2006 májusában került a mozikba a Dan Brown 2003-as nagy sikerű regényéből készült mozifilm. Akárcsak a könyvet, a filmet is érte támadás, hiszen a katolikus egyház konzervatívabb tagjai a regény tartalmát ismerve nem örültek a film elkészülésének.

A Robert Langdon történetek sorozata nem a Da Vinci-kóddal kezdődött, ám mivel a könyvek közül ez volt a legismertebb, nem merték az első résszel, az Angyalok és démonokkal kezdeni a forgatást. Látván a film sikerét, ezzel folytatták a szériát, amit legutóbb, 2016-ban az Inferno követett.

A regény jogait 6 millió dollárért vették meg a készítők Dan Browntól, és összesen 125 milliót szántak a film elkészülésére, de jól jöttek ki a dologból, hiszen a végére 760 millió dollárnyi bevételre tettek szert.

A költségvetés jelentős részét a helyszínek bérlése, illetve felépítése tette ki. Nem minden ország volt együttműködő a lokációk bérbeadásának terén: a párizsi Louvre múzeum éjszakára engedélyezte a forgatást, ám az igazi Mona Lisát nem engedték használni tartván attól, hogy a fények rontják a festmény minőségét, így egy másolatot láthatunk a filmen. A padló ,,összefirkálását” sem engedte a nagy múltú múzeum, így ezeket a jeleneteket a London melletti Pinewood Studios-ban vették fel.

Jacques Saunière teste, mely a valóságban egy realisztikusan kidolgozott bábu volt

Az angliai jelenetekben sem voltak mindig segítőkészek a helyszínek tekintetében: a Westminster Apátságban nem engedélyezték a forgatást, így a Lincolnban található katedrálisban filmeztek, mely óránként harangozik, ám a második világháború óta először elhallgattak a harangok, hogy ne zavarják a forgatás négy napját.

Robert Langdon – Tom Hanks – Kőszegi Ákos

A szimbólumok professzorának szerepére Pierce Brosnan is szóba jött, ám végül a zseniális Tom Hanks kapta meg a feladatot, hogy megjelenítse a vásznon Dan Brown főhősét. Tom Hanks a film kapcsán így nyilatkozott az Evening Standardnak: ,,már az elejétől kezdve tudtuk, hogy a társadalom egy szegmense nem akarja, hogy elkészüljön ez a film, de a történet nagy része kitaláció.” A Cannes-i Filmfesztiválon  hozzátette, hogy hite szerint a bűnei alól kapott feloldozást, nem a gondolkodás alól.

Tom Hanks magyar hangja nem meglepő módon Kőszegi Ákos volt. A páros először 1995-ben ,,találkozott” egymással, az Apollo 13 szinkronmunkálatai során. A Da Vinci-kódot nyolcadik közös munkájukként jegyzik, mely óta (a Toy Story filmek kivételével) kizárólag Kőszegi Ákos szinkronizálja amerikai kollégáját. A Vígszínház színésze egy 2019-es interjúban ekképpen mesélt a Családinfónak szinkronhoz, színházhoz és filmekhez fűződő viszonyáról: ,,az embernek van három gyereke, melyiket szereti jobban? Mindig arra törekszem, hogy azt szeressem legjobban amelyiket éppen csinálom, azonban szerintem a színész színpad nélkül nem teljes színész. Az, hogy egyre több filmben, sorozatban dolgozhattam, nagy öröm. A szinkront nehéz elsajátítani. Ahhoz, hogy jól csinálja az ember évek kellenek. Hosszú idő után kezd örömmé válni. Amikor többet forgattam, és kimaradt egy ideig a szinkron, a visszatérés után egy kicsit felületesebben kezdtem neki. Én magam észrevettem, és mondtam, hogy állj! Ezt valaki hallgatja, nem lehet vele kitolni. Nagyon hamar leállítottam magam, és a mai napig a lehető legnagyobb minőségben és odaadással igyekszem szinkronizálni”.

Audrey Tautou – Sophie Neveu – Györgyi Anna

A film rendezője, Ron Howard már a kezdetektől fogva Audrey Tautounak szánta Sophie Neveu szerepét. A színésznő túl fiatalnak érezte magát Tom Hanks partneréül, ám a rendező addig győzködte, míg elment a castingra, és meg is kapta a szerepet. A francia színésznő a meghallgatás után egy közös képet kért Ron Howardtól és Tom Hankstől, mert tartott tőle, hogy senki nem hinné el neki, hogy találkozott velük. Audrey Tautou egyike volt azon színészeknek, akik a film francia változatához magukat szinkronizálták le.

Magyarul Györgyi Anna tolmácsolásában élvezhettük a színésznő játékát. Györgyi Anna az egyik legmegnyugtatóbb hangú színésznőnk, és ezt közel 800 szinkronja mind alátámasztja. Audrey Tautou első Magyarországon bemutatott filmjében, a Barátnőkben már Györgyi Anna szinkronizálta őt. E párosítást Győrvári Judit találta ki, s Csörögi István is vitte tovább a Da Vinci-kódban. A magyar színésznő már első komolyabb szinkronszerepével belopta magát a nézők szívébe: két évvel a Színművészeti Egyetem elvégzése után kapta meg a Sissi, a magyarok királynéja című háromrészes filmsorozat főszerepét, s azóta sincs megállás szinkron-karrierjében.

Sir Ian McKellen – Sir Leigh Teabing – Bács Ferenc

A bemutató előtt néhány vallási felekezet azt követelte, hogy a film már az első képkockáknál tisztázza, hogy a történet csupán fikció. Egy 2006-os interjúban Sir Ian McKellen így vélekedett erről: ,,Többször gondoltam már arra, hogy a Biblia első lapján is lehetne egy kiírás: fikció. Járni a vízen? Ehhez hit kell. Én pedig ebben a filmben hiszek. Nem abban, hogy igaz, vagy tényszerű lenne, hanem abban, hogy egy jó történet. Úgy gondolom, hogy a közönség van olyan okos és értelmes, hogy szét tudja választani a tényeket a fikciótól”.

Sir Ian McKellennek a legismertebb magyar színészek kölcsönözték a hangjukat: Dörner György, Dobránszky Zoltán, Helyey László, Kristóf Tibor, Balázs Péter – a lista hosszú. Leggyakoribb megszólaltatója Bács Ferenc volt. Párosuk egyik legismertebb munkája a 2001-es a Gyűrűk ura: A Gyűrű szövetsége, ám első találkozásuk az 1997-ben készült Érzelmek hullámain című film volt. Ugyan közös munkáik száma nem tetemes, Sir McKellen legismertebb szerepei Bács Ferenchez kötődnek a magyar nézők számára, hiszen hangjából ,,McKelleni bölcsesség” és higgadtság áradt.

Jean Reno – Bezu Fache – Szilágyi Tibor

Jean Reno abban a különös helyzetben találta magát, hogy Dan Brown fejében már a regény megírásakor Jean Reno volt Fache felügyelő megtestesítője. A francia színészt nagyon meghatotta, hogy egy ismert amerikai író pont rá gondol egy szereplője kapcsán. Reno jó szívvel emlékezett vissza a forgatásra egy 15 évvel ezelőtti interjúban: ,,Ron Howard egy nagyon precíz rendező: pontosan megvan a fejében, hogy mit szeretne, mégis engedi szabadon játszani a színészeket. Kijavít, ha szükségesnek érzi, de mindig a legnagyobb kedvességgel a hangjában.” Színésztársairól a következőt mondta: ,,nagyon örültem, amiért velük dolgozhattam, jobban, mint annak, hogy egy ekkora mozifilmben szerepelek. Ez a célom: érdekes emberekkel dolgozni, és ők fantasztikusak voltak”. Akárcsak Audrey Tautou, ő is saját magát szinkronizálta a film francia változatában, ám magyarul a jól megszokott partner, Szilágyi Tibor biztosította a hangot. A magyar színész már az 1988-as a Nagy kékség című filmben kiegészítette francia kollégáját, s állandó társává nőtte ki magát az idők során. Szilágyi Tibor akárcsak a színpadon, a szinkronban is emlékezetes alakításokat nyújt, a Da Vinci-kóddal sem volt ez másképp. Finoman vezet végig a filmen úgy, hogy saját magunkat bizonytalanítsuk el arról, hogy a jó, vagy a rossz karaktert halljuk éppen.

