60 éves lett a 101 kiskutya című rajzfilm, amit Magyarországon először 1964 decemberében mutattak be a mozik, majd 1995-ben egy újabb szinkronnal ismét a magyar vásznakra került a mese.

Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a 101 kiskutya felvételről megvolt videókazettán az első szinkronnal, majd a nyolcadik születésnapomra megkaptam eredetiben is, s akkor lepődtem meg azon, hogy új hangokat hallok. Kautzky Armand nem volt ismeretlen számomra, és Szolnoki Tibort is felismertem a Hupikék törpikék Ügyijeként Pongó hangjában, úgyhogy talán még jobban is élveztem ezt a verziót – és természetesen Szörnyellától mindkét változatban kitört a frász, annyira félelmetes volt.

Mielőtt nekifutnánk az érdekességeknek és a szinkronnak, megmutatom az ajánlót, ami a ’90-es évek kinyitható-tokos Disney videókazettáinak elején volt:

VHS ajánló Kristóf Tibor tolmácsolásában

Ahogy az ajánlóban Kristóf Tibor (aki egyébként a film második szinkronváltozatában is hallható) elmondja, Szörnyella a ,,leggonoszabb Disney-szereplő”. Ugyan tényleg az egyik legfélelmetesebb, érdekesség, hogy az Amerikai Filmintézet (American Film Institute) összeszedte az 50 ,,legjobb gonoszt” és ebben a listában Szörnyella a 39. helyre szorult. Nehezített helyzetben volt, mert nem csak Disney-rajzfilmek közül válogattak. Első helyen Dr Hannibal Lecter szerepel, de a Disney hősöknél maradva ketten előzik meg Szörnyellát: a 10. helyet a Hófehérke és a hét törpe Királynője, míg a 20. fejet a Bambiban az ember kapta, aki megölte Bambi anyját.

A 101 kiskutya történetét Dodie Smith írta meg 1956-ban (magyarul Száz meg egy kiskutya címen jelent meg). Ebben a házaspár neve Roger és Anita Dearly, de a filmben megváltoztatták, mert a Susi és Tekergőben és a Pán Péterben is a nagyon hasonló, Darling vezetékneveket használták. Az írónő egyébként 1934-ben tényleg kapott egy dalmatát, akit Pongónak nevezett el, és kölykök is születtek, méghozzá 15, akit a hölgy férje – akárcsak Roger – visszahozott az életbe. Dodie Smith titkon mindig is remélte, hogy a Disney lecsap történetére, úgyhogy nagyon örült a közös munkának.

A film költségvetését jelentősen megdobták a pöttyök, melyekböl csaknem 6 miliót kellett megrajzolni. A hátterekhez úgynevezett xerográfiát használták, amikor is a már kiszínezett háttérre rajzolták a mintákat. Összesen több, mint 3600 liter festéket használtak el a hátterek színezésére (ez nagyjából 15 focipályányi terület kifestésére elég). A befektetett pénz és munka meghozta gyümölcsét, hiszen a kiskutyák története minden idők legnézettebb filmje lett 1961-ben (egészen addig, míg a Navarone ágyúi meg nem előzte ugyanebben az évben).

Az ,,alkonyi vonyítás” (eredetiben The Twilight Bark) annyira népszerű szóösszetétel lett a Disney-nél, hogy a céges információs újság is ezen a néven futott.

Az ,,Alkonyi vonyítás" két példánya 1990-ből

Ha már az ugatásnál tartunk: akárcsak az Oroszlánkirály esetében, a ebben a mesében is ember adta az állathangokat, mégpedig Clarence Nash, aki Donald kacsa hangja volt.

A régebben készült filmek nagyon megadták a módját a bevezetőnek: akár több perces is lehetett egy-egy film eleji stáblista. Nem volt ez másképp a 101 kiskutyával sem, de szerencsénkre közben is volt mit nézni a betűkön kívül, és a zene is emlékezetes alatta:

101 kiskutya eleje - Bozai Józseffel

Pongó és Perdita - Horváth László/Nádasi Myrtill, Szolnoki Tibor/Györgyi Anna

Horváth Sándornak és Nádasi Myrtillnek meglehetősen kevés szinkronja volt, s mindkettejüknek e Disney-rajzfilmben volt a legnagyobb szerepük. Szolnoki Tibornak ugyan mindössze 25 szinkronja volt, hangja meglehetősen jellegzetes, még Tony Curtis-t is magyarította a Minden lében két kanál harmadik szinkronváltozatában. E ,,kvartettből” kétség kívül Györgyi Anna neve és hangja cseng a legismerősebben, így nem meglepő, hogy Perdit is tökéletesen szinkronizálta.

Most hallgassátok meg Horváth Sándort és Szolnoki Tibort ugyanabban a jelenetben, Pongóként!

Horváth Sándor, mint Pongó 1964.ben

Pongó - Szolnoki Tibor tolmácsolásában, 1995-ben

Anita és Roger Radcliffe – Kaló Flórián/Csűrös Karola, Kautzky Armand/Farkasinszky Edit

Csűrös Karolát legtöbben a Szomszédok Etusaként ismerik, de meglehetősen sok, 155 szinkronja is volt, melyek közül egyik Anita karaktere volt. Kaló Flórián szinkronizálta Rogert, aki - ha maradunk a mesék vonalán - hallható volt a Süsüben kancellárként, és a Rémusz bácsi meséiben is.

Szörnyella De Frász –Váradi Hédi/Halász Aranka

Az ördögi nő karakterét a magyar származású Gábor Zsazsa inspirálta, aki arcra és ruházatra is hasonlít a Disney-szereplőhöz. Az első szinkronban Váradi Hédi adta a szereplő hangját, míg a ’95-ös változatban Halász Aranka hangja állította fel hátunkon a szőrt.

Hallgassátok meg Szörnyellát először Váradi Hédi, majd Halász Aranka tolmácsolásában, (miközben Roger és Anita különböző változatait is megfigyelhetjük.)

Váradi Hédi, Szörnyella első magyar hangja

Halász Aranka belépője Szörnyella szerepében (1995)

A második szinkronváltozatról beszélgettem a tüneményes Halász Arankával, aki elmesélte, hogy hogyan kapta meg Szörnyella szerepét, és arról is volt szó, hogy kivételes hangja ellenére nem javasolták neki a szinkronizálást. 

Halász Aranka (a színésznő saját fényképe)

Szinkronjunkie: Tanárod, Vámos László az Operettszínházban választás elé állított: színésznő leszel, vagy táncdalénekes. Miért húzott a szíved inkább a színészet felé?

Halász Aranka: A Színművészeti Főiskola mellett a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumba jelentkeztem ének-zene szakra, ahová a Színművészetivel ellentétben fel is vettek. A rádióban hirdették, hogy táncdalénekest keresnek, és mivel volt előképzettségem, jelentkeztem és bekerültem az 1964-es Táncdalfesztiválba, majd az Operettszínházhoz mentem. Itt indított Vámos tanár úr egy zenész-színész képzést, ahová felvettek, és akkor szegezte nekem a kérdést, hogy táncdalénekes vagy színész akarok-e lenni. Mivel a táncdaléneklést már kipróbáltam, a színészetet választottam, mert úgy éreztem, hogy sokkal több lehetőséget kínál, és így elég jól elindult a karrierem.

SzJ: Leszámítva azt, hogy az Operettszínház vezetője szerint nem volt mikrofonbarát hangod.

HA: Igen, mivel akkoriban nem volt menedzser, bekopogtam az Operettszínház vezetőjéhez, hogy segítsen bejutni a ,,társszervekhez”, mint például a rádió és a szinkron, és azt mondta: ,,nagyon szívesen segítenék, de Aranka, magának nincs mikrofon-hangja”.

SzJ: Hogyan sikerült mégis ilyen szép karriert csinálnod a szinkronban?

HA: Úgy, hogy nem fogadtam el, amit mondott és bementem a Pannónia Szinkronstúdióba, ahol csináltak velem egy próbafelvételt, és azóta rendszeresen hívnak dolgozni a stúdiók.

SzJ: A 101 kiskutyában Szörnyella szerepére volt casting?

HA: Volt, és még ezt a szinkront is a régi Pannóniában vettük fel. A stúdió büféjében voltam, amikor odajött hozzám a film szinkronrendezője, Kiss Beáta, és újságolta, hogy megkaptam Szörnyella de Frász szerepét. Nagyon örültem neki. ,,Igen, én is örülök” – mondta - ,,csak tudod az a baj, hogy eredetileg nem rád gondoltam”. Ebben a szellemben kellett megcsinálnom a munkát, hogy nem is rám gondolt a rendező.

SzJ: Hogy lehet így nekiállni egy szerepnek, hogy amúgy nem is téged akartak? Jobban akar ilyenkor bizonyítani az ember?

HA: Akkor még nem voltam annyira tapasztalt, és az hajtott, hogy teljesíteni tudjak. Nem gondoltam igazán bele, csak végre akartam hajtani a feladatot, amit kaptam. Meghallgattam az eredeti hangot, a ritmusát, tempóját és ezek mentén dolgoztam. Amikor megtapasztaltad a munka buktatóit, vagy azt, ami téged előrevisz, akkor már sokkal jobban elkezdesz gondolkodni, de akkor még az volt a fő célom, hogy a legjobb tudásom szerint szinkronizáljam Szörnyellát.

SzJ: Milyen emlékeid vannak erről a szinkronról?

HA: Akkoriban még tekercses technikával dolgoztunk. Míg elmondtam például, hogy ,,Jasper, azonnal hozd elő a kocsimat te szerencsétlen!” ez volt egy tekercs, és ha nem sikerült elsőre elmondani, akkor a kolléga kézzel tette vissza a tekercset a gépbe. Ma már ez szóba sem jöhet, pikk-pakk megy az egész.

SzJ: Technikai értelemben látsz különbséget aközött, hogy rajzfilmet vagy élőszereplős filmet szinkronizál az ember?

HA: Igen, határozottan van különbség, mert például egy animációs film esetében akármennyire is ügyesek a készítők, nincs annyi érzelem a szereplők arcán, mint egy élőszereplős filmben. Ilyen volt például a Vaiana, ahol énekelni is kellett. Ezeket nagyon nehéz szinkronizálni, és nem is lehet olyan gyorsan haladni vele, mint egy élőszereplős film esetében. Utóbbinál az érzelem jobban látszik a szereplő arcán, ami egy animációs alkotás esetében nincs feltétlenül így, és rendkívüli koncentrációt igényel, hogy pontosan úgy, és azt csinálja az ember, amit a képernyőn lát. A fordítás is nagyon fontos, hogy a dramaturg mennyire tudja magyarra áttenni a szöveget, mennyire pontosan tudja szájmozgásra illeszteni. Fontos az érzelem, a hangsúly, a hangszín, úgyhogy egy élőszereplős filmet sokkal könnyebb leszinkronizálni.

SzJ: A vírushelyzet ellenére sem home office-ban szinkronizálsz, hanem bejársz a stúdióba.

HA: Igen, bejárok, de nagyon vigyázok magamra. Sehova nem megyek, vásárolni is csak hetente egyszer járok. A szinkronstúdiók dicséretére váljon, hogy teljes mértékben fel vannak készülve a fertőtlenítésre. Nem lehet rögtön egymás után menni a stúdióba, csak miután kellően megtisztították a helyiséget. Régebben, hogy ha valakinek úgy jött össze a munkája, hogy nem tudott időpontra menni, akkor beugrott, amikor tudott, de ma már ez nem lehetséges a fertőtlenítés miatt.

SzJ: Ha véget ér a mostani helyzet, remélhetőleg visszatérsz a színházba is. Hol láthatunk, milyen darabokban?

HA: A József Attila Színházban játszom a Mici néni két életében, a Karinthy Színházban a Szent Péter esernyőjében, és a Vidámszínpadon a Család ellen nincs orvosság című darabokban. Ezen kívül a Rátonyi Róbert Színház tagja vagyok, amely tavaly nyitotta meg kapuit Csákváron. Itt a Mágnás Miska, a Sybill és a Marcia grófnő című operettekben játszom. Remélhetőleg hamarosan a színházban is találkozhatunk a közönséggel!

Horace-Jasper/Garas Dezső-Agárdy Gábor/Botár Endre-Izsóf Vilmos

Az első verzióban megszólaló Garas Dezső és Agárdy Gábor nem a szinkronjaikról lettek ismertek, így ritka kincs felvételük a rajzfilmben. Garas Dezső ezen a mesén kívül a Hófehérke és a hét törpe első szinkronos változatában Morgót magyarította, és többször hallhattuk Jean-Paul Belmondo hangjaként is. Agárdy Gábor is megszólalt már ezt megelőzően Disney rajzfilmben, mégpedig a Pinokkióban, amiben Derék Rókusnak adott hangot. A Horace-Jasper párosuk természetesen remekül működik, de utódaik, Izsóf Vilmos és Botár Endre sem vallottak szégyent. Hasonlóan elődeikhez, minkettejük szinkronkarrierjébe belefért egy-egy Disney film: Izsóf Vilmos Lipót király hangját adta a Csipkerózsikában, míg Botár Endre legemlékezetesebb Disney-szinkronja kétség kívül Gyagyás Tódi karaktere volt a Gumimacikban.

