Ahogyan a Dreamworks a Shrekkel ugyanabban az évben, úgy a Pixar a Szörny Rt-vel csavart egyet a bevett jó-rossz viszonyán alapuló sztorikon, és a középpontba a negatív szereplőként feltűnő szörnyeket helyezte. A Pixar negyedik egész estés filmjére emlékezünk 2001-ből.

Sok kisgyerek fél elaludni a sötétben, és leginkább a szekrényben vagy az ágyuk alatt kuksoló szörnyektől retteg. Ebből indultak ki a Pixar rajzolói is, amikor kipattant az agyukból a Szörny Rt. ötlete, ami állítólag már 1994-ben megszületett. Egy ebédszünetben történt az eset, amikor kiötlötték mellette a Némó nyomában, a Wall-E,  és az Egy bogár élete sztorijait is.

A mindenki által szeretett sztoriban a  Szörny Rémlény Társaság felel a gyerekek sikolyának beszerzéséért, mely energiaként működteti a szörnyek világát. Itt dolgozik a két jóbarát, Mike és Sulley, ahol előbbi a segéd, utóbbi pedig a sztárijesztgető. A cég egyik legfontosabb szabálya, hogy a rémisztésen dolgozó beosztottak sosem érhetnek a megijeszteni kívánt gyerekhez, és semmi máshoz sem az ottani világból, különben életbe lép a 2319-es kód, és ez történik:

Persze a Pixar meséket ismerve természetes, hogy a 2319-nek többletjelentése is van. Egy TikTok-felhasználó arra jött rá, hogy az angol ábécé huszonharmadik betűje a w, a tizenkilencedik pedig az s – a W.S pedig a „white sock”-ra, vagyis arra a fehér zoknira utal, amit a legelső incidenskor a szerencsétlen szörny hátán találnak. Mások szerint a számos egyéb Pixar-moziban megjelenő 2319 számsor egy stúdióra utal, megint mások szerint pedig a szerzői jogok megsértését tiltó törvény sorszámára.

Érdekességek

• A rajzfilm hazavihette a legjobb betétdalnak járó Oscart Randy Newman: If I Didn’t Have You című számának köszönhetően.
• A sikoly-összesítő táblán Randall és Sulley nevén kívül mindegyik név egy-egy Pixar-alkalmazotté.
• Sulleynak több, mint kétmillió szőrszála van, amelyek élethű ábrázolására és mozgatására akkor még nem volt elég fejlett program – úgyhogy a cég fejlesztett egyet.
• A Harryhausen Étterem neve, ahol Celia születésnapját ünneplik, tisztelgés Ray Harryhausen grafikus, animátor előtt, aki például a legendás Titánok harcán dolgozott.
• A Pixar-mozik jellemzően egymásra utalgatnak, hol már meglévő rajzfilmekre, némely „easter eggnek” pedig későbbi alkotásokban lesz (vagyis lett) jelentése. Például a már említett étteremben van egy Némó nyomában poszter a falon, feltűnik egy horgásztrófea is, később pedig látjuk, hogy Boo-nak van bohóchalas játéka. A Toy Story-ra is nem egyszer visszakacsint a rajzfilm, például Jessie plüssként.
• Eredetileg Bill Murrayt akarták felkérni a készítők Sulley hangjának, de ő egyszerűen nem hívta vissza őket. A hallgatás beleegyezés, gondolták a készítők és nem erőltették tovább a dolgot.
• John Goodman (Sulley) és Billy Crystal (Wazowski) együtt vették fel a szövegeiket, ami ritkaságszámba megy – úgy tűnik, nemcsak itthon, hanem külföldön is leszoktak róla az évek folyamán, hiszen hiába nagyobb élmény, a hangsávokat elkülöníteni és vágni sokkal nehezebb, ha egynél több színész van a felvételen.
• Boo-t Robb Gibbs író lánya, Mary szinkronizálta, ugyan tudtán kívül, hiszen amikor a kislány fel-alá mászkált a stúdióban, édesapja rögzítette a gügyögését. Így a magyar szinkronban sem volt sok dolga Szilasi Blankának.

 Mike Wazowski – Billy Crystal -  Lippai László

Quasimodo, Ollókezű Edward, Son Goku Matthew Broderick és Ben Stiller gyakori hangja ő, akit rengeteg rajzfilmben hallottunk már. A Talent Studio egyik oktatójaként számos kollégájával együtt tanítja a szinkronmesterséget az érdeklődő gyerekek számára, de a szakma ezen kívül is fontos neki, könnyen azonosul karaktereivel, és azt sem bánja, ha megállítják miatta az utcán. Erről tanúskodik az a szösszenet is, amit évekkel ezelőtt mesélt nekünk: "Múltkor a hentesnél voltam egy piacon, nagyon nagy sor volt, és azt mondta a hentes, hogy művész úr, addig nem szolgálom ki, amíg nem mondja, hogy „Kamehameha”. Hátranéztem és baromi sokan voltak, gondoltam, hogy ez ciki, ha itt a piacon nekiállok, mert ez egy elég hangos felkiáltás ugyebár. De elmondtam, mint az őrültre, úgy néztek rám a vásárlók, viszont ingyen hoztam el a húst."

Sulley Sullivan – John Goodman – Gesztesi Károly

A tavaly év elején hirtelenséggel elhunyt színész hangja életünk megannyi karakterét meghatározta - elég csak Shrekre vagy a Verdák Matukájára gondolnunk, ha rajzfilmekről van szó, vagy Lando Calrissianra, esetleg a Szupercsapat Rosszfiújára. Gesztesi alaposan megválogatta, mihez adja a hangját, és a szinkronizálásról így nyilatkozott: "egy film akkor jó, ha hús-vér magamat teszem mögé, a sírásával, a nevetésével, a tanításával, az esendőségével együtt." A Szörny Rt. lila-kék szőrmókját elképzelni sem tudnánk más hangján, pedig sajnos ez előbb-utóbb be fog következni, hiszen a Disney+-on már fut a Szörnyek a munkában sorozat, amiben visszatérnek az ismerős karakterek. Kérdés, hogy Lippai László mellé kit választottak a rendezők.

Randall Boggs – Steve Buscemi – Kaszás Attila

Ugyan Steve Buscemihez legtöbbször Epres Attilát párosították a szinkronrendezők, akadt néhány emlékezetes kivétel, mégpedig a Kutyaszorítóban és az Armageddon. Ezt a vonalat követve dönthetett Kosztola Tibor Randall esetében is Kaszás mellett, pedig animációs filmeknél kevésbé jellemző a bevált párosok használata. Milyen jól tette! A Vígszínház egykori színésze remekül hozta az áskálódó, ravasz gyík karakterét, amit halála miatt sajnos a 2013-as Szörny Egyetemben már nem ő formált meg, hanem Rajkai Zoltán.

Celia – Jennifer Tilly – Zsigmond Tamara

"Gülümacikám!" - becézte mindig kedvesét az egyszemű Celia, amin mi gyerekek és Sulley is jókat derültünk. A karaktert Zsigmond Tamara szólaltatta meg, aki egy interjúban elmondta, örül, hogy az olvasók kíváncsiak a hangok mögött lévő emberre is, de nem bánja, hogy nem ismerik fel lépten-nyomon az utcán. Pedig Natalie Portman és Jennifer Morrison szinte állandó magyar társa kikerülhetetlen eleme a hazai szinkronéletnek, így nem csodálkoznánk, ha mégis gyakran felismernék az emberek.

 Vízengúz úr – James Coburn – Kristóf Tibor

Több, mint másfél ezer szinkronmunka közül nehéz kiemelni a legemlékezetesebbeket, hiszen a rajzolt karakterek világában volt ő már Zordon, a Verdák Dokija, Zeusz, Slinky a kutya, és Raszputyin is. Mai szülinapos filmünkben a Szörny Rémlény Társaság pókszerű igazgatójaként tűnik fel.

A rendező, mint már írtuk fentebb, Kosztola Tibor volt, Majoros Eszter pedig akkor még "csak" asszisztensként dolgozott mellette. A szöveget Tóth Tamás magyarította, vágóként pedig Kajdácsi Brigittát említi az IszDB. A rajzfilm egyéb, kisebb szereplőinek is csupa kiváló színészt szerzett meg a stáb: Rozt, a csigaszerű titkárnőt Pásztor Erzsi, a Jetit Kerekes József, Penészt Botár Endre szólaltatta meg, és ott van még a népes szinkronlistában Fesztbaum Béla, Besenczi Árpád, Magyar Attila, Bicskey Lukács, Rajkai Zoltán és még sokan mások.

Az HBO-nak köszönhetően nyár elején szinkronosan is láthattuk a Jóbarátok: Újra együtt különkiadását. Ebből az alkalomból a főszereplők magyar hangjaival beszélgettünk.

Kökényessy Ági, Kiss Erika, Nyírő Beáta és Sinkovits-Vitay András már elmesélte élményeit, ezúttal pedig Galambos Pétert mutatjuk be, aki - társaihoz hasonlóan - nem véletlenül kapta a rá osztott szerepet. 