Ugyan nem szinkron, de nem mehetünk el szó nélkül Hans Zimmer mellett, aki a film emlékezetes zenéjét szerezte:

 A film utolsó jelenete Hans Zimmer zenéjével (spoileres)

A filmben a főbb szerepekben hallhattuk még Forgács Pétert, Csankó Zoltánt, Rosta Sándort, Haás Vander Pétert, Kristóf Tibort, Izsóf Vilmost és Halász Arankát is.

Ne tartsátok magatokban véleményeteket, írjátok le kommentben, hogy mit gondoltok: valóban jogos volt a katolikus egyház felháborodása a regény, majd később a film miatt? Melyik a kedvenc Dan Brown-adaptációtok? Na és persze eshet szó a szinkronról is!

Miért csak a szépek és kedvesek, a hősök és lovagok, a hercegek és hercegnők, a tündérek és hableányok lehetnek egy mese főszereplői? Mi van azokkal a mitologikus lényekkel, akik külsejüknél és természetüknél fogva arra kárhoztattak, hogy örökké csak negatív, legyőzendő karakterekként jelenjenek meg a könyvekben és a vásznon? Mintha ez járt volna William Steig fejében, amikor papírra vetette és 1990-ben megjelentette Shrek! című fantasy könyvét. 
A főszereplő zöld ogre a mitológiából ismert társaival ellentétben nem eszik embert, de persze utálja őket, mogorva ugyan, de nem buta és büdös (mármint nem annyira). Miután szülei kiebrudalják őt mocsarukból, találkozik egy boszorkánnyal, aki elmondja neki a jövőjét: találkozni fog egy szamárral, aki elkíséri egy kastélyba. Ott megküzd majd egy lovaggal, legyőzi őt és kiszabadítja a királylányt, aki még nála is csúnyább, majd boldogan élnek, míg meg nem halnak. Valljuk be, ez korántsem a szokásos szerep, amit az ogrék kapni szoktak - gondoljunk csak az angolszász irodalomra, vagy a Narnia krónikái sorozatra. 

A kezdetek

Steven Spielberg 1991-ben egy hagyományos eszközökkel készült rajzfilmet akart a könyvből alkotni, de végül a frissen alapított DreamWorks Animation stúdió kezdte el az adapáció munkálatait 1995-ben. (Mint tudjuk, Spielberg is az alapítók közé tartozott, szóval végső soron nem maradt le róla.) Chris Farley lett volna Shrek hangja, Szamáré Steve Martin, Janeane Garofalo pedig Fiona hercegnőt szólaltatta volna meg. El is indult a munka, ám Farley halála miatt nem tudták befejezni, így új stábot castingoltak, amelyben Mike Myers, Eddie Murphy és Cameron Diaz lettek a vezető hangok.

A 2001-es Cannes-i Filmfesztiválon bemutatott Shrek a következő év Oscar-díjátadóján bevezetett legjobb animációs film kategóriát elsőként nyerte meg. Ezen kívül bezsebelt még hat BAFTA - jelölést, és hazavitte a legjobb adaptált forgatókönyvért járó díjat. Sikere megalapozta a DreamWorks pozícióját a piacon, és azt, hogy a Pixar méltó ellenfele lehessen. Három folytatása (Shrek 2, Harmadik Shrek és Shrek a vége, fuss el véle), két különkiadása (Félelem és Shrekketés, Shrekből az angyal), egy spin-offja (Csizmás, a kandúr) és egy színpadi musicalváltozata is született.
A franchise kimondottan sikeres lett, videójátékok, plüssök és mindenféle egyéb ajándéktárgy is készült hozzá.

A történet

Az eredeti sztorihoz képest sok mindent megváltoztattak a cselekményben, jó pár dolog máshogy történik benne, és kihagyták például Shrek tüzes leheletét is. Nem olyan csúnya, mint a könyvben, sokkal inkább szeretetre-, néhol pedig sajnálatra méltó. Nem riogatja az embereket (na jó, néha igen, de csak önvédelemből), helyette elbújik előlük és egyedül él mocsarában. Szüleiről egy szó sem esett a történetben - kicsit “disneys” módon, mintha árvát csináltak volna belőle. 
A cinikus ogre külsejét elvileg egy Maurice Tillet nevű birkózóról mintázták az alkotók, aki az 1900-as évek elején született és akromegáliában (óriásnövésben) szenvedett.
A zene is igen fontos volt a rajzfilmben, hiszen számos popszámot felhasználtak a készítők, és a Smash Mouth All Starja pedig a Shreknek köszönhetően lett világhírű. A dalok között szerepelt (eredetiben vagy cover-verzióban) a Hallelujah, a Bad Reputation, a My Beloved Monster, az I’m a Believer, és az I’m On My Way is.

A rajzfilmet és folytatásait telepakolták más mesékből, illetve popkulturálisan jelentős filmekből vett karakterekkel és utalásokkal. Így lett belőle egy kicsit paródia is, és egyszerre tudott szórakoztató lenni a gyerekek és a felnőttek számára. Megjelenik benne például Pinokkió, a három vak egér (egy angol gyerekdalból), a nagy gonosz farkas (Piroskáé és/vagy a három kismalacé, akiknek tönkreteszi a házaikat), a második részben Csizmás Kandúr (aki a többiekhez hasonlóan számos európai nemzet meséiben is szerepel, az angolszász változatban pedig pont egy ogrét csap be), a már említett három kismalac, a varázstükör, Hófehérke és a törpék, Pán Péter és Csingiling, és még sokan mások. A valamiért francia akcentusú Robin Hood és csapata is kapott egy rövid szerepet a rajzfilmben. Előadnak az erdőben egy dalt arról, hogy kik is ők, és mindenáron akarják menteni Fionát Shrektől, előbbi pedig cserébe jól elveri őket - hasonlóan Trinityhez a Mátrixból.

A magyar változat

Shrek - Mike Myers - Gesztesi Károly

A tavaly januárban elhunyt színész hangját megannyi gyerek jegyezte meg az évek során, hiszen annyi mackós, szeretnivaló rajzfilmkarakternek kölcsönözte azt – Shreken kívül ő volt például Sully a Szörny Rt-ben, és Matuka a Verdákban. Bár az eredeti rajzfilmben Myers skót akcentust adott Shreknek, Gesztesi szerencsére nem vette át tőle ezt, mondjuk elég nehéz is lett volna magyarul megvalósítani. Bevallása szerint karrierjének egy fordulópontja volt a szerep, mert ekkor kezdték el sűrűbben emlegetni nevét az újságok.

Szamár - Eddie Murphy - Kerekes József

Ugyan Murphy filmjeiben legtöbbször Dörner Györgyöt hallhatjuk, itt mégsem rá, hanem Kerekes Józsefre esett a választás, és ma már el sem tudnánk képzelni más hangjával az idegesítő legjobb barátot. Kerekes az egyik legfoglalkoztatottabb szinkronhangunk, állandó magyar társa például Jim Carreynek, Dan Aykroydnak és Will Ferrellnek is, az IszDB adatbázisa szerint több, mint 1400 filmben dolgozott már.

Fiona - Cameron Diaz - Für Anikó

Diaznak már A maszktól kezdve Für Anikót választották leggyakrabban szinkronhangjául, lehet, hogy itt is ez állt a döntés hátterében, még ha rajzfilmeknél nem is feltétlen maradnak meg a bevett szinkronpárosok - lásd a többi szereplőt. Az Örkény Színház színésznőjének hangja - nem meglepő módon - a hercegnőnek is jól állt, akár emberi, akár ogre formában jelent meg a vásznon.