Az alábbi videóban hallhatjátok, hogy hogyan szól egymás mellett a kétféle szinkron:

 Horace, Jasper és Szörnyella 1964-ben és 1995-ben

További magyar hangok:

Tolnai Klári/Gyimesi Pálma, Szabó Ottó/Vass Gábor, Vay Ilus/Varga T. József, Pogány Margit/Pásztor Erzsi, Siménfalvy Sándor/Uri István, Zách János/Ujlaki Dénes, Rátonyi Róbert/Barbinek Péter, Képessy József/Helyey László, Kristóf Tibor, Báró Anna/Martin Márta, Mezei Mária, Szabó Tünde, Perlaki István/Balázsi Gyula, Melis Gábor, Velenczey István/Verebély Iván, Kemény László/Rosta Sándor, Vajay Erzsi/Győri Ilona, Szalay Csongor, Előd Álmos, Szentesi Gergő

Ti melyik szinkronnal szeretettétek jobban a 101 kiskutyát?

Aki látta, tudja, hogy ez a film nem veszi magát komolyan, így nekünk, nézőknek sem kell nagyon - különösen attól kezdve, hogy főhőseink megérkeznek a Titty Twister nevű bárba.
25 évvel ezelőtt született meg Robert Rodríguez rendezésében az Alkonyattól pirkadatig, melyben a főszereplő George Clooney, Quentin Tarantino és Harvey Keitel mellett feltűnt Salma Hayek, Juliette Lewis és Tom Savini is. Nosztalgiázzunk egy kicsit ezzel a nem mindennapi vámpírfilmmel!

Tarantino és Rodríguez országos cimborák lettek az 1995-ös Desperado forgatása idején. Ezért sem véletlen, hogy az Alkonyattól pirkadatig stílusa emlékeztet Tarantino filmjeire, hisz ő írta a forgatókönyvét. Emellett pedig a bűnöző testvérpár fiatalabbik, hallucinációkkal küzdő pszichopata tagját, Richie Geckot is ő alakította, míg Clooney volt Seth, az idősebbik, a profi.

Felfedezhetünk a filmben a két rendező más mozijaira való utalásokat és easter eggeket, ilyen például, amikor hotelszobában Geckóék Big Kahuna Burgert esznek. Ez a Tarantino által kitalált hamburgermárka leginkább a '94-es Ponyvaregénynek köszönhetően lett ismert, de megjelent a Kutyaszorítóban, a Négy szoba, és a Grindhouse – Halálbiztos c. filmekben is. A testvérpár a burger mellé Chongo sört iszik - ez pedig a bár neve volt a Desperadóban.
Ehhez hasonló közös elem még az első jelenetben lelőtt ranger karaktere, Earl McGraw (akit a 2017-ben elhunyt Michael Parks alakított), aki Rodríguez és Tarantino más filmjeiben "élt tovább", ugyanis megjelent a Kill Bill Vol. 1-ben és a Terrorbolygóban is. 

Ha már érdekesség, akkor álljon itt, hogy a Rammstein Engel c. számához készült klip pedig tisztelgés a film előtt.

Az alkotás sok korábbi horrort vett múzsájául, elsősorban az 1968-as Élőholtak éjszakáját, de a Gonosz halott és a 13. rendőrőrs ostroma is hatással volt a rendezőkre (utóbbi filmre utal például az egyik túsz, Scott pólóján a Precinct 13 felirat). Seth Gecko emlékezetes “Van hat kis barátom, akik mind gyorsabbak magánál" mondata sajnos nem eredeti találmány, az 1965-ös A fránya macskából “nyúlták le”.

A maszkmester az Emmy-díjas, a The Walking Dead sorozat jelmezeiért és sminkjéért is felelős Greg Nicotero volt. 

A kevésbé szemfüleseknek is feltűnhetett, hogy Cheech Marin három szerepet is játszott a filmben: egy mexikói határőrt, a bár ajtónállóját és a film végén megjelenő Carlos nevű gengsztert. "Ők" különböző magyar hangokat kaptak, Csuha Lajos lett a határőr, Csuja Imre pedig a másik két karakter. 

Ez volt Clooney első hollywoodi filmje azután, hogy feltűnt a Vészhelyzetben, és persze ki más is szólaltathatta volna meg, mint Szabó Sipos Barnabás. Ezt a párosítást az IszDb szerint Kozma Mari alkotta meg A gyilkos paradicsomok visszatérése c. film szinkronmunkálatai során. Tarantinónak nálunk nem igazán van állandó szinkronhangja, a legtöbbször Stohl András és Kálloy Molnár Péter dolgoztak "vele". Ezúttal Lux Ádámot és hangját párosította hozzá Mohácsi Emil szinkronrendező.

A Salma Hayek által alakított sztriptíztáncos/vámpír neve eredetileg “Blonde Death” volt, de a casting után Tarantino változtatta meg Satanico Pandemoniumra, ami egy mexikói horrorfilm címe. Hayeket Ősi Ildikó szinkronizálta, bár nem volt sok dolga:

A Ponyvaregény híres Ezékiel 25:17 monológja eredetileg ebben a filmben szerepelt volna, méghozzá akkor, amikor a pap Jacob (Harvey Keitel, aki szintén gyakori vendég Tarantino rendezéseiben) a baseball ütőből és géppisztolyból összerakott kereszttel a kezében indul a vámpírok ellen. Helyette a “Ti, akik sötétségben tévelyegtek, lássátok meg a fényességet” hangzott el. 

Az özvegy Jacobot Tolnai Miklós tolmácsolásában hallottuk, gyermekeit, Katet és Scottot Kisfalvi Krisztina és Simonyi Balázs szólaltatták meg.

Mexikóban játszódó film lévén Danny Trejo is szerepelt a filmben, a bár pultosát alakította, és Lázár Sándor szinkronizálta.

További hangok voltak:

Kárpáti Tibor, Papp János, ifj Jászai László, Vennes Emmy, Mics Ildikó, Komlós András, Halmágyi Sándor

Rodríguez 2014-ben azonos címmel sorozatot is készített a történetből, mely három évadot ért meg. Aki látta, írja meg, melyik a jobb!

Fotó: Fortepan, Hunyady József

2001 januárjában hirtelen jött annak a színészkirálynak a halálhíre, akit gyerek és felnőtt egyaránt a szívébe zárt. Január 18-án, halála évfordulóján Sinkovits Imrére emlékezünk portrésorozatunkban. 

Sinkovits Imre Budapesten született horvát származású, Vas megyei szülők első fiaként. Három testvére volt: a kiskorában elhunyt Jenő (Öcsike) a Nemzet Művésze, Sinkó László, és húguk Katalin.

Nagyapja, Sinkovits Vince sok régi magyar történettel szórakoztatta Attiláról, Csaba királyfiról, de az 1848-as forradalomról és az első világháborúról is mesélt unokájának. 

A kis Imre gyerekkorát a cserkészet töltötte ki, melyet imádott. Ennek ellentéte volt a leventemozgalom, melybe rendszeresen be akarták vonni árokásó leventének. Keresztapja, Dr Frank Richárd orvos-altábornagy közbenjárásával sikerült távol maradnia a mozgalomtól, ami alatt az egyik vezető meg is alázta a neve miatt. Az idősebb Sinkovits felvetette fiának a névváltoztatás lehetőségét, ám Imre azt mondta: ,,édesapám, most már csak azért is ezzel a névvel mutatom meg, hogy magyar vagyok!”

Gyerekkor: Sinkovits Imre, édesanyja, Göndöcs Terézia és Öcsike: Sinkovits Jenő (Forrás: Sinkovits Imre és Gombos Katalin Emlékoldal, Facebook)

1947-ben, már a főiskolás évei alatt érettségizett le, hiszen fizikából vissza kellett járnia pótérettségire; csupán harmadjára ment át a vizsgán.

Feleségével, Gombos Katalinnal való megismerkedéséről így mesélt nekünk a színészpár fia, Sinkovits-Vitay András:

,,Akkoriban édesanyám volt a sztár, apukámat még senki nem ismerte. Édesanyám Hódmezővásárhelyről jött fel több másik színésszel, (Antal Imrével, Bessenyei Ferenccel, Róna Viktorral). Mondták neki, hogy jön egy teheteséges fiatal színész. ,,Na azt még megnézem magamnak!” – mondta édesanyám és egyszer csak azt látja, hogy bejön a színpadra Sinkovits Imre, boka fölött két centivel érő nadrágban, csukló fölött két centivel érő zakóban. Nevetséges volt a látvány, de ahogy édesapám elmondta a verset, édesanyám elismerte, hogy egy nagyon figyelemreméltó, tehetséges urat látott. Ezután egy darabban játszottak, apukám volt az elhunyt szovjet bányász, aki felett édesanyám könnyezett. A hulló könnycseppre felnézett édesapám, ekkor lángot fel a szerelem, és kezdett el udvarolni az anyukámnak, aki egy életen át hátteret biztosított neki.”

A Sinkovits család: András, Mariann, Imre, és Gombos Katalin (Forrás: Sinkovits Imre és Gombos Katalin Emlékoldal, Facebook)

A színész az 1956-os eseményeknek akaratán kívül lett résztvevője. Kuczka Péter író hívta, hogy beszéljen a néphez, ekkor szavalta el Sinkovits Imre a Petőfi szobornál a Nemzeti dalt, majd elsodorták az események. Végül ő volt az egyetlen, aki egyetlen aláírását sem vonta vissza a benyújtott petíciókról. Illyés Gyula költő és író többször is ,,kihúzta az akasztófa alól”, és azt mondta a színésznek: ,,a tisztesség és becsület maximális megőrzése mellett életben maradni, ez a feladatunk”. Sinkovits ezt észben tartva, s tudván, hogy színészmesterségétől eltiltották, Lóránt Gyula, az Aranycsapat focistájának segítségével elhelyezkedett egy játék fröccsöntő-üzemben, ahol többek között az úgynevezett,,kisdoktor-felszerelést” gyártotta.

Ezen időszak alatt esténként jött a színészért az elfüggönyözött, fekete autó, és bekötött szemmel vitték el kihallgatásra. A majd’ másfél éven át tartó esténkénti kihallgatásokat a színész felesége, Gombos Katalin szüntette meg: addig noszogatta férjét, míg Sinkovits rá nem kérdezett, hogy mit akarnak belőle csinálni, ügynököt vagy spiclit, mert ő teljesen alkalmatlan ilyesmire. Ezután soha többé nem vitték el, és pár év József Attila Színházban való fellépés után 1963-tól újra felállhatott a Nemzeti Színház deszkáira, ahol haláláig dolgozott.

Nagyon szeretett játszani a Macbethben, a Hetedik Gergelyben és az Ifjúság édes madarában is. Míg a magánéletben fegyelmezett volt, a színpadon nem mindig: egyszer Kurrah-t, az ördögfiak egyikét játszotta a Csongor és Tündében a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, amikor karakterében keresztülfutott a színpadon egy, a jelmezének farkára kötött csillagszóróval, hogy nyomatékosítsa, milyen sebesen fut. Egyik leghosszabb ideig tartó színpadi szerepe a Mózes volt, melyet 22 éven keresztül játszott, drámai erővel.

A Noszty fiú esete Tóth Marival című zenés darabban (Forrás: Sinkovits Imre és Gombos Katalin Emlékoldal, Facebook)

Szerepmegformálásáról így beszélt a színész 1961-ben a Film, Színház, Muzsika 25. számában:

,,Én magam is először néző, vagyis olvasó módjára fürdöm meg a szerepeimben. Hagyom magamra hatni az író gondolatait. Azt akarom megtudni, hogy szeretem, vagy gyűlölöm az író által megálmodottat. Félreértés ne essék, nem a szerepemet, hanem az alakot, amelyet az író írt. Majd ezt az első benyomásomat akarom felidézni a nézőben. Így építem, építgetem a figurát apró kövekből nagy alapokra, majd később egyre kisebb kockákkal. Faragom és csiszolgatom, amíg össze nem áll egyetlen alakká. Amikor így tudatosan felépítem, akkor lepergetem az egészet magam előtt, úgy mintha én lennék a néző. Átélem a szinte lehetetlent, a magam látását. Ehhez egyetlen eszköz, hogy ismerni kell a nyersanyagot, amellyel dolgozom. A nyersanyag pedig én vagyok. A testem, és legbelül, amelyet szellemnek neveznek. Ismerni kell az erényeket, de még fontosabb a fogyatékosságokról tudni. Legszigorúbb kritikusom én vagyok, hiszen én tudom igazán, hogy mennyit nem tudok. ... Abban hiszek, hogy a színház segít az embereknek jobbá, szebbé tenni az életüket. Én azért lettem színész, mert úgy éreztem, a hogyanról van mondanivalóm.”