Szinkronjunkie: Egy interjúban azt nyilatkoztad, hogy a Jóbarátok második évadának környékén kezdtétek el élvezni igazán a munkát. Ennek mi volt az oka? Ti szoktatok össze addigra, vagy a sorozat ért be?

Galambos Péter: Szerintem akkorra álltunk össze igazán és akkor derült ki, hogy mekkora jelentősége van ennek a sorozatnak. Az első évadot leszinkronizáltuk, és ahogy jöttek a rajongói visszajelzések, úgy tudatosult bennünk, hogy miben is veszünk részt.

SzJ: Mohácsi Emil azt mondta, hogy személyiségre osztott szerepet. Mit látott benned, ami Rossban is megvolt?

GP: Alig ismertük egymást Emillel, úgyhogy a szereposztás az ő tehetségét és az emberekhez való érzékenységét mutatja. Abban az időben én is hasonló önbizalomhiánnyal küzdöttem és próbáltam meg kompenzálni, ahogy Ross figurája is teszi. Ugyan bőszen igyekszem takargatni, én is egy szentimentális fickó vagyok, úgyhogy szerintem ezeket érzékelhette Emil.

SzJ: Előfordult, hogy a szinkron során módosítottatok a szövegen. Ezek fordítási hibák voltak vagy nem voltak megfelelően szájra illesztve a mondatok?

GP: Szájra volt illesztve a szöveg, ezzel soha nem volt probléma. Az okozta a nehézséget, hogy a sorozat az akkori amerikai élet aktuális szlengjeit és szójárásait használta, úgyhogy dramaturg legyen a talpán, aki hibátlanul adja át a szöveget. Rengeteg nyelvi poén volt benne, ehhez meg kellett találni azt a változatot, ami a magyar közönség számára is vicces. Bárki lett volna a szövegíró, nagyon nehéz feladat volt, így a hibák leginkább ilyen szituációkból adódtak, hogy próbáltuk megtalálni a megfelelő, magyarok számára is értelmezhető nyelvi poénokat.

SzJ: Mit gondolsz, Ross és Rachel szakításban voltak?

GP: Persze, ez nem is kérdés. Ahogy megfigyeltem, a pasik szerint általában szakításban voltak, a csajok szerint nem. Ez egy férfi-női dinamikai kérdés, és inkább azt mutatja, hogy egy ilyen helyzetet hogyan élnek meg a különböző nemet képviselői. Nagyon kevés olyan nőismerősöm van, aki Ross-szal értett egyet, úgyhogy nem az a kérdés, hogy kinek van igaza, hiszen ez esetben a férfi-női ellentét a probléma.

SzJ: A Jóbarátok: Újra együtt különkiadásában többször előfordul, hogy Jennifer Aniston és David Schwimmer újrajátsszák a régi jeleneteket. Megnézted a régi szinkronnal ezeket a részeket, hogy minél jobban hasonlítson az új munka az eredetihez?

GP: A régi jeleneteket az eredeti szinkronnal lehetett látni és csak azokat szinkronizáltuk le újra, ahol az asztalnál beszélnek és olvassák a forgatókönyvet. A mostani Ross Gellert szinkronizáltam a mai hangommal, de ügyeltem arra, hogy a hangsúlyok hasonlítsanak ahhoz, ahogy eredetileg hangsúlyoztam. Nem kellett megerőltetnem magam, mert annyira belém égtek azok a mondatok és a Ross Geller-féle hangsúlyozás, hogy ha álmomból ébresztenek, akkor is tudok úgy beszélni, ahogy ő.

SzJ: Mit gondolsz, egy ilyen típusú nosztalgiafilmet hangalámondással vagy szinkronnal jobb készíteni?

GP: Magyarországon akkora sikere van a Jóbarátok szinkronizált verziójának, hogy bűn lett volna alámondással megoldani, ezt a HBO is tudta. Nem kétséges, hogy szinkronizálnunk kellett, és jó is lett így.

SzJ: Színpadon melyik karaktert játszanád el a sorozatból?

GP: Egyértelműen Rosst, mert annyira összenőttünk, hogy nem is tudnék mással azonosulni a színpadon. Nekem Chandler figurája a legszimpatikusabb már a kezdetektől fogva. Matthew Perry zseniális volt ebben a karakterben, mindig is rajta szórakoztam a legjobban, mert az általa képviselt humor áll a legközelebb a szívemhez. Rossra mindig dühös voltam, amiért akkora hülyeségeket csinál és mindent elront, ennek ellenére nem kérdés, hogy őt játszanám el, mert ő én vagyok, és minket ember már szét nem választhat.

Szinte hihetetlen, de Józsa Imre már 5 éve nincsen velünk. Kiváló stílusérzékét, humorát és karakterformáló képességét a színpadról hiányoljuk, de ha lehet, még nagyobb űrt hagyott maga után a magyar szinkron világában. A Szinkronlegendákról szóló sorozatunk ehavi részében az ő nagyívű pályájáról emlékezünk meg. 

Színház

Bár gyerekkoráról keveset mesélt, annyit biztosan tudunk, hogy 1954. március 18-án született Budapesten. Édesanyja elbeszélése alapján, ha akadt egy versmondó verseny vagy egy szereplési lehetőség, azzal már kiskorától fogva mindig élt. Fiatalként először repülni szeretett volna, de bokasüllyedése miatt végül váltania kellett. Optikusi szakmát tanult ki, és bár elhelyezkedett a sokáig a mai MOM Park bevásárlóközpont helyén működő Magyar Optikai Művekben, inkább továbbtanult - a színészi pályát választotta. 

"Az utolsó Várkonyi-osztályba jártam (a Színház- és Filmművészeti Főiskolán - a szerk.), ahol Kállay Ferenc tanította a művészi beszédet és volt Rómeó és Júlia vizsgánk. A cella jelenetet kellett megcsinálnunk Tomanek Gáborral - ő volt Lőrinc barát. Utána egyenként mindenkit behívott a Várkonyi a zeneterembe, ahol azt mondta nekem: Ide hallgasson, Józsa! A maga vizsgája jó, de nehogy azt higyje, hogy az életben talál olyan hülye rendezőt, aki magára fogja osztani Rómeó szerepét!"

Ugyan ilyen "hülye" rendező valóban nem akadt, de a Józsaf Attila színházban hosszú időre megtalálta a helyét. Már az 1978-as diplomaátadás évében oda szegődött, és 34 éven keresztül, egészen 2012-ig dolgozott a teátrumban. A színházban négy igazgatót "fogyasztott": 1978–1982 között Miszlay István, 1982-től 1990-ig Szabó Ervin, majd 2010-ig Léner Péter, 2010-től pedig Nemcsák Károly. 

Saját bevallása szerint ugyan nem szeretett igazán szöveget tanulni, a színházban töltött évek alatt a legkülönfélébb szerepeket alakította. Örömmel vetette bele magát a munkába akkor is, ha prózai, komoly szerepről volt szó, ám számtalanszor bizonyította kiváló komikusi képességeit is. Olyan művek színpadra vitelében vett részt, mint a Móricz Zsigmond - Légy jó mindhalálig, Shakespeare - Ahogy tetszik, vagy éppen a József Attila Színház egyik korszakos sikerdarabja, a Balfácánt vacsorára.

(A színész második feleségével, Kocsis Judittal, forrás: József Attila Színház)

A színház 2011-ben - anyagi okokból - megszűntette önálló társulatát, melyet követően Józsa Imre szabadúszóként folytatta karrierjét. A Népszava megemlékezése szerint ez a helyzet nagyon megviselte, komoly negatív változásként élte meg. Szerencsére kapott lehetőséget az akkor éppen újkori szárnyait bontogató Játékszínben, ahol több darabban is játszott (Primadonnák; És már senki sem, avagy a Tíz kicsi néger; Szőke ciklon). 

"Számítanak még a munkámra, és ez egy jó érzés"

Pályája alatt több, mint 30 filmben és sorozatban szerepelt, a közönség legnagyobb örömére. Már a főiskolás évek alatt megtalálták komolyabb szerepek. Még tanult, mikor már Árva Pált játszotta az Isten is János című filmben. Első főszerepét a diploma utáni évben kapta, A nagyenyedi két fűzfa című filmben. A Jókai regényből készült mű másik két főszereplője Sinkovits-Vitay András és Józsa Imre későbbi felesége, Málnai Zsuzsa voltak. 

(Sinkovits-Vitay András és Józsa Imre, fotó: Csabafi Attila)

Filmes pályafutásának csúcsának a Petőfit tartotta, a költőről elnevezett filmsorozat főszerepét játszotta el hat részen keresztül. A szereposztás szinkronos szemmel egészen elképesztő sztárparádé: Józsa Imre mellett Molnár Piroska, Szersén Gyula, Tyll Attila, Helyey László, Zenthe Ferenc, Balázs Péter, Kránitz Lajos, Láng József, Tordy Géza, Velenczey István és Csákányi László tűntek fel kisebb-nagyobb szerepekben. 

