
60 éves lett a 101 kiskutya című rajzfilm, amit Magyarországon először 1964 decemberében mutattak be a mozik, majd 1995-ben egy újabb szinkronnal ismét a magyar vásznakra került a mese.
Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a 101 kiskutya felvételről megvolt videókazettán az első szinkronnal, majd a nyolcadik születésnapomra megkaptam eredetiben is, s akkor lepődtem meg azon, hogy új hangokat hallok. Kautzky Armand nem volt ismeretlen számomra, és Szolnoki Tibort is felismertem a Hupikék törpikék Ügyijeként Pongó hangjában, úgyhogy talán még jobban is élveztem ezt a verziót – és természetesen Szörnyellától mindkét változatban kitört a frász, annyira félelmetes volt.
Mielőtt nekifutnánk az érdekességeknek és a szinkronnak, megmutatom az ajánlót, ami a ’90-es évek kinyitható-tokos Disney videókazettáinak elején volt:
VHS ajánló Kristóf Tibor tolmácsolásában
Ahogy az ajánlóban Kristóf Tibor (aki egyébként a film második szinkronváltozatában is hallható) elmondja, Szörnyella a ,,leggonoszabb Disney-szereplő”. Ugyan tényleg az egyik legfélelmetesebb, érdekesség, hogy az Amerikai Filmintézet (American Film Institute) összeszedte az 50 ,,legjobb gonoszt” és ebben a listában Szörnyella a 39. helyre szorult. Nehezített helyzetben volt, mert nem csak Disney-rajzfilmek közül válogattak. Első helyen Dr Hannibal Lecter szerepel, de a Disney hősöknél maradva ketten előzik meg Szörnyellát: a 10. helyet a Hófehérke és a hét törpe Királynője, míg a 20. fejet a Bambiban az ember kapta, aki megölte Bambi anyját.
A 101 kiskutya történetét Dodie Smith írta meg 1956-ban (magyarul Száz meg egy kiskutya címen jelent meg). Ebben a házaspár neve Roger és Anita Dearly, de a filmben megváltoztatták, mert a Susi és Tekergőben és a Pán Péterben is a nagyon hasonló, Darling vezetékneveket használták. Az írónő egyébként 1934-ben tényleg kapott egy dalmatát, akit Pongónak nevezett el, és kölykök is születtek, méghozzá 15, akit a hölgy férje – akárcsak Roger – visszahozott az életbe. Dodie Smith titkon mindig is remélte, hogy a Disney lecsap történetére, úgyhogy nagyon örült a közös munkának.
A film költségvetését jelentősen megdobták a pöttyök, melyekböl csaknem 6 miliót kellett megrajzolni. A hátterekhez úgynevezett xerográfiát használták, amikor is a már kiszínezett háttérre rajzolták a mintákat. Összesen több, mint 3600 liter festéket használtak el a hátterek színezésére (ez nagyjából 15 focipályányi terület kifestésére elég). A befektetett pénz és munka meghozta gyümölcsét, hiszen a kiskutyák története minden idők legnézettebb filmje lett 1961-ben (egészen addig, míg a Navarone ágyúi meg nem előzte ugyanebben az évben).
Az ,,alkonyi vonyítás” (eredetiben The Twilight Bark) annyira népszerű szóösszetétel lett a Disney-nél, hogy a céges információs újság is ezen a néven futott.

Az ,,Alkonyi vonyítás" két példánya 1990-ből
Ha már az ugatásnál tartunk: akárcsak az Oroszlánkirály esetében, a ebben a mesében is ember adta az állathangokat, mégpedig Clarence Nash, aki Donald kacsa hangja volt.
A régebben készült filmek nagyon megadták a módját a bevezetőnek: akár több perces is lehetett egy-egy film eleji stáblista. Nem volt ez másképp a 101 kiskutyával sem, de szerencsénkre közben is volt mit nézni a betűkön kívül, és a zene is emlékezetes alatta:
101 kiskutya eleje - Bozai Józseffel
Pongó és Perdita - Horváth László/Nádasi Myrtill, Szolnoki Tibor/Györgyi Anna
Horváth Sándornak és Nádasi Myrtillnek meglehetősen kevés szinkronja volt, s mindkettejüknek e Disney-rajzfilmben volt a legnagyobb szerepük. Szolnoki Tibornak ugyan mindössze 25 szinkronja volt, hangja meglehetősen jellegzetes, még Tony Curtis-t is magyarította a Minden lében két kanál harmadik szinkronváltozatában. E ,,kvartettből” kétség kívül Györgyi Anna neve és hangja cseng a legismerősebben, így nem meglepő, hogy Perdit is tökéletesen szinkronizálta.
