
Ma 25 éve mutatták be a Space Jam-et, ami magyarul ,,Zűr az űrben” kiegészítéssel futott. Az animációs- és élőszereplős filmek egyik előfutára volt. A készítők a biztos sikerre mentek: Michael Jordan mellett a korszak legnépszerűbb kosárlabdázóit és jól ismert rajzfilmfigurákat eresztettek össze, hogy gyerekek és szüleik egyaránt élvezzék az eredményt.
A várt siker nem maradt el: a mai napig a legnépszerűbb kosaras, és a 12. legjobbnak ítélt film sport-témában. Így már semmi meglepő nincs abban, hogy 1996-ban 230 millió dollár bevételt hozott a Warner Brothers-nek.
A film ötletét egy reklám adta: 1992-ben a Nike Michael Jordannel és Tapsi Hapsival reklámozott, és a kosárlabdázó ügynökének jutott eszébe, hogy miért ne lehetne ebből egy egészestés filmet készíteni! Ez a Warner Brothers Stúdiónak is jól jött, mert pont egy olyan ötletre várt, amivel újraéleszthetnék a Looney Tune-ok népszerűségét. Íme az ihletadó reklám:
A stúdió mindent megtett Michael Jordan kényelméért: még saját edzőtermet is építettek neki, hogy forgatási szünetekben tudjon a meccseire készülni. Nem volt egyszerű dolga a kosarasnak, mert a film nagy részében rajzfilmfigurákkal szerepel, amit úgy oldottak meg, hogy a felvételek alatt zöldbe öltözött emberek személyesítették meg a figurákat. Erre azért volt szükség, mert a jeleneteket eljátszva a főszereplő olyan irányba tudjon nézni, ahová későbbiekben az animált karaktereket rajzolják.

Fotó: airjordan.com
Több ismerős arc is feltűnik a szereplők közt, többek közt Bill Murray, akinek egy belső poént is írtak: amikor lejut Tapsiék világába a kosármeccsre, felmerül a kérdés, hogy hogyan került oda. Ezt azzal a frappáns válasszal tudták le, hogy ,,ismerem a producert”. Murray önmagát játszotta, és valóban a producer barátja, úgyhogy még hazudnia sem kellett.
Magyar hangok
Michael Jordan – Both András
Az ismert sportolót Both András szólaltatta meg, akinek hangját legtöbben az Rtl Klubról ismerik, így szokatlan volt más szerepben hallani, de rendkívül barátságos és megnyerő hanghordozásával kiválóan passzolt Michael Jordanhez. A magyar színésszel beszélgettünk a szinkronról, a technika fejlődéséről a szakmában és természetesen mindenek előtt a Space Jamről.

Szinkronjunkie: Egy interjúban azt mondta, hogy csatornahangnak lenni ,,a szakma egy szelete”. Mi a helyzet a szinkronnal?
Both András: A szinkront nagyon régen, majdnem húsz éve hagytam abba. Amikor vidékre költöztünk, felhagytam a szinkronba járással, mert a tiszteletdíj ellenére az úti- és a parkolási költséggel együtt is majdnem én fizetek azért, hogy ott vagyok. Magát a munkát és a szinkront nagyon szeretem, hiszen egy rendkívül fontos dolognak tartom. Ha a szakma nagyjait nézzük, és azt, hogy milyen szinkronok születtek, sokkal jobban meg kellene becsülni a szakmának ezt az ágát.
SzJ: Már nem is hívják szinkronba?
BA: Nagyon ritkán. Pár éve nagyon jólesett a hívás, mert a Dumbó filmes változatába kerestek Michael Buffer szerepére. Ő egy világhírű ring-kommentátor, aki a boxmeccseket is kíséri, és mivel itthon többször előfordult, hogy Kovács Kokó István meccsein közvetítettem, engem hívtak be, és nagyon szívesen el is vállaltam.
SzJ: Emlékszik, hogy hogyan kapta meg Michael Jordan szinkronját?
BA: Akkoriban még aktívan szinkronizáltam. Behívtak egy meghallgatásra, ahol két tekercsre vettük fel a hangot, amit kiküldtek Amerikába. Nem tudom, hány színészt próbáltak ki és kik voltak a többiek, de rá pár napra szóltak, hogy én kaptam meg a szerepet. Fék György csodálatos hangmérnöke volt a filmnek, és mivel Michael Jordannek nem volt sok szövege, két délután alatt fel is vettük a hangot. Azelőtt nem is láttam olyan utópisztikus berendezést, mint amilyen abban a stúdióban volt; ott meg kellett felelni egy amerikai standardnek. Figyelnem kellett arra, hogy egy bizonyos lágéból ne jöjjek ki; nagyon kellemes munka volt. A legvégén alá kellett írnom egy többoldalas szerződést, és a mai napig nem tudom, mi volt benne, de valószínűleg ha nem írtam volna alá, akkor lecseréltek volna - ezzel járt a szerep.
SzJ: Mi volt az első benyomása a filmről? Akkoriban még meglehetősen új technikának számított ez az animált világ, talán a Roger nyúl a pácban volt előtte az egyetlen hasonló produkció.