Farquaad nagyúr - John Litgow - Végvári Tamás

Végvári Tamás hangja összeforrt Al Pacinoéval, hiszen több, mint harminc filmben szólaltatta meg hollywoodi kollégáját – például a Keresztapa I-II-ben, A sebhelyesarcúban, az Egy asszony illatában,  a Fedőneve: Donnie Brascóban, a Minden héten háborúban. Egyszóval Al Pacino minden nagyobb filmjében, és persze a Shrekben a Napóleon-komplexusos nagyúrként is tökéletes volt.

A magyar szöveget a mesteri Speier Dávidnak köszönhetjük, aki még a rímek átültetésére is odafigyelt, és arra is, hogy szóviccekből se legyen hiány. A szinkront Dóczi Orsolya rendezte és a Balog Mix Stúdióban készült, a stábban pedig még olyan színészek szerepeltek, mint Forgács Péter, Bolba Tamás, Forgács Gábor, Rosta Sándor, vagy Bókai Mária.

Ti mit gondoltok, az eredeti hang a jobb vagy a magyar szinkronos változat? És mi a véleményetek a folytatásokról?

Borítókép forrása: northfoto.com

2001-ben érkezett a mozikba az egyik legemlékezetesebb komédia, a Bridget Jones naplója. A főszereplővel nők milliói tudtak akkoriban azonosulni; ma már a főhős problémaköre (fogyókúrák, megfelelni akarás) nem feltétlenül érné el ugyanazt a hatást, mint a 2000-es évek elején.

Az valószínűleg sokak számára nem újdonság, hogy a film egy könyv adaptációja, ami eredetileg rövid novellák formájában jelent meg a The Independent című brit napilapban. Ezen rövid történetek szerzője, Helen Fielding elmondása szerint a sztorikat saját élete inspirálta, amit szingliként élt Londonban. Mivel szégyellte volna kiteregetni a magánéletét, egy fiktív nőről írta a történeteket. Karakterekért sem ment a szomszédba: a regény számos szereplőjét saját ismerőseiről mintázta.

Bridget Jones szerepét eredetileg Toni Collette-nek szánták (akit a Hatodik érzék és a Tőrbe ejtve című filmekben is láthattunk) ám ő visszautasította a felkérést. Ezután Kate Winsletet vették fontolóra, ám végül túl fiatalnak tartották. Renée Zellweger csupán alkata miatt nem volt tökéletes, hiszen túl vékony volt, ezen viszont ,,könnyedén” segítettek: a színészőnek több mint tíz kilót kellett híznia, hogy elkezdhessék a forgatást.

Zellweger nem csak a kilókat szedte fel forgatás előtt, hanem a tapasztalatokat is: három hétig dolgozott egy Picator nevű kiadónál. Bridget Cavendish néven volt alkalmazott, s kávét főzött, fénymásolt, telefonokra válaszolt munka közben. Íróasztalán akkori párjáról, Jim Carrey-ről tartott egy képet, de mivel őt magát senki nem ismerte, csak hóbortnak gondolták a színész fotóját az asztalon.

A színésznőnek az amerikai akcentusától is meg kellett szabadulnia a film miatt, amit olyan jól megoldott, hogy Hugh Grant egészen a bemutató utáni partiig nem is tudta róla, hogy nem brit.

A Bridget szüleit megformáló Jim Broadbent és Gemma Jones mindketten játszottak a Harry Potter-szériákban. A magyar szinkron hasonló érdekessége, hogy Mark Darcy szüleit Makay Sándor és Kassai Ilona szinkronizálta, akik ugyancsak fontos szerepet játszottak a Potter-filmek magyar változatában, hiszen ők szólaltatták meg Albus Dumbledore-t és McGalagony professzort.

Hugh Grant és Colin Firth ,,összecsapása" nem volt megrendezve: a készítők úgy gondolták, hogy sokkal hitelesebb lesz a jelenet akkor, hogy ha Grant és Firth ugyanúgy nem tudja, hogyan kell verekedni, mint karaktereik. (Érdekesség, hogy a regényben mindkét színész neve szerepel).

 Mark és Daniel verekszik

Bridget Jones – Renée Zellweger – Udvaros Dorottya

Amikor az amerikai színészőt arról kérdezték, hogy milyen volt Hugh Granttel és Colin Firth-el csókolózni Zellweger ezt válaszolta: ,,nem egy rossz munkanap, ugye?” Ugyan magyar hangja, Udvaros Dorottya bizonyára monotonabb munkanapokat tudhatott maga mögött a Bridget Jones szinkronja alatt, a harmadik rész megjelenése előtt lelkesen mesélt arról, hogy mennyire várja, így bizonyára szép emlékei vannak a trilógiáról. Párosuk csupán a Bridget Jones-szériákra korlátozódik, mely Csörögi István érdeme. Legtöbbször Orosz Anna szólaltatja meg az amerikai színésznőt, így volt ez a legutóbbi, Judy című, tavalyi filmben is, melyért Zellweger Oscar-díjat kapott. Bridget szerepéért is különböző jelölésekkel illeték, ám díjat nem zsebelhetett be érte. Udvaros Dorottya rendkívül jól követi a szétszórt brit nő karakterét, ráadásul a filmen túl még hangoskönyvben is felolvasta Jones kalandjait, melyet Alföldi Róbert rendezésében hallhatunk.

 Megtudjuk, ki is Bridget Jones

Mark Darcy – Colin Firth – Kőszegi Ákos

A regény írója sosem rejtette véka alá, hogy Mark Darcy karakterét a Büszkeség és balítélet Mr Darcy-ja inspirálta. Több történés hasonlít a klasszikus regényben leírtakra: például amikor Daniel azt állítja, hogy Mark csalta el tőle a menyasszonyát, pedig fordítva történt. A Büszkeség és balítéletben ugyanúgy a Colin Firth által megformált karakter az elszenvedője hasonló hazugságnak. Bridget munkahelyének neve szintén sokat sejtető, ugyanis a Pemberley Press-nél dolgozik, míg Jane Austen művében Mr Darcy a Pemberley birtokon lakik. A karaktert megformáló Colin Firth ezúttal Kőszegi Ákos hangján szólalt meg. A szinkron készültekor még nem volt kiforrott, hogy ki legyen Colin Firth állandó hangja (bár ez mostanra sem dőlt feltétlenül el), így a Bridget Jones naplója csupán a második alkalom volt, amikor Kőszegi Ákost hallhattuk Colin Firth szájából. Előtte szinkronizálta már többek között Széles Tamás, Kautzky Armand, Háda János és a szintén gyakori Firth-hang, Csankó Zoltán is.

A kék leves esete

Hugh Grant – Daniel Cleaver – Széles László

Mr Grant nem adta könnyen magát a filmhez, ugyanis nem igazán tetszett neki az eredeti forgatókönyv, és végül csak akkor volt hajlandó kötélnek állni, amikor a Négy esküvő és egy temetést és a Sztárom a páromat is jegyző Richard Curtis-t hívták, hogy írja át a forgatókönyvet. Hugh Grant esetében nem a megszokott hangot kaptuk: Stohl András már legelső Magyarországon bemutatott filmjében is kísérte, és ugyan Bridget kalandjai előtt is többször ,,találkoztak”, ez esetben a szinkronrendező, Csörögi István Széles László mellett döntött. Meglehetőst szokatlan más hangján hallani Grantet, ám Széles László hangjától talán kevésbé lesz lágy a karakter, így a néző is a végül befutó, Colin Firth-nek drukkol.

 Bridget bemutatja Mr. Fitzherbert-t

A további magyar hangok közt is nagy nevek vannak, így ne menjünk el szó nélkül Halász Aranka mellett, aki a főszereplő bűnbánó anyjának ad hangot, illetve Dobránszky Zoltán szeretettel teli ,,Bridgetapukája” is szívmelengető. Ms. Jones főnökét a televíziónál Csuja Imre szólaltatja meg, rendkívül visszafogott hangon, míg a barátait Spilák Klára, Balázs Ági és Csőre Gábor szinkronizálta.

Nosztalgiavonatunk elérte a végállomást, amikor Titeket kérdezünk arról, hogy szerettétek-e Bridget Jones-t, és persze a magyar hangokról is várjuk véleményeiteket!