Az Egri csillagok meg a többiek

Sinkovits Imre már 1949-től forgatott; összességében közel 140 magyar filmben volt látható, vagy narrátorként hallható. Nevéhez több legendás főszerep kötődik, például az 1965-ben készült a Tizedes meg a többiek, melyben Molnár Ferencet, a tizedest alakította. Egyszer elmondta, hogy 16 évesen a tizedeshez hasonlóan trükköket kellet alkalmaznia a túlélésért és a szabadságért, ezért könnyen meg tudta formálni a szerepet. A film akkora siker volt, hogy egy évig folyamatosan játszották, ráadásul egy második részt is terveztek neki, ami a tizedes életét mutatta volna be 1945-től 1990-ig, ám végül nem készült el a tervezett alkotás.

A tizedes meg a többiek (részlet)

Láthattuk az Egy szerelem három éjszakájában és az Isten hozta, őrnagy úr, és a Két félidő a pokolban című filmekben is. Legikonikusabb filmszerepe az 1968-as Egri csillagokban volt, melyben a várkapitányt, Dobó Istvánt alakította rendkívül emlékezetesen.

 ,,Ez a vár most az ország" - részlet az Egri csillagokból

Utolsó munkái közé tartozott a Honfoglalás, amiben Álmos vezért játszotta, és ugyanebben az évben, 1996-ban volt látható utoljára a Retúr című alkotásban. Az utolsó két filmjét megelőző tíz évben ritkán hívták kamera elé, így fiával járta a világot ,,Lélekben összenőve” című előadásukkal.

 Részletek a Honfoglalás (1996) című filmből

Nagyon törpös hangja volt

A színész több, mint 200 szinkronnal büszkélkedhetett. Leginkább bölcs, tiszteletreméltó karaktereknek adta a hangját: Henry Fondának a Nevem: Senkiben, a Sárkányszívben, vagy épp az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovagban, melyekben Sean Connery-t szólaltatta meg. Magyarította Burt Lancastert, Gregory Peck-et, Nino Manfredit és Richard Burtont is. A humoros szerepek sem álltak messze tőle, így lehetett hangja Leslie Nielsen-nek az Airplane!-ben, a Nagyon különleges ügyosztály-sorozatban, és a Drakula halott és élvezi című filmben, melyben fiával együtt szinkronizált. 

Narrátorként is többször feltűnt, például a Jézus életében, az Őslények országában, és a Micimackó több részében is.

Micimackó (1977) - A mesélő: Sinkovits Imre

Nagyon szerette a Ha eljön Joe Black című filmet, melyben Anthony Hopkins-t szinkronizálta, mely szinkron alatt ismét fiával dolgozhatott. Az Oroszlánkirályban rövid, de annál emlékezetesebb szerepet kapott, míg a leghosszabb szinkronszerepe kétség kívül a Hupikék törpikék című sorozatban volt, ahol Törpapa hangját adta. Annyira népszerű volt ebben a szerepben, hogy egy alkalommal a Három kívánság című műsorban egy kislány azt kérte, hogy találkozhasson ,,Törpapával”, ahol az is kiderült, melyik a színész kedvenc törpje.

A Magyar hangja – A szinkronizálás története (szerző Dallos Szilvia) című kötetben így beszélt a szinkronról:

,,Óh, milyen szép idők valának azok, amikor még ún. szakmai lapunk a szinkronmunkával is foglalkozott! Ma miért nem? Pardon, elfelejtettem: megszokták! Mi több: természetesnek tartják. Pedig hát… próbálnák meg egyszer ők! Vagy mennének ki a Pannóniába, és kísérnék végig ezt a munkát a fordítástól a keverésig. De miért is kívánok lehetetlent…?”

Ha már lehetetlen, álljon itt Vámos Miklós egykori Lehetetlen című műsora, melyben a színész megemlékezik Öcsikéről, arról, hogy hogyan szolgált fel kétévesen a kispesti vendéglőben, és a nyaralóban történő betörésekre is kitért.

Nem csak fiával, hanem másik öccsével, Sinkó Lászlóval is szerepelt a műsorban:

Szinte minden létező díjat megkapott: 1966-ban átvehette a Kossuth-díjat, kétszeres Jászai Mari-díjas volt, Érdemes és Kiváló Művész, és az elsők között választották be a Nemzet Színészei közé.

Több hely is viseli a nevét: a Magyar Színházban a Sinkovits Imre színpad, a Magyar Művészeti Akadémián kamaratermet neveztek el utána, míg a Nemzeti Színházban páholyt, és a 3. kerületi egykori Ságvári Endre utca 2011 óta Sinkovits Imre utca. Portréja a Rákóczi híd pesti hídfőjénél is megtalálható több Nemzet Színészének képével együtt. A Színház-és Filmművészeti Egyetem kuratóriumi vezetése úgy döntött, hogy 2021 januárjától a Színházművészeti Intézet is Sinkovits Imre nevét viseli.

 Sinkovits Imre portréja a Rákóczi hídon - a Suppré Neopaint  faldekorációs csoport munkája

Sinkovits Imre amellett, hogy felejthetetlen alakításokat nyújtott a színpadon, filmekben és a szinkronban azért is marad halhatatlan, mert nem volt benne művészi gőg: kedves volt, közvetlen, bölcs, humoros, és a szemében derűs csillogással tekintett az életre. Megnyugtató hangját hallva az embert átjárja a nyugalom és a béke.

Hallgassuk munkáit, szinkronjait, az általa elmondott verseket, és emlékezzünk Sinkovits Imrére, a nemzet egyik legkedvesebb színészére.

 Egy este Sinkovits Imrével - 1969-ből

,,Boldogult nagyanyám mindig azt mondta..." - hogy ha rossz kedvem van, nézzem meg ezt a jelenetet.

Kabaréjelenet - Mellékhatás (Sinkovits Imre, Tábori Nóra, Szombathy Gyula)

 Orchideák - Almási Évával

Jó lenne 120 évig élni! (Bessenyei Ferenccel, Garas Dezsővel, Bodrogi Gyulával)

Arany János: A walesi bárdok Sinkovits Imre előadásában

 Édes, ékes apanyelvünk - III. Humorfesztivál 1987

2021. január 13-án jött a szomorú hír: elhunyt Vass Gábor, az egyik legkarizmatikusabb hangú művészünk. Több külföldi színész és rajzfilmfigura köszönhette neki a magyar hangját, míg több rádió- és tévécsatorna is felfigyelt a különleges orgánumra. Szinte lehetetlen összeszedni és egyenként megemlíteni a színész munkáit, így egy szubjektív válogatással adózunk emlékének.

Vass Gábor János 1956. június 23-án született a Heves megyei Kömlőn, de gyermekéveit Egerben töltötte. Édesanyja villanyszerelőnek szánta, ám ahogy a színész egy interjúban fogalmazott: ,,hamar beleköptek a levesébe” hiszen a fiatal Gábor elkezdett az egri amatőr irodalmi színpadra járni. Bátyja magyartanára felfigyelt rá, aki meggyőzte a családot, hogy a kiskamaszt ne iparosnak adják, hanem gimnáziumban folytassa tanulmányait. Szavalóverseny szavalóversenyt követett, majd egy hónappal 18. születésnapja előtt, 1974-ben felvették a Színház-és Filmművészeti Főiskolára. Bevallása szerint nem volt rutinos felvételiző; kevés tudatosság volt abban, hogy jelentkezett a főiskolára.

A színművészeti tanulmányokat Várkonyi Zoltán legutolsó osztályában kezdte meg. A diploma megszerzése után a Szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött, majd egy évre rá már Szegeden és budapesti Madách Színházban is játszott például az Egerek és emberekben, a Három nővérben és a Lear királyban, és ezek mellett több zenés darabban feltűnt: a My Fair Ladyben, a Hegedűs a háztetőn-ben, és a Szöktetés a szerájból című darabokban is.

Élete egyik legmeghatározóbb szerepének a Németh László-féle Galilei címszerepét tartja, amit Ruszt József rendezésében adtak elő Veszprémben. Maga a rendező kérte fel őt telefonon, ő pedig azonnal elvállalta a szerepet, hiszen zseninek tartotta Némethet.

A színházon kívül filmekben is feltűnt. Játszott a Fekete gyémántokban, és az Első tisztet is ő játszotta a Negyedik Henrik királyban.

Részlet a Negyedik Henrik király-ból (1980)

A Nyolc évszak című sorozatban ő formálta meg Csuday hadnagyot, a Színház az egész… – Komédiásokban Kristóf Zoltánt alakította. A ’90-es évek két legemlékezetesebb sorozatában, a Kisvárosban is feltűnt, mint Farkas százados, míg a Szomszédok nyolc fejezetében is szerepelt, amiben színészként csavarta el Juli (Frajt Edit) fejét. A sorozatban többször is elhangzik, hogy a színésznek – Vitéznek – milyen kellemes orgánuma van.

Szomszédok - Vitéz forgat

Jellegzetes hangját mind ismertük

Vass Gábor minden színházi- és filmes szerep ellenére utánozhatatlan orgánumával lett ismert, melyre a szinkronban, és egyéb platformokon is ráismertek. Szinkronjainak száma meghaladja az 1700-at. Ezek között találhatóak filmek fő- és mellékszerepei, rajzfilmek, és hangalámondásos munkák is.

Rendszeresen szinkronizálta Samuel L. Jacksont, például a Nincs alku mindkét magyar változatában, a Bevetés szabályai második magyar verziójában, a Hipervándor második verziójában, és Nick Fury-ként is végigkísérte az amerikai színész munkáit a Marvel-filmekben.

Samuel L. Jackson, azaz Nick Furyként

A legelső James Bond-nak is hű segédje volt az évek során: Sean Conneryt magyarította nekünk a 007-es szerepében. A skót színész két hónappal ezelőtti halálakor így emlékezett a Blikknek a "közös munkáról":

"Mivel ezekben a ’60-as években készült produkciókban Connery még fiatal volt, itthon is fiatal színészeket kerestek hozzá, és nagyon meghatódtam, amikor megtaláltak, hiszen akkor már évek óta a néhai Kristóf Tibor hangján szólalt meg. Magam is Tibor hangjával kedveltem meg Connery-t, sőt, a skót világsztár lett az egyik legkedvesebb külföldi színészem. Élvezet volt Sir Sean-t szinkronizálni, mert a szerepeit nem játszotta, hanem élte. Olyan varázs volt, amit egyetlen színiiskolában sem lehet elsajátítani. Sugárzott a vásznon az egyénisége, manírt sosem éreztem rajta, és ennek szellemében igyekeztem megszólaltatni”.

A szinkronrendezők előszeretettel osztották rá a nagydarab karaktereket, így gyakorlatilag az "övé” volt Magyarországon Ving Rhames, akit a Mission: Impossible több részén kívül többek között a Galaxis őrzőiben, a Bérgyilkosok viadalában és az Apavadászatban is szinkronizált.

Nick Nolte-t is többször megszólaltatta a 48 óra és a Megint 48 óra második magyar változataiban, a Halálkanyarban és a Kisvárosi gyilkosságban is.

Munkáját még a Punnany Massif  is felhasználta egyik daluk elején, mely idézet a Nolte-féle A békés harcos útja című filmből.

 Punnany Massif - Magány - Vass Gábor ,,előszavával"

Többször volt hangja Burt Reynoldsnak, Dennis Haysbertnek és Keith Davidnek is. Russel Crowe-t ugyan csak háromszor szinkronizálta, de az egyik legismertebb filmjében, a Gladiátorban élvezhettük közös játékukat.

A Gladiátorban Russel Crowe hangjaként

A Die Hard-ban elsőként Vass Gábor hozta el nekünk magyarul a Nakatomi torony felszabadítóját, John McClane-t (a második változatban már Dörner Györgyöt hallhattuk Bruce Willis hangjaként), illetve a Ghostban is ő szólaltatta meg Patrick Swayze-t, ahogy Jack Nicholsont is a Gyomok között című filmben, vagy éppen Clark Gable-t az Elfújta a szél második szinkronjában.  Robert DeNiro magyar hangja a Misszió című filmben, erre így emlékezett a színész a Magyarszinkron.hu-nak adott interjújában:

"Nagyon szeretem mindazt, amiről szól, a zenéje fantasztikusan szép, a jelképrendszere, az a kis üzenetecske, amit hordoz magában. Elegendő időt is kaptunk rá. Szinkrontolmáccsal megnéztük a filmet a színészvetítésen – én külön is – és úgy kezdtünk el dolgozni rajta. Szerintem a mai napig jó mind a film, mind a szinkronja.”

Jim Byrnest, aki a Hegylakó sorozatban Joe Dawsont alakította, szintén Vass Gábor szinkronizálta, és William Shatnert is végig magyarította nekünk TJ Hookerként.

Szinte lehetetlenség a színész összes szinkronos szerepét felsorolni, de a mi listánkból semmiképp sem maradhatnak ki a rajzfilm-szinkronszerepek.

A legtöbbet szinkronizált rajzfilmkaraktere Sebastian, a rák, akit nem csak A kis hableány-filmekben, hanem a sorozatban is szinkronizált. A rajzfilm munkálatairól azt mesélte nekünk, hogy éppen a taxisblokád éjszakáján vették fel a dalokat, így mivel nem tudtak hazamenni, volt idejük jó munkát végezni. Arról, hogy hogyan kapta meg a szerepet, eképp mesélt:

"Ha igaz, amit elmondtak nekem, lement egy casting erre a szerepre, és nem találtak senkit. Bariton hangot kerestek ennek az állatkának, így került szóba Gregor József is, és végül valakinek eszébe jutott a Filmgyárban, hogy engem is meghallgassanak. Végül a zenei rendező, Oroszlán Gábor választott ki, hiába mondtam, hogy nem fogom tudni elénekelni, ő állította, hogy menni fog.”