BA: Nagyon élveztem, mert szeretek játszani. Rendkívül jó hangulatú, kedves történet volt, és Michael Jordan nem akárki, így nagyon nagy megtiszteltetésnek éltem meg, hogy őt szinkronizálhattam.
SzJ: Szinkronban általában menni kell az eredeti hang után. Tudván, hogy Michael Jordan nem színész, próbált javítani a játékán?
BA: Nem ez van az ember fejében, hanem ahogy hallom a beszédét, látom a mozdulatait és az arcát, úgy próbálok minél hűebben utána menni. Akkor jó a szinkron, hogy ha nem tolakodó és művészkedő: amikor az embernek nem tűnik fel, hogy szinkronnal nézi a filmet.
SzJ: Akkoriban együtt álltak a mikrofon előtt?
BA: Végig egyedül voltam, csak azokat a tekercseket vettük fel, amikben Jordan szerepel. Én egyedül is szívesen dolgozom, de nagyon jó tud lenni a hangulat, ha ott van a partner. A szinkron és a színjátszás egy társas műfaj, és ha a szinkronrendező is jó, akkor külön örömteli munka. Rendkívüli módon kell koncentrálni, mert az ember végig egy sötét szobában van hosszú órákon keresztül, de a technikát meg lehet tanulni. A főiskolán Vas János tanított, aki nagy név volt a szakmában, de a mikrofonnal való bánásmódot már inkább élesben tanulja meg az ember.
SzJ: Bizonyára itt is számít a technikai fejlődés.
BA: Nagyon is! A ’90-es évek közepén egy reklámfilmen dolgoztunk, amikor még nem volt számítógép, hanem egy végtelenített szalagra vették a hangot. A félperces reklámot legalább másfél óráig vettük fel, mert akkor még nem lehetett technikai úton helyre húzni a hangot, így voltak mondatok, amiket akár tízszer is felvettünk, hogy pont akkor és ott hangozzon el a termék neve.
SzJ: Mennyiben más egy tévécsatornára szövegeket felmondani és szinkronizálni? Előbbi esetben nincs senki, aki vezesse az embert.
BA: Szinkronban a figurát kell kiegészíteni és hozzá kell járulni, hogy ugyanolyan, vagy esetleg jobb legyen. Ezt a nagyon nagyok tudták igazán jól csinálni, akik sok esetben hozzátettek a szinkronhoz. Ebben a műfajban szükség van olyan színészekre, akik egy Shakespeare filmadaptációtól sem riadnak vissza, és ugyanúgy eljátsszák, mintha dokumentumfilmet narrálnának.
Színházban láthatjuk Önt valahol?
BA: Mivel szabadúszó vagyok, ritkán van színházi szerepem, de egyszer-egyszer hívnak. A Tháliában játszottuk pár éve a Csónakot, a Krisztus katonája című rockoperában pedig főszerepet kaptam és Lucifert játszottam el.
SzJ: Nem hiányzik a színpad?
BA: Nagyon hiányzik, de nem mindenáron. Ha olyan az előadás vagy a rendező, aki azt gondolja, hogy én kellek, akkor nagyon szívesen megyek, mert a színésznek az a dolga, hogy ha hívják, akkor játsszon.
SzJ: Köszönjük szépen az interjút!
Nem feledkezhetünk meg az animált karakterekről sem!
Tapsi Hapsit a kezdetekkor Harkányi Endre szólaltatta meg, majd Józsa Imre vette át a szerepet, és jó néhány évig Bor Zoltán volt az állandó párja. A Space Jam-ben sem volt ez másképp: rutinból kaptuk kedvenc nyulunk magyar változatát.
Balázs Péter a filmben először szólaltatta meg Dodó kacsát. A dolog érdekessége, hogy előtte Perlaki István volt a beszédhibás madár magyar hangja, aki a filmben a Jurassic Parkból is ismert Wayne Knight-ot szólaltatta meg. Balázs Péter azonban nem csak Dodónak adott hangot, hanem a főgonosznak is, aki meg akarja szerezni Tapsiékat a vidámparkjába. Ennek talán az volt az oka, hogy eredetileg Danny DeVito szinkronizálta a karaktert, akinek Balázs Péter többször is magyar párja volt. A magyar színész tökéletesen mozgott mindkét szerepben: olyannyira, hogy a filmtől számítva 12 évig tudhatta magáénak a bolondos kacsa figuráját.
Ebben a filmben jelenik meg először Tapsi szerelme, Lola. A nyuszilányt csakugyan nagyon szépre rajzolták, az pedig külön hozzájárult a magyar élményhez, hogy Kocsis Judit szólaltatta meg, aki olyan hercegnőket magyarított nekünk előtte, mint Belle és Jázmin.

A filmben rendkívül sokan megszólaltak a főbb szereplőkön kívül. A teljesség igénye nélkül: Csankó Zoltán, Gruber Hugó, Hankó Attila, Lippai László, Csurka László, Gesztesi Károly. Sokan közülük – az amerikai verzióhoz hasonlóan – több karakternek is adták a hangjukat.
