mindenféle a magyar szinkronról

szinkronjunkie

szinkronjunkie

Szinkronlegendák Portrésorozat: 90 éves lenne a Nagy Mesélő, Szabó Gyula

2020. július 14. - merlinicus

20140404budatetenyi-otthonaban-szabo-gyula-kossuthdijas.jpg

Szabó Gyulát bemutatni egyszersmind nagyon hálás és igencsak nehéz feladat, hiszen a páratlan életműből e hasábokon legfeljebb csak szemezgetni tudunk. Buga Jakab, Columbo, Magyar népmesék, Éder Mester - hogy csak néhányat említsünk az őt rendkívül népszerűvé tevő kiváló szerepekből. 1930. július 15-én született egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei városban, Kunszentmártonon. Bár eredetileg papnak készült, a család nem tudta finanszírozni tanulmányait, így fiatalon dolgozni kezdett. Az üzemi színjátszó csoportba kerülve érzett rá a színészet iránti vonzalmára.

A Színházi- és Filmművészeti Főiskolát 1950-54 között végezte el, Simon Zsuzsa Kossuth-díjas színésznő főigazgatósága idején. (1979-től a főiskola tanára, egyetemi docense volt. Többek között Gesztesi Károlyt is tanította.) Színházi pályájának nagy része a Nagymező utca 22-24-hez kötötte. Szabó Gyula az 1949-ben még Ifjúsági Színház néven alapított társulatba közvetlenül a főiskola elvégzését követően szegődött. Az intézmény neve ekkor Petőfi Színház lett, 1960-63 között Jókai Színház néven működött, majd Thália Színház névre váltottak. Ezt követően még kétszer váltott koncepciót és nevet a színház (Arizóna és Művész Színház), azonban Szabó Gyula mindvégig társulati tag maradt.

A '90-es évek közepéig csupán külsős színészekkel dolgozó székesfehérvári Vörösmarty Színház 1995-96-ban a saját társulatát is kialakíthatta. A fiatal színészekből álló csapat mellé szerettek volna két nagyágyút is meghívni, így Kállay Ilonához - Bujtor István közbenjárására - Szabó Gyula csatlakozott. 

Alkata és jellegzetes hangja, valamint habitusa okán főként pozitív, hősi szerepekben tűnt fel. Játszott a legnagyobb klasszikusokban, mint Stendhal Vörös és Feketéje, Bulgakov Mester és Margaritája vagy éppen Mikszáth A Noszty fiú esete Tóth Marival című műve. Számtalan parádés főszerep, illetve nagyon karakteres mellékszerepek is kötődnek nevéhez. A székesfehérvári Vörösmarty Színházban musicalben is tündökölt: ő szolgáltatta Mauglinak a pofonügyi jótanácsokat, Balu szerepében.

"Az ő korosztálya elképesztően sokat dolgozott: reggel korán keltek, bementek a színházba próbálni, majd jött a rádió, utána a Pannónia Filmstúdióba szinkronizálni, majd vissza próbára, este pedig előadás. Ezzel párhuzamosan pedig járták az országot az önálló estekkel. Gyula Simándy Józseffel közös estjével turnézott. Simándy énekelt, Gyuszi pedig verseket mondott." - mesélte Madarász Pálma, Szabó Gyula özvegye. A színművész élete során háromszor nősült, első felesége Kovács Ibi, második Hahn Erzsébet. Madarász Pálmával 1987-ben házasodtak össze. Gyermekei Attila, Melinda, Gyula és Zsófi.  

szabo_gyula.jpg

A színpad mellett összesen 75 mozi- és tévéfilmben szerepelt, melyek közül a 33 évesen forgatott Tenkes kapitánya hozta meg számára az országos sikert és ismertséget. Az 1964-ben levetített, 13 részes sorozat főszerepét Zenthe Ferenc (Eke Máté) alakította olyan zseniális csapattagok mellett, mint Ungváry László (a feledhetetlen báró Eberstein Eckbert ezredes szerepében), Basilides Zoltán (mint a szintén feledhetetlen Bruckenbacker Alfonz kapitány), valamint az akkori magyar színjátszás színe-java. Szabó Gyula szintén egy kiemelt szerepben tűnt fel: ő alakította Buga Jakabot, aki fokossal és ostorral szolgáltatott igazságot Siklós környékén.

A szinkron

Szabó Gyula egyike volt azon ikonikus hazai orgánumoknak, akiket nem csupán a külföldi filmek magyarításához hívtak, de bizony hazai rajzfilmesek is előszeretettel keresték. Az 1971-85 között futó Frakk, a macskák réme című rajzfilmhez Cseh András és Nagy Pál rendezők kérték fel. A főszereplő Frakk hangját adta négy évadon keresztül, méghozzá olyan színésztársak mellett, mint Schubert Éva, Váradi Hédi, Rajz János és Pártos Erzsi

1973-ban Nepp József egy állatokról szóló mesén kezdett el dolgozni, amelyhez a forgatókönyvet Romhányi József írta. A köznyelvben Dr. Bubóként elhíresült, valójában azonban Kérem a következőt! című mese 39 részből állt és Szabó Gyula itt is a főszereplőt, Dr. Bubót, az állatokat több-kevesebb sikerrel gyógyítani próbáló bagoly orvost szinkronizálta, sőt a főcímdalt is személyesen énekelte fel. 

"Nagyon szeretett szinkronizálni, irgalmatlan mennyiségű időt töltött bent a stúdióban. 1980-tól sokat járt le emiatt Kecskemétre, hiszen ott vették fel a Magyar Népmesék epizódjait. A gyerekeim gyakorlatilag ezeken nőttek fel, hiszen akkor már volt VHS kazetta és így meg tudtuk nézni őket. Én meséltem nekik élőben, az apjuk pedig kazettáról." - osztotta meg velünk Pálma. "Rengeteg rész készült, pont ezeket nézzük a kisfiammal. Sokszor mondták, hogy milyen jó nekem, hiszen Édesapám a nagy Mesemondó, biztosan sokat mesél nekem otthon. Erre mindig azt tudtam mondani, hogy: ó, ugyanúgy a tévéből látom, mint bárki más." - egészítette ki Szabó Zsófi, a színművész lánya. 

Az 1977-es kezdetekkor még nem csak Szabó Gyula narrálta az egyes részeket, sőt az első évadból csupán két részben hallható. A második évadot még Molnár Piroskával felváltva mesélték végig, onnantól pedig egészen 2011-ig minden részt csak az ő hangjával vették fel.

A magyar rajzfilmeken túl természetesen külföldi produkciók szinkronjához is gyakran hívták. Szabó Gyula állandó magyar hangja volt Peter Falknak. Érdekesség, hogy a feltételezetten magyar származású Falkot először Garas Dezső szinkronizálta Columbóként, azonban onnantól valamennyi, összesen több, mint 100 epizódban láthattuk a párost együtt. (Később az első epizód újraszinkronizált változatához már szintén Szabó kölcsönözte hangját.)

A sorozat sok epizódjában került elő a híres szivar, amelyet a magyar változatban - bár Szabó Gyula sokáig dohányzott - egy bekapott ujjal utánozott. A Columbo filmsorozatban gyakorlatilag a magyar színész szakma színe-java megfordult, sokan több, kisebb szerepet is vittek. A krimi műfaj rengeteg beszélgetéssel járt, a főhadnagy nyomozásait ritkán szakította meg hosszabb akció, így a szinkronizálás - különösen a főszereplő számára - igen kimerítő volt. A 90 perces részek magyarítását többek között Zákányi Balázs, Mezei Éva és Kosztola Tibor irányították. (Az alábbi videóban Columbo hadnagy a 20. perc környékén tűnik fel, azonban addig is felfedezhetitek meglepetésvendégként Leslie Nielsent. Magyar hangja - Grúber Hugó) 

A Falk Miksa utcában szobrot is kapott Peter Falk mellett számtalan más színésznek is kölcsönözte hangját. Legismertebb filmjeiben rendre pozitív, joviális, hősies lelkű figurákat szinkronizált. Nagyon kedvelte a Pusztaszeri Kornéllal közösen vitt Pumuklit, amelyben Éder Mestert alakította. Emellett volt Maci Laci, Szultán az Aladdin rajzfilm-sorozatban, Tappancs nagypapája az Őslények országa több részében, az Esperes a Notre Dame-i toronyőrben és a Mesélő a Herkulesben. Ez utóbbira lánya, Szabó Zsófi a következőképpen emlékszik vissza: "Gyerekként - 1997-ben - bevitt a szinkronstúdióba, ahol a Herkulest vették fel. Nagyon menőnek éreztem a helyzetet, különösen, hogy Édesapám volt a Mesélő. Elképesztően izgultam, hiszen gyerekként, premier előtt láthattam már részeket a Herkulesből. Hihetetlen varázsa volt a szinkronnak, amit aztán később színészként is át tudtam élni, amikor én lettem Törpilla magyar hangja a Hupikék Törpikék - Az elveszett faluban."