Ringat a víz

A másik legismertebb rajzfilmkarakter-szerepe Scooby Doo, a félős kutya volt, ahol mélyített amúgy is bariton hangján.

Scooby Doo rémes karácsonya

A karaktert nemcsak a rajzfilmsorozatban, hanem a kétezres évek Scooby-filmjeiben, és a 2020-as Scoob! animációs filmben is megszólaltatta. Utóbbi beharangozója azért is kikacsintós, mert Vass Gábor számtalan mozifilm-ajánlónak is narrátora volt.

 Scooby Doo - kicsiben és nagyban is Vass Gábor

Az Oroszlánkirály 2019-es, animált változatában Vass Gábor szinkronizálta Mufasát, melyről szintén mesélt nekünk, de ő szólaltatta meg a Mulánban Shan-Yu-t, a Tarzanban Kerchakot, az alfahím gorillát, és az Egy bogár életében Butust, az orrszarvúbogarat.

Vass Gábor a szinkronnak olyan ikonikus jelensége, legendája volt, hogy a szakmából többen is mesterükként tekintettek rá. Nem véletlen hát, hogy a 2019-es Szinkrongálát harmadmagával nyitotta meg:

A 2019-es Szinkrongála teljes adása

A szinkronon kívül több rádió-és televízió csatornának hangja volt: 2005-ig a HBO, 2014-től az AMC tévécsatornáknak dolgozott, míg 2012-től a Best Fm, 2017-től pedig a Retro Rádió hallgatói élvezhették kellemes hangját.

E portré végén hallgassatok meg egy verset Vass Gábor előadásában:

 Márkos Attila: A madarad - Vass Gábor előadásában

Nektek melyek voltak Vass Gábor kedvenc munkái? Emlékezzünk rá szeretettel.

(Címlapfotó: Népszava.hu)

1990 decemberének végén mutatták be Magyarországon a Ewingok életéről szóló sorozatot. A forgatás valójában 1978-tól 1991-ig zajlott, úgyhogy mire ráéreztünk a sorozat ízére, Amerikában már véget is ért.

Péntek este az Ablak című műsor után gyors volt a fürdés, mert kezdődött a Dallas (pontosabban ,,Dállász”)! Ezt a szériát még az is nézte, aki ,,nem nézte”, hisz ki ne álmodott volna arról, hogy ilyen környezetben éljen!

Kezdésként hangolódjunk a sorozat magyar főcímével:

A Dallas főcíme Kertész Zsuzsával

Az első feladat a szinkrongyártásban a magyar szöveg megírása, melyet ez esetben először Takácsi Gizella, majd Kálmán Judit dramaturg végzett. Utóbbi így emlékezett vissza a sorozatra Dallos Szilvia: Magyar hangja - A szinkronizálás története  című könyvében: ,,Felvázolódtak a családi, ismerősi, baráti viszonyok, eldőlt, hogy ki kit tegezzen. Ekkor lett Sue Ellenből Samantha, mivel a sorozat első fordítója, Takácsi Gizella jogosan tartott attól, hogy az eredeti név kiejtése (szú-elen) esetleg feleslegesen komikus effektust visz a filmbe, ami a fordítás halála. A Dallas forgatásához elmélyültem tanulmányoztuk a ló-árverések, a ranchon folyó gazdálkodás, a tőzsde világának szakkifejezéseit, majd próbáltunk mindent közérthető formába önteni, hiszen a sorozat a várakozásoknak megfelelően kezdettől fogva hatalmas népszerűségnek örvendett.”

Hazai György, a sorozat szinkronrendezője így emlékezett ugyanebben a kötetben: ,,Egy hosszú sorozatra nem könnyű szerepet osztani, különösen akkor, ha a rendezőnek az egészből csupán egy-két részt van lehetősége megtekinteni, és ez általában minden sorozat esetében így van. Olyan, mintha az ember fejest ugrana egy medencébe, de nem tudná, mennyi víz van benne. Nagy rizikó, mert nem lehet tudni, hogy a történet folyamán hogyan változnak majd a karakterek. A Dallasnál úgy éreztem, hogy szinte valamennyi figura ,,hívja” a megfelelő magyar színészt, csak diszponálni kell.”

Jockey Ewing – Larry Hagman – Kránitz Lajos

Jockey Takácsi Gizellának köszönheti nevét, ugyanis minden sorozatok egyik legrettegettebb karakterét eredetileg JR-ként, azaz John Ross-ként anyakönyvezték. Kránitz Lajos saját bevallása szerint nagyon szerette Jockey huncut játékát, és megtisztelőnek érezte, hogy nyolc éven át szinkronizálhatta Larry Hagmant. Hazai György azt tanácsolta a magyar színművésznek, hogy behízelgő, kellemes hangon adja a gonosz szereplőt, s ez teljességgel bejött. Az eredeti hangsávban nem szerepel Jockey jellegzetes cinikus kacaja, ezt Kránitz Lajos tette hozzá, hogy ezzel erősítse a gonosz jellemvonását. Átadom neki a szót:

Kránitz Lajos mesél Jockey-ról

Bobby Ewing – Patrick Duffy - Csankó Zoltán

Ugyan a sorozat már több, mint húsz éve ment a tévében, Csankó Zoltánt a mai napig ,,kísérti” a Dallas. Bár volt előtte szinkronszerepe, ezzel lett ismert: ,,tény, hogy sok mindent annak köszönhetek, hogy a Dallasban Bobby hangja voltam, de emiatt számtalan munkától elestem, s esek el a mai napig, hiszen sok néző számára változatlanul én vagyok a bársonyos hangú” – nyilatkozta a színész 2016-ban a nyugat.hu-nak. Szerencsénkre azonban e bársonyos hang kifejezetten gonosz szereplőket is megszólaltat, elég csak a Hupikék törpikék film változatára gondolni, ahol Hókuszpóknak adja a hangját, a The Walking Deadben meg aztán pláne fürödhet a magyar színész a gonosz szerepében. Mely más részlet is állhatna itt a sorozatból, mint Bobby zuhanyzós jelenete:

Bobby és a zuhany

Ellie Ewing - Barbara Bel Geddes – Dallos Szilvia

Dallos Szilvia fantasztikus hangja volt a kedves Ellie-nek. A pozitív szerep ellenére voltak kellemetlen élményei a magyar színésznőnek: ,,az mondjuk nem esett jól, amikor éjszaka felhívtak, hogy drága Ellie segítsen, és az illető elmesélte a családi problémáját. Azt gondolta, hogy én meg tudom oldani, mert a Dallasban olyan jó ember vagyok, hiába mondtam neki, hogy én Dallos Szilvia vagyok, és csak a hangomat adom oda, az nem az én életem.” Állítása szerint a sorozat elején nem igazán kedvelte a karakterét: ,,Az elején untam, mert Barbara Bel Geddes-nek nem volt valami izgalmas a szerepe, mindig olyan jó volt, mindig mindent megoldott, majd egyszer csak belelendült a figura, és kezdett vele történni egy csomó minden, úgyhogy a végére már nagyon megszerettük egymást” - mondta egy 2017-es interjúban a Ridikülnek. 

 Dallos Szilvia és Csankó Zoltán az ,,Arcok a hangok mögött" című színpadi műsorban

Jock – Jim Davis – Gera Zoltán

A Jockot megformáló Jim Davis a forgatás harmadik évében, 1981-ben sajnálatos módon elhunyt, így karaktere nem volt végig jelen a sorozatban. Magyar hangja Gera Zoltán volt, akinek életét megnehezítette a történelem: a ’60-as években útlevelet igényelt, hogy részt vehessen egy londoni Shakespeare-tanfolyamom, ám kérvényét elutasították. Nem tudván, hogy lehallgatják, és postáját is ellenőrizik, levélben értesítette erről a tanfolyam szervezőit, aminek eredményeképp 9 hónapra börtönbe került. A letöltött idő után folytathatta munkásságát, amiért 2013-ban megkapta a Kossuth-díjat, és szűk egy évig a Nemzet Színésze címet is élvezhette. Elmondása szerint a szinkron értékét minden színésznek fel kell ismernie, hiszen a munka során találkozhat a világ legjobb és legrosszabb színészeivel, akiktől sokat lehet tanulni.

Gera Zoltán, mint Jock Ewing

Linda Gray – Samantha – Szerencsi Éva

Linda Gray – mint az alábbi videóban láthatjátok – Larry Hagmanhez hasonlóan járt Budapesten, a Friderikusz Showban. ,,Samanthát” nem csak a stúdióban faggatta a magyar riporter, hanem elvitték Gazdagrétre, a Lantos utca 8 helyszínére, ahol felcsöngetett az ott lakókhoz. Magyar hangja Szerencsi Éva volt, akit az Abigél Vitay Georginájaként zárt szívébe az ország. Szerencsi Éva rendkívül fiatalon, 52 évesen hunyt el. A Kiskegyed a 2004-es egyik szeptemberi számában megemlékezett a színésznőről, s egy korábbi interjúból idéztek, amiben a színésznő a Dallasról beszélt: ,,szerettem ezt a munkát. Ha jó a színész és jó filmben játszik, öröm szinkronizálni. Ha pedig némi pluszt is tudok hozzáadni a szerephez, akkor már némi megmérettetésről is beszélhetünk”.

Pamela – Victoria Principal – Simorjay Emese

Pamela Barnes Ewing Bobby felesége, és Cliff Barnes testvére volt, ami számtalan konfliktusra adott okot. Magyarul Simorjay Emese hozta el nekünk a szépséges Pamelát, aki 2010-ben adott interjút a Vipcastnek: ,,voltak hézagok, amikor nem szinkronizáltunk; nem ültünk ott egész nap, csak amikor mi voltunk jelen, és beszélgettünk valamelyik partnerrel. Nem is mindig tudtam, hogy a többi szálon mi folyik, úgyhogy ha kérdezte valaki, azt kellett mondjam, hogy meg kell nézni, mert arra nem volt idő, hogy minden részt átbeszéljük, csak azt a szituációt, amit mi szinkronizáltunk. Pamela teljesen más figura mint én, de az idők során teljesen bele tudtam bújni a bőrébe. Biztos, hogy hatott rám, talán a szétszórtságomat komolyabbá tette abban az időben.. Nagyon szerettem a magyar stábot, egy család volt.”

Pamela, mint Simorjay Emese

Lucy - Charlene Tilton - Balogh Erika

A Jászai Mari-díjas Balogh Erika szólaltatta meg a sorozatban Lucyt, Ellie és Jock unokáját. A Művésznő örömmel mesélt nekem a sorozatról: ,,Másodikos főiskolás korom óta szinkronizálok, akkoriban nagyon sok munkám volt. Lucy eredeti hangja rendkívül kellemetlen, éles és visító, úgyhogy a rendező azt gondolta, hogy mivel én a kellemesebb, lágyabb hangszínt képviseltem, talán javíthatok a figurán. Az első rész előtt a művészvetítésen megismerhettük a figurákat, a karaktert, a helyszínt. Hatalmas dolog volt látni akkoriban, hogy így is lehet élni: gyönyörű farm, lovak, autópark… A sorozat rendszeres munka volt, naponta dolgoztunk vele, igen jó csapattal. Akkoriban együtt zajlott a szinkron, akár 3-4-en is voltunk egyszerre a stúdióban. Jó pár évvel a Dallas után meghívták Magyarországra „Lucyt” és vele együtt A klinika című sorozatból az Elke nővért játszó Barbara Wussowt, akinek szintén én voltam a hangja. A műsor során én szinkrontolmácsoltam őket, s azt mondta az amerikai színésznő, hogy nagyon irigyel engem, mert ha két ekkora művészt szinkronizálok, akkor biztosan én is milliomos vagyok. Helyre tettük, hogy Magyarországon azért nem akkorák a gázsik, mint Dallasban. A sorozat legújabb évadába is hívtak, de már csak pár mondatos szerepem volt.”

Lucy - Balogh Erika

Cliff Barnes – Ken Kercheval – Végh Péter

Végh Péterrel már beszélgettem egy jót a Gengszterkorzóról, melyben a főszereplő, Nucky Thompson karakterét szinkronizálta, s a magyar színművész rendkívül kedvesen állt rendelkezésemre akkor is, amikor egyik legemlékezetesebb szerepéről kérdeztem.

Szinkronjunkie: Mennyire unalmas, hogy ha a Dallasról kérdezik?

Végh Péter: Férfiasan bevallom, hogy halálosan unalmas már, ugyanakkor valahol mindig jólesik. Pont 30 éves voltam, amikor elkezdtem szinkronizálni a Dallasban, és azóta nagyjából ötévenként előkerül a téma, de ezzel semmi baj nincs. Szeretjük is, meg már nem is annyira.

SzJ: Amikor elkezdődött a sorozat szinkronja, lehetett tudni, hogy ez ekkora durranás lesz?

