A varázsvilág állandó téma az irodalomban, a filmművészetben és a kultúra más területein is, a leghíresebb ilyen franchise ma minden bizonnyal Harry Potter világáé. Azonban a roxfortos máguspalánta kalandjainak megszületése előtt, 1988-ban kiadtak egy könyvet Angliában a zseniális Roald Dahl tollából (persze többet is, de mai cikkünk nem azokról szól). Dahl volt az, aki évekkel azelőtt megírta a Karcsi és a csokoládégyárat, a Boszorkányokat (mindkettőből több film is készült), aztán pedig papírra vetette Matilda, a kiskorú boszorkány kalandjait, amiből nyolc évvel később film született. Nosztalgiázzunk tehát az édes-bús, éppen ma huszonöt éves film képkockáival!

A világ egyik legsikeresebb gyermekkönyv szerzője volt az angol író, aki már nem érhette meg, hogy a Matildából film készüljön – szerencsére azért az 1971-es Willy Wonka és a csokigyárat megnézhette. A természetfeletti képességekkel megáldott kislány történetét Danny DeVito vitte vászonra, aki emellett producerként is tevékenykedett és ő játszotta a főszereplő borzalmas apukáját is. A színészt kislányai ismertették meg Dahl könyvével és úgy nyilatkozott a Telegraphnak, hogy annyira magával ragadta az író varázslatos világa, hogy muszáj volt megfilmesítenie. Emiatt nagyon igyekezett, hogy a Dahl-család büszke lehessen az alkotásra, és egy apró tisztelgést is elrejtett benne az író felesége felé – Miss Honey babáját az özvegy Felicity után nevezték el Liccynek. Ezen kívül maga Dahl is feltűnt a filmben egy festményen, a szemfülesek kiszúrhatták, hogy a Miss Honey édesapját ábrázoló portrén valójában a fiatal írót láthatjuk. A fotó még abban az időben készült róla, amikor a második világháborúban pilótaként harcolt.

A mese főszereplője tehát Matilda, a szörnyű szülőkkel megáldott kislány, aki már négyévesen tud olvasni, folyton újabb köteteket hord haza a könyvtárból, igazi kis könyvmoly csodagyerek. Anyja és apja azonban elhanyagolja őt, az olvasás helyett azt szeretnék, ha inkább tévét nézne egész nap. Remélve, hogy majd ott jól megnevelik, a szülők beiratják Matildát a Churcham Hall általános iskolába, ahol az igazgató a rettenetes Agatha Trunchbull. Miss Trunchbulltól -  akinek hobbija a kalapácsvetés és a súlyemelés, legtöbbször a tanulókat használva - minden gyerek fél, és nem hiába – az egyik kislányt a copfjainál fogva hajítja át a kerítés fölött, a másikat pedig az egész iskola előtt kényszeríti tortaevésre és van, akit büntetésül a „fullasztóba” zár. Matilda egyedüli pártfogója Miss Honey, aki felismeri a kislányban rejlő csodát.

A telekinézissel tárgyakat mozgató kislány minden jelenete varázslatosnak hatott, főleg úgy, ha tudjuk, hogy a ma alkalmazott CGI-technika akkoriban nem igazán volt elérhető. Így a készítők szinte mindent drótokkal, felfüggesztésekkel és egyéb segítséggel oldottak meg, és nagyon kevés esetben hívták segítségül a zöld hátteret.

A film hasonló kameramozgást és perspektívákat használt, mint Tim Burton filmjei, mivel számos stábtag dolgozott előtte a rendező egyedi hangulatú mozijain. Nem véletlenül lett hát a Matilda is már-már túlságosan is Burton-szerű, és ahhoz képest, hogy gyerekfilmről van szó, nem egy jelenetet ma sem szívesen nézek meg.

Matilda Wormwood – Mara Wilson – Mánya Zsófi

Bár Mara Wilson nem futott be nagy karriert Hollywoodban és ma többnyire szinkronhangként dolgozik, a kilencvenes években nem egy családi filmben láthattuk az angyali arcú kislányt. Ilyen volt a Matildán kívül a Mrs. Doubtfire, a Csoda New Yorkban vagy a Csiri Bá! is. Gyerekszínész létére igen szégyenlősnek tartotta magát, így abban az ikonikus jelentben, amikor Matilda felismeri erejét, táncot lejt a nappaliban, a stáb kamerán kívül végigcsinálta vele a koreográfiát, hogy ne érezze magát annyira kínosan.

A kis boszorkányként az a Mánya Zsófi szinkronizálta őt a magyar változatban, akinek hangját leginkább az Olsen-ikrek filmjeiből ismerjük. Ő és Bogdányi Titanilla az ultimate fiatal lány/kislány hangok a magyar szinkron szakmában, de Zsófit sajnos egy ideje igen keveset hallhatjuk.

Harry Wormwood – Danny DeVito – Harkányi Endre

Ahogyan az Ikrekben, A Nílus gyöngyében, a Juniorban, a Szóljatok a köpcösnek! első szinkronváltozatában, vagy a Csak lazán!-ban, itt is Harkányi Endre volt az amerikai színész magyar párja. A kókler Wormwood roncsautókat ad el újakként kuncsaftjainak, miközben igyekszik kényeztetni feleségét és fiát - kislányát pedig kinevelni a könyvek iránti szeretetből. DeVitónak Harkányihoz hasonlóan sok alkalommal volt szinkronhangja Balázs Péter is, de osztották már társául a szinkronrendezők Szombathy Gyulát, Beregi Pétert, Háda Jánost és még sok más kollégát. Ti melyikükkel szeretitek nézni/hallgatni a színészt?

Zinnia Wormwood – Rhea Perlman – Básti Juli

Matilda anyukáját Rhea Perlman alakította, aki 1982 és 2017 között Danny DeVito felesége volt, így nemcsak a vásznon, hanem a való életben is egy párt alkottak. Az általa játszott Zinniát Sharon Stone és Melanife Griffith (szinte) állandó hangja, a Centrál Színház színésznője, Básti Juli szinkronizálta.

Agatha Trunchbull – Pam Farris – Molnár Piroska

A nagydarab, kegyetlen iskolaigazgató, Miss Trunchbull a gyerekfilmek leggyűlöltebb karakterei közé tartozik. Az a Pam Farris játszotta őt, aki a Harry Potter és az azkabani fogolyban Marge Dursleyként lebegett a Privet Drive fölött egy vita után. Az alakítás minden kétséget kizáróan sikeres lett, ehhez hozzájárult a többórányi smink- és maszkmesteri munka, na és persze Farris saját tehetsége is. A színésznő például szándékosan került minden gyereket a forgatási szünetekben, nem akart velük összebarátkozni pont azért, hogy minél félelmetesebb legyen a szemükben. Az angol hölgy azonban a való életben minden, csak nem kegyetlen – a stábtagok szerint igazi tünemény, akivel öröm volt dolgozni.

Bár Molnár Piroska hangja minden, csak nem kegyetlen, igazán jól állt neki a személyiségétől teljesen távol álló karakter.

Miss Jennifer Honey – Embeth Davitz – Pápai Erika

Miss Honey volt a sok kegyetlenséget ellensúlyozó karakter a könyvben és a filmben is, Matilda aranyszívű tanárnője, akit Pápai Erika magyarított számunkra. A szörnyű titkot cipelő pedagógus volt az, aki a jót jelképezte, aki miatt nem csapott át a film egyfajta gyerekgyűlölő kétségbeesésbe, legalábbis sokszor ez volt az érzésem.

A magyar szinkront készítő stáb tagjaiként a szöveget Pataricza Eszter szinkrondramaturg ültette át magyarra, a szinkronrendező pedig Kiss Beáta volt.

A történet egyébként olyan sikeres lett, hogy a Broadwayen színdarabként is műsorra tűzték, valamint készül belőle egy Netflix-sorozat is. A széria elviekben 2022-ben debütál majd a streaming-felületen, mit szóltok hozzá?

Borítókép forrása: northfoto.com

30 éve már annak, hogy bemutatták Magyarországon az Oscar című filmet. Az alkotás a tengerentúlon nem lett túl népszerű, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a megszokottal ellentétben alig írt róla az internet népe érdekességeket. Addig-addig ástunk, hogy pár meglepő információt be tudjunk mutatni Nektek, utána pedig helyezzétek ujjatokat a ,,lejátszás” gombra, mert összeszedtük a kedvenc jeleneteinket!

A történet 1931-ben játszódik, amikor is egy gengszter megpróbál jó útra térni. A film kiváló kísérlet volt arra, hogy Stallone megmutassa: komikus szerepekben is tud maradandót alkotni. Ugyan Európában siker volt a bemutató, a film olyannyira veszteséges volt, hogy még a gyártási költséget sem hozta be.

A stáb tűzön-vízen át küzdött, hogy megvalósítsa elképzelését. Szó szerint, ugyanis egy éjszaka tűz pusztított a stúdióban, a kosztümök és korhű autók mind megsemmisültek. Később az autók őrzésére felbérelt biztonsági őr beismerte, hogy ő gyújtotta a tüzet, több millió dolláros kárt okozva.

Az alkotást az 1967-es, Louis de Funès főszereplésével bemutatott Oszkár című film ihlette.

A mű nem véletlenül lett népszerű Magyarországon, hiszen a szinkron páratlan: a színészek egytől-egyig fürdőznek szerepükben. Rögtön az első percekben előkerül egy ,,Oscar", hiszen Gáti Oszkár szólaltatta meg az Angelo, ,,Frankó” Provolonét játszó Sylvester Stallonét, és akárcsak az amerikai színésznek, neki is jól állt a komikus szerep. A páros addigra olyan közös munkákat tudhatott maga mögött, mint a Rocky-filmek és a Tango és Cash.

Nézzétek is meg az első videót, ,,expeditíven”!