90 éve született Kispesten Hatscher Jozefin Mária, akit kis hazánk Hacser Józsaként ismert. Portrésorozatunk áprilisi részével a kétszeres Jászai Mari-díjas színésznőre emlékezünk.

"A világot jelentő deszkák”

Nem volt könnyű gyermekkora, édesapja a Donnál harcolt, ő pedig édesanyjával Budapest bombázása alatt fél évig egy pincében húzta meg magát, mint akkor oly sokan. 1948-ban, 17 évesen felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára Gellért Endre, a nagy pedagógus-rendező osztályába. Társai között ott volt Psota Irén, Váradi Hédi, Horváth Teri, Berek Kati, Szemes Mari, Szénási József, Tarsoly Elemér és Buss Gyula is – micsoda nívós társaság!

Miután megszerezte a diplomát, a Miskolci Nemzeti Színház társulatának tagja lett, és ott is maradt négy évadon keresztül. Itt játszhatta el többek között Opheliát és az Antigoné Iszménéjét. 1956 és '93 között Budapest színházaiban láthatta a közönség, ilyen volt a néhai Úttörő Színház, a Jókai, a Radnóti és a Thália.  

A színházlátogatók számára elsősorban groteszk karakterek, illetve drámai szerepek megformálása miatt volt emlékezetes. Eljátszotta sok egyéb mellett Nyilas Misit, a Szentivánéji álomban Puckot, Vörösmarty Csongor és Tündéjének női címszereplőjét, a Sörgyári Capriccio Maryskáját (mely karrierjének utolsó, hatalmas sikert arató szerepe volt), Örkény Tóték c. drámájának Ágikáját is - utóbbit Latinovits Zoltán oldalán.

(Hacser Józsa színésznő Gáli József: Erős János című mesejátékában az Úttörő Színházban Fotó: Farkas Tamás / MTI)

1994-ben otthagyta Budapestet és csatlakozott a Soproni Petőfi Színházhoz, ahol egészen 2001-ig játszott. Mikó István igazgatóságával szinte teljesen egybeesett ottani karrierje, aki így mesélt róla: „Nagyon sokat dolgoztunk együtt, de szinkronban is rengeteget találkoztunk, főleg a Muppet Show miatt. A Pannónia Filmstúdióban már tízévesen szinkronizáltam vele, csodáltam a humorát.”

A képernyő és a vászon

Elsőként az 1952-es Ütközet békében című alkotásban tűnt fel. Közel ötvenéves pályafutása során láthattuk többek között a Hintónjáró szerelem, az Alfa Rómeó és Júlia, A világ legrosszabb gyereke, az Égigérő Fű,  a Miniszter félrelép, az Apám beájulna című filmekben és az Üvegtigris 2-ben is. Láthattuk megannyi kabaréjelenetben is, például a Szeszélyes évszakok keretein belül.

Sok pályatársához hasonlóan a Szomszédokban is feltűnt. A történet szerint karakterét, a mindig ittas Margit nénit Békéscsabáról kerítették elő, mert azt hitték róla, hogy ő Vágási Feri édesanyja, aki annak idején intézetbe adta. A tévedésre aztán fény derült egy pár epizóddal később. Az internetbe beszállós Ferit alakító Nemcsák Károly a sorozaton kívül színházban is játszott együtt a színésznővel, és ezt mesélte róla az Origónak a színésznő halála után: “Nagyon tudta a szakmáját, nagy hatást gyakorolt mindenkire, élvezet volt nézni, már a próbákon is. Nem volt egy hétköznapi, de nem volt egyszerű ember sem. A Szomszédokban is elvarázsolta a környezetét, csodás figurát talált ki, imádtuk nézni, ahogy dolgozik.”

Utoljára a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című filmben forgatott 2006-ban.

Miss Röfi, Hiéna Léna és a többiek

"Az ország egyik legkedvesebb hangú színésznője”, írta róla az Origo 2014-ben bekövetkezett halálakor, és nem túlzás azt állítani, hogy így is volt. Ugyan főleg színpadon és tévében volt ismert, de azért volt közel kétszáz szinkronja. Gyermekek generációi nőttek fel a hangján, hiszen olyan szerepeket tudhatott magáénak, mint Hiéna Léna a Roger nyúl a pácban című filmben, Nils Holgersson aranyhörcsöge, Pocok, vagy Riggodon (Willy Fogg inasának) kabalaállata, Ticó.

A Kukori és Kotkoda rajzfilmsorozatban Psota Iréntől vette át Kotkoda szerepét a második évadban.

Az elsüllyedt világok című francia rajzfilmsorozatban Popócici, Walt Disney Hamupipőke című rajzfilmjében az egyik mostohatestvér, Drizella, a Muppet Showban pedig Miss Röfi magyar hangja volt. A Brémai muzsikusok című spanyol  rajzfilmsorozatban Durmolt, illetve Kópét szólaltatta meg.
A Folytassa…! sorozat társulatának tagja, Joan Simms is nem egyszer "kapta" magyar társául a színésznőt, csakúgy, mint Olympia Dukakis az Acélmagnóliákban, vagy Josephine Tewson a Clarence című sorozatban. Az 1964-es My Fair Ladyben Mrs. Pearce is Hacser Józsa hangján szólalt meg, aki Higgins házvezetőnője volt. Ő volt továbbá Jirina Bohdalová, Liz Fraser, és Peggy Pope színésznők leggyakoribb magyar hangja.

Utolsó szinkronmunkája a 2001-es Kísértés esküvő előtt című alkotásban volt, ahol Gisea Trowe német színésznőt szólaltatta meg magyarul.

A nyolcvanas évek végén Kárpáti Ildikó készített vele egy félórás interjút, melynek egyik mondata leírja e csodás színésznő egész pályáját:

“Nekem mindig volt kapcsolatom a közönséggel, engem mindig szerettek, én is szerettem a közönséget."

Hacser Józsa 2014. március 4-én hunyt el siófoki házában. Emlékezzünk rá szeretettel!

Egy újabb könyvadaptáció ünnepli ma születésnapját, ugyanis az 1996-os Legbelső félelem William Diehl három évvel korábban megjelent művét ültette át a vászonra. A bűnügyi thrillerben Chicago egy befolyásos, katolikus érsekének brutális meggyilkolása és annak elkövetője körül forog minden, ugyanis egy kóristafiút gyanúsítanak a bűnténnyel. Vigyázat, spoilerek következhetnek a 25 éves film cselekményével kapcsolatban.

Az akkor huszonhét éves, de még mindig kölyökképű Edward Norton első hollywoodi szerepe volt a koldusból lett 19 éves ministráns Aaron Stampler alakítása, zseniális munkájáért pedig Golden Globe-ot és Oscar-díjat is hazavihetett a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. Erős pályakezdés volt, az biztos, főleg annak tudatában, hogy mennyire kelendő volt a szerep. Stampler karakterének megformálóját ugyanis 2100 színész közül választották ki, Matt Damon is nagyon el akarta játszani, miután a Holt költők társasága egyik szerepéről lemaradt. Végül ezt sem ő kapta meg, így barátjával, Ben Affleckkel úgy döntöttek, nem várnak egy újabb, sikeresnek látszó szerepre és inkább megírták maguknak a Good Will Huntingot. Szóba került még Will Wheaton és Leonardo DiCaprio is, de mindketten visszadobták a szerepet.  A casting pedig emiatt olyan nehézkes volt, hogy a másik főszereplőt alakító Richard Gere majdnem otthagyta a produkciót, míg végre rátaláltak Nortonra. A bostoni születésű ifjú később a Harcosok klubjában hasonló, többszörös személyiségzavarral küzdő embert formált meg. Norton néhány évvel ezelőtt a GQ-nak azt nyilatkozta, hogy Gere volt a legjobb partner, akit elsőfilmesként kaphatott, hiszen a tapasztalt színész kedvesen pátyolgatta és látta el tanácsokkal a szerepét illetően.

A húzónévnek számító Gere a forgatás idején már túl volt a Micsoda nőn, és egész más karaktert alakított a Legbelső félelemben, viszont majdnem ugyanolyat, mint a Chicagóban - egy énközpontú, nárcisztikus ügyvédet, aki szinte csak olyan ügyeket vállal, amelyek növelhetik hírnevét.