VP: Lehet, hogy valaki a szinkronban tudta, vagy megszagolták, de mi nem tudtuk, hogy ekkora port fog kavarni a sorozat. Senki nem foglalkozott ezzel menet közben, inkább csak amikor már túl voltunk az első 4-5 hónapon, akkor kezdett el igazán világossá válni, hogy ez nagyon betalált. Akkora sikere lett, hogy talán az ország minden harmadik-negyedik családjában nézték. A kezdet kezdetén nem is foglalkoztunk ezzel, csak azt tudtuk, hogy indul egy sorozat, amiben benne vagyunk. Hazai György rendezte, aki a szinkronrendezés egyik ősatyja. Eufórikus érzés volt vele a munka. Hihetetlen olvasottság, kulturáltság, és elképesztő humor jellemezte. Olyan hangulatot teremtett, hogy mindenki alig várta a következő felvételeket.

SzJ: Hazai György egy régebbi beszélgetésben azt mondta, hogy sokan nem voltak megelégedve a szerepükkel, de Ön egyből megkedvelte Cliffet. Mit látott benne, amitől szimpatikus volt?

VP: Imádtam, hogy majdhogynem egyedüliként ő a frontharcos. A Ewing-családdal és Jockey-val szemben csakis Barnes volt a rivális ellenfél, mindenféle úton-módon megpróbált betenni Jockeynak, és ezt több-kevesebb sikerrel tette. Ez az alapfelállás volt megfűszerezve a Ken Kercheval nyújtotta szkeptikus és fanyar humorral, de ezzel együtt emocionálisan egy nagyon gazdag színésznek tartottam. Rendkívül drámai tudott lenni, nagyon őszintén és hitelesen esett össze lelkileg, amikor a történet úgy hozta, ugyanakkor nagy harcos és kifejezetten humoros is tudott lenni. Nagyon szerettem őt.

Végh Péter szinkronizál (a fotó a színész tulajdona)

SzJ: Volt pozitív, vagy akár negatív hatása a karrierjére annak, hogy Ön volt Cliff Barnes hangja?

VP: Hogy mennyire volt pozitív vagy negatív, nem tudom megmondani. Én akkor pályakezdő színész voltam, még csak 2-3 éve voltam a Nemzeti Színháznál, és 30 évesen kaptam meg ezt a szerepet, így Cliff Barnes-t szinkronizálva előbb lett nevem a szinkronszakmában, mint a színpadon. Amikor a Dallas ment, akkor a hentes és a pék is megismert a hangomról. És ez végig ott maradt a pályámon, abban az értelemben, hogy amikor a nevem bárhol felmerült, akkor mondták, hogy ,,Ja persze, a Cliff Barnes”. Nagyjából négy éve lehetettem a Nemzeti Színház tagja, és a Don Carlos címszerepét játszottam Bessenyei Ferenc és Sinkovits Imre mellett, ami nagyon nagy kegy volt a sors részéről. Amikor egyik este az előadás után kimentünk meghajolni, középen álltam, mint címszereplő. Jobb kezemmel fogtam Bessenyei Ferenc kezét, aki az apámat játszotta, bal kezemmel pedig Sinkovits Imréét. Előrementünk és valaki a karzaton hangosan felszólalt, hogy ,,Nézd, ott van a Cliff Barnes!” Ez azért csodálatos, mert a világirodalom egyik leghosszabb szerepét játszottam végig, két és félórás volt az előadás, és még Don Carlosként is Cliff-fel azonosítottak. Ez csak egy történet, millió egy ilyet lehet hallani a szakmából. Hozzátartozik a pályámhoz. Nem is negatív, nem is pozitív, jó, hogy volt, és jó, hogy van. Ha ismétlik a Dallast, jó érzés, ha mondják, hogy hallottak. De főleg az volt a jó ebben, hogy fantasztikus emberekkel dolgozhattam együtt, úgyhogy a pályámnak nagyon meghatározó szakasza volt, és Hazai Györgynek és a többi kollégának is rengeteget köszönhetek.

SzJ: Én majd melyik színházba mehetek, ha fel akarok szólalni a karzatról, hogy ,,nézd, ott van Cliff Barnes?”

VP: Ha újra beindul a színházi élet elsősorban a pótlásokra kerül sor: jó eséllyel a Valahol Európában, a Tesztoszteron és a Ha elállt az eső című darabokban leszek majd látható a Jászai Mari Színházban. A tervezett premierekről még nem tudni, hogy mikor kerül rájuk sor.

Jockey megint túljár Barnes eszén

Ray Krebbs - Steve Kanaly – Melis Gábor

Steve Kanaly csupán a harmincas évei elején járt, amikor elkezdték forgatni a sorozatot, ma 74 éves. Magyar hangja Melis Gábor 1972-ben diplomázott a Színház-és Filmművészeti Egyetemen; jelenleg az Operettszínház társulatát erősíti. Hangja rendkívül különleges, nem véletlen, hogy ő az egyik legfoglalkoztatottabb színész a szinkronban, munkáinak számát felsorolni is nehéz, hisz számtalan filmben és sorozatban hallhattuk. Sajnos manapság már kevés szinkront vállal.

A sorozat 357 epizódjában rengeteg színész megszólalt a főszereplőkön kívül, például Hegyi Barbara, mint April (Sheree J. Wilson), Carter (George Kennedy) mint Csurka László, de Donna (Susan Howard) is emlékezetes szereplő volt, őt Balogh Emese szólaltatta meg.

A magyar színészek rendkívüli módon benne voltak a sorozattal kapcsolatos gegekben, így paródiaszinkront is készítettek:

A még különlegesebb videót szintén az MTV adta le a '90-es évek elején, amikor a magyar színészek saját karakterüknek beöltözve adtak elő egy paródiát, és még énekeltek is a végén:

Nektek ki volt a kedvenc szereplőtök a Dallasból? Szerettétek a 2010-es években készült folytatását? Meséljetek, nosztalgiázzunk együtt! 

10 éves lett a Király beszéde című alkotás, ami Oscar-díjat hozott a főszereplő Colin Firth-nek. A film csodás színészekkel, zenével és díszletekkel állít emléket a jelenleg is uralkodó II. Erzsébet édesapjának, VI. Györgynek. A történelmi téma ellenére a mű drámai és humoros elemeket is felmutat. A néző könnyedén belehelyezi magát a Király helyzetébe, aki tisztában van hiányosságával, s kételyeivel, hogy hogyan old meg olyan helyzeteket, amelyekbe pozíciója miatt kerül.

A dadogós király történetét már régebben filmre akarták vinni, ám felesége, I. Erzsébet királyné arra kérte a készítőket, hogy az alkotás csak halála után készüljön el, mert felzaklatná, ha ,,viszontlátná” férjét a vásznon. Az anyakirálynét megkereső forgatókönyvíró, David Seidler maga is dadogott gyerekkorában, s saját fülével hallotta a Király beszédét. A maga 73 évével ő lett a legidősebb ember, aki Oscar-díjat kapott a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában.

Pár héttel a forgatások megkezdése előtt, a beszédtanár, Lionel Logue unokája megtalálta nagyapja iratait, naplóját, és levelezését, amit az uralkodóval folytatott. A rendező, Tom Hooper és a forgatókönyvíró David Seidler ezen dokumentumok alapján alakította ki a filmbéli György és Lionel kapcsolatát. A filmben elhangzó beszéd nem volt teljes, ugyanis az eredeti 407 szavas monológból 269 szó hangzik el. A jelenet Beethoven hetedik szimfóniájával, az Allegrettóval támogatták meg, s ahogy a szimfónia, a kezdeti hezitálás után VI. György is egyre magabiztosabban, bátrabban szól. Ugyan a beszédből vágtak ki mondatokat, az utána következő bárbeszéd valóban megtörtént VI. György és Lionel között.

A király beszéde

A filmzenét az 1930-as évekből származó, királyok és királynék címerével ellátott mikrofonokkal vették fel. Természetesen volt szükség némi restaurálásra, ám a berendezések annyira jól szóltak, hogy laikusok számára nem észrevehető, hogy nem mai eszközökkel készítették a felvételeket.

Alexandre Desplat zenéje, melyért Oscarra is jelölték

A film 10 millió fontból készült, és több, mint 100 millió font bevételre tett szert.

A Király beszéde a 2011-es 83. Oscar-gálán a legtöbb jelöléssel indult - 12 kategóriában kapott jelölést - amelyből négyet nyert meg: a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb férfi főszereplő, illetve a legjobb forgatókönyv díját.

A filmhez két magyar szinkron készült. Az első a MALÉV megbízásából, vélhetően a hosszabb repülőutakra. Ehhez a Colin Firth-höz szintén megszokott Kőszegi Ákost választották, és a dolog fintora, hogy ebben a verzióban Geoffrey Rush-t Csankó Zoltán szólaltatja meg, aki szintén gyakori hangja Colin Firth-nek.

VI. György – Colin Firth – Csankó Zoltán

A főszerepet eredetileg Paul Bettanynak szánták, majd a színész nemleges válasza után Ralph Fiennest és Robert Downey Juniort keresték meg. Sokan kritizálták, hogy végül Colin Firth kapta meg a király szerepét, hiszen tíz évvel idősebb volt az akkori VI. Györgynél, nem is hasonlított rá sem kinézetre, sem hangra, ám a brit színész játékával eloszlatta az előzetes aggodalmakat. Mivel Colin Firth nővére beszédterapeuta, sokat segített a színésznek kifejleszteni a dadogás képességét – amit a forgatások után sokáig tartott elhagynia. Magyar hangja, Csankó Zoltán abban a különleges helyzetben van, hogy nem csak szinkronizálta a királyt, hanem el is játssza, mégpedig a Győri Színház színpadán. A színésznek már nem kellett akkora kutatómunkát végeznie, mint brit kollégájának; a filmből készült, és elolvasta az alkotás alapján kiadott könyvet. Colin Firth-höz hasonlóan az ő baja is meggyűlt a dadogással, hiszen mint a szinhaz.org-nak elmondta ,,annyira nehéz, hogy sokszor még a büfében is dadogok előadás után. Ezt nem úgy kell elképzelni, mintha rendesen dadognék, de ilyenkor az idegrendszeremben még nagyon erősen benne van. Ettől nehéz, hogy mögötte kell lenni a valódi fizikai megpróbáltatásnak, és ha rendesen benne van az ember a szerepben, akkor nagyon megterhelő idegileg.” Ennek ellenére a színész úgy érzi, hogy színpadon nagyobb a szabadsága, hiszen nem más dadogását kell utánozni, hanem ő maga dadoghat. A szinkron esetében Csankó Zoltán azt mesélte a veol.hu-nak, hogy ez alkalommal hazavihette a szöveget, és otthon gyakorolhatta. Érdekességként emelte ki, hogy már a Lionel-t megformáló Geoffrey Rush-t is szinkronizálta a Ragyogj! című filmben, ahol Rush egy zongoraművészt játszik, aki történetesen dadog, és előrébb járnak a gondolatai, mint ahogyan el tudná őket mondani, így sokkal nehezebb feladat volt leszinkronizálni, mint Colin Firth-t a Király beszédében. Geoffrey Rush és Colin Firth is Oscar díjat kapott a dadogós szerepért, de legnagyobb sajnálatunkra Csankó Zoltánt nem díjazták a mikrofon mögött nyújtott alakításáért, pedig kiválóan leszinkronizálta a beszédproblémával küzdő VI. Györgyöt.

,,Fatál"

Lionel Logue – Geoffrey Rush – Helyey László

 A készítők mindenképpen Geoffrey Rush-t akarták a szerepre, s hogy a forgatókönyv biztosan eljusson hozzá, egy Rush-hoz közel lakó stábtag gyűrte be a színész postaládájába a forgatókönyvet azzal az üzenettel, hogy elnézést kérnek, amiért nem az ügynökén keresztül keresik meg, de nagyon szeretnék, ha elvállalná Logue szerepét. Geoffrey Rush magyar hangja Helyey László volt, ahogy előtte többek közt a Nyomorultakban és az Elizabethben is. A magyar színész elképesztő ráérzéssel jelenítette meg hangjával a beszédtanárt, aki nem engedett a királyi allűröknek, és sokszor megértően, tisztelettel, vagy ha a helyzet azt igényelte, határozottan szólt az uralkodóhoz. Geoffrey Rush teljesítménye önmagában is Oscar-díjat érdemelt volna (jelölve volt a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában) Helyey Lászlóval kiegészülve a magyar és ausztrál színész csodás játékát élvezhettük.

Erzsébet királyné – Helena Bonham Carter – Balázs Ági

Helen Bonham Carter abban a különleges helyzetben van, hogy míg a Király beszédében II. Erzsébet királynő édesanyját formálta meg, addig a Korona című sorozat harmadik és negyedik évadában a lányát, Margit hercegnőt játszotta el. A brit színésznő már-már újrajátszotta a filmben ősei életét, hiszen a nagymamája jó barátságban volt Winston Churchillel, a dédapja pedig Herbert Asquith, aki 1908 és 1914 között volt Anglia miniszterelnöke. Magyar hangja Balázs Ági volt, akinek elegáns, kimért hangja elképesztően jól passzolt Erzsébethez. A magyar színésznő a szinkronon és színházon kívül írással is foglalkozik; regények, dalok és színpadi művek is kikerültek már kezei alól.