Utolsó szinkronmunkája a 2008-as Narnia Krónikái - Caspien herceg, valamint a 2011-ig folytatott Magyar Népmesék voltak. Szabó Gyulát kimagasló tehetsége, ízes beszéde, kiváló drámai szerepei, filmes munkái okán szinte valamennyi színészi díjjal kitüntették: Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes művész, 2006-tól a Nemzet Színésze. A szakmai megbecsülések mellett a közönség is rajongott érte. Míg fiatalabb színészként rendszeresen Buga Jakabként szólították le az utcán, később Columbo vagy Magyar Népmesék részleteket kértek tőle.

A hobbija a családja volt, de imádta budatétényi házát is, ahol szabadidejében főként pihent vagy kertészkedett (sokszor hosszú órákig tudott locsolni). Nyáron piros tornanadrágot húzott és otthon nem is látták más ruhában: „annyit öltözök, Anyám, hogy legalább itthon ne kelljen” - tette hozzá mindig. Nagyon szerette a jó filmeket otthon megnézni, és odáig volt a keresztrejtvényekért is. Anyósa minden alkalommal két újságot vett, hogy ha találkoznak, tudjanak egy kicsit versenyezni. Kedvelt időtöltése volt a főzés, a bográcsos és grill ételek voltak a specialitásai. Ruttkay Ottótól – valószínűleg premier ajándékként – egyszer kapott egy nagy piros fésűt, amellyel aztán rendszeresen Zsófit fésülte és be is szárította haját, így sokáig ő volt kislánya fodrásza.

Minden idők legnagyobb Mesélője 2014-ben hunyt el, temetésén Szikora János, Gálvölgyi János és Gesztesi Károly mondtak beszédet. Szabó Gyula ma lenne 90 éves, mi pedig a legnagyobb szeretettel gondolunk rá ebből az alkalomból.

10463071_726450394059720_5239107394492892859_n.jpg

A képen Szabó Zsófi és Madarász Pálma láthatóak (forrás: Szabó Zsófi Facebook-oldala)

10511279_732009406837152_4455184813531790257_n.jpgSzabó Gyula és lánya kisgyermekként (forrás: Facebook)

971325_558695690835192_709420502_n.jpg

Szabó Gyula és lánya a színész 83. születésnapján (forrás: Facebook)

Szinkronlegendák Portrésorozat: Haás Vander Péter

unnamed.jpg

Haás Vander Péter 1963. februárjában látta meg a napvilágot Győrben Haás Péter néven. Nagyapja Hollandiában, flamand területen született Haás Vander-ként, ahonnan Magyarországra menekültek, itt a Vandert mellőzve magyarították nevüket. A színész ősei emlékezete miatt felvette volna a Vander nevet, ám hivatalosan sosem engedélyezték.
Diákéveit Győrben töltötte, tanulmányait az Építőipari Iskolában fejezte be. Első munkahelye a Győri Állami Főipari Vállalat lett volna, ha nem a színházba húzza a szíve, s áll be díszletépítőnek. Még az építészeti iskola alatt szólította meg őt a színház, amikor egy versmondó versenyen annyira jól szerepelt, hogy arra biztatták, legyen színész, s innentől nem is volt más út számára.
A főiskolára negyedjére vették fel a majdani Jászai-díjas művészt, s a várakozás évei alatt is színházakban töltötte az idejét: a Győri Balettnél dolgozott díszítőként, majd Nyíregyházán stúdiósként, s innen vezetett az út a fővárosba, a Színművészeti Főiskolára. Diploma után a József Attila, majd az Arany János Színházhoz került, ezután pedig a Budapesti Kamaraszínházba. Számára a közönség visszajelzése, a taps volt igazán fontos. Szerette azt az alkotási folyamatot, amit csak a színházban tudott megélni, amikor közösen gondolkodva alkottak valami újat a kollégákkal.

A Hang

Haás Vander Péternek csodás orgánuma volt, és erre a szinkronstúdiók is hamar felfigyeltek. Erről lánya, Zsófi mesélt:

,,Apa imádta a szinkront, ugyanolyan fontos volt számára, mint a színház. Nagyon büszke volt a szinkronmunkáira, szerette, ha felismerik a hangját, és kihívásnak élte meg, ha az amerikai kollégákat szólaltathatta meg. Mindig tiszteletben tartotta mások idejét, ezért rendkívül pontos volt, amit ő is elvárt másoktól. Fontos volt számára, hogy minőségi szinkront adjon ki a kezei közül, de az utóbbi időkben többször okozott gondot neki a rossz fordítás, ami hátráltatta a gördülékeny munkát. Egy építészettel kapcsolatos filmet kellett narrálnia, amiben barlangi festményekről volt szó, és biztos volt benne, hogy a szövegben szereplő korszak, ahová becsülték a festményeket, pontatlan. Utánanéztek a stúdióban, és kiderült, hogy igaza van, tényleg félrefordították a szöveget. Úgy gondolta, hogy ha mond valamit, kötelessége úgy a nézők elé tenni, hogy pontos információkat tartalmazzon.”

Legismertebb szinkronpárjai Michael C. Hall, a magyar származású Martin Csokás, vagy Tim Robbins, és olyan sorozatokban is hallhattuk, mint a Rex felügyelő, a Babylon 5, a Sebész és a Ki vagy, Doki?.

A színész számára mindig is fontos volt a minőségi munka, legyen szó akár szinkronról, akár színházról. Rajzfilmeket nem szinkronizált, csakis egyetlen kivételt tett, hogy ha a mesefilm sci-fi vagy fantasy volt, mert ezeket műfajtól függetlenül imádta. A Hobbit trilógiában is a fantasyt képviselte, mégpedig a sárkány, Smaug hangjaként, de a Majmok bolygója két részében is hallhattuk, ami különösen a szíve csücske volt.

Szinkronban a legnagyobb kedvence mindennel együtt Dexter figurája volt. Erre özvegye, Ágnes így emlékezett:

,,A Dextert keddenként ment szinkronizálni, ami a hét fénypontja volt számára. Alig várta, hogy lássa a következő részeket, és még a tévében is visszanézte, mert nagyon sok jelenetet nem látott a munka alatt. Nagyon büszke volt erre a szinkronjára, mert a főszereplő monológjait és a párbeszédeket is külön sávra kellett rögzíteni, hogy lehessen hallani a különbséget a kettő között, viszont ő a saját technikájával egy sávon megoldotta ezt. Rögtön tudott váltani beszédről a belső monológra.

Nagyon közel állt a szívéhez a Remény rabjai szinkronja, és Tim Robbins játéka is. Ebben a filmben ismerősként tekintett  amerikai kollégájára, ugyanis már "dolgoztak együtt” a Balhés vakáció című alkotásban is, majd később az Austin Powers második részében, és a Zathura – Az űrfogócskában is.

Haás Vander Péter szappanoperákat is vállalt, mert ezt a műfajt sem nézte le; ugyanolyan munkának tekintette és várta a következő kihívásokat, amiket egy-egy szinkron nyújtott. Kedvencei közé tartozott a Dumb és Dumber is, mely hűen tükrözte a művészre jellemző játékosságot.

Dumber "párja”, a jó barát, Kerekes József 15 éven át volt a Kamaraszínházban Haás Vander Péterrel közös öltözőben. Így emlékezett a színészről:

,, A Dumb és Dumber második része volt az utolsó közös munkám Péterrel. Megdöbbentő, hogy már öt éve nincs köztünk. Aki közel állt az ember szívéhez nem múlik; olyan, mintha nem telt volna el az idő, másfelől szörnyű, hogy már öt éve elment. Igazi galamblelkű, kafkai személyiség volt, aki nehezen viselte az igazságtalanságot”.

Vince Vaughn-nak szinte a teljes karrierjét végigkísérte a magyar színész, kezdve a Bárbarátok című filmtől az Üzlet bármi áronig, melyet halála évében szinkronizált. Legismertebb filmjeik közt említhetjük a Kertvárosi kommandót, a Páros mellékhatást, és a Szakíts, ha bírszt is. 

Családi kör

Ági és Zsófi éppen a színművész telkén voltak, amikor beszéltünk, és az együtt töltött másfél óránkat teljesen átjárta Haás Vander Péter szelleme. A színész imádta a tudományt és a csillagászatot, így rendszeres esti program volt éjszaka kiülni a csillagok alá, és csillagképekről, fényévekről beszélgetni. Erről is meséltek nekem:

"Itt voltunk a tanyán, és az Ördögűzőt kezdtük el nézni este 10-kor. Tízéves lehettem, és a nagy jelenetnél Édesapám egy hatalmasat ordított, mert úgy gondolta, hogy nagyon vicces lesz, én pedig ijedtemben kirohantam az erdőbe. Nappal, ha jó idő volt mindig bográcsban főzött valami isteni finomat; és ezeknek az alkalmaknak elmaradhatatlan kelléke volt a vállára vetett konyharuha.”