 Expeditív - a napi új szó

Provolone (úr) egyik lányát, Lisát Marisa Tomei formálta meg, akit a Mi kell a nőnek? és a Ki nevel a végén? című filmekben is láthattunk. Ugyan magyar hangja, Radó Denise csak az Oscarban kísérte végig, nem lehet okunk panaszra, mert egyikőjük sem veszi túl komolyan a figurát, és éppen ettől válik tökéletessé.

 Hisztizni tudni kell, és Radó Denise tud! 

A film mit sem érne a mellékszereplők nélkül. Egyikük Anthony Rossano, könyvelő, a fiatal szerelmes, akit Pusztaszeri Kornél szólaltat meg.

 A Finuccik első feltűnése

Theresa, Provolone úr másik lánya rendkívül bájos teremtés, amire Balogh Erika csak ráerősít. Nagyon kedvessé teszi a karaktert, igazi, naiv szerelmessé.

 Connie elkezdi elveszíteni a fonalat

Volt már szó a Finucci testvérekről, akik megvarrni készülnek Provolone úr öltönyét. Még az újságba is bekerültek remekművükkel! Magyar hangjaik Verebély Iván és Szokolay Ottó.

 A Finuccik, és híres mesterségük címere

Dr. Poole az egyik legjobban kitalált karakter a filmben: elképesztő a szövege, és a lelkesedése mániája, a nyelvészet iránt. Ezt magyarul Kerekes József rendkívüli interpretálásában hallhatjuk. Ugyan Tim Curry-t legtöbbször Barbinek Péter szinkronizálta, Kerekes Józseffel is találkoztak az Oscaron kívül, a Nyom, a Golyóálló glória, és a Mikulás-mentőakció című filmekben, mely utóbbiban Tim Curry maga is szinkronizált. Ne feledkezzünk meg Aldóról sem, aki szintén kiveszi a részét a film sikerében, mégpedig Harsányi Gábor hangján.

 Dr. Poole, a nyelvárjás-gyűjtő

Még egy kis Dr. Poole, mondjátok utána: répa, retek, mogyoró! Kerekes József csodás r-eivel tökéletes a jelenet.

 Gyakorlat

Connie az egyik legszerethetőbb bumburnyák, akit valaha filmvászonra írtak, nem mellesleg oximoron is! Hollósi Frigyes szinkronizálta.

 Connie, az oximoron

Mrs Provolonét Ornella Muti játszotta, és Farkas Zsuzsa szólaltatta meg, míg Velenczey Istvánt hallhattuk a pap hangjaként, Hegyi Barbarát cselédként, a Dallasból ismert Linday Gray-t pedig Bencze Ilona szinkronizálta.

Nem is teszünk be több részletet, mondjátok meg Ti, hogy melyik a kedvenc jelenetetek, és arról is tanakodhattok, hogy vajon mi az oka annak, hogy Európában nagyobb sikere volt a filmnek, mint hazájában!

Forrás: northfoto.com

A szőke nős viccek ellenpólusa, a kétezres évek divatlexikonja és a Bajos csajok mellett az évtized egyik legnépszerűbb filmje volt a Doktor Szöszi (Legally Blonde), aminek köszönhetően Reese Witherspoon hírneve az egekbe szökött. Az akkor még csak huszonöt éves színésznő a film gázsija mellett megtarthatta az abban viselt szettjeit, és a tavaly online tartott stábtalálkozón szívesen nosztalgiázott a szereppel kapcsolatban. Tegyük ezt mi is a húszéves alkotással.

„Elle rengeteg embert inspirált abban, hogy higgyenek magukban, mindig saját magát adta és igyekezett a legjobbat látni másokban. Engem is sokban motivált (…) és szerintem az ő lelke, hozzáállása olyan, amit mindannyian magunkévá tehetnénk, főleg ebben az időszakban.” – kezdte tavaly ősszel Witherspoon a jótékonysági Doktor Szöszi húszéves „osztálytalálkozóját” a Youtube-on, amit a pandémia kényszerű lehetőségei miatt kicsit előrehoztak a szereplők. Sok sorozat és film stábja tett így, és megható volt látni ennél a csapatnál is, hogy mennyire örülnek egymásnak – na, és hogy milyen gyorsan elszaladt itt húsz év. Közülük egyértelműen a főszereplő futotta be a legnagyobb karriert az Amanda Brown azonos című regényén alapuló film színészei közül. A forgatókönyvben, ahogy az lenni szokott, jó pár változtatást eszközöltek a készítők az eredeti műhöz képest. A legnagyobb ilyen talán az, hogy ott Elle a Stanfordra jár, ám a kaliforniai oktatási intézmény nem engedélyezte, hogy a filmben is ez legyen a főszereplő iskolája. A Chicagói Egyetem sem járult hozzá, hogy akár csak köze is legyen egy olyan filmhez, amiben egy professzor szexuális tartalmú célzásokat tesz a diákjának, így aztán a harmadik jelölt, a Harvard lett a befutó. Ők valószínűleg mérlegre tették a film jövőbeni népszerűségét és a jelenet visszásságát, és előbbi bizonyult erősebb indoknak.

Annak aki hirtelen nem tudná, miről is szólt a film: a népszerű és csinos Elle a lányszövetség elnöke, meg van róla győződve, hogy pasija, Warner el fogja jegyezni, ám az ominózus vacsorán a srác szakít vele. Az indok az, hogy a Harvard jogi karára fog járni a következő évtől, utána pedig politikai pályára készül, ezért nem engedheti meg magának, hogy „Marilynt válassza Jackie helyett.” Elle persze összetörik, viszont elhatározza, megmutatja szerelmének, hogy igenis van olyan okos, hogy Jackie Kennedy-alapanyag legyen, és felvételizik a Harvardra. A végkifejlet kicsit szájbarágós (spoiler alert!) - a hősnő rájön, hogy igazából magának köszönhet mindent, amit elért, és nem a fiú a nyeremény a végén, hanem saját sikere. De összességében véve igazat lehet adni Witherspoonnak, mert tényleg motiváló volt Elle Woods karaktere, aki nem hagyta, hogy buta szőkének skatulyázzák.

Túlzások és tények

Mivel egy létező iskolában és szakon játszódik a mozi, nem meglepő, hogy az internet később reakcióvideók és cikkek tömkelegét gyártotta arra vonatkozóan, hogy mennyire volt valósághű a jogi tanulmányok reprezentációja. Természetesen sok dologban túloztak a készítők, de azért volt jó pár tény, ami megállja a helyét. Ilyen például a tanárok extrém szigorúsága, és az, hogy némelyikük bármikor bárkit felszólít, hogy szóról-szóra mondja vissza a választott törvény paragrafusait. Persze a jogi kar nehézségének megjelenítése teljesen életszerű volt, és az, hogy nem csak Elle, hanem az összes diák vért izzadt miatta. Bár sokan képtelenségnek tartják, hogy mondjuk divattanulmányokat elvégezve valaki a jogra jusson, ez tényleg elképzelhető. Rengeteg olyan ember jelentkezik a Harvardra (is), aki más területről érkezik – ettől még lehet jó jogász vagy ügyvéd belőle.

Forrás: northfoto.com

A gyakornoki pozícióért folyó versengés is valid, ellenben az, hogy már az első évben lehetőségük volna egy ilyen munkára, nem igaz. Még akkor sem, ha valaki olyan intelligens és szorgalmas, mint főhősünk, hiszen a legtöbb egyetemen szabályok határozzák meg, hogy hány órát dolgozhat egy elsőéves. Így pláne nem történt volna meg a valóságban az sem, hogy egy Elle-hez hasonlóan fiatal diák képviseljen bárkit egy bírósági tárgyalás folyamán. Egy tanút sem kérdezhetett volna ki ennyire csekély tapasztalattal, maximum az ügy előkészítésében segédkezhetett volna. Plusz kimaradtak a filmből az elsőéves vizsgák is, pedig azok elég fontos elemei bármelyik iskola jogi tanulmányainak. Sok kifejezés helytálló volt, de azt magunktól is tudjuk, hogy a lakókocsis jelenetben Elle csak komolynak tűnő szavakat dobált Paulette exférje felé, hogy megijessze őt, valójában nem sok közük volt az ügyhöz – de nem is az volt a cél, hogy igazat mondjon.

Az Elle és a többi joghallgató közti kontrasztra a párbeszédeken túl is erősen rájátszott a film, hiszen például kizárt, hogy az összes évfolyamtársa állandóan barna, szürke és fekete ruhákba öltözzön, miközben ő a rózsaszín ötven árnyalatát ölti magára. De itt is látszik, hogy a színek mennyire befolyásolják egy film hangulatát és a karakterekhez fűződő viszonyunkat.

A magyar változat

A szinkronrendező a zseniális Csörögi István volt, aki Szinkronlegendák Portrésorozatunkban egyedüli "nem-színészként" szerepel. Neki köszönhetjük például a Disney-rajzfilmek, a Gyűrűk Urák és a Harry Potterek magyar hangjait, és jó pár, azóta összenőtt szinkronpárost: például Hugh Jackmant és Sinkovits-Vitay Andrást, Robin Williamset és Mikó Istvánt, valamint Natalie Portmant és Zsigmond Tamarát. A Doktor Szöszi szövegét Heltai Olga alkotta meg, hangmérnökként Márkus Tamás, vágóként Kajdácsi Brigitta dolgozott.

Elle Woods – Reese Witherspoon - Kökényessy Ági

Kökényessy Ági színésznőnk hangja elválaszthatatlan Reese Witherspoontól, szerintem ő illik a legjobban az amerikai kolleginához, pedig ez volt az első film, amiben szinkronizálta. Ahhoz képest viszont remekül ráérzett, nem volt idegesítően butus vagy affektálós – más színésznő lehet, hogy elvitte volna ebbe az irányba a karaktert.

Emmett Richmond - Luke Wilson - Stohl András

Owen Wilson öccsének hangjául legtöbbször Czvetkó Sándort választják a rendezők, de Széles Tamás, Görög László, Crespo Rodrigo, Viczián Ottó és még megannyi remek színészünk dolgozott már “vele”. Itt, Emmett Richmondként a jogi asszisztenst és (már az elejétől fogva tudjuk, hogy) leendő párját alakította, Stohl Andrást pedig Csörögi István rendelte mellé. 

