mindenféle a magyar szinkronról

szinkronjunkie

Szinkron home office-ban - 1. rész

2020. május 07. - SzinkronTájmi

untitled_design_1.png

A koronavírus megjelenésével a szinkronstúdiók munkája is alapjaiban változott meg. Ugyan újabb filmek most nem kerülnek a mozikba, mégis számos további műfaj, például dokumentumfilm és sorozat vár arra, hogy szinkron készüljön hozzá. Gyorsan meg kellett találni a megoldást arra, hogy ezek a munkák elkészülhessenek addig, amíg a szinkronstúdiók zárva tartanak. Hogyan lehet kialakítani az otthoni szinkront? Meg lehet oldani, hogy a szinkronrendező instrukciókkal láthassa el a színészt az otthoni munka közben? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat.

Az otthoni munka kialakítása nem mindenkinek magától értetődő – tudom meg Szalkai-Lőrincz Ágnestől, a SzíDoSz-Szinkron Alapszervezet dramaturg-fordító szekciójának vezetőjétől. Néhány színész már eleve rendelkezett egy otthoni stúdióval, ami hangoskönyvek és szlogenek felmondására kiválóan alkalmas, így ezek a színészek könnyedén álltak neki az otthoni munkának. Nagyon sokan vannak azonban, akiknek teljesen új volt a szinkron home office, és megküzdöttek azzal, hogy megfelelő körülményeket alakítsanak ki otthonukban. Ez utóbbiban nagy szerepe volt a hangmérnököknek is, hiszen ők felelősek azért, hogy a hang tökéletesen tiszta és megfelelő minőségű legyen. Az otthoni stúdió kialakításáról beszélgettem Hollósi Péterrel, a Direct Dub Studios egyik hangmérnökével.

Szinkronjunkie: Először tisztázzuk, hogy mit csinál egy hangmérnök?

02_mod-1024x683.jpgHollósi Péter: Először is felvesszük a színészek hangját, amennyire csak lehet pontosan és az adott szituációnak megfelelően, amit a vágók szájmozgásra illesztenek, és mi ezután keveréskor hozzákeverjük a nemzetközi hanghoz a színészek hangját. A nemzetközi hangon vannak a zörejek, atmoszférák, zenék. Ezeket kell egyesíteni a magyar színészek hangjával. Nagyon fontos még a terek lekövetése, például, ha a szereplők bemennek egy csempézett vagy márványozott terembe, meg kell lennie a megfelelő térérzetnek, ez is a mi feladatunk. Valamint, különféle effekteket is alkalmazunk, például telefonhoz, hangosbemondóhoz, vagy űrlények hangjához.

SzJ: Bizonyára kemény munka volt kialakítani az otthoni szinkront. Mivel járt?

HP: Sok irányból kellett körbejárni. Mivel a színészek nem műszaki emberek, olyan dolgokat is figyelembe kellett vennünk, hogy viszonylag egyszerű legyen, és ne kerüljön túl sokba. Meg kellett találunk a megfelelő programot, amivel jó minőségben lehet otthonról felvenni a hangokat, és az is fontos szempont volt, hogy ez a program videót is tudjon kezelni. Amint meglett a megfelelő program, csináltunk egy majdnem 30 oldalas használati utasítást a színészeknek, és egy videót is készítettünk a program használatáról. Ez fejlődött tovább, és nem sokkal később arra is találtunk módot, hogy online hogyan kössük össze a színészt, a rendezőt és a hangmérnököt. Fontos, hogy a hangot jó minőségben tudjuk rögzíteni. A mindenki által használt csevegőprogramok alkalmatlanok voltak erre, így erre más megoldást kellett találni.

SzJ: Mennyire volt kapkodós a home office szinkron kialakításának megteremtése?

HP: Eléggé rohanós volt. A Direct Dub Studios a járvány hazai kitörésekor azonnal bezárt. A stúdió sem tudott tervezni addig, míg ki nem találtuk, hogy hogyan lehet működőképes az otthoni szinkron. Teljesen új helyzetbe csöppentünk. Nem volt olyan rendszer, amire azt tudtuk mondani, hogy erre lehetne építeni, úgyhogy gyorsan ki kellett találni, hogy milyen alkalmazásokat használjunk, de szépen lassan kialakult.

SzJ: Feltételezem, hogy a színészeknek is adtatok tanácsot, hogy hogyan kell kialakítani egy jól működő stúdiót otthoni körülmények között.

HP: Az egyik közösségi oldalon a SziDoSz-Szinkron Alapszervezet létrehozott egy ,,Otthonról végezhető szinkronmunkák” nevű aloldalt, és ott adtunk tanácsokat például a megfelelő mikrofonokról. Próbáltunk olyan mikrofont találni, ami megfizethető, de jó minőségű. A felvételhez javasoltuk, hogy olyan helyet találjanak a színészek, ahol nincs túl nagy zaj; ami nem a fürdőszoba vagy a konyha, ahol zúg a hűtő. A legideálisabb egy jól befüggönyözött, padlószőnyeges hálószoba, vagy egy gardrób. Barkácsáruházakban olcsón beszerezhetőek hangelnyelő-szivacsok, ezeket egy paravánra erősítve nagyon jó kis stúdiót lehet kialakítani. Az asztalra is érdemes egy plédet tenni, ha azon áll a mikrofon, így ezzel is tompíthatóak a rezgések, amiket a mikrofon felvesz. Ezeken kívül is rengeteg kis apróság van, amivel próbálunk segíteni. Folyamatosan tanulunk mi is, de az esetek 95%-ban meg tudtuk oldani az otthoni szinkront.

SzJ: Egy társasházban vagy kisgyerekkel hogyan oldja meg az ember a zavartalan felvételeket?

HP: Társasházban nincs akkora probléma, ha épp nem újítanak fel. A kisgyerekeket általában leviszik sétálni amíg a munka tart, de előfordult, hogy az utolsó mondatot alig tudtuk felvenni az egyik szereplővel, mert pont visszajött a párja a gyerekekkel és berontottak a szobába. A legnagyobb problémát inkább az jelenti, hogy a színészek érthető módon nem erre vannak berendezkedve.

SzJ: Volt olyan, aki lelkesen belevágott, de annyira küszködősnek találta, hogy végül lemondott az otthoni munkáról?

HP: Igen, volt olyan színész, aki beruházott, de mégsem működött vagy azért, mert semmi érzéke nincs ehhez, vagy azért, mert olyan helyen lakik, ahol nem elérhető a szélessávú internet. Volt olyan színész is, akinél az volt a gond, hogy a számítógépe nem alkalmas erre, mert túl régi és nem bírta a terhelést. Most már rögtön ránézek a színészek gépére, és megnézem, hogy milyen az internet-csatlakozás, mennyire régi a gép, és így rá szoktunk jönni, hogy mi lehet a probléma.

SzJ: Egy hangmérnöknek több munkát jelent home officeban dolgozni?

HP: Mindenképpen több munkát jelent még így is, hogy mára már viszonylag kialakult a dolog. Az elején úgy működtünk, mint egy call center, és forródróton próbáltunk segíteni a színészeknek, de még most is kialakulhat bármilyen technikai probléma, amit meg kell oldani. Úgy tudunk segíteni, hogy tanácsokat adunk a színésznek, hogy tekerje lejjebb a mikrofont, vegyen vissza a fülhallgatóból, mert visszahalljuk, menjen hátrébb, menjen közelebb a mikrofonhoz. Még a mikrofon előtti popfilter hiánya is kiküszöbölhető például egy zoknival, mert a mikrofonra húzva jól szűri a dübbenéseket. Ezeken felül természetesen az utómunkához is több idő kell.

A hangmérnökök tehát kemény munkával és ötleteléssel kialakították az otthoni szinkronmunka körülményeit. A triumvirátus harmadik tagja a színész és a hangmérnök mellett a szinkronrendező. A Direct Dub Studios egyik szinkronrendezőjével, Molnár Kristóffal beszélgettem az otthoni szinkronról s a szinkronrendezői munkájára gyakorolt hatásáról.

mk.jpgSzinkronjunkie: Te hogyan emlékszel vissza a stúdió ideiglenes bezárásának körülményeire?

Molnár Kristóf: Bezárás után sok minden bizonytalan volt. A stúdiók és a megrendelők viszonyában is rengeteg egyeztetés történt. Első körben a hangalámondásokra kerestünk megoldást, de rögtön utána már arra is kerestünk módot, hogy hogyan lehetne otthonról kivitelezni a sorozatok szinkronizálását. Hollósi Péter, Bederna László, Tóth Imre, Halas Péter és Schmidt Zoltán hangmérnökök gigászi munkát végeztek, éjt nappallá téve az otthoni szinkron kialakításán dolgoztak.

SzJ: Hogyan történik a home office szinkron?

MK: Először hangalámondásokat csináltunk. Ilyenkor a színész megkapja a képanyagot és a szöveget és otthon, a már kialakított felszerelésével a számítógépén rögzíti a szerepeit. A hangmérnök ugyanúgy elvégzi az utómunkát, mintha a hangfelvétel a stúdióban készült volna, majd a rendező végighallgatja az eredményt, és ha bármi hangsúlyhiba, baki, vagy egyéb gond van, visszaküldjük a színésznek javításra. Mindezeket a ki-és visszaküldéseket, egyeztetéseket a gyártásvezető végzi, akire a korábbihoz képest jóval nagyobb terhet rónak ezek a folyamatok. Hatalmas köszönet jár Vigvári Ágnesnek, aki az első home office naptól kezdve fáradhatatlanul, hatalmas empátiával és profizmussal segíti mind a stábok, mind a színészek munkáját, nem egyszer késő estig. Ezután jött egy új kihívás, hogy a szinkront is oldjuk meg otthonról, ez különösen most futó sorozatoknál volt fontos. A hangmérnök, a rendező és a színész egy virtuális térbe való helyezésével ez is működőképes, mert így élőben tudjuk instruálni a színészeket. Volt egy ilyen sorozatunk, ami le is ment így adásban, és elfogulatlanul mondom, hogy nem lehetett megmondani, hogy az a bizonyos rész otthonról készült, mert egyáltalán nem üt el az előző epizódok szinkronjától. Vannak viszont színészek, akiknek nincs otthon technikájuk, úgyhogy a helyzet ellenére be akarnak járni dolgozni.

SzJ: Ezt hogyan oldottátok meg, hogy aki akar továbbra is bejárhasson a stúdióba?