A filmhez két szinkron készült, de az első terjedt el széleskörben, melyet Somló Andrea szinkronrendezőnek köszönhetünk, a magyar szöveget Sarodi Tibor írta. A szereposztás szerintem találó volt, mindössze az bántotta csak a fülemet, hogy Aaron Stampler nevét következetesen „Áron”-nak ejtette az összes színész, pedig az inkább „Éron” vagy „Érön” – de ez nem egyedi eset a szinkrontörténelemben.

Martin Vailt/Richard Gere-t itt mindenki Bornemissza Gergelye, Kovács István szinkronizálta. Norton meggyőző játékát Bolba Tamás sajnálnivalóan reszketőssé változtatott hangja egészítette ki, bár sokszor nehéz volt elvonatkoztatni attól, hogy Tamás gyermekkorunk kedvenc utcagyerekének, Aladdinnak is kölcsönözte a hangját annak idején.

Laura Linney alakította a vád képviselőjét, aki, ahogy már írtuk, a sztárügyvéd egykori szeretője volt, csak hogy a történet ne maradjon szerelmi szál nélkül. Őt Rudolf Teréz magyarította, aki egy jó évtizede már nem hallható szinkronban.

Az Aaront vizsgáló pszichológust, aki tanúja lesz végül a fiú „betegségének”, Frances McDormand alakította, Varga Mária szinkronjával kiegészítve, aki Rudolf Terézhez hasonlóan ritka vendég már a szinkronstúdiókban.

Bács Ferenc, a Micimackó Tigrise, Gandalf és Klaus Brinkmann professzor (na meg persze több száz másik karakter magyar hangja) ebben a filmben a befolyásos “üzletembert”, John Shaughnessy-t szinkronizálta játszi könnyedséggel.

További magyar hangok voltak még: Zsolnai Júlia, Kárpáti Tibor, Laklóth Aladár, Kőszegi Ákos, Uri István, Szokol Péter, Madarász Éva, Kardos Gábor, és még sokan mások.

Ti mit gondoltok a Legbelső félelemről? Szerintetek is méltán elfelejtett, de közben kiváló kilencvenes évekbeli alkotás?

Szinkronjunkie: A közönség és mi sem bántunk kesztyűs kézzel az új Mortal Kombat-film előzetesével, ugyanakkor sokan bíznak abban, hogy a végső változatban helyükre kerülhetnek a dolgok. Volt, akinek Sub Zero hangja nem "jött át", de a legtöbben a játékból elhíresült "Get Over Here" magyar változatát sérelmezték. Hogyan készült az előzetes magyar változata?
Dóczi Orsi: Az előzetest, mint általában, egyik napról a másikra kellett elkészítenünk. Megpróbáltuk azokkal a színészekkel felvenni, akik a filmben szerepelnek majd, ez nem minden ponton sikerült. Azt hiszem, két olyan elem van az előzetesben, ahol eltértünk az ikonikus kifejezésektől, a "Get Over Here" mondat és Lord Raiden neve. Ezek helyükre kerülnek a filmben, tehát "Gyere csak ide!” lesz és "Raiden nagyúr".

SzJ: Úgy tudjuk, hogy a szinkront szokatlanul komoly előkészítési munkával kezdtétek, sokakkal konzultáltál. Kérlek, mesélj erről nekünk bővebben!
DO: Gyakorlatilag minden második embert megkérdeztem, mindenféle korosztályból, hogy játszott-e valaha Mortal Kombatot. Akik azt válaszolták, hogy igen, azokat azonnal kérdésekkel kezdtem bombázni, elsősorban a nevek kiejtéséről. Érdekes módon, itt nem voltak egységesek a válaszok, különösen, ami Liu Kang-ot illeti.
Ki angolosan ejtette, ki pedig kínai módra, annak ellenére, hogy magában a játékban minden nevet angol kiejtéssel mondanak. Mi úgy döntöttünk, hogy az angol neveket angol kiejtéssel mondjuk, a kínaiakat kínai kiejtés szerint, a japánokat japánul.
Sub Zero-nál nekem tetszett volna a latinos kiejtés, Szub Zéró, de ezt hamar elvetettük és maradt a Száb Zíró. Mindenkivel kimondattam a játék nevét, mivel stábon belül is felmerült a kérdés, hogy hogyan ejtsük! Teljesen egyöntetűen Mortál Kombát-nak mondta mindenki, két rövid á-val, huszonévesektől a negyvenesekig!
Ezen kívül nagy segítségemre van Jacsó Bence hangmérnök. Ugyan nem ő veszi a magyar verziót, hanem Illés Gergely, de Bence is régi nagy Mortal Kombat-os, így azt hiszem, minden felmerülő kérdésre tudja a választ. Még Mortal Kombat képregénye is van!

SzJ: A rajongók által fájlalt előzeteshez képest lesznek változtatások a végső változatban? Ilyenkor figyelembe tudjátok venni a visszajelzéseket?
DO: Igen, minden észrevételt szívesen veszünk! Fent már említettem két dolgot, amit javítottunk. Viszont Zámbori Somához ragaszkodom, mint Sub Zero!

SzJ: A külföldi - elsősorban angol - szavak kiejtése mindig is egy billegő területe volt a magyar szinkronnak. Mennyire kell az eredeti kiejtéshez közelíteni a magyar változatot? Ilyen helyzetekben ad támogatást vagy esetleg utasítást a külföldi stúdió?
DO: Az angol nevek/kifejezések ejtésére nem szokott utasítást adni a külföldi stúdió. Ez gyakorlatilag stábon belül dől el. Egy kicsit még mindig keveredik a hagyomány és az angol kiejtés, lásd pl. : Roger - Rodzser/Rádzsör vagy Scott - Szkott/Szkátt. Szerintem mostmár mindenki igyekszik elmozdulni a hunglish-tól az angol kiejtés felé.

SzJ: Az új filmben alapvetően kevésbé ismert, inkább tévés arcok jelennek majd meg, így ez nagyobb rendezői szabadságot eredményezett, mintha A-listás hollywoodi színészek megszokott párjaival kellett volna dolgoznod. Ilyen esetekben hogyan állsz neki a szereposztás kialakításának? Elárulsz nekünk néhány hangot?
DO: Pont úgy csináltam a szereposztást, mint máskor. :) Igazából mindenkire rögtön volt ötletem! Egy ponton átvettem egy korábbi szereposztást : a Raiden nagyurat játszó Tadanobu Asano-ra Kolovratnik Krisztiánt hívtam, aki a Thor filmekben is a hangja volt. Ezzel már el is árultam egy hangot! (nevet) És elárulok még egyet, aki az előzetesben talán nem volt felismerhető: Mészáros Béla. Ő Kano magyar hangja lesz, akit Josh Lawson játszik és szerintem az egész filmet viszi! Nekem a kedvenc figurám!

SzJ: A magyar rendezők jellemzően inkább csak a mozifilmeket veszik alapul, holott lehet, hogy ott sokkal rövidebb ideig dolgozott együtt a magyar és a külföldi színész, míg egy sorozatban akár hosszú évekre fixálódhat a párosuk. Véleményed szerint melyik az erősebb, illetve te személy szerint melyikre szoktál figyelni? Egyáltalán kell-e minden esetben aszerint szerepet osztani, hogy korábban egy másik rendező milyen döntést hozott?
DO: Szerintem nem kell minden esetben egy korábbi rendező által kitalált magyar hanghoz ragaszkodni, különösen, ha nagyon nem értek egyet azzal a választással. Ezzel együtt én mindig meg szoktam nézni, hogy tartozik-e valakihez állandó hang és csak akkor cserélek, ha jó okom van rá, mert tudom, hogy a nézők viszont szeretik a megszokott párosításokat.

SzJ: Ha volt valamilyen vicces jelenet a felvételek során, kérlek, idézd fel nekünk!
DO: Egyetlen ilyen jelenetet nem tudok felidézni, viszont Mészáros Bélával a teljes felvételi napot végigröhögtük!