Most hallgassátok meg Horváth Sándort és Szolnoki Tibort ugyanabban a jelenetben, Pongóként!
Horváth Sándor, mint Pongó 1964.ben
Pongó - Szolnoki Tibor tolmácsolásában, 1995-ben
Anita és Roger Radcliffe – Kaló Flórián/Csűrös Karola, Kautzky Armand/Farkasinszky Edit
Csűrös Karolát legtöbben a Szomszédok Etusaként ismerik, de meglehetősen sok, 155 szinkronja is volt, melyek közül egyik Anita karaktere volt. Kaló Flórián szinkronizálta Rogert, aki - ha maradunk a mesék vonalán - hallható volt a Süsüben kancellárként, és a Rémusz bácsi meséiben is.
Szörnyella De Frász –Váradi Hédi/Halász Aranka
Az ördögi nő karakterét a magyar származású Gábor Zsazsa inspirálta, aki arcra és ruházatra is hasonlít a Disney-szereplőhöz. Az első szinkronban Váradi Hédi adta a szereplő hangját, míg a ’95-ös változatban Halász Aranka hangja állította fel hátunkon a szőrt.
Hallgassátok meg Szörnyellát először Váradi Hédi, majd Halász Aranka tolmácsolásában, (miközben Roger és Anita különböző változatait is megfigyelhetjük.)
Váradi Hédi, Szörnyella első magyar hangja
Halász Aranka belépője Szörnyella szerepében (1995)
A második szinkronváltozatról beszélgettem a tüneményes Halász Arankával, aki elmesélte, hogy hogyan kapta meg Szörnyella szerepét, és arról is volt szó, hogy kivételes hangja ellenére nem javasolták neki a szinkronizálást.

Halász Aranka (a színésznő saját fényképe)
Szinkronjunkie: Tanárod, Vámos László az Operettszínházban választás elé állított: színésznő leszel, vagy táncdalénekes. Miért húzott a szíved inkább a színészet felé?
Halász Aranka: A Színművészeti Főiskola mellett a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumba jelentkeztem ének-zene szakra, ahová a Színművészetivel ellentétben fel is vettek. A rádióban hirdették, hogy táncdalénekest keresnek, és mivel volt előképzettségem, jelentkeztem és bekerültem az 1964-es Táncdalfesztiválba, majd az Operettszínházhoz mentem. Itt indított Vámos tanár úr egy zenész-színész képzést, ahová felvettek, és akkor szegezte nekem a kérdést, hogy táncdalénekes vagy színész akarok-e lenni. Mivel a táncdaléneklést már kipróbáltam, a színészetet választottam, mert úgy éreztem, hogy sokkal több lehetőséget kínál, és így elég jól elindult a karrierem.
SzJ: Leszámítva azt, hogy az Operettszínház vezetője szerint nem volt mikrofonbarát hangod.
HA: Igen, mivel akkoriban nem volt menedzser, bekopogtam az Operettszínház vezetőjéhez, hogy segítsen bejutni a ,,társszervekhez”, mint például a rádió és a szinkron, és azt mondta: ,,nagyon szívesen segítenék, de Aranka, magának nincs mikrofon-hangja”.
SzJ: Hogyan sikerült mégis ilyen szép karriert csinálnod a szinkronban?
HA: Úgy, hogy nem fogadtam el, amit mondott és bementem a Pannónia Szinkronstúdióba, ahol csináltak velem egy próbafelvételt, és azóta rendszeresen hívnak dolgozni a stúdiók.
SzJ: A 101 kiskutyában Szörnyella szerepére volt casting?
HA: Volt, és még ezt a szinkront is a régi Pannóniában vettük fel. A stúdió büféjében voltam, amikor odajött hozzám a film szinkronrendezője, Kiss Beáta, és újságolta, hogy megkaptam Szörnyella de Frász szerepét. Nagyon örültem neki. ,,Igen, én is örülök” – mondta - ,,csak tudod az a baj, hogy eredetileg nem rád gondoltam”. Ebben a szellemben kellett megcsinálnom a munkát, hogy nem is rám gondolt a rendező.
SzJ: Hogy lehet így nekiállni egy szerepnek, hogy amúgy nem is téged akartak? Jobban akar ilyenkor bizonyítani az ember?