MK: Nagyon komoly fertőtlenítő-eszközöket telepítettünk a stúdiókba. Olyan lég- és felületfertőtlenítő gépeket vettünk, amelyek nem ózon-alapúak, ami ugyan fertőtlenít, de mérgező. Nálunk olyan orvosi berendezések vannak, amelyeket a műtők sterilizálására is használnak. Ezek mindent sterillé tesznek a műteremben, a popfilterektől kezdve a székekig, így a benti munkavégzés nem jár nagyobb kockázattal, mintha a boltba menne el a színész. Biztosítunk lábzsákot és érintésmentes kézfertőtlenítőt is, emellett a folyosó levegőjét is veszélytelen, orvosi gépek fertőtlenítik, úgyhogy náluk ténylegesen biztonságosan folyhat a munka. Ez a fertőtlenítés korlátozott számú műteremben megy, hogy kerüljük a tumultust. A színészvárót is zárva tartjuk. Jelenleg 4-5 műteremben folyik a szinkron és ezt a lehetőséget kifejezetten azért teremtettük, hogy ha valaki bármilyen okból úgy dönt, hogy bevállalja és szeretne kijönni dolgozni, akkor ténylegesen biztonságos legyen számára a munka. Senkit nem presszionáltunk arra, hogy jöjjön ki, különben hátrányba kerül, úgyhogy próbálunk alkalmazkodni azokhoz a színészekhez, akik otthoni stúdiót nem tudnak kialakítani.

SzJ: Rendezőként számodra mi a legnagyobb kihívás az otthoni munkában?

MK: Ennek lelki és technikai oldala is van. A lelki része az, hogy bármennyire is hallom a színész hangját, bármennyire tudunk beszélgetni akár munka után is, alapvetően ez egy társas szakma, úgyhogy nagyon hiányzik az a része, hogy élőben üdvözöljem a színészeket és örüljek nekik. A technikai része áthidalható, de azt például nehéz volt megszokni, hogy egy hangalámondás elkészítése ebben a rendszerben jóval időigényesebb. Mindent leellenőrzök, és próbálok olyan anyagot küldeni a színésznek, amiben már minden potenciális hibalehetőség ki van szűrve. Ezt normális esetben nem feltétlenül csináljuk meg előre, mert ha munka közben kiderül, hogy hosszú a szöveg, vagy egyeztetési hiba van, élőben kijavítjuk. Most egy hangalámondás esetében az egészet visszanézzük, hiszen nem voltunk ott, amikor a színész felmondta a szöveget, úgyhogy ezáltal egy hangalámondásos felvétel is többlépcsős folyamattá vált a megszokotthoz képest. A szinkronfelvétel esetében olyan technikai nehézségek is akadhatnak, amik normális munkarendben nincsenek. Például előfordul olyan, hogy a színészhez csúszással érkezik meg a kép, ami azt jelenti, hogy később kezdi el mondani a szöveget. Egy alap-késés mindig bele van kalkulálva a szinkronba, ezt a mi szemünk megtanulta kezelni, itt most azt kellett megtanulni, hogy a belekalkulált csúszásnak nem egyszer a sokszorosát kell hozzászámolni fejben.

SzJ: Lehet ez a helyzet egyfajta újdonság a szinkronban?

MK: Ez egy rossz újdonság. Persze nem lenne idegen a szakmától, ha egy narrátor otthonról mondana fel hangalámondást, de véleményem szerint ez is jobb egy rendezővel és egy hangmérnökkel, mert a szinkronstábot nem véletlenül alkotja három ember. Pótfelvételek esetén azonban jól jöhet ez a rendszer, hogy egy-egy kimaradt mondat miatt ne kelljen bemennie a színésznek a stúdióba. Olyan eset is előfordulhat természetesen, hogy a színész eltöri a lábát, és ilyenkor is jó lehet egy otthoni stúdió. Ilyen helyzetekre mindenképpen jó megoldás az otthoni szinkron, de azt nem tudom elképzelni, hogy hosszú távon működjön.

Nagyon köszönjük a DDS munkatársainak, hogy beavattak bennünket az otthoni szinkronizálás rejtelmeibe. A második részben ugyanerről a témáról fogunk beszélgetni színészekkel, akik elmesélik, hogy ők hogyan élik meg a home office szinkront.

(Fotók: Direct Dub Studios)

20 éves a Gladiátor - íme a kedvenc szinkronos jeleneteink

glad1-1-e1588071701870-1024x576.jpgRidley Scott Gladiátora méltán kapott 5-5 BAFTA és Oscar-díjat, hiszen az egyik legminőségibb történelmi filmről van szó, amellyel Hollywood az utóbbi évtizedekben megörvendeztette a nézőket. A forgatókönyvet Daniel P. Mannix 1958-as “Those About to Die: or the Way of the Gladiator” című regénye ihlette.
A Gladiátor visszarakta a térképre a szandálos történelmi-filmek (más szóval peplum) kategóriáját, illetve megismertette a nagyközönséggel Joaquin Phoenixet. Hans Zimmer zeneszerző munkája pedig sokat hozzáadott a film hangulatához, így lehet az, hogy a mai napig olyan kiemelkedő látványvilágú moziról van szó, amit bármikor szívesen nézünk újra – pedig már húsz éves.
2000. május 4-én került a mozikba, mi pedig ennek kapcsán megnéztük a szinkronhangjait, és kiválogattuk kedvenc jeleneteinket a filmből, íme.

„A te hibáid fiamként az én kudarcom apaként”

Az uralkodó Marcus Aureliust a néhai Richard Harris alakította, aki itt Kristóf Tiborral “dolgozott együtt”, harmadik alkalommal A hófehér vadliba és A szibériai borbély filmek után. A karakter az egész filmh hosszához képest nem töltött valami sok időt a vásznon, de a szinkron szereposztás minőségét dicséri, hogy így is olyan kaliberű hangot kapott, mint Kristóf Tibor.

„Akkor, hispán, együtt megyünk fel Rómába”

Oliver Reed (Proximo), akinek egyes jeleneteit CGI-jal kényszerültek befejezni az alkotók a színész forgatás közbeni halála miatt, Kránitz Lajos hangján szólalt meg. Eredetiben is hatásos ez a párbeszéd, azonban Kránitz baritonja még egyet dob a jeleneten. Nem véletlen, hogy e mindenki számára ismerős hang tulajdonosát karrierje során több, mint ezer filmbe hívták szinkronizálni.

"Öleltél már pestisben haldoklót, felség?"

Ennél a rövid jelenetnél több bizonyíték nemigen kellett ahhoz, hogy a néző rájöjjön, miért nem akarta Marcus Aurelius a fiatal Commodusnak adni a császári címet - mármint azon kívül, hogy utóbbi saját kézűleg végzett apjával.
A Derek Jacobi által alakított Gracchust az a Fodor Tamás szinkronizálta, akit más munkái mellett például Anthony Hopkins magyar hangjaként is ismerhetünk - a Törésben, a Thor: Ragnarökben, a Red 2-ben és a Transformers: Az utolsó lovagban is ő szólaltatta meg.

Maximus Decimus Meridius vagyok”

Russel Crowe-nak Vass Gábort választotta magyar hangjául Dóczi Orsi rendező, előbbinek csak a Túszharc után kezdett majdnem állandó szinkronpárjává válni Kőszegi Ákos. Kevésbé illik a karakterhez (és Crowe-hoz) Vass Gábor mély hangja, de a film egyik nagy jelenete szerencsére így is libabőrösre sikerült. Nem válogattam be, de a "Jól szórakoztok?" - részt is majdnem ennyire szerettem.

„A császár össze volt törve. A kis méh oly mélyen megsebezte, ahogy senki nem tudta volna”

Rátóti Zoltán tökéletesen hozta Joaquin Phoenix számító, tenyérbemászó karakterét magyarul, és örömmel üdvözöltem ezt a párost majd’ két évtizeddel később a Jokerben. Bár a két film között Phoenixnek előszeretettel castingolták Csőre Gábort magyar hangként, én még mindig arra szavazok, hogy Rátóti a "jó megoldás".

"Megéri Róma egy jó ember életét?”

A film katarzisa - Commodus, majd Maximus halála - nagyon szép képi világot tár elénk, nem maradva el az azt megelőző két és fél órától. Hans Zimmer zenéje pedig csak fokozza a hangulatot.
A tömeget számonkérő Lucillát a szinkronban ritka vendég Fullajtár Andrea hangján hallhattuk.

A magyar szöveget Speier Dávidnak köszönhetjük, a film szinkronja pedig az UIP Dunánál készült.
Mit hagytunk ki a felsorolásból, és mennyire értetek egyet a szereposztással? Lássuk a kommentekben!

Halott vagy (Dead To Me) - 1. évad szinkronkritika

dead_to_me_horizontal-main_rgb.jpg

Év elején még nem gondoltuk volna, hogy egy járvány miatt a világ nagy része önkéntes karanténba kell, hogy vonuljon. A Nagy Otthonmaradásnak rengeteg társadalmi és gazdasági következménye lett (és lesz is a jövőben), többek között például az is, hogy fellendült az olyan streaming-szolgáltatók nézettsége, mint a Netflix és az HBO Go. Ehhez kapcsolódva szeretnénk a kedvenc sorozatainkat ajánlani nektek ezekről a felületekről, közülük is azokat, amelyek szinkronos változatban is elérhetőek. A Te c. sorozatról már olvashattatok nálunk, most hoztunk egy újabbat.

A Halott vagy (Dead To Me) első évada tavaly májusban debütált a Netflixen, idén május nyolcadikán pedig érkezik a következő etap. A drámával fűszerezett vígjátéksorozathoz nem is akármilyen szereplőgárdát válogattak össze, hiszen a főbb karaktereket Christina Applegate, Linda Cardellini és James Marsden alakítják. 

Jen Harding (Applegate) -  Csondor Kata

Mindegyik színésznek van már sorozatos múltja, Applegate-et pont egy sitcomban ismerte meg a világ, hiszen tizenéves korában tűnt fel az Egy rém rendes családban. A későbbiekben is játszott főszerepeket, mint például a saját rendezésű Jesseben, a Nem ér a nevemben és az Éjjel-nappal szülőkben. A kilencvenes évek legnépszerűbb sorozatából, a Jóbarátokból sem maradhatott ki, pár rész erejéig Rachel hisztis nővérét alakította. 
Szinkronizálása tekintetében leggyakrabban Zsigmond Tamarát kérték fel a rendezők, így volt ez Kelly Bundy megformálásakor is, és később például a Rossz anyákban. A Halott vagyban viszont Csondor Katát hallhatjuk megszólalni Jenként. Elsőre mindenképp szokatlan Bundyék tizenegy évada után, és akarva-akaratlanul is Scarlett Johansson arca úszik be elém Csondor Kata hangja hallatán, de ez nem von le sokat az élményből.