Szerintetek megérdemelten kapta meg Colin Firth az Oscar-díjat? Na és mit szóltok Csankó Zoltán szinkronjához, hogyan oldotta meg a dadogást?

Többgenerációs színészcsalád volt az övék - apai dédnagyanyja, Szelényi Emília, édesapja, Ernő, és nagynénje, Neményi Lili is mind a szakma jeles, ismert képviselői voltak. Sorsszerűnek tűnt, hogy ő is a nyomdokaikba lépjen - színpadi alakításokkal kezdődött, szinkronstúdiókban és a tévében folytatódott, majd a Szomszédokba torkollott több, mint ötvenéves pályafutása. Szabó Ottóra emlékezünk, aki 2020 decemberében lenne kereken száz éves.

Erdélyben nőtt fel, így karrierje is a határon túl kezdődött a nagyváradi Szigligeti Színházban, később Marosvásárhelyen folytatta a színjátszást. Édesapjával '56-ban áttelepültek Magyarországra, akinek főszereplésével három évvel később elindult hazánk első rádiós szappanoperája, a Szabó család.
Ottó több színház társulatának is tagja volt költözésük után, játszott Pécsett, Veszprémben, Debrecenben, és a budapesti József Attila Színházban is.
Egy 1961-es interjúban így mesélt: "A Pécsi Nemzeti Színház tagja vagyok 1956 óta. Játszottam Bánkot, Macbethet, a Stuart Mária Leicesterét, négy Shaw-főszerepet, voltam táncoskomikus is. Vidéken tehát sok mindent és sokat lehet játszani, úgy vélem, mégsem lenne rossz, ha felállítanának valamiféle „normát” a fellépésekre, így csökkennék az a különbség, amely a rádiózó, filmező, szinkronizáló pesti kollégák és a vidékiek között, anyagiakban fönnáll. S ez csökkentené a vidékről való elvágyódást is."

Első filmszerepe a Fekete István regényéből készült Bogáncs volt, és persze később is megannyi filmben láthatta őt a közönség. Az Utazás a koponyám körül, a Különös házasság és a Megfelelő ember kényes feladatra voltak a legismertebbek.

A mikrofonok mögött

1976-ban csatlakozott a Pannónia Szinkronstúdióhoz, ekkor vette kezdetét szinkronos karrierje. Hangjának bérelt helye lett a fejünkben, hiszen több tucat sorozatban hallhattuk őt, ezekből szemezgettünk pár ismertebbet:

• Évadokon át a legendás Derrick főfelügyelőt szólaltatta meg, oldalán Gálvölgyi Jánossal, aki Kleinnek adta a hangját. 1983 májusában Horst Tappert és Fritz Wepper, vagyis Derrick és Klein a Magyar Televízió meghívására részt vett a "Főzőcske" című tévéműsor egyik adásában, ahol találkoztak is magyar hangjaikkal. (Fotó: MTVA Archívum, Friedmann Endre)
• Ő volt a csehszlovák Kórház a város szélén c. sorozat egyik főszereplőjének, Karel Sova főorvosnak a hangja. A karaktert megformáló Ladislav Chudíknak később is számos alkalommal választották szinkronpárjául.
• A Tom, Dick és Harriet címet viselő brit szituációs komédiasorozat Tomja is az ő hangján szólalt meg a nyolcvanas években.
• A “Folytassa…”- csapat egyik vezető tagja volt Sid James, akinek különböző karaktereit Szabó Ottó a vígjáték-sorozat sok részében szinkronizálta - ilyen volt a Folytassa a hajózást!, a Folytassa, doktor, a Folytassa újra, doktor!, a Folytassa a szerelmet!, a Folytassa külföldön! és a Folytassa, Dick is.
• Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjaira emlékszik valaki? Ez volt az első német sci-fi tévésorozat, és a főszereplő Winston Woodrow Womsler tábornok, a Bolygóközi Járőrszolgálat főparancsnoka volt - Szabó Ottó szinkronjával.
• A chateauvalloni polgárok című, ugyancsak nem mai sorozatban, melyet a "francia Dallasnak" hívtak (kérdés, hogy megállta-e a helyét ez a bók), ő volt a Kovalic család fejének, Albertasnak a hangja.
• Micimackó mindig borús barátjának, Fülesnek is ő kölcsönözte a hangját.

Pályafutása nagyjából egybeesett a magyar szinkronizálás fénykorával. Portrécikkeinkben sokszor írjuk le, de rá is igaz, hogy képtelenség lenne felsorolni mindegyik szinkronmunkáját, melyekből több, mint ezerhatszázat jegyez az ISzDB. Összeszedtük az emlékezetesebbeket, de ha tovább csemegéznétek, ezen a linken megtehetitek. 

Ernest Borgnine Oscar-díjas amerikai színésznek Szabó Ottó volt szinte állandó magyar hangja, hiszen a Marty-tól kezdve a Názáreti Jézuson és A fekete lyukon keresztül egészen a Gyagyások seregéig ő magyarította nekünk.
A Reszkessetek, betörők!-ben a Szennyes lelkű angyalok c. nemlétező gengszterfilm jelenetében ő volt az asztalnál ülő, Johnny nevű gazfickó, aki agyonlövi Kígyót (akit Izsóf Vilmos szinkronizált). Tőle hallhattuk tehát a sokat idézett mondatot, miszerint “Tartsd meg az aprót, te mocskos állat!”. A második részben is volt egy apró szinkronszerepe, a játékboltos E.F. Duncan-t magyarította.

Az Eddie Murphy-féle Dr. Dolittleben a főszereplő apját, Archert magyarította, akit Ossie Davis játszott a filmben. Davist egyébként az 1997-ben készült Tizenkét dühös emberben és a Nem én vagyok Rappaportban is szinkronizálta. 
A Mindörökké Batmanben Alfred Pennyworth (Michael Gough) hangja volt, az Egyszer volt… az ember c. mesében a Mesteré, Az ördögűzőben pedig Max Von Sydowot magyarította, 
A Mrs. Doubtfire-ben ő szinkronizálta Robin Williams főnökét, a tévés Jonathan Lundy-t- tudjátok, vele tárgyalt az étteremben, amikor véletlenül nőnek öltözve ült vissza az asztalhoz. Adam Sandler egyik korai vígjátékában, a Billy Madison - A dilidiákban a címszereplő édesapjának, Briannek volt a hangja, míg Sandlert szokatlan módon Kaszás Gergő magyarította. 
A Terminátor 2-ben Dr. Peter Silberman karakterét szólaltatta meg magyarul, a Karácsonyi vakációban pedig Clark Griswold apját.
Ha a fentiek nem is, ez a szerepe biztos ismerős lesz:

Igen, a Csillagok háborúja eredeti trilógiájában az Alec Guiness által megformált Obi-Wan Kenobi szinkronhangja  is ő volt. A franchise legutóbbi filmjében, a Skywalker korában szintén megjelent Guinessnek azonban nem Szabó Ottó lett a hangja, egyelőre ismeretetlen okokból (talán nem volt elérhető jó minőségű felvétel). Helyette Anger Zsolt szólalt meg, aki, mint tudjuk, az előzmény trilógia Obi-Wanja (Ewan McGregor).
Hallhattuk továbbá a Vukban, Az élet csodaszépben, a Kék rapszódiában, Zeffirelli Jane Eyre-jében, a Kettős halálban, az I.Q.  - A szerelem relatívban, a Tökéletes célpontban, a Wayne világában, és többek között a Dzsungellázban is. 

Szinkronmunkái mellett a Szomszédok Török Józsijaként költözött be az ország majd' mindegyik háztartásába, aki Etus zöldséges barátja volt, és néha segített neki eladni egy-egy kerámiát is. A 301. részben, 1998. november 5-én láthattuk utoljára képernyőn, a 304. rész végén pedig Csűrös Karola vesz tőle búcsút - az alábbi videóban, a 27:44-től kezdődő jelenet végén láthatjátok.

"... és elbeszélgetek az én volt kedves Józsi barátommal arról, hogy miért nem vehetek tőle többé se krumplit, se narancsot, se búcsút."

Szeretettel emlékezünk rá!


(Borítókép fotói: nemzetiszinhaz.ro, Fortepan, MTVA)

Zulu nyelven a “jumanji” annyit tesz: “many effects”, amit magyarul nagyjából “számos hatás”-nak lehetne fordítani - legalábbis Robin Williams ezt mondta az őt kérdező rajongóknak. Máskor pedig azzal poénkodott, hogy egy karibi sziget, ahová érdemes hamar repjegyet foglalni. Ha igaz a jelentése, ha nem, annyi biztos, hogy a Jumanji számos hatást gyakorolt a filmiparra. Rengeteg másik moziban utaltak rá, és folytatások is készültek hozzá 2017-ben és '19-ben, melyek szerencsére nem akarták szétcincálni az eredetit.

A Polar Express írójának, Chris Van Allsburgnek Jumanji című regénye alapján forgatott film 1995 decemberi premierje után kis idővel széles körben ismert lett, és alighanem az egyik legjobb gyerekeknek szóló kalandfilmek közé sorolhatjuk. Felnőtt fejjel is szívesen nézzük újra, és bizonyára az új franchise készítői is így voltak ezzel. Sikerét ismerve nem gondolnánk, hogy megjelenésekor nem igazán volt a kritikusok kedvence.
Rendezője Joe Johnston volt, akinek ezen kívül például a Drágám, a kölykök összementek!-et, a Jurassic Park 3-at, és az Amerika kapitány: Az első bosszúállót is köszönhetjük.

A főszereplő Alan Parrisht Robin Williams, Sarah Whittle-t pedig Bonnie Hunt alakította. A Shepherd-testvéreket Kirsten Dunst (Judy) és Bradley Pierce (Peter) játszották, de Judy szerepére annak idején Scarlett Johansson is jelentkezett.
- Nem biztos, hogy ez sokaknak új információ, de azért álljon itt: Jonathan Hyde, aki Sam Parrisht, Alan távolságtartó, de szerető apját alakította, kapott a filmben egy másik szerepet is - történetesen vadász Van Peltét, a játék főgonoszáét. 
- A film helyszíne a képzeletbeli Brantford, a forgatások pedig New Hampshire állam Keene városkájában zajlottak, ahol a mai napig megtalálható a Parrish Shoes felirat egy házfalon. Williamset nagyon megszerették a város lakói, nem csoda hát, hogy halálakor az említett helyszínen mécsesekkel és virágokkal emlékeztek meg róla.
- A legutolsó, karácsonyi partis jelenetet forgatták le elsőként, hiszen akkor a Parrish-ház még teljes pompájában kellett, hogy díszelegjen. A forgatás többi napján aztán, ahogy haladt előre a társasjáték, úgy kellett lerombolni a kúriát.
- Ugyan nem “fun fact”, de mindhárom színésztársa (Hunt, Dunst és Pierce is) úgy nyilatkozott Williamsről, mint akivel öröm volt együtt dolgozni, és végigpoénkodta a forgatást.
- A Jumanji könyv folytatása a Zathura, melyből ugyancsak készült film (Zathura, az űrfogócska címmel), ám utóbbiban semmi utalás nincs az 1995-ös alkotásra. A film alapján alkottak egy rajzfilmsorozatot is, melyet 1996-tól 99-ig sugároztak, de nem ért el akkora sikereket, mint elődje.

Kik voltak a magyar változat munkatársai?

A magyar szöveget Pataricza Eszter írta, a hangmérnök Kardos Péter volt. Rendezőasszisztensként és vágóként dolgozott a Jumanjin Simkóné Varga Erzsébet, aki a 2019-es Szinkronikum Díjátadón a Legjobb vágó díját is hazavihette. A film szinkronját, melyet Magyarországon 1996 márciusában mutattak be, Juhász Anna rendezte. 

A sztori kezdetén, 1969-ben a fiatal Alan Parrish és Sarah Whittle egy dobszóval járó társassal kezdenek el játszani, amelyik egy kockadobás után beszippantja a kamasz srácot - még mai fejjel is ezt tartom az egyik legijesztőbb résznek a moziból. A gyerekeket Hamvas Dani és Csondor Kata szinkronizálták.

Hangok: Hamvas Dani és Csondor Kata

A felnőtt, a játékból huszonhat év után visszatérő Alanhez a szinkronrendező Mikó Istvánt párosította. Nem véletlenül, hiszen előtte már az Aladdinban Dzsiniként, a Mrs. Doubtfire és az Áldatlan állapotban című filmekben is ő volt Williams magyar kollégája.
Az üresen álló Parrish-házba beköltöző Shepherd-gyerekeket Vadász Bea és Előd Álmos szinkronizálták, előbbi esetében ez egy meghatározó szereposztás volt, hiszen attól kezdve Dunst kisasszony előszámú magyar hangjává lépett elő. Az ISzDb szerint az azóta eltelt időben legalább tizennyolc filmjében kölcsönözte neki a hangját, ilyen volt például a Mona Lisa mosolya, az első Pókember-trilógia, a Wimbledon, a Marie Antoinette, az Úton vagy a Véres románc. 