HA: Akkor még nem voltam annyira tapasztalt, és az hajtott, hogy teljesíteni tudjak. Nem gondoltam igazán bele, csak végre akartam hajtani a feladatot, amit kaptam. Meghallgattam az eredeti hangot, a ritmusát, tempóját és ezek mentén dolgoztam. Amikor megtapasztaltad a munka buktatóit, vagy azt, ami téged előrevisz, akkor már sokkal jobban elkezdesz gondolkodni, de akkor még az volt a fő célom, hogy a legjobb tudásom szerint szinkronizáljam Szörnyellát.
SzJ: Milyen emlékeid vannak erről a szinkronról?
HA: Akkoriban még tekercses technikával dolgoztunk. Míg elmondtam például, hogy ,,Jasper, azonnal hozd elő a kocsimat te szerencsétlen!” ez volt egy tekercs, és ha nem sikerült elsőre elmondani, akkor a kolléga kézzel tette vissza a tekercset a gépbe. Ma már ez szóba sem jöhet, pikk-pakk megy az egész.
SzJ: Technikai értelemben látsz különbséget aközött, hogy rajzfilmet vagy élőszereplős filmet szinkronizál az ember?
HA: Igen, határozottan van különbség, mert például egy animációs film esetében akármennyire is ügyesek a készítők, nincs annyi érzelem a szereplők arcán, mint egy élőszereplős filmben. Ilyen volt például a Vaiana, ahol énekelni is kellett. Ezeket nagyon nehéz szinkronizálni, és nem is lehet olyan gyorsan haladni vele, mint egy élőszereplős film esetében. Utóbbinál az érzelem jobban látszik a szereplő arcán, ami egy animációs alkotás esetében nincs feltétlenül így, és rendkívüli koncentrációt igényel, hogy pontosan úgy, és azt csinálja az ember, amit a képernyőn lát. A fordítás is nagyon fontos, hogy a dramaturg mennyire tudja magyarra áttenni a szöveget, mennyire pontosan tudja szájmozgásra illeszteni. Fontos az érzelem, a hangsúly, a hangszín, úgyhogy egy élőszereplős filmet sokkal könnyebb leszinkronizálni.
SzJ: A vírushelyzet ellenére sem home office-ban szinkronizálsz, hanem bejársz a stúdióba.
HA: Igen, bejárok, de nagyon vigyázok magamra. Sehova nem megyek, vásárolni is csak hetente egyszer járok. A szinkronstúdiók dicséretére váljon, hogy teljes mértékben fel vannak készülve a fertőtlenítésre. Nem lehet rögtön egymás után menni a stúdióba, csak miután kellően megtisztították a helyiséget. Régebben, hogy ha valakinek úgy jött össze a munkája, hogy nem tudott időpontra menni, akkor beugrott, amikor tudott, de ma már ez nem lehetséges a fertőtlenítés miatt.
SzJ: Ha véget ér a mostani helyzet, remélhetőleg visszatérsz a színházba is. Hol láthatunk, milyen darabokban?
HA: A József Attila Színházban játszom a Mici néni két életében, a Karinthy Színházban a Szent Péter esernyőjében, és a Vidámszínpadon a Család ellen nincs orvosság című darabokban. Ezen kívül a Rátonyi Róbert Színház tagja vagyok, amely tavaly nyitotta meg kapuit Csákváron. Itt a Mágnás Miska, a Sybill és a Marcia grófnő című operettekben játszom. Remélhetőleg hamarosan a színházban is találkozhatunk a közönséggel!
Horace-Jasper/Garas Dezső-Agárdy Gábor/Botár Endre-Izsóf Vilmos
Az első verzióban megszólaló Garas Dezső és Agárdy Gábor nem a szinkronjaikról lettek ismertek, így ritka kincs felvételük a rajzfilmben. Garas Dezső ezen a mesén kívül a Hófehérke és a hét törpe első szinkronos változatában Morgót magyarította, és többször hallhattuk Jean-Paul Belmondo hangjaként is. Agárdy Gábor is megszólalt már ezt megelőzően Disney rajzfilmben, mégpedig a Pinokkióban, amiben Derék Rókusnak adott hangot. A Horace-Jasper párosuk természetesen remekül működik, de utódaik, Izsóf Vilmos és Botár Endre sem vallottak szégyent. Hasonlóan elődeikhez, minkettejük szinkronkarrierjébe belefért egy-egy Disney film: Izsóf Vilmos Lipót király hangját adta a Csipkerózsikában, míg Botár Endre legemlékezetesebb Disney-szinkronja kétség kívül Gyagyás Tódi karaktere volt a Gumimacikban.