A sztori úgy kezdődik, hogy a férje tragikus halála után két gyerekkel magára maradó Jen úgy dönt, hogy elmegy egy Menny Barátainak nevezett segítő csoportba, ahol a résztvevők együtt birkóznak meg a különböző módokon az életükbe köszöntött gyásszal és fájdalommal. Itt találkozik Judyval, aki a szöges ellentéte, valamiért mégis a barátja szeretne lenni. Az ingatlanügynök Jen cinikus, távolságtartó, sőt, ki is mondhatjuk, hogy bunkó - de ez teljesen érthető, hiszen elvesztette élete szerelmét. Judy pedig a gyásza ellenére is kedveskedő, színes ruhákban jár és igyekszik mindenben a jót látni. 
Még csak az első rész felénél jár az ember, és máris jön a fordulat a cselekményben, és ettől nem maradnak el a következő részek sem.



Judy Hale (Cardellini) - Varga Klári

Linda Cardellini a Vészhelyzetben lett ismert, ahol Zsigmond Tamara volt a magyar hangja, és ha már sorozatokból szemezgetünk, szerepelt a Mad Men - Reklámőrültek néhány évadábanis. A Zöld könyvben, a Megjött apuciban is Tamarát hallottuk, bár Cardellinit másik ikonikus szerepében, Velmaként a Scooby-Doo filmekben Madarász Éva szinkronizálta. Pár éve a  Bosszúállók-franchisehoz is csatlakozott Sólyomszem feleségeként, ahol Bognár Anna kölcsönzi számára a hangját.
Cardellininek jól áll az idősek otthonában dolgozó, kicsit hippis beütésű nő karaktere, akin azért néha villanásnyira látni, hogy valami nem egészen stimmel.
Jól ellensúlyozza az Applegate által alakított Jent, mindkét szereplőben találhatunk szimpatikus és kevésbé kedvelt tulajdonságokat, és ahogyan halad az évad, egyre inkább megbizonyosodhat a néző az elcsépelt mondás igazságáról, miszerint "senki sem az, akinek látszik".

Steve Wood (Marsden) - Miller Zoltán

Az ügyvéd Steve Judy ex-vőlegénye, a nő miatta jár a gyászfeldolgozó csoportba. Nem a legszimpatikusabb karakter, főleg a Judy felé mutatott viselkedése miatt vonja fel az ember a szemöldökét néha.
A kezdetben romantikus filmek főhősének castingolt Marsdent mostanában a nívós Westworldben láthatjuk, a kétezres években viszont feltűnt az Ally McBealben, és néhány vendégszerep erejéig a Modern Családban, A dadusban, a Végtelen határokban és az Ötösfogatban is. A kezdeti X-Men filmek Küklopszaként Rékasi Károly szinkronizálta, de volt, hogy Crespo Rodrigo is megszólaltatta. A Bűbáj című filmben volt először Miller Zoltán a szinkronpárja, és a Westworldben lett állandónak mondható, így legutóbbi filmjében (Sonic, a sündisznó) és ebben a sorozatban is őt hallhatjuk.

Nehéz spoiler nélkül írni a sorozatról, hiszen már az első rész is tartogat meglepetéseket, és ahogy haladunk előre az évaddal, úgy bontakozik ki és lesz izgalmasabb a két nő kapcsolata, Jen és férjének egykori viszonya, valamint a férfi halálának körülményeiről is itt-ott fellebben a fátyol.
A gyászt a vásznon nem könnyű megjeleníteni úgy, hogy még pont megemészthető legyen a néző számára - ne legyen se túl komor tőle a történet, de azért ne is bagatellizálja el a téma komolyságát, és kellően átmenjen az üzenet. A Dead To Me (az eredeti címbeli a “számomra” szót fontos lett volna valahogy jelezni a magyar változatban) pont ilyen. A párbeszédek emberiek és valóságosak, az életben amúgy is drámai helyzetek nincsenek túltolva.

A magyar változat munkatársai: 

Szinkronrendező: Aprics László
Magyar szöveg: Vajda Evelin
Hangmérnök: Bederna László
Gyártásvezető: Boskó Andrea
Vágó: Pilipár Éva
Készült a Direct Dub Studiosban.

Ha megnéztétek már, mit szóltok hozzá? Melyik sorozatról olvasnátok még szívesen?

Szinkronlegendák Portrésorozat: Zenthe Ferenc

zf.jpg

Rögtön az elején tisztázzuk: a cím félrevezető, ugyanis Zenthe Ferenc nem csupán szinkronlegenda volt. Ugyan több mint 200 alkalommal szinkronizált, és Jack Lemmon állandó magyar hangjaként is tekinthetünk rá, mégsem a szinkron miatt jut elsőként eszünkbe, hiszen Zenthe Ferenc sokkal többet mutatott a szinkronnál. Igazi, nagybetűs Legenda volt.

Nincs ember – beleértve pályatársakat, és kollégákat is - aki ne szerette volna az egykori Nemzet színészét. Olyan nyugalom, és derű áradt belőle, ami még képernyőn keresztül is megérintette a nézőt, s ismeretlenül is elkönyveltük magunkban, hogy Zenthe Ferenc a végletekig jó ember.

Ezek nem csak üres találgatások a néző részéről, ugyanis a kollégák is mind-mind jó véleménnyel voltak a színészről. Kézdy György így fogalmazott: ,,én ilyen jó emberrel még életemben nem találkoztam”.

A véletlenül lett színész

Zenthe Ferenc 1920. április 24-én született Salgóbányán, Rameshofer Ferenc néven. Abban az időben nem ártott megválni egy-egy idegen hangzású vezetéknévtől, így a színész ükanyja, Zenthe Mária nevét vette fel, s ennek köszönhetően a Zenthe név nem halt ki. Apja ,,tisztességes” szakmát szánt neki, így beiratkozott a Budapesti Közgazdasági Egyetemre, ám egy jó barátja, Pécsi Sándor nem akart egyedül menni a Színművészeti felvételijére, ezért rábeszélte Zenthét, hogy jelentkezzen ő is. A felvételire Csokonai egyik versét vitte, amit palóc tájszólással adott elő. A felvételiztetők meghökkenve kérdezték: ,,hát hogy beszél maga?” – ,,Magyarul!” – felelte Zenthe. Ugyan a felvételiről kizavarták, mégis felvették. Első év után behívták katonának, így félbe kellett hagynia tanulmányait. A háború után volt osztályfőnöke munkát szerzett neki a pécsi színháznál. A színész az akadémián kimaradt oktatást élesben pótolta, így a közönség és a kollégák reakcióiból tanult. 1952-ben szerződtette a Madách Színház, mint ígéretes pozitív hős karaktert, ahol egészen 2005-ig játszott. Azt mondta, hogy a színpadon volt igazán otthon, mert ott tudott igazán merész lenni; amint lement a színpadról már bizonytalan volt.

,,Lehettem volna olyan hős, mint a Tenkes kapitánya!”

Ez a mondat a Szomszédok című sorozatban hangzott el a színész szájából egy postarablás után, amikor nem labancokat fogtak el, hanem bádogpisztolyos suhancokat.
Első filmszerepét 1953-ban kapta a Rákóczi hadnagyában. Ennek a filmnek a forgatásán tanult meg lovagolni, s az 1964-es Tenkes kapitányára már profin vágtatott. Erre a sorozatra így emlékezett egy Juszt László által készített interjúban: ,,nagyon szerettem, remek társaság gyűlt össze, egyik színész jobb volt, mint a másik. Ehhez hasonló öröm a Jób lázadása, ez az a két munka, amiért érdemes volt megszületni”. Élete során rengeteg filmben és sorozatban szerepelt. Legutolsó mozijában, a Magyar vándorban ,,önmagát” alakította, hiszen a Tenkes kapitányaként kellett kiinnia egy pohárból a vizet úgy, hogy közben a hozzákötözött székkel együtt áll fel, hátrakötött kézzel.

Egyik legismertebb, és legtovább tartó munkája a Szomszédok Taki bácsija volt, melyre a rendező, Horváth Ádám kérte fel. A színész nagyon szerette Takács István szerepét, ugyanis úgy tartotta, nagyjából olyan, mint ő maga: ,,a szerzők az egyéniségünkre írják a szerepeket, mi pedig saját magunkat alakítjuk, hiszen magánemberként is gyakran zsörtölődünk, hasonlóan kisebb-nagyobb problémákkal küszködünk. Mégis azt akarjuk példázni: az emberekbe vetett hittel, optimizmussal át lehet hidalni a gondokat, nehézségeket”.

Hang, játék

Zenthe Ferenc a mikrofon mögött is emlékezetes szerepeket tudhatott magáénak. Hallható volt a legendás Szabó család című rádiójátékban, ahol első karaktere vízbe fúlt, ám a hallgatók annyira hiányolták, hogy egy másik figura hangjaként kellett visszatérnie a hangjátékba. A színésztől azonban az ének egy darabig távol állt. A 2x2 néha 5 című filmben ugyan énekelt, de végül azt kérte, hogy énekelje fel valaki olyan a dalt, akinek ez a szakmája, így a filmben Vámosi János hallható. Ennek ellenére van egy felvétel, melyen a színész Komlós Jucival énekli az Azért vannak a jó barátok című dalt.

Szinkron tekintetében is említésre méltó Zenthe Ferenc munkássága. Hallhattuk rajz-és bábfilmekben is, mint például a Mekk Mesterben, a Lúdas Matyiban, a Süsüben, vagy például a Vukban is.

Szinkronkarrierje 1964-ben kezdődött a Jól bevált férj című filmben, melyben további magyar hangként szerepelt. Első találkozása állandó partnerével, Jack Lemonnal 1970-ben a Legénylakás című filmben volt, melyet további 19 közös munka követett. Dallos Szilvia: A szinkronizálás története című könyvében Zenthe Ferenc azt mondta, hogy nagyon szeret Jack Lemmonnal dolgozni sőt, büszkén említette, hogy a Legénylakás és a Furcsa pár című filmekben nyújtott alakításukért a debreceni szinkronfilm-szemlén díjat is kaptak. Nagyon szerette még a Második utca foglyai és a Sógorom, a zugügyvéd című filmeket, ám legkedvesebb szinkronjaként egy angol sorozatot említett, amit a Buszon néven láthattak a nézők. Korai szinkronéveire így emlékezett: ,,Akkoriban, ha valaki elmondott szinkronban egy mondatot, megtapsoltuk. A világ teteje volt egy ilyen teljesítmény. Egyszer Juhász Jóskát tapsoltuk meg, mert ő három mondatot mondott el egymás után szinkronban és teljes átéléssel. Ma már nehéz megérteni, mert most már lapozunk, papírról olvassuk a szöveget, sokszor nem is a játék jelent gondot, hanem a technikai megvalósítás.”