Ha viszont sztárparádé, akkor életművéből nem hagyhatjuk ki a magyar filmgyártás egyik leginkább megosztó, ám időközben kultfilmé vált darabját, a Magyar Vándort. Herendi Gábor 2004-es filmjében a színészek színe-java feltűnt, tökéletes körképet adva a szakmáról. A valóságos szinkronparadicsom egyik epizódszerepében, recepciósként láthattuk Józsa Imrét. 

A színész emellett olyan produkciókban is játszott, mint a Linda, a Szomszédok és a Gálvölgyi Show. Utolsó filmes munkája a Mi kis falunk című RTL-sorozat pilotja volt, amely ebben a formában már nem kerülhetett adásba. Eredetileg a közmunkás Szifont alakította volna, ám betegsége miatt már nem tudta vállalni az éles forgatást - szerepét Debreczeny Csaba vette át.

"Imádom a húsos barackot"

Az ISZDB adatbázis szerint közel 800 szinkronban hallhattuk, melyek közül legtöbbször Nicholas Cage, Rob Schneider és Chevy Chase magyar hangja volt. Legfőbb szinkronos partnerének egyértelműen Nicholas Cage számított, akivel több mint 39 alkalommal "dolgoztak együtt." Első közös filmjükkel kapcsolatban nincsen biztos információnk: valószínűsíthető, hogy Lakos Éva szinkronrendező hozta őket össze a Sorsjegyesekben, amelyet követően azonban folytatódott a trend - ahány film, annyi féle színész kapta Cage szerepeit. 1996-7-ben (a szinkronizálás pontos dátuma nem ismert), a Szikla című filmben változott meg a helyzet. A Cage és Sean Connery duóját felvonultató blockbustert követően nem volt kérdés, hogy ki kapja a diszpót. Ezt követően Cage karrierje meredeken ívelt felfelé és Józsa Imre hangjával felvették a moder magyar szinkron egyik legtöbbet idézett mondatát, a Csankó Zoltánnal közösen készített Ál/Arc című filmhez.

Ugyan Józsa Imre Nicholas Cage nem minden döntésével értett egyet, de szerette amerikai kollégáját szinkronizálni: "Ha tudnék vele személyesen beszélni, elmondanám neki, hogy tessen olyan forgatókönyveket választani, ami hozzá méltó. Mert régen Cage nagyon jó filmeket csinált. Aztán jött a Varázslótanonc és a Szellemlovas... De a mai napig sem érzem hátránynak a közös munkát, sőt inkább örülök neki." Közös filmográfiájukban olyan nevek szerepelnek, mint a Con-Air - A fegyencjárat, a Next - A holnap a múlté, a Nemzet Aranya-filmek vagy a Fegyvernepper. Érdekesség, hogy pont Cage legjobbnak tartott filmjét

Rob Schneiderre először Mohácsi Emil hívta ki, és bár a Józsa Imrével készült interjúkból arra következtethetünk, hogy messze nem az altesti humor volt a kedvence, rendre megtalálták őt a legelvetemültebb színészek. Míg Schneidert 18 alkalommal magyarította, a szintén hasonló eszköztárral operáló Ken Jeongot hatszor. Utóbbit azért is érdemes megemlíteni, mert legutolsó munkája, a Pofázunk és végünk Miamiban hozzá kötődik. 

A 14-szer szinkronizált Chevy Chase vidámsága és humora már sokkal inkább idézi Józsa Imrét, aki olyan filmekben szólaltatta meg, mint a Családi Vakáció, a Kémek, mint mi, vagy a Hóból is megárt a sok. Hogy az első időkben mennyire nem volt szakmai konszenzus a magyar hangot illetően, azt az mutatja, hogy Chevy Chase-t még Gálvölgyi János is szinkronizálta egy alkalommal.

Józsa Imre elején még több sorozatszinkront vállalt (természetesen a korszakos sorozatokban, mint a Magnum, a T.J. Hooker, Beverly Hills 90210, és a Miami Vice is mind számítottak munkájára), később egyre inkább mozifilmekben hallhatta őt a közönség. Elmondása szerint mindig igyekezett kirostálni a rossz filmeket vagy a kellemetlennek ígérkező munkákat. Mégis egy sorozat volt az, amely őt igazán ismertté és közkedveltté tette a nézők körében. A Vészhelyzet epizódjait 15 évadon keresztül az egész ország követte, és bár a Józsa által megszólaltatott Dr. Green a 331 részből csak 182-ben volt jelen, a szinkronizált karakter a közönség abszolút kedvencévé vált. Anthony Edwards-nak később még több alkalommal is kölcsönözte a hangját, többek között a Zodiákusban és a Top Gunban.

Számos mára már kultfilmnek számító alkotás kötődik a nevéhez, melyeket nehéz is lenne mind felsorolni, azonban a teljesség igénye nélkül néhányat egyszerűen muszáj megemlítenünk: Én a vízilovakkal vagyok, Brian élete, Rendőrakadémia 2-3-4-5-6. (Proctor százados, később hadnagy, majd a hatodik részben Lassard), ő volt "Tintás" Barnes, Cliff apja a Dallas előzményfilmjében, Három férfi és egy bébi, Farkasokkal táncoló, Ford Fairlane kalandjai, Nagymenők (Tommy DeVito), Dupla dinamit (Jean-Claude Van Damme hangjaként), Terminátor 2. (T-1000), Jöttünk, láttunk, visszamennénk (a zseniális nevű Jacques-Foches, a bolondos), Drakula halott és élvezi (Renfield szerepében), Austin Powers-filmek (a címszereplő és Dr. Genya hangjaként), Bérbosszú Bt., Múmia (Beniként), Bérgyilkos a szomszédom-filmek (a Gogolak család aktuális vezetői), Amerika Kapitány - Az első bosszúálló (Erskin professzor), Másnaposok-filmek (Mr. Chow).

Különleges hangját rendkívül széles skálán használta, így nem véletlen, hogy rajzfilmek kapcsán rendre felmerült a neve. Ő volt a Mesélő az Aladdinban, Leonardo hangja a Tini Nindzsa Teknőcökben, Mr. Garrison a South Park filmben és több évadig a sorozatban is, több alkalommal pedig Tapsi Hapsit szinkronizálta. Részben ide tartozik, hogy ő vette át C3PO szerepét Maros Gábortól a Csillagok háborúja-filmekben és a karaktert a rajzfilmes epizódokban is haláláig szinkronizálta. 

Józsa Imrére különösen igaz, hogy a közönség minden tagja kedvelte valamiért: erős szinpadi jelenlétéért, humoráért a színházban és a szinkronban. És bár az interjúk alapján egy, a munkáját igazán szerető ember képe rajzolódik ki elénk, magánéletében sem volt tétlen - szeretett motorozni és horgászni.

A Jászai Mari-díj (1988), a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997), és a Kaló Flórián-díj (2012) mellett, életének utolsó évében a Játékszín életműdíját is átvette. Ekkor még úgy nyilatkozott, hogy nagyon szeretne meggyógyulni, mert tudja, hogy van még dolga a színpadon. Sajnos ezt a harcot elveszítette betegségével szemben, de az égi színpad egy hatalmas, legendás művésszel gazdagodott. 

Emlékezzünk rá egyik utolsó interjújával, amelyben számtalan kulisszatitkot mesélt a szinkronról:

(Borítófotó: 24.hu)

Több olyan könyv és sorozat van, amelybe az alkotóknak beletört a bicskája vagy a közönség nehezen filmre vihetőnek tartotta. Frank Herbert 1965-ös regénye, a Dűne is ezt a tábort erősítette. A modern technika és a kreatív megoldások fejlődésével azonban ezek az akadályok folyamatosan hárulnak el - így készülhetett el a Gyűrűk ura trilógia, a nemrég debütált Alapítvány-sorozat, és a Dűne moziváltozata is. 

Nincs könnyű helyzetben a film, ugyanis rövid, ámde nem reprezentatív felmérésem alapján világosan látszik, hogy erős hendikeppel indul azoknál, akik nem olvasták a könyvet. Sajnos sok olyan háttérbeli részlet, apróság, egy-egy szelet finom intrika kimarad a nagyképernyős változatból (érthető okokból), ami a könyv igazi mélységét és értékét adta. Emiatt a könyvet nem olvasó átlagnéző kukán ül a moziban, hogy kik azok a Szárdókárok (nem így kéne ejteni, de na... ez volt a helyes döntés :D ), vagy éppen, hogy miért olyan nagy szám az erősen gusztustalan Vladimir Harkonnen báró. Ha ezt el tudjuk engedni - márpedig kénytelenek vagyunk -, akkor marad egy lassú folyású, valóságosnak ábrázolt sci-fi, ami igyekszik felrúgni mindent, amit a mai blockbusterekben a közönség igazán szeret.  