SzJ: Köszönjük szépen az interjút!

Fotó: Zih Zsolt/MTI

2021. március 17-én, 80 éves korában elhunyt Szersén Gyula. Arcát a fiatalabb közönség talán kevésbé ismerte, de hangjáért egészen biztosan Magyarország-szerte rajongtak. Több, mint 1800 alkotásban hallhattuk: mellék- és főszerepekben, sorozatokban, filmekben, mesékben csillogtatta meg feledhetetlen hangját. Cikkünkben a legendás Szersén Gyulára emlékezünk.

Félárván

Szersén Gyula 1940. november 22-én született Budapesten. Nehéz gyerekkorra emlékezett: ötéves volt, amikor Budapest ostroma zajlott. Édesapja amerikai hadifogságba esett, édesanyja 1947-ben meghalt. Ugyan édesapja visszatért a fogságból, a színművész mégis magányos gyerekkorról mesélt egy interjúban, leszámítva azokat a nyarakat, amikor vidékre ment családtagokhoz. Így emlékezett erre az időszakra:

,,Becsületes parasztok között tanultam meg mindent: úszni, lovagolni, dinnyét szedni, aratni, kiszedni a tyúk alól a tojást, megsütni a kenyeret a kemencében, egyebeket – tisztességben, derűben élni, becsülettel dolgozni. A magyarokat évszázadokig jellemző életmódot.”

Az idősebb Szersén újraházasodott, lett két másik gyermeke, de Gyula úgy érezte, ez már nem az ő családja, így 18 évesen elhagyta a szülői házat és nagyapjához költözött Zuglóba.

A ministránsfiúból lett színész

Szersén Gyula keresztény családban növekedett, s ministráns-korában lenyűgözte a templomi szertartások teatralitása: az oltárt színpadnak tekintette, s ez adta az inspirációt a színészethez:

,,Az is olyan világ, amelyben műsor van. Ott is meghatározott szellemben készülő előadások zajlanak valami jó érdekében. Misék, keresztelések, bérmálások – mind a maguk rendje és fegyelme szerint.”

A Corvin Gimnázium évei alatt már részt vett az iskola irodalmi körében, sokat szavalt, és a diákszínpad előadásain lépett fel. Többedmagával az ’56-os eseményekbe is belecsöppent, de tanárai és az iskola igazgatója kiálltak mellettük, így végül leérettségizhetett társaival. Az előzmények miatt jó pár évig szóba sem jöhetett, hogy jelentkezzen a Színművészeti Főiskolára, így egy gyógyszertárban dolgozott, s hamar csoportvezető helyettes lett belőle. Ezután az Állami Déryné Színházban helyezkedett el díszítőként, s mivel rögvest kiderült róla, hogy színész szeretne lenni, lehetőséget kapott a Hawaii rózsája című operettben. Ekkor kezdett el játszani egy fél-amatőr társulatban, melyet követően 1960-tól a Vígszínházba hívták segédszínésznek. Mivel végighallgatta a színdarabokat, kívülről tudta a szövegeket, így egy nap, mikor Tordy Gézának kibicsaklott a lába, behívták az Aki szelet vet című dráma főszerepére beugró színésznek. A siker után nagyobb szerepekkel jutalmazták. Addigra az akkori rendszer által vélt „56-os bűnei is elévültek”, így 1962-től megkezdhette tanulmányait a Színművészeti Főiskolán, Simon Zsuzsa osztályában.

A színi-tanulmányok elvégzése után az akkor épülettel nem rendelkező Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol később látható volt az Ijfúság édes madarában, és élete első meghatározó szerepét is megkapta: a Czillei és a Hunyadikban játszotta Hunyadi Lászlót. Emellett örömmel emlékezett a Két nő közt című amerikai vígjátékra, hiszen színészileg izgalmas kihívásnak tartotta.

Négy évtizedet töltött a Nemzeti Színháznál, majd nyugdíj után a Pesti Magyar Színházhoz csatlakozott néhány felejthetetlen alakítás erejéig.

Az évek során elképesztő mennyiségű játék- és tévéfilmben volt látható: többek között a Szegénylegények, a Szamárköhögés, a Legbátrabb város, valamint a Fekete város, a Szomszédok, a Nyolc évszak és a Barátok közt stábját erősítette egy-egy epizódszereppel.

Egy felejthetetlen hang

Első szinkronfeladatát a főiskola alatt, 1964-ben kapta. A kezdetekről Dallos Szilvia: Magyar hangja – A szinkronizálás története című könyvében mesélt:

,,Ámulattal figyeltem példaképeimet, az akkori menő szinkronosokat. Tőlük lestem el a szakmai fogásokat. Megtanultam, hogyan kell ,,belülről” olvasni a szöveget, vagyis hogyan lehet egy-kétszeri olvasás után szinte kívülről mondani akár 10-20 sort is, miközben az ember tekintetével már a vásznon lévő színész játékát követi”.

Az idők folyamán számtalan színész szólalt meg az ő hangján, ennek ellenére az általa leggyakrabban megszólaltatott személy nem színész, hanem a világ legismertebb természettudósa, Sir David Attenborough volt. A világszerte népszerű természetfilmest először Végvári Tamás szinkronizálta, méghozzá generációkat megmozgató karizmával, így a feladatot a színész halála után nem is bízhatták másra, mint Szersén Gyulára.

Sir David Attenborough Szersén Gyula hangján mesél nekünk

Rögtön őt követi Charles Bronson, aki legendás magyar hangja nélkül elképzelhetetlen a magyar nézők számára. ,,Együtt dolgoztak” a Piszkos tizenkettőben, a Volt egyszer egy vadnyugatban és az Erőszak poklában is – csak hogy a legismertebbeket említsük.

A Volt egyszer egy vadnyugatban

Harvey Keitelt is ,,örökbe kapta” a szinkronrendezőktől, így élvezhettük párosuk játékát 19 közös alkotásban. A páros első munkája a Kedves Gorbacsov volt, melyet később olyan filmek követtek, mint a Copland, a Nemzet aranya – Titkok könyve és a 2019-es a Szerelem visszavár.

Sorozatokban is gyakori vendég volt: a Polipban ő szólaltatta meg a főszereplőt, Corrado Cattanit, a William Shatner főszerepével fémjelzett T. J. Hooker-t, és a Szupercsapatban pedig John 'Hannibal' Smith ezredes szerepében alkotott maradandót a mindenre elszánt amerikai akciócsapat vezetőjeként.

T.J. Hooker magyar hangja az első szinkronváltozatban

Szersén Gyula örömmel magyarított rajzfilmeket: hallhattuk a Rózsaszín párduc narrátoraként, a Lego kalandban Dumbledore-t, a Toy Story 4-ben Melephant Brooks-t (azaz Mel Brooks-t) szinkronizálta, illetve a Verdákban Flynn McKémbridge megszólaltatójaként ismerhettük fel.

A teljesség igénye nélkül olyan kultikus filmszinkronok fűződnek nevéhez, mint a Roger nyúl a pácban (a főszereplő Bob Hoskins magyar hangjaként), a Tűzparancs (mint a gépeltérítők vezetője), a Rendőrakadémia-filmek (amelyekben az idősebb Thaddeus Harris századosként tört borsot a rendőrcsapat orra alá), a Csodálatos Pókember (Ben bácsiként), a Grand Budapest Hotel (szintén Harvey Keitel hangjaként), a máig legjobb Sherlock Holmes-sorozat, a Sherlock Holmes kalandjai (Watson Doktor), a Tőrbe ejtve című thriller, amelyben pont az ő gyilkosát keresték, és még oly' sok más produkció.

Roger nyúl a pácban - Bob Hoskins hangjaként

Munkásságát 1986-ban Jászai Mari-díjjal jutalmazták, majd 2018-ban megkapta a Szinkronszakma életműdíját.

A színész előszeretettel mondott verseket, s ezeket beszédgyakorlatokként használva készült a szinkron- és színpadi szerepekre is.