,,Hunyok egy hangyányit”

Zenthe Ferencet már 1954-ben kitüntették Jászai Mari-díjjal, majd 1975-ben Érdemes, s 1989-ben Kiváló művész lett. 1997-ben a Kossuth-díjat adományozták neki, majd hat évre rá szülővárosa, Salgótarján díszpolgára lett. 2012-ben születése napján megalakult a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház, s ez év elején még egy tortát is elneveztek a színészről.

Hogy mi volt a titka, nem tudni. Szerette az embereket, s úgy is viselkedett, hogy őt is csak szeretni lehessen: ha valaki megsimogatta a villamoson, azt is szívesen fogadta. Másik trükkje talán az alvás volt, ugyanis minden adandó alkalommal lefeküdt, akár tíz percekre is. Alkalom adtán, ha nem volt más, összetolt két széket, vagy próbák alatt a színház nézőterén szunyókált, majd tíz perc múlva is képes volt úgy felébredni, mint akit kicseréltek. Színésztársai is észrevették ezt a szokást, úgyhogy megtréfálták Zenthét. Egy színházi próbán való szunyókálásakor arra eszmélt fel, hogy kollégái egy rögtönzött ravatalnál állva búcsúztatják alvó barátjukat.

Zenthe Ferenc egy 2005-ös interjúban így fogalmazott: ,,amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább.” Most már a Jóisten jobbján alszik.

93835911_2872427052826883_3525837609332899840_n.jpg

A színész feleségével, Katalinnal és fiával, Ferenccel

94332373_542161156322193_83554469870043136_n.jpg

Szintén fiával, jó pár évvel később

94072226_581233972510114_5122784214663561216_n.png

Az unokákkal

93994283_684317009061327_7616754221735477248_n.png

A fotókat és a segítséget nagyon szépen köszönjük ifjabb Zenthe Ferencnek. 

(A fotók egyéb felhasználása nem engedélyezett!)

Te (You) - 1. évad - szinkronkritika

you-season-2-1280x720.pngNéhány hónappal ezelőtt valami megváltozott a magyar sorozatszinkron-gyártásban. Ahhoz, hogy megértsük a - számomra legalábbis - őszintén megdöbbentő történéseket, érdemes röviden kitekinteni, milyen módon is készültek a múltban a sorozatok magyar változatai. 

Tessék megnyugodni, nem a Dallasig megyünk vissza, inkább az elmúlt 15 évben végbement megújulásról érdemes szót ejteni. A szérializált filmtartalmak reneszánszát kezdtük meg, mikor a szappanoperák helyett hazánkba is eljutottak az olyan minőségi sorozatok, mint a Dexter, a Kés/Alatt vagy éppen a CSI - A helyszínelők. A többnyire 24 résszel, évente egy évaddal jelentkező flmsorozatok egyre növekvő száma különleges kihívást állított a szinkronstúdiók elé: a korábbihoz képest jelentősen nagyobb számban kellett szervezni és menedzselni  a munkát és a stábokat. Az elmúlt 15 évben aztán volt, amikor ez kiválóan sikerült és persze akadtak olyan magyar változatok, amelyek az eredeti nyomába sem tudtak érni. A sorozatok gyakran nem egyben, hanem néhány részenként érkeztek meg a stúdiókhoz, így gyakran futhattunk bele hangváltozásokba (ez még az egyik legnézettebb sorozatnál, az Agymenőknél is tetten érhető). És legalább ennyiszer esett áldozatul a fordítás is.

A Netflix és a többi streaming szolgáltató értelemszerűen nem csökkentette a magyar hangok iránti keresletet, azonban a rövidebb, de drágább sorozatok és az akár egyben megjelenő teljes évadok lélegzetvételhez juttatták a hazai stúdiókat. Az első néhány netflixes sorozatot végignézve nem kiáltanék még új korszakot, de az tény, hogy a Vaják, a Kulcs a zárját és a Te is szokatlanul magas minőséget képvisel. 

Hol volt korábban arra idő, hogy a szinkronstáb egy kocsmázásba öltött dalszövegírással foglalkozzon?! "Te vagy a piros pólós srác..." felkiáltással már lendületesen lökték is be a színészt az egyik nagy múltú szinkronstúdió ajtaján. Nem tudom, hogy a pénz, az idő vagy egyszerűen az igények változtak meg, de amit Dezsőffy Rajz Katalin vezényletével a Te stábja letett az asztalra, az méltán versenyez 2019 legjobb szinkronja díjáért. 

17022222_1041672_6b6fca3e4b1ac61d86b18153a0ff21d9_wm.jpgJoe Goldberg - Penn Badgley - Jéger Zsombor

Mindjárt kezdjük is a Te legnagyobb aduászáról. A színfalak mögött már több beszélgetésben említették nekem, hogy Jéger Zsombor nagyon komoly tehetség, de ez valahogy nekem eddig nem jött át. Bevallom, nem értettem, hogy miért kapott ilyen korán főszerepeket. Az Ultron korában (Higanyszál) és az Igazság Ligájában (Villám) nem volt rossz, de egyik film sem állította igazi színészi kihívások elé. Ilyen előzmény mellett érhető, miért volt annyira megdöbbentő számomra, amikor az első jelenetben főhősünk megszólalt. 

Rendben, az eredeti is minőségi, de amit Zsombor letett az asztalra, az elmúlt évek valamennyi sorozata közül kiemeli a You-t. Figurája - a sorozat főszereplője - egy elsőre átlagosnak tűnő srác, akiről hamar kiderül, hogy kattant - még később pedig, hogy gyakorló pszichopata. A széria egyik erőssége, hogy halljuk a főszereplő gondolatait, aki egyfajta narrátorként követi az eseményeket. Jéger Zsombor pedig zseniálisan adja a kedves hangú srácot - ez alapján nem csodálkoznék, ha gyakrabban hallhatnánk majd rádió és tévé reklámokban. Teljesítménye még az eredetihez képest is sokkal meggyőzőbb, hallatszik rajta, hogy mind ő, mind a Dezsőffy Rajz Katalin szinkronrendező fontosnak tartották a feladatot. 

A sorozat első évada alapján nem csupán izibe' odaítélném Zsombornak a következő Legjobb Férfi Főszereplő szinkrondíjat (pedig hol van még a szeptemberi Szinkrongála?!), de ki merem jelenteni, hogy legalább olyan generációs tehetség, mint Ember Márk. Mindkét srácról nagyon sokat fogunk még hallani!

doboeniko_1.jpgGuinevere Beck - Elizabeth Lail - Dobó Enikő

A szinkronrendező remek érzékkel választott kevésbé evidens, még csúnyábban fogalmazva "nem agyonhasznált" hangokat. Dobó Enikő az elmúlt 5 évben számtalan filmben szerepelt, azonban többnyire kisebb mellékszerepekben tűnt fel. Egy ideig úgy volt, ő lesz Marvel Kapitány hangja a Marvel Filmes Univerzumban, azonban a castingon végül másképp döntöttek. 

Azonban mindenképpen érdemes volt várni, ugyanis Enikő remek partnere Zsombornak. Annak ellenére, hogy a jeleneteket minden bizonnyal külön vették fel, mégis érződik közöttük a kémia. Beck karaktere a magyar változatban sokkal karakteresebb, izgalmasabb, mélyebb személyiséggé vált. A főhősnő játéka dinamikus és hitelesen helyt áll a party-girl, könyvmoly és a konfliktusokkal terhelt jelenetekben egyaránt. 

375650_10200488719765855_1623143568_n.jpgPeach Sallinger - Shay Mitchell - Molnár Ilona

Az első számú intrikájának castingja komoly felelősség volt. Ha ez a figura nem sikerül, az bedönthette volna a teljes sorozatot, így Dezsőffy Rajz Katalin egy tapasztalt színésznőre, Molnár Ilonára bízta a feladatot. Ilona bőven 1000 feletti számú alkotásban működött közre színésznőként és szinkronrendezőként, így a szakma különleges veteránjának számít. A két színésznő játéka remekül passzol, hangjuk is jól illeszkedik egymáshoz. Szinkronrendezői feladatai mellett valószínűleg kevesebb idő jut a színészi feladatokra, így Molnár Ilona hallhatóan élvezi figuráját, kiteljesedik és remekül hozza a "gonoszt".

További magyar hangok:

Czetkó Sándor, Dér Zsolt, Elek Ferenc, Maszlag Bálint, Mohácsi Nóra, Nagy Blanka, Staub Viktória, Tarján Péter, Ténai Petra, Welker Gábor

Magyar szöveg: Szemere Laura
Hangmérnök: Erdélyi Imre, Weichinger Kálmán
Vágó: Kránitz Bence
Gyártásvezető: Derzsi Kovács Éva
Produkciós vezető: Haramia Judit
Szinkronrendező: Dezsőffy Rajz Katalin

(Fotók: femina.hu, szinhaz.hu, origo.hu)

A végére pedig bónuszként az egyik kedvenc (spoilermentes jelenetem):

Szinkronlegendák Portrésorozat: Sinkó László

24_sinko_laszlo-1024x623.jpg

Sinkó László egyszer tőle kért interjúkról emlékezett meg, s ezt mondta: ,,készültek velem televíziós riportok is, szóval ha most elszólítana a Jóisten, lenne miből összeállítani a nekrológot”.

A színművész 1940. március 18-án született Budapesten. Munkáját Jászai Mari-díjjal és Kossuth-díjjal, illetve a Nemzet Művésze titulussal is elismerték. Azon színészeink közé tartozik, akinek játékát színházban, filmben és szinkronban egyaránt élvezhettük. Életéről ennek ellenére mégis kevés információ található, azonban vele készült interjúból számtalan szembe jött. A riportok során újabb és újabb dolgokat tudtam meg a színművészről, ám három dolog szinte az összes beszélgetésben elhangzott a szájából, jelesül a szakmai elismerés, a természet, illetve a család fontossága. Állítása szerint, ha ez a három megvan, ebből minden más következik.

Szakmai elismerés

Már a főiskolán gátlásos volt, nem szerette az iskolarendszert, a folytonos bizonyítást, viszont bátyja, Sinkovits Imre révén korán megfertőzte a színház, ezért mindenképpen színész akart lenni. Úgy fogalmazott egy 1988-as interjúban, hogy kényszer érzett arra, hogy embereket mutasson meg embereknek. A ’70-es években nem szerepelt annyit színházban, mint amennyit szeretett volna, ám gyakran feltűnt a tévé képernyőjén, s a nézők elsőként ezáltal ismerték meg őt.