Az Intercom jóvoltából kétszer is volt szerencsém látni a filmet és bevallom (ezen a ponton már nyilván nem fog senki meglepődni), hogy elsőre egyáltalán nem tetszett. A történet és a könyv ismerete nélkül ültem be rá - az összes Dűne-tudásom a Dune2000 nevű stratégiai PC játékból és egy félig elkezdett társasból állt. Ennek ellenére vártam egy nagyszabású sci-fit, amely leviszi a hajam. A film ezzel szemben teljesen más értékeket vonultat fel, és hogy mennyire arcba rúgja a modernkori szabályokat, azt remekül érzékelteti, hogy a felvonultatott - egyébként fantasztikus - szereplőgárda rendkívül alulhasznált. A legtöbb szereplőnek 3-5 jelenetnél biztosan nem jut több. Van helyette versenyszerű távolbanézés és számtalan olyan shot, amit nyugodtan ki lehetett volna hagyni. 

Mégsem mondanám, hogy a Dűne rossz film, inkább - és talán ez a leginkább meglepő - olyan rétegfilm, amelyekre manapság nincsen igazán pénz. Villeneuve-éket azonban megkínálták egy laza 165 millió dollárral, így volt miből megalkotni az Arrakis sivatagjait. 

Két dolog volt, amelyeket viszont másodjára sem tudtam megérteni:

• A film gyönyörű helyszíneken játszódik és a legjobb grafikusok dolgoztak rajta (a szakma színe-java, szinte mindenki, aki nem Weta vagy ILM) - többek között az egyébként zseniális (és magyar!) Digic Pictures is. Ennek ellenére számomra az utóbbi idők legcsúnyább filmje volt a Dűne, melynek azonban nem a rossz CGI, inkább a furcsa design koncepció az oka. A teljes filmet ledominálja a barna szín, nagyon kevés a kontraszt és sok a por, így végig olyan érzése van a nézőnek, mintha egy Instagram-filteren keresztül követné az eseményeket. Emiatt számomra érthetetlen döntés, hogy miért nem használnak például színeket a repülő- és űrjárműveken, amelyekkel kiválóan lehetett volna ezt a monotonitást ellensúlyozni. 
• A film rettenetesen hangos! Chris Nolan - úgy látszik - elkezdte megfertőzni a szakmát a hangerő mániájával, amivel nekem már a Tenetet is agyonnyomta. Az IMAX változat gyakorlatilag élvezhetetlen az első pár sorból, mert a 130 decibeles zene- és effekt-orkán már a légvédelmi riadó kategória. Kár érte, mert a zene és a foley, azaz a zajok és zörejek is szuperül sikerültek. 

A szinkron

A Dűnét először angol nyelven láttam, így viszont remek összehasonlítási lehetőség nyílt a két változat között. Biztosan elfogult vagyok (Vállalom!), de a Dóczi Orsi által rendezett magyar változat sokkal élvezhetőbb az eredetihez képest. Talán csak Gaius Helen Mohiam, a Bene Gesserit tisztelendő anyjának eredetije közelíti meg a hazait, de ez sem Csoma Judit zseniális alakítását minősíti, inkább csak annyit jelent, hogy az eredeti is kiváló lett. A feliratos változatnak egy előnye viszont van, a suttogásokat is megjeleníti, így egy lehellettel érthetőbbé teszik a film tripes jeleneteit.

Paul Atreides - Timothée Chalamet - Jéger Zsombor

(Fotó: jegy.hu)

Már korábban, a You - Te című sorozatról írt cikkünkben megemlékeztünk arról, hogy Jéger Zsombor milyen zseniális színész. Járt már neki egy igazi franchise-főszerep és ebben ráadásul Chalamet is remek partner. Párosuk jól működik, hihető - egy gond van csupán: a főszereplő nem beszél eleget. De majd reméljük, hogy a következő részben kapunk hosszabb, komolyabb monológokat is, amelyek Zsombor legnagyobb erősségei. Lásd még bármelyik You epizód. 

Lady Jessica - Rebecca Ferguson - Bartsch Kata

(Fotó: kekart.hu)

Az anya, ágyas, kalandozó társ, védelmező, mester és ezek különböző kombinációiban feltűnő Jessicát alakító Rebecca Ferguson jó alapot ad arra, hogy Bartsch Katával egy izgalmas szinkron készülhessen. Fergusonnal kapcsolatban a szinkronszakma még nem tudott közös álláspontra helyezkedni. Úgy is mondhatnánk, hogy ahány filmje van, annyi szinkronhangja. Bartsch Kata jól áll neki, talán egy fokkal még jobban is, mint a Mission Impossible-filmekben őt szinkronizáló Huszárik Kata. 

Leto Atreides - Oscar Isaac - Rajkai Zoltán

A Star Wars-filmek után meglepő lett volna Oscar Isaac-et más hangján hallani, mint Rajkai Zoltánén. Bár az Atreides-ház fejének nincs különösebben sok szövege a filmben, mondatai sokáig ott csengenek a főszereplők fülében. Ha viszont Oscar Isaac, akkor Zoltán inkább a többek között hazánkban forgatott Holdlovagra gyúr, amelynek valódi főszereplője lesz - már, ha engedik őt egy negyedik Marvel-szereplő hangjának lenni. 

Gurney Halleck - Josh Brolin - Kőszegi Ákos

Bevallom, az utóbbi hónapok politikai viharaiban Kőszegi Ákost sajnáltam a leginkább. Valószínűleg nem sejtette, hogy az általa narrált reklámokra ennyi pénzt fognak költeni és így unásig hallgatja majd mindenki. Nem lennék meglepődve, ha ez meglátszana a következő időszak diszpóin (azaz a következő időszakban kevesebbszer hallhatnánk majd). Azonban ténykérdés, hogy az egyik legfelkészültebb, legkönnyebben instruálható és legprofibb szinkronizáló színész. Josh Brolint pedig a képregényfilmek óta nem is tudnánk elképzelni mással. Sajnálatos azonban, hogy csupán egy néhány jelenetben tűnik fel és összességében sokkal kevesebbet beszél (és énekel), mint a könyvekben.

Vladimir Harkonnen báró - Stellan Skarsgård - Máté Gábor

Féltem, hogy színházigazgatói teendői mellett Máté Gábor nem fog kijönni egy ilyen rövid szerepre a stúdióba, de a moziban örömmel tapasztaltam, hogy sikerült megoldania a magyar stábnak. Noha hangját szinte a felismerhetetlenségig el kellett torzítani, Máté Gábor olyan finomságokat vitt a báró figurájába, amelyek az eredetihez képest tovább árnyalták a karaktert. Skarsgarddal Tabák Kata hozta őket össze a 2006-os Goya kísértetei című filmben, méghozzá annak ellenére, hogy a szakma korábban Rosta Sándor mellett tette le (többé-kevésbé) a voksát. A döntés remeknek bizonyult, mert ennél fajsúlyosabb duó kevés van a palettán. 

További magyar hangok: Bánfalvi Eszter, Borbiczki Ferenc, Csoma Judit, Dévai Balázs, Fekete Ernő Tibor, Horváth-Töreki Gergely, Karácsonyi Zoltán, Kálid Artúr, Schneider Zoltán, Törőcsik Franciska, Varga Rókus

A filmet mindenkinek ajánlom, azonban a fentiek tükrében érdemes felkészülni a vetítésre. Egy lassú, izgalmas mederben hömpölygő, egyedi film a Dűne, ami lehetne picit színesebb és legalább egy lehelletnyivel halkabb. A végső hangokat tartalmazó előzetessel búcsúzunk. 

(További fotók: Rajkai Zoltán - Mónos Gábor, Máté Gábor - 24.hu, Kőszegi Ákos - Vígszínház)

Az HBO Magyarország először nem tervezte szinkronizáltan leadni a Jóbarátok: Újra együtt különkiadását, ám kielégítve a nézői igényeket, mégis elkészült hozzá a szinkron. Ebből az alkalomból öt főszereplő magyar hangjával beszélgettünk.

Kökényessy Ági, Kiss Erika és Nyírő Beáta már elmesélte élményeit, ezúttal pedig Sinkovits-Vitay Andrást mutatjuk be, aki sok mindenben hasonlít Chandlerre. Többek közt ez is szóba került.

Szinkronjunkie: Mohácsi Emil azt mondta egy interjúban, hogy legtöbbször a karakterek személyisége alapján döntötte el, hogy ki kicsodát szinkronizáljon, de Téged határozottan a hangod miatt választott ki. Ennek ellenére van olyan, amiben hasonlítasz Chandlerre?

Sinkovits-Vitay András: Nagyon sok mindenben hasonlítunk Chandlerrel. Én is mindig onnan lógok ki, ahol éppen vagyok. A humorunk is hasonló, a szarkazmus is közös pont, és ő is egyik pillanatról a másikra tud az érzelmeivel játszani. Nagyon megszerettem ezt a fiút az évek során.

SzJ: Amikor ment a sorozat, a bevezető zene alatt a magyar hangoknál a kezdeti időszakban Vitay András voltál, majd egyszer csak Sinkovits-Vitay András lettél.

SVA: Abban a pillanatban, amikor az édesapám lehunyta a szemét, visszavettem a nevét, mert azt gondoltam, hogy ez a minimum, amivel tartozom neki: ő a legjobb barátom, a kollégám, a mindenem.