Zsófi és Ági minden nap beszélnek az öt éve elhunyt színészről, a színészhez, aki jelen van mozdulataikban, ételeikben, szokásaikban:

,,Már nem a múltban keressük, hanem a jövőt próbáljuk előrevinni. Péter mindig itt van velünk, és visszük magunkkal tovább”.

img-1382.jpg

img-0280.JPG

img-1859.JPG

img-1383.jpg

img-1387.jpg

img-8309.jpg

img-5226.JPG

img-9939.JPG

img-0706.jpg

img-8124.JPG

Nagyon köszönjük a képeket és a történeteket Haás Vander Zsófiának és Szabó Ágnesnek.

A képek egyéb felhasználása nem engedélyezett.

Az idén 30 éves Ford Fairlane kalandjai 5 legjobb jelenete

946.jpgVan a filmeknek egy csoportja, amelyek csak itthon, illetve az USA-n kívül néhány más országban váltak kultikussá. Bud Spencer és Terrence Hill legtöbb alkotása klasszikus példái ennek, hiszen a két színész leginkább Németországban és Magyarországon vált legendává. Ide tartozik a Torrente-filmsorozat is, illetve egy hangyányit magasabb röptű vonalon a Ford Fairlane kalandjai. 

Teljesen tét nélküli film teljesen tét nélküli szinkronjának ült neki Vajda István szinkronrendező 30 évvel ezelőtt. A Ford Fairlane-t alakító Andrew Dice Clay itthon teljesen ismeretlen komikusnak számított, és a klasszikus magánnyomozós zsáner parodizálását célzó mozi sajnos minden országban elhasalt. A nemzetközi kritikusok szívből gyűlölték, és hát a Rotten Tomatoes oldalon a mai napig nem áll túl jól a közönségnél sem.

Vajda István tehát egy kettesre húzhatott lapot, ugyanakkor helyette akkora sztárparádét tolt a film alá, hogy azt a mai napig bármely szinkron megirigyelhetné. Hegyi Barbara, Szombathy Gyula, Balázs Péter, Tahi Tóth László, Usztics Mátyás! - hogy csak néhány ütős nevet említsek a magyar változat munkatársai közül. És természetesen Nagy Feró: ha Ozzy Osbourne gyászos, MTV-s pályafutását negáljuk a képből, akkor a Beatrice-frontember egyetlen szinkronja Ford Fairlane figurája. A történelemkönyvekbe egy zseniális alkotás került, amelyet a fantasztikus fordítás mellett Feró hangja és a figurához adott töltete tett azzá, ami. Nem könnyű kiválasztani az öt legjobb jelenetet, úgyhogy vigyázat, eszement szubjektív!

5. "Lehettem volna halász. A halászok ugyan kora hajnalban kelnek. Halásznak. Halszagúak." - Ford Fairlane narrációja önmagában is megér egy misét. 

 

4. "Két szó: Disco Express" - Ugyan mai füllel hallgatva kissé fura, hogy nem Csuja Imre Ed O'Neil magyar hangja, de Balázs Péter zseniálisan adja a féltékeny, kisebbrendűségi komplexusos zsarut. A Booty Time Butitájm című dal pedig máig világsláger (itthon).

 

3. A csomagtartó - Forgács Péter fiatal színészként sűrűn kapott dilinyós figurákat. A később jó útra tért sorozatgyilkos-wannabe pontosan illik a sorba. A jelenet slusszpoénja, hogy a máig aktív Minárovits Péter a fiatal kissrác magyar hangja.

2. "Zuzuval társalogni olyan volt, mint sajtreszelővel rejszolni. Enyhén szórakoztató, de leginkább fájdalmas." - Hegyi Barbara mindvégig remekül hozta a zéró IQ-val rendelkező lányt. Zuzu azóta pedig tényezővé vált. 

1. "Eszem, faszom megáll - háuu" - Az ikonikus mondat számtalanszor elhangzik a filmben. Nem is ragadunk ki konkrét jelenetet, inkább álljon itt ez a kifinomult válogatás Ford Fairlane válogatott káromkodásaiból. 

 Kommentben jöhetnek a kedvenc idézetek! :)

 

Magasságos egek! Már 35 éves a Vissza a jövőbe!

back-to-the-future-trilogy-1122951-1280x0.jpg

1985. július 3-án mutatták be a filmet, ami megváltoztatta a tér-idő kontinuumot, és akkora siker lett, hogy a mai napig rajongói vagyunk.

A film sikerét több stúdió is kétségbe vonta, ugyanis a forgatókönyv több mint negyvenszer lett elutasítva minden főbb cég által. Ennek több oka is lehetett, akár az is, hogy az eredeti tervek szerint az időgép egy hűtőszekrény lett volna. (A készítők, George Lucas és Steven Spielberg nem tudtak véglegesen megszabadulni a hűtőgép gondolatától, és az Indiana Jones negyedik részében nagy szerepet szántak neki.)

Az autómárka atyja, John DeLorean is hálás volt a választásért, s levélben köszönte meg Bob Galenek, hogy ,,életben tartják az álmát”. A tervező álma a vártnál sokkal tovább marad életben, hisz sokan a mai napig csak a film miatt szereznek be DeLoreanokat.

john_delorean.jpg

A Biffet játszó Thomas F. Wilson nagyon sok új ötletet adott a filmhez, például a ,,miért nem csinálsz úgy, mint a festék és kopsz le?” mondást is, amit a készítők örömmel tettek bele a filmbe. Természetesen eredetiben ez másképp hangzott (miért nem csinálsz úgy, mint egy fa, és sétálsz el?), a magyarban az érthetőség kedvéért sok mindenen változtatni kellett, így nálunk Biff nem csirkének csúfolja Martyt, hanem nyuszinak.

Marty McFly – Michael J. Fox – Rudolf Péter

rudi_mcfly_1.jpgMichael J. Fox számára rendkívül fárasztó volt a forgatás. A munkálatok idején ugyan csupán 22 éves volt, a három és fél hónap, amit a filmmel töltöttek, meglehetősen kimerítő volt a színésznek. Reggel 9:30-ra ment érte egy sofőr, vitte a Family Ties című sorozat forgatására, amin délután 5-ig dolgoztak, majd esténként kezdődtek a Vissza a jövőbe munkálatai a Universalnál egészen hajnalig. Többször előfordult, hogy Foxot a Universal sofőrje a karjaiban vitte az ágyába, és takargatta be, majd másnap a Paramount munkatársa a lakáshoz kapott kulcs segítségével bement és előkészítette a kávét és a zuhanyt a színésznek. Marty magyar hangja, Rudolf Péter egy interjúban úgy emlékezett vissza, hogy az ő napjai is hasonlóan zsúfoltak voltak. A szinkron idején, 1987-ben hajnali 5-kor forgatni ment, onnan a színházba próbálni a Kicsengetés című darabot, majd ismét forgatás, este színház, és ezután este 10 környékén a szinkron. Elbeszélése alapján nagyon jó volt a Dokit megszólaltató Rajhona Ádámmal dolgozni, és mivel kronológiai sorrendben haladtak, ők maguk is végigizgulták a filmet. Volt egy eset, amikor a stúdió portásának is vittek egy üveg bort, hogy hadd dolgozzanak tovább, és lássák a fejleményeket.

Christopher Lloyd – Emmett Brown (Doki) – Rajhona Ádám

doki_rajhonaadam_1.jpgChristopher Lloyd lubickolt Emmett Brown szerepében, holott a forgatás idején csupán 47 éves volt, így korban igen távol állt az általa megformált karaktertől. A színész úgy emlékezett vissza egy interjúban, hogy rögtön megtalálták a közös hangot Michael J. Fox-szal. Magyar hangja, Rajhona Ádám olyan kifejezéseket hagyott az utókornak, mint a ,,magasságos egek!”, az ,,1,21 gigawatt!” és a ,,tér-idő kontinuum”. A magyar színész szinte eggyé vált Emmett Brown lelkesedésével és ezt az egész filmben (sőt, a film három részén keresztül) végigvitte.

Lea Thompson – Lorraine McFly – Götz Anna

Lea Thompson elmondása szerint nagyon kedvelte Lorraine-t, mert rendkívül mókásnak tartotta, hogy ,,saját fiába” szeret bele a filmben, s annak is nagyon örült, hogy több szerepet eljátszhat az epizódok során. Kedvence a második rész iszákos, kiégett Lorraine-je volt. Lea Thompsont számos szerepben és korban láthatjuk a három filmben, s magyar hangja, Götz Anna csodásan ment amerikai kollégája után. A bűbájos magyar színésznőt kérdeztük a Vissza a jövőbe szinkronjáról.

gotz_anna_lorraine.jpg

Szinkronjunkie: Emlékszik még arra, hogy hogyan kapta meg Lorraine szerepét? Volt casting?

Götz Anna: Emlékeim szerint nem volt casting, mert régebben nem volt jellemző az, hogy a szinkronban válogatásra hívják a színészeket. Mostanában működik úgy, hogy hangmintát kérnek egy-egy szerepre, és a külföldi megrendelő dönti el, hogy megfelelek-e. Régebben sokkal jobban a szinkronrendezőre volt bízva a szinkron elkészítése. A rendezők jártak a Színművészeti Főiskolára, és keresték az új hangokat, és akiket alkalmasnak tartottak, azokat behívták kisebb munkákra. A Vissza a jövőbe szinkronrendezője Kiss Beáta volt, és már a film előtt is hívott kisebb-nagyobb szerepekre, így emiatt gondolhatott rám.