Egyik legnagyobb színpadi szerepe a Katona József Színházhoz kapcsolódik, melynek alapító tagja is volt. Az Übü király című darab az egyik legkedvesebb volt számára, olyannyira, hogy a műben szereplő, általa használt vödröt eltette emlékbe, melyet 9 éven és 270 előadáson át püfölt. Így emlékezett erről az időszakról: ,,Nekem már reggel úgy indul a napom, hogy átgondolom, lesz-e este előadásom. Minden szerep másfajta erőfeszítést, felkészülést igényel. Amikor a Katona József Színházban az Übü királyt játszottam, rendszeresen futóedzéseket tartottam, mert ott a fizikai állóképességemre is nagy szükség volt. Bármekkora is a szerep, mindig tekintettel vagyok az esti előadásra, úgy osztom be az időmet, ettől függ, hogyan étkezem, mozgok, pihenek”.

Ebben az időszakban külföldön is sokat játszottak a Katona József Színház tagjai, több színházi fesztivált meg is nyertek darabjaikkal. Történt egyszer, hogy Párizsban adták elő az Übü királyt, s Sinkó László szokásához híven előadás után beült egy étterembe. Míg a helyi specialitást fogyasztotta, egy francia társaság ment az asztalához, és gratuláltak neki, mint ,,Übü Roi”-nak, s erre rendkívül büszke volt. A Színház falán a mai napig láthatóak ezekről a fesztiválokról szóló újságcikkek, s ezen arany-korszak szellemiségét a Társulat igyekszik a mai napig fenntartani és továbbvinni.

Sinkó László a színházi próbáknak is legalább akkora figyelmet szentelt, mint az előadásoknak. Úgy gondolta, a színésznek szüksége van a próba élményére, és fontos, hogy a kollégákkal együtt építsék fel a darabot, s merjenek rosszak lenni a próbafolyamat alatt.

1994-ben Székely Gábort követve az Új Színházhoz ment, majd 1998-tól szabadúszó lett egészen 2003-ig, míg vissza nem tért a Nemzeti Színházba.

A színészt – állítása szerint – a filmesek időről-időre felfedezték, de nem tudtak vele mit kezdeni. Ennek ellenére nagyon sok filmben és sorozatban szerepelt, például a Fügefalevélben, a Hídemberben, a Szomszédokban, és az Üvegtigris második részében.

Sinkó László a szinkronban is feledhetetlen alakításokat nyújtott, több amerikai színésszel is összenőtt a hangja. Egyszer azt mesélte, hogy gyakran gratuláltak neki, amiért olyan jól vív és lovagol, s egy idő után már nem állt neki magyarázni, hogy nem őt látják a képernyőn, ő csak szinkronizálja Roger Mooret. Egyik legemlékezetesebb szinkronszerepe talán mégis egy magyar filmhez, a Macskafogóhoz kötődik, amiben Grabowskit szólaltatta meg. Külföldi rajzfilmekben hallhattuk még a Pocahontasban Ratcliffe kormányzóként, míg a szintén Walt Disney Studios készítette Gumimacikban Gregor király hangja volt. Szinkronba egy idő után nem járt, mert ugyan nagyon élvezte ezt a típusú munkát, mégis úgy látta, hogy sokat romlottak a munkakörülmények, zavarta, hogy gyorsan, rutinból kellene dolgozni. Úgy gondolta, hogy nem elég egy amerikai színész hangját leutánozni, hanem az idegrendszerét és az intellektusát kell szinkronizálni. Ez határozottan jól ment neki, ugyanis a filmtörténelem legőrültebb szereplőinek kölcsönözte a hangját, például Sir Anthony Hopkinsnak a Bárányok hallgatnakban, és Jack Nicholsonnak a Denevéremberben, ahol a szinkronizálás magasiskoláját mutatta meg. 

A Színművészeti Főiskola diákjai Sinkó Lászlót kérték fel tanáruknak, így a színész a filmek, a színház és a szinkron mellett oktatóként is tevékenykedett. Rendkívüli módon élvezte azt a nyolc évet, amíg tanított: rajongott diákjaiért, és ők is érte.

Természet

Sinkó László nagy természetjáró hírében állt, mely kedvtelése a Szomszédokban alakított karakterének is jellegzetes tulajdonságává lett. Elmesélése szerint a ’70-es években falura jártak gyűjteni, ismerkedtek a helyiekkel, fényképeztek, jegyzeteket készítettek. Ezután jött a Rockenbauer Pállal készített Másfélmillió lépés Magyarországon című tévésorozat, melyben igyekezett minél többet részt venni, ám ha színházi elfoglaltságai miatt nem tudott, akkor is örömmel vállalta a narrátor szerepét. Az akkor összeverődött stáb (,,A csapat”) a mai napig összejár Sinkó Lászlóéknál – immáron a színész nélkül.

,,A vadászat tőlem távol áll” –fogalmazott egykor. ,,Én az őzikék pártján vagyok., erdészként pedig mindig ugyanazt az erdőt járnám. A színészet mellett nyugodtan túrázhatok, és én döntöm el, melyik erdőbe megyek. A hosszú gyalogtúrák helyett ma már az is elég, ha a kertben sétálhatok. Ott is tökéletesen egyedül tudok lenni, négyszemközt a természettel”.

A színészet mellett a sport is rendkívül fontos volt Sinkó László életében. E kedvtelés már az Óbudai Árpád Gimnáziumban töltött évei alatt megfertőzte, ugyanis testnevelés tanára volt a kor sztáredzője, Iglói Mihály, s rendszeresen vitte diákjait szurkolónak különböző versenyekre.

Ugyan a művész emlékezetesen helyt állt színházban, televízióban és szinkronban is, soha nem volt elégedett magával.

,,Az elégedettség számomra pejoratív tartalmat hordoz. Minél nagyobb eredményeket ér el valaki, annál jobban kell vigyáznia, odafigyelnie. Az elégedettségnek rendkívül sok buktatója és útvesztője van, ráadásul hamis önképet ad.”

Család

26734470_1829057834059267_892135608035843425_n.jpgSinkó László már fiatal éveiben sok időt töltött színházban bátyja, Sinkovits Imre révén. Ugyan két teljesen különböző ember voltak ők ketten, nagyon szerették egymást. Színpadon nem sokszor szerepeltek együtt, a szakmát nem ugyanúgy látták. Konfliktusok mindennek ellenére nem voltak köztük, még akkor sem, amikor Sinkó László édesapja engedélyével módosította a Sinkovits nevet, így kerülvén el a testvérével való összehasonlítást.

A fiatalabb Sinkovits úgy látta, hogy a színész szakmában farkastörvények uralkodnak, mely rengeteg nehézséggel jár, s nem tudja, a családja hogyan éli meg, amikor ő hazaviszi e színházi sérelmeket. Hátországa volt felesége, Gabriella, magyar-történelem szakos tanárnő, aki amellett, hogy dolgozott, s nevelte két gyermeküket, biztosította férjének azt a közeget, amiben tudott apa és alkotó színész maradni.

Ugyan a sport szeretete ellenére színész lett, amit sosem bánt meg, lánya, Andrea sikerei által mégiscsak átélhette a sportolói létet. Andrea azt mesélte nekem, hogy édesapjától kapta a kitartást, és a maximalizmust, s mindig ő volt a példa, így neki is köszöni olimpiai hatodik helyezését ritmikus gimnasztikában.

A kiváló művész nem csak gyermekeit, hanem unokáit is megfertőzte a természet és a túrázás szeretetével. Sokat bolondozott családjával, és különleges játékokat talált ki unokáinak: bohócorrot húzott fel a gyerekekkel, s ebben a jelmezben készítettek előadást karácsonyra, de a kicsik által mozgatott bábokat is örömmel leszinkronizálta szűk családi körben.

Sinkó László egész életében szeretett egyedül lenni, gondolkodni, és azon merengeni, hogy merre tart: ,,nem tudom, hogy hol tartok, és úgy is szeretnék majd elmenni ebből az árnyékvilágból, hogy nem tudom.” Mi tudtuk.

Szinkronlegendák Portrésorozat - Kaszás Attila

kaszas.png

Ahogyan haladunk előre a portrésorozattal, részről-részre szomorítjuk el saját magunkat azzal, hogy mennyi olyan sikeres színész és színésznő hagyott már itt minket, akik a szinkronszakmában is elismert művészek voltak. Arra a Kaszás Attilára emlékezünk ma, aki - ha nem megy el túl korán - biztos, hogy színészlegendává vált volna. Vagy lehet, hogy a “volna” szót el is hagyhatjuk vele kapcsolatban.

A színművész az egykori Csehszlovákia területén található Vágsellyén született, pontosan ma 60 éve. Komáromban végezte el a középiskolát, ahol azóta az emlékére minden évben megrendezik a Kaszás Attila Versmondó Fesztivált. Egy 2000-ben készült Fábry-showban mesélt arról, hogy különösebb nehézségei ugyan nem voltak a születési helyéből fakadó kétnyelvűsége miatt, kivéve ami a pesti szlenget illeti. Egy előadás utáni borozgatás közben egy tagbaszakadt férfi lépett oda hozzá azzal, hogy "Testvérem, megkérhetlek valamire? Ott áll a köcsög, szóljál neki, hogy kint várom." Ő odalépett egy "köcsögnek kinéző" emberhez, aki a pultnál állt, gondolta, milyen furcsa beceneve van. Megkocogtatta a vállát, és közölte vele, hogy "Te köcsög, a haverod odakint vár, szeretne veled beszélni."