SzJ: Mit gondolsz, eleget szerepelt Matthew Perry az Újra együtt-ben a többiekhez képest?

SVA: Elég keveset szerepelt. Számomra meglehetősen drámai volt őt így látni. Nem tudom, mi történt vele az évek során, de rendkívül szimpatikus embernek tartom a mai napig, éppen ezért volt megrázó.

Szinkronjunkie: Ha egy ilyen régi szerepet kell szinkronizálnod, ami csuklóból jön, a szinkronrendezőnek bele kell szólnia?

SVA: Nem kellett beleszólnia, bár helyenként mégis másképp látta, mint ahogy én. Olykor elcsuklott a hangom a szinkron közben, és Matthew Perry-n is ezt láttam.

SzJ: Az HBO forgatott Veletek egy filmet, hasonlót, mint amit a Jóbarátok szereplőiről készítettek. Ti is nosztalgiáztatok?

SVA: Nagyon szép napot töltöttünk együtt. Felelevenítettük a kedvenc jeleneteinket, az emlékeinket. Nagyon édes társaság volt akkor is, és most is. Tíz év volt az életünkből a sorozat. Amikor elkezdtük szinkronizálni, Kun Márti a gyártásról főzte a kávét, megittuk, majd beszélgettünk Mohácsi Emil rendezővel, tüneményes csapat volt, jó hangokkal és szakemberekkel.

SzJ: Neked melyik volt a kedvenc jelented?

SVA: Amikor Monica és Chandler habfürdőzik, és benyitnak rájuk, azon nagyon jókat nevetek a mai napig.

SzJ: Te ráadásul egy jelenetet újra is szinkronizáltál átdolgozott szöveggel, megrendelésre.

SVA: Időnként megkeresnek, és az ember nem áll ellen ilyesminek. Ennyivel tartozom, hogy ha valaki rendbe akarja tenni a kapcsolatát, vagy meg akarja kérni a barátnője kezét, akkor segítek. Rendszert természetesen nem csinálunk ebből, de volt egy fiú, aki odáig ment, hogy stúdiót is bérelt, hogy minél profibb legyen a megvalósítás. Leggyakrabban az ,,ó, te jó ég” összetételt emlegetik, ami eredetileg Janice mondata, de ezt Chandler is átvette. Kicsit más hangsúllyal mondom, mint Matthew Perry, a magyar változatnál gondoltam, jó ötlet kicsit hozzáigazítani Janice verziójához.

SzJ: A Jóbarátok után is sokszor dolgoztál együtt Matthew Perry-vel…

SVA: Így van, a Bérgyilkos a szomszédom második részében én szinkronizáltam, a Fapofákban, a Megint 17-ben, és voltak sorozatai is, a Csoportban marad és a Színfalak mögött, ahol szintén követhettem a munkáját.

SzJ: Ha színpadon vagy filmben eljátszhatnád valamelyik karaktert, kit játszanál el?

SVA: Nem kérdés, hogy Chandlert.

SzJ: A végére még engedj meg egy kérdést, amit valójában színészkollégáidnak válaszolhatsz meg. Több interjúban is említették, hogy rendszeresen késtél a Jóbarátok szinkronfelvételeiről. Most megcáfolhatod ezt az állítást, ha szeretnéd.

SVA: Nem tudom megcáfolni, mert valóban így volt. Mindig időben elindultam, de a stúdió előtt elképesztően nehéz volt parkolóhelyet találni. A többiek tömegközlekedéssel jöttek, de mivel én már akkor is messziről utaztam, maradt az autó. Sosem azért késtem, hogy kibabráljak velük; nagyon szerettem és szeretem az egész társaságot.

Christopher Nolan szeret az idővel, a térrel, na meg a nézői agyával és gondolkodásával babrálni alkotásaiban, elég csak visszagondolni a Tenetre, a Csillagok közöttre vagy épp az Eredetre. Az angol rendező géniusz mozijai minden alkalommal próbára tesznek minket, pont ezért szeretjük annyira a stílusát. Neve 2000-ben robbant be a köztudatba, mint a Mementó írója és rendezője egy személyben, majd ezt követte a norvég Álmatlanság című thriller 2002-es remake-je. Néhány évvel később tető alá hozta Batman-trilógiájának első részét, a Batman: Kezdődik!-et, melynek főszerepére azt a Christian Bale-t szerezte meg, akinek pályája épp felfelé kezdett ívelni az Amerikai pszichónak köszönhetően. Ez volt kettejük első közös munkája, majd a trilógia legjobbja, A sötét lovag forgatása előtt még “gyorsan” elkészült A tökéletes trükk. Ehhez Bale mellett olyan neveket szerzett meg, mint Hugh Jackman, Michael Caine, Scarlett Johansson, Andy Serkis és a nagy meglepetés David Bowie. A tökéletes trükk amerikai premierjének éppen ma 15 éve, nézzünk hát néhány kulisszatitkot, na és persze a szinkronhangokat! Vigyázat, spoileres cikk!

Az 1800-as évek viktoriánus Londonjába helyezett film két kiváló bűvész, Robert Angier (Jackman) és Alfred Borden (Bale) rivalizálását és viszályát dolgozta fel. A szembenállást Angier feleségének, Juliának a halála szította, aki egy rosszul sikerült mutatvány következtében belefulladt a vízzel teli üvegkalitkába - de vajon megelőzhető lett volna a tragikus kimenetel? Sajnos nem, mert a történelem ezen szakában még nem találták fel a mellkaskompressziós újraélesztés, a CPR-módszer nem volt a köztudatban egészen az 1950-es évekig. Ebben a jelenetben egyébként egy való életbeli bűvész cameoját is kiszúrhatták az élesszeműek, méghozzá Ricky Jayt. Ő volt Milton, az idősebb bűvész Julia mutatványánál.

A film forgatókönyve Christopher Priest azonos című könyve alapján készült el a Nolan-fivérek jóvoltából, és bár az író Sam Mendest (Amerikai szépség, Skyfall, 1917, Spectre) szerette volna a rendezői székben látni, végül nem az övé lett a munka. A testvéreknek öt évébe telt, mire tökéletesnek ítélték és elkezdték a munkálatokat. A forgatás 90%-ában kézikamerát használtak az operatőrök, ez azért különleges, mert amikor kosztümös, történelmi mozikról van szó, a lassú, megfontolt kameramozgás a jellemző - nem így A tökéletes trükkben. 

Habár a Nolan az aprólékosságáról is ismert, ezért meglepő lehet a tény, hogy nem igazán ásta bele magát a bűvésztrükkök világába. Ellentétben Hugh Jackmannel, aki Angier szerepére való készülése során el is látogatott David Copperfield egy előadására.

Nem ez volt az első közös bűvészes filmje Scarlett Johanssonnak és Jackmannek, hiszen furcsamód ugyanabban az évben, pár hónappal korábban jelent meg Woody Allen rendezésében a Füles című romantikus mozi kettejük főszereplésével. Persze minőségben meg sem közelíti szülinapos alkotást, sőt, én e cikk írásakor hallottam róla először, de érdekes párhuzam.

Már a legelső képsorok - a földön heverő rengeteg fekete cilinder, a ketrecek, bennük egyforma kanárikkal - előrevetítik a film kimenetelét, illetve Cutter (Caine) bűvésztrükk magyarázata is. A “hiding in plain sight” kifejezés, vagyis az, hogy a válasz mindvégig az orrunk előtt volt, nagyszerűen leírja A tökéletes trükköt - gondoljunk csak Sarah unokaöccsének kérdésére: "De hol van a testvére?". Azon filmek közé tartozik, amely első megtekintéséhez hasonlót soha többé nem tudunk átélni, mert mihelyst lelepleződik a trükk, úgy egy újbóli megnézéskor már teljesen más szemmel követjük a sztorit. Az emlékeket, előre- és visszautalásokat egyszerű vágásokkal jelenítették meg benne, nincs  a filmben semmilyen homályosítás, szépia-effekt, vagy bármiféle jelzés arra vonatkozóan, hogy most egy másik idősíkon járunk. Nolan olyan érzékkel használja ezeket a néző megtévesztésére, hogy még akkor sem rakjuk össze a történetet, amikor szinte mindent a szemünk elé tárt.

Bár mára Hollywood legelismertebb rendezői közé tartozik, és a vele való munkáért versengenek a színészek, ez tizenöt évvel ezelőtt még nem teljesen így volt. Épp ezért amikor felkérte David Bowie-t, hogy játssza el Nikola Teslát, ő nemet mondott. Nolan viszont senki mást nem tudott volna elképzelni a szerepben, így könyörgésre fogta, és mint látjuk, sikerrel járt.

A mozi premierje azonos időpontban volt A tégláéval, és bár utóbbi sokkal nagyobbat szakított a pénztáraknál, az első heteket Nolan alkotása vezette bevétel szempontjából. Aztán mindkét filmet letaszította a trónról a novemberben megjelenő Táncoló talpak és az első Craig-féle Bond-film, a Casino Royale.