Ugyan nem a Zűr az űrben szinkronjáról szól, mindenképpen érdemes megtekinteni a videót, ahol a magyar színészek a ’90-es években egyetlen egy mikrofon körül állva veszik fel a Bolondos dallamok szinkronját. (1:21-től).
Nosztalgiázzunk pár filmrészlettel!
Gyermekkorunk kedvencét idén nyáron felélesztették, és bemutatták a Space Jam – Új kezdet című filmet, melyben LeBron James egészíti ki Tapsi Hapsiék csapatát. Íme a magyar előzetes:
Milyen emlékeitek vannak a Space Jam – Zűr az űrbenről? Nektek is volt szabadidő ruhátok, és Mekis játékaitok a film karaktereivel?
Sokféle kritikát lehet megfogalmazni a Marvel Filmes Univerzumával kapcsolatban, ám az bizonyos, hogy egy stabil, jól átgondolt rendszert alkotnak a filmjeik. Ezt különösen hatásosan teszi kontextusba az, hogy szinte minden más filmstúdió elvérzett már a saját univerzum felépítésével. A Universalnak nem jött össze a szörnyfilmek összekötése (a Tom Cruise-os Múmia felvezetésével), a Sony erősen bukdácsol – legalábbis az élvezhetőség felől nézve – a saját pókemberes filmjeit illetően, a DC pedig Christopher Nolan kilépése óta nem találja a képregényfilmek elkészítése megfelelő receptjét.
A film magyar változatának egyik legnagyobb erénye, hogy új hangokat ismerhetünk meg, ami nem csak az ütközések elkerülése miatt fontos, de egyszerűen jólesik a fülnek. Emiatt különösen örültem, hogy Gombó Viola Lotti, a főszereplő Szerszinek kölcsönözte a hangját. Szuper, hogy úgy kaphatunk új élményeket, hogy közben nem kell kompromisszumot kötni a minőség terén. Gombó Viola ugyanis egy veterán színész erejével vitte el a hátán a filmet és tartotta magánál a figyelmet. Rá biztosan érdemes lesz odafigyelni!
A másik igazán pozitív meglepetés Gémes Antos volt, aki Phaisztoszt szinkronizálta. Antos zseniálisan használja különleges hangját és remekül helyt áll az érzelmes és az akciódús jelenetekben egyaránt. Bár ő már több, mint 100 szinkronon túl van, eddig kevés olyan igazi lehetőséget kapott, ahol megmutathatta magát. Szerintem az Örökkévalók neki is egy remek ugródeszka lesz - egyenesen a legfelső szintre. 
Amiért mégsem voltam maradéktalanul elégedett a moziban, az Bárnai Péter Ikaris-a, valamint Lévay Viktória Thénéje. Mindkét karakter esetében más magyar hangot vártam (igaz, Csőre Gábor joggal nem merült fel Ikaris esetében, viszont az egyik előzetesben hallott Dévai Balázzsal erősebb lehetett volna a figura), de emellett az is éreztem, hogy a cserével nem jó irányba mozdultak el a dolgok. Bárnai Supermanje (ettől egyszerűen nem lehet a filmben elvonatkoztatni) színtelen lett - igaz, az eredeti változat sem egy Royal Shakespeare Company alakítás. Ezen viszont szerintem egy tapasztaltabb színész tudott volna javítani. Angelina Jolie esetében pedig egyszerűen másképp kevertem volna a lapokat: Salma Hayek Pikali Gerda helyett Kéri Kitty vagy Németh Borbála lehetett volna, Angelina Jolie pedig egyértelműen Orosz Helga vagy Kéri Kitty. Így Pikali Gerda esetében elkerülhető lett volna egy esetleges jövőben szinkronütközés (ma már ezt senki nem tudja előre kiszámolni, így könnyebb biztosra menni), és Angelina Jolie is olyan hangon szólalt volna meg, amit több, mint 20 éve megszoktunk már.
A harmadik fájdalmas pont Kit Harrington volt, akit most Fehér Tibor szinkronizált (egyébként szuperül). Egyáltalán nem esett le Tibor a karakterről, semmivel nem lett rosszabb, mint Czető Rolanddal, ugyanakkor nagyon sajnáltam, hiszen a Harrington által játszott figura még biztosan visszatér több más Marvel-filmben. Természetesen előfordulhat, hogy szervezési okokból alakult másképp, de ha ez egy casting software-es döntés eredménye, akkor a jövőben érdemes lenne valahogy felvenni a kesztyűt.



(A színész második feleségével, Kocsis Judittal, forrás: József Attila Színház)
(Sinkovits-Vitay András és Józsa Imre, fotó: Csabafi Attila)
Mégsem mondanám, hogy a Dűne rossz film, inkább - és talán ez a leginkább meglepő - olyan rétegfilm, amelyekre manapság nincsen igazán pénz. Villeneuve-éket azonban megkínálták egy laza 165 millió dollárral, így volt miből megalkotni az Arrakis sivatagjait.
(Fotó: jegy.hu)
(Fotó: kekart.hu)
Gurney Halleck - Josh Brolin - Kőszegi Ákos
Vladimir Harkonnen báró - Stellan Skarsgård - Máté Gábor