Paulette Bonafonté - Jennifer Coolidge - Orosz Anna

“Stifler mamájának” annyira jellegzetes a hangja, hogy aki eredeti hangsávval nézte a filmjeit, az nagyon kritikusan fog a magyar szinkronhoz állni. Azonban két évvel a Dr. Szöszi előtt az Amerikai pite szinkronjának munkálatai során Orosz Annát párosította Coolidge-hoz a rendező - aki ott is Csörögi volt, meg most is. Jól eltalált duóról van szó, így nem csoda, hogy más filmekben is megtartották a párost.

Vivian Kensington - Selma Blair - Balogh Anna

1999-ben játszott együtt Witherspoonnal először, méghozzá a Kegyetlen játékokban, hogy aztán pár évre rá ellenség-féléket alakítsanak. Az előbbiben Nemes Takách Kata volt a magyar hangja, aztán pedig Balogh Anna kapta meg a feladatot, akit a Madách Színház közönsége ismer talán a legjobban.

Warner Huntington - Matt Davis - Barát Attila

Annyira utáltam Warner karakterét, hogy igyekeztem kitörölni az agyamból minél gyorsabban, ezért sokáig nem is raktam össze, hogy ő alakította a Vámpírnaplók Alaric Saltzmanjét. A felfuvalkodott, törekvő és tenyérbemászó srác, aki miatt Elle jelentkezik a Harvardra, Barát Attila hangján szólalt meg. Attila, aki szintén a Madách Színház oszlopos tagja, a Firefly sorozatban Hoban (Alan Tudyk) hangja volt – a Dr. Szöszi második részében pedig Emmetté, furcsa csere.

A filmnek készült egy második része is, tavaly pedig belengették, hogy 2022-ben jön egy újabb folytatás. Mit szóltok hozzá?

Már az idejét sem tudom, mikor voltam utoljára moziban - pláne nem egy ilyen régóta várt, hatalmas látványt ígérő produkción. Pedig a Fekete Özvegy szinte már régi filmnek számít, hiszen először 2020 áprilisában vetítették volna. Több blockbusterrel - többek között a James Bond - Nincs idő meghalni című filmmel - együtt össze-vissza tologatták a várható megjelenést. Végül 2021 tavaszán jött a döntés, miszerint akárhogy áll a vírus, júliusban kijön streamingre és moziba egyaránt. Bennünket sajnos a Disney+ még mindig elkerül (bár a hivatalos kommuniké szerint 2021-ben érkezik), szerencsénkre pont nyithattak a mozik, így a legjobb helyen láthatjuk az Özvegy új kalandjait.

A film

A Marvel tulajdonképpen saját magát hozta nehéz helyzetbe a sok egymásba kapaszkodó produkcióval, a filmek között átjáró szuperhősökkel. Amivel a szinkron már régóta szenved, az most kezd látszódni a filmeken is. A pandémia alatt a Marvel kitolt három sorozatot: kezdték a formabontó WandaVízióval, majd jött a Sólyom és a Tél Katonája, majd jött a jelenleg is futó Loki. Ezeket sajnos magyarul még nem érjük el, de aki angolul követi az eseményeket, az tapasztalhatja, hogy mindegyik sorozat a mozifilmek szintjén önmagában is megállja a helyét. Ezek a produkciók annyira eseménydúsak és jól átgondoltak, hogy több Marvel-mozit teljesen zárójelbe tesznek. 

Ezt pedig a Fekete Özvegy is rendesen megszenvedi. A filmre semmiképpen nem mondanám, hogy rossz lett, de a Fekete Párduc (lehet, hogy a névválasztás a rossz ómen...), a Marvel Kapitány, a Hulk vagy éppen a Vasember 2. szerényebb vonulatába illeszkedik. Pedig kraft bőven volt a sztoriban, és nekünk, magyaroknak pedig kiemelkedően izgalmas (lehetne) a film. 

A részben Budapesten forgatott mozi választ ígér a nagy kérdésre: Mi történt Budapesten Sólyomszemmel és Fekete Özveggyel. Sajnos azonban ez is olyan clickbait, mint amikor a Blikk azt írja: Győzike színt vallott, végre kiderült mit tett évekkel ezelőtt! Nem derült ki.

Az egész film egyik legnagyobb terhe, hogy azt az érzetet kelti, mintha senkinek nem lett volna kedve hozzá a készítők közül. Adott egy 90-es évekbeli sztori, ami annak idején tökéletesen megállta volna a helyét Schwarzeneggerrel, Stallonéval vagy Van Damme-mal. Még Steven Seagallal is. Tíz éves kor felett bárki ki tudja sakkozni, mi lesz a sztori, aki látta az előzetest. 

A budapesti forgatás legszomorúbb ténye, hogy - bár szerencsénkre a város önmagát alakítja -, egy az egyben másolják a Die Hard itt felvett akciójeleneteit. Az utcákon végigromboló páncélautónál konkrétan vártam, hogy kiszálljon Ganxsta Zollee. A városnak nem lett új arca, talán a rakpart az, amit eddig kevésbé találtak meg a filmesek. Ha pedig áthallások: ha a Vörös Veréb címét kicseréljük Fekete Özvegyre, már nem sok különbség marad...

A karakterek rendkívül klisések, az akció pedig a Marvelhez szokatlan módon bugyuta - valahogy az egész sokkal közelebb áll a Halálos Iramban 9-hez, mint a Bosszúállók: Végjáték színvonalához. Hiányoznak a csavarok, az izgalmas történet, ugyanakkor azt el kell ismerni, hogy a forgatókönyvírók nem voltak könnyű helyzetben, hiszen a főszereplő utána még feltűnt három filmben, így nehéz volt eladni, hogy izguljunk érte.

A 90-es évek hangulatát erősíti, hogy a gonosz azért gonosz, hogy kontextusba helyezze a főhőst és legyen kit legyőznie. Emellett elvesztegettek egy remek Marvel-figurát: a jó dumájú Taskmaster, avagy Kiképző sehol, helyette kapunk egy meg sem szólaló, abszolút nem menő Terminátort. Jut eszembe, majd tegye fel a kezét, akinek 10 percnél tovább tartott kitalálni a történet "nagy csavarját." 

A szinkron

Eddig Tabák Kata keze között futott össze szinte valamennyi Marvel-film (néhány kivétellel), a helyzet majd most lesz izgalmasabb, amikor jönnek a Disney+-os sorozatok. A számtalan új szereplő (akik bármikor felbukkanhatnak a mozifilmekben és fordítva) súlyosbítja majd a szereposztási nehézségeket. 

A Fekete Özvegy szinkronja még 2020 tavaszán készült, így a magyar hangoknak már szinte a feledés homályába veszhetett, holott igazán izgalmas stáb gyűlt össze ahhoz, hogy a magyar változat élvezhetőbb legyen az eredetinél.

Natasha Romanoff / Fekete Özvegy (Scarlett Johanson) - Csondor Kata

Közös történetük 1997-re nyúlik vissza, Csörögi István ugyanis a Reszkessetek betörők 3-ban hozta össze Scarlett Johansont az őt azóta legtöbbször szinkronizáló Csondor Katával. Érdekes, hogy ezt követően csak 2008-ban a Másik Boleyn lány kapcsán kerültek össze, és párosuk a 2012-es Bosszúállók után kezdett állandósulni. Kata stabilan hozza a kémnő szerepét, szinkronja dinamikus és erőteljes. Ugyan a Marvelnél sosem lehet tudni (pláne most, hogy nyakunkon a multiverzum), de egyelőre úgy tűnik, ez volt az utolsó közös hőskalandjuk. 

Jelena Belova (Florence Pough) - Mikecz Estilla

Abban biztosak lehetünk, hogy a magyar szinkron már rég összeroppant volna a Marvel súlya alatt, ha nincsen Tabák Kata és az ő szuperképessége, hogy mindig előhúzzon egy új, de mégis izgalmas hangot a kalapból. Aki nem követi az olyan sorozatokat, mint a Barátok közt, a Tanár vagy a Mi kis falunk, annak valószínűleg ismeretlen Mikecz Estilla neve, pedig ebben a filmben az övé lett a legjobb karakter, akire még rá is tett egy jelentős lapáttal. Már most fogadni merek rá, hogy Estillát nagyon sok szinkronban fogjuk még hallani!

Alekszej Sosztakov / Vörös Őr (David Harbour) - Király Attila

Bár David Harbourt a nagysikerű Stranger Things miatt sokan Debreczeny Csaba hangjával kedvelték meg, ő már elkelt (bár jó kérdés, hogy mennyire kerülhet vissza a körforgásba Chadwick Boseman halálával), így Király Attila kapta a feladatot. Ezen a karakteren egy hangyányit több orosz akcentust elfogadtam volna, de ettől függetlenül Attila a tőle megszokott acélos éllel hozza a figurát. Sajnos kevés igazán mély jelenetet kapott és a karakter is nagyjából azon a vonalon mozog, amit Amerikában gondoltak a szovjet elvtársakról a 1960-80 között. 

Melina Vostokoff (Rachel Weisz) - Ullmann Mónika

Számomra a film egyetlen szinkronnal kapcsolatos csalódása Melina Vostokoff figurája, aki legnagyobb megdöbbenésemre nem Hámori Eszter hangján szólalt meg. A casting során a Disney felülírta a 23 éve tartó betonbiztos párost, és helyette Ullmann Mónikát kérték. Az ő hangja azonban sokkal hidegebb, ami nem segített az egyébként is kissé sótlan karakteren, amit Rachel Weisz tőle szokatlan unalommal hozott. 