A színpadon

1920.png

1979-ben nyert felvételt a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, melynek elvégzése után a Vígszínház társulatának tagja lett - és maradt is, tizenöt éven keresztül. Négy év szabadúszás után a Nemzeti Színház társulatához csatlakozott 2003-ban, de a nagyérdemű más színpadokon is láthatta kiemelkedő játékát - ilyen volt a Katona, az Új Színház, a Budapesti Kamaraszínház, a Rock Színház, vidéken pedig a győri, kecskeméti, soproni és szegedi városi színházak.
Szinte minden műfajban megmutatta tehetségét a közönségnek. Drámai szerepeiben volt ő Macbeth, Happy Loman Az ügynök halálában, Az ifjúság édes madarában Chance Wayne (csak úgy, mint előtte Paul Newman a vásznon és Selmeczi Roland a színpadon), Dmitri Karamazov, A három nővér Versinyin ezredese, Tünde párja Csongorként, Goethe Faustjának Mefisztója, a Bűn és bűnhődésben Szvidrigaljov, Don Juan, és a holdbéli csónakos is. 
Pedig valójában "galamblelkű" volt, ahogyan ő fogalmazott Berniczky Konkoly Edit Színházszerelem című interjúkötetének egyik interjújában"Azok a hölgyek, akiket az általam játszott férfitípus vonzott - mint például a Baal-ban - irgalmatlanul nagyot csalódtak, amikor megláttak otthon egy kötényben, amint éppen spagettit főzök. Egy "félisten" nem állhat kötényben a tűzhely előtt, nem lapozgathatja a szakácskönyvet... Annak egy kocsmában kell ülnie, és kártyáznia. És ha belép a nő, rá kell mordulnia: "Menjél haza, ez nem a te helyed!" De szerintem így unalmas lenne... Néha imádok eltűnni az éjszakában, de másnap szeretek otthon ébredni, majd főzni egy jó spagettit."
A zenés darabok is közel álltak hozzá, hiszen amellett, hogy énekesként több albuma is megjelent, és hegedülni is tudott, egyik leghíresebb alakítása a Padlás Rádiósa volt.

Kacsóh Pongrác János vitéz c. zenés művének címszereplőjét éppúgy sikerrel játszotta el, mint a Koldusopera Bicska Maxiját, a Miss Saigon Professzorát, a West Side Story Tonyját, vagy épp a Hair Claude-ját. A Zerkovitz-féle Csókos asszonyban Dorozsmay Pista szerepében is szinte lubickolt: 

A mozivásznon és a tévében

Első jelentősebb filmszerepe valószínűleg az 1982-es Cha-Cha-Cha volt, amelyben Gál Slicit alakította. 
Láttuk őt többek között az Üvegtigrisben a bankrabló Dörner György társaként, az Érzékek iskolájában, a Kisvárosban, és a Kútfejekben is kutasként Selmeczi Roland, Fenyő Iván és ismét Dörner társaságában.

Az 1956-os forradalom évfordulójára készített 56 csepp vér c. musicalfilm volt az utolsó munkája, melyben Lőrinc papot alakította, és amelynek bemutatójára már csak halála után került sor.

A szinkronstúdióban

Ahogyan a színpad, Kaszás úgy a stúdiók pótolhatatlan szereplője is volt. Sean Pennt a Nem vagyunk mi angyaloktól kezdve több, mint kilencszer szinkronizálta, a Játsz/ma második verziós szinkronja, A titkozatos folyó, A király összes embere, a 21 gramm, de a Örvénylő vizeken sem lenne ugyanaz, ha nem az ő hangját hallottuk volna benne.
Steve Buscemihez ugyan Epres Attilát párosították legtöbbször a szinkronrendezők, a Kutyaszorítóban c. filmben és az Armageddonban Kaszás volt a felejthetetlen arcú színész magyar hangja. Nem hagyhatjuk ki a felsorolásból a Szörny Rt-t sem, hiszen a lila gyíklény Randall szerepét is ők ketten kapták meg.
A Beverly Hills-i zsaru- filmek Billy Rosewood nyomozójának (Judge Reinhold) szerepét Várai Ibolya szinkronrendező osztotta annak idején a színészre.


Matthew McConaughey sem "maradhatott ki" Kaszás szinkronmunkáiból, őt öt alkalommal (U-571, Szeretném, ha szeretnél, Pénz beszél, Szahara, Több, mint sport) szinkronizálta.
Emlékezetes szerepe volt Jack Nicholson megszólaltatása a Száll a kakukk fészkére c. filmklasszikus második, 1998-as szinkronváltozatában, vele még a Szelíd motorosokban és a Kincs ez a nő-ben dolgozott "együtt".
Ő volt a Batman: Kezdődik!-ben Jim Gordon alias Gary Oldman hangja, amit aztán Epres Attila vett át tőle a trilógia többi részében.


A Pillangó Louis Dega-ja (Dustin Hoffman), A hálózat csapdájában Jackje (Jeremy Northam), az Egy csodálatos elme Charles-a (Paul Bettany) is mind-mind olyan szerepek, amikkel belopta magát a szívünkbe - vagy a fülünkbe?

Nagyon sok emlék van tehát, amit hozzá köthet az színházi vagy épp a moziközönség, így még ha lassan tizenhárom éve nincs már velünk, tett róla, hogy ne felejtsük el soha.

A vadon hívó szava - szinkronkritika

vadonszava_kep.jpg

Mivel Angliában élek, ha épp nincsen semmi más szinkronos esemény, aktuális heti premierek alapján választom ki, hogy mikor látogassak haza. Eredetileg a Mulán volt tervben, mint megnézendő film, de aztán átgondoltam. Láttam az ,,újrahasznosított” Szépség és a szörnyeteget, a Dumbót, és az Oroszlánkirályt, de egyiktől sem ájultam el igazán, ezért úgy döntöttem, taktikát váltok és nem élőszereplős Disney mesét nézek, hanem igazi filmet – már amennyiben egy számítógép által generált kutya igazi lehet. Mielőtt azonban beültem a moziba, szokásomhoz híven utánanéztem, hogy mire is kell számítani.

A történet alapjául Jack London egyik legsikeresebb, 1903-as regénye szolgál, amit ,,A vadon szava” címen ismerhetünk. A főhős Buck, egy bernáthegyi-juhászkutya keverék, akinek kellemes élete van a helyi bíró birtokán ám elrabolják, s megtapasztalja az emberi kegyetlenséget. Végül egy jó ember a szárnyai alá veszi, és betanítja szánhúzó kutyának, így ő is a postahordó kutyacsapat tagja lehet. A kemény szánhúzó munkát megnehezíti, hogy Buck konfliktusba kerül a vezérkutyával, és harccal döntik el, hogy ki a következő főnök. Sajnos ez a kaland sem tart sokáig, mert tulajdonosuk arra kényszerül, hogy eladja őket. Az ebek egy tapasztalatlan aranyásóhoz kerülnek, aki simán átmenne velük a veszélyes befagyott jégen, csakhogy itt kerül a képbe Harrison Ford, aki megmenti Buckot.

Ettől fogva jó barátok lesznek, együtt mennek kalandozni, s John Thornton elmeséli Bucknak, hogyan jutott oda ahol van, miért menekült alkoholizmusba, s miért lenne jó, ha elmennének világot látni, s megtalálnák, kik is ők valójában.

A filmet Chris Sanders rendezte, akinek ez az első élőszereplős filmje. Eddig társrendezőként hallhattunk róla az Így neveld a sárkányod és a Lilo és Stich kapcsán, de a 90-es évek kedvelt rajzfilmjeinek (Az oroszlánkirálynak, Aladdinnak és A szépség és a szörnyetegnek) ő írta a forgatókönyvét, melyekért háromszor is Oscar-díjra jelölték.

A fő(ember)szerepet Harrison Ford játssza, aki ugyan csak a film második felében jelenik meg, onnantól mégis közösen viszik a történetet Buckkal. Ford bizonyára örült a szerepnek, hiszen a sztori szinte végig a hegyekben játszódik, s a természet nagyon közel áll a szívéhez - még díjat is kapott környezetvédelmi munkájáért. E tevékenységét honorálandó 1993-ban egy pókfajtát neveztek el róla (Calponia harrisonfordi), majd rá kilenc évre egy hangyafaj lett Pheidole harrisonfordi.

Akárcsak John, Harrison Ford is szeret az ismeretlenbe menni, így ment végig a brit kanálisokon, és fedezte fel a világ számos pontját. Harrison Ford eképpen hasonlította össze saját magát szerepével a Telegraphnak: ,,Akárcsak John Thorntont, engem is mindig érdekeltek az olyan helyek, ahol még soha nem jártam, és engem is a természet ereje és fenségessége vezet”.

Harrison Ford egyébként a való életben is egyfajta hős, ugyanis nem egy alkalommal mentett meg embereket. Egyszer egy eltűnt kisfiúra bukkant, míg egy másik esetben két biciklist látott meg a hegytetőn szenvedve, és arra is volt példa, hogy egy nőt húzott ki a folyóból.

Akárcsak Thornton, Harrison Ford is jól kijön a kutyákkal, neki magának van három is. Ford ezt mesélte erről a Telegraphnak: ,,John találkozik Buckkal, és társakká válnak az úton. Együtt néznek szembe a veszélyekkel és a kalandokkal. Megható volt számomra az ő közös utazásuk és a barátság a két karakter között”.

A film érdekes és megható volt, csodás tájakon játszódik, és a színészek is elsőosztályúan kísérik Buck kalandjait. Amit nem tudtam eldönteni – és tán a készítők sem – hogy Buck mennyire legyen felruházva emberi tulajdonságokkal. A film több jelentében is rossz szemmel nézi, amikor Thornton alkoholhoz nyúl, sőt, el is veszi tőle. Míg a többi kutya és farkas ,,megmarad szerepénél” és vad, addig Buck sokszor annyira emberi, hogy bizonyos tekintetben a 101 kiskutya 1996-os filmes verzióját juttatta eszembe. Akárcsak ott, ebben a filmben is felfedezhető az a mesés szál, amikor a kutya nemcsak érti, amit az ember mond, hanem tudja, hogy az ember mikor hoz jó és rossz döntéseket. Ez volt az egyetlen kérdőjel számomra, hogy mennyire mehetnek el ilyenkor az alkotók a kutya személyiségének tekintetében.

John Thornton – Harrison Ford – Csernák János

A filmet látva, s összevetve az angol nyelvű trailerével egy radikális különbséget fedeztem fel az amerikai színész és az őt magyarul megszólaltató Csernák János között. Harrison Ford hangja eléggé nagyapós. Tekintve, hogy tavaly nyáron ünnepelte a 77. születésnapját ez teljesen természetes, de egyáltalán nem bánom, hogy a magyar szinkron által megkapja ugyanazt a sármot, s azt a hős-alakot, akit mindig is szerettünk látni Harrison Fordban. Eredetiben nekem nagypapásnak tűnik, viszont magyarul csak megőszült, de épp azzal az elánnal veti bele magát a kalandokba, mint ,,Indiana Jones korában”.

E sármos hang tulajdonosa, Csernák János mesélt a film szinkronmunkáiról.

Szinkronjunkie: Bizonyára a szinkronmunka alatt nem látta a teljes alkotást, s nem is tudott rá nézőként tekinteni, mégis, milyen első benyomásai vannak a filmről?

