincs annyi érzelem a szereplők arcán, mint egy élőszereplős filmben. Ilyen volt például a Vaiana, ahol énekelni is kellett. Ezeket nagyon nehéz szinkronizálni, és nem is lehet olyan gyorsan haladni vele, mint egy élőszereplős film esetében. Utóbbinál az érzelem jobban látszik a szereplő arcán, ami egy animációs alkotás esetében nincs feltétlenül így, és rendkívüli koncentrációt igényel, hogy pontosan úgy, és azt csinálja az ember, amit a képernyőn lát. A fordítás is nagyon fontos, hogy a dramaturg mennyire tudja magyarra áttenni a szöveget, mennyire pontosan tudja szájmozgásra illeszteni. Fontos az érzelem, a hangsúly, a hangszín, úgyhogy egy élőszereplős filmet sokkal könnyebb leszinkronizálni.

SzJ: A vírushelyzet ellenére sem home office-ban szinkronizálsz, hanem bejársz a stúdióba.

HA: Igen, bejárok, de nagyon vigyázok magamra. Sehova nem megyek, vásárolni is csak hetente egyszer járok. A szinkronstúdiók dicséretére váljon, hogy teljes mértékben fel vannak készülve a fertőtlenítésre. Nem lehet rögtön egymás után menni a stúdióba, csak miután kellően megtisztították a helyiséget. Régebben, hogy ha valakinek úgy jött össze a munkája, hogy nem tudott időpontra menni, akkor beugrott, amikor tudott, de ma már ez nem lehetséges a fertőtlenítés miatt.

SzJ: Ha véget ér a mostani helyzet, remélhetőleg visszatérsz a színházba is. Hol láthatunk, milyen darabokban?

HA: A József Attila Színházban játszom a Mici néni két életében, a Karinthy Színházban a Szent Péter esernyőjében, és a Vidámszínpadon a Család ellen nincs orvosság című darabokban. Ezen kívül a Rátonyi Róbert Színház tagja vagyok, amely tavaly nyitotta meg kapuit Csákváron. Itt a Mágnás Miska, a Sybill és a Marcia grófnő című operettekben játszom. Remélhetőleg hamarosan a színházban is találkozhatunk a közönséggel!

Horace-Jasper/Garas Dezső-Agárdy Gábor/Botár Endre-Izsóf Vilmos

Az első verzióban megszólaló Garas Dezső és Agárdy Gábor nem a szinkronjaikról lettek ismertek, így ritka kincs felvételük a rajzfilmben. Garas Dezső ezen a mesén kívül a Hófehérke és a hét törpe első szinkronos változatában Morgót magyarította, és többször hallhattuk Jean-Paul Belmondo hangjaként is. Agárdy Gábor is megszólalt már ezt megelőzően Disney rajzfilmben, mégpedig a Pinokkióban, amiben Derék Rókusnak adott hangot. A Horace-Jasper párosuk természetesen remekül működik, de utódaik, Izsóf Vilmos és Botár Endre sem vallottak szégyent. Hasonlóan elődeikhez, minkettejük szinkronkarrierjébe belefért egy-egy Disney film: Izsóf Vilmos Lipót király hangját adta a Csipkerózsikában, míg Botár Endre legemlékezetesebb Disney-szinkronja kétség kívül Gyagyás Tódi karaktere volt a Gumimacikban.

Az alábbi videóban hallhatjátok, hogy hogyan szól egymás mellett a kétféle szinkron:

 Horace, Jasper és Szörnyella 1964-ben és 1995-ben

További magyar hangok:

Tolnai Klári/Gyimesi Pálma, Szabó Ottó/Vass Gábor, Vay Ilus/Varga T. József, Pogány Margit/Pásztor Erzsi, Siménfalvy Sándor/Uri István, Zách János/Ujlaki Dénes, Rátonyi Róbert/Barbinek Péter, Képessy József/Helyey László, Kristóf Tibor, Báró Anna/Martin Márta, Mezei Mária, Szabó Tünde, Perlaki István/Balázsi Gyula, Melis Gábor, Velenczey István/Verebély Iván, Kemény László/Rosta Sándor, Vajay Erzsi/Győri Ilona, Szalay Csongor, Előd Álmos, Szentesi Gergő

Ti melyik szinkronnal szeretettétek jobban a 101 kiskutyát?

Aki látta, tudja, hogy ez a film nem veszi magát komolyan, így nekünk, nézőknek sem kell nagyon - különösen attól kezdve, hogy főhőseink megérkeznek a Titty Twister nevű bárba.
25 évvel ezelőtt született meg Robert Rodríguez rendezésében az Alkonyattól pirkadatig, melyben a főszereplő George Clooney, Quentin Tarantino és Harvey Keitel mellett feltűnt Salma Hayek, Juliette Lewis és Tom Savini is. Nosztalgiázzunk egy kicsit ezzel a nem mindennapi vámpírfilmmel!