Drejkov (Ray Winstone) - Besenczi Árpád

Bevallom, Besenczi Árpád hangja számomra egyfajta bűnös élvezet kategória, mert annak ellenére nagyon jó hallgatni, hogy jellemzően egyféle karaktert osztanak rá. Emellett amióta a zalaegerszegi színház igazgatója, jóval kevesebbet szinkronizál, így igazi ünnep volt őt egy Marvel-filmben hallgatni. És Tabák Kata megint megcsinálta! Besenczi Árpád tőle szokatlanul mély lágéban játszik egy zseniálisat, lubickol a szerepében. Az eredetinél kategóriákkal élvezhetőbb, színesebb karaktert hozva létre. Emiatt külön sajnálom, hogy a forgatókönyvírók kevés lehetőséget adtak Drejkovnak, aki a filmben csupán azért gonoszkodik, mert poszt-szovjet rosszarc.

További magyar hangok: Csikos Léda, Horváth-Töreki Gergely, Kelemen Kata, Laurinyecz Réka, Majer Jázmin, Mentes Júlia, Pálfi Kata, Rosta Sándor.

Magyar szinkronos előzetes a végleges hangokkal:

 Fotók: Facebook, szinhaz.hu, szeged.hu, zaol.hu, jegy.hu

1996-ban mutatták be világszerte az ismert regényből készült rajzfilm-adaptációt.

Személyes emlékem a filmről, hogy akkortájt adták, amikor a Honfoglalást, és az éppen rám vigyázó felnőtt jó ötletnek látta, hogy ha beülünk a magyar filmre, hiszen mi köthet le jobban egy nyolcéves gyereket annál, mint hogy férfiak néznek komolyan a kamerába 107 percen keresztül? Szerencsére az illetőt lebeszélték az ötletről, és legnagyobb ellenérzései ellenére a Notre Dame-i toronyőrre ültünk be; amivel élete(m) egyik legjobb döntését hozta: azóta is rajongok ezért a rajzfilmért.

A Disney 34. egészestés alkotása számos olyan elemet tartalmaz, ami alapján meggondolták, hogy megtekintését ne kössék-e bizonyos korhoz. Több szexuális utalás, illetve származást firtató téma van benne, amit gyerekként az ember nem ért, vagy nem vesz észre, ám felnőttkorban sok minden a helyére kerül a filmet illetően. Nézzétek meg a mozis előzetest, amiből ugyan nem sok minden derül ki, de a film hangulatát határozottan átadja!

 Magyar mozis előzetes

A történet – akárcsak Victor Hugo 1831-ben megjelent regénye – a 15. századi Párizsban játszódik, és Quasimodo életét meséli el. Ugyan több eltérés van a regény és a film között, a történet nagy része megegyezik: mindkettőben szerepel a főszereplőn kívül Esmeralda, Phoebus, Frollo, a bolondok napi ünnepség, és még a kecske is. Az alaphelyzet is megfelel a leírtaknak, ám a Párizsi Notre Dame-ban Phoebus nem viszonozza Esmeralda szerelmét, és a lány életét a végén nem tudják megmenteni. A könyvben Frollo a Notre Dame főesperese volt, de annak érdekében, hogy vallási felekezetek ne kifogásolják a filmet, főbíró lett a szereplőből, és ez kifejezetten jót tett a történetnek, hiszen ezáltal a mai kor embere számára is érthető, közvetlen hatalommal bírt.

Ugyan a mű elkészítése során használták a CGI technikát, a főbb karaktereket egytől-egyig kézzel rajzolták meg. A stáb 620 fős volt; a munka során 72 ezer ceruzát és egymillió rajzpapírt használtak fel. A készítők egy ,,húsvéti tojást” is elrejtettek a filmben: amikor Quasimodo kinéz a Notre Dame-ból a térre, egy régi ismerős, Belle tűnik fel. Megtaláljátok a képen?

A film nem aratott osztatlan sikert Victor Hugo örökösei között. A dédunokái kifogásolták, hogy a szerző neve nem szerepel a filmet hirdető posztereken és reklámokban. A készítők mindennek ellenére emléket állítottak az írónak, ugyanis a három vízköpő közül ketten a nevét viselik: az egyikük Victor, a másikuk Hugo.

,,A magyar változat munkatársai"

Quasimodo – Tom Hulce – Lippai László/Nyári Zoltán

Quasimodo megalkotása nagy feladat volt a készítőknek, ugyanis egy olyan főhőst kellett létrehozniuk, aki csúnya, mégis szeretetreméltó figura. Sokáig az volt az eredeti elképzelés, hogy akárcsak a regényben, Quasimodo a rajzfilmben is életét veszti a történet végére, ám szerencsére másképp alakult.

A főszereplő kedves figurájáról, és a Disney-rajzfilm és a Dragon Ball közti szinkronkülönbségekről beszélgettünk Quasimodo magyar hangjával, Lippai Lászlóval.

Szinkronjunkie: Biztosan ismerted a Notre Dame-i toronyőr történetét, mielőtt nekiláttál a rajzfilm szinkronjának. Azt kaptad, amire vártál?

Lippai László: Azt kaptam. Gyönyörű a grafikája, a történet, és a dalok is. Ebből egy színpadi adaptáció is született, amiben nagyon szerettem volna eljátszani Quasimodót, de nem adta meg a sors. Az is nagy szívfájdalmam, hogy a rajzfilmben a dalokat nem énekelhettem el. Akkoriban épp a karrierem csúcsán voltam, mert a Madách Színházban futó összes musicalnek főszerepét játszottam, és egy picit fájt, hogy meg sem hallgatták a színészeket, hogy el tudjuk-e énekelni a dalokat. Mivel a Notre Dame-i toronyőr egy kimagasló rajzfilm volt, ez máig fájó pontja az életemnek, de el kell ismernem, hogy Nyári Zoltán gyönyörűen énekelte Quasimodo dalait.

SzJ: A prózára sem volt casting?

LL: A prózai részére volt, mert a megrendelő ragaszkodik ahhoz, hogy azok a hangok, akik különböző országokban szinkronizálják a karaktereket, megközelítsék az eredetit. A castingolt magyar hangokat áttették egy gépre, és az alapján az én hangom hasonlított a legjobban az amerikai Quasimodóéhoz.

 ,,Nem kuksolhatsz idefent ítéletnapig!"

SzJ: Említetted, hogy Quasimodót nem játszhattad el színpadon. Ha választhatnál a szereplők közül, csak őt formálnád meg?

LL: Nagyon szeretek rossz és gonosz lenni, úgyhogy Frollót szívesen eljátszanám, mert rendkívül jó és izgalmas szerep. Ahogy említettem Quasimodót is szívesen megjeleníteném testben is, nem csak hangban, mert ez a rajzfilm többet jelentett nekem, mint egy szinkronmunka. Nagyon tudtam azonosulni a figurámmal, csodálatos volt az egész hangulata, úgyhogy rendkívül büszke vagyok arra, hogy szinkronizáltam benne. Amikor a tragédia volt Párizsban, és leégett a Notre Dame, teljesen átéltem, rettenetes volt.

SzJ: Van bármi különbség egy Disney-rajzfilm és például a Dragon ball szinkronja között?

LL: Persze! A Disney esetében a stúdióban ül a megrendelő, és ha nem azt hallja, amit ő az eredeti szerint hallani akar, akkor addig kell felvenni, amíg jó nem lesz. A Dragon ball esetében nem voltak annyira szigorúak, ott a szinkronrendezőn és rajtam múlt a végeredmény.

SzJ: A járvány lezajlása után azok, akik szeretnének színpadon is látni, hol tehetik meg?

LL: A Madách Színházban a Páratlan párosban játszom, továbbá a Gergely Theáterben több darabban, például a Nő a tét, és az Ami késik nem múlik-ban leszek látható. Közben a Talent Stúdióban tanítok szinkront, és szinkronizálok is, visszatért például egyik régi szerepem, Mike Wazowski a Szörny Rt. című sorozatban, ami hamarosan látható lesz.

 (Légy hű hozzám – Ott járnék! – Szvétek László és Nyári Zoltán énekel)

,,Nem a világ gonosz, hanem te és a magadfajták!"

Esmeralda – Demi Moore – Básti Juli/Koós Réka

Esmeralda karaktere számos szimbolikát hordoz: a nevét smaragdzöld szemeiről kapta, emellett a középkorban a zöld szemeket mindig a varázslathoz és boszorkánysághoz társították. A bolondok farsangján viselt piros ruhája is üzenetet hordoz: a vágyat és a szerelmet szimbolizálja. Míg a rajzfilmben Esmeralda egy felnőtt nő, Victor Hugo regényében csupán egy 16 éves lány. Demi Moore leggyakoribb szinkronpárja Tóth Enikő, illetve Györgyi Anna szokott lenni, ám az amerikai forgalmazó Básti Juli hangszínét érezte a legközelebb Esmeraldáéhoz. A színésznőnek nem Esmeralda volt az egyetlen Disney-karaktere, hiszen ő szinkronizálta a Balu kapitány-sorozatban a főszereplő főnökét, Rebecca Cunninghamet. Merőben más volt a cigánylány figurája, sokkal nyugodtabb, és megfontoltabb, így a színésznő lágyabb hangszínét hallhattuk.

 ,,Lehet, hogy Frollo egyikünkről sem mondott igazat" 

 Esmeralda imája – Énekli: Koós Réka

Frollo – Tony Jay – Helyey László/Szvétek László

Frollo megszólaltatására több színész is szóba jött: Patrick Stewart, Sir Ian McKellen és Sir Derek Jacobi is, ám végül az amerikai szinkronvilágban rendkívül ismert Tony Jay lett a befutó. Magyar hangja a feledhetetlen Helyey László volt, akit egy bejegyzésünkben már méltattunk, és most sem tudunk mást tenni, csak fejet hajtani zsenialitása előtt, mellyel Frollo karakterét is megszólaltatta.

,,Nagyon jól tudom, miről álmodsz!"