SzJ: Szerette a Vissza a jövőbe-filmeket szinkronizálni?

GA: Nagyon nagy öröm és megtiszteltetés volt számomra ez a szerep, mert nem sokkal azután kaptam, hogy végeztem a főiskolán. Hatalmas jutalomjáték volt, mert akkora karaktereket lehetett játszani, ami ritkán adatik meg, főleg szinkronban, úgyhogy nagyon kedves élmény volt. A kollégákkal is nagyon jó volt együtt dolgozni, különösen úgy, hogy akkor még egy mikrofonnál többen álltunk. Ugyan ez ma már nem így működik, most már nem is találkozom azzal, akivel a vásznon beszélek, de nekem nagy szívszerelmem a szinkron, és mindig örömmel csinálok olyan feladatokat, amik különösen jók, mint például ez a film is volt. Talán ennyire karakteres szerep, mint Lorraine, a Rém rendes család Marcy-ja volt, ott is fantasztikus gárda gyűlt össze. Nagy öröm, amikor ilyen elnagyolt, erős karaktereket kap az ember a szinkronban, mert ezekben a szerepekben lehet igazán lubickolni. Volt egy időszak, amikor szinkronrendezéssel is foglalkoztam, és ugyan nagyon érdekes tapasztalat volt, rájöttem, hogy nekem muszáj a másik oldalon lennem, mert azt sokkal jobban szeretem.

SzJ: Rudolf Péter azt nyilatkozta, hogy megérti azokat, akik szerint a film második szinkronja nem volt annyira jó, mint az első. Ön mit gondol erről?

GA: Igen, és akkor már nem is teljesen ugyanaz az alapgárda volt, hanem mi voltunk hárman Rudival és Rajhona Ádámmal. Emlékszem, hogy döbbenten néztünk egymásra, hogy most újrázunk egyet. Kicsit zavarban is voltunk, hogy újra kell szinkronizálni. Annyira egyedi és megismételhetetlen, mint az első bizonyára nem lett, viszont ugyanazzal az elánnal és izgatottsággal dolgoztunk rajta. Az eltelt évek ellen nem tudtunk mit tenni, nyilván változtunk azóta; ez nem olyan, mint egy színdarabot előadni kétszer egymás után.

SzJ: Ha a tévében látja a filmet, ott ragad?

GA: Többször belefutottam már, és láttam is. Nagyon szeretem, jó érzés visszanézni, de olyan is előfordul, hogy nézek egy filmet, és döbbenten tapasztalom, hogy én szinkronizáltam benne, mert nem emlékszem rá; nem rémlik a közös munkaélmény és a partnerek sem.

SzJ: Kedvenc szerepei között szerepel Lorraine karaktere?

GA: Mindenképpen Lea Thompson az egyik legemlékezetesebb karakterem, de nagyon szerettem a Főnök című sorozatot is, amiben Kyra Sedwick-et szinkronizáltam. Egyik kedvencemet, Audrey Hepburn-t is szinkronizálhattam az Apáca történetében, és a Római vakáció egyik újraszinkronizált változatában is.

SzJ: Színházban miben láthatjuk, hallhatjuk Önt?

GA: A Vidám Színpadon kilenc szerepet játszom, köztük a szívemnek legkedvesebb a Kaktusz virágában Stephanie szerepe. Szeretnénk színpadra vinni a Kellemes húsvéti ünnepeket! című darabot is, amely a jól ismert film alapján készült, amelyben Sophie Marceau-t szinkronizálhattam. Ez is egyik kedvenc munkáim egyike, hiszen akkor még főiskolás voltam, és olyan nagyok mellett dolgozhattam, mint Sztankay István és Almási Éva, ami hatalmas megtiszteltetés volt.

 

Az első szinkronváltozat további magyar hangjai: Zsótér Sándor, Sipos András, Földesi Judit, Perlaki István, Máté Gábor, Mányai Zsuzsa, Szolnoki Tibor, Balogh Erika, Laklóth Aladár, Kerekes József, Vass Gábor, Felföldi László, Détár Enikő, Farkasinszky Edit, Kristóf Tibor, Izsóf Vilmos, Kurbuly Péter, Kertész Zsuzsa, Varga T. József.

Számotokra mennyire volt meghatározó a Vissza a jövőbe? Melyik rész a kedvencetek?

A film, amiből mindenki tud idézni - 40 éves az Airplane!

airplane-image-1.jpg

Joey, láttál már falon pókot?

Az 1980-as Airplane! szinte bármelyik mondatát idézhetném, valószínűleg akkor is mindenki rávágná a film címét. A Leslie Nielsen hírnevét megalapozó mozi a repülős katasztrófafilmek paródiája, pontosabban szólva a Zero Hour! és az Airport című filmek kifigurázása volt az alkotók célja. A sztori is szinte ugyanaz, mint amit egy katasztrófafilmtől várhat a néző, csak épp szándékosan túlzásba vitt műfaji elemekkel teletűzdelve.
A három rendező, - Jim Abrahams, David és Jerry Zucker- a későbbi Police Squad (Nagyon különleges ügyosztály) és a Csupasz pisztoly-filmek megalkotói filmjének sikere azon is alapult, hogy egész jeleneteket emeltek át a Zero Hour!-ból, egy-egy csavarral megtoldva azokat. Ha valaki kíváncsi, itt megnézheti a két mozit összehasonlító videót. 
A hármas azt is nyilatkozta egyszer, hogy kulcsfontosságú volt Peter Graves, Robert Stack, Lloyd Bridges és a már említett Nielsen leszerződtetése, méghozzá azért, mert ezeket az addig szinte kizárólag drámai szerepekben remekelő színészeket sokkal viccesebbnek gondolták a kor komikusainál és stand-uposainál. 
A film nem meglepő módon nagyon népszerűvé vált az amerikai vásznakon, 83 millió dolláros bevétele bőven meghaladta a mindössze 3,5 milliós gyártási költséget - az összbevétele pedig közel 158 millió dollárra volt becsülhető.

De milyen is volt a magyar változat?

Ahogy a 24.hu írta tavalyi cikkében, “Az 1980-as Airplane! a szóviccek, idézhető egysorosok mintapéldánya, lefordítása kőkemény munka volt a szocializmusban, mégis olyan eredményt hoztak össze a Magyar Szinkron- és Videovállalat műtermében, ami legalább olyan jól megállja a helyét magyarul, mint eredeti nyelven.”
A magyar szöveget Révész Mária szinkrondramaturg írta, és ahogy olvashattuk, nem volt könnyű dolga. Egy ilyen, szóviccekkel és szójátékokkal, helyzetkomikummal és utalásokkal teletűzdelt szövegkönyv esetén még több fejtörésre van szükség, mint általában. Melyik a fontosabb, az eredeti, szó szerinti jelentés megtartása és a szöveghűség, vagy az, hogy még ha nem is ugyanazon a poénon, de nevessenek a mozinézők? Hogyan találjuk meg a középutat?
A magyar változatban valószínűleg ehhez hasonló mérlegelések eredményeként lett például a főszereplő Ted Strikerből Ted Pájnacsősz. A megoldás a fordító(k) fantáziáját tükrözi, hiszen a striker szónak csak sokadik jelentése a szoknyapecér - ez viszont korántsem lenne olyan megmosolyogtató, mint a végső, angol nyelvű kiejtésre utaló verzió. 

A film szinkronját Wessely Ferenc rendezte, a hangmérnök Balog Mihály volt, előbbi adta Pájnacsősz szerepét Rátóti Zoltánnak. Kovács Nóra szinkronizálta Elainet, a főhős szerelmét, aki nem mindig volt a helyzet magaslatán - itt például a Szersén Gyula által megszólaltatott Kramernek (Robert Stack) továbbított egy kellemetlen üzenetet.

Volt, ahol megmaradt az eredeti poén, mint például a “csak két óra múlva tud saccolni?”-jelenetben, mert nem okozott gondot a magyarítás, de sok helyen nem lehetett egy az egyben fordítani a szóviccek miatt. Így lett a Shirley-surely félreértésből a “Kiver a víz - Ne szólítson Verának” - pár. Az angol és a magyar párbeszédnek jelentésben közük sincs egymáshoz, ám a kiejtésből adódó humor mindkettőben átjön a néző számára.
Nielsen poénjai, még ha nem is minden esetben viccesek (őt valaki vagy szereti, vagy utálja, köztes állapot nem igazán van), általában azért ütnek nagyot, mert a színész drámafilmes múltjából fakadóan képes volt azokat faarccal végigmondani. Dr. Rumnyak (az eredetiben Rumack) karaktere is ilyen volt, ehhez pedig tökéletesen illett Sinkovits Imre hangja. A Nemzet Színésze ez alkalommal dolgozott először “együtt” Nielsennel. Később - többek között - a Nagyon különleges ügyosztályban is találkozhattunk ezzel a párossal.