Hugh Jackman (Robert Angier) - Szabó Sipos Barnabás

Az X-Men franchise-nak köszönhetően az ausztrál színészt leginkább Sinkovits-Vitay Andrással párosítjuk össze, ami a hangokat illeti. Ebben az esetben Rehorovszky Béla szinkronrendező Szabó Sipos Barnabásra osztotta a szerepet, ami egyébként nem kirívó eset, mert utóbbi dolgozott már "együtt" Jackmannel, például 2001-ben A csábítás elméletében.

Christian Bale (Alfred Borden) – Fekete Ernő

A magyar szinkronban számos jól eltalált, az évek során szinte bebetonozódott páros van, akiknél ha színészcsere történik, egyből felkapjuk a fejünket. Ilyen Fekete Ernő és Christian Bale duója is, amit, ha jól olvassuk ki az ISzDB rendszeréből, Báthory Orsolya talált ki a Batman: Kezdődik! szinkronmunkái során. Szerencsére ez a páros azóta is megmaradt, így Bordent se szinkronizálhatta más, csak ő.

Michael Caine (Cutter) – Fülöp Zsigmond

Alain Delon és Michael Caine szinte állandó magyar hangjaként írtak mindig a 2014-ben elhunyt Fülöp Zsigmondról, akit közel ezer filmben hallhattunk. Ugyan Caine-t Ujréti László is sokszor megszólaltatta, Fülöp volt az "igazi" hang. Mr. Végzetként, Alfred Pennyworthként, a Beépített szépség Mellingjeként, az Eredet Miles-aként, és a Csillagok között Brand professzoraként is a Nemzeti Színház örökös tagja szólalt meg.

Scarlett Johansson (Olivia Wenscombe) – Ruttkay Laura

A Bosszúállók-filmek óta Johansson neve és Csondor Kata hangja összeforrt a magyar mozinézők agyában, A tökéletes trükk viszont pár évvel a Marvel univerzumépítésének kezdete előtt forgott - na meg utóbbi itt a film eleji tragédia áldozatát, Juliát (Piper Perabo) magyarította. Az amerikai színésznőt szinkronizálta már egy sereg magyar kolléga, Bánfalvi Eszteren és Solecki Jankán át Haumann Petra és Nemes Takách Kata is, ez esetben Ruttkay Laurára esett a választás.

David Bowie (Nikola Tesla) – Sörös Sándor

Az ikonikus zenész, színész, zeneszerző és rendező a popkultúra meghatározó része, hangját mindenki ismeri, ezért aztán kicsit hálátlan feladat lehet őt szinkronizálni bármelyik filmjében. A Fantasztikus labirintusban annak idején Máté Gábor, majd Szakácsi Sándor is magyarították nekünk, a Mindenki napra törben Haás Vander Péter, itt pedig Sörös Sándor volt a szinkronhangja.

További hangok voltak még: Csondor Kata, Haumann Petra, Kőszegi Ákos, Orosz István, Végh Péter, Szersén Gyula, Pálfai Péter, Áron László.

Gyártásvezetőként Gelencsér Adrienne fogta össze a stábot, a vágó Simkóné Varga Erzsébet volt, a magyar szöveget Tóth Tamásnak köszönhetjük, a hangmérnöki székben Kardos Péter ült.

Borítókép forrása: Northfoto

Az HBO Magyarország először nem tervezte szinkronizáltan leadni a Jóbarátok: Újra együtt különkiadását, ám kielégítve a nézői igényeket, mégis elkészült hozzá a szinkron. Ebből az alkalomból négy főszereplő magyar hangjával beszélgettünk.

Kökényessy Ágival és Kiss Erikával már beszélgettünk, most pedig Phoebe megszólaltatója, Nyírő Bea tisztelt meg válaszaival. 

Szinkronjunkie: Rengeteg mindent csinál, szinkronizál, színpadon játszik, rendez és Doktor Balatonban is forgat. Emellett a Jóbarátok óriási sikere ma is tart. Hogyan férnek meg egymás mellett ezek a feladatok?

Nyírő Beáta: Nagyon szerettem Phoebe figuráját, és azt a tíz évet, amit ebben töltöttünk. Izgalmas olyan dologban benne lenni, akár csak a hangommal is, ami 27 éve töretlen siker, és a mai napig a legnézettebb a világon. Ugyan több vélemény szól arról, hogy eredetiben jobb, de amikor 1994-ben elkezdtük szinkronizálni, nem volt internet, így a magyar közönség csak szinkronnal láthatta. Az első nagy generáció a mi hangunkon kísérte végig a Jóbarátokat, ezért nem véletlen, hogy ennyire szerették volna, hogy az Újra együtt is megjelenjen magyarul.

SzJ: Jobb megoldás volt egy ilyen visszaemlékezős filmet csinálni, mint folytatni a történetet?

NyB: Nem lehetett volna folytatni, mert annyira le volt zárva a történet, hogy képtelenség lett volna akár újabb évadot, vagy filmet csinálni belőle. Ki kíváncsi arra, hogy mi történt hat öregemberrel az utóbbi 17 évben? Nem tudtak volna mit kitalálni, hacsak nem egy egészestés filmet például arról, hogy valamelyikükkel történik valami külföldön, és a többieknek meg kell menteniük. Egy abszurd történettel talán lehetett volna folytatni, de ez nem ugyanolyan, mint a Szex és New York esetében, mert az a sorozat nem volt lezárva, ezért jöhettek létre utána filmek, de a Jóbarátokban elbúcsúztak a lakástól, mindenkiről tudtuk, hogy mi lesz vele a továbbiakban, úgyhogy minden szál el volt varrva.

SzJ: A Jóbarátok: Újra együtt nem forgatókönyvön alapszik, így a szöveg sem volt megírva a szereplőknek. Mennyiben más spontán, és előre megírt szöveget szinkronizálni?

NyB: A színészetben nincs különbség egy előre megírt, és egy spontán szöveg közt, hiszen mindig úgy kell szinkronizálni, hogy az ott, helyben szülessen meg. Ha egy filmet szinkronizálunk, az érzelmek olyanok, mintha ott történek fel az emberből, ilyen tekintetben ugyanolyan. Amikor elkezdtük a munkát még nem volt eldöntve, hogy hangalámondás lesz, vagy teljes szinkron, úgyhogy a technikában volt különbség. Ha nem sikerült elsőre a megjeleníteni egy-egy emóciót, újra felvettük. Hangalámondás esetén annyira sok érzelmet nem viszünk bele, hanem megpróbálunk narrálni. Különböző típusú szinkronizálási feladatok vannak, ezeket mindig az adott film szabja meg, de minden esetben ugyanolyan átéléssel csináljuk, mintha előre megírt szöveg lenne.

Fotó: The Orbital Strangers Project

SzJ: Színházban, vagy akár filmben kit játszana el a sorozatból?

NyB: Karakterre nagyon más vagyok, mint Phoebe, és egyik lány figurához sem hasonlítok, viszont egy kis szerencsétlen művészembert, mint Joey szívesen eljátszanék. Bár Joey és Phoebe hasonlít egymásra, mert egyiküknek sem sikerül semmi, a gitározás, a masszőrködés, és a párkapcsolat sem jön be Phoebenek – kivéve, amíg találkozik a férjével. Joey figuráját imádtam nézni, úgyhogy lányként furcsa válasz lehet, de őt játszanám el.

SzJ: Azért érdekes, amit mond, mert Mohácsi Emil azt mesélte egy interjúban, hogy leginkább személyiségbeli hasonlóság alapján választotta ki a hangokat a szereplőkhöz. Phoebe esetén nem így volt?

NyB: A személyiségem más: nem vagyok vegetáriánus, sem olyan, aki lazán tudja venni az életet. Ha nincs fix munkám, aggodalmaskodom, mindent előre szeretek megtervezni, hogy biztonságban tudjam magam, de a személyiségjegyeim nagyon hasonlítanak Phoebe-éhez. Rendkívül könnyen barátkozom, szeretek viccelődni, nagyon segítőkész vagyok, akárcsak ő. Mindig megpróbálom a legjobbat kihozni a dolgokból, és mindenen tudok nevetni. Nem vagyok sértődékeny, mint mondjuk Monica, úgyhogy a személyiségjegyeim tényleg ,,Phoebe-sek”. A pozitív hősnő Magyarországon általában csilingelő hangon beszél, a gonosz pedig rekedtesen, így elvárás volt, hogy finom, lágy, kellemes hangot adjak a Lisa Kudrow-nak, és mivel a figura vidám és kedves kis röpködő pillangó volt, mint akkoriban én is, feltételezem, hogy ezért gondolt rám Mohácsi Emil.

SzJ: Ön még ma is röpködő pillangó! Nagyon köszönjük, hogy mesélt nekünk.

Immáron fél évszázada, hogy a BBC leadta az Onedin család első epizódját, mely 1971-től 1980-ig ment a briteknél.

A Magyar Televízióban többször ismételték. Olvasóink többsége a ’90-es évekből emlékezhet rá: hatalmas hajó, jellegzetes vitorlákkal, pajeszos, szép hangú főszereplővel, talán még a bevezető zene is sokaknak rémlik. Apropó bevezető, hogy is volt?