Ez a karakter adja elő a Disney egyik legsötétebb dalát, a Tűzörvényt, melyet végül majdnem kivágtak a filmből. Ebben vallja meg Frollo, hogy szemet vetett Esmeraldára, és terveli ki, hogy választás elé állítja a lányt: ,,enyém leszel, vagy a tűzé”. A dalt Puccini Tosca című operájának Te Deum című áriája ihlette.

 Tűzörvény – énekel: Szvétek László

 Tosca: Te Daum 

Nem hagyhatjuk ki a felsorolásból a Phoebus-t szinkronizáló Rátóti Zoltánt, aki számtalan szerepben bizonyította már, hogy nem csak a színpadon tehetséges: idén meg is kapta a Szinkronikum-díjat a Legjobb férfi szinkronszínész kategóriájában.

A három kőszobor, Victor, Hugo és Laverne üde színfoltjai a filmnek, s ehhez kiváló szinkron is társul, amit Balázs Péter, Borbély László és Schubert Éva biztosított.

További magyar hangok: Maros Gábor, Szabó Gyula, Sárkány Kázmér, Maróti Gábor, Bácskai János, Kéri Kitty, Pusztai Péter, Dimulász Miklós, Katona Zoltán, Rudas István, Szél Olivér, Tardy Balázs, Varga Tamás, Várkonyi András.

A tervek szerint élőszereplős változata is lesz a filmnek. Mit gondoltok, lehet olyan jó, mint a rajzfilm?

"A Knight Iparvállalat mikroprocesszorát hallod, de te szólíthatsz KITT-nek, ha kedved tartja” - hangzott el a Knight Riderben a mesterséges intelligenciával felszerelt autó egyik első mondata, ami Versényi László szájából származott. A kiváló színművész, a Nemzeti Színház örökös tagja ma lenne kilencvenéves, ezért Szinkronlegendák portrésorozatunkban rá emlékezünk.

A Tisza mellől a fővárosba

Poroszlón, a Tisza-tó egyik falujában született 1931-ben. Huszonhét évesen került a budapesti Nemzeti Színházhoz, ahol haláláig játszott.

A Szomszédok sorozat Bánáti boltvezetőjeként ismerte arcát az ország - aki egyszer majdnem kirúgatta Lenke nénit - , de játszott a Nyolc évszakban, jó néhány tévéfilmben, illetve dokumentumfilmek narrátora is volt.

Tarsoly Elemér és Versényi László színművészek a Magyar Rádió stúdiójában 1970-ben. Forrás: Fortepan/Szalay Zoltán

“Voltam én már fa, kismozdony, lipi-lapos gumikrokodil, és mindegyikre nagyon büszke vagyok”

Nem hiszem, hogy van olyan ember itthon, aki ne találkozott volna már Versényi hangjával legalább egy filmben vagy sorozatban, hiszen közel kétezer szinkronszerep kötődik a nevéhez. Egy hangmintáját meghallgatva egyszerre több emlék is beugrik róla, csak győzze az ember kiválogatni, hogy honnan is ismerős ez a kedves hang.

Az első emlék egyértelműen a David Hasselhoff nevével fémjelzett sorozathoz, a Knight Riderhez kötődik, amiben KITT-et szólaltatta meg. Erről így mesélt egy interjú során: “Örültem, a filmet már láttam előtte eredetiben és német szinkronnal is. Nem magamat képzeltem el erre a szerepre, amikor hallottam, de nagyon örültem neki, amikor megkaptam.” A sorozatban az autó tervezője egy angol lord, így a magyar dramaturg az első részeknél úgy gondolta, hogy KITT is az. Ez az elgondolás meghatározta Versényi szinkronmunkáját. A közönségtalálkozókról azt mesélte, hogy ő mindig büszkén ment el rájuk, ahol aztán a közönség első kérdése általában az volt, hogy “hol van Forgács Péter és vele mikor lehet beszélni?”

A nyolcvanas évek másik népszerű sorozata volt a Magnum Tom Selleckkel a főszerepben. A Hawaiin nyomozó bajszos macsónak sokszor segítségére volt (a KITT-hez hasonlóan angol származásúnak megírt) Higgins, akinek a magyar változatban Versényi volt a hangja. A karaktert alakító John Hillermannak egyébként máskor is volt szinkronpárja, például a Fényes nyergekben. A kórház a város szélén Rehor doktorának szintén ő adta a hangját, csak úgy, mint Fulton bírónak a Minden lében két kanálban.

John Neville brit színész a Münchausen báró kalandjaival lett híres nemzetközi szinten, ebben a filmjében a második magyar változat szerinti hangja volt Versényi, de “együtt” dolgoztak a Johnny 2.0-ban, Az ötödik elemben, a Hazugságok labirintusában, a Rémségek könyvében és a Kutyakomédiában is.

A Harry Potter-filmek első mágiaügyi minisztere, Cornelius Caramel (Robert Hardy) is a Nemzeti Színház egykori tagjának hangján szólalt meg, és amikor Ian Holm a Loch Nessben, az Aviátorban, a Kocsmapárharcban vagy az Inkognitóban játszott, akkor is Versényit hallottuk.

A Roger Moore és Timothy Dalton főszereplésével készült James Bond-filmekben ő volt Q (Desmond Llevelyn) hangja, de nem felejtjük el soha, hogy Yoda mestert is ő szólaltatta meg a Csillagok háborúja előzménytrilógiájában.

Szerepei között találhatjuk még Eli Wallach (Holiday, Tőzsdecápák 2, Titokzatos folyó, A sportriporter), Arnold Jeffers (Petrocelli sorozat), Josef Sommer (X-Men 3, Invázió, A jégbefagyott ember, Segítség, apa lettem!) és sok más színész munkáit is.

A szakma felé tanúsított alázata és szeretete minden nyilatkozatából sütött. Egy kollégája szerint szemproblémái miatt egy idő után nem vállalt szinkronizálást, mert nem akart olyan helyzetbe kerülni, hogy hátráltassa a munkát - még ilyenkor is másokra gondolt.

“Egy színész nem kölcsönzi a hangját, egy színész megeleveníti azt, amit a vásznon a néző lát - magyarban.” 

Ha eddig nem érezte magát öregnek a Kedves Olvasó, ez most bizonyára megváltozik, ugyanis 2001. június 11-én, azaz kereken húsz éve ért véget a Hódító hódok című sorozat. Sokak gyermekkorának azon varázslatos korszakát jelentette ez, amikor még egytől-egyig szuper meséket sugárzott a Nickelodeon, és ezek éppen annyira voltak csak debilek, hogy  szórakoztatóak maradjanak.

Mielőtt belevágnánk az olvasnivalóba, hangolódjunk a sorozat bevezetőjével!

A négy évadból álló 62 dupla részes sorozat 1997 áprilisában indult ,,hód-ító” útjára. Két főszereplője a hód-testvérpár Dugó és Norbert volt, akik kis faházukban élték az agglegények életét. Természetesen több kalandba keverednek, úgyhogy ez a magányosnak tűnő lét korántsem volt unalmasnak mondható.

A sorozat a ’90-es években játszódik, így főszereplőinknek több, csak abban az időszakban átélhető problémával kellett szembenéznie: a mai gyerekeknek valószínűleg nem akkora dráma, ha a videoszalagot bekapja a lejátszó, mint Dugónak és Norbinak volt.

A sorozat kitalálója Mitch Schauer, kinek az ötletet egy hódcsalád adta, akiket akkor látott gyakran, amikor hajléktalanként a folyó mellett élt. Állítása szerint nagy hatással volt rá a Frédi és Béni, a Rocky és Bakacsin és a Rózsaszín párduc is, így ezek négyeséből jött létre a sorozat.

A Hódító hódok különleges utolsó résszel zárult, amikor Norbi és Dugó számára kiderül, hogy ők csupán rajzfilmfigurák, és a sorozat elkaszálásával az ő történetüknek is vége.

Dugó folyton bajba került, némiképp értetlenebb volt, ám érzelmei sokkal fokozottabban jelentek meg, mint Norbi esetében. Eredeti hangja Richard Steven Horvitz volt, aki jól ismert szinkronhang Amerikában; hallható volt a Sabrina, a tiniboszorkányban, a Mulánban, a Született kémekben és a Dragon Ball Superben is.

Norbit, a testvérpár idősebbik és okosabbik felét eredetileg egy magyar felmenőkkel rendelkező színész, Nick Bakay szólaltatta meg. Neki is volt köze a fent említett Sabrina-sorozathoz, ugyanis nem csak írta a sorozatot, hanem a fekete macskát, Salemet szinkronizálta. A szinkron mellett írróként, és producerként tevékenykedik: dolgozott a Két pasi meg egy kicsi és az Ifjú Sheldon című sorozatokon is.

Most következzenek a várva-várt magyar hangok! Voltak mellékszereplők, de nagyon ritkán tűntek fel, így a főszerepet nálunk is a két hód magyar hangja, Vass Gábor, és Bolba Tamás kapja.

Vass Gábor hangját senkinek nem kell bemutatni: erős, férfias, megnyugtató, magabiztos, és ha kell, bohókás. Lehetetlen felsorolni, hogy hol találkozhattunk a színész orgánumával, így egy szóval fejezzük ki: mindenhol. Filmben, sorozatban, rajzfilmben, animációs filmben, rádióban, tévében, dokumentumfilmekben és olykor versmondóként is. A színész rendkívül színes egyéniség volt. Ugyan komoly benyomást kelthetett, sosem állt tőle távol a humor és a jókedv. Ilyen figurát jelenített meg Norbi karaktereként is, ám jelentősen higgadtabb volt, mint testvére, Dugó, akit Bolba Tamás magyarított nekünk lehengerlően. A Madách Színház zenei vezetője rendkívül kedvesen mesélt nekünk a sorozatról, a szinkronról, és a pótolhatatlan Vass Gáborról.

Szinkronjunkie: Nem volt mindennapi élmény az első színpadra lépésed, mert abban a szerencsés helyzetben voltál, hogy Hofi Géza partnere lehettél. Milyen út vezetett innen a szinkronhoz?