86459018_493281968023787_7355396751580200960_n.jpgCsernák János: Nekem nagyon tetszett, amit eddig láttam, a CGI kutyussal együtt is. Egyik kedvenc történetem Jack London regénye, nagyon szerettem a hangulatát, s a filmet is ehhez képest néztem. Minden olyan dolgot pártolok, ami a maga szépségében mutatja meg a természetet, ami ez esetben a vadon, a Yukon környéke volt.

SzJ: Mit gondol, bizonyos tekintetben elvesz a film értékéből, hogy Buck számítógépes technikával jött létre?

CsJ: Az ember színészként akár színház, akár film esetében belemegy ebbe a csodálatos illúzióba, és ilyenkor el lehet és el is kell fogadni azt, hogy valami így készül. Ez egy közös játék, s nekem kutya kötelességem, hogy az alkotók elképzelése alapján menjek a film után.

SzJ: Mit lát, színészileg mennyit változott az évek során Harrison Ford?

CsJ: Úgy gondolom, hogy ahogy belecsöppent a civil életből a Star Wars-ba, kellett legyen affinitása a színészethez. Ugyan ez a pálya egy bizonyos szintig megtanulható, de vannak olyan magasságok, ameddig csak egész kevesen jutnak el. Ford esetében úgy gondolom, egy nagyon jó helyzet és szerencsés tehetség ami találkozott az ő személyében. Csodálatos dolog az, ha egy asztalos eljut odáig, hogy az A-kategóriás színészek közt is az egyik legjobban fizetett sztár legyen. Amit a Vadon hívó szavában megcsillogtat nem egyszerű hős szerep, mert színészileg is oda kellett tennie ahhoz egy-két dolgot, hogy élvezhető legyen az eredmény.

SzJ: Harrison Ford nemrég azt nyilatkozta, hogy filmjei közönségét inkább vásárlónak, kuncsaftnak tartja. Mit gondol erről?

CsJ: Azt tudom elmondani, én minek tekintem a nézőket. Én játszópartnernek tekintem az ,,ezerfejű Cézárt”. Soha nem féltem a közönségtől, mindig szerettem őket, s úgy vettem észre, hogy ez egy idő után kölcsönös, mert ha a színész nem nézi le a közönségét, a közönség is különös szeretettel fordul felé. Van, aki ezt a szakmát pénzkeresési lehetőségnek tekinti, de ez nálam nem így működik, mert már csak becsületből sem nézi le az ember a hallgatóságát. Tiszteletreméltó sokfejű, sokérzésű Cézárnak tekintem őket, akik este beülnek a színházba, és hozzák magukkal a fáradtságaikat, örömeiket, bánataikat, és két és fél órára módjuk van mindenről elfeledkezni. Nekünk ez a dolgunk, hogy pár órára elfeledjék az emberek a problémáikat, és megtisztelőnek tartom, hogy ez a feladatom.

SzJ: Bátran kijelenthetjük, hogy kevés kivételtől eltekintve Ön Harrison Ford állandó magyar hangja. Érte valaha előny vagy hátrány emiatt?

CsJ: Ez egy kétélű dolog. Egyfelől kaptam reklámfelkéréseket is, amik közül nem mindre bólintottam rá, mert némelyik túl direkt volt, de ha úgy adódott, Star Wars kapcsán szívesen vállaltam ilyen feladatot. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy sok szerepet nem kaptam, és nem is kapok meg emiatt. Azt mondják, túlságosan befutott a hangom, mindenki Forddal azonosítja. Nem panaszként mondom, ilyenkor Vas István sorai jutnak eszembe: ,,és aminek nem én kellek, az énnekem se kell, mert lettem, ami lettem, és magamat meg nem adom. Elveszi úgyis! - Vegye el. Ha van ilyen hatalom”.

SzJ: Azért olyan hatalom remélem nincs, hogy az Indiana Jones ötödik részében nem Ön lesz Harrison Ford hangja!

CsJ: Én is remélem! Nagyon örülök, hogy Fordot én csinálhatom, és rettentően várom az Indiana Jones befejező részét. Bízom benne, hogy nagyon jó lesz, hiszen van előzménytörténet, amire tudnak csatlakozni. Nyilván nem arról fog szólni, hogy Ford hogyan ugrik át egyik vonatról a szembejövő másikra, de remélhetőleg lesz benne nagyon sok humor és kaland. Ha nem hagyják ki a humort, nem fognak megbukni és nagyon klassz mozi tud születni, és ezzel nem csak Harrison Ford, hanem én is befejezettnek tekinthetem az Indiana Jones sorozatot.

SzJ: Még egy kérdést engedjen meg – csupán a téma miatt. Több állatos képet is láttam a honlapján. Önnek is van kutyája?

CsJ: Nagyon szeretem az állatokat, a kutyákat is. Épp a film szinkronmunkálatai alatt fogadtam örökbe egy - Buckkal ellentétben - kistestű keverékkutyát, pumi és mudi vér kavarog a kis szívében. Nagyon tud szeretni, és rendkívül boldog volt, amikor magunkhoz vettük.

Perrault – Omar Sy – Debreczeny Csaba

debreczeny_csaba_szinmuvesz.jpgDebreczeny Csabát az utóbbi pár évben fedezték fel maguknak a szinkronrendezők, s nagyon jól tették. Ugyan számtalan helyen hallottam a hangját, mégis egy egészen új színt mutatott meg, amivel eleddig nem találkoztam. Már-már én is motiváltnak éreztem magam attól, ahogy a kutyákat biztatta arra, hogy legyenek minél erősebbek, s fussanak minél gyorsabban.

 

 

 

Francois – Cara Gee – Szilágyi Csenge

szilagyi_csenge.jpgSzilágyi Csenge is üde színfoltja az újonnan felfedezett magyar hangoknak. Teljes lazasággal hozza az undok Francoist, és vált át a megértő, kedves nőbe, aki belátja, ha hibázik. Ugyan mást is el tudtam volna képzelni Francois hangjának, Szilágyi Csenge sem maradt alul az elvárásaimtól.

 

 

 

További magyar hangok, és a magyar változat munkatársai:

Simon Kornél, Nemes Takách Kata, Csuha Lajos, Szabó Máté, Mórocz Adrienn.

Magyar szöveg: Gáspár Bence

Hangmérnök: Jacsó Bence

Rendezőasszisztens és vágó: Simkóné Varga Erzsébet

Gyártásvezető: Kincses Tamás

Szinkronrendező: Tabák Kata

Már 20 éve Bérgyilkos a szomszédom

the-whole-nine-yards-desktop-wallpaper.jpg
A Matthew Perry és Bruce Willis főszereplésével 2000-ben elkészült maffia-komédia ugyan nem tartozik a kritikusok által nagyra értékelt filmek közé, a közönség azonban szerette, szereti is a mai napig. A forgatásnak köszönhetjük többek között azt, hogy Willisnek szerepelnie kellett a Jóbarátokban – méghozzá ingyen, azért, mert elvesztett egy fogadást Perryvel szemben.

A Perry és Willis által alakított két karakter sokban hasonlít a színészek által korábbi filmjeikben játszott szerepekre, előbbi a vicceskedő, kicsit ironikus és idegeskedő fogorvost, utóbbi pedig a kemény, hidegvérűnek látszó, de aztán-kiderül-hogy-mégsem-az bérgyilkost jelenítette meg. Párosuk és beszélgetéseik pedig sok humoros helyzetet teremtenek a film során.
A film eredeti címe "The Whole Nine Yards" volt, ami egy magyarra csak szerencsétlenül lefordítható amerikai mondás, nagyjából "az egész"-t vagy "minden"-t jelenti. A magyar cím ugyan elég árulkodó, ám mivel a film első tíz percében kiderül, hogy a főszereplő szomszédja egy bérgyilkos, így nem hibáztathatjuk érte a megalkotóját (amit nem győzök hangsúlyozni, hogy ez a legtöbb esetben nem a szinkrondramaturg, hanem a forgalmazó).
A szinkronstáb itt is profi volt, hiszen ott találjuk Csörögi István szinkronrendezőt, a tavalyi Szinkronikum Életműdíjas Fék György és Illés Gergely hangmérnököket, és Farkas János fordítót is.

Idézzük fel hát 5+1 jelenettel a filmet és szinkronhangjait!

 „Istenre esküszöm, amikor rácsapják a majonézt, olyankor gyilkolni tudnék.” 

Főhőseink első találkozása, és Oz borzasztó felismerése – egy bérgyilkos költözött a szomszédjába. Dörner György, Willis állandó szinkronpárja zseniálisan hozza Tulipán Jimmy egy beszélgetésen belüli hangulatingadozásait. Érdekesség, hogy a felvillanó újságcímlapokon látható fotók némelyike Willis korábbi filmjeiből származik, például a Die Hard második részéből, vagy A Sakálból.

„Mindenki meghal. Előbb-utóbb.” 

Bár Perry szinkronjaként a Jóbarátok során Sinkovits-Vitay Andrást szoktuk meg, így amikor ebben a filmben Széles László lett hangja, sokan rosszallásukat fejezték ki. Ennek ellenére nekem nem hatott annyira idegenül, mint "kellett volna" a 10 évadnyi sitcom megnézése után. Sőt, szerintem még jobban is illett Ozhoz.
Kis érdekesség a jelenethez: A virágoskocsinál folytatott kellemetlen párbeszéd közben az Oz és Jimmy között elszaladó gyerekek Bruce Willis lányai voltak. 

„A fülünkbe jutott, hogy ismeri Tulipán Jimmy tartózkodási helyét.” 

Michael Clarke Duncan, azaz Füge Frankie színrelépése – hangja nem is lehetett más, mint Vass Gábor.

„Aruba nem is olyan jó hely.” 

Janni Gogolak (Kevin Pollak), a hírhedt magyar maffiózó (vicces, hiszen szlávos akcentusa van a filmben) Józsa Imre hangján szólalt meg.

„A legnagyobb rajongója vagyok!

A film egyik csavarjának számító jelenetben a csinos fogászati asszisztens Jillről lehull a lepel. A magyar változatban Tóth Auguszta tolmácsolta nekünk Amanda Peet/Jill rajongását Jimmy iránt.

„Grillezünk? Grillezünk!"

Oznak szerencsétlen módon sikerült beleszeretnie Jimmy volt feleségébe, Cynthiába, aminek a volt bérgyilkos koránt sem örült. Ezért felajánlott neki egy lehetőséget arra, hogy nyomtalanul eltűnhessen a hatóságok és a maffia elől - Cynthiáért cserébe. Avagy mire jók a fogorvosok és egy plusz holttest. 

 Ti szerettétek a filmet?