Tarantino és Rodríguez országos cimborák lettek az 1995-ös Desperado forgatása idején. Ezért sem véletlen, hogy az Alkonyattól pirkadatig stílusa emlékeztet Tarantino filmjeire, hisz ő írta a forgatókönyvét. Emellett pedig a bűnöző testvérpár fiatalabbik, hallucinációkkal küzdő pszichopata tagját, Richie Geckot is ő alakította, míg Clooney volt Seth, az idősebbik, a profi.

Felfedezhetünk a filmben a két rendező más mozijaira való utalásokat és easter eggeket, ilyen például, amikor hotelszobában Geckóék Big Kahuna Burgert esznek. Ez a Tarantino által kitalált hamburgermárka leginkább a '94-es Ponyvaregénynek köszönhetően lett ismert, de megjelent a Kutyaszorítóban, a Négy szoba, és a Grindhouse – Halálbiztos c. filmekben is. A testvérpár a burger mellé Chongo sört iszik - ez pedig a bár neve volt a Desperadóban.
Ehhez hasonló közös elem még az első jelenetben lelőtt ranger karaktere, Earl McGraw (akit a 2017-ben elhunyt Michael Parks alakított), aki Rodríguez és Tarantino más filmjeiben "élt tovább", ugyanis megjelent a Kill Bill Vol. 1-ben és a Terrorbolygóban is. 

Ha már érdekesség, akkor álljon itt, hogy a Rammstein Engel c. számához készült klip pedig tisztelgés a film előtt.

Az alkotás sok korábbi horrort vett múzsájául, elsősorban az 1968-as Élőholtak éjszakáját, de a Gonosz halott és a 13. rendőrőrs ostroma is hatással volt a rendezőkre (utóbbi filmre utal például az egyik túsz, Scott pólóján a Precinct 13 felirat). Seth Gecko emlékezetes “Van hat kis barátom, akik mind gyorsabbak magánál" mondata sajnos nem eredeti találmány, az 1965-ös A fránya macskából “nyúlták le”.

A maszkmester az Emmy-díjas, a The Walking Dead sorozat jelmezeiért és sminkjéért is felelős Greg Nicotero volt. 

A kevésbé szemfüleseknek is feltűnhetett, hogy Cheech Marin három szerepet is játszott a filmben: egy mexikói határőrt, a bár ajtónállóját és a film végén megjelenő Carlos nevű gengsztert. "Ők" különböző magyar hangokat kaptak, Csuha Lajos lett a határőr, Csuja Imre pedig a másik két karakter. 

Ez volt Clooney első hollywoodi filmje azután, hogy feltűnt a Vészhelyzetben, és persze ki más is szólaltathatta volna meg, mint Szabó Sipos Barnabás. Ezt a párosítást az IszDb szerint Kozma Mari alkotta meg A gyilkos paradicsomok visszatérése c. film szinkronmunkálatai során. Tarantinónak nálunk nem igazán van állandó szinkronhangja, a legtöbbször Stohl András és Kálloy Molnár Péter dolgoztak "vele". Ezúttal Lux Ádámot és hangját párosította hozzá Mohácsi Emil szinkronrendező.

A Salma Hayek által alakított sztriptíztáncos/vámpír neve eredetileg “Blonde Death” volt, de a casting után Tarantino változtatta meg Satanico Pandemoniumra, ami egy mexikói horrorfilm címe. Hayeket Ősi Ildikó szinkronizálta, bár nem volt sok dolga:

A Ponyvaregény híres Ezékiel 25:17 monológja eredetileg ebben a filmben szerepelt volna, méghozzá akkor, amikor a pap Jacob (Harvey Keitel, aki szintén gyakori vendég Tarantino rendezéseiben) a baseball ütőből és géppisztolyból összerakott kereszttel a kezében indul a vámpírok ellen. Helyette a “Ti, akik sötétségben tévelyegtek, lássátok meg a fényességet” hangzott el. 

Az özvegy Jacobot Tolnai Miklós tolmácsolásában hallottuk, gyermekeit, Katet és Scottot Kisfalvi Krisztina és Simonyi Balázs szólaltatták meg.

Mexikóban játszódó film lévén Danny Trejo is szerepelt a filmben, a bár pultosát alakította, és Lázár Sándor szinkronizálta.

További hangok voltak:

Kárpáti Tibor, Papp János, ifj Jászai László, Vennes Emmy, Mics Ildikó, Komlós András, Halmágyi Sándor

Rodríguez 2014-ben azonos címmel sorozatot is készített a történetből, mely három évadot ért meg. Aki látta, írja meg, melyik a jobb!