Bolba Tamás: Kétlépcsős folyamat volt, de a fő kiindulása a Szinetár Miklós által rendezett Liszt Ferenc élete című koprodukciós alkotása volt. Iskolai válogatás során kerestek szereplőt a filmbe. Az egyik tornaórán beállított egy asszisztens, és kihívott minket egy zenés meghallgatásra, aminek alapján úgy gondolták, alkalmas leszek arra, hogy én játsszam el a gyermek Liszt Ferencet. A szinkronnal is ekkor ismerkedtem meg, mert a film utószinkront kapott, azaz a képekhez utólag gyártották le a hangot, hogy tisztább és sterilebb legyen. Ennek a munkálata a Pannónia Filmstúdióban készült, én pedig ott ragadtam.

SzJ: Somló Andrea volt a Hódító hódok szinkronrendezője. Volt casting, vagy egyenesen téged hívott?

BT: Andival gyerekkorom óta sokat dolgoztam, és a mai napig nagyon jó viszonyban vagyunk. Emlékeim szerint engem hívott, nem volt casting a szerepre.

SzJ: Hogyan zajlott egy Hódító hódos napotok?

BT: Beültünk reggel 8-kor egy kisebb stúdióba, és nyomtuk, mint süket a csengőt. Abban az időszakban már elkezdődött az, hogy fülesen keresztül hallgattuk a hangot, és amilyen gyorsan csak lehetett, haladtunk a munkával. Végigüvöltöttem a 6-8 órát, és két hét múlva folytattuk.

SzJ: Mesélj nekünk a Norbit szinkronizáló Vass Gáborról! Hogyan ment vele a közös munka a sorozatban?

BT: Gáborral nagyon jóban voltunk, a Hódító hódok a sokadik közös munkánk volt. Volt már számtalanszor a haverom, az apukám, a kutyám, ezerféle kapcsolatban voltunk a szinkron által. A Hódító hódok egy speciális idiótaság volt.

SzJ: Szeretted a sorozatot?

BT: Először nem kedveltem, sőt, talán még másodjára sem. Ez már abban az időszakban készült, amikor a rajzfilmeket nem feltétlenül gyerekeknek gyártották. Talán ezt a megrendelők sem igazán tudatosították. Ez mai napig nincs tisztázva szerintem, hogy a gyerekek olyan rajzfilmeket néznek, amiknek sem a nyelvezete, sem a sztorija nem való nekik, mert nem ismerik azt a jelenséget, amire alapszik a film.

SzJ: Banyek…- ahogy Dugó mondaná.

BT: Emlékszem erre az epizódra, amiben ez volt, de nem erre gondoltam. Szerintem a gyerekek már akkor is csúnyán beszéltek, úgyhogy ilyen tekintetben nem számított, de azóta már nagyon sok olyan rajzfilm volt, amiről egyértelműen kiderült, hogy felnőtteknek írták a poénokat. Szerintem a Hódító hódok is ilyen lehetett, mert ezek ketten az orrukat turkálták és a körmüket piszkálták. Egy gyerek lelkéhez ez nem feltétlenül való.

SzJ: Mennyire volt megterhelő a hangodnak Dugót leszinkronizálni?

BT: Ahogy a legtöbb esetben, a Hódító hódoknál sem tudtuk a legelső alkalommal, hogy miről szól a film. A két idióta hód közül Gábor volt a kicsit lassúbb, okosabb, megfontoltabb. Ugyan szinkronizáltam már hősszerelmes figurákat is, de jellemzően a leghülyébb karakterekkel találnak meg, akik mind pszichopaták vagy kiabálnak. Olyan is van, akivel minden megtörténik, Donald kacsa és Dugó is ilyen. Természetesen amellett, hogy nehéz feladatok ezek, hálás vagyok értük, mert megtisztelő, hogy azt gondolják a rendezők, hogy meg tudom oldani az ilyen feladatokat. A hódok esetében, amikor Gábor azt mondta a jellegzetes, mély hangján, hogy ,,Dugókám, mit csinálsz?”, addig Dugónak kigyulladt a farka, fölrobbant, elrepült a Holdra, beverte a fejért a fába, visszarohant Kínából, és ezt hangban végig kellett csinálni. Amikor három perc üvöltés után vér csorgott a torkomon, Gábor megkérdezte: ,,Hol voltál?”

SzJ: Jó hangulatban telt a szinkron?

BT: Nagyon sokszor fulladt röhögőgörcsbe a munka: míg én vért izzadtam, hogy véghezvigyem a feladatot, addig Gábor természetesen mindent elkövetett, hogy akár arccal, akár tevékenységgel megnevettessen.

SzJ: Jóban voltatok?

BT: Volt egy közös játékunk: nehezen viseltem, hogy a hajam hamar elkezdett hullani, és amikor Gábor látta, hogy ez nekem kínos, fennmaradt egy 25 évig tartó játék: ahogy meglátott, úgy ölelt meg, hogy szanaszét kócolta a maradék hajamat, amit szépen megfésültem, hogy kinézzen valahogy. Voltak olyan beszélgetéseink és pillanataink, amikor egyszer-kétszer nagyon közeli kapcsolatba kerültünk, amiért nagyon hálás vagyok, mert ő egy igazán fantasztikus személyiség volt. Igazából az egész szinkroncsapatnak van egy nagy, családi jellege, és különösen régen volt ez jellemző. Őszinte szeretet volt köztünk nagyon sok irányban, és persze biztos voltak rossz kapcsolatok is, de valójában ez egy nagy család volt: mindenki örült a másiknak, őszinte szeretettel fogadtuk egymást, és ha ketten állunk a mikrofonnál, vagy ha öten-hatan, akkor sem volt kérdés, hogy elférünk-e egymás mellett.

Vass Gábor és Bolba Tamás szinkronban - Pócsföldi Balázs vizsgafilmje (részlet)

SzJ: A sorozat után miben dolgoztatok még együtt Vass Gáborral?

BT: Zongoraművészként végeztem, így az eredeti mesterségem a zene, és ez mára összeért a szinkronnal. Sokat dolgozom szinkronstúdióban mint zenei rendező, és a szinkronos tapasztalataimnak hála a színészeknek is tudok segíteni. Akár a Micimackóban, akár a Mickey egér játszóházában, rengeteg Disney-rajzfilmben, amiben Gábor szerepelt és énekelt is, én voltam a zenei rendező, de akár az egyik szereplőtársa is.

SzJ: Az ő hangja pótolhatatlan. 

BT: Gábornak olyan fantasztikus orgánuma volt, hogy ha egy nap 50 órából állt volna, ő mindet kitöltötte volna valamelyik stúdióban. Úgy érzem, hogy kettőnk közt ténylegesen volt egy olyan közvetlen kapcsolat, hogy bármikor találkoztunk, nem volt óvatoskodás vagy felszínesség. Gondolkodás nélkül a szórtuk a poénokat, amik olykor bántóak is lehettek, de mindketten tudtuk, hogy a másik a legnagyobb szeretettel mondja. Nagyon váratlanul ért a halála, még nem gondoltam bele, hogy többször nem fogunk találkozni valamelyik stúdióban. Kikerült a körforgásból, de az űrt senki nem fogja betölteni. Jönnek majd újak, jönnek mások, de őt nem lehet pótolni.

Végül álljon a végén még pár részlet a sorozatból, és Titeket is arra biztatunk, hogy nosztalgiázzatok, és meséljétek el, hogy Nektek melyik volt a kedvenc részetek!

 ,,Amikor három perc üvöltés után vér csorgott a torkomon, Gábor megkérdezte: ,,Hol voltál?”

 Bulizni jaj de rossz! - részlet a 3. évad utolsó részéből

 Dugó szerelmes lesz (3. évad utolsó rész)

,,Frappáns visszavágás, megsebeztél" 

Kering a neten egy mém a Pixarról, ami arra mutat rá, hogy az évek során a stúdió rajzfilmjeinek készítésekor mintha mindig az járt volna az alkotók fejében, hogy “Mi lenne, ha érzelmeik lennének a ….-nak?”. Kezdődött a játékokkal (Toy Story), aztán a bogarakkal (Egy bogár élete), majd folytatták a szörnyekkel, halakkal, szuperhősökkel (Szörny Rt., Némó nyomában, Hihetetlen család), utána pedig az autók következtek.  Évfordulós cikkünk pedig pont róluk, az antropomorfizált kocsikról szól, íme a tizenöt éves Verdák.

A hetedik Pixar-filmben az autók emberek módjára (és helyett) népesítik be világunkat és egy újonc autóversenyző versenyautó kalandját követhetjük végig, aki a Szelep Kupa (Pistol Cup) utolsó futamára igyekezvén egy elhagyatott kisvárosba téved a régi 66-os út mellett. Villám McQueent (eredetiben Lighting McQueen) nem igazán érdekli más saját magán, a győzelmen és a Dinoco csapattal való lehetséges szerződésen kívül, úgyhogy nem is meglepő ezután a film sztorija és a belecsempészett erkölcsi tanulság. A versenyautó lassan megismeri a régen virágzó, ám a megépült autópálya miatt elnéptelenedett Kipufogó-fürdő (Radiator Springs) lakosait. Barátságot köt a “redneck” traktor Matukával (Mater), és megtetszik neki a nagyvárosból odaköltözött ügyvéd, Sally. Megjavítja az érkezésekor tönkretett főutat, rájön, hogy Doki (Doc Hudson), az idősödő bíró valójában a híres visszavonult autóversenyző, Hudson Hornet.
A kisváros autópálya miatti elnéptelenedése egyébként egyáltalán nem kitaláció, valós probléma volt annak idején az USA-ban.