A 91 ötvenperces epizód az Onedin család csaknem negyedszázados történetét meséli el. James Onedin kereskedelmi hajózási társaságot szeretne, ám örökségéből nem telik rá. A plusz tőke érdekében feleségül veszi Anne-t, akinek apja birtokolja a Charlotte Rhodes nevű hajót – és ezzel Anne is jól jár, hiszen apja halála után is anyagi biztonságban élhetne. Ahogy az lenni szokott, idővel megszeretik egymást, és sok-sok kalandot élnek át a tengeren. Az emberi sorsok mellett a 19. század történelmébe is betekintést nyerhettünk, melyet korhű jelmezekkel tettek még átélhetőbbé.

Az Onedin család egy liverpooli író, Cyril Abraham fejéből pattant ki, ezért is kezdődik a történet ebben a kikötővárosban. 1973-ban egy interjúban azt mesélte, hogy a különleges családnevet sokáig kereste, majd rábukkant Ondine-ra, egy mitologikus tengeri szörnyre, és az e betű cseréjével alkotta meg James Onedint.

A sorozat bevezetője a Spartacus című balett egy részlete: Aram Hacsaturján, 20. századi zeneszerző írta Spartacus és Phyrygia táncához.

A sorozatot Anglia-szerte forgatták. Sok időt töltöttek a Devon megyei Dartmouth-ban, ahol a helyiek is besegítettek: a helyi tűzoltóbrigád rendkívül hasznosnak bizonyult akkor, amikor vihart kellett imitálni.

Peter Gilmore és Anne Stallybrass a való életben is összeházasodtak. A forgatások után is kapcsolatban maradtak, és végül 1987-ben hivatalosan is összekötötték életüket, majd Gilmore 2013-as haláláig éltek együtt.

A szinkronhoz két változat készült. Az első, 1978-as verzióban Kristóf Tibor szólaltatta meg a főszereplőt, ám ez valahogy elveszett, így a ’90-es években újra kellett szinkronizálni.

James Onedin – Peter Gilmore – Helyey László

A rendező, Michael Briant számára kedves kollégaként emlékezett vissza a főszereplőre. Elmondása szerint Gilmore szerény ember volt, és mivel úgy érezte, hogy túl sokat van a képernyőn, külön kérte, hogy több olyan jelenet legyen, amiben nem szerepel. Nem rajongott a hajókért és a tengerért, de ez nem tartotta vissza attól, hogy a rizikósabb mutatványokat is végrehajtsa a film kedvéért. Az első szinkronban Fodor Tamás Kristóf Tiborra osztotta a főszerepet, a második szinkront pedig Helyey László kapta meg, Kosztola Tibor jóvoltából. A színész csodásan lekövette a kalandort, átvéve humorát és keménységét is. Lánya, Márkus Helyey Nóra elmondása szerint édesapja nagyon kedvelte Peter Gilmore-t, és ha ideje engedte, a televízióban is megnézte a sorozatot. A család nőtagjai különösen szerették az Onedin családot, és a mai napig emlegetik, hogy milyen ,,jó volt benne a Laci". 

Anne Webster – Anne Stallybrass – Szirtes Ági

Anne – a későbbi Mrs Onedin – határozott nő volt, és így is tartott ki férje mellett egészen addig, míg a második évad végén életét nem vesztette. A színésznő a valóságban nyolc évvel élte túl Peter Gilmore-t, idén júliusban hunyt el. 1964-től 2015-ig aktívan forgatott, ám legismertebb szerepe kétség kívül Mrs Onedin volt. Az első változatban Császár Angela, míg a másodikban Szirtes Ági magyarította brit kollégáját. Ugyan a magyar színésznőnek hangja rendkívül jellegzetes, mégsem szinkronizál kirívóan sokat, ennek ellenére volt még emlékezetes karaktere, mégpedig a Csengetett, Mylord?-ban, ahol Cissy Meldrum karakterét szólaltatta meg.

Baines kapitány – Howard Lang – Ujlaki Dénes

A hajóskapitány is üdítő színfoltja volt a sorozatnak. Az őt megszemélyesítő színésznek nem kellett megjátszania magát, amikor a hajózásért való rajongást kellett megmutatnia, hiszen ő maga is imádott a vízen lenni. A második világháború alatt a haditengerészetnél szolgált, idős korában pedig saját hajóján járta be Anglia déli partjait. Az első változatban a jellegzetes hangú Simon György szólaltatta meg a kapitányt, aki bizonyára kiváló választás volt, mert karaktere nagyon hasonlít a brit színészhez. A ’90-es években Ujlaki Dénes adott hangot a hajó vezetőjének, aki szintén nem vallott szégyent.

Újrakezdenétek a sorozatot? Nosztalgiáznátok? Csak bátran, itt is van az első epizód:

Ti is ott ültetek a tévé előtt kedd esténként várva a hatalmas hajó és legénysége legújabb kalandjait? Meséljetek!

Már október van, de 2021 még mindig nem igazán kápráztatott el ütős blockbusterekkel. Egy interjúban néhány éve Matt Damon szuperül elmagyarázta, hogy - véleménye szerint - mi is az igazi gond a háttérben. Nem a kreativitás hiányzik, hanem a stúdiók játszanak biztonsági játékot, ugyanis ha ma egy film megbukik, azt később sem lehet pénzügyileg korrigálni - szemben a VHS/DVD-korszakokkal. Hogy ennek tükrében mennyi ideig tart még a képregényfilmeket övező láz, azt nehéz lenne megbecsülni. 

Nos, a Venom 2. nem ilyen film - abszolút nem biztonsági játék. Persze, a SONY bazírozhatott arra, hogy Tom Hardy, valamint Venom és Vérontó (rejtély, hogy miért nem Méreg és Vérontó vagy Venom és Carnage...) figurái sok embert bevonzanak majd a moziba, ugyanakkor erről a filmről viszont mintha túlságosan levették volna a kezüket. A sajtóvetítés előtt átfutottam a nemzetközi kritikákat, amelyek egyöntetűen lesújtóak voltak, így mindenféle elvárás nélkül ültem be a moziba. Szó szerint nem vártam semmit, ám - bizonyos tekintetben - ezt is sikerült alulmúlni. A biztonsági játék helyett a teljes káosz illik a filmre.

A vetítés után megpróbáltam magamban összefoglalni a történetet, ami annak ellenére egy teljes katyvasz, hogy szinte nincs is. Kicsit Alien, kicsit Bárányok hallgatnak, egy csipetnyi Frankensteinnel - de valahogy mindenhonnan mintha direkt a rossz részeket vették volna át és gyúrták volna egybe a sokkal jobb sorsra érdemes szereplőkkel. Félreértés ne essék, a film látványos, a küzdelmek jól néznek ki (bár semmi olyan nem történik benne, amit ne láttunk volna már korábban), de a bugyuta, klisés történet miatt az ember képtelen beleélni magát a filmbe.

A film addig még működik valamennyire, amíg a fókusz Eddie Brock és a szimbióta "rossz házasság"-jellegű kapcsolatán van. Ha a Venom egy sorozat lenne, akkor a második résztől előkerülne egy pszichológus és bizonyosan párterápiára járnának. Erre a filmre a stúdió nem akart sokat költeni (a 90 millió dolláros büdzsé képregényfilmek szintjén aprópénz) és ez meglepő módon nem az animációkon látszik meg, hanem a harcok közötti átkötő jeleneteken. Bugyuta dialógok, sehová sem vezető konfliktusok, az Új Mutánsok színvonalát idéző rendezés és történetvezetés. Nem világos, hogy ki rontotta el, hiszen a filmen sok tapasztalt szakember dolgozott, de hogy a Sony Venomverzuma ennél jobb minőséget érdemel az bizonyos. 

Érdekes módon pont a film zenéje az egyik üdítő rész: ötletes, merész és szerencsére túlmutat a manapság szinte kötelező szintetizátor pulzáláson. Kár, hogy szinte semmilyen zenei kapcsolatot nem alakítottak ki az előző résszel, igaz, ezt a sztori is elég lazán kezelte. 

A magyar szinkron

Eddie Brock / Venom - Tom Hardy - Király Attila

(Fotó: hegyvidek.hu)

Király Attilának szerencséje van Tom Hardy-val, hiszen külföldi kollégája nem csupán - Attilához hasonlóan - remek színész, de igen gyakran játszik a hangjával, így bizonyosan izgalmas kihívás őt szinkronizálni. Ha minden igaz, párosukat Gaál Erika szinkronrendezőnek és az Idegenlégió című filmnek köszönhetjük, amelyet azóta 14 újabb produkció követett, bár csak hosszú évekkel később. 2002 és a 2010-es Eredet között, amely második közös munkájuk volt, szinte minden rendező másképp gondolkodott Hardy-ról. Christopher Nolan nagysikerű filmje után azonban csupán néhány kivétellel kapta más az angol színész munkáit. A Venomban Attilára kettős szerep várt, hiszen mindkét főszereplőt Eddie Brockot és Venomot is ő szinkronizálta, amely az eredetihez hasonlóan, különösen jópofává tette az évődő, veszekedős jeleneteket. 