Hangok: Vadász Bea, Előd Álmos, Mikó István

Ha nem csak engem lepett meg, hogy Van Pelt és Sam Parrish alakítója ugyanaz, az azért lehet, mert a magyar változatban különböző szinkronhangokat kaptak. A vadász Fodor Tamás, a cipőgyáros édesapa viszont Végvári Tamás hangján szólalt meg. Mrs. Parrish Borbás Gabit kapta szinkronpárjául.

Hangok: Végvári Tamás, Borbás Gabi és Hamvas Dani 

Nora nénit a néhai Prókai Annamária magyarította nekünk, Carl Bentleyt, a cipőgyári dolgozóból lett járőrt pedig Vass Gábor. Bonnie Huntot, csakúgy, mint a Halálsoronban, Kovács Nóra szinkronizálta.

Hangok: Vadász Bea, Kovács Nóra, Vass Gábor, Mikó István, Előd Álmos 

Remélem, megegyezhetünk abban, hogy a Jumanji önmagában is nosztalgikus és idővel ikonikussá vált gyerekfilm, de a magyar szinkron dobott rajta még egyet, elég csak átböngésznünk a szinkronlistát.

Tudtok még ilyen alkotást mondani?

A Macskarisztokraták is egyike volt azon régebbi Disney-filmeknek, amik évtizedekkel bemutatásuk után értek el Magyarországra. Míg Amerikában 1970 karácsonya előtt jelent meg, Magyarországon 1994-ben szinkronizálták le.

A filmet még maga Walt Disney tervezte, ráadásul élőszereplős változatban, a Walt Disney csodálatos világa című alkotásba, ám végül úgy gondolta, hogy a cicák önmagukban is megérnek egy történetet. Sajnálatos módon a meseóriás a végleges rajzfilm elkészültét már nem élte meg.

Eredetileg sokkal több szereplő lett volna a filmben, mint amit láthatunk: Edgarnak, az inasnak terveztek egy Elvira nevű társat, és egy negyedik cica, Waterloo is szerepelt volna a filmben, ám a készítők végül úgy döntöttek, hogy túl sok lenne már a karakterekből.

A mese 4 millió dollárból készült, és ugyan nem ért el akkora sikereket, mint például a 101 kiskutya vagy a Dzsungel könyve, 10 millió dollár bevételt így is hozott a Disney konyhájára.

A két fiú kiscica, Toulouse és Berlioz két híres francia művész után kapta a nevét: Henri de Toulouse-Lautrec festő, illetve Hector Berlioz zeneszerző után. A két kutyát, Napoleont és Lafayette-t is ismert személyiségek után kereszteltek el: Napoleon ,,keresztapjának” kilétét nem nehéz kitalálni, míg a másik névadó Marquis De Lafayette,hadvezér volt.

Az alaptörténet felállítása után a szereplők személyiségüket az őket megszólaltató színészek után kapták meg - természetesen az amerikai színészek, s nem magyar hangjaik után.

Hercegnő – Eva Gabor – Csere Ágnes

Hercegnő, a ,,nemesi származású” anyamacska Amerikában is ,,magyar hangot” kapott, mégpedig Gábor Zsazsa húgáét, Gábor Éváét. Az amerikai-magyar színésznő csak a beszédhangját adta Hercegnőhöz, énekhangja Robie Lester volt, aki több Disney produkciót is támogatott munkájával. Magyarul Csere Ágnes szólaltatta meg a Hercegnőt, akihez kiválóan illett a magyar színésznő kifinomult, elegáns hangja. Csere Ágnesnek mára csaknem ezer szinkron van a háta mögött, ő szólaltatta meg a Mrs Doubtfire-ben Sally Fieldet, vagy éppen az Amerikai pite sorozatban Jim anyját, de szinkronrendezőként is tevékenykedik. A dalt, amit a gyönyörű fehér cica énekel, Császár Angela tolmácsolásában hallhattuk, akit felismerhettünk a Roger nyúl a pácban Jessicájaként, illetve a Kórház a város szélén Dana Králová doktornőjeként is.

Csere Ágnes, és ,,kismacskái" énekelnek

Thomas O’Pamacska – Phil Harris – Koós János

A szereplő eredeti neve Abraham DeLacey Giuseppe Casey Thomas O’Malley, amit bátran fordítottak az országok tetszésük szerint. (Angolban az ,,alley cat” kóbormacskát jelent, innen jöhetett a Malley vezetéknév). Az olaszoknál a karakter a Romeo nevet kapta, ráadásul ők a dalszöveget is úgy megváltoztatták, hogy fel sem lehet ismerni: a dal alapján Thomas (Romeo) Rómából érkezett, és a Colosseum legjobbja. A franciáknál Walter Giuseppe Desiré Thomas O’Malley-nak hívták, nálunk pedig Thomas O’Pamacskaként vált ismertté, aki szaftos pörköltről és Orly-módra sütött halról énekel, aminek van némi köze az eredeti szöveghez. A macska hangját eredetileg Phil Harris adta, aki többek közt Balu megszólaltatója is volt a Dzsungel könyvében. Harris gyakorlatilag saját magát alakította ezekben a szerepekben, és annyira szabad kezet adtak neki, hogy még a szöveget is megváltoztathatta ott, ahol úgy érezte, nem passzol hozzá eléggé. Koós Jánosnak ugyan mindössze két szinkronja volt ezen kívül, mégis maradandót alkotott a vörös macska hangjaként. Egy lelkes amerikai Youtuber arra vette a fáradságot, hogy 32 nyelven összehasonlítsa Thomas O' Pamacska dalát, rangsorolja, és egyenként kommentálja. E rangsor szerint Koós János a nyolcadik legjobb Thomas O' Pamacska. A készítőnek nagyon tetszett, amit hallott, mert szerinte Koós János teljesen értette, hogy ,,mitől döglik a légy".

O'Pamacska udvarol, Koós János énekel

Az énekes nagyon is értette, mitől döglik a lény, köszönhető ez többek közt a szinkronrendezőnek, Somló Andreának. A SZIDOSZ Szinkron Alapszervezet életműdíjával kitüntetett rendező 1963 óta dolgozik a szakmában, s évtizedek elteltével is emlékszik munkáira – így volt ez a Macskarisztokraták esetében is.

Fotó: Femina.hu

Szinkronjunkie: Van különbség rajzfilm és élőszereplős film szinkronjának rendezése között?

Somló Andrea: Egyértelműen van különbség. Film esetében a játéktérben sokkal nagyobb a kötöttség, hiszen látunk egy képet, amihez elképzelünk valamilyen hangot, egy hatást, jelenetet. Rajzfilmeknél sokkal szélesebb a játszási lehetőség – azzal együtt is, hogy a Disney kikötése, hogy a szinkronnak hangszínben is hasonlítania kell az eredetihez. Ennek ellenére úgy érzem, hogy rajzfilmeken szélesebb skálán lehet dolgozni.

SzJ: Hercegnő eredeti hangja Gábor Zsazsa testvére, Éva volt. Nem merült fel, hogy magyarul is ő szólaltassa meg a cicát?

SA: Eszembe sem jutott ez a megoldás, mert Gábor Éva már akkor sem volt fiatal, amikor a rajzfilmet szinkronizálta, ráadásul a szinkronhoz szépen kell tudni magyarul, képesnek kell lenni a hanggal való színészkedésre, így Csere Ágnes tökéletes volt a szerepre.

SzJ: Hogyan jutott eszébe, hogy Koós János legyen Thomas O’Pamacska magyar hangja?

SA: Minden szerepre, így a macskafiú szerepére is castingot kellett csinálni. Több színészt meghallgattam és küldtem ki a Disney-nek, és ők kiválasztottak egy hangot, de az volt a félelmem, hogy ez a hang nem fogja tudni elénekelni a dalokat úgy, amilyen az eredeti. Arra gondoltam, hogy Koós Jánosban megvan az a huncutság, ami egy külvárosi macskában megvan Hercegnővel szemben. Nyilvánvalóan esetében nem volt kérdés, hogy ki tudja-e énekelni a dalokat, ezért az ő felvételeit is elküldtem, és végül mellette döntött a Disney is.

SzJ: Nem volt kockázatos egy nem kifejezetten színész múlttal rendelkező emberre bízni egy ekkora szerepet?

SA: Egyáltalán nem. Az ember néz egy filmet, egy arcot, vagy akár valakinek a szemét és ilyenkor valahol a belső hallásában megjelenik a hang, akit el tud képzelni az adott archoz vagy karakterhez. Nekem, amikor láttam Thomas O’ Pamacskát egyből Koós János jelent meg külsőleg és belsőleg is.

SzJ: Hogyan emlékszik, milyen volt Koós Jánossal dolgozni?

SA: Nagyon jó emlékeim vannak róla. Meglehetősen öntörvényű volt: amikor megunta a munkát azt mondta, hogy ,,na kedveseim, én elmegyek, vár a hajóm, majd visszajövök!” – majd ott hagyott minket. Mindennek ellenére alázatos és rendkívül jó partner, jó volt vele dolgozni.

O'Pamacska és a libák (Koós János, Papp Ági, Czigány Judit)

SzJ: A Disney esetében a dalokat hogyan tanulják meg a szereplők?

SA: Korrepetitor segít a színészeknek a dalok elsajátításában. Természetesen János esetében nem sok szükség volt a szakember segítségére.

SzJ: Film, vagy rajzfilm szinkronját szereti jobban rendezni?

SA: Nincsenek korlátok, mindent élvezettel csinálok, ami jó. A drámákat nagyon szeretem: rendeztem Shakespeare drámákat, az Athéni Timont, és a Troilus és Cressidát is. Ha jó a film, és jól mondható a szöveg, akkor élvezet dolgozni rajta.

SzJ: Tudván, hogy castingolni kell, és oda-vissza kell küldözgetni a hangot, nem szorul görcsbe a gyomra, ha Disney filmmel kell dolgoznia?

SA: A komoly, nagy filmeken nagyon szeretek dolgozni. Például az Alice Csodaországban fantasztikusan rajzfilm volt; ott például Kertesi Ingrid énekelte a főcímdalt, mert nem volt olyan hangfekvésű magyar színész, aki úgy tudta volna előadni, ahogy azt szükségesnek láttam. A Disney élőszereplős sorozatait annyira nem szeretem rendezni, mint az egészestés rajzfilmjeiket.

A kiscicák: Berlioz, Marie, és Toulouse

A kiscicákat, Mariet, Toulouset, és Berliozt Simonyi Piroska, Gerő Gábor és Gallus Attila szólaltatta meg (utóbbinak ez az egyetlen szinkronszerepe). Gyerekszereplőket akárcsak most, akkor is nehéz volt találni egy-egy szerepre, így Simonyi Piroska is 16 éves volt már, amikor Mariet szinkronizálta, de bájos hangján egyáltalán nem érződött. Gerő Gábor a korszak egyik legtöbbet foglalkoztatott gyerekhangja volt: ő szinkronizálta Tappancs nyuszit a Bambiban, Kit Cloudkicker-t a Balu kapitányban, és Felix Kinget is a Váratlan utazásban.

Edgart, a komornyikot Gruber Hugó szinkronizálta, akinek jellegzetes hangja összetéveszthetetlen volt. A bábszínészként tevékenykedő Hugónak kiemelkedően sok, több, mint 1500 szinkronja volt. A Disneynél ő volt Ahmed herceg hangja az Aladdinban, illetve Kvarg Lipi a Csipet Csapatban.

A további szerepekben hallhatjuk Kassai Ilonát az idős hölgy hangjaként, és Kenderesi Tibort is Georges Vén Kujon megszólaltatójaként, akinek ugyan rövid jelenete van a filmben, mégis igazán emlékezetesre sikerült:

Kassai Ilona és Kenderes Tibor, mint Madame és Georges

További szerepekben hallható Balázs Péter, aki bearanyozta a ’90-es évek gyermekeinek életét, és Beregi Péter is, akivel a két őrkutyát, Napóleont és Lafayettet magyarítják. Roquefort, a kisegér karakterét Kerekes József tette még kedvesebbé, Sicc Vicc-et, a fekete macskát pedig Szerémi Zoltán szólaltatta meg. Érdekesség, hogy a macska eredeti hangjának Louis Armstrongot szánták – ezért is kapott trombitát a kezébe mancsába a figura – ám a zenészlegenda a felvételek idejére lebetegedett, így más után kellett néznie a stábnak. A ,,Minden ember macska nem lehet” című dal alatt feltűnő karakterek egyike, a kínai macska a Disney idei, őszi nyilatkozata szerint kirekesztő cselekedeteit ma már nem rajzolnák meg. (A kínai macskának fehér ember adta a hangot, és a karakter kínai pálcákkal zongorázik).

Minden ember macska nem lehet!

A Papp Ági, Czigány Judit, Maros Gábor - trió szólaltatta meg Libabigélt, Libamíliát és a feledhetetlen Waldo bácsit: 

Maros Gábor zseniális alakítása Waldo bácsi hangjaként

Bennetek milyen emlékeket idéz fel a Macskarisztokraták? Szerintetek is védekeznie kellett a Disney-nek a kínai macska mozdulatai miatt?