Érdekességek

• A Verdák az első olyan Pixar-film volt, melyben az ún. “ray tracing” -et alkalmazták az autókon lévő tükröződések, fénytörések megjelenítésére. Az új technikának köszönhetően ezeket már nem a rajzolóknak kellett egyesével megoldaniuk, helyettük a számítógép dolgozott - nem is keveset. A rajzfilm minden egyes képkockájának renderelése emiatt átlagosan 17 óráig tartott.
• A valósághűségre ügyelő rajzolók majdnem minden kocsit igazi márkákról mintáztak, csak McQueen, Matuka és Joe Komposztor (Chick Hicks) voltak Pixar-találmányok. 
• A sztori alapötletét az 1952-es, Susie, a kis kék autó című Disney-rajzfilmből merítették.
• A rajzfilmbeli autók közül jó párat igazi autóversenyzők, kommentátorok és sportszakemberek szólaltattak meg: A Jay Limo nevű karaktert a műsorvezető Jay Leno, a film végén az autószerelőnél megjelenő Ferrarit pedig Michael Schumacher szinkronizálta. Rajtuk kívül szinkronszerepet kapott még a Verdákban Darrell Waltrip, Richard Petty, Tom és Ray Magliozzi, Mario Andretti, Dale Earnhardt Jr. és a kommentátor Bob Costas is. 
• A Pixar-filmekre jellemző módon utalásokat is találhatunk más mesékre, megjelent a stáblista alatt például Woody, Buzz Lightyear, Mike Wazowski és Sully is kocsi formájában, mindannyian eredeti hangjaikon. Ezenkívül például látható volt a nézők tömegében a Pizza Planet Truck is a Toy Story-ból.
• Luigi rendszámtábláján a  445-108 áll, ami a modenai Ferrari gyár koordinátáira utal. (Megnéztem, tényleg!)
• A Lizi névre hallgató idős Ford T-modell mintegy tisztelgésként jelent meg a filmben, hiszen a Tin Lizzienek is becézett autó volt a legelső tömeggyártott kocsi. 
• Ha figyelmesen nézzük, akkor tűnik csak fel, hogy az égen látható kondenzcsíkok valójában keréknyomok.
• Még két folytatás készült a rajzfilmhez, de ahogy az sokszor lenni szokott, egyik sem ért fel az első részhez.

A magyar változat

A magyar szinkront Faragó József rendezte, a szövegért Hamvas Dani volt felelős. Örülök, hogy a Cars cím végül nem lett “Autók” vagy “Kocsik”, gratula a kitalálónak az igényes címért!

Hudson Doki - Paul Newman - Kristóf Tibor

Paul Newman egyik utolsó munkája volt a doki megszólaltatása, és ahogyan ő, úgy Kristóf Tibor is tökéletes választás volt a kimért karakter hangjára.

Villám (Lightning) McQueen - Owen Wilson - Tóth Roland

Tóth Roland munkája véleményem szerint rengeteget hozzátett a Verdák itthoni sikeréhez, hiszen tőle lett hiteles a karakter. Ugyan nem ő szokta szinkronizálni Owen Wilsont a filmjeiben, kifejezetten jó választás volt McQueen karakterére. Sajnos egy jó pár éve már nemigen hallhatjuk szinkronban, szerencsére sorozatokban és a színpadon annál többet van jelen.

Matuka - Larry the Cable Guy - Gesztesi Károly

Matuka hangja Daniel Lawrence Whitney komikus volt, aki Larry the Cable Guy művésznévet fut Amerikában. Lehet, hogy szégyellnivaló, de nekem ő teljesen kimaradt az életemből, és csak most, az IMDB-adatlapja böngészése közben jöttem rá, hogy láttam már pár filmjét. Mindenesetre megint csak él, hogy a magyar szinkron hangulatosabb, hiszen Gesztesinek ez a szerep is jól állt.

Sally - Bonnie Hunt - Náray Erika

Náray Erika hangjába sokan az X-aktáknak köszönhetően szerettünk bele, a Súgó-Csiga díjas művésznő persze nemcsak színészként, hanem énekesként is remekel. Itt a nagyvárosból vidékre szakadt ügyvédnőt - bocsánat, autót "alakította", ami azért sokkal kedvesebb szerep volt, mint mondjuk az Aranyhaj mostohája.

Ahogy az amerikai változatban, az itthoniban is úgy alakult, hogy a kis szerepekre nem egyszer nagyobb kaliberű színészeket, énekeseket, hírességeket kértek fel. Így esett, hogy Luigi hangja Jáksó László, Joe Komposztor hangja Ganxsta Zolee, az egyik bemondónőé Erős Antónia lett. További hangok voltak még Bor Zoltán, Papp János, Kárpáti Tibor, Háda János, Némedi Mari, Bognár Tamás, Végári Tamás, Reviczky Gábor, Pásztor Erzsi, Seszták Szabolcs, Forgács Gábor, és a listánk végtelen, így a teljes felsorolásért csekkoljátok az IszDB-t!

Mit gondoltok a Pixar megszemélyesítős szokásáról? Milyen ötletek következhetnek még a sorban?

Sárkányos fantasy filmekkel Dunát lehetne rekeszteni, mégis mindenkinek van egy konkrét filmje közülük, ami meghatározta a műfajhoz való viszonyát. Nekem az 1996-os Sárkányszív ez, amit a kritikusok vegyes érzelmekkel fogadtak annak idején, de a kasszáknál azért tarolt. Huszonöt éve, május 31-én ültek be az első nézők Draco és Bowen kalandjaira, így mai évfordulós cikkünk róluk fog szólni.

Hogy is volt a sztori?

Bowen (Dennis Quaid), az Ősi Törvény lovagja Einon herceg (David Thewlis, nekem csak Remus Lupin) mentoraként kardforgatásra tanítja őt. Egy csatában azonban meghal a herceg apja, a gonosz király, és Einon is súlyosan megsebesül. Azért, hogy megmentse, Draco, a sárkány felajánlja neki fél szívét, ha megígéri, hogy becsületes és igaz uralkodó lesz belőle - ez azonban, mint tudjuk, nem jön össze. Einon arrogáns és kegyetlen királlyá nő fel, Bowen pedig ezt látva megfogadja, hogy megkeresi és megöli azt a sárkányt, akinek a szíve ilyen gonosszá tette az egykori kedves ifjút. Sárkányölő útjai során pedig összefut Dracoval, akivel aztán szövetségesekké válnak, és falvaktól csalnak ki pénzt kamu-párbajaikkal.

Lord Felton és Einon király (akik aztán találkoztak a Harry Potter filmekben is)

A film tipikus kilencvenes évekbeli fantasy, hangulata hasonlít a Herkules- és a Xena-sorozatokra. Emellett gyönyörű helyszíneken vezet minket végig, és kicsit a Heroes III-ra is emlékeztet - remélem, ez mond valakinek valamit! Nem sokan sorolnánk életünk top tíz filmje közé, de talán az első ötvenben sincs benne, ugyanakkor szerethető, klasszikus jó-rossz harcról szóló mozi.

A forgatás

Patrick Read Johnson fejéből pattant ki a Sárkányszív ötlete 1988-ban, amit úgy adott elő a producernek, mint egyfajta Butch Cassidy és a Sundance sárkány-történetet. Egyszerre szánta humorosnak és szerethetőnek a sztorit – azt hiszem, elérte a célját. A Paramountnál is mindössze két napjukba telt meghozni a döntést, miszerint elkezdődhet a forgatás, ami nagyon gyors, ismerve, hogy a szakmában lassan őrölnek a malmok, plusz egy addig nem használt technikával készülő filmről volt szó.

A forgatás mindössze hat hónapig tartott, de az utómunka több, mint kétszer ilyen hosszú volt – és négy év telt el a filmezés megkezdéséig attól kezdve, hogy a Paramount igent mondott a projektre.

A sárkányt az akkori digitális technikához képest zseniálisan jelenítették meg a filmesek, és az egyik legkorábbi CGI-alkalmazásnak lehettünk szemtanúi nézőként. Az effektek annyira jól sikerültek, hogy Oscar-díjra is jelölték érte a filmet az 1997-es díjátadón. A Jurassic Park készítői közül rengetegen dolgoztak a Sárkányszíven, úgyhogy végsősoron az ottani T-rexnek köszönhető Draco megszületése.

Persze rengeteg kreativitásra is szükség volt, így például amikor Draco a történet szerint elrepült egy falu felett, a rendezők egy repülőt röptettek át az égen azért, hogy a statiszták egy helyre nézzenek. Nem csupán vizuális effektekkel jelenítették meg őt, hanem voltak életnagyságú elemek is, például Draco állkapcsa, mancsai és farka. Ha emlékeztek, nem okádott tüzet a szájából - de az orrlyukaiból igen. Apróság volt ez a készítők részéről, de ezzel egyedibbé tették őt a többi monda- és filmbeli sárkányhoz képest, akiknek a tüzes leheletétől kellett mindig félni.

A kinti felvételekre Szlovákia egyes várromjainál és nemzeti parkjaiban került sor.

A szinkron

Bowen – Dennis Quaid – Szabó Sipos Barnabás

Eredetileg Liam Neesonnak szánták a sárkányvadász szerepét, de aztán Quaidnél landolt a forgatókönyv, mert az ír színész nem tudta összeegyeztetni ezt a forgatást egy másik munkájával. Quaidet aztán az a Kiyoshi Yamasaki készítette fel a kardforgatásra, aki a Dűnén, a Conan-filmen és a Vörös Szonján dolgozott előtte. Nálunk a jellegzetes hangú Szabó Sipos Barnabás szólaltatta meg a karaktert. Ők ketten már dolgoztak „együtt” előtte és utána is, például a Gyertek el a mennyországba!, Alamo – A 13 napos ostrom, vagy Az apokalipszis lovasai című filmekben.

Draco – Sean Connery – Sinkovits Imre

A szeretnivaló sárkányt a legendás Sir Sean Connery szólaltatta meg, aki a hangján kívül a mimikáját is kölcsönözte a karakternek. A színészóriás főleg a szemöldökével és a szája sarkával játszott sokat, és a készítők pedig törekedtek arra, hogy Draco "arcán" látni lehessen ezeket a gesztusokat. A magyar változatban Sinkovits Imrét választották a sárkány hangjának, és hiába, hogy a brit kollégának legtöbb esetben Kristóf Tibor és Vass Gábor volt a szinkronpárja, Sinkovitsnál jobb választás itt nem történhetett volna.