Voltak persze olyan mondatok is, amiket a stáb nem mert az eredeti jelentésében meghagyni. Tétel kapitány “Joey, have you ever seen a grown man naked?” kérdését például mi, magyarok “Láttál-e már falon pókot?”-ként hallottuk - persze így a jelenet valahol értelmét veszti, és csak az arckifejezésekből jöttünk rá a jelenet abszurdságára.
A kapitány (az eredetiben a Peter Graves által alakított karakter Captain Clarence Oveur néven futott) Lőte Attila hangján szólalt meg, ahogyan a lenti videóban is hallhatjuk - és talán arra is választ kapunk, hogy miért lett Oveur helyett Tétel a vezetékneve.
Roger Murdock másodpilóta szerepét a kosaras Kareem Abdul-Jabbar öltötte magára, akinek magyar hangja Gáti Oszkár volt.

Még a legapróbb szinkronszerepekre is olyan neveket nyert meg a stáb, mint Kassai Ilona vagy épp Kézdy György, ettől lett sok jelenet emlékezetes - bár meg kell hagyni, az afroamerikaiak "jive" szlengjének magyarra való átültetése hagy némi kívánnivalót maga után.

Hosszasan válogathatnánk még részleteket és szinkronpárosokat, például Fülöp Zsigmond "nem ma fogok leszokni" McCroskey-ját, vagy Konrád Antal verselve beszélő Johnny-ját, de a hely szűke miatt nem tesszük. Cserébe kommentben várjuk a ti kedvenceiteket - vagy az arról szóló véleményeket, hogy miért is túlértékelt film ez a születésnapos Airplane! Mármint egyesek szerint :)

25 éves a Pocahontas

pocahontas_1.PNG

Elképesztő, de már 25 éve annak, hogy bemutatták a Pocahontas-t. 1995 már az a korszak volt, amikor különböző termékekkel is megtámogatták az éppen futó rajzfilmeket, így gyorséttermes játékokkal, matricás albummal, és bizony, még Pocahontas-os Polly Pocket is találkozhattunk.

A Pocahontas az egyik olyan Disney rajzfilm, ami igaz történeten alapul (a másik a Mulan, erről itt írtunk korábban). Az igazi főhős1595-ben látta meg a napvilágot Virginiában Powhatan, indián törzsfőnök lányaként. Június 23-án született, nem is véletlen, hogy pont ekkor, Pocahontas 400. születésnapján mutatták be a rajzfilmet. Gyermekként a kislány sok időt töltött a bevándorlók gyerekeivel, s míg ő vígan játszott, az ellentét folyton nőtt az indiánok és a bevándorlók között. 1608-ban az idegenek vezetőjét, John Smith-t elfogták az indiánok, és Pocahontas segítségével úszta meg a halált, ahogy a Jamestown-ra keresztelt település fehér lakói is. 1613-ban a fiatal lányt elrabolták az angolok, és Rebeccának keresztelték át, így ismerkedett meg John Rolfe-fal, és a köztük lévő házasság segített békét kötni az indiai törzs és a betelepülők között. Pocahontas végül Angliába ment, ahol körbehurcolták az országon azt replezentálván, hogy milyen jó kapcsolatot sikerült kiakalítaniuk az angoloknak a messzi Virginiában. Az indiánlány végül nagyon fiatalon, 21 évesen halt meg, s az angliai Kentben lett eltemetve.

Aki látta a Pocahontas második részét is, tudja, hogy meglepően hűen követi a rajzfilm az lány életét, ám leszármazottja nem volt elragadtatva a végeredménytől, szerinte ugyanis a mesének semmi köze a valósághoz.

Az eredeti elképzelés az volt, hogy Fűzanyó helyett az ,,Öreg Folyó” legyen Pocahontas bölcs barátja. A Folyó hangjára Gregory Pecket kérték fel, ám az ő véleménye az volt, hogy a karakter inkább egy anyásabb figurát igényel, és mivel a Disneynek tetszett a javaslat, az Öreg Folyóból öreg Fűzanyó lett.

A tervek szerint Meeko, a mosómedve és Flit, a kolibri is beszéltek volna, de ez annyira elvitte volna a történetet, hogy inkább kihagyták, mert nem akarták ezzel elrontani a rajzfilm fontos mondanivalóját.

Egy plusz dal is lett volna a rajzfilmben, de a tesztgyerekek túl unalmasnak tartották, míg a felnőttek szerint eléggé depressziós hangulata van a dalnak, ezért kihagyták a filmből. Végül a Pocahontas megjelenésének 10. évfordulójára a DVD verzióban kiegészítették a filmet ezzel a dallal:

Pocahontas – Irene Bedard – Major Melinda/Udvarias Anna

Irene Bedard, Pocahontas amerikai hangja valóban rendelkezik indián ősökkel, olyannyira, hogy a figurát is róla mintázták. A Disney nagyon odafigyelt arra, hogy amennyire csak lehet, autentikus filmet adjanak ki a kezeik közül így az összes indián szereplőnek indiánok, vagy indiai ősökkel rendelkezők adták a hangot. Powhatan törzsfőnök amerikai hangja szerint a film nyitánya az eddigi legjobb bemutatása volt az indiánok életének abból, amit Hollywood valaha csinált.

Pocahontas dalait Udvarias Anna tolmácsolásában hallhattunk, míg beszédhangja a Kate Winsletet is megszólaltató Major Melinda volt. Vele beszélgettünk.

Szinkronjunkie: Még főiskolás voltál, amikor megkaptad Pocahontas szerepét. Mennyire volt nagy dolog színész-tanoncként megkapni egy Disney-főszerepet?

pocahontas_melinda.jpgMajor Melinda: Nagyon nagy dolog volt, de nem csak ez, hanem már az is megtiszteltetés volt főiskolásként, hogy a Pannónia Filmstúdióba betehettük a lábunkat, és a nagy szinkronnagyságok mellett állhattunk. Akkor még óriási renoméja volt ennek a szakmának, és rendkívül megtisztelve érezte magát az ember. Aztán a fél osztályunk bekerült a Szívtipró gimi című sorozatba szinkronizálni, és beszippantott minket a szinkronvilág. Nagyon nagy pluszt adott a színház mellé, imádtuk. Amikor jött a felkérés a Pocahontasra, azt sem tudtam, hová legyek: elképesztő volt, hogy egy Walt Disney munkát kaptam meg, és hogy egyedül kell állnom a mikrofonnál. Az ember sok szinkronjára nem is emlékszik, de a Pocahontas álommunka volt, és biztos, hogy egy életre megmarad. Ez volt az első nagy szinkronmunkám, amit nagyon részletesen, nagyon odafigyelve kellett csinálni. A tekercseket többször lepróbáltuk a felvételek előtt, így rengeteget tanultam a rajzfilm szinkronja alatt.

 (Fotó: Major Melinda a Jóban Rosszban című sorozat főszereplőjeként)

SzJ: Mennyi idő volt leszinkronizálni az egész filmet?

MM: A Pocahontas két nap volt, de a Titanic például három. Ilyenkor egyes egyedül van bent az ember a stúdióban, és kizárólag az adott színész hangját veszik fel addig, míg tökéletes nem lesz. A rajzfilmek esetében a reakciók el vannak túlozva, vagy túlontúl részletgazdag, ahogy a szereplő kijön a vízből, ahogy fut, vagy liheg. A Pocahontasban sok lihegés volt, aminek teljesen meg kellett egyeznie az amerikai változattal. Nem emeltük ki az eredetit a filmből, hanem ezt is én csináltam meg. Míg a beszéd ösztönösen jön, a lihegés esetében technikailag kellett inkább figyelni, hogy hogyan fut, milyen ritmusban fújja ki a levegőt, hogyan zihál. Ha nem pontosan olyan volt, mint az eredeti, visszaküldték, és újra fel kellett venni.

SzJ: A Disney rajzfilmek esetében általában castingot szoktak tartani a hangokra, bizonyára a Pocahontas esetében is ez történt.

MM: Volt casting a Pocahontasnál is. A válogatás során mindig egy nagyon rövid jelenetet kell leszinkronizálni. Arra törekednek, hogy technikailag minél nehezebb legyen a jelenet, például hogy a szereplő lebukik a víz alá, köhög, prüszköl. Ha megvan a felvétel, kiküldik Amerikába, és ott csakis a hangod alapján döntik el, hogy megfelelsz-e. Ha megszólalásig hasonlít az eredetihez, akkor téged választanak. Ez azért duplán jó érzés az embernek, mert ismeretlenül választanak ki, csak azért, tetszik nekik a hangod, és nem azért, mert könyörögtél a munkáért.

SzJ: Volt a Pocahontasnak egy második része, a Vár egy új világ. Erre a filmre is kellett castingolni, vagy ilyenkor már nem szükséges?