József Attila: Flórának

A Család-barát című műsorban feleségével, Zsuzsával

Amikor egy 2018-as interjúban Sztankay Ádám az idő múlásáról kérdezte, Szersén Gyula így válaszolt:

,,Önálló estemnek van egy részlete, amelyet én magam írtam:

,,Hetvennyolc év, hogy eljárt felettem,

Hogy gyermek voltam, sosem feledtem.

Ám, repülni tudok még most is képzeletben,

Mert a bánatot, meg a halált mindig kinevettem”.

Már csak ennyit mondok, hogy kerek legyen a válasz: Istenben és magamban is hiszek, így aztán nagy baj nem érhet.”

 Isten nyugosztalja Szersén Gyulát. Sosem feledjük.

A ,,Berbenczei Flóriánság rövid története”

Kaló Flórián 1932. június 16-án született Berbenczei Flórián néven. Mivel születésekor szülei nem voltak házasok, édesanyja nevét kapta, majd kétéves korában lett édesapja után Kaló. Elmondása szerint eredeti nevét is szerette, olyannak tartotta, mintha Jókai egyik hőse lenne.

Ugyan szülei Budapesten éltek, ő maga rengeteg időt töltött nagyszüleinél, az Ózd közeli Somsálybányán. Hatéves korában az osztály legjobb tanulójaként az iskolai előadásban ő kapta a varázsló szerepét, s emlékezései szerint akkor dőlt el a sorsa, hogy színész lesz. A gimnázium évei alatt a Lámpagyár Vállalatnál dolgozott, mint puskacső-esztergályos, majd érettségi után jelentkezett a Színművészeti Főiskolára. Elsőre nem vették fel, így folytatta a munkát, majd a következő év szeptemberétől megkezdhette tanulmányait a főiskolán.

Unokatestvére, Maros Artúr ekképp mesélt a fiatal Kaló Flóriánról:

,, Nem volt olyan időszak, amikor Flórián ne olvasott volna valamiféle könyvet. Már kicsi korában rengeteg verset és nótát tudott; nagyon muzikális alkat volt. Mire leérettségizett, minden operának el tudta fütyülni a dallamvilágát. Volt egy különleges tulajdonsága, amit felnőtt korunkban is sokat játszottunk: bármilyen magyar szót mondtunk neki, pillanatokon belül megmondta, hogy hány betű van benne, függetlenül a szó hosszától. Ezt már a főiskola után, a kollégáival is nagyon sokszor játszotta.”

1954-ben, a főiskola elvégzésének évében feleségül vette Domján Editet, és Szegeden telepedtek le, a helyi színház tagjaiként, ahol rengeteg szerepet eljátszhattak, több műfajban. A színész életük legboldogabb időszakaként tekintett vissza a Szegeden töltött évekre. 1956-ban beválasztották a Képviseleti Tanácsba, ő szavalta el a város főterén a Nemzeti dalt, s utazott Pestre tárgyalni a bizottság nevében, ám ennek az lett a következménye, hogy évekre eltiltották attól, hogy a fővárosban dolgozhasson. Feleségét tárt karokkal várták a budapesti színházak, ám ő férjével maradt, amíg Kaló Flórián 1961-ben el nem helyezkedhetett a József Attila Színházban. Mivel ide ,,száműzték” a ,,rendszerellenes” színészeket (úgy mint, Sinkovits Imre, Darvas Iván, Ráday Imre) kiváló társulat állt össze. Ahogy teltek az évek, idővel több színház is hívta a színészt, de Kaló Flórián hűséges volt befogadó színházához, és a nyugdíjig itt játszott.

Mind zenés, mind prózai darabokban kitűnő alakításokat nyújtott; több klasszikus és modern előadásban is látható volt, például a Micimackóban Bagolyként, vagy a Régi nyárban Báró Jankovits Lajosként.

Domján Edittel az Egy házasság története című zenés darabban

A színész a filmvásznon és a televízióban is megjelent. Harmadik filmjét 1960-ban forgatta Két emelet boldogság címmel, melyben feleségével szerepelt, s ez alapozta meg igazán ismertségüket.

Tévéfilmekben is rendszeres vendég volt: az Aranykesztyű lovagjaiban és az Egy óra múlva itt vagyok című alkotásokban. A televízióban különböző műsorokban is láthattuk, például a Vasárnapi turmixban, és gyerekeknek szóló Kukkantó című tévéműsorban, és a Palacsintás királyban is, amelyben a szakácsot alakította:

 Részlet a Palacsintás királyból (1973)

Szinkronban Kaló Flóriánnal

A szinkronrendezők nagyon szerettek dolgozni a színésszel, mert rendkívül pontosan dolgozott, kiváló ritmusérzékkel rendelkezett, így a felvételek jórészt elsőre sikerültek, mert mindig eltalálta az ütemet és a megfelelő hangsúlyt is.

Kaló Flórián több magyar alkotásban is kölcsönözte hangját különböző rajz- és bábfilm figuráknak. A Misi Mókus kalandjaiban ő volt Rókus tudós mókus, a Rémusz bácsi meséiben és a Kérem a következőt! című sorozatokban a Róka, míg a Süsü, a sárkány kalandjaiban a Kancellárt szólaltatta meg.

 Süsü, a pesztra (részlet)

Több filmben és sorozatban is hallható volt: a Stan és Pan epizódjaiban James Finlayson különböző karakterek hangjaként: tanárként, komornyikként és tábornokként is. Az Asterix, a gall-ban Caius Bonus magyar hangja volt, de hallhattuk még a Fogd a pénzt és fuss!, a Love Story, a Rózsaszín párduc visszatér, és a Szabadlábon Velencében című filmekben is. Egy rövidke szerep erejéig Kaló Flórián is része volt a Star Wars Univerzumának, ugyanis az Egy új reményben ő szólaltatta meg Jan Dodonna tábornokot.

Több Bud Spencer-filmben is hallható volt, az Akit Bulldózernek hívtak, és a Nincs kettő négy nélkül címűekben, mely utóbbiban a pszichológust szinkronizálta.

Részlet a Nincs kettő négy nélkül című filmből

Filmeken kívül sorozatokban is rendszeresen feltűnt jellegzetes hangjával, így az A buszon és a Nők a pult mögött című szériákban is hallható volt.

Mesefilmek tekintetében a Hüvelyk Pannában, a Hupikék törpikékben és pár Maci Lacis rajzfilmben is élvezhettük hangjátékát.

Részlet: Maci Laci első karácsonya

A szinkronon kívül a rádió stúdióját is rendszeresen látogatta, ugyanis rendkívül sok hangjátékban szerepelt. Feltűnt a Vízparti történetben, Csukás István Gyalogcsillagában és Süsüjében, és Agatha Christie: Gyilkolni könnyű című rádiójátékában is.

Munkásságát 1974-ben Jászai Mari-díjjal jutalmazták, 1986-ban Érdemes művész lett, majd 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét is.

Művészete nem merült ki a játékban, ugyanis a színész színpadi műveket és rádiójátékokat is írt: a Mai történet és a Négyen éjfélkor 1976-ban, a Pajzán históriák 1980-ban, míg a Kitaszított 1987-ben jelent meg.

60 éves kora után abbahagyta a színjátszást, ugyanis mint Vámos Miklós műsorában elmondta: ,,kimegy az emberből az önmaga megmutatásának a vágya, akkor pedig nem ér semmit az egész”.

Kaló Flórián 2006. február 28-án hajtotta örök álomra a fejét.

Lehetetlen Vámos Miklóssal (1997)

Köszönet mindenért

Kaló Flórián és Domján Edit szerelme legendás volt: 18 évet töltöttek együtt, s válásuk után is jó barátok maradtak. A színész egykori felesége halála után létrehozta a Domján Edit-díjat, amit csak fiatal vidéki színésznő kaphat meg, hiszen a névadó ezt szerette igazán: fiatalon, vidéki színésznőnek lenni.

Szerelmük történetét a Turay Ida Színház dolgozta fel a Köszönet mindenért című előadásban, Topolcsányi Laura tollából. A szerző elképesztő érzékkel építette bele a Domján-Kaló páros párbeszédébe a közös színpadi szerepeket, és olyan részleteket is elrejtett a darabban, melyek elsőre akár fel sem tűnnek. A két főszereplőt Bozsó Péter és Germán Lívia játszotta, a darabot Árkosi Árpád rendezte.