Einon – David Thewlis – Alföldi Róbert

Alföldi ritkán szinkronizál, hiszen a színház és a rendezés az ő otthona, de amikor mikrofon elé áll, az mindig nagyot üt. Szerettük Noah Wyle hangjaként a színész bármely filmjében, A kis Buddhában Keanu Reeves szinkronpárjaként, de Einon király sem lehetett volna igazi más hangján. Ha lehet, még egy lapáttal rátett arra, hogy a gúnyos, gonosz fiatalt az addiginál jobban gyűlöljük.

Kara – Dina Meyer – Tóth Ildikó

A vörös hajú színésznő a Beverly Hills, 90210-ben tűnt fel, majd Keanu Reeves oldalán is láthatták a nézők a Johnny Mnemonic - A jövő szökevénye c. alkotásban, mielőtt megkapta volna Kara szerepét a Sárkányszívben. A harcias lányt Tóth Ildikó magyarította, akit az utóbbi években keveset hallhattunk szinkronban. Előtte viszont olyan karaktereket szólaltatott meg, mint A könyvtolvaj Rosája, A csajok háborúja Emmája, a Nagy Sándor, a hódítóból Olimpiászt, és az Édes novemberben Sarát. A szinkronban nélkülöznünk kell ugyan, de máshol nem, hiszen a színpadok és a forgatások kincse, Prima Primissima és Jászai Mari-díjas művésznő.

Lord Felton – Jason Isaacs – Fazekas István

A Harry Potter-filmekben a néhai Szakácsi Sándor volt Jason Isaacs szinkronhangja, máskor pedig Epres Attila vagy Haás Vander Péter.  A Sárkányszív az IszDB szerint Isaacs második magyarra szinkronizált filmje volt, így nem csoda, hogy nem közülük választott a rendező – jó, meg azért sem, mert ezek mind későbbi alkotások.

 A magyar szöveget, mint oly sok szuper film esetén, itt is Speier Dávidnak köszönhettük, a rendező a csodás Juhász Anna volt, asszisztense Bajnok Andrea, a vágást pedig Gáspár Tamara készítette - mindezt a Videovox Stúdió falai között.

Mint mindig, most is kérdésekkel zárunk - ti szerettétek a filmet? Melyik volt számotokra a fantasy műfaj első, meghatározó alkotása?

Rajhona Ádám öt éve távozott közülünk, színpadi, filmes és szinkronos munkássága kitörölhetetlen nyomot hagyott maga után. A Szinkronlegendákról szóló sorozatunk ehavi részében az ő nagyívű pályájáról emlékezünk meg. 

"Nem akarok mindenáron erdélyi lenni"

Rajhona Ádám 1943-ban született az erdélyi Marosvásárhelyen, és bár kezdetben vegyésznek tanult, a kultúra iránti szeretete miatt egyetemi tanulmányait megszakítva színészi pályára lépett. Tette ezt annak ellenére, hogy Romániában a 60-as évek környékén, de még a 70-es években sem volt könnyű magyar színészként elhelyezkedni. 1974-ben Magyarországra költözött, és a következő évben végre megkezdődhetett egy fantasztikus színészi pálya.

A színművészt a kaposvári Csiky Gergely Színházban töltött 7 éve alatt olyan szerepekben láthatta a közönség, mint Ivanov, Don Juan és III. Richárd, de fő- és mellékszerepekben feltűnt Móricz Zsigmondtól Shakespeare-ig számtalan izgalmas színpadi adaptációban. A Komor István, Zsámbéki Gábor, később Babarczy László által igazgatott társulat - többek között Helyey Lászlóval, Eperjes Károllyal, Básti Julival, Bezerédi Zoltánnal, Máté Gáborral - ekkortájt vált igazán népszerűvé, így a jobbnál jobb lehetőségek sokáig ott tartották Rajhona Ádámot.  1982-ben a budapesti Katona József Színház alapítói között volt, majd később játszott Veszprémben, Kecskeméten és egy évet töltött a Thália Színházban is. 1998-tól haláláig volt a Vígszínház tagja. Pályafutása során 11 különböző díjjal tüntették ki a tehetséges művészt, köztük 1979-ben Jászai Mari-díjjal, valamint 2014-ben Érdemes Művész kitüntetéssel. 

Magyar filmek és sorozatok

Rajhona Ádám karakteres hangjának és kiváló színészi tehetségének köszönhetően nem csupán a szinkronban alkotott maradandót, számtalan hazai rendező számított rá a legkülönfélébb szerepekben. Az országos sikert az Egészséges Erotika című film hozta meg számára, amelyben Haumann Péterrel és Koltai Róberttel játszottak együtt. Rajhona Falkay Gábort, a ládagyár vezetőjét és egyben egyedüli férfi dolgozóját alakította e máig kultikus vígjátékban. 

(Vigyázat az Egészséges Erotika részletet ne munkahelyen nyitogassátok!)

A napfény íze, a Kalózok, a Gondolj rám!, a Megáll az idő, a Roncsfilm vagy éppen a Sorstalanság mind-mind lehetőséget biztosítottak a színészben rejlő hatalmas energiák kibontakoztatására. Bámulatos könnyedséggel érte el, hogy a néző a szerepének megfelelően utálja vagy éppen a legteljesebb mértékig együttérezzen vele. 

Nem volt ez másként a sorozatok terén sem, több nagy népszerűségű magyar produkcióban számítottak a legendás színművészre. Ilyen volt a Linda, a Kisváros, valamint a máig zseniális Angyalbőrben. Ez utóbbi sorozat szinkron szempontból sem mindennapi, hiszen Rajhona Ádám mellett a 90-es és 2000-es évek legnagyobb szinkronos alakjai is feltűntek benne. Csupán néhány példa: Végvári Tamás, Rajkai Zoltán, Kálid Artúr, Selmeczi Roland és Vándor Éva.

Amikor az emlékezetes orgánum kiemelkedő tehetséggel párosul

Ahogy Rajhona Ádámnak bármit elhittünk színpadon és filmen egyaránt, azt a képességét a szinkronba is sikeresen ültette át, nevéhez pedig számtalan olyan alkotás kötődik, amelyek a magyar szinkron ünnepévé váltak.

Valószínűleg generációs kérdés, hogy ki Rajhona Ádám legismertebb szinkronpárja, hiszen a 80-as évektől kezdődően számos főszerepet kapott és a legkomolyabb produkciókba hívták. Több, mint 600 munkájával pedig mindenképpen a minőségre törekvő, de közben gyakran foglalkoztatott kategóriába tartozott.

Azzal mindenesetre nehéz volna vitába szállni, hogy a Vissza a jövőbe-trilógia egyik meghatározó szerepe lett. A később állandó szinkronpárjává vált Christopher Lloydot a 80-as években már többen szinkronizálták, Kiss Bea rendező azonban az akkor még inkább a hazai filmekből ismert Rajhona Ádámot választotta. És milyen jól tette! Rudolf Péterrel csodálatosan működtek együtt és azonnal behúzták a nézőt az időutazás rejtelmes világába. "Te magasságos!"

Bár a legendás trilógia után több alkalommal kölcsönözte hangját az amerikai színésznek, ezt a hihetetlen sikert már nem tudták megismételni. Ugyanakkor Rajhona Ádám különleges orgánuma más hollywoodi nagyágyúkat is közelebb hozott a hazai közönséghez. Gene Hackmant egy tucat filmben magyarította - és ezáltal a legtöbbször szólaltatta meg magyarul -, azonban az amerikai kollégát híressé tevő alkotások rendre nem Rajhona Ádámnak jutottak, így őt elsősorban Gruber Hugóval és Reviczky Gáborral azonosítjuk.

Nem úgy Tommy Lee Jones-t, akit bár Reviczky Gábor jelentősen többször szinkronizált, legismertebb szerepei szinte kivétel nélkül Rajhona Ádámhoz kapcsolódnak. Első közös munkájuk az Öreg harcos című film volt, amelyet aztán a méltán kultikussá vált Született Gyilkosok követett. És bár a magyar csapat beleadott apait-anyait a Mindörökké Batman szinkronizálásába, a Val Kilmer-féle film nem vált Tommy Lee Jones karrierjének csúcspontjává. Ugyanakkor Rajhona Ádám képességeit dícséri, hogy a gyatrán megírt szerepből is ki tudta hozni a maximumot. Emlékezzünk duójukra inkább egy sokkal acélosabb szereppel - a Men in Blackben K ügynökként remekeltek együtt. 

Párosuk aztán az Amerika Kapitány - Az első bosszúállóban is komoly sikert aratott. 

De ki ne emlékezne Legolas-szal, azaz Rékasi Károllyal vívott szócsatáikra a Gyűrűk ura trilógiából! 

 Emellett azonban számtalan más produkcióban is részt vett. Íme egy rövid lista a teljesség igénye nélkül: Vörös zsaru, Ollókezű Edward, ő volt a Csodák Barlangjának hangja az Aladdinban, szinkronizálta Samuel L. Jacksont a Ha ölni kellben, Amistad, Összeesküvés-elmélet, ő volt Baltás Harry a Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacsőben, zseniális görög akcentusa feledhetetlen a Bazi nagy görög lagziból, sőt őt hallhattuk Barbossa kapitány első hangjaként a Karib-tenger kalózaiban.

Legutolsó szinkronos munkája a 2012-es Men in Black - Sötét zsaruk 3. volt, melyet követően 2016-os haláláig - betegsége okán - összetéveszthetetlen orgánumát már nem hallhattuk felvételről. Utolsó színpadi fellépésére 2015 novemberében került sor. Tehetsége, jellegzetesen mély hangja és embersége pótolhatatlan. Emlékezésképp álljon itt egyik utolsó interjúja, amelyet Beregi Péternek adott.