Az alábbi videóban hallhatjátok, hogy hogyan szól egymás mellett a kétféle szinkron:
Horace, Jasper és Szörnyella 1964-ben és 1995-ben
További magyar hangok:
Tolnai Klári/Gyimesi Pálma, Szabó Ottó/Vass Gábor, Vay Ilus/Varga T. József, Pogány Margit/Pásztor Erzsi, Siménfalvy Sándor/Uri István, Zách János/Ujlaki Dénes, Rátonyi Róbert/Barbinek Péter, Képessy József/Helyey László, Kristóf Tibor, Báró Anna/Martin Márta, Mezei Mária, Szabó Tünde, Perlaki István/Balázsi Gyula, Melis Gábor, Velenczey István/Verebély Iván, Kemény László/Rosta Sándor, Vajay Erzsi/Győri Ilona, Szalay Csongor, Előd Álmos, Szentesi Gergő
Ti melyik szinkronnal szeretettétek jobban a 101 kiskutyát?

Felfedezhetünk a filmben a két rendező más mozijaira való utalásokat és easter eggeket, ilyen például, amikor hotelszobában Geckóék Big Kahuna Burgert esznek. Ez a Tarantino által kitalált hamburgermárka leginkább a '94-es Ponyvaregénynek köszönhetően lett ismert, de megjelent a Kutyaszorítóban, a Négy szoba, és a 





Hazai György, a sorozat szinkronrendezője így emlékezett ugyanebben a kötetben: ,,Egy hosszú sorozatra nem könnyű szerepet osztani, különösen akkor, ha a rendezőnek az egészből csupán egy-két részt van lehetősége megtekinteni, és ez általában minden sorozat esetében így van. Olyan, mintha az ember fejest ugrana egy medencébe, de nem tudná, mennyi víz van benne. Nagy rizikó, mert nem lehet tudni, hogy a történet folyamán hogyan változnak majd a karakterek. A Dallasnál úgy éreztem, hogy szinte valamennyi figura ,,hívja” a megfelelő magyar színészt, csak diszponálni kell.”
Jockey Takácsi Gizellának köszönheti nevét, ugyanis minden sorozatok egyik legrettegettebb karakterét eredetileg JR-ként, azaz John Ross-ként anyakönyvezték. Kránitz Lajos saját bevallása szerint nagyon szerette Jockey huncut játékát, és megtisztelőnek érezte, hogy nyolc éven át szinkronizálhatta Larry Hagmant. Hazai György azt tanácsolta a magyar színművésznek, hogy behízelgő, kellemes hangon adja a gonosz szereplőt, s ez teljességgel bejött. Az eredeti hangsávban nem szerepel Jockey jellegzetes cinikus kacaja, ezt Kránitz Lajos tette hozzá, hogy ezzel erősítse a gonosz jellemvonását. Átadom neki a szót:
Ugyan a sorozat már több, mint húsz éve ment a tévében, Csankó Zoltánt a mai napig ,,kísérti” a Dallas. Bár volt előtte szinkronszerepe, ezzel lett ismert: ,,tény, hogy sok mindent annak köszönhetek, hogy a Dallasban Bobby hangja voltam, de emiatt számtalan munkától elestem, s esek el a mai napig, hiszen sok néző számára változatlanul én vagyok a bársonyos hangú” – nyilatkozta a színész 2016-ban a
Dallos Szilvia fantasztikus hangja volt a kedves Ellie-nek. A pozitív szerep ellenére voltak kellemetlen élményei a magyar színésznőnek: ,,az mondjuk nem esett jól, amikor éjszaka felhívtak, hogy drága Ellie segítsen, és az illető elmesélte a családi problémáját. Azt gondolta, hogy én meg tudom oldani, mert a Dallasban olyan jó ember vagyok, hiába mondtam neki, hogy én Dallos Szilvia vagyok, és csak a hangomat adom oda, az nem az én életem.” Állítása szerint a sorozat elején nem igazán kedvelte a karakterét: ,,Az elején untam, mert Barbara Bel Geddes-nek nem volt valami izgalmas a szerepe, mindig olyan jó volt, mindig mindent megoldott, majd egyszer csak belelendült a figura, és kezdett vele történni egy csomó minden, úgyhogy a végére már nagyon megszerettük egymást” - mondta egy 2017-es interjúban a
A Jockot megformáló Jim Davis a forgatás harmadik évében, 1981-ben sajnálatos módon elhunyt, így karaktere nem volt végig jelen a sorozatban. Magyar hangja Gera Zoltán volt, akinek életét megnehezítette a történelem: a ’60-as években útlevelet igényelt, hogy részt vehessen egy londoni Shakespeare-tanfolyamom, ám kérvényét elutasították. Nem tudván, hogy lehallgatják, és postáját is ellenőrizik, levélben értesítette erről a tanfolyam szervezőit, aminek eredményeképp 9 hónapra börtönbe került. A letöltött idő után folytathatta munkásságát, amiért 2013-ban megkapta a Kossuth-díjat, és szűk egy évig a Nemzet Színésze címet is élvezhette. Elmondása szerint a szinkron értékét minden színésznek fel kell ismernie, hiszen a munka során találkozhat a világ legjobb és legrosszabb színészeivel, akiktől sokat lehet tanulni.