 

Így mentette meg a Disney-t a ma 70 éves Hamupipőke

cinderella_1950_styleb_half_sheet_linen_original_film_art_a.jpg

Az ember bele sem gondol, hogy a mára már több parkkal, és filmenként többmillió dolláros bevétellel rendelkező Walt Disney cég is élt át nehéz helyzeteket, hiszen a kezdet kezdetén sem az indulás, sem a talpon maradás nem volt zökkenőmentes.

Walt Disney 1923-ban alapította a Disney Studios-t, de első egészestés rajzfilmjüket csak 1937-ben mutatták be Hófehérke és a hét törpe címmel, mely hatalmas sikert aratott. A második világháború sajnos nem engedte a cég további fejlődését, mert az 1941. december 7-i Pearl Harbor elleni támadás után 500 amerikai katona foglalta el a a stúdiót. A katonai egység nyolc hónapon keresztül tartózkodott a filmgyárban, s ez idő alatt a helyiségeket katonai bázissá alakították. Disney kreativitását kihasználva a kormány háborús propagandafilmeket rendelt meg, és a harcok évei alatt 68 órányi ilyen film készült el a stúdió falai mögött. 

E megrendelések ellenére a ’40-es évek végére a Stúdió 4 millió dolláros adósságban úszott. Ugyan eddigre elkészült a Fantázia, a Pinocchio és a Bambi, mindegyik alkotás veszteséges lett, mivel a háború miatt a filmek nem tudtak kijutni Amerikából.

Egyetlen dobása maradt Disney-nek: sikerre vinni a Hamupipőkét. Ha a terve nem valósul meg, és a második hercegnős rajzfilm sem váltja be a hozzá fűzött reményeket, a Disney Stúdió csődbe ment volna. A film 3 millió dollárba került (1950-ben!) és az évek alatt 85 millió dollárt hozott, nem számolva az inflációt. Ennek a sikernek szól, hogy a filmben szereplő kastély látszik a Walt Disney logóban is, s szintén ez a Disneylandek fő szimbóluma szerte a világban.

Ez a története annak, hogy hogyan mentette meg Hamupipőke a Disney-t, így megérdemli a film, hogy pár érdekességgel emlékezzünk róla.

Hamupipőke, azaz angolul Cinderella neve a francia Cendrillon-ból, azaz ,,kis hamu lány”-ból jön. A történet már az első században létezett, ugyanis a legenda szerint egy ókori görög földrajztudós talált ki egy mesét egy egyiptopmi rabszolgalányról, akinek a szandálját elvitte egy sas. A szandál végül a király lába előtt ért földet, aki  elhatározta, hogy feleségül veszi azt, akinek ilyen gyönyörű lába van, ami passzol ebbe a szandálba. A mesét többször is módosították, például Charles Perrault 1697-es feldolgozásában kapta Hamupipőke az üvegből készült cipőt és a tündérkeresztanyát. A Grimm testvérek tovább csavartak a mesén, míg az el nem nyerte végső formáját, ami a Disney rajzfilm alapjául is szolgált. Nem mehetünk el amellett szó nélkül, hogy mind Perrault, mind a Grimm testvérek beleadták a maguk brutalitását a mesébe, ugyanis Perrault történetében a mostohatestvérek darabokat vágtak le a lábukból, hogy beleférjenek a cipőbe, míg Grimméknél madarak vakították meg a mostohatestvéreket, így akadályozván meg, hogy övék legyen a herceg.

Az anyagi nehézségek miatt olcsóbb volt úgy lerajzolni a mesét, hogy először élő szereplőkkel vették fel, s azt rajzolták le az alkotók, amit a filmen láttak. Nem örültek neki, hisz ez a módszer teljesen gátat szabott a kreativitásnak, ám Disney így rendelkezett, mert ezzel a megoldással sokkal olcsóbban tudta létrehozni az alkotást. 

hamupiii.jpg

Walt Disney a nehézségek, és a kétéves készülési idő ellenére nagyon szerette ezt a filmet, ráadásul animáció szempontból a valaha volt kedvenc jelenete az, amikor Hamupipőke tépett ruhája átváltozik gyönyörű báliruhává.

Disney már a Hófehérke esetében is szeretett volna egy olyan jelenetet, amikor a herceg és a hercegnő a felhőkön táncol, de a Hófehérkéből ezt végül kivágták, mert lassította a filmet. A Hamupipőkéhez már a rajzok és a dal is elkészült, ám mégsem használták fel, s végül a Csipkerózsikába került be a jelenet.

Lucifert, a macskát maga Disney ,,fedezte fel”, történt ugyanis, hogy rengeteg macskát megnéztek, ami Lucifer alapját adhatta volna, de egyik sem felelt meg. Egy nap Walt Disney meglátogatta Ward Kimballt, a macska rajzolóját, hogy ötleteljenek, és ott pillantotta meg kollégája Feetsy nevű hatujjú calico macskáját, aki végig Disney lábához simult a beszélgetés alatt. Ugyan Disney sosem volt macskabolond, mégis felkiáltott a végén: ,,Kimball, hát Lucifer itt van előttünk!”

Hamupipőke állítólag a legidősebb hercegnőnek számít mind közül, ugyanis a történet idejében 19 vagy 20 éves lehetett. Rögtön mögötte áll a 19 éves Tiana a Hercegnő és a békából, s a sor végén kullog Hófehérke, aki a hírek szerint csupán 14 éves volt a történet idején. Kérdéses azonban, hogy az immáron Disney-hez tartozó Star Wars is beleszámít-e a hercegnős filmek sorába, mert ha igen, akkor Leia hercegnő az örök rangidős.

Hamupipőke - Ilene Woods - Pap Éva

hamupipoke_pap_eva.jpgHamupipőke amerikai hangja Ilene Woods volt, aki élete vége felé Alzheimer kórral küzdött, így nem is emlékezett arra, hogy valaha egy Disney hercegnőt szólaltatott meg. Ennek ellenére az ,,A dream is a wish your heart makes” című daltól idősebb korában mindig megnyugodott. A hölgy egyébként 309 lányt utasított maga mögé a castingon, de azt nem tudta, hogy jelentkezik, mert a Hamupipőke zeneszerzői a barátai voltak, akik felénekeltették vele a dalokat, és mutatták meg Walt Disneynek, aki úgy választotta ki Woods-ot, hogy élőben nem is látta vagy hallotta. Hamupipőkét magyarul Pap Éva szólaltatta meg 1958-ban. A film szinkronja az akkor egyéves Pannónia Filmstúdióban készült, pont abban az évben, amikor nem lehetett tudni, mi lesz a Filmstúdió sorsa, így a rossz minőségű berendezéseket nem cserélték le, ennek köszönhetően az 1958-ban készült szinkronok minősége kifogásolható volt. Pap Éva szinkronizált egyébként a fent említett Pinocchióban, és a Bambiban is: előbbiben a Kék Tündér volt, míg utóbbiban Virágot, a borzot szólaltatta meg. A színésznő ugyan ma már nem aktív, de egészen 2011-ig rendszeresen szinkronizált.

Gonosz Mostoha - Eleanor Audley - Sennyei Vera

hamupipoke_sennyei_vera.jpgA gonosz mostoha hangja Eleanor Audley volt, akin annyira ráragadt a negatív karakter, hogy utána a Csipkerózsikában is hasonló szerepet kapott, mégpedig Demónáét. A rajzolók még arról is gondoskodtak, hogy a szereplők hasonlítsanak a színésznőre. A mostoha magyar hangja Sennyei Vera, akinek sajnos mindössze kilenc szinkronszerepe volt, mert 1962-ben a negyvenes évei végén elhunyt.

 

 

Tündérkeresztanya - Verna Felton - Tolnay Klári

hamupipoke_tolnay_klari.jpgA Tündérkeresztanya hangja Verna Felton, aki számos Disney rajzfilmben volt egy-egy szereplő megszólaltatója. Hallható volt Dumbo anyukájaként, Szívkirálynőként az Alice Csodaországban című mesében, és ő volt Flora tündér a Csipkerózsikában is. A jóságos tündér hangja magyarul Tolnay Klári volt, aki már egészen 1950-től kezdve szinkronizált. A színésznő Dallos Szilvia: Magyar hangja – A szinkronizálás története című könyvében beszélt a szinkronról. Jó néhány munka után így gondolkodott a művészet ezen ágáról: ,,a szinkronnak az a ,,vicce”, hogy nem elég a szöveget szolgaian szájra mondani. Át kell venni a színésznő belső ritmusát, lélegzetvételét, lelkivilágát, játékstílusát, bele kell helyezkedni a történetbe, és úgy kell benne mozogni, mintha minden vele történne, vagyis az embernek bele kell élnie magát, és ez bizony nem könnyű”. Tolnay Klári ugyan egyik legismertebb színésznőnk volt, mégis sokszor érezte magát bizonytalannak, amikor szinkronizált: ,,Néha a munka során úgy érzem, elvesztem a figurát, csak a Tolnayt hallom. Úgy érzem, hogy nem a figura hangján szólaltam meg, nem az ő hangulatából indítottam a mondatot, nem a szituációnak megfelelően hangzanak a szavak…Ilyenkor szívesen felvenném többször a tekercset, hogy rátaláljak, vagy ha úgy tetszik: visszataláljak hozzá”.

Jaq, Guszti - Jimmy MacDonald - Márkus László, Csákányi László

hamupipoke_egerek.jpgJimmy MacDonald igazán veteránnak számított a Disney szinkronokban, mert 30 éven keresztül lehetett őt hallani Mickey egérként, és ez azért nagy dolog, mert ő volt az első, aki Walt Disney után adta a világ legismertebb egerének a hangját. A Hamupipőkében sem tért el a megszokott szereptől, ám most sima háziegereket szinkronizált, Jacque-ot és Gus-t. Az egereket magyarul két nagy színész, Csákányi László és Márkus László szólaltatta meg, akik akkor még nem is tudták, hogy mennyire összeszokott párost fognak alkotni a Frédi és Béniben. Senki se szégyellje, ha a rajzfilmet hallgatva nem tudja felfedezni a színészeket, ugyanis akárcsak a Csipet Csapat esetében, a rágcsálók hangját itt is eltorzították, így képtelenség felismerni a magyar hangokat.

 

 

Lucifert, a macskát June Foray szólaltatta meg, akinek későbbi és egyben legismertebb szerepe Nagyi, a Csőrike és Szilveszter rajzfilmsorozatból, illetve ő volt a repülő mókus a Rocky és Bakacsinban, és Grammi a Gumimacikban. Beszéd híján a magyar változatban is June Foray-t hallhatjuk, amint macskahangokat hallat.

Ti hogyan emlékeztek vissza erre az igazán klasszikus Disney-rajzfilmre?