MM: A második részre már nem volt válogatás. Amikor egy nagy szerepben megismernek a nézők, akkor azt mondja a Walt Disney, hogy az legyen a hang, aki az első filmben is volt. Előfordul, hogy van változás, de ez azért lehet, mert Amerikában is új hangja lett a szereplőnek, és ezért keresnek másikat, vagy a magyar színész adja le a szerepet. Ilyenek előfordulnak, de alapvetően tiszteletben tartják azt, hogy mit szoktak meg a nézők

SzJ: Az éneket külön nézték?

MM: Igen, arra külön volt casting, mert nálunk nagyon kevés az olyan színész, aki úgy énekel, mint egy hivatásos énekes. A Színművészetin is külön van a zenés osztály; nagyon ritka az, akiben egyszerre megvan a színészi véna és a kitűnő énektudás is.

 John Smith – Mel Gibson – Szabó Sipos Barnabás/Földes Tamás

johnsmith_szabosiposb_1.jpgAkárcsak Pocahontas, John Smith esetében is az amerikai megszólaltatóról mintázták a figurát, ez esetben Mel Gibsonról. Az amerikai színészt először lehetett énekelni hallani a Pocahontasban; nekünk Földes Tamás énekelte el a dalt. Szabó Sipos Barnabásnak ekkorra már volt rutinja a Disney rajzfilmek terén, hiszen a Szépség és a Szörnyetegben őt hallhattuk Szörnyetegként. John Smith esetében technikailag mindenképpen könnyebb dolga volt a színésznek, ugyanis ,,saját hangját” használhatta.

Ratcliffe kormányzó – David Odgen Stiers – Sinkó László/Sárkány Kázmér

sinkolaszlo_ratcliffe.jpgDavid Odgen Stiers az amerikai változatban nem csak a kormányzónak, hanem hű szolgájának, Wigginsnek is a hangja volt, hiszen ,,olyan magas helyről ajánlották”. Azt már több helyen megállapítottuk, hogy Sinkó László mennyire jól át tudta adni hangban a elegáns őrülteket, és ezt Ratcliffe esetében is tökéletesen megkaptuk tőle.

 

 

További magyar hangok: Stohl András, Dobránszky Zoltán, Koós János, Lippai László, Tábori Nóra, Kútvölgyi Erzsébet, Mihályi Győző, Vajda László, Kiss Eszter, Haás Vander Péter, Surányi Imre, Grúber Hugó.

Bennetek milyen emlékeket ébreszt a Pocahontas? Felnőttént jobban megérti az ember a film igazi mondanivalóját, mint gyerekként, nem? 

65 éves a Susi és Tekergő

susiestekergo.jpg

Az 1955-ös Susi és Tekergőnek az az érdekessége – legalábbis magyar szemmel – hogy ugyan ez volt a 15. Disney rajzfilm, nálunk mégis újnak számít, hiszen csak 1997-ben készült el szinkronosan.

Legemlékezetesebb jelenete a Bella notte című dalhoz kötődik, amikor Susi és Tekergő ugyanazt a spagetti-szálat kezdi enni a két vége felől. Walt Disney nem akarta beletenni ezt a jelenetet, de milyen jó, hogy mégis belekerült, hiszen az amerikai szlengben külön kifejezés lett erre: ,,Susi és Tekergőzd!” – magyarul oszd meg az ételed a másikkal (a végén nem kell feltétlenül ,,összepuszilózni”).

A Susi és Tekergő egyébként meglepően sok momentumot mutat meg Walt Disney életéből. A város, ahol a történet játszódik Disney gyerekkorának színhelyét, a Missouri-beli Marceline-t idézi, ráadásul ő is eljátszotta azt a feleségével, hogy egy kiskutyát ajándékozott neki kalapos dobozban.

Susit egy létező spánielről mintázták, gazdája pedig nem volt más, mint a Disney egyik írója, Joe Grant, akinek a rajzfilm teljes történetét köszönhetjük. Tekergő is létezett, ám a valóságban egy lány kutya volt! Amikor kereseték karakterét, egy helyi kutyamenhelyen találtak rá a keverékkutyára, akiről hősünket mintázták. A munkálatok után a kiskutya a Disneyland mögötti kis privát területen töltötte idejét.

A film kutya-perspektívából mutatja a történéseket, ezért az emberszereplők – úgy, mint Jim szívem és Drágám – arcát nem láthatjuk.

Míg az eredeti hangsávban a főbb szerepekhez mindössze három színész hangját használták, a magyar szinkron esetében minden szereplőt más színész szólaltat meg. A magyar szinkronnak az a varázslatos korszaka volt ez, amikor Balázs Pétert szinte minden rajzfilmben hallhattuk, de a Susi és Tekergőben feltűnnek még az olyan klasszikusok is, mint Sinkovits Imre, Bács Ferenc, és Helyey László. A főszereplő Susinak Varga Zsuzsa a hangja, Tekergőnek Stohl András, aki imádnivalón szólítja ,,tubi”-nak a kutyalányt a film során.

Volt egy égető kérdés, ami nem hagyott nyugodni, és szerencsémre elértem a film szinkronrendezőjét, a rendkívül kedves Juhász Annát, aki munka közben gyorsan válaszolt is nekem.

Tudvalévő, hogy a Disney nagy figyelmet fordít a külföldi szinkronokra is, ezért egy válogatás keretében keresik meg az eredetihez megszólalásig hasonló hangokat. Kíváncsi voltam, hogy egy 1955-ös film esetében is ennyire odafigyel-e erre a Disney. Mint Juhász Annától megtudtam: nem, 1997-ben senki nem szólt bele, hogy milyen színészeket válasszon a szerepekre, castingot sem kellett hirdetnie. Ez azért számít különlegesnek, mert ekkorra már jócskán castingolt a Disney, ahogy erről írtunk a Mulán, vagy a Pocahontas esetében.

Mint sok más Disney rajzfilmet, a Susi és Tekergőt is elkészítették élőszereplős változatban, de ez a film mozik helyett egyenesen a Disney saját streaming platformjára, a Disney+-ra került, így egyelőre magyar szinkron nem készült hozzá.

Szeretitek az ilyen régi, klasszikus Disney-meséket? Mit gondoltok, volt szükség az élőszereplős változatra?

 

Elhunyt Csurka László

kultura_elhunyt-csurka-laszlo-szinmuvesz-0_nagy.jpg

Életének 85. évében elhunyt Csurka László Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló színművész, a Nemzeti Színház örökös tagja. 1936. január 21-én született Budapesten, édesapja Csurka Péter író, bátyja Csurka István kétszeres József Attila-díjas író, politikus. A Színházi- és Filmművészeti Főiskolát követően (ahonnan 1955-ben eltávolították) először a kaposvári Csiky Gergely Színház segédszínésze lett. 1958-tól Budapesten szerepelt a Déryné Színházban, illetve a Nemzeti Színházban. 2000-2012 között a Pesti Magyar Színház társulatának tagja volt, de játszott az Újszínházban és az Erkel Színházban is. 2018-tól pedig ismét a Nemzeti Színház színpadára lépett. (Borítókép: MTI)

1988-ban megrendezte bátyja, Csurka István Majális című drámáját Törőcsik Mari, Újréti László és Hegyi Barbara főszereplésével. 

Szinkronpályája a főiskolai éveket követően a Pannónia Filmstúdióban indult. Szinte valamennyi kollégájához hasonlóan ő is tömegezéssel, kisebb, ún. további magyar hang szerepekkel kezdte. Először orosz, valamint olasz és német filmeken dolgozott, majd a hetvenes évektől fogva - mikor korlátozott számban megjelentek itthon más országok filmjei is - olyan magyar változatok elkészítésében vett részt, mint a Halál ötven órája, a Tíz kicsi indián vagy a Fantomas a Scotland Yard ellen

A Furcsa pár című filmhez 1970-ben készült az első magyar szinkron, melyet - valószínűleg minőségi okokból - újra el kellett készíteni. A megrendelő Magyar Televízió a lehetőségekhez képest ragaszkodott az eredeti csapat megtartásához. Csákány Márta szinkronrendező Roy szerepére az új változathoz Csurka Lászlót kérte fel (korábban Bozóky István kapta a szerepet). Számtalan film hazai csapatát is gazdagította, többek között az Airport-filmekben, az És megint dühbe jövünkben, a Keresztapa II-ben is számítottak rá. Egy ízben Patrick Stewart magyar hangjának kérték fel az Excaliburba.

Legismertebb szinkronszerepei olyan kultikus sorozatokhoz kötődnek, mint a Petrocelli (Albert Salmi - Pete Ritter), a Hazárd megye lordjai (James Best - Rosco Coltrane seriff), a Négy páncélos és egy kutya (Franciszek Pieczka - Gustlik), a Polip (Mario Adolf - Salvatore Frolo) és természetesen a Dallas

Ez utóbbiban már Carter McKay karakterének megjelenése előtt is George Kennedy állandó magyar hangjának számított, így párosukra a sorozat részeiben és a Dallas: Jockey visszatér és a Dallas: A Ewingok háborúja című filmekben is számítani lehetett. Első közös filmjük az 1970-es Airport, melyben a nézők Gerhardt Pálnak köszönhették a remekül működő duót.