Ahogy a legtöbb kilencvenes években született gyerekét, az én kiskoromat is meghatározták videókazettákon nézhető mesék (meg persze az előttem születettekét is, de arról nincsenek személyes tapasztalataim). Anyuék persze nem vásárolták a kazettákat agyba-főbe, inkább tékába jártunk (azt hiszem, a tékák utolsó hullámát kaptuk el, mert csak nagyon kevés emlékem van róla), így ami otthon is megvolt, azt nagy becsben tartottuk - még a CD-k, DVD-k megjelenése után is.
A nagyszobában a tévénk mellett sorakozott többek között egy 1994-es Hamupipőke-rajzfilm, az első három Shrek-mozi, az Atlantisz, a Tarzan és amit a legjobban szerettem, az Eszeveszett birodalom kazettája is. Utóbbi - nem, én sem hiszem el, de - ma lett éppen húsz éves, így mindenképpen meg szerettem volna írni a születésnapi köszöntését. Íme a rajzfilm, amit az öcsémmel a mai napig nem az igazi címén hívunk, hanem a főszereplő miatt egyszerűen csak “Lámának”.

Az Eszeveszett birodalom a Disney negyvenedik egész estés rajzfilmjeként debütált, melynek egy olyan témát választott, amit előtte nem igazán láttunk vásznon - az inkákat.
Az eredeti cím a “The Emperor’s New Groove” volt, ami összecseng a “The Emperor’s new clothes” vagyis A király új ruhája c. Andersen-mese címével, és amely nem lett szó szerint lefordítva. Valószínűleg mert nem tudták volna a többféle értelmezéssel bíró “groove”-ot frappánsan visszaadni, így viszont az "Eszeveszett birodalom" cím kissé semmitmondóra sikerült - de ne felejtsük, nem a szinkrondramaturgé a felelősség, mert a legtöbb esetben a film forgalmazója találja ki a címet.
Ha már a magyar szövegnél tartunk, a fordításért Tóth Tamás Boldizsár volt a felelős, és szívből jövő hálával tartozom neki, amiért az egyik leggyakrabban idézett rajzfilmmel ajándékozta meg a családunkat (is). Eredeti nyelven még nem láttam az Eszeveszett birodalmat - de tervben van -, magyarul azonban biztos, hogy húsznál is többször, és fordítói munkája kiállta az idő próbáját, egy kicsit sem fakultak meg a poénok az elmúlt húsz évben. Neki köszönhetünk még egy rakás zseniális filmfordítást, például a Toy Storyt, az Interjú a vámpírralt, a Notre Dame-i toronyőrt, A függetlenség napját, a Csillagok háborúja előzménytrilógiát és a Harry Potter-filmeket is. De várjunk csak, a Potter-rajongók számára nem ezért ismerős a neve - bizony, ő fordította magyarra a könyveket is.

A magyar változathoz Csörögi István szinkronrendező válogatta össze a színészeket, az ő életéről és zsenialitásáról ebben a portrécikkünkben írtunk.

Adott tehát az Inka Birodalom, élén az ifjú, kissé nagyképű, mindenkin átgázoló uralkodópalántával, akit Kuzconak hívnak, és aki - igencsak részlehajlóan - narrálja saját filmjét. Van még egy öregecske, de ezt elfogadni nem tudó királyi tanácsosnőnk, Yzma, “az utolsó élő sárkánygyík a Földön”, aki Kuzco trónjára pályázik. Mellette ne felejtsük el Kronkot sem, Yzma együgyű izomagyú szárnysegédjét, és persze ott a történet másik pólusa, a földműves Pacha.

A főszereplő párost Fekete Zoltán és Konrád Antal szinkronizálták, az eredetiben David Spadet és John Goodmant hallhatták a nézők, de úgy gondolom, mi “jobban jártunk”.

Yzma hangja a Centrál Színház színésze, Szabó Éva, aki többek között Forrest Gump édesanyját és a Toy Story Krumplifej Asszonyságát is szinkronizálta - itt persze egy teljesen más karaktert kapott. Pacha feleségének, Chichának Andresz Kati volt a magyar hangja, a gyerekeket pedig Baradlay Viktor és Czető Zsanett szólaltatták meg. Kenderesi Tibort és Palóczi Frigyest is hallhatjuk pár mondat erejéig.

A butácska Kronkot zseniálisan hozza Szabó Sipos Barnabás, a lenti jelenetben pedig egy kis szerepben a csodás Tábori Nóra is megszólal, mint pincérnő, illetve Bácskai János a szakács képében.

Disney-meseként nem meglepő, hogy van betétdalunk is, ám ezt nem a szereplők adják elő, hiszen a készítők beleírtak-rajzoltak a mesébe egy főcímdalnokot, aki a film elején bemutatja nekünk Kuzcót és fényűző életét. Az eredetiben Tom Jones hangján énekelt a karakter, nálunk Szolnoki Pétert kérték fel erre a feladatra. Meg is kérdeztük őt a felvételekről.

Szinkronjunkie: Az Eszeveszett birodalomban a Főcímdalnok karaktert osztották rád. Hogyan talált meg ez a szerep?

Szolnoki Péter: Talán annak köszönhető, hogy ‘98-ban az Oroszlánkirály második részébe is hívtak énekelni - igaz, hogy ott még csak egy sor erejéig - aztán jött a Toy Story második részének vége főcímdala, tehát már nem először dolgoztam a Disney-vel. Megismerték a hangomat, az itthoni kollégák pedig eleve szerettek. 
Ez idő tájt énekeltem a Szilajt is, bár tudom, hogy az nem Disney produkció.
Tom Jones a mai napig nagy példaképem, gyerekkorom óta nagyon szerettem a hangját és amikor megtudtam, hogy engem hívnak erre a szerepre, nagyon elcsodálkoztam. Mondtam, hogy nagyon megtisztelő a felkérés, de tartottam tőle, hogy ezt a fajta hangszínt nem tudom majd utánozni. “Nem is ez a cél” - mondták - “hanem, hogy legalább annyira vidám és jópofa legyen, mint az eredeti” - hiszen aki látta, az tudja, hogy a kis főcímdalnok mennyire vicces figura. Ezt a hangulatot kellett visszaadnom. Kellett vele dolgoznom, mert Tom Jonesnak nem csak erős, vastag hangja van, hanem ezzel a bariton hangszínnel tenor magasságokat képes kiénekelni. Ez azt jelenti, hogy a magas C-t is könnyedén kitolja. Ezek a C-k ugyanúgy benne voltak a dalban és nekem is meg kellett lépnem ezt a feladatot. Magát a hangulatát sikerült átadni és ennek nagyon örülök. A rajzfilm nagy kedvence lett a gyerekeimnek, illetve széles körben is megszerették.

SzJ: A Szilaj eredeti változatában Bryan Adams, a Mackótestvérben pedig Phil Collins volt a betétdalok előadója - a magyarban pedig te. Milyen érzés ilyen világhírű énekesek szinkronhangjainak lenni? 

SzP: Mindegyik nagyon megtisztelő és egyben nagy kihívás volt, és az egyik legjobb elismerése a szakmának. Külföldön, miután már megismerték a hangszínemet, egyre gyakrabban választottak ezekre a szerepekre, ez nagyon jó érzés a mai napig. Amikor elénekeltem a Szilajt, rá fél évre találkoztam Bryan Adamssel, amikor Budapesten adott koncertet. Közös volt a kiadónk, így hátravittek minket a backstage-be. Beszélgettünk a Szilajról is, nagyon megörült, hogy én vagyok a magyar hangja és kérdezte, hogy hol tudna hozzájutni, illetve meg tudja-e hallgatni a felvételt, de sajnos a kiadó nem tudott neki másolatot adni. Úgyhogy itt ez a barátság meg is szakadt. (nevet)
Egyébként e rajzfilm kapcsán a mai gyerekek és szülők mindig emlegetnek és gratulálnak. Ezek alapján úgy tűnik, hogy legalább akkora sikert értem el ezekkel a dalokkal, mint magával a Bon-Bon zenekarral.

SzJ: A szöveget ilyenkor te írod?

SzP: Nem, én nem írok dalszövegeket. Bőven elég nekem, hogy az éneklés mellett több hangszeren játszó zenész, zeneszerző, hangszerelő vagyok. (nevet) Ezeknél a daloknál mindig van állandó szövegíró, műfordító.
Akkoriban még Bradányi Iván írta a szövegeket a Disney-nek, az utóbbi időben pedig Szente Vajk (a Szilajét és az Oroszlánkirály 2-ét Csörögi István, a Toy Story 2-ét és az Eszeveszett Birodalomét pedig Tóth Tamás Boldizsár írták - a szerk). 
Eleinte Oroszlán Gábor volt a zenei rendező, vele vettük fel az első rajzfilmeket, a Mackótestvér óta viszont Bolba Tamással dolgozom, ha a Disney hív. (Tamást sokan Aladdin magyar hangjaként ismerik, de emellett nemzetközileg elismert karmester, zeneszerző és számtalan szinkron zenei rendezője is - a szerk.)

SzJ: Mennyire szólhatsz bele a kész dalba zeneileg?

SzP: Eléggé szigorú és kötött az egész, ugyanis a hangzó anyagon kívül pontosan megírt kottát is küldenek belőle. Nem véletlenül castingolnak, mert fontos, hogy a hangszín is passzoljon egyes dalok esetében az eredetihez - bár velem kapcsolatban akadt, hogy kivételt tettek és sokszor hívtak tenor szerepekre is. Némelyikkel tényleg meg kellett küzdenem, de megérte, mert a végeredmény jó lett. Zeneileg nem lehet megváltoztatni semmit, legfeljebb egy-két frazírt belecsempészni.
Valószínű, hogy egy Caramel kvalitású énekes nem biztos, hogy beválna Disney-énekesnek, mert lehet, hogy túlénekelné. Azt a fajta zenei szabadságot, amit ő megenged magának, itt nem nagyon lehet megtenni. Én szeretem az ilyen kötött feladatokat is. 

SzJ: A Monk-sorozat volt az első nem-énekes szereped, utána pedig több rendező is megtalált olyan szinkronszereppel, ahol nem énekelni kellett. Melyik számodra a könnyebb - egy keretek közé szorított dalt felénekelni vagy egy sorozatbéli karaktert szinkronizálni?

SzP: Mindegyik ugyanolyan nehéz és fontos feladat, de számomra az éneklés sokkal könnyebben megy, mint a szinkron. A színészek már évek óta csinálják, és ami fontosabb, hogy szinte minden nap, így óriási gyakorlatra tettek szert. 
2006-ban kezdtem el szinkronizálni, de évente csak négyszer-ötször hívnak, így nem nagyon lehet gyakorlatra szert tenni, de azért igyekszem felvenni a tempót. Legutóbb a Napsugár című rajzfilmsorozatban egy kutyának voltam a hangja, azt nagyon élveztem, mert hamar rátaláltam a karakterre és elsőre felmondtam a tekercseket.
Ugyan vékony, sportosabb alkat vagyok, ezzel ellentétben nagydarab színesbőrűek, vagy kidobóemberek szerepét osztják rám a szinkronban.
Például az egyik Monk-részben, aminek a címe a Monk és a keresztapa volt, én voltam a keresztapa nagydarab testőre. Érdekes feladat volt, mert teljesen le kellett mélyítenem a hangomat és kicsit tufán beszélni, mert a karakter megkívánta. Emlékszem, hogy Háda Jani - akivel azóta jó barátok lettünk, és aki a Bon-Bon Musical rendezője is -  amikor először találkoztunk a stúdióban, biztos azt gondolta, hogy ”jó, jó, itt ez az ismert énekes, de minek hívták, hiszen nem színész?” Gondolom, hogy voltak fenntartásai velem kapcsolatban, de az is lehet, hogy csak a saját félelmeimet vetítettem ki rá. Mindenesetre éreztem némi feszültséget, mert volt egy jelenet, amiben nem volt leírva egy bizonyos szó, de láttam, hogy a képen viszont tátog a szereplő. Leállítottam a felvételt, ekkor türelmetlenül nézett rám Jani, hogy “Most miért kell megállni?”, de Dobay Brigi, a rendező megnyugtatta, hogy “igaza van Péternek!” Akkor kicsit leizzadtam, hogy mekkora szerencsém van, nem kapok ki. (nevet)

SzJ: Melyik az a mese, ami a legközelebb áll hozzád? Nem feltétlen kell, hogy énekelj benne, és mondhatsz többet is!

SzP: A legszebb dal, amit nagyon szeretek, az a Csodacsibe egyik betétdala (“Ez épp elég” című dal - a szerk.), mert megható és gyönyörű, még ha a rajzfilmért nem is vagyok oda annyira. A Bűbáj báltermi dalát is imádom, és a Szilaj dalait is, de nem tudok kedvencet választani, mert mindegyiket szeretem.

További stábtagok voltak még: Kajdácsi Brigitta vágó, Erdélyi Imre és Fék György hangmérnökök, Molnár Dóra rendezőasszisztens, Fehér József gyártásvezető és Haber Andrea művészeti vezető.

Nem a legnépszerűbb Disney-mese, így adott a kérdés - ti láttátok már, és ha igen, szeretitek?