Linda Gray – mint az alábbi videóban láthatjátok – Larry Hagmanhez hasonlóan járt Budapesten, a Friderikusz Showban. ,,Samanthát” nem csak a stúdióban faggatta a magyar riporter, hanem elvitték Gazdagrétre, a Lantos utca 8 helyszínére, ahol felcsöngetett az ott lakókhoz. Magyar hangja Szerencsi Éva volt, akit az Abigél Vitay Georginájaként zárt szívébe az ország. Szerencsi Éva rendkívül fiatalon, 52 évesen hunyt el. A Kiskegyed a 2004-es egyik szeptemberi számában megemlékezett a színésznőről, s egy korábbi interjúból idéztek, amiben a színésznő a Dallasról beszélt: ,,szerettem ezt a munkát. Ha jó a színész és jó filmben játszik, öröm szinkronizálni. Ha pedig némi pluszt is tudok hozzáadni a szerephez, akkor már némi megmérettetésről is beszélhetünk”.
Pamela Barnes Ewing Bobby felesége, és Cliff Barnes testvére volt, ami számtalan konfliktusra adott okot. Magyarul Simorjay Emese hozta el nekünk a szépséges Pamelát, aki 2010-ben adott interjút a
A Jászai Mari-díjas Balogh Erika szólaltatta meg a sorozatban Lucyt, Ellie és Jock unokáját. A Művésznő örömmel mesélt nekem a sorozatról: ,,Másodikos főiskolás korom óta szinkronizálok, akkoriban nagyon sok munkám volt. Lucy eredeti hangja rendkívül kellemetlen, éles és visító, úgyhogy a rendező azt gondolta, hogy mivel én a kellemesebb, lágyabb hangszínt képviseltem, talán javíthatok a figurán. Az első rész előtt a művészvetítésen megismerhettük a figurákat, a karaktert, a helyszínt. Hatalmas dolog volt látni akkoriban, hogy így is lehet élni: gyönyörű farm, lovak, autópark… A sorozat rendszeres munka volt, naponta dolgoztunk vele, igen jó csapattal. Akkoriban együtt zajlott a szinkron, akár 3-4-en is voltunk egyszerre a stúdióban. Jó pár évvel a Dallas után meghívták Magyarországra „Lucyt” és vele együtt A klinika című sorozatból az Elke nővért játszó Barbara Wussowt, akinek szintén én voltam a hangja. A műsor során én szinkrontolmácsoltam őket, s azt mondta az amerikai színésznő, hogy nagyon irigyel engem, mert ha két ekkora művészt szinkronizálok, akkor biztosan én is milliomos vagyok. Helyre tettük, hogy Magyarországon azért nem akkorák a gázsik, mint Dallasban. A sorozat legújabb évadába is hívtak, de már csak pár mondatos szerepem volt.”
Szinkronjunkie: Mennyire unalmas, hogy ha a Dallasról kérdezik?
Steve Kanaly csupán a harmincas évei elején járt, amikor elkezdték forgatni a sorozatot, ma 74 éves. Magyar hangja Melis Gábor 1972-ben diplomázott a Színház-és Filmművészeti Egyetemen; jelenleg az Operettszínház társulatát erősíti. Hangja rendkívül különleges, nem véletlen, hogy ő az egyik legfoglalkoztatottabb színész a szinkronban, munkáinak számát felsorolni is nehéz, hisz számtalan filmben és sorozatban hallhattuk. Sajnos manapság már kevés szinkront vállal.