A család a színészre emlékezve megalapította a Kaló Díjat, melyet a József Attila Színház művészei kaphatnak meg munkájuk elismeréseként.

Köszönet mindenért Topolcsányi Laurának, a Természetgyógyász Magazinnak, Görgei Katalinnak, Maros Artúrnak és feleségének Ágnesnek, mert általuk kerülhettem igazán közel Kaló Flóriánhoz és művészetéhez.

Alább található egy válogatás a család képeiből. (A fotók felhasználása engedélyköteles.)

Makay Sándor karikatúrája (1982)

A Valentin-napot az emberek (elsősorban Amerikában, de mint tudjuk, sok helyen átvették ezt az ünnepet) a szerelmükkel töltik, vacsorázni mennek, esetleg beülnek a moziba megnézni egy jó filmet. Nos, nem lehet nem észrevenni mai évfordulós filmünk premierdátumának iróniáját, ugyanis A bárányok hallgatnak 30 éve pont a szerelmesek napján jelent meg Amerikában. Gondoljunk bele, mekkora meglepetés érhette azt a párt, amelyik az előzetes megnézése nélkül ült be a filmre egy kis romantikázásra.

A filmtörténet egyik legjobb és legnagyobb hatású thrillere Thomas Harris 1988-ban írt regényéből készült, melyben Clarice, a fiatal FBI-gyakornok egy sorozatgyilkos, Buffalo Bill nyomán jár, ebben pedig a kiváló pszichiáter, Dr. Hannibal Lecter tanácsai segítik. Nem elhanyagolható a tény, hogy a börtönbüntetését töltő Lecter maga is sorozatgyilkos, méghozzá olyan, aki szereti megkóstolni áldozatait.

A főszerepekben Anthony Hopkinst és Jodie Fostert láthattuk, ám nem ők voltak a rendező első választásai. Mint kiderült, Jonathan Demme Sean Conneryt és Michelle Pfeiffert szerette volna megnyerni a filmhez, de mindketten elutasították a felkérést. Ma már tudjuk, milyen nagy szerencse, hogy így lett.

Sir Anthony Hopkins már az 1960-as években Nagy-Britannia egyik legnagyobb színészének számított, az évtized végétől pedig vásznon is láthatta őt a közönség. Szerepelt Az oroszlán télenben, A Lindbergh-bébi elrablásában, A híd túl messze van, a Bounty és Az elefántember című filmekben is. Meglepő természetességgel alakította a perverz, pszichopata gyilkos karakterét, aki valahol mégis képes rokonszenvet ébreszteni a nézőben, így az áttörést Lecter hozta meg a számára. AZ IMDBB szerint mindössze szűk huszonöt percet volt látható a filmben, mégis elnyerte a legjobb férfiszereplőnek járó Oscar-díjat. Így ő lett a második, aki ilyen rövid filmbeli jelentléttel tudott nyerni, az első helyen 23 és fél perccel David Niven áll az 1958-as Külön asztalokban nyújtott alakításáért.

Jodie Foster legelső emlékezetes munkája az 1976-os Taxisofőrhöz fűződik, melyben Irist, a tini prostit játszotta, és amiért Oscarra is jelölték. A díjat akkor nem, azonban tizennégy évvel később A bárányok hallgatnak főszerepéért viszont megkapta. A film így összesen 5 aranyszobrocskával lett gazdagabb, hiszen a két színészen kívül díjat kapott még a rendező, a forgatókönyvíró Ted Tally, és hazavitték a legjobb filmnek járó trófeát is. Ezzel egyike lett a filmtörténet három olyan művének, melynek sikerült a „Big Five”-ot, vagyis az Akadémia díjai közül az öt legnevesebbet elnyernie. A másik két ilyen film a Száll a kakukk fészkére és az Ez történt egy éjszaka voltak.

A Hopkins és Foster közötti kémia nagyban rásegített a sikerre. Foster egy interjúban elmondta, hogy a forgatás során a felvételeken kívül nem beszélt Hopkinssal, szándékosan kerülte, mert félelmetesnek tartotta. Az utolsó napon aztán, amikor odalépett hozzá a férfi, kibukott belőle, hogy „Nagyon féltem tőled!”, aki erre azt válaszolta, hogy „Én is tőled!”.

Amikor Lecter és Sterling első találkozásakor előbbi kigúnyolja a nő déli akcentusát, az színtiszta improvizáció volt Hopkins részéről (a magyar szinkronban nem volt hallható az akcentus). Ennek köszönhető Foster arcán a teljes döbbenet, aki személyes sértésnek vette a csúfolódást, később persze megköszönte a színésznek, hogy ilyen módon segítette hozzá az őszinte reakcióhoz.

Hopkins vérfagyasztó játékához sokat hozzátettek az apróságok, mint például az, hogy nem pislogott.

A kannibál gyilkost Sinkó László hangján hallottuk megszólalni a magyar változatban, aki Hopkins karrierjének jelentős részében „együtt” dolgozott angol kollégájával. Először Az élet dicséretében volt szinkronhangja, ezt a párosítást Rehorovszky Béla szinkronrendezőnek köszönhetjük. Hopkinst más filmjeiben Szersén Gyula, Kőszegi Ákos, Fodor Tamás és még számos társuk szinkronizálta, de olyan sokszor, mint Sinkó, csak Reviczky Gábor szólaltatta meg a színészt.

A legtöbb jelenetben a Clarice-hez beszélő szereplőket úgy vették fel, hogy majdnem teljesen a kamerába nézve beszéltek, azért, hogy a nézők minél jobban az ő szemszögéből lássák a dolgokat, szinte az ő bőrében érezve magukat. Magyar hangja Ráckevei Anna volt, akit Fosteren kívül Andie MacDowell, Meryl Streep párjaként hallhatunk még gyakran (már amikor utóbbi hangja nem Kovács Nóra).

A Ted Levine által alakított Jame Gumm (vagyis Buffalo Bill) karakterét három sorozatgyilkosra alapozták a film írói, méghozzá Ted Bundy, Gary Heidnik és Ed Gein jellemzőiből és tetteiből gyúrták őt össze. A magyar változatban Sörös Sándort hallottuk, aki nem más, mint Tom Selleck, Mel Gibson és William Shatner itthoni „párja”.

A bárányok hallgatnak előzményének a 2002-es Vörös sárkány tekinthető, ami szintén Thomas Harris egy regényén alapszik, Hopkinssal, Edward Nortonnal és Ralph Fiennessel a szereplőgárdában. Másik előzményfilmje történetileg a 2007-es Hannibal ébredése, ami viszont teljesen különböző színészgárdával készült.

A mozinak 2001-ben Hannibal címmel folytatása is készült, amiben szintén láthattuk a brit színészt, Clarice karakterét azonban Julianne Moore alakította.

Nem elhanyagolható az sem, hogy 1986-ban Harris előbb említett regényéből már forgattak egy filmet Az embervadász címmel, más szereposztással. A Lecter helyett akkor még Lecktorként emlegetett karaktert Brian Cox játszotta, és Jodie Fosternek se volt még nyoma. Ez azonban nem tartozik a "kánonhoz", ami a Hannibal-filmeket illeti.

További hangok voltak még:

Györgyi Anna - Ardelia Mapp, Clarice szobatársa (Kasi Lemmons)

Mécs Károly – Jack Crawford ügynök (Scott Glenn)

Cseke Péter – Dr. Frederick Chilton (Anthony Heald)

Moór Marianna - Ruth Baker szenátor (Diane Baker)

Nemrég érkezett egy trailer a film univerzumában játszódó sorozatról, melyben sajnos Hannibalnak nyoma sincs, a főszereplő Clarice lesz (update: 11-én volt a premierje a CBS-en). Ti mit gondoltok, lehet egy sorozat olyan jó, mint a film? Mint például a Mads Mikkelsen-féle Hannibal-sorozat?