Cletus Kasady / Vérontó - Woody Harrelson - Stohl András

(Fotó: Fejér Bernadett / Fidelio)

2021 ősze biztosan Stohl Andrásé, hiszen egyszerre két nagyszabású szinkronja is fut: míg a Nincs idő meghalni című új Bond-részben a főszereplő Daniel Craiget, addig a Venom 2-ben a címadó Vérontót szinkronizálja. Már az előző részben is feltűnt Cletus Kasady-ként, ami nem volt meglepetés, hiszen 1995 óta szinte valamennyi filmjében ő magyarította Woody Harrelsont - eddig összesen 47 (!) alkalommal. Sajnos amennyire furcsán állt Harrelson kopasz fején a vörös paróka, annyira szögegyenesre írták meg a sorozatgyilkos karakterét. Utólag sem érthető, hogy mi volt a mögöttes koncepció: ilyen trehány forgatókönyvet utoljára a kora 90-es évek akciófilmjei mutattak fel, ahol csak az volt a lényeg, hogy Van Damme spárgázik és pörgőrúg, Steven Seagal meg néz és kalimpál. Az elnagyolt szereppel láthatóan nem is tudott mit kezdeni Harrelson, ami emiatt a szinkronban sem vált komoly kihívássá, ugyanakkor így feljavítani sem volt mit. 

Frances Barrison / Sikoly - Naomie Harris - Nádasdi Veronika

A Ms. Moneypenny analógia duplán áll: nem csupán Naomie Harris alakítja jelenleg a karaktert, de őt itt és a Nincs idő meghalniban is Nádasdi Veronika szinkronizálja. Ha lehet, akkor párosukat a film után még inkább sajnálom, mint Harrelsont és Stohlt. A Sony Venomverzuma össze-vissza keveri a karakter hátterét, aki elvileg mutáns, de a filmben nem tűnik másnak, csak egyszerű koppintásnak az X-men - Az elsőkből (meg egy csipet Frankenstein arájából). A filmbéli karakterábrázolás Sikoly esetében annyira kopipészt, hogy a Karib-tenger kalózaiból egy az egyben nyúlták a voodoo ladyt - kinézetestül, színésznőstül. Azonban ami amellett nem szabad elmenni, hogy Nádasdi Veronika még ebből a karakterből is ki tud hozni valami működőt és jó látni, hogy egyre komolyabb szerepeket osztanak rá.

Patrick Mulligan - Stephen Graham - Széles Tamás

Az ember számára nem esik jól, ha egy archoz társított hangot lecserélnek, hiszen ez a két jegy néhány perc alatt beég a memóriánkba. A néző pedig szereti ezt a fajta kontinuitást, egyszerűen jólesik a fülnek. Ez az akszióma instant dezintegrálódik Széles Tamás esetében, akinek mindig örülök, ha hallom. Stephen Grahamet bár Rába Roland hangjával szoktam meg a Gengszterkorzóban, Tamással zseniálisan működik a figura. Amit különösen értékeltem, hogy Tamáshoz - hangjából adódóan - könnyen társít az ember egyfajta pozitív aurát, amely ugyanakkor ezt a figurát nem jellemezte. Tökéletesen tudta hozni a jó-rossz határán mozgó, furcsa rendőrt. 

A Venom 2-höz nehéz ajánlást mondani... Aggressziója és a karakterekből adódó gusztustalansága miatt valóban érthető a 18-as karika. Sajnos a történetet viszont olyan bugyutára írták meg, hogy 18 felett pedig amiatt lesz nehéz élvezni. Azoknak tudom jószívvel ajánlani, akik megelégszenek az eredeti képregények egy-egy ikonikus jelenetével a mozivásznon. 

Ha valami, akkor Venom 2 - Vérontó egy elpuskázott lehetőség arra, hogy a Sony bebizonyíthassa, tud ő is jó filmet készíteni. Nem úgy tűnik. 

 További fotók: jegymost.hu, szelestamas.hu

Az HBO Magyarország először nem tervezte szinkronizáltan leadni a Jóbarátok: Újra együtt különkiadását, ám kielégítve a nézői igényeket, mégis elkészült hozzá a szinkron. Ebből az alkalomból négy főszereplő magyar hangjával beszélgettünk.

Sorozatunk első részében Rachel Green magyar hangjával, Kökényessy Ágival olvashattatok egy beszélgetést. Most a mindig pedáns Monica megszólaltatója, Kiss Erika, a Talent Studio egyik tanára mesélt nekünk az új epizóddal kapcsolatos élményeiről.

Szinkronjunkie: Amikor elkezdtétek szinkronizálni a sorozatot, a szinkronrendező, Mohácsi Emil azt mondta Neked, hogy ,,a barna hangodat vedd elő!” Mit értettetek ,,barna hang" alatt?

Kiss Erika: Életem során főleg szőke lányokat szinkronizáltam, a rendezők pedig azt hitték, hogy nem tudok megküzdeni a nagyobb feladatokkal: a barnákkal és a feketékkel. Mindig megoldottam, így nálam a barna hang egy fedettebb és nyugisabb, ami nem megy annyira föl. A sorozat elején Monica is visszafogott volt, azután bontakozott ki.

SzJ: Tudsz nézőként tekinteni a sorozatra, és nem abban résztvevő színészként?

KE: Többször láttam már, de mégis mindig találok olyan részt, ami újdonság. Nem úgy nézem, hogy közben azon gondolkozom, hogy jó voltam-e, vagy elrontottam-e épp, hanem egy sorozatot látok, amit nagyon-nagyon szeretek. Furcsa érzés, mert tudom, hogy magamat hallom, de mégsem így tekintek rá. Ennek ellenére előfordul, hogy valamiről úgy gondolom, hogy másképp kellett volna mondanom, de ez ritka, mert nagyon jó rendezőkkel dolgoztunk, és a tíz év alatt a karakterünkkel is teljesen összenőttünk.

SzJ: Amikor meghallottad, hogy összeállnak a Jóbarátok szereplői, mire számítottál, milyen lesz?

KE: Azt, hogy ők hatan összejöjjenek, nagyon vártam. Először úgy hallottam, hogy új részeket forgatnak, és ezt kétkedve fogadtam, mert azt gondoltam, hogy nem biztos, hogy 17 év kihagyással úgy fogadná a közönség, ahogy remélik. A történet hat fiatallal kezdődött, akik ökörködtek, de most már felnőtt, családos emberek, és kétséges, hogy ez érdekelte volna-e a közönséget. Megnéztem a szinkron előtti este a filmet, hogy ne bőgjek munka közben, de nem jött össze. Nagyon jó volt újra együtt látni őket, és azt hiszem, hogy egy egész világ várta, hogy ez a hatosfogat újra együtt legyen.

SzJ: A Ti hatosfogatotok is összejött?

KE: Az első három évadot együtt vettük fel: reggel 8-tól délutánig dolgoztunk, közben a szünetekben pizzázás, salátázás volt a konyhában, nagyon családias volt. Azután átkerült a sorozat egy másik stúdióhoz, és ott szétszedtek minket. Általában Sinkovits-Vitay Andrissal álltunk együtt a mikrofon előtt, de Kökényessy Ágival is sok időt töltöttük a stúdióban, és persze néha a ,,testvéremet” szinkronizáló Galambos Péterrel. A többiekről nem igazán tudtam. Nem csak az volt a változás, hogy külön dolgoztunk, hanem ekkoriban már bevezették a fülhallgató használatát is, amiben hallani az eredeti hangot. A Talent Stúdióban mindig levetetem a gyerekekkel a fülest, amitől kitör a pánik, de ekkor rákényszerülnek arra, hogy nézzék is a figurát. Mivel a Jóbarátok helyzetkomikumokra épült, különösen fontos volt megnézni a jeleneteket, mert nem lehetett rögtön rámondani a szöveget.

SzJ: Ha színpadon, vagy akár filmen kellene eljátszanod bármelyik karaktert a sorozatból, kit játszanál el?

KE: Akkor is Monicát. Biztos azért, mert annyira összenőttünk a tíz év alatt, ráadásul nem csak a Jóbarátokban szinkronizáltam Courtney Coxot, hanem például a Született szinglikben is. Ebben már érettebb színésznő volt, másképp beszélt és létezett, így a hangja is kicsit máshogyan kellett, hogy szóljon, de nem okozott problémát lekövetni.

SzJ: Az Újra együtt-ben a mostani hangját követted Courtney Coxnak, vagy a régi Monicát vetted elő?

KE: A nevetésem olyan, amilyen, így az akkori és a mostani Monica is ugyanúgy nevet. A filmben vannak régebbi jelenetek is, az ilyen esetekben mondta a rendező, hogy a klasszikus Monicát hozzám, és így is csináltuk.

SzJ: Reméljük, nem ez volt az utolsó alkalom, hogy Monica bőrébe bújtál! Köszönjük, hogy meséltél nekünk.