A főszerepet eredetileg Paul Bettanynak szánták, majd a színész nemleges válasza után Ralph Fiennest és Robert Downey Juniort keresték meg. Sokan kritizálták, hogy végül Colin Firth kapta meg a király szerepét, hiszen tíz évvel idősebb volt az akkori VI. Györgynél, nem is hasonlított rá sem kinézetre, sem hangra, ám a brit színész játékával eloszlatta az előzetes aggodalmakat. Mivel Colin Firth nővére beszédterapeuta, sokat segített a színésznek kifejleszteni a dadogás képességét – amit a forgatások után sokáig tartott elhagynia. Magyar hangja, Csankó Zoltán abban a különleges helyzetben van, hogy nem csak szinkronizálta a királyt, hanem el is játssza, mégpedig a Győri Színház színpadán. A színésznek már nem kellett akkora kutatómunkát végeznie, mint brit kollégájának; a filmből készült, és elolvasta az alkotás alapján kiadott könyvet. Colin Firth-höz hasonlóan az ő baja is meggyűlt a dadogással, hiszen mint a
A készítők mindenképpen Geoffrey Rush-t akarták a szerepre, s hogy a forgatókönyv biztosan eljusson hozzá, egy Rush-hoz közel lakó stábtag gyűrte be a színész postaládájába a forgatókönyvet azzal az üzenettel, hogy elnézést kérnek, amiért nem az ügynökén keresztül keresik meg, de nagyon szeretnék, ha elvállalná Logue szerepét. Geoffrey Rush magyar hangja Helyey László volt, ahogy előtte többek közt a Nyomorultakban és az Elizabethben is. A magyar színész elképesztő ráérzéssel jelenítette meg hangjával a beszédtanárt, aki nem engedett a királyi allűröknek, és sokszor megértően, tisztelettel, vagy ha a helyzet azt igényelte, határozottan szólt az uralkodóhoz. Geoffrey Rush teljesítménye önmagában is Oscar-díjat érdemelt volna (jelölve volt a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában) Helyey Lászlóval kiegészülve a magyar és ausztrál színész csodás játékát élvezhettük.
Helen Bonham Carter abban a különleges helyzetben van, hogy míg a Király beszédében II. Erzsébet királynő édesanyját formálta meg, addig a Korona című sorozat harmadik és negyedik évadában a lányát, Margit hercegnőt játszotta el. A brit színésznő már-már újrajátszotta a filmben ősei életét, hiszen a nagymamája jó barátságban volt Winston Churchillel, a dédapja pedig Herbert Asquith, aki 1908 és 1914 között volt Anglia miniszterelnöke. Magyar hangja Balázs Ági volt, akinek elegáns, kimért hangja elképesztően jól passzolt Erzsébethez. A magyar színésznő a szinkronon és színházon kívül írással is foglalkozik; regények, dalok és színpadi művek is kikerültek már kezei alól.
Többgenerációs színészcsalád volt az övék - apai dédnagyanyja, Szelényi Emília, édesapja, Ernő, és nagynénje, Neményi Lili is mind a szakma jeles, ismert képviselői voltak. Sorsszerűnek tűnt, hogy ő is a nyomdokaikba lépjen - színpadi alakításokkal kezdődött, szinkronstúdiókban és a tévében folytatódott, majd a Szomszédokba torkollott több, mint ötvenéves pályafutása. Szabó Ottóra emlékezünk, aki 2020 decemberében lenne kereken száz éves.
Évadokon át a legendás Derrick főfelügyelőt szólaltatta meg, oldalán Gálvölgyi Jánossal, aki Kleinnek adta a hangját. 1983 májusában 
- A film helyszíne a képzeletbeli Brantford, a forgatások pedig New Hampshire állam Keene városkájában zajlottak, ahol a mai napig megtalálható a Parrish Shoes felirat egy házfalon. Williamset nagyon megszerették a város lakói, nem csoda hát, hogy halálakor az említett helyszínen mécsesekkel és virágokkal emlékeztek meg róla.





SzP: Nem, én nem írok dalszövegeket. Bőven elég nekem, hogy az éneklés mellett több hangszeren játszó zenész, zeneszerző, hangszerelő vagyok. (nevet) Ezeknél a daloknál mindig van állandó szövegíró, műfordító.