Bár színpadon főként drámai szerepeket alakított, komikusi érzéke is tagadhatatlan volt, melyet a szinkronban gyakrabban kamatoztathatott. Legismertebb vígjátéki alakításai a Nagy durranás 2. Edwards szenátora, Drágám, add az életed! című Leslie Nielsen-film igazgatója voltak. 

A rendszerváltást követően is számtalan filmszinkronban hallhattuk a hangját: Oscar, Star Trek-filmek, Állj, vagy lő a mamám!, az Ördög ügyvédje, 

Emellett karakteres, karcos hangját több rajzfilmben is hallhattuk. A Lúdas Matyi és a Macskafogó 2. mellett legnépszerűbb munkája a Gumimacik gonosza, Igthorn hercege volt (szinkronpartnere sok esetben Botár Endre volt, Toadie magyar hangjaként). 

Korára való tekintettel 2011-et követően visszavonult a szinkronból, csupán néhány rajzfilmet vállalva (Törpapa szerepét vette át Sinkovits Imrétől). Utolsó szinkronmunkáját 2015-ben láthattuk, akkor Bartucz Attila szinkronrendező a Llewyn Davis világa című filmben John Goodman alakította szerep szinkronizálására kérte fel. 

Isten nyugosztalja a Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes művészt, legendás szinkronhangunkat, Csurka Lászlót!

Az alábbiakban néhány emlékezetes jelenetet láthattok vele:

Don Matteo 11. évad szinkronkritika és interjúk

donmatteo_cover.jpgDon Matteo kalandjait 2000 óta láthatják a magyar nézők, idén mégis csupán (már?) a 11. évaddal tért vissza a sorozat.

Az idők során a széria magyar szinkronja sok változáson ment át, rengeteg hangváltás volt főbb szereplőknél is. Egyedül a Terence Hill által megformált Don Matteo hangja szól Ujréti László hangján az elejétől kezdve. A magyar színésznek vélhetően nincs is választása, hiszen a nézőknek Terence Hill teljesen összeforrt a hangjával. Nino Frassica játssza Cecchini főtörzsőrmestert, akit a kezdetekkor Csuja Imre szólaltatott meg, majd egy évadon át Orosz Istvánt hallhattuk, végül az ötödik évadtól Faragó András ad hangot a szicíliai csendőrnek. Nem gondoltam, hogy Csuja Imre überelhető, de Faragó Andrásnak sikerült, fantasztikus lendülettel szólaltatja meg a főtörzset, hömpölyög a szerepben, ráadásul ő maga is nézi a sorozatot. A zsörtölődő Natalinát továbbra is zseniálisan hozza el nekünk Sági Tímea, és Pippo ,,beletörődömsége” is nagyon szerethető Albert Gábor tolmácsolásában.

donmatteo_hangok.jpg

A 11. évad szinkronja is sok meglepetéssel szolgált. Rengeteg új szereplő van, kezdve a gyerekszereplőktől, a századoson át az ügyészig. A paplak két gyermeke közül az egyik Sofía, akit Berkes Boglárka magyarít nekünk nagyon jól. A másik a nyolcéves kisfiú, Cosimo, akinek a hangban is egyértelműen idősebb, Berecz Kristóf Uwe a ,,magyar párja”. Az ügyész, Marco Nardi esetében pont ellentétes problémát véltem felfedezni, hiszen a negyvenes ügyészhez fiatalnak hallom Bergendi Áron hangját. Többek között ez is szóba került Berzsenyi Zoltánnal, a sorozat szinkronrendezőjével. 

berzsenyi_zoltan.jpgSzinkronjunkie: Ujréti Lászlóval 2018 őszén beszélgettünk, és akkor említette, hogy éppen készül a Don Matteo 11. évadának a szinkronja, a televízióban mégis csak idén tavasszal kezdték el leadni. Mit gondol, mi történt a köztes időben?

Berzsenyi Zoltán: Ez nem a gyártón, hanem a megrendelőn múlik. Ha jól emlékszem, az MTVA rendelte meg a sorozatot, mégis a Primeon került adásba, ami a TV2 csoport tagja. Valószínűleg kereskedtek vele, és így az MTVA-n később megy majd le. Ezek olyan üzleti megfontolások, amikhez nem értek, de talán ez történhetett.

SzJ: Azt vettem észre az új évadban, hogy több magyar színész korban eltér az általa szinkronizált olasz kollégájától. Például a Maurizio Lastrico által megformált Nardi ügyész a negyvenes éveiben jár, és az én fülemnek nagyon fiatal hangot kapott Bergendi Áron személyében.

BZ: Bergendi Áron ugyan valóban fiatalabb, mint Nardi ügyész, de a fizimiskája és a habitusa miatt úgy gondoltam, hogy illik rá a szerep.

SzJ: 1999-ben, amikor a sorozat kezdődött, Ön találta ki, hogy Csuja Imre legyen Cecchini főtörzs hangja. A sorozat aztán több gyártón át vándorolt, de most újra Önnél van. Gondolt arra, hogy újra Csuja Imre szólaltassa meg a főtörzset?

BZ: Miután már jó pár éve Faragó Andris Cecchini hangja, ezért nem gondolkodtam ezen, annak ellenére, hogy rendszeresen dolgozom Csuja Imivel. Az is közrejátszott, hogy Imi rengeteget forgat mostanában, és mivel András annyira bevált, úgy döntöttünk, hogy maradjon ő. Az a baj, hogy amikor egy sorozat elkerül egyik gyártótól a másikhoz, ez megmagyarázhatatlan hangváltásokat eredményezhet.

SzJ: Miért került másik gyártóhoz a sorozat szinkronja a harmadik évad után?

BZ: Ezt a megrendelőtől kellene megkérdezni. Három évadot megcsináltunk elég jól, jó hangokkal, ennek ellenére elkerült tőlünk a sorozat, és bizonyos színészek nem mennek bármelyik stúdióba. Ugyanígy történt a Jag: Becsületbeli ügyekkel is. A századik részéig rendeztem a szinkronját, majd a megrendelő másik gyártónak adta, és megtörtént, hogy az összes főszereplő felállt és azt mondta, hogy ők innentől nem csinálják a Jaget. De ennek más oka is lehet, ha egy hang nem folytatólagos.

SzJ: Mennyi idő egy évad felvétele?

BZ: Attól függ. Ha előre meg van írva az összes szövegkönyv, akkor gyorsan lehet haladni a felvételekkel. Hetente nagyjából 2-3 rész felvételével készülünk el, úgyhogy a Don Matteo esetében nagyjából másfél hónap alatt fejeztük be a felvételeket.

SzJ: Feltűnt, hogy az epizódszereplőknek hangja sok esetben ismertebb magyar hang, mint az állandó mellékszereplőnek.

BZ: Ez azért alakult így valószínűleg, mert több filmet veszünk fel egymás után. Könnyen lehet, hogy éppen azon a héten, amikor a Don Matteót vettük, egy másik sorozaton is dolgoztunk, amiben szinkronizált akár Mezei Kitty, vagy Dolmány Attila, és ha már ott van a színész, beugrik és megcsinál egy-egy mellékszerepet más gyártású filmekben, sorozatokban is.

 

Anna Olivieri századost Maria Chiara Gianetta formálja meg, aki a kilencedik évadban feltűnt már mellékszereplőként. Akkor még nem Sipos Eszter szinkronizálta, viszont a magyar színésznőnek is volt már korábban köze a sorozathoz. Erről is beszélgettünk.

103186647_2599136290308999_4542223821851166123_n.jpgSzinkronjunkie: Hogyan kaptad meg a ,,századosnő”, Anna szerepét?

Sipos Eszter: A szerepre nem volt casting. Berzsenyi Zoli, a sorozat rendezője gondolt rám, és hívott, hogy szinkronizáljam Annát. A gyártásvezető, Masoll Ildikó egyeztette velem a közös munkát, így jártam ki megcsinálni a felvételeket.

SzJ: Nézted azelőtt a sorozatot, hogy megkaptad a szerepet? Netán pont azért néztél bele, mert megkaptad?

SE: Arról tudtam, hogy ez egy régóta futó sorozat, és megjárt több szinkronstúdiót és rendezőt, de nézni nem néztem. Még régebben valamelyik előző évadban volt egy picinyke epizódszerepem benne, de alapvetően nem ismertem a szériát. Anna karaktere épp olyan új volt, mint én a magyar stábban. Rögtön megkedveltem őt, így mindig örömmel mentem az aktuális rész felvételére.

SzJ: Annáról az elején nem sok minden derül ki, fokozatosan mutatja meg magát a karakter. Hogyan lehet így nekiállni egy szerepnek úgy, hogy valójában nem tudod, hogy merre fog haladni?

SE: A szinkron egy nagyjából reprodukciós műfaj. Meg kell próbálni magyar nyelven, hanggal azt az érzelmi világot hozni, amit a külföldi kollégának módja van a vásznon is megmutatni. Kaptam kezdő-instrukciókat, Zoli mesélt a karakterről. Alapvetően ösztönös, impulzív ember vagyok, nem bírom a favágó munkát. Anna szerepe szerencsére megengedte, hogy sokszínűen játszhassak a hangommal, részéről-részre egyre jobban bomlott ki a karakter, így nem volt nehéz vele menni.

SzJ: Megnehezíti a munkát, hogy olasz szöveget hallasz a füledben, és nem angolt?

SE: Az olasz nyelv egyáltalán nem zavart, kifejezetten szeretem hallgatni. Egyszer egy izlandi sorozat fogott ki rajtam, ott rendszeresen lekaptam a fülest a fejemről, mert annyira félrevitte a hangsúlyaimat. Úgy éreztem, hogy egyszerűen idegesít az, ha hallom, nagyon furcsa élmény volt.

SzJ: A következő évadban is számíthatunk rá, hogy Te leszel Anna hangja?

SE: Amennyiben a 12. évadban feltűnik Anna, részemről nem lesz akadálya a folytatásnak.

Anna biztosan feltűnik a következő évadban, hisz e sorok írója saját szemével láthatta a forgatást 2019 nyarán, így szeretettel várjuk vissza Sipos Esztert, Berzsenyi Zoltánt és az egész magyar stábot.

(A Sipos Eszterről készült képet Horváth-Töreki Gergely készítette, Berzsenyi Zoltán képét pedig Földi Tamás rögzítette). 

Szinkronlegendák Portrésorozat: Dobránszky Zoltán

dob.jpgA magyar szinkron egyik legtöbbet foglalkoztatott munkatársa volt, kereken 1700 dokumentált munkával örvendeztette meg a közönséget. 15 éve hunyt el Dobránszky Zoltán színművész, szinkronlegendánk. E cikk nem jöhetett volna létre ifjabb Dobránszky Zoltán (a színművész fia) által nyújtott kiváló segítség nélkül, melyet ezúton is hálásan köszönünk!

1936. február 23-án született Munkácson, azaz Kárpátalján - a mai Ukrajna területén. 1960-ban szegődött a Miskolci Nemzeti Színházhoz, Jákó Pál akkori igazgató vezette társulatba. Az ott töltött 6 éve alatt még két igazgató irányította a MNSZ-t: a Kenderesi Tibor életében is fontos szerepet játszót Ruttkai Ottó, majd Lendvay Ferenc. Dobránszky Zoltán Miskolcon számos klasszikus magyar darabban kapott szerepet, úgy mint Tormándy Jókai Mór Kőszívű ember fiai című művében, Darvas Károly figurája Csíky Gergely Mákvirágokjában, Gábor főangyal az Ember tragédiájában. Azonban már ekkor is számítottak rá könnyebb hangvételű előadásokban is, mint a Mágnás Miska (Mixi gróf) vagy a My Fair Lady (Kárpáthy Zoltán).

1966-69 között a veszprémi Petőfi Színházban, majd 1972-ig a Mikroszkóp Színpadon, melyet követően az 1996-os megszüntetésig a Vidám Színpadon játszott. Nem sokkal Dobránszky érkezése előtt történt ki nem mondott váltás, ugyanis 1967-től Róna Tibor igazgató folyamatosan kivezette a felülről irányított propaganda-kabaré műfaját, hogy helyét fokozatosan külföldi és magyar írók vígjátékai, zenés előadásai vegyék át. A társulat olyan műveket állított színpadra, mint a francia "Kellemes Húsvéti ünnepeket!", Romhányi írásai, de itt készült a Kabos-show is. Dobránszky Zoltán ezt követően dolgozott többek között a Centrál Színházban, a Jászai Mari Színházban, a gyulai Várszínházban, a Karinthy Színházban és a Ruttkai Éva Színházban is. 

A színpad mellett több játékfilmben (Vasúti helybiztosítás, Tűzgömbök, Szép halál volt) és számos magyar sorozatban, tévéfilmben is szerepelt. Játszott a Barátok Köztben, az Uborka című politikai kabaréban, illetve a Szeress most!-ban is. Legismertebb szerepe a Szomszédok című sorozat Madaras Bandija, azaz a gazdagréti lakótelep boltvezetője volt. 

1700 szinkronszerepével bizonyosan a szakma egyik rekordere. Amit biztosan tudunk, hogy mindig örömmel szinkronizált és a szakmában is kedvelték munkáját. Több forrásunk szerint is alázatosan állt a feladatokhoz, problémamentes volt vele dolgozni. A legkisebb feladatokat is elvállalta, még több évtizedes tapasztalattal a háta mögött is vállalt további magyar hang-jellegű szerepeket.

Szinkronpályáját a korszaknak megfelelően a Pannónia Filmstúdióban kezdte, az első időkben főleg olasz és orosz filmekkel. Az 50-60-70-es évek szinkrontörténelmi felgöngyölítése azonban nem könnyű, hiszen a legtöbb akkori film magyar változata nem a megjelenés időpontjában, hanem akár évtizedekkel később készült el. Olyan, mára már ikonikusnak számító filmek hazai stábjának volt tagja, mint a Fantomas, A saint tropez-i csendőr vagy éppen a Psycho

Karrierje meghatározó részét tették ki a 60-as években nagyon divatosnak számító western-filmek. Az Old Shatterhand, a Winnetou, vagy éppen a Rita, a vadnyugat réme mind a korszak blockbusterjeinek számítottak. A hatvanas évek végén elindított, itthon a 70-es években kezdett Olsen-banda filmsorozat főszerepe hozta meg számára az első "állandó magyar hang" pozíciót. A helyzetkomikumra épülő bűnügyi filmekből aztán 14 készült, mind Ove Sprogøe-vel a főszerepben. Dobránszky Zoltán pedig - egy kivételtől eltekintve - valamennyi, itthon is megjelent filmjében kölcsönözte számára hangját. 

Több, rendkívül népszerű sorozatban is hallhatta a közönség: a Kojak, Tavasz 17 pillanata, Petrocelli, Piedone, Columbo csupán néhány ezek közül. Az ilyen munkák során gyakran idegen nyelven kellett megszólalniuk a színészeknek. Fia így emlékszik vissza édesapja egyik kedves történetére: "Sokszor ha idegen nyelvű szó vagy tulajdonnév volt a szövegben, akkor meg szokták kérdezni a szinkronrendezőt, hogy hogyan kell ejteni. Most is ilyen volt, kérdezi Édesapám, hogy ez akkor most "Lukasz" vagy "Lüká"? Mire a rendező: "Mondd Zolikám simán, hogy lukas! Ugyanis egy vödörről volt szó..." (nevet)

Határozott, mégis elegáns hangjának köszönhetően gyakran kapott ehhez kapcsolódó szerepeket, így esett, hogy ő lett az egyik legtöbb James Bond-filmben szinkronizáló színész (több, más karaktert is alakítva). Otthon pedig sokat nevetett a család azon, hogy ha Zoltán kihívták egy felvételre, jó eséllyel bajszos figurát kapott. Egyszer még egy rajzfilmben szereplő bajszos kutyát is rá osztottak ki.

Kevesen tudják, de több szálon is kötődik a Csillagok Háborúja-filmekhez. Nem csupán ő szinkronizálta Ki-Adi-Mundi Jedi-mestert az előzménytrilógiában és a hozzá kapcsolódó rajzfilmekben, de a Birodalom visszavág első magyar változatában ő volt Wedge Antilles hangja is. És ha már az űrnél tartunk, a klasszikus Star Trek-filmekben ő magyarította Dr. Leonard McCoyt, az űrhajó orvosát. 

Állandó magyar hangja volt Jerry Hardinnak (Eltűntnek nyilvánítva, X-akták), Jean Carmet-nak (Káposztaleves, Négybalkezes), és többször szinkronizálta Jack Lemmont is (Álnökok és elnökök, Tizenkét dühös ember).

Hihetetlen mennyiségű szinkronszerepe kapcsán egész biztosan minden rajongó találkozott már hangjával. Emlékezetes szerepeit gyarapítja a Panoramix/Csodaturmix is, aki a rajzfilmek után az Asterix és Obelix-filmekbe is követett. A kilencvenes években pedig szinte nem forgott itthon sorozat, amelynek magyar változatában ne számítottak volna rá. A rendszerváltást követő szinkronmunkáiból is érdemes szemezgetnünk, hiszen bőven akad jelentős kedvenc: Ace Ventura 2. (Fulton Greenwall), Mindörökké Batman (Gordon felügyelő), Pocahontas (Powhatan), Űrcowboyok (Tank Sullivan), Bridget Jones naplója (Bridget apja), Hulk (Stan Lee). Legutolsó munkái az Idegen bolygó és a Csillagok Háborúja III. - Sith-ek bosszúja voltak.

Éppen ma 15 éve, hogy Dobránszky Zoltán elhunyt. Személye színpadon, sorozatokban és a magyar szinkron világában is pótolhatatlan. Egy igazi legenda volt!

Kattintás után galériánkban a színművész fia által megosztott fotókat láthattok.

süti beállítások módosítása